Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2001. október 19.
"Markó Béla RMDSZ-elnök okt. 18-án megbeszélést folytatott Adrian Nastase kormányfővel. Megállapodtak abban, hogy a két politikai alakulat csúcsvezetősége a jövő hét elején találkozik, hogy részletesen áttekintsék az időszerű politikai kérdéseket, beleértve az együttműködési megállapodásban foglaltakkal kapcsolatos teendőket. Előzőleg Markó az RMDSZ sajtóértekezletén a Kovászna megyei tankönyvbotrány kapcsán kifejtette, hogy a kormány, illetve a helyi kormánypárti szervezet magatartása elfogadhatatlan. Rámutatott, hogy még a rendszerváltás előtti években sem zajlott ilyen nyilvánosan az "idegen eredetű" tankönyvek ellenőrzése, és az úgynevezett kivizsgáló bizottságok módszere is az egykori szekuritáté gyakorlatára emlékeztet, éppen ezért az RMDSZ magyarázatot vár a kormánytól és az illetékes szervektől. Markó Béla közölte, hogy rendkívül aggasztó a kormánypárt buzgósága, amely ugyanakkor megalázó a magyar tanárokkal és tanítókkal szemben, és a kialakult helyzetet abszurdnak minősítette. /Markó-Nastase találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 19./"
2001. október 19.
"Okt. 18-án Kolozsváron a tanácsülésen a szobrokra, mellszobrokra szánt költségvetési tételeknél vita robbant ki. Molnos Lajos RMDSZ-tanácsos jelezte, hogy a költségvetési tervezetből kimaradt Janovits Jenő és a Márton Áron köztéri szobrának megvalósíthatósági tervére szánt költségvetési tétel. Emlékeztetett, hogy tanács hozzájárult a két szobor felépítéséhez. Boros János alpolgármester azt javasolta, a két szobrot az új munkálatok kategóriába sorolják, mivel ezek felépítése még nem kezdődött el. Pop Eugen nagy-romániás önkormányzati képviselő hevesen tiltakozott az RMDSZ-es tanácsosok azon próbálkozása ellen, hogy "lenyomják a helyi közösség nyakán a két személyiség szobrát". Maradjunk meg a román személyiségek szobrának felépítése mellett - fogalmazott a nagy-romániás önkormányzati képviselő. A tanácsosok elvetették az Antonescu-szobor felépítését, de lapzártakor még nem voksoltak a Janovits Jenő és a Márton Áron szoborról. /K. O.: Nem kell a magyar szobor! Nacionalista kirohanások a városi tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 19./"
2001. október 19.
"A megyei RMDSZ-PSD szakítás következtében kialakult helyzet tisztázására okt. 18-án Markó Béla szövetségi elnök Sepsiszentgyörgyre utazott, találkozott a háromszéki Operatív Tanács képviselőivel. Markó Béla elmondta, nem tartja veszélyben lévőnek az RMDSZ és a kormánypárt közötti protokollumot. Hangsúlyozta, az együttműködés nem nevezhető zökkenőmentesnek, a szövetség azonban továbbra is a tárgyalást tartja az egyedüli megoldásnak. Markó szerint nem Kovászna megye ellen zajlik lejáratási kampány, hanem az RMDSZ-nek a román politikai életbe való betagolódási kísérletei ellen. A közelmúltban Háromszéken kirobbant tankönyvbotrány ügyében az RMDSZ elnöke tárgyalni fog a tanügyi tárca vezetőjével, amikor valamennyi korábbi, félreinformálásból fakadó félreértést tisztázni szándékozik. /Csinta Samu: "Nincs veszélyben a protokollum". = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./"
2001. október 19.
"Kolozsváron a Megyei Tanfelügyelőség okt. 18-i sajtókonferenciáján Constantin Corega főtanfelügyelő elmondta: szemléltető eszközként akár Mao-Ce Tung emlékiratait is magával viheti a tanár, de tanítani, számonkérni csak olyan tankönyvekből lehet, amelyeket jóváhagyott a Nevelési és Kutatási Minisztérium. Corega bejelentette: kénytelen leváltani a szamosújvári Petru Maior Líceum igazgatóját, mert nem engedelmeskedett az ő parancsainak. /Szabó Csaba: Csak segédeszközként használhatók az "illegális" tankönyvek. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 19./"
2001. október 19.
