"Az ország európai uniós és NATO-csatlakozását igyekeznek meggátolni azok a külső és belső erők, amelyek azt terjesztik, hogy Romániának problémái vannak szomszédaival - jelentette ki Gheorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke. Leszögezte, ennek az akciónak az a célja, hogy a nemzetközi közvéleményben olyan kép alakuljon ki: Romániára nem stabil ország és már nem jelenti a stabilitás elemét a térségben. Prisacaru hangsúlyozta, hogy Romániának nézeteltérései vannak ugyan Magyarországgal, Moldávia Köztársasággal és Ukrajnával, de ezek a nézeteltérések minden esetben a szomszédos ország magatartása miatt keletkeztek. Magyarország esetében a státustörvényt említette; a moldáviai kapcsolatot a kommunista párt választási győzelme, majd a románellenes magatartás rontotta meg, Ukrajnával pedig azért támadtak nézeteltéréseink, mert hozzákezdett a vitatott kontinentális talapzat kiaknázásához és elutasította az ukrán-román kisebbségi vegyes bizottság megállapodásának aláírását. /Rossz szomszédság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./"

" Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, ha az anyaország vagy más állam a nemzeti kisebbségek problémáit felvállalja, a kormány kevésbé törődik majd azzal, hogy pénzt adjon a Kovászna és Hargita megyei iskoláknak vagy hogy támogassa a nemzeti kisebbségek pártjait és szervezeteit. A miniszterelnök kijelentése az Erdélyi Magyar Tudományegyetem múlt heti tanévnyitó ünnepségeire érkezett magyar állami tisztségviselők nem hivatalos látogatása és a státustörvény nyújtotta kedvezmények kapcsán hangzott el. A Kovászna megyei iskoláknak nyújtott állami támogatás esetleges csökkentésére vonatkozó kormányfői megnyilvánulásról Keresztély Irma főtanfelügyelő elmondta: az állami költségvetésből az iskoláknak juttatott összegek elosztását törvény szabályozza, elsősorban a személyzeti költségekről van szó, az anyagi és más jellegű kiadásokra a pénzt az önkormányzatoktól kapják az iskolák. A főtanfelügyelő leszögezte, csak a vonatkozó törvény módosításával lehet megvonni egyes megyéktől az állami támogatást. /(fekete): A kormányfő a székelyföldi iskolákat büntetné. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./"

"Szeptember 19-én és 20-án mind a csíkszeredai, mind a bukaresti törvényszék elhalasztotta Héjja Dezső azon kérését, melyben a csíkszeredai börtönben immár kilencvenegy napja raboskodó beteg egészségi állapotára való tekintettel börtönbüntetése letöltésének megszakítását kérte. Az újabb tárgyalásra Csíkszeredában okt. 10-én, Bukarestben pedig okt. 18-án kerül sor. /(Iochom): Agache-ügy Két újabb tárgyalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./"

"Az évek óta húzódó moldvai magyaroktatás most új lehetőséggel bővül. Nem a bákói tanfelügyelőségnek köszönhetően, hanem a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének kitartó munkája eredményeként - a Romániai Magyar Pedagógusszövetség támogatásával - idéntől immár több mint négyszáz csángó gyermek tanulhat anyanyelvén is. A két szövetség közös pályázata révén a tanévkezdéssel egy időben hét moldvai faluban indult délutáni tanítás - tájékoztatott Bilibók Jenő, aki pusztinai lakásában már tavalytól tanít magyarul. Ugyancsak tavaly a klézsei csángó házban mintegy száz kisiskolás sajátíthatta el a magyar írást, olvasást. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma idén kilencmillió forinttal támogatja a programot, így lehetőség nyílt az alternatív oktatás kiterjesztésére további öt helységben: a Klézséhez tartozó Budán és Somoskán, valamint Trunkon, Külsőrekecsinben és Dioszénben indultak magyar csoportok. Van, ahol hét végén (Pusztina) és van, ahol délután tartják az órákat a tanerők saját portáján vagy bérelt házakban. Arra egyelőre kevés az esély, hogy valamelyik iskola adjon otthont a délutáni magyartanításnak. Bilibók Jenő szerint erre a későbbiekben esély csak Külsőrekecsinben lehet, de nem adják fel azt a reményt, hogy a pusztinai iskolával, illetve a községközpont polgármesteri hivatalával és a tanfelügyelőséggel folytatott egyeztetés végül eredményre vezet. Az iskolakezdéssel egy időben az oktatást vállaló tizenkét tanár megkezdhette a munkát. Ebben az is segítette őket, hogy az Apáczai Alapítvány által elsős magyar diákoknak támogatásul küldött könyvcsomagot a csángó gyermekek is megkapták. A tizenkét tanár egyike a sepsiszentgyörgyi Ségercz Ferenc, a táncházak és előadások ismert furulyása. /(Ferencz): Magyaroktatás Moldvában. Közel félezer gyermeket tanítanak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./"

