Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2001. szeptember 21.
"Tizenöt európai országból érkezett több mint száz küldött részvételével tartották meg Temesváron a 19. Régiók Európája Konferenciát. A rendezvényen Bodó Barna politológus, egyetemi tanár képviselte a helyi magyar közösséget, aki elmondta, hogy a konferenciasorozat 1976-ban indult Dániából. - A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió a soknemzetiségű történelmi Bánság területe, olyan országok tartományaiból, megyéiből áll össze, amelyek az EU-integráció különböző szintjén állnak. A DKMT Eurorégió országai közül Magyarország az integrációs versenyfutás élén áll, míg Románia és Kis-Jugoszlávia a másik végletet jelenti. Ennek ellenére Magyarországnak érdeke a regionalizációs folyamatban, a határok légiesítésében részt venni. Bodó státustörvényről tartott előadást. /Pataki Zoltán: 19. Régiók Európája Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"A románok többsége nem ért egyet azzal, hogy Románia részt vegyen az Amerikai Egyesült Államokkal a terrorizmus elleni harcban, derül ki a Köz- és Piackutatási Központi Intézet (CSOP) által szept. 15. és 17. között végzett felmérésből, amelynek során mintegy 508 személyt kérdeztek meg. A CSOP felmérése része annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet a Gallup International Association készített a világ több országában a szeptember 11-i amerikai terrorakciók után. A felmérésből kiderül: a románok (52 százaléka), a bolgárok (66 százaléka), a bosnyákok (47 százaléka), az észtek (53 százaléka) és a pakisztániak (62 százaléka) nem értenek egyet azzal, hogy országuk részt vegyen a terrorizmus elleni harcban. A közvélemény-kutatásból az is megtudható, hogy a franciák, a spanyolok, de mindenekelőtt a hinduk szerint az Amerikai Egyesült Államok külpolitikája negatív hatást gyakorolt országukra. /A románok többsége nem támogatja Románia részvételét a terrorizmus elleni harcban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"Romániát és Bulgáriát 2008-ig biztosan nem veszik fel az Európai Unióba, állapította meg a Deutsche Bank Research. Az elemzők szerint Magyarországnak, Csehországnak, Észtországnak, Lettországnak, Litvániának, Lengyelországnak, Szlovákiának és Szlovéniának hatvan százalékos az esélye, hogy négy éven belül bekerüljön az Európai Unióba, míg Románia és Bulgária felzárkózása legkorábban 2008-ban történhet meg. /2008-ban nyerhet EU-tagságot Románia? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"Adrian Severin, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének elnöke kijelentette: a délkelet-európai Stabilitási Egyezmény eddigi tevékenysége hatástalan volt. Severin szerint a kudarc fő oka az, hogy a tagállamok képtelenek regionális fejlesztési programokat kidolgozni. Az elnök szerint a paktum tevékenységét azzal lehetne fellendíteni, ha a térség országai átértékelnék eddigi hozzáállásukat, és előnyben részesítik a regionális programokat. Severin olyan munkacsoportok létrehozását javasolta, amelyek a régió kormányainak ilyen irányú tevékenységeit monitorizálná. Az elnök elmondta: igen hasznosnak találna egy olyan kormányközi értekezletet is, amely során a délkelet-európai országok biztosítanák egymást arról, hogy nem fogják a határok megváltoztatását követelni. /Bukaresti béke kell a Balkánra - véli Adrian Severin, az EBESZ PK elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"A tervezett román nyelvtörvény nem fogja sérteni a romániai nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználati jogait - közölték az RMDSZ vezetői bukaresti sajtóértekezletükön. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a készülő törvény szenátusi vitájáról beszámolva elmondta, hogy a nemzeti nyelvek védelmének szükségessége valós gond egész Európában, de a feladatot törvényekkel megoldani nem lehet. Példaként idézte a francia nyelvvédelmi törvény alkalmazásának tapasztalatát. - Ha mindenképpen jogszabállyal kívánják megoldani a feladatot, akkor biztosítani kell a kisebbségi nyelvek védelmét és a többségi nemzettel együtt élő nemzeti kisebbségek anyanyelvi jogainak gyakorlását is - hangsúlyozta. Markó elmondta, hogy az RMDSZ több módosító javaslatot terjesztett elő a törvény tervezetéhez. A javaslatok nagy részét a szenátus elfogadta. Egyedül a helyi tévéadók román nyelvű feliratozásával kapcsolatos ellenvetésről alakult ki vita. Az RMDSZ egyetért a közszolgálati televízió nemzetiségi adásainak részleges (az előzetesen rögzített műsorszámok jó részének) román nyelvű feliratozásával, de elutasítja a helyi nemzetiségi tévéadások műsorainak kötelező román nyelvű feliratozását. /Nem sérti a magyarokat a román nyelvtörvény - véli Markó Béla szövetségi elnök. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"Ettől a tanévtől kezdve minden közoktatási magánintézménynek kötelező jól látható helyre kifüggeszteni működési engedélyét, illetve előakkreditációs bizonyítványát - nyilatkozta szept. 20-án Constanta-Valentina Mihaila, az Országos Közoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke, aki figyelmeztetett: eddig egyetlen közoktatási magánintézményt sem akkreditált a bizottság. Mintegy 200 ilyen jellegű intézménynek van előakkreditációs engedélye, 34-nek pedig csak egyszerű működési engedélye van. /Egyetlen közoktatási magánintézményt sem akkreditáltak eddig. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"Nastase miniszterelnök szept. 17-i csíkszeredai sajtótájékoztatóján szót ejtett arról, hogy a háromszéki és Hargita megyei magyar lapok írásait olvassa: "Elég ritkán olvasom a Kovászna és Hargita megyében megjelenő lapok fordításait, és nagyon meg vagyok lepődve, hogy mennyire eltávolodnak ezeknek a lapoknak az írásai az ország valóságától... Úgy vélem, nagyobb figyelmet kell szentelnünk ennek a szemléletnek, ezeknek a kommentároknak, hogy a replika jogán kellőképpen válaszolhassunk." Nehéz kihámozni ebből, mi nem tetszik a miniszterelnöknek a magyar lapokban. A Hargita Népe vállalja valamennyi írását. /Borbély László: Mit olvas a miniszterelnök? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"Az Oxford Analytica elemzése arra következtetett, hogy a román politikai életben a hatalmon levő párt minden szinten túlgyőzte magát, s az ország legjobb úton van az állampárt (rém)uralma és a pártállam kialakulása felé. Ezek a megállapítások vitát váltottak ki Romániában. Borbély László szerint a tények a következők A 2000-es helyhatósági választásokon a TDRP (ma SZDP, a kormánypárt) képviselői a polgármesteri székek 35,5 %-át szerezték meg. Azóta komoly változás történt, az arány ma már 50 százalék fölött van. Ugyanis időközben 637 polgármester váltott pártot (!), a statisztika szerint 82 százalékuk az SZDP-hez ,,igazolt" át. Tudni kell, hogy a reformok halogatása és az állami túlsúly miatt Romániában példátlan méreteket öltött a korrupció, nagy a feketegazdaság is. Tavaly a hivatalos és a feketegazdaság által együttesen előállított, 53 milliárd dollárnyi hazai össztermékből a feketegazdaság ,,eredménye" 16,1 milliárd dollárra rúgott (!), azaz 31 százalék volt. /Bogdán László: Kaméleonok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"A helyi román sajtó úgy tudja, hogy a Temesvári Róm. Katolikus Püspökség visszakapta két épületét, a Piarista Líceum ingatlanegyüttesét és a közelében levő teológiai iskola épületét. A Piarista Líceumot, tornatermével és bentlakásával együtt a Temesvári Politechnika - jelenleg Műszaki Egyetem - birtokolta, de időközben új épületbe költözött és inkább raktárnak használta