Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2001. szeptember 27.
"Megcsappant az érdeklődés Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem iránt, ezt tapasztalták Marosvásárhelyen, nem csökkent viszont az egyetem különböző karaira bejutott magyar diákok aránya, ami ezúttal is 40-45 százalék között mozog. Dr. Nagy Örs egyetemi tanár, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem rektor-helyettese szerint a diákok kevésbé látnak jövőt benne, amit a sok negatív élmény is befolyásol az államvizsga illetve az alorvosi (rezidensi) vizsga kapcsán. ccen a hallgatókat saját tankönyveikből tanítjuk, azonban az államvizsgára megadott tematika a bukaresti professzorok, előadók tankönyve alapján készül. Az alorvosi vizsgánál a hallgatók sérelmezik, hogy továbbra is üzletelnek a tételekkel. - Romániában már túl sok az orvosi egyetem, és vannak olyanok, amelyeknek a végzettjei évről évre sikertelenül szerepelnek az államvizsgán. - A tandíj az orvosi karon az első évben 700 dollár, a végzősöknek pedig 1200 dollárra emelkedik. - Minden tanszéken a magyar vonal számára fenn van tartva egy előadói állás, amelyet akkor tudnak betölteni, ha a pályázók megfelelnek a követelményeknek. - A hallgatók közel fele idén is magyar nemzetiségű. Most sem tudták elérni, hogy az anyagiakat biztosítsák a magyar nyelvű előadásokra a kétnyelvűnek elismert egyetem számára. A nehézségek ellenére az idén is megszerveztek a két nagyobb csoportot, ahol a magyar oktatók fizetés nélkül vállalták, hogy előadást tartanak. /Bodolai Gyöngyi: Kevésbé vonzó a pálya. Évkezdés az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./"
2001. szeptember 27.
"Nagyváradon szept. 25-én megnyitották a XIII. Rövid Dráma Fesztivált. Fellép a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházis. /Rövid Dráma Fesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./"
2001. szeptember 27.
"A szolgáltató könyvtár és nemzeti értékek védelme címmel tartottak konferenciát és konzultációkat szept. 26-án Székelyudvarhelyen, a Városi Könyvtárban. 35 hazai vendég, valamint az anyaországból öt meghívott előadó volt jelen: ketten a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, egy-egy előadó a Magyar Könyvtárosok Egyesületétől, az Országos Széchényi Könyvtárból, illetve az Informatika és Könyvtári Szövetségtől. Hermann Gusztáv, a Városi Könyvtár igazgatója elmondta, hogy a konferencián az előadók az intézményük határon túli kapcsolatairól, érvényesülési lehetőségeiről tartottak tájékoztatást. Ezt követően az erdélyi kollégák tárták fel saját gondjaikat. Főleg a gyakorlati, illetve anyagi gondok kerültek előtérbe. Az anyaországi szaktekintélynek örvendő vendégek útbaigazításokat, hasznos tanácsokat adtak az anyagi alapok megszerzésére kiírt pályázatok megírásának módjairól. /Könyvtáros konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./"
2001. szeptember 27.
"Szept. 25-én a Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ estjén Haller István, a Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetője A romániai kisebbségek a tények tükrében című előadásában kitért arra, hogy az 1956-os népszámláláshoz képest a romániai nemzetiségek lélekszáma jelentősen csökkent. A háború előtt több mint 20 százalék, 1956-ban 15 százalék, míg 1991-ben már csak 10 százalékban élnek kisebbségek Románia területén. A legtöbb kisebbségi csoport Arad, Konstanca, Hunyad, Temes, Tulcea megyékben és Bukarestben él. A mintegy 2 millióra becsült roma nemzetiség megyénkénti megoszlása szerint Maros megye vezet. A kisebbségi helyzetet mutatja, hogy Maros megye líceumi tanulóinak 75 százaléka tanul román nyelvű tanintézményben, míg 25 százaléka részesül magyar nyelvű oktatásban. A megye közel fele-fele lakosságarányát figyelembe véve, következik, hogy a magyar anyanyelvű diákok ötven százaléka román nyelvű líceumba iratkozik be. A tankönyvhiány az anyanyelvi oktatás másik nagy problémája. Megoldást jelentene, hogy a szlovák, horvát vagy más nemzetiségű diákok számára az anyaországból szállítsanak tankönyvet, viszont nem számíthatnak elfogadottnak. A magyar "alternatív" tankönyvek ügyében a miniszterelnök kifejtette elutasító állásfoglalását. Az adminisztrációs törvény alkalmazása jóval az érvénybelépése után még ma is kérdéses, mert a törvény be nem tartása nem büntetendő. A diszkrimináció-ellenes kormányrendelet 2000. november 1-től életbe lépett, az erre hivatott bizottság működésére nincs előírás. Elgondolkodtató továbbá a kormányfő utasítása: a prefektusok ott, ahol indokolt, monitorizálják a megyei magyar nyelvű sajtót. Ez az intézkedés diszkriminatív, kisebbségellenes magatartásra vall. Haller kitért a romák hátrányos helyzetére is. A hadrévi tragédia idején a romák 14 házát felgyújtották, ebből mindössze nyolcat építtetett vissza az állam a konfliktus után eltelt idő alatt. /(lokodi): Kemény Zsigmond Társaság. A romániai kisebbségek a tények tükrében. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./"
2001. szeptember 27.