"Okt. 18-án kétnapos nemzetközi térinformatikai konferencia kezdődött Kolozsváron. A már hat éve folyamatosan megrendezésre kerülő konferenciát a Gábor Dénes Alapítvány ezúttal a Kolozs Megyei Tanáccsal közösen szervezte. A megnyitón az alapítvány részéről Selinger Sándor elnök, a megyei tanács részéről pedig Kerekes Sándor alelnök köszöntötte a jelenlévőket, a konferenciát mindig támogató és azon résztvevő budapesti Hungis Alapítvány részéről pedig Dr. Berenczey Rezső szólalt fel. A bemutatott dolgozatok témái között régió fejlesztési tervek, informatikai módszerrel előállított helységtérképek szerepeltek. /Nemzetközi térinformatikai konferencia. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 19./"
2001. október 19.
"A temesvári Táblabíróság határozata értelmében nem kell elköltöznie a Heti Új Szónak a Magyar Ház első emeletéről. Az ítélőbírók ugyanis megalapozatlannak ítélték a Timpress Rt. fellebbezési keresetét, mely szerint az egyetlen temesvári magyar nyelvű hetilap jogtalanul bitorolja az olaszországi multimilliomos, Iosif Constantin Dragan említett sajtócégének nevére telekkönyvezett épület néhány helységét. A magyarellenességéről hírhedt Dragan 1994-ben indította meg a Heti Új Szót kiadó Reflex Kft. kilakoltatását kérelmező pert, miután Graur János főszerkesztő, a lapkiadó kft. tulajdonosa visszautasította az albérleti státusát szavatoló szerződés aláírását. Az 1930-as években közpénzekből felépített Magyar Ház adminisztrátori jogkörét magáénak valló Timpress Rt. a közköltségek ki nem fizetése miatt a kereskedelmi törvényszéken is vádat emelt a lapkiadó ellen. /Gurzó K. Enikő: Pert nyert a Heti Új Szó. Maradnak a temesvári Magyar Házba". = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./"
2001. október 19.
"Javul dr. Garda Dezső képviselő állapota. A politikus néhány héttel ezelőtt súlyos autóbalesetet szenvedett, az 53 éves politikus súlyosan megsebesült: koponya- és agyalapi sérüléssel, gerinctörés, mellkasi és medencesérülés gyanújával, komoly belső vérzéssel szállították a kolozsvári II. számú Sebészetre. /Jobban van Garda Dezső. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 19./"
2001. október 19.
"Vitát váltott ki okt. 18-án Csíkszeredán a Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselő által kezdeményezett tanácskozás. A Csíki RMDSZ elnöke a csíki polgármestereket azért hívta a megyeháza üléstermébe, hogy egy általa végzett, a helyi közpénzügyek helyzetére vonatkozó tanulmány eredményeit ismertesse és, hogy egyben megvitassák a következtetéseket. A politikus a csíki önkormányzatok bevételeit, saját jövedelmeit, a lakossági adókat, valamint a bérköltségeket összevetve jelentős mértékű különbségekre hívta fel a figyelmet. Ráduly Róbert Kálmán rámutatott, Csíkszereda kivételével mindenhol úgynevezett túlélési költségvetésből gazdálkodnak, ezt támasztja alá, hogy a megyeszékhely kivételével a régióban mindenhol nagyobbak a helyhatóság bérköltségei, mint a saját jövedelmük. Zsombori Vilmos, megyei tanácselnök hozzászólásában a Kolumbán Gáboréhoz hasonlította a képviselő előadását, amelyek mint mondta: "rendszerint elrugaszkodnak a valóságtól". Ráduly Róbert Kálmán válaszában sajnálkozásának adott hangott, hogy a tanácselnök "ennyi személyeskedést visz bele egy szakmai vitába", és javasolta a tanácselnöknek, hogy készítsen hasonló vagy jobb tanulmányt, ha tud. /Szüszer-Nagy Róbert: Csíki polgármesterek találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 19./"
2001. október 19.
