Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2001. október 20.
" Okt. 8-a és 13-a között tartották meg Székesfehérváron A határon túli magyar irodalom hete Székesfehérváron és Fejér megyében című rendezvénysorozatot, amelynek több erdélyi meghívottja volt. Kolozsvárról jelen volt, többek között, Kántor Lajos, Szabó Zsolt, Szilágyi István és Gábor Dénes. A rendezvényről Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, valamint Gábor Dénes, a Művelődés szerkesztője tájékoztatott. Kántor Lajos kifejtette, hogy a rendezvény egyrészt a magyar irodalomnak az egyetemességéről és mai problémáiról szólt, másrészt a határon túli magyar irodalomról külön-külön, de közös kérdéseiről is. A találkozó megszervezése Arató Antal, a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár címzetes igazgatója, továbbá az Árgus folyóirat főszerkesztőjének, Péntek Imrének az érdeme. Most jelent meg a Vissza a forrásokhoz, a Balázs Imre József által szerkesztett, az első Forrás-nemzedéket megszólaltató és bemutató interjúkötet, ennek kapcsán beszélt Kántor a Forrás-nemzedékről. - Gábor Dénes bibliográfus Arató Antallal együtt a romániai magyar művészek ex libriseiről tartott előadást. Dr. Arató Antal is ex libris gyűjtő. - Gábor Dénesnek körülbelül 35 ezer lapnyi gyűjteménye van. /Köllő Katalin: Erdélyi magyar irodalom és ex librisek Székesfehérvárott. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./"
2001. október 20.
"Romániában már 1953-tól tartottak attól, hogy a szocializmustól idegen eszmék, majd később a forradalmi megmozdulások átcsapnak Erdélybe is. Ezért bizonyos engedményeket adtak, így valamelyest javult az anyaország és az erdélyi magyarság közötti kapcsolatteremtés. Az 1956-os forradalom eszméi eljutottak az erdélyi magyar értelmiséghez. Itt-ott a rendszer megreformálását célzó szervezkedések jelentek meg. Ezek közé tartozik az 1958-as temesvári kirakatperben ,,Szoboszlay-féle államellenes összeesküvésként" emlegetett mozgalom is. /Ötvenhat, te csillag. Szervezkedő csoportok Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./"
2001. október 20.
"A magyarországi és a határon túli magyar közoktatási intézmények múltját és jelenkori életét bemutató számítógépes adattár készül - hangzott el a Schola Orbis programról rendezett konferencián okt. 20-án, Budapesten. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) szervezésében zajló munkába eddig 52 intézmény kapcsolódott be, az anyaország mellett Szlovákiából, Kárpátaljáról, Délvidékről és Erdélyből. A magyar iskolák történetének számítógépes feldolgozásán túl az Schola Orbis program célja, hogy az egyes intézményekhez kapcsolódó tanárok, nevessé vált diákok élete, munkássága nyomon követhető legyen. Bakó Anna, az OPKM munkatársa elmondta: az egyes, fontosnak tartott eseményeket tanévenként rögzítették, illetve rögzítik. Az informatikai úton történő képi rögzítés arra is lehetőséget kínál, hogy ritka, eredeti dokumentumokkal is megismerkedhessenek az érdeklődők. A könyvtári, levéltári dokumentumok, iskolai évkönyvek, monográfiák, bibliográfiák, tablóképek felhasználásával eddig elkészült adatbázisok tartalma az adott intézmények mellett az OPKM-nél is elérhetők és CD formájában is napvilágot láttak. A munkálatokhoz a számítógépes programot az OPKM térítésmentesen biztosítja. Gál András Levente, az oktatási tárca közigazgatási államtitkára köszöntőjében az iskolák egymásra találását, együttműködésének fontosságát hangsúlyozta. Az intézményi háló az, ami minden történelmi, gazdasági viszontagság ellenére megmarad, pótolva a közigazgatási együvé tartozás hiányát - mutatott rá a minisztérium illetékes. Bíró József, az OPKM főigazgatója Nemeskürty István szavait idézte: a múltat nem lehet tőlünk elvenni, de csak akkor a miénk, ha ismerjük. /MTI/ "
2001. október 22.