"Szept. 20-án Tusnádfürdőn tartotta alakuló közgyűlését az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Erdészeti Szakosztálya, melynek elnökévé Szakács Sándort, az egyik székelyudvarhelyi erdészeti hivatal vezetőjét választották. Fő céljaik között az erdészeti szaknyelv művelése, konferenciák, vándorgyűlések, szakmai találkozók szervezése, valamint a szórványban élő szakemberekkel való kapcsolat építése szerepel. Ugyanakkor elmondta, hogy az EMT alapszabályzatával összhangban október közepéig dolgozzák ki a szervezet alapszabályzatát. A legelső általuk szervezett konferenciát október 22-23-án tartják Csíksomlyón, amikor vendégül látják a magyarországi Erdészeti Kutatóintézet munkatársait. /Katona Zoltán: Megalakult az EMT Erdészeti Szakosztálya. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 27./"
2001. szeptember 27.
"Megjelent Szigethi Gyula Mihály Székely-Udvarhelynek, a Nemes Székely Nemzet Anya-Városának leírása /Litera Könyvkiadó/ című zsebkönyve. Szigethi 1826-írta a kötetet, az újrakiadást szerkesztette és jegyzetekkel ellátta Veres Péter. /N. I.: Könyv a székely anyavárosról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 27./"
2001. szeptember 27.
"Az Erdélyi Múzeum Egyesület Elnökség koszorút helyezett el gróf Mikó Imre /Zabola, 1805. szeptember 4. - Kolozsvár, 1876. szeptember 16./ szobránál, mely a régi botanikus kertben áll, valamint a Házsongárdi temetőben levő sírjánál, halálának 125. éves évfordulója alkalmából. Nevéhez fűződik az erdélyi tudományos élet megszervezése. Ő az Erdélyi Gazdasági Egyesület újraszervezője, létrehozta az Erdélyi Nemzeti Múzeumot és fenntartó intézményét, az Erdélyi Múzeum Egyesületet. /(Csomafáy Ferenc): Emlékezés koszorúja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./"
2001. szeptember 27.
"A több mint tíz évvel ezelőtt elhunyt kiváló szatmári képzőművész, Erdős I. Pál grafikáiból nyílik kiállítás szeptember 30-án Nagykárolyban, a kastély nagytermében. A tárlatot a művész lánya, Erdős Judit, a Szatmár Megyei Múzeum képzőművészeti részlegének a vezetője nyitja meg. /(boros): Nagykároly: Erdős I. Pál grafikái a Károlyi-kastélyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./"
2001. szeptember 27.
"Csíkszeredán szept. 25-én bemutatták Székedi Ferenc Zsögödből a világ /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című, a szerző publicisztikai írásait tartalmazó kötetét. A szerző, a Csíki Tévé főszerkesztője az 1999-2001 közötti írásaiból válogatott, öt fejezetbe tagolva azokat. A kötetbeli írások bár aktuális eseményekhez kötődnek, lehetőséget adnak az olvasónak, hogy az elmúlt három év eseményeit újra felidézhesse. /(Daczó Dénes): Könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./"
2001. szeptember 27.