"Okt. 5-én a temesvári magyar közösség az 1848-49-es magyar szabadságharc mártírjaira és hőseire emlékezett a régi városháza tanácstermében megtartott ünnepi műsorral, majd másodszor is felavatta a Klapka György szülőháza falán elhelyezett emléktáblát. A bevezetőben Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, történelemtanár ismertette a temesvári születésű honvédtábornok példamutató életpályáját. Toró T. Tibor parlamenti képviselő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy itt és most a Bánságban különösen nagy jelentősége van e megemlékezéseknek, mert sokan vannak, akik ki akarják radírozni a történelemből ama félezer évet, amikor a magyarság meghatározó szerepet játszott ezeken a tájakon, és nem átallnak kalapácsot ragadni a magyar jelképek szétzúzása céljából. Az ünnepség fénypontjának bizonyult a Ne feledd a tért c., Mészáros Ildikó magyartanárnő irányításával készült verses összeállítás, az 1848-49-es szabadságharc hőseinek emlékére. Az ünneplők átvonultak a közeli Szent-György térre, ahol másodszor is sor került a Klapka György szülőháza falán elhelyezett emléktábla leleplezésére. A plakettet Ungor Csaba szobrászművész készítette, a márványtábla magyar és román nyelvű szövegét Andrássy Sándor kőfaragó mester véste ki. "Ezentúl minden évben itt fogunk összegyűlni október hatodikán, a magyar szabadságharc vértanúira emlékezve. Remélem, hogy Temesvár lakossága is megbékél ezzel a táblával és nem kell évről évre újból felavatnunk az 1999-ben már egyszer leleplezett és ismeretlen tettesek által összezúzott emlékművet!"- jegyezte meg Halász Ferenc RMDSZ-elnök. /(Pataki Zoltán): Évente újraavatjuk a Klapka-emléktáblát? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./"

"A romániai magyarság érdekeit mostantól a Magyarok Közép-erdélyi Szervezete fogja képviselni - jelentette ki Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Az okt. 5-én Kolozsváron létrehozott új alakulat a csíkszeredai székhelyű Világszövetség Erdélyi Társasághoz (VET) tartozik, amelynek terjeszkedését Patrubány szerint az indokolja, hogy Erdélyben igen nagy a Magyarok Világszövetségébe jelentkező új tagok száma, csupán szeptemberben 400 belépő volt. A Magyarok Közép-erdélyi Szervezetét fél évig nyolcfős ideiglenes vezetőség irányítja. Hamarosan megválasztják az ideiglenes vezetőség elnökét, hat hónapon belül pedig kidolgozzák a szervezet alapszabályát és összehívják alakuló gyűlését. Patrubány Miklós egyúttal bejelentette, hogy az MVSZ nemzetközi fórumokhoz fordul a magyar nyelvű romániai állami egyetem ügyében. /RMDSZ-konkurencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./"

"A Magyar Írószövetség vezetősége 2000-ben életre hívta a Szociográfiai Szakosztályt (a költői, prózaírói, drámaírói és műfordítói mellett), Beke György elnökletével. A rendszerváltás óta a műfaj nem örvend olyan rangnak és tekintélynek, mint amilyet irodalmi jelentősége folytán joggal megérdemelne. Balázs Ferencnek, az erdélyi magyar szociográfia klasszikusának századik születési évfordulója jó alkalmat kínál arra, hogy a szakosztály tagjai és meghívottjai Kolozsvárt, illetve Mészkőn tekintsék át - okt. 12. és 14. között- a szociográfia magyar múltját és sürgető feladatait. A kolozsvári Diakóniai Központban okt. 12-én kezdődő rendezvény előadói: Kötő József, Pomogáts Béla, Cseke Péter, Gálfalvi György, Beke György, Dudás Károly, Oláh János, Lázok János, Dupka György, Szabó Zsolt, Dáné Tibor Kálmán. Okt. 13-án kezdődik a Brassai Sámuel Líceumban a Balázs Ferenc-emlékülés. A szép apostoli élet című centenáriumi Balázs Ferenc-kiadványt Dáné Tibor Kálmán mutatja be. /Erdélyi tanácskozás a szociográfiáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./"

"Az Aradon kivégzett 13 vértanúra emlékeztek Désen is okt. 6-án a Magyar Házban. Dr. Vekov Károly történész, RMDSZ-képviselő előadást tartott. Előadását azzal a gondolattal fejezte be, hogy nem szabad könnyen lemondani a harcról; az, ami ma nem sikerült, sikerülhet holnap. Az előadást történelmi vetélkedő követte. A résztvevőknek okt. 6-ával meg a 48-as szabadságharccal kapcsolatos kérdésre kellett válaszolniuk. /Zsigmond Orsolya: Történelmi vetélkedő a Magyar Házban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./"