az ingatlant. Heinrich József igazgató közölte, az épületben működő Gerhardinum Katolikus Líceum előbb egy emeletet, majd idén ősztől a romos állapotban levő felső emeletet is megkapta - használatra. Heinrich József főesperes abban reménykedik, hogy egy fél éven belül sikerül rendbehozatni és rendeltetésszerűen birtokba venni a második emeleti részt is. Az ingatlan végleges visszaszolgáltatásáról még nem értesítették a katolikus oktatási intézmény vezetőségét. /(Pataki Zoltán): Két reprezentatív épületet kapott vissza a Temesvári Katolikus Püspökség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"Kolozsvárott tett látogatása során dr. Pintér György, a magyar Ifjúsági és Sportminisztérium pályázatokat kezelő szervezetének, a Mobilitásnak a főigazgatója ismertette a 2002-es évre szóló ifjúsági pályázatok a határon túli pályázókra vonatkozó lényegesebb információit. Ezek határon túli ifjúsági szervezetek működésére, különböző programjaira (szórványközösségek megerősítése, különböző táborok, sportrendezvények) vonatkoznak. Magyarországon két évre szóló költségvetést fogadtak el, így állhatott elő az a helyzet, hogy már 2001. szeptember 15-én meghirdették a jövő évre szóló pályázatokat. - Az első évben 2000-ben 242 pályázat érkezett be, s ebből 121 volt nyertes, 2001-ben 521 pályázat volt és 189 nyertes. A megítélt összegek: 38 millió forint (2000), 41,2 millió forint (2001), míg 2002-re 46,9 millió forintot osztanak szét. Erdélynek 2001-ben 13,78 millió forint jutott. Kolozsvárott nyolc ifjúsági szervezet részesedett ilyen jellegű támogatásban. Ezek közül kiemelhető a Kallós Zoltán Alapítvány kézműves és anyanyelvi táborának nyújtott segítség, valamint a KMDSZ-nek és az unitárius egyház Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletének biztosított támogatás. /Póka János András: Több pénz a határon túli ifjúsági programokra. Idén nyolc kolozsvári szervezet részesült támogatásban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"Szilágy megyében szept. 14-e az ippi és az ördögkúti megemlékezések napja. Ilyenkor szokás szidni a megátalkodott hortysta-fasiszta magyarokat. Emiatt évekig nem vett részt az RMDSZ a szokásos évi megemlékezéseken. A rendezvények hangulata megváltozott, 1996 után a prefektus és a megyei tanács elnöke nem adott helyt a rögtönzött szónokoknak. Azóta az RMDSZ tisztségviselői is főhajtással és koszorúval tisztelegnek az áldozatok emléke előtt. Idén szept. 14. egyben az amerikai terrorcselekmények áldozataira való gyásznappal is egybeesett. A mostani ippi megemlékezésen Petroniu Salajeanu, a nagyváradi ortodox püspökség képviselője a mártírok emlékműve előtt elmondott beszédében kijelentette, hogy Amerika "jól megérdemelt leckét kapott". Természetesen a magyarok sem maradtak ki, ők "szégyentelenül hazudnak", a románok 2000 éve keresztények, ők pedig alig ezer esztendeje vették fel nyugattól a kereszténységet. Beszédéről a Transilvania Jurnal napilap szept. 17-i száma tudósított. /szolgálatos: Szeptember 14. = Szilágyság (Zilah), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság 1995-től kezdődően minden esztendőben megrendezi a Körmöczi János Fizikusnapokat, két alkalommal Torockó, három ízben Szováta volt a házigazda. Idén Marosvásárhelyen szept. 