"Napvilágot látott Ajtay Ferenc Kolozsvár környékének kirándulóhelyei /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/ című munkája. A könyv megjelenése nagy hiányt pótolt. Negyven évig szünetelt a szervezett természetjárás és az ezzel kapcsolatos információk, generációk nőttek fel anélkül, hogy a kultúrált természetjárásra valaki is nevelje őket. Akik előttünk jártak c. fejezetben 28 nevet sorol fel a szerző, ismert geológusok, egyetemi tanárok mellett (dr. Koch Antal, dr. Cholnoky Jenő, dr. Balogh Ernő, dr. Tulogdy János, dr. Xántus János, dr. Páter Béla, Nyáradi Erasmus Gyula és mások) olyanokét is, akik főleg túraszervezéssel foglalkoznak. A kötetet Cholnoky Jenő és Túrós László rajzai, Gy. Szabó Béla fametszete és Valkovits László tusrajza díszítik. /Hanz Lám Irén, Kolozsvár: Kolozsvár környékének kirándulóhelyei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./"
2001. szeptember 27.
"A román parlamenti pártok elutasították, hogy Romániában magyar nyelven oktató állami egyetemet alapítsanak. A kormánypárt és az ellenzék teljesen egyetértett abban, hogy egy magyar nyelvű állami egyetem léte Romániában szükségtelen, nem felel meg az erdélyi valóságnak és csak az etnikai szegregációt szolgálná. A PSD és a PD szerint a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen folyó magyar nyelvű oktatás kielégíti a romániai magyarok igényeit. A PRM szerint erre a magyar nyelvű oktatásra sem lenne szükség. A Babes-Bolyai Egyetem multikulturális jellegét dicsérő pártok néhány nappal korábban az egyetemről folytatott parlamenti vitában elutasították, hogy az intézmény multikulturális jellegét nyelvű oktatást. /Egységesen léptek a román parlamenti pártok. Elutasítják az állami magyar egyetemet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./ A képviselőházi vitában - a PNL és természetesen az RMDSZ kivételével - ismételten elutasították a magyar tannyelvű állami egyetem létrehozásának lehetőségét. A kormánypárt /PSD/ ezzel újra szembefordult a magyar kisebbség érdekképviseleti szervével. A PSD mostani magyar egyetemellenes állásfoglalása ismét felveti az együttműködési szerződés kérdését, hisz két hete sincs, hogy a két politikai erő felső vezetése megegyezett: minden rendben, az együttműködés folytatódik. /Bálint Zsombor: Magyar egyetem nem kell, magyar szavazatok igen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./ "
2001. szeptember 27.
"A kormánypártban felerősödött a nacionalista retorika. Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készült interjúban leszögezte, hogy a kormánypártnak vannak olyan tagjai, akik közel állnak a Nagy-Románia Párt programjához. Újabban a miniszterelnök tesz újra és újra olyan nyilatkozatokat, melyek rontják az országon belül a román többség és a magyar közösség közötti viszonyt. Ezzel rontja a kormánypárt és az RMDSZ viszonyát, mindez egyfajta irányított kampánynak tetszik. Emiatt aztán Románia és Magyarország viszonya sem javulhat. Nem lehet a végtelenségig tűrni ezeket a nyilatkozatokat, mert sok helyen, sok megyében ezeket sokan máris úgy értelmezik, hogy ismét lehet itt magyarellenesen viselkedni. - A gazdasági élet átitatott politikával, ahol magyar részesedést, magyar tulajdont látnak a román nacionalisták, azonnal támadnak. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./ "
2001. szeptember 27.
"A képviselők szept. 27-én cikkelyenként húsz törvénytervezetet vitattak meg. Közöttük volt az a NRP által benyújtott törvénytervezet is, amelyben a 2001/215, a helyi közigazgatási törvénynek az anyanyelv használatára vonatkozó cikkelyeinek életbe lépésének elhalasztását kérték. A szakbizottság elutasító jelentésének ismertetése után Kovács Csaba képviselő a plénum előtt ismertette, hogy a NRP képviselői a havannai interparlamentáris találkozón pontosan a közigazgatási törvény erre vonatkozó cikkelyeinek előírásait dicsérték. A képviselő elfogadhatatlannak tartotta azt, hogy egy politikai párt teljesen ellentmondó álláspontot képvisel a hazai parlamentben, mint a nemzetközi fórumokon, és kérte a képviselőktől a szakbizottság elutasító jelentésének megszavazását. A személyi adatok védelméről szóló jogszabály vitája során Ráduly Róbert elfogadta a szakbizottság elutasító jelentését, hiszen az RMDSZ által benyújtott javaslatokat a kormány belefoglalta a hasonló témájú törvénytervezetébe. /RMDSZ Tájékozató, szept. 27. - 2046.sz./"
2001. szeptember 28.
