Nagy Ferdinánd lett a külügyminisztérium világkiállításokkal megbízott államtitkári rangú főfelügyelője – a kinevezést január 27-én tették közzé a Hivatalos Közlönyben. Emil Boc kormányfő Cristian Diaconescu külügyminiszter javaslatára nevezte ki Nagyot. Az új államtitkár 2003-ban már töltött be hasonló tisztséget, akkor az EXPO 2005 román szekciójáért volt felelős, 2001 és 2003 között pedig a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari minisztérium államtitkáraként dolgozott. /Újra államtitkár Nagy Ferdinánd. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

Miután két évig hasztalan fizette a tagságdíjat, Kovászna megye tanácsa kilépett az Európai Hegyvidéki Régiók Választott Tisztségviselőinek Szövetségéből. A kilépésről a háromszéki önkormányzat január 27-én tartott ülésén döntött. /Kovács Zsolt: Kilépett Háromszék a „hegyvidékből” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

A módosított Maros megyei beiskolázási terv is negatívan különbözteti meg a nyolcadik osztályt végző magyar anyanyelvű tanulókat az Országos Diszkriminációellenes Tanács döntése szerint, de még várják a tanfelügyelőségi egyeztetés eredményét az ügyben. „A nyolcadik osztályt végző tanulók 34 százaléka magyar anyanyelvű, de a módosított terv is csupán 30 százaléknak biztosítja az anyanyelven való tanulást. Ezzel szemben a 64 százalékot kitevő román diákoknak a helyek 84 százaléka jut” – magyarázta Haller István, a diszkriminációellenes tanács tagja. Az első változat ötven osztályt biztosított volna a továbbtanuláshoz több mint kétezer magyar diák számára, most hatvanra emelték ezt a számot. Ioan Tusnea főtanfelügyelőnek január 27-én kellett volna magyarázatot adnia a diszkriminációellenes tanácsnak arra, miért nem terveztek be megfelelő számú magyar tannyelvű osztályt a 2009–2010-es tanévre, ő azonban nem jelent meg. Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes elmondta, a 60 magyar osztályért is meg kellett küzdeni, ezért nem bízik abban, hogy sikerül ennél több magyar tannyelvű osztályt indítani jövőtől. /Antal Erika: Haller István: a módosított terv is diszkriminatív. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