"Okt. 6-án félezren voltak jelen Kibéden a Gyöngykoszorú rendezvényén. A hagyományőrző csoportok felvonulását csak némileg zavarta az őszi eső. A helybeliek három csapattal rukkoltak ki, a Pipacsok, a Madaras Gábor nevét viselő tánccsoport és az ifjúsági tánccsoport együttesen képes akár egész estét betöltő önálló műsorra is. Aztán következtek szerre: a hármasfalui tánccsoport, az alsó-csernátoni Pitty-paláré kicsinyei, a kézdivásárhelyi Vigadó nevű gyerekcsoport, Holtmaros fiataljai, a marosvásárhelyi Napsugár együttes a kecskézéssel és farsangolással, majd Marossárpatak, Makfalva, Bözöd, Gernyeszeg és Vajdaszentivány táncosai. /Bölöni Domokos: Gyöngykoszorú - hagymából is. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./"

"Szept. 29-én, Szent Mihály napján tartotta búcsúünnepét a gyulafehérvári székesegyház. A jeles ünnepre a városba látogatott Jean-Claude Périsset apostoli nuncius, a Vatikán bukaresti nagykövete. A Szent Mihály-búcsúra a hagyományokhoz híven több keresztalja érkezett, elsősorban a szomszédos vidékekről, Alsó-Fehér, illetve Hunyad vármegyék területéről, de messzebbről is jöttek zarándokok. Az ünnepi szentmisét 52 pap és 4 püspök mutatta be, a házigazda Jakubinyi György érseken és a nunciuson kívül jelen volt Tamás József segédpüspök és Pápai Lajos győri megyés püspök is, aki aznap délután a kolozsvári Szent Mihály-templomban volt főcelebránsa az ünnepi szentmisének. A gyulafehérvári búcsún megemlékeztek a főegyházmegye nyugalmazott főpásztorának, Bálint Lajos érsek püspökké szentelésének 20., illetve az egyházmegye érseki rangra emelésének 10. évfordulójáról. Az ünnepi megemlékezésből ezúttal sem maradt ki boldog emlékű Márton Áron gyulafehérvári püspök, aki 21 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el. Szept. 27-én Jakubinyi György érsek Marosvásárhely vendége volt, ahol ünnepélyes szentmise keretében felszentelte a Koronkai (Tudor) negyedbeli új plébániatemplomot. Okt. 1-jén Jakubinyi érsek Székelyudvarhelyen felszentelte az új plébániatemplomot. /Katolikus ünnepi alkalmak Erdélyben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 9./"

"Hámos Lászlóval, a Magyar Emberi Jogok Alapítványának (Hungarian Human Rights Foundation - HHRF) elnökével nemrég a Lőcsei Gabriella, a Magyar Nemzet munkatársa beszélgetett el abból az alkalomból, hogy a budapesti Országházban magas kitüntetést vehetett át. Hámos László anyja erdélyi születésű, apja a Felvidékről való, a bátyja Ausztriában született, ő Franciaországban, Párizsban. Amerikában nevelkedett, ott is él. Tizennégy esztendős volt, amikor először Kelet-Közép-Európába látogatott. Nem Magyarország, hanem Erdély volt rá nagy hatással. Később erdélyi írókkal, költőkkel került közeli ismeretségbe, Sütő Andrással, Kányádi Sándorral... A 70-es években Ceausescu és emberei sötét eszközeikkel nem is egyszer eredtek a nyomába annak a fiatalembernek, aki a Magyar Emberi Jogok Alapítványát "tető alá hozta", majd igazgatta, s aki látványos tüntetéseknek állt az élére. (A tizenkét demonstráció közül a legnevezetesebb a romániai falurombolás ellen tiltakozó, tizenhét országot érintő, 1988-as megmozdulás volt - emlékeztet.) Hámos megalapította 1976-ban a Magyar Emberi Jogok Alapítványát. A HHRF, amely augusztusban Budapesten ünnepelte meg fennállásának negyedszázados jubileumát, az első tizenöt esztendőben kizárólag sérelmi és panaszpolitikával élhetett. 1990-ig könnyű volt a Magyar Emberi Jogok Alapítványának "nevén nevezni az ördögöt", bemutatni az áldozatokat, az angyalokat. 1990 után a HHRF létrehozta a maga világhálóját. Öt magyar nyelvű erdélyi napilap és három hetilap (köztük 1997 ősze óta az Erdélyi Napló), egy szlovákiai magyar nyelvű napi- és egy hetilap található meg honlapjukon (www.hhrf.org) és annak archívumában, de több más magyar nyelvű periodika ingyenes interneten való megjelenését is tervezik. Naponta friss összefoglalót adnak a négy kisebbségi terület (Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság) legfontosabb történéseiről - angol nyelven. Ez a Hungarian Minorities Monitor. Kimutatásaik szerint hetvenhárom országból keresik meg rendszeresen honlapjukat, olvasóik száma havonta átlagosan tizennégyezerrel nő. Szép számmal vannak "ügyfeleik" között amerikai politikai címekről érkező érdeklődők is. A magyarok világközösségét szervezi s erősíti az Internet. A határon túli kisebbségi magyarok internet-hozzáférését is igyekszik segíteni a Magyar Emberi Jogok Alapítványa. Első lépésként - kísérleti jelleggel - Marosvásárhellyel a középpontban ezer önkormányzathoz, egyházi közösséghez és civil szervezethez juttatják el a világhálót. Azután következik a többi magyarok lakta régió, hogy - az esélyegyenlőség nevében - a legkisebb falu lakói is "kitekinthessenek" a világra, sorstársaikra, rokonaikra, bárhol élnek is a földgolyón. /Könnyű volt 1990-ig megmutatni az ördögöt! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 9./"

