Esélyegyenlőséget, az alkotmányos jogok tiszteletben tartását követeli a Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezete. Az MPP képviselői – Tőkés András országos alelnök, Kiss István, a marosvásárhelyi szervezet elnöke és Berekméri Sándor ideiglenes megyei elnök – január 28-án bejelentették a magyar diákok továbbtanulásának korlátozása miatt megfogalmazott követeléseiket, ezek alátámasztására február 10-én „magyar tankönyves nagygyűlést” tartanak, amely nem etnikai jellegű, hanem jogkövetelő. Az MPP szerint ha a román VIII. osztályos diákok számára a tanfelügyelőség több mint 100 százalékos „lefedettséget” biztosít a továbbtanulásukhoz, ugyanez a jog megilleti a magyar diákokat is. Kiss István szerint 1990 után több középiskolában megszüntették a magyar osztályokat (Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Gheorghe Marinescu) és számos szakon nem biztosított a magyar nyelven való továbbtanulás lehetősége, mint például a közigazgatás, turizmus, mezőgazdasági turizmus, divattervező, kataszteri, üveg és kerámiagyártás, állategészségügy, környezetvédelem. Hozzátette: az I–VIII. osztályos magyar tannyelvű osztályokban tanító pedagógusok közül sokan nem ismerik a magyar nyelvet, miközben informatikát, testnevelést, angol nyelvet tanítanak. Tőkés András kijelentette: a társadalmilag fontosabb, keresettebb szakmákból kiszorítják a magyarságot. Ez diszkrimináció. Nem értenek egyet Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettessel, aki azt mondja, hogy megoldották a problémát. Az MPP a főtanfelügyelő-helyettes leváltását követeli. /Antalfi Imola: MPP-akcióterv a magyar osztályok ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./

Január 27-án Temesváron, a Bartók Béla Gimnáziumban tanácskozott a Temes Megyei Civil Fórum, amelyre 39 magyar szervezet küldte el mintegy 70 képviselőjét. Erdei Ildikó elnök összegezte a 2003-ban alakult Civil Tanács működtetésének eddigi tapasztalatait: a civil szervezetek munkáját segítette a pályázatíró műhely, a szakmai képzések, a képviselői iroda által felajánlott közösségi alap, a 2%-os adományok összegyűjtését célzó kampány. Idén létrejött a www.temes.ro honlap, amelynek egyik célja a civil szervezetek közötti kommunikáció elősegítése és adatbázis létrehozása. Javasolták, hogy össze kellene békíteni a megyében működő magyar hagyományőrző csoportokat. Erdei Ildikó, a Civil Tanács elnöke szerint várakozáson felüli volt az érdeklődés, más szervezetek is jelezték együttműködési szándékukat. /Pataki Zoltán: Temes Megyei Civil Fórum. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

A magyar kultúra napján a Tabula Varadiensis tudománytörténeti jelentősége a magyar és az európai quattrocento művelődéstörténetében címmel tartott előadást Toró Tibor atomfizikus a temesvári Magyar Házban. Vitéz János püspökségének idején, a XV. század közepén Nagyvárad volt a tudományos világ egyik központja – hangsúlyozta Toró professzor. Vitéz János Váradon csillagvizsgálót hozott létre, Georg Pauerbach bécsi csillagász professzor és tanítványa, Regiomontanus segítségével. Pauerbach ide helyezte a kezdő délkört, a Kolumbusz által is használt híres Váradi Táblázatokban (Tabula Varadiensis) innen számította a nap- és holdfogyatkozásokat. Toró Tibor javasolta, hogy a Váradi Táblázatokat vegyék fel az Unesco világ öröksége listájára, akárcsak Bay Zoltán magyar fizikust, egy új tudományág, a radarcsillagászat elindítóját és az első világűrkísérlet végrehajtóját. Az előadáson részt vett Farkas Zoltán csillagász, a Temesvári Csillagvizsgáló igazgatója is. /Pataki Zoltán: Tabula Varadiensis. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