" A Velencei Bizottság okt. 19-én megvitatott jelentése és a megfogalmazott ajánlások az alapvető kérdésekben elfogadták a kisebbségvédelemmel kapcsolatos eddigi magyar érvelést - mondta a bizottság Velencében tartott ülése után az MTI-nek Martonyi János. A bizottság elemzéséből kiderül, hogy a több európai országban bevezetett, a magyaréhoz hasonló törvényi szabályozás messzebbre megy, mint a magyar. A jelentés összeállítói pozitív tendenciának nevezik, hogy Európában az utóbbi időben születtek olyan törvények, amelyek a határon túli kisebbségeknek akarnak kedvezményeket adni. A kisebbségvédelemért az elsődleges felelősség mindig azt az államot terheli, amelynek területén a kisebbségek élnek. Emellett azonban azoknak az országoknak is joguk van ilyen törvényeket hozni, amelyek kapcsolatot tartanak fenn más országokban élő kisebbségeikkel. Ez a jelentésnek a legfontosabb következtetése - fogalmazott a külügyminiszter. A jelentés pozitív tendenciának minősíti a szóbanforgó törvények születését, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy mindig be kell tartani a nemzetközi jog általános elveit. - A megfogalmazott általános tételek rendkívül hasznosak számunkra, mert például a végrehajtási rendeleteknek a megalkotása során ezeket figyelembe lehet majd venni, de hasznosak azoknak az országoknak is, amelyek a jövőben szeretnének hasonló törvényi szabályozásokat kidolgozni - jelentette ki Martonyi János. A bizottság javaslata szerint az ajánló szervezet a tájékoztatást, ajánlást eljuttathatja "fizikailag" a konzulátusra, az igazolást pedig ez utóbbi adja át a jogosultaknak. - Ezek után a jövőben talán könnyebben lehet majd rendezni a Románia és Magyarország között még meglévő nyitott kérdéseket - fűzte hozzá Martonyi János. /Martonyi: Az alapvető kérdésben elfogadták a magyar érveket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./"
2001. október 22.
"A Velencei Bizottság Romániának adott igazat a státustörvényről Magyarországgal folytatott vitájában - állapította meg az okt. 20-i román sajtó. Adevarul: a bizottság minden téren Románia igazát ismerte el, és ezzel felkérte Magyarországot: "ne alkalmazza a magyar igazolvány törvényét", Jurnalul National: az európai jogászok "szétszedték a magyar igazolványt" és "meglékelték a státustörvényt"; Curentul: a Bizottság úgy döntött, hogy a magyar státustörvény meghaladja az európai normákat; Cronica Romana: a velencei ajánlásokból az olvasható ki, hogy a státustörvény nem illeszthető össze az európai elvárásokkal; Evenimentul Zilei: a bizottság Romániának adott igazat a magyar státustörvény kérdésében; Curierul National: bizottság legnagyobb részt Romániának adott igazat; a Cotidianul szerint a bizottság Románia javára billentette el a mérleg nyelvét, javaslatai igazolják a román fenntartásokat. A román lapok értelmezése szerint a Velencei Bizottság jelentése azt fogalmazta meg, hogy a magyar státustörvény nem érvényes Románia területén, az RMDSZ, az erdélyi magyar egyházak és a romániai magyar civil szervezetek nem vehetnek tevőlegesen részt a törvény alkalmazásában. A tervezett magyar igazolványok nem utalhatnak a tulajdonos nemzeti hovatartozására. Az anyaország csak az oktatás és a kultúra terén nyújthat kedvezményeket a határain túl élő kisebbségeinek, és a kedvezmények megadásánál nem tehet különbséget kisebbségei között annak alapján, hogy mely országban élnek. /Román visszhang: "meglékelték" a státustörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./"
2001. október 22.
"A Velencei Bizottság állásfoglalása azt mutatja, hogy szükség lesz a román és a magyar kormány közti konzultációkra és a bizonyos eljárásokban való egyetértésre - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Markó szerint a bizottság véleményéből talán a legfontosabb az, hogy nem vonta kétségbe a státustörvény alapelveit. Kimondta, hogy egy ország nyújthat kedvezményeket más országokban élő nemzettársainak, ez összhangban van a nemzetközi normákkal. Egyetértett azzal is, hogy ezeket a kedvezményeket kerettörvényben foglalják össze. - Az állásfoglalásából azonban az is kiderül, hogy az RMDSZ-nek igaza volt, amikor óvatosságra intett mindenkit, és arra kérte a két kormányt, hogy minél mélyebbre ható konzultációkat folytassanak egymással - mondta. Hangsúlyozta, a törvény mindenképpen életbe léphet január 1-jén, hiszen annak tartalmával kapcsolatban nem volt alapvető kifogás, de az alkalmazás módja nagyban függ majd attól, hogy a két kormány miben és mikor tud majd egyetértésre jutni. Markó megerősítette, hogy az RMDSZ álláspontja továbbra is az: Romániában az igények összegyűjtését a szövetség apparátusának kell elvégeznie, s ezt a tevékenységet egy - az RMDSZ, az egyházak és a civil szervezetek képviselőiből álló - védnöki testületnek kell felügyelnie. /Markó: Nem vonták kétségbe a státustörvény alapelveit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./"
2001. október 22.
"Sólyom László alkotmánybíró, a Velencei Bizottság magyar tagja szerint a jelentés kimondja: a státustörvény nem lóg ki a többi országban hatályban lévő, a határon túli kisebbségek helyzetét érintő törvények sorából. Sólyom szerint kedvező, hogy a bizottság elismerte: új trend van kialakulóban a földrészen, ez azonban még nem elég ahhoz, hogy nemzetközi szokásjognak lehessen minősíteni. Sólyom László hangsúlyozta: a bizottság román tagja, Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke rendkívül korrekt álláspontot képviselt. Az öt raportőr főleg a francia iskolát képviselte, szemléletmódjukra rányomta bélyegét a nemzetállam-központúság. /Új trend a kisebbségvédelemben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./"
2001. október 22.