"Az RMDSZ küldöttségét - Markó Béla elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, Verstóy Attila szenátort, Borbély László és Kelemen Hunor képviselőket - szept. 26-án fogadta Ion Iliescu államfő, aki mellett Octavian Stireanu és Ioan Talpes tanácsosok foglaltak helyet. Takács Csaba beszámolt a találkozóról. Az RMDSZ nevében Markó Béla vázolta az RMDSZ-t foglalkoztató problémákat: a gazdasági-szociális és reformvonatkozásban az eredmények váratnak magukra, a centralizáció alig enyhült. A rendeletek végrehajtása nehézkes. Markó Béla szóba hozta az amnesztia kérdését Héjja Dezső esetében, illetve az egész Agache-üggyel kapcsolatos helyzetet. Markó kitért a nacionalizmus megnyilvánulásaira, a nyelvtörvényre, az erőteljesebb reformigényre, az oktatásra és az egyházi ingatlanokra. Markó Béla gyakoribb konzultációs lehetőséget kért az elnöktől. Szó volt a státustörvényről is, amely vészélyezteti mind a magyar-magyar, mind a magyar-román kapcsolatokat. Úgy váltak el az államelnöktől, hogy egy sor kérdés megoldását támogatni fogja. /(Cseke Gábor): Közel két óra Iliescu elnöknél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./"
2001. szeptember 28.
"Adrian Nastase miniszterelnök az MTI-nek nyilatkozva szept. 27-én kijelentette: a jövő évi magyarországi választásokig nem várhatók látványos fejlemények Románia és Magyarország kapcsolataiban, ezért "most az a fontos, hogy feleslegesen ne rontsuk meg kapcsolatainkat". A státustörvénnyel kapcsolatos vitát a magyarországi választásokkal összefüggő konjunkturális problémának minősítette. Nastase kész ismét találkozni Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, mivel véleménye szerint a párbeszéddel sok félreértés tisztázható. A státustörvényt illetően a román kormányfő úgy vélte: egyrészt meg kell várni a törvénnyel kapcsolatos nemzetközi állásfoglalást, másrészt több kérdés megoldható, ha van rá akarat. Példaként említette a munkavállalás ügyét. Véleménye szerint elegáns megoldás lenne az, ha a munkavállalásról kötött román-magyar megállapodás jelenleg nyolcezer főben rögzített kvótáját eltörölnék. Ez megteremtené annak keretét, hogy mindenki - aki akar, vagy akit hívnak - Romániából Magyarországra mehessen dolgozni. Nem tekinthető szerinte kudarcnak az, hogy a román-magyar kisebbségvédelmi szakbizottság bukaresti ülése jegyzőkönyv aláírása nélkül fejeződött be, elvégre nem a státustörvény, hanem a romániai magyar nyelvű állami egyetem problémája miatt nem történt meg az aláírás. A kérdést az tette bonyolulttá, hogy a magyar fél óhajtotta: a jegyzőkönyvben legyen utalás arra is, hogy a román félnek szándékában áll egy magyar nyelvű állami egyetem létrehozásának támogatása Romániában. "Román részről ezzel szemben ellenvetés volt, mivel a kérdés kizárólag arra vonatkozik, miként is szervezi meg a román állam saját oktatási rendszerét. Ez nem lehet témája a magyar kormánnyal folytatott tárgyalásoknak". Emlékeztetett arra, hogy a romániai magyar nyelvű állami egyetem ügyét román részről mindig is a román állam belügyének tekintették. 1998-ban a kisebbségvédelmi szakbizottság budapesti ülésén a román tárgyalófél elfogadta ajánlásként, hogy támogatják a magyar nyelvű állami egyetem létrehozását, de ezt a megállapodást már az akkori kormány is azonnal semmisnek mondta ki. Nastase elmondta: ő soha nem támogatta az önálló magyar nyelvű állami egyetem létrehozását, mert semmiféle olyan nemzetközi norma nincs, amely előírná az anyanyelvű állami egyetem alapításának kötelezettségét. "Fontos, hogy támogassuk a magyar nyelv használatát és tanítását, teremtsük meg a szükséges feltételeket a magyar nemzetiségű diákoknak. A kisebbségekre vonatkozó nemzetközi normák az anyanyelv megőrzését és elsajátítását biztosítják. Az állami egyetem létrehozása már más magyar nyelvű közintézmények létrehozását is felveti, a következő lépés a magyar anyanyelvű rendőrőrsök, kórházak kérdése lenne" - vélekedett. Román részről azt támogatják, hogy a Kolozsváron működő Babes-Bolyai Egyetemen belül magyar nyelvű katedrákat, tanszékeket hozzanak létre. "A magyar nyelvű magánegyetem alapítása egészen más kérdés: ilyen egyetemet most alapítottak Romániában, és ez az egyetem a jövő héten nyitja meg kapuit" - tette hozzá. /(Az MTI nyomán): Román-magyar kapcsolatok. Nastase nem vár látványos fejleményeket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./"
2001. szeptember 28.