Elhunyt Dr. Dóczy Pál István (Kőrösbánya, 1910. ápr. 21. – Marosvásárhely. 2009. jan. professzor. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusa megrendüléssel búcsúzik dr. Dóczy Pál István egyetemi tanártól, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tiszteletbeli professzorától, az egyetem és az orvosképzés egyik megalapítójától, a belgyógyászat nagy hírű képviselőjétől. Tudományos munkásságát több száz, hazai és külföldön megjelent tudományos dolgozat fémjelzi. Szakkönyvek és egyetemi jegyzetek szerzője és társszerzője. Dr. Dóczy Pál 1995 és 2001 között a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumi tagja volt. /Prof. Dr. Dóczy Pál István. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./

Január 23-án a Kézdiszentlélek nagyközség Petőfi Sándor nevét viselő művelődési otthonában megalakult a Fiatalok Kézdiszentlélekért Szervezet, rövidítve a FIKSZ. Az alakuló ülésen Balogh Tibor, Kézdiszentlélek polgármestere, Grüman Róbert, a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) elnöke is jelen volt. Az elnöki tisztséget Karacsi Barna, az ifjúsági szervezet kigondolója tölti be. /Iochom István: Megmozdultak a kézdiszentléleki fiatalok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 29./

A kovásznai Ignácz Rózsa Irodalmi Klub szervezésében január 26-án Ignácz Rózsa Kovásznán született író és színművész születésének 100. évfordulója alkalmából a központi parkban tavalyelőtt felállított szobornál megemlékezést tartottak. Az írónő életét és munkásságát Magyari Lajos költő méltatta, kiemelve, hogy Ignácz Rózsa méltán bekerülhet Erdély nagyasszonyainak panteonjába. Az emlékező közönség a művelődési házban meghallgatta Földesdy Gabriella budapesti tanárnő előadását az írónő színészi pályájáról. Előadása anyagát, a fényképeket és két rövidfilmet, melyben a művésznő szerepelt, CD-n az Ignácz Rózsa-emlékszobának ajándékozta. /(Bodor): Ignácz Rózsára emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 29./

Vidám előadással lépett fel Nagykárolyban, a Szent László Közösségi Ház színpadán a Cultur Art Egyesület, a Szatmárnémeti Északi Színház néhány színészéből és zenészekből verbuválódott csapata. „Színes szilánkokból vidám perceket raktunk össze” – konferálta be a társulatot Méhes Kati színművész. A csapat hetente két-három előadást tart a megye különböző településein, és egy fellépés erejéig még Máramarosszigetre is ellátogatnak. „Ez a társaság lassan már tíz éve dolgozik együtt. Időközben jöttek-mentek a tagok, a mostani felállás három éve van folyamatosan színpadon” – mondta el Henter Ambrus zenész. /Végh Balázs: Színes, nevettető szilánkok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

December óta mintegy 700 aláírást gyűjtött már össze az Életfa Családsegítő Egyesület annak érdekében, hogy indítsanak magyar csoportokat a kolozsvári bölcsődékben, tájékoztatott Herédi Zsolt, az Életfa Családsegítő Egyesület vezetőségi tagja. Románia alkotmánya kimondja, hogy a kisebbségeknek joguk van anyanyelvi oktatáshoz minden szinten. Kiss Tamás demográfus adatai szerint Kolozsváron a 2005–2007-es időszakban mintegy 780 magyar gyermek született, ami azt jelenti, bőven lenne elég gyermek magyar csoportok létesítésére. /S. B. Á. : Folytatódik az aláírásgyűjtés a magyar bölcsődei csoportokért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Ady Endre verseiből, leveleiből, prózai írásaiból állította össze Boér Ferenc a Ki látott engem? című pódiumműsorát a költőóriás születésének századik évfordulójára. A bemutató Szatmárnémetiben volt, 1977. október 13-án. Azóta eltelt több mint három évtized, de a Ki látott engem? nem kerülhetett le Boér Ferenc műsoráról, mert a közönség igényelte, országhatárokon kívül és belül. Január 30-án lép fel Szatmárnémetiben Boér Ferenc műsorával. /Pódiumműsor: Ki látott engem? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 29./