"Gheorghi Prisecaru, Suceava megyei kormánypárti képviselő, a magyar státustörvény alkalmazásának a felfüggesztésére kidolgozott román indítvány európa tanácsi előterjesztője a Mediafaxnak nyilatkozva elmondta: Románia az Európa Tanács plénumán továbbra is azért harcol, hogy felfüggesszék a magyar státustörvény alkalmazását. Prisecaru szerint várható volt a Velencei Bizottság Románia számára kedvező döntése. A román képviselő elfogadhatatlannak tartja, hogy "egyes országok a kisebbségi kérdéssel visszaélve viszályt keltenek, és bizonyos európai térségek destabilizációját idézik elő, ahogyan az Délkelet-Európában is történt". /Románia továbbra is a státustörvény felfüggesztését követeli. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./"
2001. október 22.
"Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke szerint kedvező, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalását mind a magyar, mind a román vezetés örömmel fogadta, és pozitívnak ítélte. Kovács egy Bukarestben rendezett nemzetközi konferencián vett részt okt. 20-án, az MTI-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta: ez a fogadtatás jó jel arra, hogy a törvény végrehajtása is ilyen egyetértésben történhet majd. Kovács László úgy vélte, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalása nem fogja késleltetni a törvény romániai végrehajtását. Az állásfoglalás összességében hozzájárul a magyar-román viszony javításához, a kedvezménytörvény körüli vitákból adódó feszültségek enyhítéséhez, felszámolásához. /Kovács: Kedvező, hogy mindkét fél "pozitívan" értékelte a jelentést. A magyar ellenzéki politikus reméli: a törvény végrehajtása is ilyen egyetértésben történik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./"
2001. október 22.
"Okt. 20-án a romániai magyar nyelvű oktatás támogatási rendszeréről tanácskozott Kolozsváron az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának oktatási szakbizottsága. A résztvevők által elfogadott javaslatokat az RMDSZ képviseli majd a MÁÉRT-en. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem megindulása után új elképzelést kell kialakítani az erdélyi oktatás számára. Képviselte magát a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács, a Bolyai Társaság, az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Sapientia Alapítvány, a Romániai Magyar Doktorandusok Szövetsége, az Országos Magyar Diákszövetség, az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács, a Szórványtanács, az Illyés Közalapítvány, az Iskola Alapítvány, valamint az RMDSZ ügyvezető elnöksége. Szó esett arról, hogy nemcsak a hazai magyar felsőoktatást, hanem a közoktatást is támogatni kell. Kása Zoltán, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) prorektora szerint hasznos lenne, ha a Magyarországról érkező pénzekből, pályázatokból nem csak az EMTE részesülne, hanem ezeket a támogatásokat valamilyen módon megkapnák a romániai állami egyetemeken oktató magyar pedagógusok, illetve hallgatók is. A Bolyai Társaság szerint jó lenne, ha a magyar állam valamilyen módon külön tudná támogatásban részesíteni a romániai, magyar érdekeltségű állami felsőoktatási intézeteket. /Rostás Szabolcs: Új magyar oktatási stratégia körvonalazódik. Ülésezett a SZET oktatásügyi szakbizottsága. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./"
2001. október 22.
"Okt. 21-én ünnepélyesen megnyitották a Kolozsvár-felsővárosi református egyházközség Kós Károly tervezte Kakasos templomának udvarában felépített Agapé- (Szeretet) otthont. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kiemelte: nem csak a saját magunk, hanem egymás terhét is hordoznunk kell. Az építkezés költségét teljes mértékben a holland C.O.E.N. - Nijkerk vállalta fel. Makkai János főgondnok arra emlékeztetett, hogy a református egyház régóta foglalkozik az elhagyatottak sorsával, Erdélyszerte több öregotthont építettek fel. /Papp Annamári: Agapé-otthon nyílt Kolozsváron Korszerű aggmenház holland segítséggel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./"
2001. október 22.