"Szept. 27-én Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, hogy pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyugtalanítónak tartja a radikális szárny erősödését a Romániai Magyar Demokrata Szövetségen belül. Ez megmutatkozik az alkotmány módosításával kapcsolatos egyes állásfoglalásokban is. Nastase szerint pártja esetében nem lehet nacionalista retorikáról beszélni. A román nyelvtörvény kérdésében az egyedüli nyitott kérdés a helyi magyar nyelvű tévéadók műsorának feliratozása volt. Nastase hangsúlyozta, a PSD egyetért azzal, hogy a vallási, a sport és a szórakoztató műsorokat ne feliratozzák, de a politikai műsorok esetében elvárják a fordítást. Nastase az RMDSZ képviselőinek szemére vetette, hogy a Románia-Európai Unió parlamenti vegyes bizottság napirendjére vitték az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését. "Úgy véltük, az európai kapcsolatokban támaszkodhatunk az RMDSZ-re. Kértem, ezt a kérdést ne vessék fel, úgyis van elég égető problémánk. Zavart okoz, hogy mégis napirendre tűzték... Az RMDSZ négy évig kormányon volt. Akkor semmit nem oldottak meg, és most, amikor ellenzékben vannak, mindent meg akarnak oldani. Még csak nyolc hónap telt el, egy kis türelemre lenne szükség". A miniszterelnök ugyanakkor elismerte, hogy a kormány a kétnyelvű helységnévtáblák kérdésében késésben van ígéretéhez képest. Megjegyezte, hogy nagy figyelemmel követi a romániai magyar sajtót. /(Az MTI nyomán): "Nagy figyelemmel követem a romániai magyar sajtót". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./"
2001. szeptember 28.
"Ion Iliescu elnök sorban találkozik a parlamenti pártok képviselőivel. Lehetséges, hogy a Nagy-Románia Párt jövő heti látogatása elmarad, miután az államfő közölte, nem hajlandó fogadni Vadim Tudort, aki nemrégiben gyanús kapcsolatok fenntartásával vádolta az elnököt. - A találkozókon minden alakulat beszámol sajátos problémáiról is. A nemzetiségek frakciójának vezetője, Varujan Pambuccian biztosította az államfőt, hogy minden kisebbség anyaországában lobbizik Románia integrációjáért. A Demokrata Párt küldöttségének vezetője, Traian Basescu pártelnök kijelentette, pártja támogatja az euroatlanti integrációért tett erőfeszítéseket. Basescu intézményesített korrupcióval vádolta a kormánypártot, s figyelmeztette az államfőt: pártja harcba száll a PSD-vel. Nastase optimista nyilatkozata szerint a jövő évi költségvetés október 10-ig a parlament elé kerül. /E. Ferencz Judit: Iliescu nem tárgyal a PRM-elnökkel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./"
2001. szeptember 28.
"Több esztendeje Románia akkori kormánya a történelmi magyar egyházak püspökeinek megígérte: a kommunista diktatúra által elkobzott felekezeti és közösségi ingatlanok, vagyonok sorsát a lehető leggyorsabban rendezik. Szilágyi Zsolt képviselő, az EU-Románia Parlamentje vegyes bizottságnak tagja emlékeztetett: már a Radu Vasile kormány is többször tett hangzatos ígéreteket, hogy mindent visszaszolgáltat, de ezt azóta egyik hatalmon lévő csoportosulás sem vette ezt figyelembe. A magyar történelmi egyházak állásfoglalást fogadtak el, amelyben jelezték, hogy a kormányfőhöz, illetve az államelnökhöz kívánnak fordulni beadványukkal. Ezt a döntést Szilágyi az EU-Románia Parlamentje vegyes bizottságának ülésén ismertette, hozzátéve, hogy a felekezeti ingatlanok visszaadását illetően semmilyen előrehaladás nincs. A vegyes bizottság elfogadta: a jővő év áprilisában Brüsszelben sorrakerülő vegyes bizottsági ülésen az egyházi és kisebbségi ingatlanok helyzete, illetve jogi rendezése lesz a téma. Ha Románia komolyan gondolja az c-s csatlakozást, ennek az ügynek a megoldásától nem tekinthet el. /Magyar Balázs: Elfelejtett ígéretek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./"
2001. szeptember 28.
