Kolozsváron a magyar kultúra napjának ünnepe Bálint-Benczédi Ferenc frissen megválasztott unitárius püspök áldásával és Egyed Emese irodalomtörténész, költő köszöntőjével kezdődött. Az egész napos rendezvényen többek között népballada- és versmondások, illetve különböző témákban tartott előadások szerepeltek, zárásként pedig a Csütörtök Esti Kör (CSEK) elnevezésű, fiatalokból álló irodalmi társaság mutatkozott be. Az EME székházában Arany Zsuzsanna budapesti irodalomtörténész előadása Kosztolányi Dezsőről szólt. Berszán István legújabb meséskönyvéről beszélt. Magyar népballadák hangzottak el a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatóinak tolmácsolásában. /Ferencz Zsolt: Gazdag programmal ünnepelték a Magyar Kultúra Napját Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Türében megrendezték az ifjúsági bibliaórás csoport találkozóját, eljöttek a zilahi CE – Krisztusért és Egyházáért – Szövetség ifisei. Előadásokat hallgattak meg, beszélgettek. A csendesnapot Szilágyi Márta, a türei szervezők egyike zárta imával. /Kiss Gábor: Türe. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Kolozsváron az EMKE – Györkös Mányi Albert Emlékház JelesNapTár néven új gyermekprogramot indít január 23-tól, újabb lehetőséget nyújtva a tartalmas kikapcsolódásra. A havonta sorra kerülő program a néphagyományok jeles napjait elevenítené majd fel. Az első találkozó témája az újévköszöntés, vízkereszt és egyéb, az évkezdéshez kötődő jeles napok. /Kós Katalin, az EMKE – Györkös Mányi Albert Emlékház vezetője: Indul a JelesNapTár. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Tavaly év végén új sorozatának 150. számához érkezett a Kalotaszeg folyóirat. Ez a harmadik vonulat, egyenes folytatása a többszörös lapalapító törekvésnek, amely 1890-ben kezdődött (Gyarmathy Zsigáné, Kós Károly, Herrmann Antal), és 1912-ben folytatódott. Az 1989-es változás után Vasas Samu bánffyhunyadi tanár-néprajzkutató-szakíró szerkesztésében 1990 végén (dátum nélkül) a próbaszámmal indult el immár harmadszor a bánffyhunyadi székhelyű Kalotaszeg új sorozata. A sajtótermék kéthetente megjelenő, kulturális, közéleti lapnak indult, ami a csökkenő anyagi lehetőségek következében folyóirattá, majd összevont kéthavi (háromhavi) lappá módosult. A lap védnökségét (kezdetben) a bánffyhunyadi RMDSZ, míg kiadását a Pro Kalotaszeg Művelődési Egyesület vállalta. Vasas Samu Bánffyhunyad mellett Kalotaszeg különböző pontjairól válogatta össze a szerkesztőket. A szerkesztői munka ügyszeretetből, anyagi ellenszolgáltatás nélkül történt, a munkatársak írásaik jutalmául a lap tiszteletpéldányát kaptát. Az 1990-es induláskor Török F. László volt a főszerkesztő, 1992-től Vasas Samu átvette a főszerkesztői feladatkört, amit 1997-ben bekövetkezett haláláig betöltött. Azóta a főszerkesztő Kusztos Tibor, Buzás Pál a főszerkesztő-helyettes. A lap kezdeti, felfelé ívelő szakaszának melléktermékei a Kalotaszegi Füzetek, amelyből 1993-ban összesen három könyvecske jelent meg. Szép falinaptárak is születtek (1991–1995), továbbá a kalotaszegi templomokat bemutató ingyenes különlenyomatok. /Buzás Pál: Ünnepel a kalotaszegi lap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Megjelent Köllő Katalin Csíky András /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2008/ című könyve a kiváló kolozsvári színészről. /Böjthe Pál: Ha eltűnik egy erős szín. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

A Maros Megyei Tanfelügyelőség a következő tanévre olyan beiskolázási tervet állított össze, amelyben a magyar nyelvű szakközépiskolai oktatást alaposan csökkentették, több mint 400 magyar nyelven tanuló nyolcadik osztályos számára korlátozzák az anyanyelven való továbbtanulást. Tiltakozásul a Maros Megyei Magyar Pedagógus-szövetség és a CEMO aláírásgyűjtést kezdeményezett. Az aláírásokat összesítik, és a tanfelügyelőségen a vezetőtanács elé fogják terjeszteni, tájékoztatott Horváth Gabriella, a pedagógus-szövetség megyei elnöke. /(mezey): Aláírásgyűjtés a magyar szakközépiskolai osztályokért. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