21. és 23. között a Bolyai Farkas Líceum dísztermében kerül sor a kétnapos rendezvényre. Neves anyaországi és erdélyi, közéleti személyiségek tartanak előadást, mint Dávid Gyula irodalomtörténész; Gábos Zoltán és Puskás Ferenc, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzorai; Herczeg János, a budapesti Élet és Tudomány folyóirat főszerkesztője; Staar Gyula, a Természet Világa című folyóirat főszerkesztője; a marosvásárhelyi Péter Mihály professzor; Tonk Sándor, a Sapientia Tudományegyetem rektora; Toró Tibor fizikus és mások. A módszertani ülésen Kovács Zoltán, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, Csegzi Sándor fizikatanár, és Oláh-Gál Róbert csíkszeredai matematikus-informatikus tart előadást. /(Máthé Éva): Ezrednyitó Tudományos Esték. Körmöczi János Fizikusnapok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"A kolozsvári román és magyar szerkesztőségek közös beadványát a Román Rádió vezetősége jóváhagyta. Így a Román Rádió Kolozsvári Területi Adójának magyar nyelvű adásideje egy órával nőtt. Akik e műsort akarják hallgatni, délután a 3-4 óra között a 95,6 megahertzes ultrarövid hullámsávon megtehetik. /(Csomafáy Ferenc): Egy órával nőtt a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásideje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"Szeptember 16-án leplezték le a bogdándi Magyar Múzeumon a Sipos László emléktáblát, amelyet a "Szilágysági magyarok" munkacsoport, a Szilágy Társaság, és a Pro Zilah Egyesület is támogatott. A dombormű Adorján Ilona munkája, amelyhez Kiss Gergely készített márványtáblát: Muzeul Sipos László (1948-1999) Tájház felírással. Mészáros István, magyar irodalom szakos tanár, a bogdándi iskola igazgatója beszédében emlékezett a múzeumalapító Sipos Lászlóra. Sipos László sokoldalú volt, élete utolsó napjáig dolgozott tanárként, iskolaigazgatóként, néptánc-menedzserként, helytörténészként. A Szilágysági magyarok című tanulmánykötetnek ő volt az egyik legtermékenyebb és legmegbízhatóbb munkatársa, aki hiányozni fog a most elkezdett, a Szilágysági magyarok az ezredfordulón c. monográfia munkálataiban. - Az emléktáblát Szabó Károly szenátor leplezte le. /Gáspár Attila: Sipos László Tájház avatása Bogdándon. = Szilágyság (Zilah), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"Szept. 23-án, vasárnap Csíkkozmáson néhai Boga Alajos kanonokra, püspöki helytartóra emlékeznek, akinek követnie kellett főpásztorát, Márton Áront a börtönbe, ahol három éves raboskodás után meghalt. Máramarosszigeti sírhelye azóta is ismeretlen. Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek celebrálja, melynek keretében megáldja a Boga Alajos tiszteletére állított emléktáblát. A mártírpap arcképét is ábrázoló emléktábla a szintén csíkkozmási származású, Kolozsváron élő Gergely István alkotása. Az ünnepség alkalmával egy emlékfüzetet is kiadott a gyulafehérvári érsekség, a méltatlanul elfelejtett vértanú személyiségének, életútjának megismerésére. Az emlékfüzet többek között a Csíkkozmáson született papok névsorát is tartalmazza az 1600-as évektől napjainkig: a tizenöt személyből álló névsort a jelenlegi általános érseki helynök, Potyó Ferenc zárja. /Vasárnap Boga Alajos emléke előtt tisztelegnek Csíkkozmáson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"Szept. 23-án, Godó Mihály /1913-1996/ jezsuita atya emlékére celebrálnak szentmisét Szatmárnémetiben. Godó páter a szatmárnémeti jezsuita rendház tagjaként rendkívül sokat tett az ifjúság neveléséért. Hite és meggyőződése adott erőt neki, hogy bátran szembeszálljon a kommunista hatalom ateizmusával, súlyos börtönéveket is vállalva érte. /(m.j.): Vasárnap Godó Mihályra emlékeznek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"Lelkészeire emlékezett a Beszterce-Naszód megyei Mezőköbölkút református egyházközsége. A holland segítséggel 1994-ben épített új templom falát szept. 16-tól ünnepi istentisztelet keretében felszentelt emléktábla ékesíti. A két tábla márványába 19, 1754-től itt szolgált lelkész neve van bevésve. Megemlékezett Köbölkút lelkészeiről Nagy Olga néprajzkutató, az élők sorából eltávozott Nagy Ödön lelkész húga. /Kresz Béla: Lelkészeinek állít emléket a szórvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"Szept. 