"Szemlézik, miről is ír a magyar nyelvű sajtó - erősítette meg Horia Grama, Kovászna megye prefektusa sajtóértekezletén. A kormányfő emlegette monitoringozás nem most kezdődött el, korábban is küldtek már rendszeres tájékoztatókat arról, mi is jelenik meg a lapok hasábjain. Szerinte "elfogult" tájékoztatások jelentek meg a kormányfőnek az etnikumközi kapcsolatápolást szolgáló Har-Kov látogatásáról. A prefektus érintette a magyar nyelvű iskolák tankönyveinek ügyét, ezzel kapcsolatban alapos vizsgálat. /(Flóra Gábor): Szemlézik a magyar nyelvű sajtót. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./"
2001. szeptember 28.
" A Hargita Megyei Tanfelügyelőség ellenőrzi a tanintézményekben használt, külföldről származó tankönyveket - közölte Kálmán Ungvári Zsófia főtanfelügyelő. Erre azért kerül sor, mert Adrian Nastase miniszterelnök a külföldi tankönyvek használatának felülvizsgálását kérte. Ha bebizonyosodik ennek igaza, az iskolák igazgatóinak leváltására is sor kerülhet - mondotta Kálmán Ungvári Zsófia főtanfelügyelő, aki fontosnak találta kihangsúlyozni: neki még senki nem tett jelentést eddig arról, hogy a megye valamely iskolájában külföldi tankönyvből tanulnának a gyerekek. A tanintézmények könyvtáraiban vannak ugyan más országokból származó könyvek, de azok sem tankönyvek. /(Hátsekné Kovács Kinga): Ellenőrzik az iskolákban használt külföldi tankönyveket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./"
2001. szeptember 28.
"Kovács Csaba Tibor képviselővel, az RMDSZ alkotmánymódosító bizottságának tagja közölte, hogy a bizottság /rajta kívül Hajdú Gábor, Frunda György, Tokay György, Varga Attila, Székely Ervin, Eckstein-Kovács Péter/ megfogalmazta javaslatait, figyelembe véve azokat az állásfoglalásokat, melyeket különböző megyékből, testületektől kaptak. Szükségesnek tekintik az alkotmány reformját. A huszonegyedik században a nemzetállami megjelölés elavult, másrészt a kisebbségeket kirekeszti. Bírálatot kapott az RMDSZ a szuverenitási megjelöléssel kapcsolatban is. Mi úgy tartjuk, hogy más alkotmányokhoz hasonlóan legyen belefoglalva az alkotmányba az integrációs lehetőség, ami szükségszerű. A tulajdonjog szavatolását szeretnék elérni. Megfelelőbb lenne az egykamarás parlament. Jelenleg párhuzamosan mindkét ház ugyanazt a tevékenységet folytatja. Javasolták a vizsgálóbíró intézményének a bevezetését. Az utóbbi évek bebizonyították, hogy nincs meg a bírói hatalom felügyelete. /Tóásó Áron Zoltán: Alkotmányreformot akar, nem csupán módosítást. Beszélgetés Kovács Csaba Tibor képviselővel, az RMDSZ alkotmánymódosító bizottságának tagjával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./"
2001. szeptember 28.
"A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa október elsején karonként dönt a tandíj nagyságáról, amelyet a második egyetemet végző diákoknak kell kifizetniük. Mindez előzetes tájékoztatás nélkül történt. A diákok körében az intézkedés felháborodást keltett. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese elmondta, hogy bizonyos karokon ez az összeg a 400 dollárt is eléri egy tanévre, míg a Matematika Kar dékáni hivatala alig 50 dollárra tart igényt. /Salamon Márton László: Népszerűtlen intézkedések. Október elsején dönt a BBTE a tandíjak összegéről. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./"
2001. szeptember 28.
"Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt a magyar könyvművészet száz évét bemutató tárlat, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum /Budapest/ az 1999-es frankfurti Nemzetközi Könyvvásárra készített. Kató Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója az év kiállításának nevezte azt a tárlatot. A kiállítás 1890-től követi nyomon a magyar könyvkiadás történetét, és feltérképezi a könyvkészítés, a könyv egységes kialakításának korok és stílusok által meghatározott feladatát. A Petőfi Irodalmi Múzeum anyagához a sepsiszentgyörgyi múzeum is hozzájárult, és Kónya Ádám magány gyűjteményéből származó darabokkal is kiegészítették azt. Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványai szervesen illeszkednek a kiállítás egészébe. /Farkas Réka: Száz év könyvművészete. Az év tárlata a Székely Nemzeti Múzeumban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./"
2001. szeptember 28.
"A Seprődi János Kórusszövetség szept. 28-án Marosvásárhelyen kórushangversenyt rendez a Seprődi János Kórusszövetség fennállásának 10. évfordulója alkalmával. Közreműködik a marosvásárhelyi Vártemplom Psalmus énekkara, a Cserealja gyülekezetének énekkara t, a szovátai Intermezzo kamarakórus, a marosvásárhelyi Cantuale férfikvartett, továbbá a Gecse utcai gyülekezet Evangélium vegyes kara. /Kórustalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./"
2001. szeptember 29.
"A magyar fél sajnálattal állapította meg, hogy a kormányközi kisebbségi szakbizottság második, bukaresti fordulóján is elmaradt a magyarországi román és a romániai magyar kisebbségi közösségeket érintő jegyzőkönyv aláírása, illetve az érdemi tárgyalás a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény alkalmazásáról - tájékoztatott Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke, a kisebbségi szakbizottság magyar társelnöke. S történt mindez annak ellenére, hogy július végén a román és magyar miniszterelnök megállapodott: a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatos kérdésekről a vegyes bizottság keretei között folytatják a párbeszédet. Sajnos, a kisebbségi szakbizottság munkája során e kérdések érdemi vitájára nem kerülhetett sor, mert a magyar fél által átadott négy végrehajtási rendelet-tervezetre a román fél nem reagált. "A bukaresti konzultáción a román fél még saját témajavaslatáról sem volt hajlandó tárgyalni, amelyet az előző tárgyalási fordulóban maga adott át a magyar félnek a törvény végrehajtásával kapcsolatban "- tette hozzá Szabó Tibor, majd kijelentette: "Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a román delegáció arra hivatkozott mindkét tárgyalási forduló során, hogy bizonyos kérdésekben nincs mandátuma. A diplomáciai gyakorlatban meglehetősen szokatlan ok miatt végül nem lehetett aláírni a szakbizottsági ülés jegyzőkönyvét, melynek szövegében pedig gyakorlatilag már megegyeztünk, mert a román delegáció a megállapodás ellenére szeptember 27-én nem jelent meg a budapesti tárgyaláson". A magyar társelnök véleménye szerint ezzel a román delegáció megkérdőjelezi az Alapszerződésben rögzített kormányközi vegyes bizottsági mechanizmust, és kivételt képez a többi szomszédos országokkal hatékonyan működő kisebbségi vegyes bizottsági rendszerek sorában. Szabó Tibor elmondta: a magyar fél az érdemi közlendők kifejtésére továbbra is a hivatalos diplomáciai csatornákat tartja járható útnak és továbbra is változatlanul a magyar és román miniszterelnökök 2001. július 28-i megegyezését tekinti irányadónak. (Az MTI nyomán): Magyar-román kormányközi vegyes bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./"
2001. szeptember 29.
"A román külügyminisztérium szerint "a magyar küldöttség mulasztása miatt" nem jelent meg szept. 27-én Budapesten a román küldöttség a kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottsága ülésének folytatására. Victor Micula román külügyi szóvivő szerint szükség lett volna a magyar küldöttség álláspontjának kidolgozására a kormányközi jegyzőkönyvtervezetnek a kisebbségek terén való együttműködésre vonatkozó részével kapcsolatosan, beleértve a nemzetiségek nyelvén folyó felsőoktatás problémáját is, amit a román küldöttség javasolt. A román fél hasonlóképpen várta a magyar álláspontot a jegyzőkönyvtervezetnek ahhoz a részéhez, amely a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény lényegesnek tekintett vonatkozásaival kapcsolatos. Amikor majd rendelkezésükre áll a fentiekre vonatkozó magyar álláspont, akkor majd megpróbálják befejezni az ülést. /Hiányos a magyar álláspont. Budapest mulasztása miatt maradt el az ülés? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"
2001. szeptember 29.