"Megnyílt Kolozsváron a Könyves Kávézó, a Szentegyház utcai Insomnia Kávéházban. A legrangosabb könyvkiadók termékeit forgalmazzák, szerződéses viszonyban vannak többek közt az Osiris, Balassi, SHL, Móra, Nap, Mentor, Vince, Kairosz, Atlantisz, Kalligram, Jelenkor, Európa, Akadémiai, Kriterion, Literator, Napvilág, Komp-Press, Pro Philosophia, Erdélyi Híradó, Új Mandátum, Paralela 45, Millon-Krisis, PUF, Dacia, Polirom, Oxford University Press kiadókkal. A látogatók számára a kölcsönzés, böngészés, lapozgatás, sőt a jegyzetelés is biztosított. Gazdag a választék a történettudományok, az irodalomtudományok, a nyelvészet terén is, szótárak, folyóiratok, művészeti albumok, regények, verseskönyvek, hasonmás kiadások sora áll rendelkezésére. /Szabó Csaba: A Könyves Kávézó kultúrhonfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./"

"A Vatikán első ízben adott egyértelmű jelzést arra vonatkozóan, hogy kész konkrét lépésekkel is előmozdítani a magyar nyelvű hitéletet a moldvai csángók körében. Erről Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök számolt be azután, hogy a Vatikánban okt. 9-én négyszemközti megbeszélést folytatott II. János Pál pápával. Egyebek közt a határon túl, kisebbségi sorban élő magyarok magyar nyelvű lelkipásztori ellátásának kérdéseit vitatta meg, amely - az elnök szerint - egyelőre elég komoly akadályba ütközik a kárpátontúli testületekben. Mádl Ferenc megköszönte az Apostoli Szentszéknek azt a szerepet, amelyet abban játszott, hogy az Európa Tanács egy nemrég elfogadott határozatában magyar nyelvként elfogadandónak nyilvánította a csángók nyelvét. A Szentszék most lépéseket tett arra, hogy sor kerüljön a konzekvenciák levonására a magyar nyelvű hitélet lehetővé tétele érdekében - mondta az elnök. /Mádl Ferenc a csángók ügyét is felvetette a Vatikánban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./ Mádl Ferenc államfő felvetette, hogy a szlovákiai egyházmegyékben, amelyek élén szlovák püspök áll, a második vonalban a magyarok lelki és egyéb igényeit szolgáló úgynevezett helynökök működhetnének. Mádl szerint a felvetésre a katolikus egyház vezetése nyitottnak mutatkozott. A papképzés, az utánpótlás ügyében a köztársasági elnök szót emelt amellett, hogy a Magyarországon képzett határon túli papokat fogadják vissza pasztorális szolgálatra Erdélyben is, de főleg a Felvidéken. A szlovák egyházkormányzat - kérte - fogadja szeretettel és megértéssel azt a segítséget, amelyet Magyarország, a magyar egyház nyújtana ilyen képzés tekintetében. Vatikánvárosi megfigyelők rámutatnak, hogy a Vatikán első ízben tett konkrét lépéseket a csángók magyar nyelvű hitélete érdekében. /Magyar misét a csángóknak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./"

"A szenátus emberi jogi bizottsága okt. 9-én visszautasította a Nagy-Románia Párt azon törvénykezdeményezését, hogy oszlassák fel a Szekuritáté irattárát átvilágító bizottságot. Frunda György (RMDSZ) a sajtónak úgy nyilatkozott: ez az indítvány diszkriminatív. /Marad az átvilágító bizottság. Visszautasították az NRP javaslatát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"

"A szenátusban okt. 8-án napirendre került a román nyelv védelméről szóló, Pruteanu-féle törvénykezdeményezés. Pontosabban annak az egyetlen függőben maradt kitétele, mely a törvény hatálya alóli kivételezések, vagyis a nem román nyelvű szövegek szimultán lefordítása alól kivételezett esetek felsorolását tartalmazza. A törvénytervezetet a magyar nyelv nyilvános használatának drasztikus visszaszorítására igyekeztek felhasználni a nagy-romániás szenátorok mellett egyes kormánypárti honatyák is. Adrian Paunescu szenátor még a vallásos szertartások közvetítésének a szimultán fordítását is követelte. Frunda György, Puskás Bálint és Szabó Károly szenátorok vitába szálltak velük. A szavazásra okt. 10-én kerül sor. /Nyelvtörvény a magyar nyelv nyilvános használatának visszaszorítása érdekében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./"