"Okt. 18-án a csíkszeredai Mikó-vár kápolnatermében tartotta meg évi közgyűlését a Csíki Műemlékvédő Egyesület. A gyűlésen tájékoztató hangzott el a Csíki Székely Múzeum szabadtéri részlegének az egyesület általi gondozásba vételéről. Megvitatták a csíkmenasági Adorján-kúria körül felmerült problémákat. / Csíki Műemlékvédő Egyesület évi közgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 19./"
2001. október 19.
"Szatmárnémeti közelében pár éve ortodox kolostor épült. A kolostor épületegyüttese tovább bővül, jelenleg éppen egy hosszú, emeletes szárnnyal (valamiféle hotel, illetve vendégház lesz), ami meglepő, mert évek óta nemhogy tömeget, de még nyolc-tíz fős csoportot sem látott senki arrafelé. Százával épülnek az országban kolostorok. Csak Szatmár megyében ez a nyolcadik-tizedik az utóbbi időben, de immár a Székelyföldet is körülbástyázták, sőt Marosfőt ortodox kalugyerek őrzik. Valóságos román nemzeti program a templomépítés. (Szatmárnémetiben e pillanatban nyolc ortodox templomon dolgoznak!) A világsajtót is bejárta, hogy oda is telepítenek ortodox templomot, ahol a kinevezett papon és harangozón kívül egyetlen ortodox vallású hívő sincs. Az itt-ott még kisebb tömbben élő magyarság fellazítása, egységének megtörése folyik. Pontosabban vallási mezbe öltöztetett hódítás- szögezte le Sike Lajos. Mindez állami támogatással történik, a magyar adófizetők pénzén is. /Sike Lajos: Zarándoklat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./"
2001. október 19.
"Az Apáczai Kiadó újabb ajándékkal lepte meg a határon túli magyar diákokat, pedagógusokat: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával kiadta az Ezeréves Magyarország - Képek az ezeréves Magyarország történetéből című könyvet annyi példányban, hogy az minden Kárpát-medencei magyar iskola könyvtárában fellelhető legyen. Kárpátaljára és Erdélybe már elvitték, a többi régiónak ezután osztják ki a pedagógusszervezetek révén. Nemcsak a szomszédos országokban élő magyarokra gondoltak, éppúgy juttatnak a kiadványból a nyugati, illetve az amerikai diaszpóráknak is. A kiadvány okt. 17-i budapesti bemutatóján részt vett Esztergályos Jenő - az Apáczai Kiadó igazgatója, Elekes Botond - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztályának vezetője, Nagy Margit - a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke és Ádám Zita - a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a kiadvány költségeinek 50 %-át fedezte, számszerűen 4.370.000 forinttal járult hozzá, a másik felét a kiadó állta. - Az Apáczai Kiadó tavaly 32 millió forint értékben ajándékozott különféle könyveket a Kovászna megyei gyermekeknek és 14,2 millió forint értékben a Hargita megyeieknek, valamint 8 millió forint értékben a felvidékieknek. /(Guther M. Ilona): Ezeréves Magyarország. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./"
2001. október 19.
"A Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetségének 56-os bajtársai a Németh Géza Egyesülettel közösen szervezik meg az okt. 23-ai megemlékezést Csíkszeredában. A rendezvény a Kalász-negyedi temető bejáratánál felállított emlékműnél kezdődik, majd a három csíkszeredai mártírra emlékeznek a tisztelgők a csobotfalvi templomkertben felállított emlékoszlop előtt. Az ötvenhatos események következtében koncepciós perben elítélték, majd kivégezték Orbán Istvánt, Tamás Dezsőt és Tamás Imrét, akik a mai napig ismeretlen helyen, jeltelen sírban nyugszanak. (Daczó Dénes): Október 23-ai megemlékezések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./"
2001. október 19.
"Tíz év kiadványaiból rendez kiállítást Kolozsváron, az EME-ház nagytermében az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Az 1991-2001 között kiadott könyvek kiállítását okt. 20-án nyitják meg. /Kiállít az Erdélyi Múzeum-Egyesület. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./"
2001. október 19.