Ady Endre költészete halálának 90. évfordulója alkalmából emlékestet szerveztek Kolozsváron, Balázs Imre József Ady modernizmusáról tartott előadást. A szokásosnál kevesebben vettek részt Nagyváradon, az Ady Emlékmúzeum előtt a költő szobránál megrendezett koszorúzáson, kerek évfordulóra emlékeztek: 90 esztendeje, 1919. január 27-én halt meg Ady Endre. Két nagyváradi csoport is elzarándokolt Budapestre, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertbe, hogy koszorút helyezzenek el a költő sírján: a Nagyváradi Ady Társaság képviselői, később pedig a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Magyar Írók Szövetsége képviselői koszorúztak Tőkés László jelenlétében. Tőkés László beszámolt a nagyváradi emlékmúzeum helyzetéről is, arról, hogy az egykori Mülleráj cukrászda épülete bírósági úton tavaly az ortodox egyház tulajdonába került. /Hideg Bernadette, Szűcs László: Adyra emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Balázs Imre József irodalomtörténész, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának oktatója tartott előadást január 27-én Kolozsváron az Ady Endre és a modernizmus kezdetei című rendezvényen. Dan Brudascu, a művelődési ház igazgatója, Adynak a francia szimbolizmushoz és Baudelaire-hez való viszonyát, illetve a költő véleményformáló jellemét hangsúlyozta. /Ferencz Zsolt: Szimbolizmus és modernség Ady költészetében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Térbe zárt pillanat címmel a 19. század végén és a 20. század elején készült sztereofényképekből nyílt kiállítás január 28-án Kolozsváron az Erdélyi Történeti Múzeumban. A tárlat megnyitója 2006-ban volt Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban, a fényképeket az azóta eltelt időszakban több magyarországi múzeumban csodálhatták meg az érdeklődők. A kiállítás az elmúlt év folyamán több székelyföldi városban (Csíkszereda, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy) volt látható, most pedig Kolozsváron is megtekinthető. /F. ZS. : Sztereofényképek az Erdélyi Történeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

A Boc-kormány elfogadta a 2009. év állami költségvetési és társadalombiztosítási költségvetési törvényét. A kabinet tagjai majd február 2-án találkoznak a szociális partnerekkel a törvény megtárgyalására. A tervezett költségvetési költségek 20 százalékát beruházásra szánják: közművesítés, útépítés, egészségügy, környezetvédelem, vízellátás – mindezekkel a gazdasági növekedést támogatnák. Boc szerint elsődleges ugyanakkor a korábbi kormány adósságainak a törlesztése. Két részletben bevezetnének egy szociális nyugdíjat, legkevesebb 350 lej értékben. Szintén szociális intézkedés, hogy a 600 lejnél kisebb jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok esetében a gyógyszerek árát 90 százalékban kompenzálnák. Idén a fizetések és a nyugdíjak az inflációval arányosan növekednek majd, vagyis 5 százalékkal – jelentette be Emil Boc. A kormány erre az évre 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, eszerint a GDP elérné a 14,7 milliárd eurót. A tervezett költségvetés 56,1 milliárd euró, a hiány pedig 2 százalékos lenne. /Válságos időkre válság-költségvetés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Leváltották György Ervin Kovászna megyei prefektust, helyébe Codrin Munteanut, Bukarest eddigi alprefektusát nevezték ki. György Ervin kormányfelügyelői tisztséget kapott. György Ervin úgy tudja, Horia Grama, a PSD Kovászna megyei elnöke „szólt Bukarestbe”, hogy a váltsák le őt. György Ervin elmondta, nem tudja, mit jelent a kormányfelügyelői funkció, ezért egyelőre nem dönt arról, hogy elfogadja-e az új kinevezést. Albert Álmos szenátor, az RMDSZ alsó-háromszéki elnöke elfogadhatatlannak nevezte a prefektus leváltását. „Kovászna, Hargita és Maros megyében magyar prefektusnak kellene dolgoznia, a kormány ezzel bizonyíthatta volna be, hogy valóban odafigyel a magyar közösségre” – mondta. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök rámutatott, az elmúlt húsz évben nem fordult elő, hogy a székelyföldi megyékben ne legyen magyar prefektus vagy alprefektus. /Kovács Zsolt: Menesztették György Ervint. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

Tőkés László az összefogásról tárgyalna Markó Bélával Marosvásárhelyen, jelentette be Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke. /Fried Noémi Lujza: Összefogást szorgalmaz az EMNT. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