Besztercén Székely Dávid tanfelügyelő elmondta, anyagi feltételeket, emberi erőforrásokat kell mozgósítani, küzdeni kell, hogy az állandóan apadó gyerekszám ellenére is fenntartsák az iskolákat. Az a cél, hogy becsületes, helytálló embereket neveljenek, akik felelőséggel viseltetnek mások iránt. Hiányolja az iskolákból a színjátszást, a műhelygyakorlatokat, a családi életre való nevelést. Székely Dávidnak tanfelügyelőként elégtétele, hogy jelenleg a megye minden olyan településén, ahol magyarok élnek, van valamilyen formában magyar nyelvoktatás. Ha nem sikerült úgynevezett rendes tanítást megvalósítani, legalább fakultatív magyar nyelvoktatás létezzen (ilyen hely például Szászlekence, Mezőkecsed, Örményes, Borberek, Óradna). Kétségbe ejti az apadó gyereklétszám. A háború után most először volt Besztercén kérdéses az első osztály indítása. Somkeréken jövőre nem lesz magyar elemi iskola, mert csak egy gyerek maradt. /Sipos Tímea: Apad a magyar gyermekek létszáma Besztercén. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Sólyom László törekvései között szerepel a kulturális nemzet fogalmának nemzetközi elfogadtatása, a határon túl élő magyarság megmaradásának és boldogulásának támogatása, illetve a magyarországi közvélemény figyelmének felhívása ezekre az ügyekre – olvasható az államfő múlt évi tevékenységéről szóló összegzésben. A köztársasági elnök még 2006 májusában útjára indított egy konferenciasorozatot Határon túli magyarság a 21. században címmel. A sorozat keretében 2007-ben két tanácskozást, majd 2008 novemberében újabb konferenciát tartottak Lemaradásban? – oktatás, képzés, képességfejlesztés a határon túl címmel. Sólyom László tavaly januárban Kárpátaljára utazott, látogatásának homlokterében oktatási kérdések álltak. Februárban fővédnökként részt vett és beszédet mondott a XII. Csángó Bál ünnepélyes megnyitóján Budapesten, a Petőfi Csarnokban. Március a Szlovák Ház használata körül kirobbant, Magyarország és Szlovákia kapcsolatát is érintő vita kapcsán látogatást tett Pilisszentkereszten. Júniusban Sólyom László fogadta Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét. Augusztusban a köztársasági elnök Kárpátaljára, Beregszászra látogatott, ahol részt vett a Szent István-ünnepségen. Az államfő október 23-án ötnapos látogatásra Székelyföldre utazott. A köztársasági elnök december 6-án munkalátogatást tett Érsekújváron, ahol szlovák kollégájával megvitatták a szlovák–magyar viszonyt beárnyékoló problémákat. /A határon túli magyarok támogatása (Sólyom László múlt évi tevékenysége). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 24./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem díszdoktorává avatták január 23-án dr. Mészáros Tamást, a budapesti Corvinus Egyetem professzorát a gazdasági reformhoz való hozzájárulásáért. Dr. Mészáros Tamás a cégmenedzsment elismert specialistája. Mészáros Tamás 2004 óta vezeti a budapesti Corvinus Egyetemet. Andrei Marga, a BBTE akadémiai tanácsának elnöke nagyra értékelte a két egyetem közti együttműködést. /Díszdoktorrá avatták dr. Mészáros Tamást. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Márciusban lejár a jogos tulajdonossal kötött szerződés, s mert a tájmúzeumnak helyet adó Damokos-kúriát és telkét nem adják el, a csernátoni Haszmann Pál Múzeumnak költöznie kell – közölte Tamás Sándor megyei tanács-elnök. Elmondta, keresik a tájmúzeumnak megfelelő helyet, mert a múzeumnak a községben kell maradnia, hiszen világszerte úgy ismerik, mint ,,csernátoni múzeumot”. /Váry O. Péter: Csernátonban marad a Haszmann Pál Múzeum. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 24./