A Kovászna megyei tanfelügyelőség által elkészített beiskolázási terv szerint öttel kevesebb elméleti 9. osztály indul a 2009/2010-es tanévben, mint egy évvel korábban, Kolozs megyében pedig kettővel kevesebb szakiskolai osztályt indítanak a magyar diákok számára. Az osztályok számának csökkenését Háromszéken a diáklétszám drasztikus csökkenésével magyarázza a tanfelügyelőség. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának elmondta: a szakiskolák számát azért csökkentették, mert a 2008/2009-es tanévre meghirdetett osztályokat sem sikerült teljesen betölteni. Ugyanakkor, a Bihar, Szatmár és Hargita megyében az új beiskolázási terv nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival. A Kovászna megyei tanfelügyelőség által elkészített beiskolázási terv szerint öttel kevesebb gimnáziumi 9. osztály indul, mert tavalyhoz képest több mint háromszázzal kevesebben kezdték meg szeptemberben a 8. osztályt. Míg az elmúlt évben 2300-an végezték el a nyolcadik osztályt, idén már csak 1977-en. Kolozs megyében a 6192 nyolcadik osztályos tanulót 221 osztályba osztanák el. Ebből 163 gimnáziumi és 58 szakiskolai osztály. Kolozs megyében a 659 magyar diák számára szeptembertől 20 gimnáziumi és 4 szakiskolai osztályt indítanak, kettővel kevesebbet, mint a 2008/2009-es tanévben, mert a tavaly meghirdetett helyeket nem tudták betölteni. „Érthetetlennek és megdöbbentőnek találom a beiskolázás körül kialakult helyzetet Maros megyében” – fejtette ki Bartolf Hedvig, a Hargita megyei tanfelügyelőség helyettes főtanfelügyelője. Elmondta, Hargita megyében a 2009/2010-es beiskolázási terv nagyon hasonlít az előző tanévihez, a különböző tannyelvű osztályok elosztásánál lényeges szempont volt, hogy minden magyar, illetve román gyereknek biztosítsák az anyanyelvi oktatás lehetőségét. Hargita megyében 71 magyar és 17 román 28-as létszámú osztály indítását tervezték, ebből Csík körzetben 27 magyar és 7 román tannyelvű gimnáziumi és szakközépiskolai osztályt terveztek, Gyergyóban 13 magyar és egy román tannyelvű 9. osztály lesz, Székelyudvarhely körzetben pedig 24 magyar és egy román tannyelvű 9. osztály indul. Bihar megyében nem tervezik a magyar osztályok számának csökkentését. 26 magyar tannyelvű kilencedik osztály indult a megye gimnáziumaiban és a szakiskolákban, ugyanennyit kértek a következő tanévre is. A megyében összesen 785 magyar tannyelvű osztály működik, elsőtől az esti tagozatosok 13. osztályát is beleértve. „Előzetes számításaink szerint idén több helyet biztosítunk majd a középiskolában, mint ahány nyolcadikos végzősünk van” – nyilatkozta Kónya László helyettes főtanfelügyelő. Román szakra 2763, magyarra 1102, német tagozatra pedig 55 helyet fognak meghirdetni. Szatmár megyei közoktatásban jelenleg 2745 román, 1090 magyar és 55 német anyanyelvű végzős általános iskolás tanul. Kónya szerint az idei tanévben tavalyhoz képest csaknem 300 diákkal kevesebb ül az iskolapadban, és a felmérések szerint a jövőben még nagyobb arányban csökken majd a tanulók száma. Szatmár megyében 1990-től 35 ezerrel csökkent a beiskolázott gyerekek száma, azaz 100 ezerről 65 ezerre esett vissza a beíratott iskolások összlétszáma. /Egyre kevesebb a magyar diák. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Háromszéken két magyar elméleti középiskolát érint a leglátványosabban a kilencedikesek beiskolázásának szigorítása. Egy-egy osztállyal kevesebb indul ősztől a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban és a Mikes Kelemen Főgimnáziumban, Kézdivásárhely nagy múltú elméleti iskolája már korábban elveszített két osztályt, Baróton és Kovásznán lehetetlen a további karcsúsítás. Európai uniós követelmény, hogy 2013-ra megforduljon a jelenlegi 60/40 százalékos arány a középiskolai és szakiskolai képzés között, a gyakorlat ellenben azt mutatja, hogy a diákok továbbra is inkább választják a négyéves középiskolákat (elméleti, művészeti, sport- és szakközép-), mint a háromlépcsős (2+1+2 év), az ötödik esztendőben szintén érettségivel végződő szakiskolákat. Utóbbi típus első két esztendeje után megszerezhető az Európai Unióban egységes I-es szakmai fokozat, vannak, akik ezen a szinten abbahagyják a tanulást. Amióta eltörölték a képességvizsgát, amelynek sikeres letétele kötelező volt a középiskolai felvételhez, még inkább fordult a kocka, bárki jelentkezhet líceumi osztályba. Idén a minisztérium figyelmeztette a megyei tanfelügyelőségeket, hogy a 60/40 százalékos arányt szigorúan tartsák be a beiskolázási terv elkészítésénél. Igaz ugyan, hogy Háromszéken nem veszélyezteti a magyar VIII. osztályosok anyanyelven történő továbbtanulását az osztályok elosztása, miként Maros megyében történt, ahol több százzal kevesebb magyar tannyelvű helyet hagytak jóvá az induló IX. osztályokban, mint ahány magyar VIII. osztályos tanul jelenleg, de két magyar osztály felszámolása a megyeközpont két legnagyobb középiskolájában felháborodást váltott ki az érintett tanintézmények vezetősége, tantestülete, a diákok és a szülők körében. A Székely Mikó Kollégium már tavaly a korábbi öt osztály helyett négy indítására kapott engedélyt, akkor lemondtak az intenzív nyelvosztályról. A tanfelügyelőség ősztől már csak három IX. osztályt indíthat, amivel első lépésben a vezetőség nem értett egyet. Biró Béla igazgató elmondta, hogy felméréseik szerint a jelenlegi négy VIII. osztály százhat tanulója közül nyolcvanan egészen biztosan a Mikóban kívánják folytatni tanulmányaikat, és az előző évek tapasztalata szerint még legalább ötvenen más iskolákból is első opcióként írják be a Mikót, tehát egészen biztos, hogy a négyszer huszonnyolcas létszám sem lenne elég. Az igazgató szerint náluk minden esztendőben túljelentkezés van. A kevesebb osztály indítása miatt a mikósok szülei beadvánnyal fordultak a tanfelügyelőséghez, kérték a négy osztály jóváhagyását, de pozitív válasz nem született. Egyetlen osztályról sem mondunk le, minden évben jelentős túljelentkezés van iskolánkban, jók az eredményeink, lehetetlen ezt nem figyelembe venni – szögezte le Kerekes Dóra, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium igazgatója. A tanfelügyelőség közölte, hogy a jelenlegi négy helyett szeptembertől három IX. osztályt indíthatnak, az iskola írásban válaszolt: elutasították a módosítást, és közölték, kitartanak a jelenlegi létszám mellett. Azzal érveltek, hogy a magyar hallgatók aránya a felsőoktatásban jóval a romániai magyar népességi arány alatt marad (6,6 százalék a magyar anyanyelvű lakosság aránya, de csak 4,4 százalék a magyar diák a felsőoktatásban, és ebből is csupán 30–40 százalék tanulhat anyanyelvén), ezért elfogadhatatlan, hogy éppen azokat az iskolákat sújtsa a létszámcsökkentés, ahonnan a legnagyobb arányban jutnak be egyetemre. Keresztély Irma főtanfelügyelő elmondta: minden évben a szakiskolák rovására történt a karcsúsítás, ezekben az iskolákban maradt a legtöbb üres hely, illetve több osztályt meg sem tudtak valósítani. Háromszéken a baróti és kovásznai iskolaközpontokban az elméleti vonalon legfeljebb egy-egy reál- és humán osztály működik, ezektől nincs, amit elvenni; a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnáziumban négy esztendővel ezelőtt hat IX. osztály működött, tavalytól csak négy; a Bod Péter Tanítóképzőben idén ballag az utolsó líceumi tanítóképzős csoport, ennek megszűntével az iskola a két párhuzamos osztállyal működő elméleti vonalat kívánná bővíteni, de nem kapott rá jóváhagyást. 1990-től mostanáig az iskolák megkérdezése nélkül döntenek jövőjükről. A tanfelügyelőség az ügyben a minisztérium mindenhatóságára hivatkozik, az pedig az uniós előírásokra. Az iskolák önrendelkezéséről így nincs szó. A tapasztalat az, hogy ami egyszer megszűnik, az úgy is marad. Emiatt a beiskolázási stratégiáról legalább megyeszintű konzultáció alapján kellene dönteni. /Fekete Réka: Ami megszűnik, úgy is marad? (Karcsúsítják az elméleti oktatást). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