Több levélváltás és személyes találkozó jellemzi a romániai magyar politikai élet két meghatározó személyiségének kapcsolatát az utóbbi években. 2007. július 5. A közös európai politikai képviselet biztosítása érdekében találkozóra hívja Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Július 30. Markó és Tőkés a párbeszéd folytatásáról egyeztet Kolozsváron. Bejelentik: közös munkacsoportot hoznak létre. Tőkés hajlik arra, hogy az RMDSZ listáján induljon az EP-választáson. Augusztus 17. A közös munkacsoport tárgyalásain a felek egyetértenek abban, hogy az erdélyi magyarok politikai képviseletét meg kell erősíteni. A közös listaállítás módozatáról a döntést elhalasztják. Augusztus 24. A harmadik találkozón sem jut dűlőre az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek tárgyalócsoportja. Augusztus 31. A szervezetek munkacsoportjainak negyedik ülése után végleges formát kap az a dokumentum, amely az együttműködés feltételeit tartalmazza. A vázolt elképzelés szerint az EP-lista első helyére Markót jelölnék, Tőkés Lászlónak a másodikat ajánlották fel. A felek megállapodnak az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról. Szeptember 6. Bejelentik, hogy Tőkés László nem fogadja el az RMDSZ jelöltlistáján felkínált helyet. 2008. február. Az EMNT közvetítő szerepet vállal az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt közötti párbeszéd beindításában – írta Markó Bélának küldött levelében Tőkés László. Markó: „már egyszer megégették” a szájukat a tárgyalásokkal. Június 22. „A helyhatósági választásokon nem az RMDSZ, hanem annak hatalmi pozíciói bizonyultak erősnek, a másik oldalról nézve pedig nem a Magyar Polgári Párt, hanem az erdélyi magyar demokrácia bizonyult gyengének – írta Markó Bélához intézett újabb levelében Tőkés László, aki személyes találkozót javasolt a szövetségi elnöknek. Július 5. Eredmény nélkül zárul Markó és Tőkés személyes találkozója. A két politikus csupán abban egyezik meg, hogy a tusnádfürdői szabadegyetemen folytatják a megbeszélést. Az RMDSZ a politikai összefogást továbbra is egyfajta belső koalícióban képzeli el. Július 19. Bálványosfürdőn az enyhülés jelei mutatkoznak Markó Béla és Tőkés László találkozója után. Az RMDSZ július 26-ig vár választ az általa előterjesztett hat pontos javaslatra. Tőkés szerint az RMDSZ és az MPP szögesen ellenkező álláspontot képvisel a megegyezés tekintetében, egyedül a koalíció szó közös. Július 25. Nem sikerült megállapodnia Marosvásárhelyen az RMDSZ és az MPP küldöttségének arról, hogy a két szervezet közösen szerepeljen a parlamenti választásokon. Markó Béla szerint az MPP rossz döntést hozott, amikor nem fogadta el az RMDSZ ajánlatát, s külön értékelte Tőkés viszonyulását az együttműködés gondolatához. Augusztus 1. Az RMDSZ befejezettnek tekinti a tárgyalásokat az MPP-vel, mely az utolsó pillanatban visszautasította a megállapodást. Az RMDSZ két parlamenti helyet ajánlott fel az MPP-nek, de Szász Jenő elnök ezt kevésnek találta. Augusztus 31. Megállapodás nélkül zárultak az RMDSZ és az EMNT közötti tárgyalások arról, hogy a két szervezet közösen vegyen részt a parlamenti választásokon. /Markó–Tőkés: egy párbeszéd krónikája. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

Február 1-jétől Magyarországon akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető az, aki a garázdaságot tojás- vagy papírgalacsin-dobálással követi el. A hatályba lépő jogszabály olyan törvénymódosításokat tartalmaz, amely szigorúbb büntetési tételeket, illetve új elkövetési magatartásokat állapít meg a közrendet veszélyeztetőkkel szemben. Lényeges elem az is, hogy több bűncselekmény előkészületi magatartása is büntetendővé válik. A csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva, valamint a nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság akár öt évi szabadságvesztéssel is büntethető lesz. /Szabadságvesztés fenyegeti a tojásdobálókat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