A magyar kultúra napján Tájegységek kézfogása címmel szerveztek irodalmi, történelmi és néprajzi jellegű eseményt a temesvári 1-es Számú Általános iskolában. A Molnos Ildikó magyar irodalom és néprajz szakos tanárnő által felkészített diákcsoportok kilenc magyar tájegység (Csángóvidék, Kalotaszeg, Mezőség, Szék, stb.) nyelvjárását, népművészetét mutatták be, képekkel illusztrálva az egész magyar tagozatnak. Az iskola reneszánsz együttese Péter Csilla vezetésével reneszánsz dallamokat és táncot adott elő, nagy sikerrel. /Pataki Zoltán: Tájegységek kézfogása. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

A magyar kultúra napján tartotta meg az aradi Kölcsey Egyesület beszámoló és tisztújító ülését. Újraalakulása, 1990 óta ilyenkor is megemlékezik az egyesület tagsága névadójáról. Idén nem nézhetett túl optimista várakozással a Kölcsey Egyesület csökkenő számú tagsága a közgyűlés elé: Pávai Gyula elnök Marosvásárhelyre költözött, nem vállalhatja tovább az egyesület vezetését. Szokás szerint ezúttal is átadták Az aradi magyar kultúráért elnevezésű Kölcsey-oklevelet és mellé egy (Dinyés László budapesti művész készítette) Kölcsey-plakettet. Idén a megtiszteltetés Kövér Gábort és Ódry Máriát érte. Előbbiről Pávai laudációjában azt mondta: az Egyesület legrégibb tagja a legidősebb (98 éves) aktív magyar ember Aradon, kincsesbányája az emlékeknek, ápolója a hagyományoknak. Az Ódry Mária képzőművész sokoldalú munkásságát méltató laudációt (a szerző Berecz Gábor, az Egyesület titkára távollétében) Ruja Ildikó olvasta fel. Az elnöki beszámolóban Pávai Gyula megemlítette az elmúlt évi rendezvényeket – kulturális műsort, könyvbemutatót, megemlékezést az elhunyt Szűcs Sándorról. A színjátszók vezetését Faragó Zénó (jelenleg temesvári) színművész vette át. Pávai említette az egyesület lapját, a Havi Szemlét. A Kölcsey Egyesület nem kapott támogatást, az RMDSZ mellőzte őket a Fábián-szobor felavatása kapcsán, kifelejtették az egyesületet a tavalyi aradi magyar napokról. Kemény bírálat hangzott el az Egyesület tisztségviselőiről, Lehoczky Attila alelnökről és Berecz Gábor titkárról különböző ügyek kapcsán. Lehoczky Attila visszautasította a vádakat, a későbbiekben (bár javasolták) nem volt hajlandó tisztséget vállalni. Király András, a megyei RMDSZ és a Szabadság Szobor-Egyesület üdvözletét tolmácsolva együttműködésre szólított fel, azt javasolva az újonnan megválasztandó Kölcsey-vezetőségnek és a többi aradi magyar kulturális szervezetnek, hogy üljenek össze, és beszéljék meg a teendőket. Az ezután következő tisztújítás majdnem teljes kudarccal végződött. Elnök és alelnök nem került, s Cziszter Kálmán áthidaló javaslatára úgy döntöttek, hogy az új tisztségviselők megválasztásáig a jelenlegi testület maradjon a vezető. /Jámbor Gyula: Kövér Gábor és Ódry Mária a Kölcsey-díjas. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

A nagyváradi Harangszó, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti lapja legújabb számában Kölcsey Ferenc Himnusza előtt tisztelgett Csohány János. Sass Kálmánra, “az Érmellék messiására” emlékeztek Érmihályfalván – tudósított a lap. A Sebes-Körös menti református ifjúsági csoportok találkozójáról Pál László számolt be. Első karácsonyát ünnepelte újonnan épült templomában a feketeerdői gyülekezet. /A Harangszó legújabb számából (2009/2.). = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