"Nem tudják beindítani Kolozsváron a Magyar Mozgássérültek Egyesülete által épített Szent Kamillról elnevezett otthont, ugyanis a hivatalos szervek megnehezítik a működési engedély elnyerését - jelentette be Tokay Rozália, az egyesület elnöknője. Mint ismeretes, okt. 6-án avatták fel a mintegy 4000 négyzetméter területet elfoglaló épületet, amely, remények szerint, 80 idős mozgássérültnek ad otthont, napközben több, nehéz életkörülmények között élő embert lát majd el, és lakást biztosít egy ötgyerekes családnak. A sajtótájékoztatón, amelyre Tokay Rozália meghívta a prefektúra, a polgármesteri hivatal, a fogyatékosokért felelő megyei felügyelőség, valamint az írott és az elektronikus média képviselőit, az elnöknő végigvezette a jelenlevőket az épületen, és bemutatta a rendkívüli nehézségek árán felépített otthont. A megyei és városi tanácstól senki sem képviseltette magát. Marina Stefan Zoltán, az épület tervezője szólalt fel, aki felháborodva mondta el, hogy milyen megaláztatásoknak és nyomásnak volt kitéve amiatt, hogy elvállalta az épület tervezését. Végül Tokay Rozália arra is kitért, hogy a pénzügyőrség 2000. Szeptembere óta nem hajlandó visszafizetni az egyesület számára a hozzáadott értékadót, holott a törvény kimondja: ha egy egyesületnek jól meghatározott célja és programja van, akkor a segélyek és adományok után nem köteles adót fizetni. Egyelőre megoldatlan a két éve elhúzódó per eredménye is, amelyet Pászkány Árpád ellen folytat Tokay Rozália, az üzletember ugyanis letagadja az egyesület számára beérkezett hatvanezer márkás adományt, melyet az ő számlájára küldött egy magyarországi alapítvány. /Köllő Katalin: Hivatali támadások kereszttüzében a Szent Kamill-otthon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./"
2001. október 22.
"Okt. 20-21-én hazacsalogatta elszármazott szülötteit Kőrösfő, a híres kalotaszegi település. Amennyiben Kőrösfő minden híres szülöttének emléktáblát állítanának, a falat teljesen elborítanák a plakettek - fogalmazott Péntek János egyetemi tanár a település 725. évfordulója alkalmával szervezett ünnepségen. A professzor, aki maga is kőrösfői származású, hozzátette: Kőrösfő neve nem azért került bele a köztudatba, mivel sikerült a népművészetből évszázadokon át fenntartania magát, hanem a nagyvilág itt fedezte fel a magyar népművészetet. Az eseményre Pécsi L. Dániel emlékplakettet készített, amelyet felavattak. Okt. 20-án a meghívott közéleti személyiségek (Balogh Ferenc, Szabó T. Attila, Pozsony Ferenc) - előadássorozatára, illetve a Kőrösfőt érintő történelmi vetélkedőre, és a Vasvári-kopjafa megkoszorúzására került sor. Okt. 20-án megalakult a Pro Kőrösfő Társaság, amelynek célja a falufejlesztés, illetve az ötévenként megszervezendő falutalálkozó. A társaság elnöke Ferenc László esperes, Kőrösfő lelkésze, az alelnök pedig a polgármester. /Valkai Krisztina: 725 éves Kőrösfő. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./"
2001. október 22.
"Okt. 20-án Kolozsváron tanácskoztak a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) oktatási bizottságának tagjai. Kötő József, a testület tagja elmondta: az ülés napirendjén az oktatást támogató rendszerek megbeszélése szerepelt. Kötő József elmondta: a kibővült rendszerben bizonyos zavarok tapasztalhatók. Nem mindig és mindenkor érvényesülnek a helyi kis közösségek érdekei, és nem minden esetben kerülhető el a központosított döntés. A testület végül nyilatkozatot fogadott el. Ezt a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) rendelkezésére bocsátják, hogy kialakulhasson egy olyan Kárpát-medencei modell, amelyben a felvetett szempontok érvényesüljenek. Ugyanakkor létrehozhatják azokat a kuratóriumokat, amelyek a szakma kiemelkedő képviselőinek véleményezésével osztaná el a meglévő pénzalapokat. /Hatékonyabb támogatási stratégiát. Ülésezett a SZET oktatási bizottsága. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./"
2001. október 22.
"Okt. 20-án kiállítás nyílt Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) utóbbi tíz évben megjelent kiadványaiból. Az EME megjelenés előtt álló kiadványai - Bernhard Jan Andrea: Dominicus Rosius a Porta album amicoruma; Egyed Emese: Mennyei Barátom! Barcsay Ábrahám levelei (Erdélyi Tudományos Füzetek); Egyed Emese: Álmodónk Vörösmarty (Erdélyi Tudományos Füzetek); Egyed Emese: Távlatok ; Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár XI.; Ferenczi László: Belgyógyászati diagnosztika I-IV., Fülöp Géza: Az információ; Kolozsvár 1000 éve (Szerkesztette: Egyed Ákos, Dáné Tibor Kálmán, Sipos Gábor, Wolf Rudolf); Péter Mária: Az erdélyi gyógyszerészet történetének magyar vonatkozásai; Romániai Magyar Irodalmi Lexikon IV. /Ördög I. Béla: Tízévnyi EME-könyvkiadás tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./"
2001. október 22.