"A képviselőház okt. 9-én megszavazta a minden fajta megkülönböztetés megelőzésére és megbüntetésére vonatkozó törvényt. Az RMDSZ tartózkodott a voksolástól. Úgy vélték, hogy az Isarescu-kabinet kormányrendeletének alsóházban történt módosításai éppen a lényegétől fosztják meg a jogszabályt. Az RMDSZ képviselői bejelentették, az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mivel számos hiba történt a törvény szakbizottsági szavazásakor. Varga Attila, a képviselőház emberjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának tagja kifejtette, hogy a szakbizottsági szavazás nem felelt meg a házszabály előírásainak. A képviselő kifejtette, azzal, hogy a szövegből kikerült a "közösség" fogalma, a törvényt a lényegétől fosztották meg. A diszkriminációt - mindenhol a világon - nemcsak egyénekre és csoportokra vonatkozik, hanem alapvetően a közösségekre, hiszen az egyénnek a büntető és a polgári jogban lehetőségei adódnak, hogy megvédje magát a megkülönböztetéstől. A szövegből kikerült a nemzeti kisebbségi közösség fogalma, holott a jogszabály nem utolsósorban ezekről rendelkezik. /Simon Judit: Kiszűrték a lényeget. Megszavazták a diszkriminációellenes törvényt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./"

"A szovátai privatizáció kapcsán megfogalmazott magyarellenes vádak "igazolásaként" tálalta a román sajtó a magyar polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Demeter Ervin múlt heti félhivatalos erdélyi látogatását. Az Adevarul szerint "a szovátai privatizáció körüli botrány kellős közepén a magyar titkosszolgálati miniszter rangrejtve Szovátára látogatott". A lap szerint Demeter Ervin látogatását nem jelentették a román hatóságoknál, ezért a Maros megyei prefektus felháborodottan tiltakozott a román kormánynál. A teljesen lepusztulni hagyott szovátai gyógyüdülőt üzemeltető állami társaság részvényeinek döntő többségét tavasszal vásárolta meg a Danubius Rt. érdekeltségébe tartozó Salina Invest nevű társaság. A közel 6 millió dollár értékű privatizációs üzletet már akkor támadni kezdték a román kormánypárt szélsőségesen nacionalista képviselői, azt állítván, hogy valójában a magyar titkosszolgálatok szerezték meg Szovátát. A szovátai privatizáció kapcsán kezdett román nacionalista kampány során Ovidiu Musetescu privatizációs miniszter többször is kijelentette, hogy a gyógyüdülő eladása a törvények teljes betartásával történt. /Ismét górcső alatt a Szováta-ügy. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"

"Okt. 8-án újra összeült Bukarestben az Országos Oktatási Akkreditációs Tanács (CNEAA), így nyilvánvalóvá vált, hogy nem sikerült a Nevelési és Kutatási Minisztérium törekvése, hogy megszüntessék a tanácsot, illetve annak kormány alá rendelését. Ez volt Ecaterina Andronescu tanügyminiszter első veresége. Az Országos Oktatási Akkreditációs Tanács autonómiája vörös posztó volt a kormány, illetve a NKM szemében. A szakértők szerint azért akarja a minisztérium bekebelezni az akkreditációs tanácsot, hogy egyetlen helyen, illetve kézben fussanak össze a mindkét oktatási formával, az államival és a magánnal kapcsolatos ügyek. /Szabó Csaba: Sikertelen központosító kísérletek. Andronescu tanügyminiszter első veresége. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"

"Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elöljárói szeretnék eltávolítani hivatalából Kapy István nagyváradi alpolgármestert, mert nem képviseli megfelelő módon a szövetség, illetve a magyar választópolgárok érdekeit az önkormányzatban. Az elöljáró leváltását leginkább Kiss Sándor, a Területi Képviselők Tanácsának elnöke szorgalmazza. A tavalyi önkormányzati választást követően az RMDSZ helyi frakciója Orbán Mihály tanácsost jelölte az alpolgármesteri tisztségre. Azonban az RMDSZ megyei és országos vezetése felülbírálta a döntést, valószínűleg azért, mert a Reform Tömörüléshez húzó Orbánnal ellentétben Kapy István a Markó-tábor oszlopos tagja. Kiss Sándor felkérte Kapy Istvánt, nyújtsa be lemondását. Kapy István egyelőre elzárkózott attól, hogy nyilatkozzon az ügyről. /Pengő Zoltán: Lemondásra szólították fel Kapy Istvánt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./"

"A Moldvai Magyarság című kétnyelvű folyóirat legújabb száma is a moldvai magyarság létkérdésével foglalkozik. Az évtizedek óta folyó elrománosítás dacára, a moldvai magyarságsziget jelentős része megőrizte nemzetiségtudatát. Önjelölt tanítók oktatták otthonukban az írás-olvasás tudományát a gyermekeknek. Beszámoló van a lapban a Szeret-Klézse Alapítvány megalakulásáról és székházavatójukról. A Bákóban megalakított, Dumitru Martinas Római Katolikusok Egyesülete elnöke, Gheorghe Bejan kijelentette: "Mi nem vagyunk nemzeti kisebbség, hanem római katolikus románok közössége. A magyar eredetről szóló elmélet hamis, néhány áltörténész találmánya, amely politikai célokat szolgál. Felháborító, hogy míg Európában más szelek fújnak, valakik cinikusan és kínosan próbálnak meg beavatkozni egy 280 ezres román közösség történelmébe." /(-eth): Moldvai magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"