Megjelent a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó ötszázadik kiadványa. Az ünnepi alkalomra Budapestről eljött a könyv, a Magyar irodalom Erdélyben 1918–1944 című munka szerzője, Pomogáts Béla irodalomtörténész is. Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus szakmailag is értékelte az értékes munkát, a kivételes teljesítményt. Hitelesnek nevezte Pomogáts művét. Pomogáts Béla évtizedek óta számos kötettel, tanulmánnyal, publikációval bizonyította, hogy az erdélyi magyar irodalom elkötelezettje és kiváló ismerője. Még egyetemistaként megragadta Kuncz Aladár különleges erejű könyve, a Fekete kolostor, szakdolgozatot is írt róla. Megértette, hogy a trianoni döntést követően a határokon túlra rekedt magyarság csak úgy őrizheti meg identitását, ha felvirágoztatja, tovább fejleszti nyelvét, irodalmát, kultúráját. /(nk): Az 500. kötet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

A 85 éves Nagy Pál irodalomtörténészt köszöntötték Marosvásárhelyen. Publicisztikai jegyzetsorozatában számba vette a jogsértéseket, a szélsőséges magyarellenes megnyilatkozásokat. A szerző Gond és remény című kötetét január 30- án mutatják be a Bernády Házban, Marosvásárhelyen. /A jóreménység tengerén. Nagy Pál 85 éves. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

Fábián Árpád kolozsvári festőművész alkotásait állították ki Kolozsváron, a Fortuna Galériában. Fábián Árpád generációjának legnagyobb kolozsvári festői közé tartozik: 1992-től vesz részt egyéni és csoportos kiállításokon, az azóta eltelt időszakban pedig munkáit a világ minden pontján megismerhették. /F. ZS. : Szemet és lelket gyönyörködtető kiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

A kilencvenes évek elején Budapesten Torgyán József, a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt elnöke demagóg, populista, felszólalásai többnyire derűt fakasztottak. Rendszerint napirend előtti felszólalásait szabolcsi hangsúlyozással így fejezte be: „Tisztelt miniszterelnök úr, kedves Gyula, monnyál le!” Évtized múltán riválisa akadt. „Markó Béla monnyon le!” – mondta Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke és egyben a megyei tanács alelnöke. Ezt azzal indokolta, hogy Markó „eljátszotta az RMDSZ becsületét”. Székely Ervin államtitkár megvédte Markót, mondván, Markó Béla a romániai magyar közösségnek tartozik elszámolással, a közösség elsöprő többsége azt akarta, hogy az RMDSZ továbbra is maradjon kormányon. Kiss Sándor néhány évvel ezelőtt a leglelkesebb szószólója volt annak, hogy az RMDSZ – legalábbis helyi szinten – a Demokrata Párttal működjék együtt. Kiss Sándor érdeke az, hogy ne távolodjon el azoktól, akik a helyi kérdésekben döntenek, osztják a pénzt. /Székely Ervin: Monnyon le! = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

„Tisztázó jellegű” találkozó jött létre Markó Béla szövetségi elnök és a Bihar megyei RMDSZ vezetői között – jelezte, Biró Rozália. A találkozót azután tartották, hogy a Bihar megyei RMDSZ elnöke, Kiss Sándor lemondásra kérte fel Markó Bélát. A nagyváradi találkozón Kiss Sándor is részt vett. /Kiss–Markó tisztázó találkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

A prefektusok leváltását célzó döntést hozott legutóbbi ülésén a Boc-kabinet, ezzel megteremtette a lehetőségét annak, hogy politikai alapon leválthassanak prefektusokat. A két kormánypárt között Erdély-szerte zajlanak a tárgyalások a prefektusi és alprefektusi tisztségek elosztásáról. Az RMDSZ székelyföldi szervezetei tiltakozó akciókat helyeznek kilátásba, ha a kormány leváltja a magyar tisztségviselőket. A két kormánypárt közötti egyezség értelmében Kovászna megyében a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöli a prefektust, míg a Demokrata-Liberális Párt (PDL) a két alprefektust adja, leváltják az RMDSZ-es György Ervin prefektust. Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki elnöke elmondta, minden magyar intézményvezetőt meg kell tartani, és a magyar prefektushoz is ragaszkodnak. Kovászna megyében 30 közintézményből 12 élén áll az RMDSZ által támogatott magyar igazgató, míg 18-at román nemzetiségű vezet. Maros megyében az RMDSZ javaslatára 2007-ben alprefektussá kinevezett Bárczi Győző teljes bizonytalanságban él. Bárczi reméli, hogy az RMDSZ kiáll mellette. Távozni kényszerül Tódor Albert RMDSZ-es Bihar megyi alprefektus is. Beszterce-Naszód megyében is leváltják az RMDSZ által tisztségbe helyezett Szilágyi János jelenlegi prefektust. /Prefektuscsere Erdély-szerte. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