"A Moldvai Magyarság 9. számában Bilibók Jenő beszámolóját olvashatjuk az augusztus 4-5-én lebonyolított Pusztinai Napokról. Nyisztor Tinka bemutatja a májusban létrehozott Szent István Egyesületet, melynek céljai: a pusztinai magyarok segítése; olyan kulturális tevékenységek szervezése, amelyek elősegítik a magyar nyelv, a hagyományos kultúra átadását; olyan tanfolyamok, összejövetelek szervezése, amelyek erősítik a közösség magyar identitását. Halász Péter ismerteti az Európa Tanács egyértelmű állásfoglalását: "...nem kétséges, hogy a csángók nyelve a finnugor nyelvcsaládba tartozó magyar nyelv egyik változata." Folytatódik Sylvester Lajos Hátrahagyott üzenetek című hagyatékírása (3. rész) és Ferenczes István Moldovának árva népe című történelmi útinaplója (10. rész). A folyóirat részletet közöl dr. Kós Károly A moldvai csángó népművészet című kötetéből, a Csángó Cimbora című gyermekrovat pedig Lengyel Dénes tollából Szent István legendája és Szalay László nyomán a magyar korona történetébe nyújt bepillantást, továbbá Gyurkovics Tibor, Horváth István, Weöres Sándor, Károlyi Amy, Nagy László verseit és Móra Ferenc karcolatát közli. /Moldvai Magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./"
2001. október 22.
"Okt. 19-20-án rendezték meg Székelyudvarhelyen a VII. Erdélyi Folk- és Néptáncnapokat. A sepsiszentgyörgyi Tutora és a magyarországi Tükrös együttes előadása nyitotta a folknapokat. Szávuly Tünde vezetésével a Siculus Ifjúsági Klub Bóbita Játszóháza fogadta a gyermekeket. Az Udvarhelyi Néptáncműhely után a gyimesközéploki legnagyobb csángó prímás, Zerkula János és felesége teremtett igazi táncházhangulatot. A rendezvény támogatói az Illyés Közalapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a Communitas Alapítvány. /Bágyi Bencze Jakab: Folk- és néptáncnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./"
2001. október 22.
"A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség okt. 20-21-én tartotta Csíkszeredában tisztújító gyűlését. Néprajzosok és népi alkotók tanácskoztak arról, hogy mik a népi tárgykészítés lehetőségei a változó társadalmi körülmények közepette. Tankó Albert, a szövetség leköszönő elnöke számolt be az elmúlt esztendő tevékenységéről. A résztvevők a működéshez szükséges anyagiak megteremtésére, egy hírlevél kiadására, a belföldi alkotókkal való együttműködésre tettek javaslatot. A szövetség első ízben adományozott tagjainak címet és oklevelet. A fafaragás kiváló mestere címet kapta Kis Zoltán, Tankó Albert, Kudor István, Török Csaba. Kiváló mester címet kapott Gálné Kovács Irma (népi varrottasok) és Pap László (csontfaragó). A népművészet mestere címet Bartók Piroska csomózó, Szabó Erzsébet csuhészobrász, Kudor Mária és Szakál Gizella népi varrottasok készítői és Kisgyörgy Imre fafaragó érdemelte ki. Az Ifjú fafaragó kitüntetést Sass Attilának adományozták. A tisztújítás során a résztvevők egyöntetűen Szakál Gizellát választották új elnökül, és egy szakmai tanácsadói testületet is megszavaztak. /Ferencz Angéla: Sikeres tanácskozás az RMNSZ évi közgyűlésén. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./"
2001. október 22.
"Életének 62. évében elhunyt Karácsonyi Péter /Budapest, 1940. márc. 25. - Nagykároly, 2001. okt. 20./ tanár, zenekarvezető, szinte valamennyi nagykárolyi könnyűzenész mentora. Karácsonyi Péter Kolozsváron zenetanári képesítést szerzett, majd immár gyakorló pedagógusként, magánúton ugyancsak Kolozsváron 1967-71-ben elvégezte a Gheorghe Dima konzervatórium zenepedagógiai és zenetudományi szakát. 1978-ban karmester lett. Országos első díjat nyert zenekarával. 1994-ben Karácsonyi Péter művelődési díjat kapott, ugyanebben az évben a Kastélylakó Trió egymás után három alkalommal is első helyre került az RTV-1-es adásában a videoklipek toplistáján. Emellett Nagykárolyban és környékén fellelhető, zenével kapcsolatos dokumentumok, illetve az erdélyi magyar örmények múltjának és jelenének a kutatására is jutott ideje. /Elhunyt Karácsonyi Péter. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 22./"
2001. október 23.