"Méltán örvendezhetünk az önálló magyar tannyelvű Sapientia Egyetem tanévnyitójának, szögezte le Fodor Sándor. Azonban győzelem akkor lesz, amikor majd a hallgatók első generációjának sikerül diplomát szereznie az egyetemen. Fodor emlékeztetett Adrian Nastase miniszterelnök okt. 5-i bejelentése (a csíkszeredai évnyitó napján), miszerint az ország egyetemi ifjúságának a jogos panaszait orvosolni kívánja a kormány a magánegyetemek jövedelmének 10 százalékából, amely a hallgatóság száma szerint akár 40 százalékig is nőhet. Nastasenak éppen a magyar magánegyetem megnyitóján jutott eszébe ez a rendelet. Megtörténhet ugyanis, hogy ez nehéz anyagi helyzetbe hozza a magyar egyetemet is. "A miniszterelnöki bejelentés után arra is kell gondolnunk: előfordulhat, hogy a Partium-Sapientia egyetemet csak az egész romániai magyarság aktív összefogásával menthetjük meg, akár tetemes anyagi áldozatok árán is." - írta Fodor Sándor. /Fodor Sándor: Vigyázat: a "java" még hátra van! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"

"Okt. 6-án Aradon a megemlékezés után Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter a helyszínen sajtótájékoztatót tartott. "Első utam Aradon mindig a Szabadság-szoborhoz és a minoritákhoz vezet, amelyet tegnap megkoszorúztam" - nyilatkozta a magyar miniszter asszony. Arra a kérdésre, miként értékeli a vendég Nastase kormányfő azon kijelentéseit, hogy a magyar politikusok korlátozzák erdélyi látogatásaikat, a miniszter asszony megütközve az alábbiakat nyilatkozta: "Első gyerekkori felvételem úgy készült, hogy egy mackónadrágban itt ülök az emlékmű tövében. Azóta is rendszeresen jövök Erdélybe, a Partiumba, Romániába, hiszen ezer szállal kötődünk egymáshoz, családi kapcsolatok révén, gazdasági kapcsolatok révén, politikai kapcsolatok révén. Én azt hiszem, hogy színesebbé kell ezt a kapcsolatrendszert tenni, nem pedig korlátozni. Még egyszer szeretném hangsúlyozni: közös jövőnk Európa, hogy mindketten az Európai Unió tagjai leszünk. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Románia is minél hamarabb a NATO tagja legyen. Ehhez nagyon szoros együttműködésre volna szükség, szóértésre, barátságra, munkára, nem pedig arra, hogy korlátozzuk az ittlétünket. Mi mindig készséggel és szívesen várjuk a román politikusokat, közéleti embereket Magyarországon, Gyulán vagy Budapesten. Én magam is, mint a kisebbségekért felelős miniszter, mindent megteszek azért, hogy személyesen fogadjam a román vendégeket. (...).Minden népnek megadatik, hogy a saját fiait szabadságharcba küldje, hogy összefogjon a szabadságszerető népekkel. Ez az összefogás valósult meg a 48-as forradalmunkban és szabadságharcunkban. Hogy ezt meg lehetett valósítani, ahhoz a népek békés egymás mellett élése elengedhetetlenül szükséges volt. Hogy a mai megemlékezésen együtt ünnepeltek a magyarokkal az itt élő románok és tiszteletét tette a polgármester úr, ez nagy lépés afelé, amiről beszéltem. Nincs más utunk, mint az, hogy megbékéléssel és a jövő Európájában azokat a pontokat keressük meg, ami bennünket összeköt, és ne azon rágódjunk, ami minket szétválaszt." /(Pataki Zoltán): Mit mondott Dávid Ibolya Aradon? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./"

"Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetsége elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke voltak jelen okt. 8-án Balatonszemesen a harmadik Európai Ifjúsági Akadémiának, amelyen húsz magyarországi és mintegy fél száz határon túli fiatal vesz részt. Medgyessy Péter Balatonszemesen külön megbeszélést folytatott Kasza Józseffel és Markó Bélával. Medgyessy szerint tárgyalások folynak a kedvezménytörvényről, de ezek nem intenzívek és nem elég magas szintűek. Kasza József, a megbeszélés után fontosnak és nagyon hasznosnak nevezte e mostani és az ehhez hasonló tájékoztatókat "Számomra az a legfontosabb, és ebben kértem segítséget, hogy a vajdasági magyarokat bekapcsolhassuk a privatizációba". Markó Béla a megbeszélést úgy értékelte: tudatosan törekszenek arra, hogy minden jelentős magyarországi politikai párttal hasonlóan jó és szoros kapcsolatot tartsanak fenn egyenlő közelségben. /Hétfői vendégek az Európai Ifjúsági Akadémián. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./"