Románia kulturális örökségét feltérképező dokumentum kiadását tervezi a kulturális tárca – jelentette ki Theodor Paleologu kulturális miniszter első sajtótájékoztatóján, Bukarestben. /O. M. : Mentési tervek. A kulturális örökségre fókuszál a szaktárca. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

Ezüstfenyő díjat vehet át Marosvásárhelyen Vajda Pál, Újvár község RMDSZ-es polgármestere, aki 1998 óta tölti be ezt a tisztséget. Vajda Pálnak 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban is újból bizalmat szavaztak az újváriak. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke nagyra értékeli a Vajda Pál irányításával Újváron elért választási eredményeket. Vajda Pál vezette a községet a 2005-ös nagy árvíz idején is, kivette a részét a két árvíz sújtotta falu, Ótelek és Jánosfölde újjáépítéséből is. /Ezüstfenyő-díj Vajda Pálnak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./

Lesz-e közös lista a júniusi EP-választáson? Ez foglalkoztatja manapság az erdélyi magyarságot? Létszámunk folyamatosan apad, írta a lap munkatársa. Szerinte a gazdasági helyzet, az érvényesülési lehetőségek hiánya lehet az okok között. Emiatt számos tehetséges fiatal menekült külföldre. A társadalmi mozgatórugókról szóló témák sokkal kisebb érdeklődést váltanak ki, mint például a Markó-Tőkés viszály. Létszámhiány miatt a szórványban egymás után szűnnek meg a magyar osztályok. Azokon a településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20%-ot, anyanyelven fordulhat – szóban vagy írásban – a hatóságokhoz. Azonban ezt kevesen teszik. Mindig másoktól várnak megoldást. /Chirmiciu András: Önvizsgálat. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./