A Maros megyei tanfelügyelőség bizottsága eldöntötte, marad a hatvan 9. osztály az 1892 nyolcadik osztályt végző magyar tanulónak. A 3565 román gyereknek viszont 143-at, azaz hattal többet biztosítanak, mint ami tervezetben szerepel. A bírósághoz fordulhatnak azok a magánszemélyek, illetve civil szervezetek, melyek elégedetlenek a Maros megyei tanfelügyelőség 2009–2010-es tanévre vonatkozó beiskolázási tervével – mondta Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagja, reagálva a döntésre. „Itt nemcsak számadatokról, de elvi kérdésről is szó van: a román gyerekeknek a választási lehetőségük is sokkal több, mint a magyaroké, akiktől még azt a jogot is elveszik, hogy anyanyelven tanuljanak” – értékelte a döntést Horváth Gabriella, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Maros megyei elnöke. /Antal Erika: Marad a 60 magyar osztály. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

Aradon 1990 januárja óta volt magyar adás a helyi tévében, most megszűnt. – Ha óhajt, akkor fizetés nélkül dolgozhat a magyar adás szerkesztője, Pálfi Kinga, de a leépítések miatt mi többet nem tudjuk biztosítani a bérét – mondta Lazar Faur, az InfoTV főszerkesztője. Faur hagyott egy kiskaput a magyar adás számára: amennyiben más forrásból biztosítják a szerkesztőnő fizetését, az adás folytatódhat. /Irházi János: Leépítés az InfoTV-nél. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./

Lesz gáz Gyergyószentmiklóson, ha betartja a feltételeket a város, állapodtak meg budapesti tárgyalásukon a város képviselői. A lakosság, nem utolsósorban pedig a kormány hozzáállásán múlik az új megállapodásban leszögezett fizetési kötelezettségek betartása. A Hargita Gáz Rt. január 25-én néhány órára megszakította a gázszolgáltatást a város két negyedének kazánházaiban. Az új megállapodás részeként a közüzemek és az önkormányzat húsz napon belül jelzálogba adja a közüzemek irodaházát. /Zálogot ad Gyergyó a gázért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

Ismeretlen tettesek felgyújtották Gábor Imre brassói RMDSZ-es önkormányzati képviselő gépkocsiját január 27-én, lakása előtt. A gépkocsi tulajdonosa az incidenst követő percekben megpróbálta eltávolítani a gépkocsi ülésére dobott égő Molotov-koktélt, de közben kigyulladt a ruhája. Gábor Imrét harmadfokú égési sebekkel szállították kórházba. Az esetről eddig egyetlen rendőrségi sajtóközlemény sem számolt be. A Katasztrófa-elhárító Felügyelőség (ISU) képviselője szerint gyújtogatásról van szó, a megyei rendőrség sajtószóvivője szerint viszont lehet, hogy Gábor Imre gépkocsija rövidzárlat miatt gyulladt ki. Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöke nem kívánta kommentálni az esetet. Annyit mondott: „mindenkinek vannak haragosai, főleg a politikusoknak, de fölösleges találgatni, úgyis kiderül. ” Brassóban nem ez volt az első eset, amikor ismeretlen tettesek gépkocsit gyújtogattak: a helyi napilap szerint január első két hetében négy gépkocsit gyújtottak fel. /Gyergyai Csaba: Molotov-koktélos támadás egy RMDSZ-tanácsos ellen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

Január 30-án rajtolt a Phare CBC 2006 program keretében finanszírozandó „Mezőgazdaság határok nélkül” program, ebben Pécska és Battonya együttműködik, a megállapodás értelmében. A 123 770 euró összértékű projekt célja, többek között egy mezőgazdasági dokumentációs központ kialakítása, talajvizsgálat, három közös szakmai szeminárium megszervezése, üzletemberek találkozója, egy-egy mezőgazdasági szakkiállítás szervezése Battonyán és Pécskán. /Irházi János: Pécska–Battonya közös pályázat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

A sepsiszentgyörgyi önkormányzat január 29-én tartott ülésén – némi módosítással az MPP által beterjesztett változathoz képest, és a román képviselők együttes ellenkezésével – jóváhagyta azt, hogy a megyeszékhely lakossága március 15-én kinyilváníthassa véleményét az autonóm Székelyföld létrehozásával és az ahhoz való csatlakozással kapcsolatban. /Váry O. Péter: Sepsiszentgyörgy elfogadta az autonómia-népszavazást. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 30./