"A csíkszeredai székhelyű Kriterion Alapítvány kuratóriuma okt. 3-i ülésén a neves történésznek, Erdély és Székelyföld múltja kiváló kutatójának, a kolozsvári Imreh István nyugalmazott egyetemi tanárnak ítélte oda az alapítvány 2001. évi díját, a Kriterion-koszorút. Imreh István könyveiben a székely faluközösségek önfenntartó és jól szervezett közösségi életét tárta elénk. A székely falutörvényekről, a rendtartó székely faluról, az erdélyi hétköznapokról írt könyvei és értekezései mutatták, hogy a helyi nemzeti közösségek sorsának vizsgálatában látta legfontosabb feladatát. 1945-től 1983-as nyugdíjba vonulásáig tanított a kolozsvári Bolyai, majd Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Munkásságát az évtizedek során számos díjjal és oklevéllel jutalmazták. /Kriterion-koszorú Imreh Istvánnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./"

"A KEL /Katolikus Egyetemi Lelkészség/ 1993-ban katolikus egyetemisták kezdeményezésére jött létre, Kolozsváron tevékenykednek. Vezetőik Balla Árpád lelkész és Hegedűs Enikő pasztorál asszisztens - Budapesten végzett művészettörténész. A csoport tagjai számára, érdeklődési kör szerint, éneklési, kirándulási, közös imádkozási lehetőségeket teremt, előadásokat, diáktalálkozókat szervez. Ezeken kívül segíti a szociálisan rászoruló diákokat, lakáshoz juttatják őket és ugyanakkor idős embereket támogatnak és látogatnak meg. Több mint 300 tagjuk van, de szívesen látnak diákokat is. Támogatóik a Főegyházmegye, Szent Mihály-plébánia, a Caritas, a plébániák, ahol kihirdetik a híveknek a KEL programjait és az éppen szükséges segítségnyújtást. /Lukács Éva: Mi a KEL? A falunapok szervezésében segítenének. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"

"A magyar státustörvény által érintett országoknak meg kell vitatniuk a közös fellépés szükségességét - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök, miután tárgyalásokat folytatott Dragisa Pesic jugoszláv kormányfővel, aki okt. 9-én kezdett háromnapos hivatalos látogatást Romániában. A találkozó napirendjén a kétoldalú gazdasági kapcsolatok megvitatása szerepelt a fő helyen, de szó volt a nemzeti kisebbségek, a státustörvény kérdéséről is. - Adrian Nastase kijelentette: a Romániában élő szerbek rendelkeznek az Európai Unió által garantált összes joggal. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan hasonló helyzetbe kerülnek a Jugoszláviában élő román nemzetiségűek is. - Románia eddig is folytatott konzultációkat a magyar státustörvény által érintett országokkal - jelentette ki Victor Micula, a román külügyminisztérium szóvivője, akit a Nastase-Pesic találkozón a státustörvénnyel kapcsolatban elhangzottakról kérdezett az MTI. Micula elmondta: természetesnek tartja, hogy konzultáljanak a többi érintett országgal is a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. /Szlovákia után Jugoszláviát is hergelik a státustörvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"

"Magyarország nem tesz semmit a területén élő nemzeti kisebbségek egyes jogainak biztosítása érdekében - jelentette ki Gheorghi Prisacaru kormánypárti szenátor. A szenátus külügyi bizottságának elnöke, aki egyben az Európa Tanács munkájában részt vevő román küldöttségnek is tagja. Prisacaru szerint a Romániában élő magyar és a többi nemzeti kisebbség az európai normáknak megfelelő lehetőségeket élvez az oktatás terén, használhatja anyanyelvét a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. - Ismeretes, hogy Románia 1995-ben szintén aláírta a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, de azt a parlament mind a mai napig nem ratifikálta. Köztudott az is: a parlament elfogadta ugyan az új közigazgatási törvényt, de a kormány mind a mai napig adós a végrehajtási utasítással, ezért a kisebbségek anyanyelvének használata lényegében csak azokon a településeken valósul meg, ahol a nemzeti kisebbség többségben van. /Prisacaru: Magyarország nem tesz semmit a területén élő nemzeti kisebbségekért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"

"Horvátország támogatja a szomszédos országokban élő magyarokról szóló státustörvényt - állapították meg okt. 10-én Zágrábban a horvát-magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság társelnökeinek tanácskozásán. A Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Nenad Prelog horvát külügyminiszter-helyettes találkozójáról kiadott közlemény szerint a felek egyetértenek abban, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény elősegíti a horvátországi magyarok önazonosságának megőrzését, szülőföldjükön maradását, és kedvező hatást gyakorol a térség stabilitására. A horvát fél üdvözli a magyar fél szándékát, hogy a törvény végrehajtását a Horvát Köztársaság hatályos törvényeinek és a nemzetközi jog követelményeinek megfelelően kívánja megvalósítani, és úgy értékeli, hogy a törvény végrehajtásának adminisztratív része nem sérti a Horvát Köztársaság szuverenitását. /Horvátország támogatja a státustörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"