Tőkés László királyhágó-melléki református püspök Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában tartott tájékoztatón elmondta: gyűjtést indítanak, hogy Ady Endre egész alakos szobrot kapjon Érmindszenten. A Magyar Írószövetség vezetői a sajtótájékoztatón felajánlották: a szervezet Arany János Alapítványa gyűjti a Magyarországról érkező adományokat. Tőkés László arról is beszámolt, hogy ,,aktuálpolitikai okokból” veszélybe került a nagyváradi Ady Endre Múzeum. A püspök felidézte: 1919 után az egykori Müllerei vendéglő épületét a román állam a román ortodox egyháznak ajándékozta, majd az államosítás után, 1955-ben nyílt meg itt az emlékmúzeum. Az ortodox egyház azonban az utóbbi időben pert indított, és a bíróság jogerősen neki ítélte az épületet.,,A politika felett álló erkölcsi kérdés, hogy Ady Endre múzeumát ne bolygassuk” – figyelmeztetett Tőkés László. A sajtótájékoztató előtt a Magyar Írószövetség és a Partiumi Magyar Művelődési Céh képviselői Ady Endre síremlékénél, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben koszorúztak. /Ady-szobrot Érmindszentnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

Sikerrel tértek haza a Hajnal akar lenni című magyar népdal versenyről a sziklágyságiak. A Szatmárnémeti Filharmónia épületében a hét végén 18. alkalommal megrendezett vetélkedőn számos kis énekes vett részt: Magyarországot 20, Romániát 14, Ukrajnát 5, Szerbiát 4, Szlovéniát pedig 3 versenyző képviselte. Szilágy megyéből a szilágycsehi Berekenye Hagyományőrző Csoport szólistái vettek részt a rendezvényen. A fellépők közül a szilágysági Láng Orsolya és László Renáta a legnagyobb elismerésben részesült: előbbi arany-, utóbbi pedig ezüstminősítést kapott. /Szilágy megye Szilágy megye. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Négy bemutató után zajlanak a próbák a következő előadásra, mely egy különleges, Romániában eddig még be nem mutatott produkció lesz. Amor omnia címmel, a bolgár rendezőpáros: Peter Pashov és Zheni Pashova – az előadás forgatókönyve is az ő munkájuk – egy egyedi fény- és árnyjátékot visz majd színre a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház színművészeivel. /K. M. : Csiky Gergely Színház. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./

Ingmar Bergmant rendezőként ismeri a világ, kevesen tudják: hazájában sikeres írónak számított, művei, köztük drámái máig olvasottak. Dúl-fúl, és elnémul című színművét Kövesdy István rendezésében mutatta be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. /Nagy Botond: Kórképek Schubertre. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./