Sepsiszentgyörgyön az Andrei Mureseanu Színház körüli botrány azt követően robbant ki, hogy Antal Árpád polgármester a tevékenység ésszerűsítését kérte a színházaktól. Válaszul Florin Vidamsky, a román társulat igazgatója, a Cotidianul országos napilap január 28-i számában megjelent nyilatkozatában azzal vádolta a többségében magyar önkormányzatot, hogy a megszabott, igen alacsony költségvetéssel diszkriminálja a román társulatot. Antal Árpád elmondta, hogy a tanács erre az évre az eddiginél kisebb költségvetést szán mindkét színházi társulatnak. A Tamási Áron Színháznak 2,4 millió lejes költségvetést szántak, mert a két társulat egy fedél alatt dolgozik, de a közös költségeket – amelyek évi 300 ezer lejre tehetők – a magyar színház fedezi. A magyar társulat előadásait tavaly 21 088 személy látogatta, a terem kihasználtsága pedig átlag 73 százalékos volt. Ezzel szemben az Andrei Mureseanu Színháznak 700 ezer lejes költségvetést osztottak ki, figyelembe véve, hogy tavaly 4453 látogatója volt az előadásaiknak, és a terem kihasználtsága is csak 38 százalékos volt. Antal Árpád szerint a román színházi társulat túlméretezett adminisztratív személyzetet tart fenn: 30 személyt foglalkoztat, ebből 17 színész. A román színház közönségszervezője nagyobb fizetést kap, mint amennyi pénz a jegyeladásokból bejön. /Kovács Zsolt: Román kétség Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

A Hargita Népe napilap szerkesztősége állásfoglalásában leszögezte, mélységesen elítéli Kurkó János Györgynek a lap munkatársával, Kopacz Gyulával szemben tanúsított erőszakos cselekedetét. Kopacz Gyula sportújságíró január 24-én az esti órákban, munkavégzés közben a Vákár Lajos Műjégpálya protokolltermében tartózkodott. A helyiségbe érkező Kurkó János György kérdőre vonta őt, amiért újságírói kérdést tett fel a HC Csíkszereda edzőjének, majd torkon ragadta Kopacz Gyulát. A törvényszéki orvosi látlelet szerint Kopacz Gyula 5-6 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az incidenst követő napokban, január 28-án Kurkó ellátogatott szerkesztőségbe, ahol Kopacz Gyulát tanúk jelenlétében megfenyegette. A szerkesztőség elítéli Kurkó fellépését, egyben lehetőséget ad arra, hogy Kurkó a lapban kifejtse véleményét. /A Hargita Népe szerkesztősége: Állásfoglalás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 30./

Az Új Magyar Szó átvesz cikkeket a magyarországi kormánypárti sajtóból. A mostaniban Mészáros Tamás a 168 Óra hetilapban kiállt a Gyurcsány-kormány mellett, továbbá az uszító ellenzéket szidta: „Tessék elolvasni, meghallgatni a legnagyobb ellenzéki párt prominenseinek akárcsak az utóbbi hetek során közzétett megnyilatkozásait. ” „Ez a gyalázkodás már túllép azon a mértéken, amit évek óta megszoktunk. ” /Mészáros Tamás, 168 Óra: A meggyalázott nyelv. Változatos válságok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