Miközben a kormányváltás miatt a magyar vezetőket politikai okokból leválthatják, addig az egyik ilyen hivatal élén magyar vette át a stafétabotot magyartól: a Köztisztviselők Országos Ügynökségénél Birtalan József elnök helyére Szakál András Zsolt, Brassó megye eddigi alprefektusa került. Az államtitkári rangú tisztség új birtokosa elmondta, hogy erről konzultált Markó Béla RMDSZ-elnökkel. Szakál egyúttal cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint beiratkozott volna a Demokrata–Liberális Pártba; elmondása szerint jó kapcsolatokat ápol a helyi román politikai pártok vezetőivel. Szakál nem RMDSZ-tag. A többi kormányzati alárendeltségű intézmény magyar vezetőinek többsége bizonytalan. Lukács Vilmos, az Országos Befektetési Társaság volt vezérigazgatója múlt héttől vezérigazgató-helyettesi tisztséget tölt be. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangoztatta: „Végre el kellene jutni oda, hogy Romániában magyar szakemberek is kerüljenek vezető pozícióba, függetlenül attól, hogy az RMDSZ kormányon van-e, vagy sem. /Magyar váltott magyart. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Január 25-én a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei és kolozsvári szervezetének képviselői arról tanácskoztak, a politikai alakulat indítson-e vagy sem polgármesterjelöltet Kolozsváron, miután az RMDSZ lemondott erről a lépésről. Az értekezleten az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének a képviselői is részt vettek. /MPP-s polgármesterjelölt? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

Hivatalból eljárást indított az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a Maros megyei beiskolázási terv miatt, mely mindössze 1400 helyet biztosít a továbbtanuláshoz a 8. osztályt 2009-ben befejező több mint 2000 magyar diák számára, a 3700 román anyanyelvű tanuló számára pedig 4200-at. „Az eset az anyanyelven való tanulási jogot sérti, a többségével szemben” – nyilatkozta Asztalos Csaba, a tanács elnöke. Ha a diszkrimináció gyanúja beigazolódik, pénzbeli büntetést – legtöbb nyolcezer lejt –, vagy megrovást kap a főtanfelügyelő. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) az általuk is diszkriminatívnak tartott jelenlegi beiskolázási terv megakadályozására aláírásokat is gyűjtött. – A törvény szerint, mindenkinek jogában áll anyanyelven tanulni – jelentette ki Horváth Gabriella, az (RMPSZ) Maros megyei elnöke. /Antal Erika, Oborocea Mónika: Diszkriminál a beiskolázási terv? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Tisztújító közgyűlésekre, kongresszusra készül az RMDSZ Arad megyei szervezete, amely január 24-én tartott választmányi ülésen számos határozatot fogadott el. Király András megyei elnök megerősítette, együttműködést akarnak a PD-L-vel, „hogy emberek tisztségben maradhassanak”. Felhívta a figyelmet, hogy a szervezetek ápoljanak sokkal jobb kapcsolatokat a civilekkel, a magyar közösségekkel, egyházakkal, pedagógusokkal. Most értük el a legrosszabb választási eredményt, pedig 2004-2008 között jól teljesítettünk a választók felé” – vonta meg voks-szempontból az elmúlt négy év mérlegét Király András, majd áttért a tagdíjbefizetések kérdésére, és arra, hogy tulajdonképpen az a személy számít RMDSZ-tagnak, aki befizette az éves hozzájárulását. „Akik nem járnak el testületi ülésekre, nem tartják a kapcsolatot az ügyvezető elnökséggel, azoktól megvonjuk a politikai bizalmat” – jelentette ki vonalat Király András, negatív példaként hozta fel „a legfiatalabb önálló településünket”, nyilvánvalóan Kisiratosra utalt. „Nem lesz többé olyan, hogy valaki bizalmat kap a tulipán ernyője alatt, aztán ezt saját kft. -ként kezeli” – mondta. /Irházi János: RMDSZ-választmány Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./

Január 25-én több órán át szünetelt a gázszolgáltatás Gyergyószentmiklóson a Bucsin és a Virág negyedben, majd újraindították a fûtés és melegvíz-ellátást Gyergyószentmiklóson. Gyergyószentmiklós a tartozásból részleteket utaltak át, ezért újranyitották a gázcsapokat. /Balázs Katalin: Délelőtt elvették, délután visszaadták. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./