"Marosvásárhelyen rendeztek ÉS-estet, az Élet és Irodalom népes gárdája találkozott az érdeklődőkkel. A házigazda a Látó folyóirat volt. Az ÉS gárdája jelen volt: Kovács Zoltán főszerkesztő, Tarnói Gizella főszerk. helyettes, Vásárhelyi Mária médiaszakértő, Megyesi Gusztáv főmunkatárs, Csuhai István vers-szerkesztő, Károlyi Csaba - kritikai rovatvezető, Dérczy Péter - prózaszerkesztő. Kovács Zoltán elmondta: 22800 példányban nyomják az ÉS-t, s ezt fel is tüntetik a lapon, hogy bosszantsák a mesterségesen létrehozott kormány-hetilapot, a Választ. Az ÉS 10 millió forintot kap évente a Soros Alapítványtól, de évi költségvetése 140-150 millió forint. Három hónapon át Princz Gábor (a "postabankos") volt a tulaj. Lapszerkesztési alapelvük: a liberalizmus, a másság tiszteletben tartása mindenekelőtt, és: a sajtó, az értelmiség legyen minden körülmények között kritikus. A lap baloldali, de legfőképpen liberális. - Az ÉS-est a FIDESZ szapulásával telt el. "Jól éreztük magunkat. Valamivel kevésbé jól azok a vásárhelyiek, akik jobboldali, konzervatív beállítottságúak" - tudósított Máthé Éva. /(Máthé Éva): ÉS végre eljöttek hozzánk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ Egyik olvasójuk kipécézte a bukaresti magyar sajtó úgymond balos elhajlásait. A Romániai Magyar Szó tudósítója "intellektuális kéjjel" számolt be egyes magyarországi szoclib közvélemény-formálók erdélyi virgonckodásáról, írván: "A marosvásárhelyi Élet és Irodalom-est a Fidesz szapulásával, a lap rovatainak elemzésével, majd baráti csevegéssel telt el. Jól éreztük magunkat." Valami pesti irodalmárok erre jártukban (megint) azokat szidták - nota bene: a Látó meghívására -, akiknek nagyon sokat köszönhet az erdélyi magyarság. Beleértve a Romániai Magyar Szó és a Látó munkatársait is. /D. L. [Dénes László]: Jönnek és szájalnak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 23./"
2001. október 23.
"Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) között az utóbbi hetekben a feszültség növekedését lehetett tapasztalni. Markó Béla RMDSZ-elnök az RMDSZ-SZDP-találkozó előtt kifejtette, hogy sok teljesítetlen célkitűzés van még a megállapodásban, például a közigazgatási törvény anyanyelv-használati cikkelyeinek alkalmazási utasítása mindmáig nem született meg. Az állami magyar egyetemi oktatás, illetve az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása ügyében is előre kellene lépni, megállapodásra kellene jutni. Háromszéken a kormánypárti politikusok rendkívül arrogánsan viselkednek, s minden megegyezést felrúgnak az RMDSZ-szel. Markó szerint országos szinten is "nagyon sok a magyarellenes nyilatkozat", viszont ugyanakkor vannak "felmutatható eredmények is". Például nemrég a szenátusban a romániai nyelvtörvény vitájában az RMDSZ-nek "nagyrészt sikerült elfogadtatnia módosító javaslatait". Markó magyarázatot vár a kormánytól és a szaktárcától, hiszen a székelyföldi tankönyvellenőrzést végző vizsgálóbizottságok az egykori szekuritaté módszereit használják. /Tibori Szabó Zoltán: Szándékosan nem akarjuk az integrációs esélyeket rontani. Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ-SZDP viszonyt felemásnak tartja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./"
2001. október 23.
"Okt. 22-én Kolozsvárott munkaülésen találkoztak történelmi egyházak vezetői, az RMDSZ képviselete és a jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű civil szervezetek megbízottai. A megbeszélés tárgya a kedvezménytörvény alkalmazása volt. Az egybegyűltek elégtétellel üdvözölték, hogy a Velencei Bizottság kisebbségpolitikai dokumentumában egyetemlegesen elismeri az érdekelt országok azon jogát, hogy az anyaországon kívüli nemzetrészeket identitásuk megőrzése érdekében érdemi támogatásban részesítsék. - A törvény a nemzeti integráció jegyében a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását, versenyképességét, értékteremtő készségét szavatolja, következésképp közérdek, hogy az erdélyi magyarság valamennyi tagja részesülhessen a kedvezményekben. A jelenlevők konszenzusos alapon elfogadták, hogy az alkalmazás folyamatában hárompillérű, RMDSZ, egyházi és civil társadalmi testületek működjenek közre. A törvény lehetővé teszi, hogy valamennyi magyarlakta településen állampolgáraink gyakorolhassák jogaikat, a kisközösségek delegálják a testületekben dolgozókat a három képviselet tagjai közül, ezt tartalmazza a nyilatkozat. /Hárompillérű ajánlószervezeteket. Egyházak és civil szervezetek állásfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./ A Szabadság nem jelezte, hogy viták, voltak, a Krónika viszont így tudósított: Alig közeledtek az álláspontok azon a tárgyaláson, melyet a státustörvényben megszabott erdélyi ajánlószervezetekről a történelmi egyházak vezetői folytattak okt. 22-én az RMDSZ és a jelen lévő civil szervezetek képviselőivel. A tanácskozás résztvevői nyilatkozatban kérték, hogy az erdélyi magyarság képviselői a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) az RMDSZ, az egyházak és a civil szervezetek együttműködését képviseljék a státustörvény alkalmazásában, Takács Csaba ügyvezető elnök viszont kijelentette, a MÁÉRT elé az Operatív Tanácsnak - az RMDSZ kizárólagosságát rögzítő - határozatát terjesztik. Konszenzusos alapon fogadták el az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői és az RMDSZ, valamint a meghívott civil szervezetek képviselői, hogy a MÁÉRT erdélyi résztvevői a státustörvény alkalmazására vonatkozóan a hárompillérű (RMDSZ, egyház és civil társadalom) testületek együttműködését képviseljék. A nyilatkozatot a tanácskozás valamennyi résztvevője aláírta, a korábban távozó Takács Csabát leszámítva. A tanácskozás után Tőkés László püspök elmondta, az RMDSZ-nél reprezentatívabbnak érzi azt a testületet, mely most tanácskozott. A püspök erkölcsileg is elfogadhatóbbnak tartotta, hogy a tanácskozáson a konszenzus lehetőségét keresték. "Mi felülemelkedünk az RMDSZ egyoldalú határozatán. Meggyőződésünk, hogy ezt sikerül majd módosítani. Tudomásul kell venni, hogy a három pillér közül az RMDSZ csak az egyik. Az általa tett javaslatot úgy tekintjük, mint egy megoldást a lehetségesek közül." /Gazda Árpád: Hárompillérű ajánlótestületeket kérnek. Ellentmondásos tanácskozás a státustörvény romániai alkalmazásáról. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./"
2001. október 23.