"Rövid két hónap alatt immár másodszor mutat be Budapesten színvonalas válogatást kortárs erdélyi képzőművészek munkáiból a Váli Csongor vezette Velum Kulturális Bt. A csíkszeredai képzőművészek nagy sikerű kolozsvári csoportkiállításainak szervezője a Bárka Színház kávézójában rendezi meg a tizenhat neves erdélyi és öt anyaországi művész festményeit, grafikáit, iparművészeti tárgyait bemutató kiállítást. /Erdélyi képzőművészek a budapesti Bárka Színházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./"
2001. október 19.
"Okt. 17-én Marosvásárhelyen Kuszálik Péter bemutatta három megjelent könyvét: Az erdélyi sajtó 1989 után /Teleki László Alapítvány, Budapest, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár/ Bibliográfia. A második a Leveleskönyv. A Svédországban élő Veress Zoltánék kiadója, a Stockholmi Erdélyi Könyvegylet hozta ki pályázat alapján. A harmadik: A hátsó udvarban. Széljegyzetek az erdélyi sajtó és irodalom történetéhez /Pro Print, Csíkszereda/. Továbbá november elején várható a Mörfi-sorozat 5. kötete, címe: Viszem a balhét.(Morfondír-sorozat.) /(lokodi): Kuszálik Péter előléptetése. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./"
2001. október 19.
"A Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyre 28 népdalénekes jelentkezett. Az elődöntőből 15-en jutottak az okt. 13-14-én Szatmárnémetiben lezajlott döntőbe. A zsűri immár harmadik alkalommal ítélte az első díjat a Marosvásárhelyi Kántor- Tanítóképző Főiskola egyik növendékének. Első lett az I. éves szamosújvári Lőrincz Erzsébet, aki két évig énekelt Szamosújváron a Kaláka Néptánc Együttesben. Sokat köszönhet Kallós Zoltánnak, akivel még 1995-ben találkozott Válaszúton, ahol a népdalversenyen harmadik díjat nyert. /Járay Fekete Katalin: Népdalkincs a kisgyermekeknek is. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./"
2001. október 19.
"Falutörténeti kiállítás nyílik okt. 20-án Sáromberkén. Néhány fiatal sáromberki egyetemista körében összegyűjtötte a falu tárgyi örökségének még fellelhető darabjait. A 20-án tartandó egyházmegyei kórustalálkozó lesz a falutörténeti kiállítás megnyitója. /Orbán János: Falutörténeti kiállítás Sáromberkén. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./"
2001. október 20.
"Okt. 19-én Budapesten ülésezett a magyar-román kisebbségi szakbizottság, aláírták a jegyzőkönyvet. - A magyar és a román kormány legitim módon nyújthat támogatást a romániai magyar, illetve a magyarországi román közösség számára az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitás megőrzése érdekében - olvasható az elfogadott jegyzőkönyvben. A találkozót követően a szakbizottság társelnökei, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője, valamint Cristian Diaconescu román külügyi államtitkár tájékoztatta a sajtó képviselőit. - A kisebbségeknek nyújtandó támogatásról a magyar és a román fél kölcsönösen tájékoztatja egymást, évente áttekinti a vállalások teljesülését, és ajánlásokat fogalmaz meg kormánya felé - mondta Szabó Tibor. Magyarország és Románia egyetért abban, hogy a kisebbségekkel szembeni pozitív diszkrimináció elvét alkalmazni lehet a két nemzeti kisebbség esélyegyenlősége érdekében. A pozitív diszkriminációból senki számára nem származhat hátrány. Cristian Diaconescu közölte: a két ország között a létező mechanizmusok igénybevételével tisztázni lehet minden kisebbségi problémát. A kisebbségek helyzetének megértésében fontos szerepet játszottak azok legitim képviselői a szakbizottságban. A jegyzőkönyv szerint a szakbizottság napirendjén továbbra is szerepel a romániai magyar állami egyetem létrehozásának ügye. A magyar fél kérte a román kormányt, támogassa a magyar nyelvű oktatók szélesebb körű beleszólását a magyar nyelvű oktatásra vonatkozó kérdésekben. A szakbizottság tudomásul vette a romániai kisebbségi törvény megalkotásának szükségességét, üdvözölte, hogy Románia ratifikálta a diplomák kölcsönös elismeréséről szóló megállapodást és megállapította: a romániai közigazgatási törvény megfelel a romániai magyarság elvárásainak. Romániában külön törvény fogja szabályozni az egyházi javak visszaadását. Az aradi Szabadság emlékmű közterületen történő elhelyezésére további egyeztetések szükségesek. Cristian Diaconescu közölte: Romániában nemcsak Hargita és Kovászna megyében vizsgálják meg a tankönyveket, hanem az ország minden tankönyvét jóvá kell hagyatni. - Nem felel meg a valóságnak az, hogy rossz lenne a magyar-román viszony - szögezte le Németh Zsolt államtitkár. /Aláírták a magyar-román szakbizottság jegyzőkönyvét. Továbbra is napirenden az állami magyar egyetem. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./"
2001. október 20.