A Kolozs Megyei Tanács ülésén a különfélék kategóriájában kapott helyet az a határozattervezet, hogy folytatódjon-e a főtéri Bánffy-palota felújítása vagy sem. A megyei tanácsosok végül úgy döntöttek: megvárják a művelődésügyi szaktárca írásos véleményét, s csak az után döntenek ez ügyben. /N. -H. D. : Gondok a Bánffy-palota felújítása körül. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Hetedik alkalommal adják át január 31-én Marosvásárhelyen az RMDSZ 2008. évre szóló Ezüstfenyő-díjait azoknak, akik kiemelkedő munkát végeztek a „szülőföld visszaszerzése”, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében. A díjat 24 személy veheti majd át, köztük dr. Hauer Erich orvos, Vajdahunyad, dr. Holló László egyetemi előadótanár, Kolozsvár, Kalmár Zoltán, közíró, Nagyszeben, Lukács József református esperes, Szilágynagyfalu, Pénzes Adalbert népművelő, Resicabánya. A kitüntettek között található Tibori Szabó Zoltán újságíró, a Szabadság munkatársa, a Népszabadság tudósítója. /Ezüstfenyő–díj az RMDSZ-től – immár hetedszer. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Dr. Zakar Péter egyetemi tanár, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke gyakran jár Aradra, a magyar történelem különböző kérdései iránt érdeklődők örömére: kitűnően dokumentált előadásait élvezettel hallgatja a közönség. Január 27-én az Egyháziak 1848–49-ben című videovetítéses előadása a nagyközönség által kevéssé ismert témára összpontosított: arra, hogy az 1848–49-es forradalomban az egyházak és egyházi emberek, azaz a különböző vallásfelekezetek vezetői és lelkészei milyen mértékben vettek részt. Vázolta a magyarországi vallásfelekezetek arányait, az 1847–48-as országgyűlés által elfogadott 20. törvénycikket, amelyek egyenlőséget biztosítottak a felekezeteknek. Mind a katolikusok, mind a protestánsok többsége, sőt a bánsági ortodoxok is jórészt támogatták a forradalmat, a neológ zsidóság is, de minden felekezetben voltak vehemens ellenzői is. Az előadást az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete és a pécskai Kálmány Lajos Egyesület szervezte a Tiszteld múltadat, s a jelent vele kösd a jövőhöz közösségépítő program keretében. /Jámbor Gyula: Egyháziak 1848–49-ben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./

Magyari Tivadar média szakos szociológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese Hét év után. Változások a romániai magyar sajtószereplők és intézményeik működésében címmel tartott előadást a hét végén rendezett Társadalmi változás. Az erdélyi kisebbségek helyzete Románia EU csatlakozásának kontextusában nevet viselő konferencián. Magyari Tivadar A romániai magyar média című, 2000-ben megjelent tanulmányában bemutatta az erdélyi magyar újságírás intézményes és tudati sajátosságait. Megállapította: „A médiaszereplők szakmai tudatát, médiapolitikai gondolkodását erősen meghatározzák a romániai magyar diskurzus domináns alaptételei: a hetven-nyolcvanéves hagyományok továbbőrzése és a kisebbségi jogvédelem, jogféltés. Ez gyakran olyannyira kitölti a szakmai tudat „terét”, hogy a pragmatikus szakmabeli, médiagazdasági szempontok másodlagossá válnak, relativizálódnak. ” A romániai magyar sajtót egyrészt mozgósító, propaganda jellegűként és ellentmondásosként értékelte, másrészt pedig olyannak, amely széleskörű, „napi rendszerességű tájékoztatást nyújt” olvasóinak. Magyari szerint a romániai magyar sajtónak továbbra is a legjellemzőbb típusát a helyi napilapok adják. Ezeket a lapokat a minimális fejlesztés, már-már tartalmi, arcélbeli stagnálás jellemzi. A romániai magyar sajtó továbbra is kettős szerepben él: egyrészt az etnikum identitásának és sérelmeinek napi felidézésével, másrészt pedig akkora potenciális közönséggel rendelkezik, hogy úgy képes kommunikálni, mint egy többségi sajtó. A kisebbségi neurózis megnyilvánulása, az etnikai vonatkozások túltematizálása továbbra is megmaradt. A kisebbségi értelmiségi személyek ebben a sajtóban mitikus küldetésű személyiségként jelennek meg. Felnőttek és megerősödtek új sajtóformák is, az internetes portálok, illetve a helyi FM rádiók. Az internetes kiadványok témaszelekciója meghatározza a többi sajtó hírszelekcióját. A legnagyobb közönségű Transindex kevésbé szemléző, a többi (például Erdély.ma) inkább ilyen. Arra a kérdésre, hogy létezik-e propaganda-jellege a romániai magyar médiának és mennyire áll a sajtó a politikum befolyása alatt, Magyari elismerte, létezik a propaganda-jelleg, szerinte egy-egy rovatot fenntartó újságírónak a felfogása alapján. Magyari úgy látja, kevés a tudatos propaganda. Felrótta: a magyar kisebbség kérdései: „orrba, szájba”. A többi kisebbség kevésbé jelenik meg. /Ferencz Zsolt: Kettős szerep(zavar)ban a romániai magyar sajtó. Beszélgetés Magyari Tivadar sajtószociológussal, a BBTE rektorhelyettesével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30.