"A státustörvény kérdését csak nyugalommal és párbeszéddel lehet megoldani - jelentette ki Adrian Severin volt külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) parlamenti közgyűlésének elnöke. A Jurnalul National hétfői számában megjelent interjújában elismerte, hogy minden államnak joga van ahhoz, hogy területén bizonyos általa meghatározott személyeknek vagy személyek csoportjának kedvezményeket nyújtson. Severin szerint a magyar kormánynak olyan rugalmasságot kell tanúsítania. - Hangsúlyozta, hogy Románia nem fogadhat el bizonyos, etnikai alapon megállapított gazdasági és szociális jogokat. Szerinte a gazdasági és szociális jogokat ki kellene terjeszteni a törvény által érintett országok valamennyi állampolgárára - kezdeményezte. Példaként említette a magyarországi munkavállalás lehetőségét, amit minden román állampolgárnak, nem csak egy meghatározott nemzetiségnek kellene élveznie. /Severin: Tanúsítson rugalmasságot a magyar kormány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./"
2001. október 23.
"Okt. 22-i döntésével a Szociáldemokrata Párt (SZDP) vezetősége felhatalmazta a párt szenátorait arra, hogy a felsőházban Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke parlamenti mentelmi jogának felfüggesztésére szavazzanak. Az Nagy-Romania Párt képviselői kijelentették: nem vesznek részt a két háznak azon ülésein, amelyeken Tudor és Saulea mentelmi jogának felfüggesztéséről döntenek. /C.V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztése mellett szavaz a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./"
2001. október 23.
"A kormány hajlandó tárgyalni a tanügyiek követeléseiről - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök, miután kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a felsőoktatásban és egyes középiskolákban dolgozó tanárok. /Pedagógussztrájk: Nastase megérti a tanárokat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./"
2001. október 23.
"A 2002. évi költségvetés tervezet megvitatása céljából kétoldali tárgyalásokra került sor okt. 22-án és 23-án az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt képviselői között. A konzultáción részt vett Mihai Tanasescu pénzügyminiszter, Octav Cozmanca közigazgatási miniszter, Viorel Hrebenciuc a Szociáldemokrata Párt képviselőházi frakciójának vezetője, Gheorghe Gherghina és Gheorghe Oana a Pénzügyminisztérium államtitkárai, az RMDSZ részéről pedig jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, az Szövetség költségvetési szakcsoportjának tagjai: Birtalan Ákos, Winkler Gyula, Vida Gyula képviselők, Pete István, Seres Dénes szenátorok, valamint Borbély László képviselő, a kormánnyal való kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnök, Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke, valamint Ráduly Róbert, a képviselőházi frakció alelnöke. Winkler Gyula képviselő elmondta, hogy az elmúlt héten a költségvetés tervezet átvétele után Birtalan Ákossal megfogalmaztak egy 26 pontot tartalmazó kérdéscsomagot a tervezettel kapcsolatban. A találkozó kezdetén Tanasescu írásban átadta az RMDSZ képviselői által összeállított kérdéscsomagra megfogalmazott válaszokat, elismerve a csomag kiemelkedő szakmai szintjét. A minisztertől kapott válaszok részben kielégítők, részben viszont nem lépnek túl az általánosság szintjén, különösen a költségvetési újraelosztás kritériumainak, valamint a bizonyos bevételek és költségek összegének megállapításának esetében. Az RMDSZ szakemberei felvetették a 2002. évi költségvetés tervezettel kapcsolatos legfontosabb észrevételeiket illetve módosító szándékaikat. Fontosnak tartják a jövedelemadóból a helyi költségvetések részére járó összegek, illetve százalékok megemelését. A személyi jövedelemadó alkalmazásakor az adófizető személy az adózási alap 3 százalékát egyházi, kulturális, tanügyi, közművelődési célokra, illetve a Romániában hivatalosan bejegyzett alapítványok és egyesületek támogatására ajánlhatná. A tárgyalásokon felvetődött az RMDSZ képviselettel rendelkező megyékben megkezdett illetve új infrastrukturális beruházások finanszírozási szintjének emelése. Az RMDSZ szakemberei kimutatták az erdélyi megyék költségvetési hozzájárulásának és a költségvetésből való részesedésüknek arányait. - Okt. 24-én újabb konzultációkra kerül sor, miután az RMDSZ módosító javaslatait a pénzügyminisztérium kiértékeli. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 23., 2064. sz./"
2001. október 23.