"A Magyar Állandó Értekezlet /MÁÉRT/ okt. 25-26-i ülésének kiemelt témája a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos kérdéskör lesz - jelentette ki budapesti sajtótájékoztatóján Németh Zsolt, magyar külügyi államtitkár. Az ülésen szó lesz az ajánlószervezetek létrehozásáról is. Németh Zsolt reményét fejezte ki, hogy a határon túli magyar szervezetek sikerekről számolnak majd be e téren. Az ülés másik fontos pontja a státustörvény végrehajtási rendeletekkel kapcsolatos eszmecsere lesz. - Románia elszigetelődött támadásaival, a végrehajtásról folytatandó párbeszéd megtagadásával, állapította meg Németh Zsolt. /Németh Zsolt: Románia elszigetelődött a státustörvény ellen intézett támadásaival. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./"
2001. október 20.
"Okt. 19-én Szófiában találkoztak a NATO-tagságra pályázó országok nagykövetei. A vilniusi csoport kilenc ország - Albánia, Bulgária, Lettország, Észtország, Litvánia, Macedónia, Románia, Szlovákia és Szlovénia - részvételével alakult meg, később Horvátország is csatlakozott a csoporthoz. Adrian Nastase miniszterelnök az okt. 19-i telekonferencián kijelentette: Romániának az elmúlt időszakban tett előrelépéseknek, illetve a terrorizmussal kapcsolatban képviselt álláspontjának köszönhetően megnőtt a NATO-csatlakozási esélye. /NATO-tagjelölt országok nagyköveteinek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./"
2001. október 20.
"Adrian Nastase kormányfő bejelentette: egyes polgármesteri hivatalok lakásokat és munkahelyeket próbálnak biztosítani a romák számára, de nem természetesek azok a kezdeményezések, amelyek elkülönített, csupán a romák számára fenntartott lakóterületekről, őrzött és bekerített munkahelyekről szólnak. /Nastase: Nem természetes a romák elkülönítése. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./"
2001. október 20.
"Nyilvánosságra hozták az ET Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságának, az úgynevezett Velencei Bizottságnak a státustörvényről szóló jelentését. Okt. 19-én Adrian Nastase román miniszterelnök azt nyilatkozta: a bizottság jelentése visszaigazolta a státustörvénnyel szembeni román aggodalmakat a jogszabálynak a területen kívüli jellegére vonatkozóan. A román fél értelmezése szerint a jelentésből kiderül: egy ország nem bízhat meg hivatalos ügyek intézésével más államok területén tevékenykedő nem-kormányzati szervezetet valakiknek az etnikai hovatartozását bizonyító igazolvány kiállítására vonatkozóan. A kibocsátott igazolvány pedig nem tüntetheti fel valakiknek az etnikai hovatartozását, hanem csak a törvény hatálya alá tartozását. Nastase olvasatában a jelentés kimondja: az anyaország csupán az oktatás és a kultúra területén biztosíthat kedvezményeket, és ezeknek arányosaknak kell lenniük a megoldandó probléma súlyával. A törvény alkalmazását tekintve nem tehet kivételt az országok között, minden határon túli magyarra érvényes kell hogy legyen. Az anyaország egyoldalúan nem biztosíthat kedvezményeket, ehhez annak az országnak a beleegyezése is szükséges, amelynek az érintett személyek állampolgárai. - A Szabadság közölte a bizottság jelentését. A bizottság megalapozottnak tartja, hogy egyes államok egyoldalúan előnyökhöz igyekeznek juttatni a határaikon túl élő nemzettársaikat. E cél eléréséhez a bizottság a következő módosításokat javasolja a kialakult gyakorlathoz képest: 1. Egy állam akkor hozhat egyoldalú intézkedést külföldi állampolgárok tekintetében, ha a jogszabály hatása az illető állam határán belülre esik. Ha ez a hatás külföldön érezhető, akkor a hiányzó nemzetközi szabályozások esetén a jogszabály meghozatala előtt el kell érni az érintett államok beleegyezését. 