21. és október 14. között tizedszer rendezik meg a Nagyváradi Őszt. A megnyitón a nagyváradi felekezetek múltjáról, jelenéről és jövőjéről tartanak kollokviumot. Lesz légi bemutató, a Röviddráma Hete alkalmából magyar nyelvű előadás is, megrendezik az Árkádia Ifjúsági és Gyermekszínház Hetét is. /(Balla Tünde): Tíz éves a Nagyváradi Ősz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"Szept. 16-án Dabolcon felavatták a Gellért Sándor emlékművet. A költő ebben a faluban töltötte gyermekkorát. A költő fia, Gellért Gyula, a bihari egyházkerület esperese ünnepi igehirdetésében a megmaradásról beszélt. Felavatták Kovács Albert lázári kőfaragó kivitelezésében a költő márvány emlékoszlopát, benne Gellért Sándor arcképével. Gellért Sándor a hűség költője volt, aki a legnehezebb időkben is kitartott az övéi mellett. Görbe István /Szatmárnémeti/ tanár felvázolta Gellért Sándor életpályájának fontosabb állomásait, meghatározó fordulatait. A dabolci gyermekek versmondásával megelevenedtek a költő sorai, Gellért Sándor hazaérkezett gyermekkori emlékei színhelyére, Dabolcra. /Sike Lajos: Gellért Sándor végleg Dabolcra költözött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"Szept. 5-7-e között tartották a XIX. Természettudományi Konferenciát a Kárpát medence muzeológusai Szegeden, amelyen Romániából aradi, nagyváradi, enyedi, szebeni, székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi múzeumok képviselői vettek részt, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumból Lukács Mária, Zöld Kémenes Kinga és Sándor Lehel. Az előadások és megbeszélések hozadékán túl a találkozó a múzeumok és múzeumi szakemberek kapcsolattartásában is fontos szerepet játszott. /Természettudományi Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"Nyárádselye általános iskolájában 37 tanuló, négy tanár, egy tanítónő van, de csak két osztályterem. Tavaly ismét megindult az 1975-ben felszámolt 5-8. osztály is. A teremhiány és a kevés gyermek miatt csak az osztályok összevonásával lehet tanítani. Újjáépítették az iskola tetőszerkezetét, a manzárdrészben pedig új osztálytermek létesítését tervezik. Az új igazgató, Marti Bálint Nyárádmagyaróson is tanít. A buszjáratot megszüntették, így az ingázó tanárok vagy kerékpáron, vagy gyalog teszik meg - naponta kétszer - a közel hét kilométeres távolságot. Nincsenek tankönyvek, a legszükségesebb tanszerek is hiányoznak. Az iskolának mintegy hatszáz kötetes könyvtára van, annak nagyjából fele a selyei iskoláé, a többi Nyárádmagyarósról származik. /Kommer Alois: Tanárok kényszergyalogtúrán. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"Befejeződött Gyergyószentmiklóson a Kisebbségi Színházak Kollokviuma. Az öt nap alatt mintegy 3000 ember fordult meg az előadásokon, amelyek jó közepes minősítést kaptak a zsűri, jót a közönség részéről. Zsehránszky István kritikus, a zsűri elnöke szerint e kollokviumnak teszt jellege volt. Fel lehet-e kelteni az érdeklődést egy ilyen rendezvénysorozattal? Igen, lehet. Szeretnék, hogy az írók, a képzőművészek, zenészek is eljönnének. Vitát kellene indítani a romániai magyar drámáról és annak színpadi értékesítéséről. Sándor L. István budapesti színikritikusnak az a véleménye, hogy ez a fesztivál izgalmasabb volt, mint a kisvárdai. Ungváry Zrínyi Ildikó egyetemi tanár úgy látja, hogy ezt a fesztivált érdemes tovább szervezni. Örömmel látta, hogy beérett egy új rendezőgeneráció: Barabás Olga, Bocsárdi László, Kövesdy István, s melléjük újak, köztük Béres László sorakoztak fel. Kötő József színháztörténész leszögezte: miközben jelen volt a hagyományos színjátszás, jelen volt az a kísérleti szellem is. Harag György, majd Tompa Gábor után egy új raj jelentkezett, amely megpróbál másképp beszélni és mást is mondani. Szabó Tibor, a Figura Stúdió Színház igazgatója kiemelte, hogy a közönség 90%-ban a Figura által nevelt fiatal közönség volt. /Bajna György: Kisebbségi Színházak Kollokviuma, Gyergyószentmiklós. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség székházában szeptember 19-én Szőcs István irodalomkritikus tartott előadást a sumér-magyar rokonságról. Szőcs István kifejtette elméletét a két nép sajátos viszonyáról /az előadó az eddig már két kiadást is megért tanulmánykötetében, a Selyemsárhajóban foglalkozott behatóan ezzel a témakörrel. /Vasvári-Szabó Márta: Sumér-magyar kapcsolatok. Szőcs István sikeres előadása. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"Sepsimagyaróson szept. 23-án falutalálkozó keretében emlékeznek Kóréh Ferencre (1909-1997), a falu jeles szülöttjére, megtartják felújított művelődési otthon névadó ünnepségét. Kóréh Ferenc Bukarestben lett jogász, a Keleti Újság szerkesztője, a Magyar Távirati Iroda (MTI) bukaresti tudósítója, egyszersmind újságíró és író is. A bécsi döntés után indította többedmagával Sepsiszentgyörgyön a Székely Nép című napilapot, melynek felelős szerkesztője lett. Lapot szerkesztett Budapesten is, majd Bécsbe menekült, és a Szabad Európa Rádió munkatársaként 1950-ben került Amerikába. Több mint harminc éven át az egyik legismertebb és legmarkánsabb személyisége volt a magyar nyelvű adásnak. 1953-ban szólalt meg először a Magyar Amerika Hangja című közkedvelt rádióműsor, melyet 45 éven át sugároztak. Kóréh Ferenc vezetője volt az Amerikai Erdélyi Szövetségnek, jelentős szerepet vállalt a Külföldi Magyar Cserkészszövetség munkájában, újságjainak szerkesztésében. Úgyszólván a világ minden emigrációs lapjában jelentek meg írásai. Erdélyről, az erdélyi magyarságról soha nem feledkezett meg. Az englewoodi teetőben nyugszanak hamvai, halálakor földijei, Havadtőy Sándor református és Csorba Domonkos római katolikus lelkészek búcsúztatták. /Kisgyörgy Zoltán: Sepsimagyarós emlékezik. Ki volt Kóréh Ferenc? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"Szept. 20-án Szatmárnémetiben az elmúlt két év termését - mintegy húsz kiadványát - mutatta be a Szávai Géza nevével fémjelzett budapesti Pont Kiadó. Köztük van Szávai Géza Székely Jeruzsálem című esszé-regénye, melyben a bözödújfalui székely "zsidózó" szombatosok tragikus történetét dolgozta fel regényében. A bemutatott könyvek java részét a helyi Kölcsey Kollégium könyvtárának ajánlották fel. /(bódi): Szatmárnémeti. Legfrissebb kiadványait mutatta be a Pont Kiadó. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"Az eddig meglévő 150-160 ezer magyar könyv mellé további köteteket kíván beszerezni a washingtoni Kongresszusi Könyvtár (Library of Congress) - közölte szept. 20-án Csíkszeredában Kenneth E. Nyirády, az intézmény magyar és orosz, finnugor részlegének vezetője. Az erdélyi körúton tartózkodó szakember tegnap délelőtt a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó székhelyén találkozott a sajtóval. Mint mondta, az Egyesült Államok törvényhozásának könyvtára jelenleg mintegy 18 millió kötettel rendelkezik, de ugyancsak nagyszámú fotó és mikrofilm kapott helyet a gyűjteményekben. A magyar részleg első hat kötete, az 1735-ben, a Rákóczi szabadságharcról megjelent könyv Thomas Jefferson egykori elnök adományaként került a könyvtárba. Most a gyűjteményt erdélyi magyar nyelvű kötetekkel kívánják bővíteni, ennek érdekében több kiadóvállalattal tárgyalt már Kolozsváron és Csíkszeredában, és Marosvásárhelyen. A Kongresszusi Könyvtár nagy figyelmet fordít az elektronikus kiadványokra is, a Magyarországon, illetve a határon túl megjelenő és az internetre is felkerülő publikációk többsége a könyvtár honlapjáról is elérhető. /Szüszer-Nagy Róbert: Erdélyi magyar könyvek Washingtonba. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./"
2001. szeptember 21.