"A BBC okt. 22-i adásában Andronescu oktatási miniszter asszony kijelentette, a Kovászna és Hargita megyében folytatott vizsgálat során körülbelül 40 000 olyan magyarországi tankönyvet találtak, melynek használatát a tanügyminiszter nem hagyta jóvá. Ezek könyvtárakban találhatók - mondotta -, de mindenkinek tudnia kell, hogy ,,nem jelentenek hivatalosan engedélyezett taneszközt". A BBC adásában utána megszólaló Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke a kivizsgáló bizottságot a diktatúra idején kiküldött hírhedt ,,brigádokhoz" hasonlította, s felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar könyvadományok teljesen legálisan érkeztek és kerültek a könyvtárakba, és csakis segédanyagként használták őket a magyar iskolákban. /A tanügyminiszter nyilatkozata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./"
2001. október 23.
"A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ okt. 19-én sajtótájékoztatón ismertette a Nevelési és Kutatásügyi Minisztérium két körlevelével kapcsolatos álláspontját. Az RMPSZ elítéli a minisztérium régi kommunista módszerekre emlékeztető gyakorlatát, amely a tisztségviselők megfélemlítésére és az információszerzés szabadságának korlátozására vonatkozik. Az RMPSZ álláspontját Nastase miniszterelnökhöz és Ecaterina Andronescu oktatási miniszter asszonyhoz intézett nyílt levél formájában is megfogalmazzák, azzal a határozott kéréssel, hogy azonnal vessenek véget az ilyen gyakorlatnak. Románia nemzetközi megítélésére károsan hat, hogy a többségében nemzetiségek lakta megyékben úgynevezett "miniszteri ellenőrző brigádok" vizsgálatokat végeznek és megszorító intézkedéseket helyeznek kilátásba azokkal az intézményekkel és vezetőikkel szemben, amelyek, illetve akik a hazai nehéz körülmények között élő ifjúság számára minél több információs és szemléltető anyagot igyekeznek biztosítani. Az RMPSZ tiszteletben tartotta tevékenysége során a román állam törvényeit, de minden emberi jogokat sértő intézkedés ellen határozottan fellép. /Az RMPSZ állásfoglalása. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./"
2001. október 23.
"Okt. 22-én Ecaterina Andronescu oktatás és kutatásügyi miniszter asszonnyal és munkatársaival találkozott az RMDSZ küldöttsége. A szövetség részéről Markó Béla RMDSZ elnök, Borbély László ügyvezető alelnök, a képviselőház titkára, Márton Árpád és Asztalos Ferenc képviselők voltak jelen. A megbeszélés célja a tankönyvkérdés megtárgyalása volt, és megegyezés született egy közös bizottság létrehozására vonatkozóan. A bizottságot, amely tanügyi és tankönyvkérdésekkel fog foglakozni az RMDSZ és a minisztérium szakemberei fogják alkotni. A közös bizottság feladata a romániai magyar iskolák tankönyvellátását felmérni és javaslatokat tenni a minisztériumnak a problémák megoldása érdekében. Andronescu közölte: a Kovászna megyei ellenőrzések véget értek, és nincs tervben ilyen jellegű kivizsgálásokat végezni más megyékben. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 23., 2064. sz./"
2001. október 23.
"Hadadnádasdon a kőművesek a helybeli templomban végeztek javítási munkálatokat, eltávolították a Wesselényi és a Dégenfeld család címerét tartalmazó kazettás mennyezetet is.A XV. században épült templom fából készült kazettás mennyezetén található a Wesselényi család címere is, ugyanis a templom valamikor a nemesi család birtokához tartozott. Ahelyett, hogy a hadadnádasdi parókia szakértőkre bízta volna a javítást, a falu kőművesei estek neki a renoválásnak. A falusi mesteremberek leverték az épület belső részén a vakolatot, mely öt évszázados freskókat is tartalmazhatott. - A kontár kőművesekre többéves börtönbüntetés szabható ki a műemlék templom megrongálása miatt. /Czinzel László: Javítás helyett rombolás. Hozzá nem értő kőművesek javították a templomot. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./"