2. Nem ruházható fel majdnem hivatalos szereppel egyetlen más állam nem-kormányszervezete sem, minden igazolást az illető államban található konzuli hatóságokon keresztül lehet kiadni azok közösen elfogadott hatásköre alapján. A nem-kormányszervezetek nyilatkozatban leszögezhetik, hogy milyen ismérvek alapján végezhetik a konzulátusok az igazolási eljárást. 3. Határon túli kisebbségi nemzetrészeket érintő egyoldalú intézkedések nem érinthetik a már kétoldalú megállapodásokban szabályozott területeket az érintett állam beleegyezése nélkül. A kétoldalú egyezmények eltérő értelmezése esetén csak akkor tehető egyoldalú lépés, ha minden jóhiszemű egyeztetés kudarcot vallott. 4. Az anyaországnak jogában áll hivatalos irat kibocsátásával feljogosítani bárkit, hogy a kedvezmények haszonélvezőivé váljon, de ez az irat nem tartalmazhat semmiféle vonatkozást az illető nemzeti hovatartozására, és együtt kell járnia a lakhely szerinti állam kibocsátotta érvényes személyazonossági igazolvánnyal. 5. A kisebbségben élő nemzetrészek tagjainak kiváltságos kedvezmények biztosíthatók oktatási és művelődési téren, de csak amennyiben elősegítik a jogos kulturális kapcsolatot anyaország és határon túli kisebbség között. 6. Más téren kiváltságos kedvezményeket csak abban az esetben lehet biztosítani, ha egyszerűbbé teszik a minden külföldi által elérhető kedvezményekhez való hozzáférést. /Nyilvánossá tette jelentését a Velencei Bizottság. Adrian Nastase szerint visszaigazolták a román aggodalmakat. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./"
2001. október 20.
"A Nemzeti Liberális Párt vezetése "törvénytelennek és erkölcstelennek" nevezte az RMDSZ-nek a státustörvény alkalmazásával kapcsolatos álláspontját. Ugyanakkor, Markó Béla nyilatkozataira utalva, kijelentik: az RMDSZ a magyar kormánnyal szolidarizál anélkül, hogy tekintettel lenne Románia érdekeire és az európai értékekre. A liberálisok szerint az RMDSZ etnikai diszkriminatív szempontokat képvisel és semmibe veszi az EU-országokban honos demokratikus értékeket. /Markó Bélát támadja a liberális párt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./"
2001. október 20.
Kolozsvár városi tanácsosai elfogadták Janovits Jenő és Márton Áron köztéri szobrának felállításához szükséges megvalósíthatósági tervek költségét. Pop Eugen nagyromániás tanácsos hevesen tiltakozott a két szobor felállítása ellen. /K. O.: Megszavazták Janovits Jenő és Márton Áron szobrának felállítását. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./
2001. október 20.
"A magyar nemzet szabadságharcának egy sikerkorszakáról emlékeztek meg okt. 14-én Bihardiószegen: Bocskai István hajdúi élén Bihardiószeg és Álmosd között 1604 okt. 15-én vívta meg első, fontos ütközetét a Habsburgok ellen. A református templomban igét hirdető Tőkés László püspök leszögezte: 12 év alatt kevés változás történt, mert nem volt mentalitásbeli átalakulás. "Visszaválasztottuk elnyomóinkat" és hogy "a magyarok életét is az anyagi érdekek határozzák meg. Eredeti céljainktól visszaestünk"- hangoztatta. Bocskairól Cs. Nagy Zoltán történész tartott előadást. A templomkertben felállított kopjafánál egyházi és világi vezetők koszorúztak. /Balla Tünde: Bihardiószegen az álmosdi csatára emlékeztek. Tőkés László szerint egyéni anyagi érdekek kerültek a nemzet érdekei elé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./"
2001. október 20.