„A világörökség részeként védetté kellene nyilvánítani a magyar kultúrát” – hangoztatta Balázs József gyergyóalfalvi festőművész a Gyergyói Magyar Kultúráért díj átvételekor. A Gyergyói Magyar Kultúráért díjat idén először adományozta a rendezvényt szervező gyergyószentmiklósi művelődési központ és a gyergyószárhegyi Művészeti és Kulturális Központ. Ebben az elismerésben részesült Danaliszyn József, a Fábián Ferenc amatőr színjátszócsoport alapítója, Pál Ibolya, a Domokos Pál Péter Női Dalkör karnagya és Kolcsár Árpád, a Szent Miklós Vegyeskórus vezetője. /Jánossy Alíz: Védetté nyilvánítani a magyar kultúrát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

Érsemjénben a község nagy szülöttére, Kazinczy Ferencre emlékeztek a magyar kultúra napja alkalmából. Az ünnepi szónok, Cseke Attila szenátor szerint ma ismét szükség lenne egy Kazinczyra, egy nyelvújítóra, hogy a globalizáció következtében el ne feledjük szép magyar szavainkat. /Kazinczyra emlékeztek Érsemjénben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

Egyszerre látja el a következő időszakban az Udvarhelyi Híradó és a Vásárhelyi Hírlap főszerkesztői tisztségét Jakab Árpád. Az Udvarhelyi Híradó eddigi főszerkesztője azután vette át a kiadó marosvásárhelyi napilapjának szakmai vezetését is, hogy a két lapot, valamint a Csíki Hírlapot is kiadó Udvarhelyi Híradó kft. a múlt héten menesztette Farczádi Attilát a Vásárhelyi Hírlap éléről. Köllő Bálint, a kiadó ügyvezetője elmondta, a Csíki Hírlap 11 ezres és az Udvarhelyi Híradó tízezres eladott példányszáma mindenképpen premier a helyi napilapok piacán. ” A Vásárhelyi Hírlap példányszáma nyolc- és tízezer között van. Farczádi Attila elmondta, közölték vele, hogy már nem főszerkesztő. Menesztése okáról nem tájékoztatták. /Két lap, egy főszerkesztő= Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Az erdélyi kisebbségek helyzete Románia EU-csatlakozásának kontextusában volt a témája annak a tanácskozásnak, amelyet január 24-én tartottak a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszékén. A rendezvény társszervezője a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottsága Szociológia és Demográfiai Szakbizottsága, melynek elnöke, Veres Valér. /EU-csatlakozás okozta társadalmi változások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

Kozma Mária Csillala mester című mesejátékának ősbemutatójára került sor január 25-én Kolozsváron a színház új stúdiótermében, Keresztes Attila rendezésében. A mesejátékához Demény Péter költő, műfordító írt dalszövegeket, melyeket Incze G. Katalin zenésített meg. /Mesejátékbemutató kisiskolásoknak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

Idén is kitűnő énekesek neveztek be a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyre, melynek döntőjét – a hagyományokhoz híven – Szatmárnémetiben, a filharmóniában tartották. Az első helyen a délvidéki Kupuszináról érkezett Csizmadia Anna végzett, a második díjat a csángóföldi Pusztina képviseletében Tamás Julianna nyerte, a harmadik pedig magyarországi versenyző lett: a nagykőrösi Tóth Orsolya. A romániai országos magyar kulturális szervezetek azonban nem vállalták fel a területi döntők szervezését, pedig a segítségükkel akár tömegmozgalommá is válhatna a hagyományápoló vetélkedő. /Babos Krisztina: Színvonalas népdaléneklési verseny. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 26./ Tizennyolc évéhez méltón felnőtt ez a verseny és mind tartalmában, mind pedig résztvevőinek számában a legrangosabbak közé tartozik – mondta Olsvai Imre kolozsvári akadémiai népzenekutató, a Szatmárnémetiben tizennyolcadik alkalommal megrendezett Hajnal akar lenni Kárpát-medencei népdaléneklési vetélkedő zsűrijének elnöke. Egy másik ismert szakember, Birinyi József budapesti népzenekutató és egyetemi tanár megerősítette Olsvai Imre véleményét. /Sike Lajos: A népdal ünnepe Szatmárnémetiben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./