"Kolozsváron felavatták a magyarországi Agora információs irodahálózat kolozsvári fiókját. Horváth Tamás főigazgató ismertetése szerint a Márton Áron Szakkollégium a magyar oktatásügyi minisztérium háttérintézménye, amely otthont ad a határon túli magyar diákságnak. Három fő célja van: biztosítani a határon túli ösztöndíjas hallgatók tanulmányaihoz szükséges feltételeket, az ott tanuló diákokat az otthonmaradásra bírni, ugyanakkor állandó információáramlást teremteni a magyarországi és határon túli oktatási rendszer közt. Budapest után, szeptember 11-én Szegeden, okt. 1-jén Pécsen, november 24-én Debrecenben nyílik meg a Márton Áron Szakkollégium. Az Agora Irodahálózat elsősorban az információ áramlását segíti. Az ifjúságot az Agora Juventus tájékoztatja, míg az ösztöndíj-lehetőségeket az Agora Stúdiumtól lehet megtudni. A diákturizmussal, a hírszolgálattal, a magyar-magyar kapcsolattal az Agora irodának külön fiókja foglalkozik. Az információikat a Határon Túli Magyarok Hivatalától, az Oktatásügyi Minisztériumtól, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, valamint az Ifjúsági Sportminisztériumtól kapja. Az Agora Irodahálózat megpróbált minden nagyobb határon túli, magyarlakta területen irodát szervezni. Erdélyben Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában működik irodája. /Máté Erzsébet: Magyar ifjúsági tájékoztatási iroda nyílt Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"

"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke a legutóbbi SZKT-n kifogásolta Frunda Györgynek az 1989-es decemberi rendőrgyilkosságok ürügyén elítélt kézdivásárhelyi magyarok védőügyvédjeként nyújtott teljesítményét. Mint köztudott, 1989. december 22-én az ország sok más településéhez hasonlóan Kézdivásárhelyen is a népharag áldozata lett a kommunista rezsim egyik pribékje, Aurel Agache milicista. Az őrnagyot nem egyetlen személy gyilkolta meg a város főterén, hanem lincselés áldozata lett. Köztudomású, hogy 1990. január 4-én Ion Iliescu közkegyelmet adott "a forradalom" napján, december 22-én erőszakcselekményeket elkövetők számára. Az elnöki amnesztiarendeletet az ország minden részében alkalmazták, leszámítva Székelykeresztúrt, Zetelakát, Oroszhegyet és Kézdivásárhelyt. - Magyarellenes koncepciós perre került sor Kézdivásárhelyen is - nyilatkozta Katona Ádám. Héjja Dezső és Reiner Antal Csíkszeredán töltik büntetésüket. Katona Ádám 1998 júliusától több alkalommal megkereste az Agache-ügyben megvádolt szerencsétlen magyar emberek érdekében az RMDSZ jelenlegi elnökségét. Katona szerint Frunda György döntő jelentőségű tárgyalásokon nem vett részt, amelyeken például nem hallgatták ki a védelem tanúit! A Legfelsőbb Bíróságon kimondott ítélet kihirdetése, sőt a két magyar férfi letartóztatása után sem Frunda György, mint védőügyvéd, de sem az RMDSZ elnöksége nem fordult Ion Iliescuhoz elnöki kegyelemért. (A strasbourgi esetleges "jogorvoslatra" olykor 4-5 évet kell várni, addig ülhet Héjja meg Reiner a börtönben.) Frunda szenátornak bőven lett volna ideje a két súlyosan beteg magyar férfi feltételes szabadlábra helyezése érdekében az illetékes csíkszeredai törvényszékhez folyamodnia. Frunda Györgynek a Héjja Dezső nevében iktatott kérvénye mellől éppen a megfelelő orvosi igazolvány hiányzik, tehát érvénytelen, Reiner Antal érdekében pedig az SZKT-ig még csak egy két soros kérvényt sem adott be Frunda a törvényszékre. Héjjának a nyáron újra kellett volna műteni a lábát. Közlése szerint az a veszély fenyegeti, hogy egész életére nyomorék marad, Reinernek pedig az életveszélyesen magas vérnyomását kellene szabadlábon, megfelelő szakorvos felügyelete alatt gyógyíttatnia. Most, okt. 10-én az Emberséget! Alapítvány fölkérésére Hajdu Dezső csíkszeredai ügyvéd pótolva Frunda dr. mulasztását, végre beiktatta a Reiner Antal feltételes szabadonbocsátása érdekében készített kérvényt. Szeptember 4-én az Országgyűlés foglalkozott a Csíkszeredában raboskodó Héjja Dezső meg Reiner Antal ügyével is /Bogdán Emil képviselő interpellált és Németh Zsolt külpolitikai államtitkár válaszolt./ Ennek szövegét Katona átadta a sajtónak. Az erdélyi sajtó ennek ellenére nem vett máig tudomást erről az anyaországi gesztusról. /Máté Erzsébet: Az Agache-ügy ártatlan áldozatai. Katona Ádám elégedetlen Frunda György ügyvédi teljesítményével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"