"A bukaresti Petőfi Művelődési Társaság okt. 3-i összejövetelén Vistai András János köszöntötte a 75 éves Demény Lajos történészt, aki 1947 óta ismeri az ünnepeltet. Kolozsváron a Mátyás király szülőházában székelő Móricz Zsigmond Kollégium ösztöndíjas tagjaiként találkoztak először. Akkor Vistai András János az Egyetemi Arcvonal címmel hetente megjelenő újságoldalt szerkesztette. Demény Lajos az egykori Leningrádban folytatta tanulmányait. Évek hosszú során kutatta fel a Budai Nagy Antal vezette parasztfelkelés írásos emlékeit, s 1960-ban megjelent a könyve, Az 1437-38-as bábolnai népi felkelés. Ezt később két kiadásban továbbfejlesztette (1977, 1987). Ennek az eseménynek az okmánytárát csak 1991-ben lehetett kiadni. Demény Lajos foglalkozott román könyvtörténeti kutatásokkal is, nevéhez fűződik az első román nyomatatott szöveg felfedezése, bemutatása (1965; könyvben 1971-ben). Ezirányú kutatásait - Lidia Demény közreműködésével - tekintélyes monográfiában összegezte és adta ki 1986-ban. Demény Lajos akadémiai tudományos kutató, majd a Iorga Intézet nemzetiségi osztályának vezetője lett. A 70-es évek végétől az erdélyi magyarság történelme úgyszólván a székelységre szűkült. Demény Lajos és tudományos munkatársai ezt a beszűkítést igyekeztek a lehető legjobban kihasználni. Ezek között legjelentősebb a Székely Oklevéltár új sorozata, ennek két első kötete azonban már csak 1983-ban, illetve 1985-ben jelent meg, folytatása viszont csak 1994-ben. Demény Lajos változatlanul máig a székelyek egyik nagy történésze: a közönség elé tárta a Székely Oklevéltár új sorozatának köteteit (IV.: 1998; V.: 1999; VI.: 2000). Időközben foglalkozott Veress Endre (1863-1953) történész munkásságával, a magyar és a román kultúra több személyiségével, kiadott nyomdászat- és papírtörténeti tanulmányokat, cikkezett a csángókról, munkatársa volt a román historiográfiai enciklopédiának, melynek oldalain ő mutatta be az erdélyi, illetve romániai magyar történészeket (1978), valamint könyvet írt a nagy fejedelemről, Bethlen Gábor és kora címmel (1982), társkiadója volt Wesselényi István Sanyarú világ című, 1703-1708. évi naplója II. kötetének (1985). 1989 után Demény Lajos a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja lett, majd 1990 tavaszától a választások utánig oktatási miniszterhelyettes, azután szenátor. Nem feledkezett meg a bukaresti magyar tannyelvű középiskoláról sem; neki köszönhető, hogy az intézmény felszámolásának veszélyét sikerült elhárítani a Bukarestben, ahol 1815 óta van magyar iskola. Végezetül csak azt, amiről már a fiatalabbak is tudnak: kutatómunkája közben időt tudott szentelni a Petőfi Társaságnak, a Koós Ferenc Körnek, ahol előadásokat tartott, újabban pedig a Bukaresti Református Egyházat és Sükei Imrét (1780-1848), annak 1815-1848 közötti templom- és iskolaépítő lelkészét illető ismeretlen forrásokat tárt fel és mutatott be. /Vistai András János: Születésnapi köszöntő: Demény Lajos 75 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./"
2001. október 20.
"Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/-kiadványokból okt. 20-án kiállítás nyílik Kolozsváron. Ebből az alkalomból bemutatta a kiadványokat Benkő Samu, az EME elnöke. Kelemen Lajos Művészettörténeti tanulmányai vagy Szabó T. Attila Erdély magyar szótörténeti tára első kötete sokatmondásukkal hirdették, hogy az 1859-ben alapított Erdélyi Múzeum-Egyesület működését be lehetett tiltani, páratlanul gazdag gyűjteményeit el lehetett orozni, de a szellemissége kiirtását célzó igyekezetek hiábavalónak bizonyultak. Az 1990-es újjászerveződés után "legfontosabb teendőink egyikének tartottuk, hogy nyomtatott betűkkel adjunk hírt az erdélyi magyar tudományosság életrevalóságáról." Újraindították nagy múltú folyóirataikat az Erdélyi Múzeumot, a Múzeumi Füzeteket, az Orvostudományi Közleményeket és sorozataikat: az Erdélyi Tudományos Füzeteket és az Erdélyi Történelmi Adatokat. A műszaki tudományok eredményeinek közzétételére fórumot teremtettek Műszaki Tudományos Füzetek címmel. Romániai Magyar Bibliográfiák címmel sorozatot indítottak. A fiatalok kutatási eredményeinek a publikálására fórumokat teremtettek, így jelentek meg sorra: a Collegium Biologicum, Collegium Geologicum, Collegium Geographicum füzetei. /Benkő Samu: EME-kiadványok. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./"
2001. október 20.
"A Világhírnév /Szabó Csaba és Szegő József virtuális hetilapja /www.vilaghirnev.ro/ 25. számában található Fodor György recenziója Jakubinyi György érsek A Szentek nyomában Erdélyben című kötetéről, továbbá Farkas István Diák úr, kérem című kötetének nagyenyedi bemutatójáról szóló beszámoló. /Világhírnév. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./ "
2001. október 20.
"Dehel Gábor Szatmárnémetiben született, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát 1961-ben végezte el, Kolozsváron kezdte pályáját. Színészi karrierje rendezői, írói tevékenységgel bővül már a hetvenes évektől kezdődően. 1991-től az Állami Magyar Opera rendezője. Negyven éve színész, rendező és író. Játszotta főszerepek sorozatát, de statisztált is. Színházi pályafutásához hozzátartoznak szakmai cikkei, a rádióban, a televízióban, a színháznál bemutatott írásai. Dehel szerint Szinberger Sándor igazgató-főrendező vezetése alatt a Magyar Opera egyik legtermékenyebb korszakát élte. Dehel Gábor Bukarestben rendezői szakot végzett. - Az Erkel-sorozat közel tíz éves munka. Beleszeretett ebbe a munkába, elsősorban azokba, amelyeket színpadi előadásként újra felfedeztek. Igazi kihívás volt minden részvevő számára. Hary Béla karmester készíti a sorozat hetedik előadásának, a Saroltának zenei anyagát. Szeretné, ha előadásaik eljutnának a hazai színpadokra is, de eddig még Marosvásárhelyre sem jutottak el. Dehel szerint ezeknek az előadásoknak szerepe lehet a sorvadó önazonossági tudat ápolásában. /Hintós Diana: Négy évtized "két úr" szolgálatában. Dehel Gábor színművész és rendező 40 éve a kolozsvári színpadokon. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./"
2001. október 20.
"Ismert tény, hogy aki munkát keres Budapesten a Moszkva téren próbál szerencsét, kezdte Jancsó Miklós színművész, író cikkét. "A 2000-2001 évad végén a kolozsvári Állami Magyar Színházban egyrészt a költségvetés-megszorításból, másrészt, mert nem jutott feladat színészeknek, színésznőknek, az éves szerződés értelmében néhányan megszabadultunk a színházi kötöttségtől." Munkanélküli pénz sem jár neki, mert az éves szerződés értelmében ez nem jár nekik. Jancsó gondolkodott, mint egykori kolozsvári színész mihez is kezdjen. Rájött, hogy meg kellene alapítani "a Felesleges kolozsvári-erdélyi Magyar Színészek Moszkva téri Színházát." Jancsó továbbvitte keserű írásában terveit. Összeállította a művészeti programot. Közönség központú színházat hoz létre. A népszínművek bemutatásával kezdik. Drámapályázatot hirdetnek az erdélyi sorskérdéssel foglalkozó színművek megírására. A díjnyertes darabot műsorra tűzik. Gyermekszínházat is alapítanak. /Jancsó Miklós: Moszkva téri színház. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./"