"Megint egy sajtónyilatkozatot kaptunk, pedig a magyar-román kisebbségi szakbizottság román delegációját vártuk Budapestre. Úgy tűnik, számolnunk kell azzal, hogy a román fél nyilvános megnyilatkozásokban fejti ki az álláspontját - jelentette ki a Kossuth Rádióban Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő, Adrian Nastase kormányfő interjújára reagálva. Adrian Nastasénak arra a kijelentésére, hogy a magyarországi választásokig nem várhatók látványos dolgok a két ország kapcsolataiban, Horváth Gábor közölte: "Magyarországon az elmúlt tizenegy évben a külpolitika különös súlyt helyezett arra, hogy továbblépjünk a politikai, a gazdasági, a kulturális és a kisebbségi együttműködés területén is. Meggyőződésem, hogy ez lesz a magyar külpolitika iránya a választások után is, tehát itt csak igen mesterségesen teremthető bármiféle összekapcsolás". Adrian Nastase interjújában megismételte korábbi kijelentését, mely szerint nem támogatja egy romániai magyar nyelvű egyetem létrehozását. Horváth Gábor kijelentette: "a romániai magyar nyelvű oktatás, és benne a felsőoktatás a romániai magyarság érdeke, ezt ők igénylik, a magyar kormány csak támogatja". /Tárgyalóbizottság helyett sajtónyilatkozat. Elmaradt a kisebbségi szakbizottság budapesti ülése. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"
2001. szeptember 29.
"Minél hamarabb szeretné elkészíteni a magyar státustörvénnyel kapcsolatos jelentését Erik Jürgens holland képviselő, akit szept. 27-én bízott meg ezzel a feladattal az Európa Tanács jogi és emberjogi bizottsága. Munkáját megkönnyíti, hogy mind a magyar, mind a román fél egyaránt őt javasolta a jelentés összeállítójának. Jürgens megfigyelőként részt vesz majd a Velencei Bizottság október végén esedékes ülésén, hogy lássa, milyen következtetésekre jutnak a törvényt szintén elemző független jogászok. / Jürgens siet a státustörvénnyel. Mind a magyar, mind a román fél őt javasolta. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"
2001. szeptember 29.
"Ráduly Róbert Kálmán az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke sajtótájékoztatón ismertette a területi elnökség nyilatkozatát, amely elítélik Adrian Nastase román miniszterelnök kijelentését, amelyben azzal vádolta a hazai magyar sajtót, hogy nem megfelelően tájékoztatta olvasóit a Hargita és Kovászna megyei látogatásáról. A szövetség elnöksége ugyanakkor azt is elmarasztalta, hogy a román sajtó viszont elhallgatta a miniszterelnöki "intelmeket". /(Daczó Dénes): A magyar sajtó védelmében az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./"
2001. szeptember 29.
"Lejárt a nép ügyvédjének első négy éves mandátuma (a tisztséget 1997. óta Paul Mitroi töltötte be), a szenátus jogi bizottsága szept. 27-én meghallgatta az új és egyetlen jelöltet, Ioan Muraru professzort, aki megszerezte a bizottság kedvező véleményezését. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, a jogügyi bizottság tagja olyan, európai példákból vett javaslatokat tett, amelyek elfogadása valóban alkalmassá tenné ezt az intézményt arra, hogy annyi év után ténylegesen szolgálhassa valós célját. A szenátor emlékeztetett: az 1991-ben elfogadott alkotmány hozta létre az Alkotmánybíróságot és az ombudsmant (nép ügyvédjét). Azonban az Alkotmánybíróság szervezési és működési törvényét csak 1997-ben fogadta el a román parlament. Az Alkotmánybíróság jelentését 1999-re elfogadták, amelyből kiderült, hogy végre működőképessé vált ez az intézmény. A szenátor javasolta az úgynevezett szakosodott ombudsmaneket, akik bizonyos területen sérülékenyebb csoportokat védelmezhetnek, így kisebbségvédelmi ombudsmant is. /(Ú. I.): Szakosodott népügyvédekre lenne szükség. Eckstein-Kovács Péter: Nálunk alacsony a megegyezéses intézmény hatásfoka. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"