"A brassói Transilvania állami egyetemmel folytatott tárgyalást Háromszék megye prefektúrája, hogy a megyei romántanárhiányon enyhítsen, Azt kérték, hogy indítsanak kihelyezett tagozatokat Háromszéken e célból. Ugyanakkor a csíkszeredai Sapientia Tudományegyetemen indul idén román-angol szak. /(k.): Romántanárképzés Szentgyörgyön? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./ "
2001. szeptember 23.
"egyháztörténeti írások /Glória Kiadó, Kolozsvár/. A könyv a Keresztény Szó /Kolozsvár/ folyóirat négy évfolyamának jelentősebb cikkeit, tanulmányait gyűjti egybe. /Könyvajándék. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 23./"
2001. szeptember 24.
"Ion Iliescu államfő román rádiósok előtt kifejtette: a NATO nagy hibát követett el akkor, amikor Magyarországgal együtt nem vette fel Romániát is, mert így mesterséges feszültséget okozott a térségben. A magyar külügyi szóvivő bekérette a budapesti román nagykövetet, kérve a román diplomáciát, hogy segítsen feloldani ezt az ellentmondást. Szept. 21-én Iliescu elnök szóvivője reagált: szerinte az államfő régebbi álláspontját ismételte el, miszerint "a térség stabilitása szempontjából hasznosabb lett volna, ha 1997-ben Lengyelországgal, Magyarországgal és Csehországgal együtt Romániát és Bulgáriát is felkérték volna, hogy csatlakozzon a NATO-hoz". A román külügyminisztérium közleményében nem ért egyet a magyar fél felvetésével, mert "kizárólag sajtóbeszámolókon alapul, tudatosan figyelmen kívül hagyva Iliescu elnök üzenetének lényegét és azt a szövegkörnyezetet, melyben az üzenet elhangzott". Mircea Geoana külügyminiszter leszögezte: Azt hisszük, amit a román államfő mondott, jogos megállapítás volt és úgy véljük, hogy Romániának és Magyarországnak együtt a helye Európában, az Európai Unióban és a NATO-ban". Szept. 21-én este a budapesti külügyi szóvivő még küldhetett egy üzenetet a Dambovita partjára: Románia budapesti nagykövetének ígérete alapján a magyar fél várja a diplomáciai szokásoknak megfelelő hivatalos választ, amelyet a román partner újabb sajtónyilatkozata nem helyettesít. /Üzenetháború. Értelmezési nehézségek Bukarestben, illetve Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./"
2001. szeptember 24.
"Adrian Nastase miniszterelnöknek szept. 21-i telekonferenciáján felhívta a prefektusok figyelmét a magyar sajtó veszélyeire. Kollektív módon bélyegezte meg a teljes magyar sajtót. Adrian Nastase frontálisan támadott, méghozzá egy olyan intézményt, amit meglett demokráciákban a politika csúcsairól nem szokás támadni. /Kormányfői szólásszabadság. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./"