Évtizedek óta leveleznek a gyerekek Csipikével, újabban Cimbivel és Mákvirággal is, küldözgetik rajzaikat, verseiket, meséiket a szerkesztő bácsiknak, néniknek, és olvasmányélményeiket is megosztják a különböző folyóiratok hasábjain. Vannak nagy múltú és frissen indult erdélyi magyar gyermeklapok. A Krónika bemutatta a sepsiszentgyörgyi Cimbora, a nagyváradi Mákvirág és a kolozsvári Napsugár és Szivárvány című gyermeklapot. A Jóbarát jogutódjaként 1990–től Sepsiszentgyörgyön megjelent, gimnazistáknak íródó Cimbora Benedek Elek szerkesztői célkitűzéseit kívánta folytatni Csire Gabriella főszerkesztő irányításával. A Cimbora újabban Kíváncsi diákok lapja alcímmel lát napvilágot, Forró László és Szántai János főszerkesztőket követve 2000-től Farkas Kinga irányításával. Az 5–8. osztályos magyar diákoknak ajánlott Cimbora 2006-ban kívül-belül megújulva jelent meg. A folyóirat egyik legfontosabb rovata a Cimbirodalom, amelyben kortárs magyar írók, költők gyermek- és ifjúsági alkotásai olvashatók. A www.cimbora.net weboldal a Cimbora 2006 szeptemberétől megjelent számait kínálja a diákoknak. Napilapok gyermekrovatából nőtte ki magát a nagyváradi szerkesztésű Mákvirág gyermeklap. A Bihari Napló gyermekrovata volt, Kulcsár Andrea és Bonczidai Éva 1998-tól 2001-ig szerkesztette, a lapban kéthetente jelent meg. Amikor az osztrákok megvásárolták a Bihari Naplót, a kultúrának, a publicisztikának és az anyanyelvoldalnak, de a Mákvirágnak sem volt többé hely benne. 2004-ben Nagyváradon elindult a Reggeli Újság, Bonczidai Éva odakerült, akkor felélesztette a Mákvirágot, Amikor Bonczidai Éva eljött a Reggeli Újságtól, elhatározta, hogy a gyermeklapot elindítja. A Mákvirág gyermeklap 2007-ben elindult, de saját tőke hiányában csak pár lapszám jelent meg, most kezd magához térni a Communitas Alapítvány támogatásának köszönhetően – ismertette helyzetüket Both Abigél főszerkesztő. Neves mai írók, költők kimondottan a Mákvirágnak írt versei, meséi jelennek meg a lapban, Szűcs László, Tóth Ágnes, Kinde Annamária, Szilágyi Aladár, Gittai István és Szálinger Balázs az állandó szerzők. A fél évszázados múltra visszatekintő, kolozsvári szerkesztésű Napsugár és a később induló Szivárvány című gyermeklap máig megőrizte irodalmi jellegét. A Napsugár színes irodalmi ismeretterjesztő gyermeklap 8–12 éveseknek. A gyermekirodalmi folyóirat írók, költők, képzőművészek kezdeményezésére jött létre, első száma 1957 januárjában jelent meg A lap több mint fél évszázados fennállása óta az erdélyi magyar irodalom és képzőművészet legjelesebb alkotóit vonta be munkájába. A Napsugár szerkesztősége 1980 januárjában A Haza Sólymai címmel képes, irodalmi gyermeklapot indított az óvodásoknak, amelynek oldalain nemcsak versek, rajzok, mesék jelentek meg, hanem Csipike postaládájából előkerült leveleket is közöltek. A diktatúra által kikényszerített nevet 1989 decemberében változtatták meg az eredetileg javasolt Szivárványra. 1989 decemberéig a Román Kommunista Párt gyermekszervezete, a Pionírtanács adta ki mindkét lapot, és ez tartalmilag szigorú politikai cenzúrát jelentett. A Napsugár és a Szivárvány kiadói jogát 1990-től a Román Nemzeti Kiadó vette át, amely megvonta az anyagi támogatást, és akadályozta a terjesztést. Az 1991-ben megalakult Napsugár Kft. átvette a két gyermeklap terjesztését, fokozatosan a kiadását és gazdasági irányítását is, majd 1998 nyarán a Napsugár Kft. az 1995 óta működő Napsugár Alapítvány tulajdonába került, amely azóta is irányítja a Napsugár gyermeklap körüli szellemi életet. A Napsugár Kiadó napsugar.ro címen elérhető honlapja arról tájékoztat, hogy az 1990-es évek közepén a két gyermeklap elérte az 53 000-es példányszámot. „Ez azóta ismét évente csökken a jól ismert társadalmi, gazdasági okok miatt, de gyermeklapjaink példányszáma még mindig a legmagasabb a romániai magyar sajtóban, sőt a folyóiratok mezőnyében összmagyar viszonylatban is az elsők között vagyunk” – ismertetik a kiadó weboldalán. A Napsugár Kiadó nemcsak a Napsugár és a Szivárvány rendszeres és pontos megjelentetését és terjesztését irányítja, hanem Napsi címen évente két vakációs mese-, rejtvény- és játékkötetet ad ki, megjelenteti az iskolai színjátszást segítő műsorfüzeteket, tehetséggondozó anyanyelvi táborokat szervez kisiskolásoknak, szakmai fórumokat létesít pedagógusoknak, társszervezője országos anyanyelvi mesemondó és általános műveltségi versenyeknek, valamint a Kárpát-medencei gyermeklapok nemzetközi szimpóziumainak. A Zsigmond Emese főszerkesztő irányításával havonta megjelenő Napsugár a minőségi irodalom népszerűsítése mellett hangsúlyt fektet az ismeretterjesztésre is. Az Itt születtem című rovatban 2000 szeptemberétől 2007 decemberéig 78 települést mutattak be az ott lakó gyerekek és tanító nénik. /Bonczidai Éva: Mit olvas Csipike, Cimbi és Mákvirág? = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Rendhagyó módon a nagyenyedi Bethlen Kollégium mutatkozott be az Áprily-estek legutóbbi rendezvényén, amelyet a magyar kultúra napján, január 22-én tartottak a Dr. Szász Pál Közösségi Házban. A 387 éves iskola a tartós felemelkedések és mély alázuhanások között élte meg az erdélyi magyar történelem csaknem négy évszázadát. Szinte csoda, hogy ma is él. Megtartó örökség, hogy a régen kisebbségbe szorult enyedi és környéki magyar közösség ma is körülöleli az iskolát. Józsa Miklós nyugalmazott kollégiumi tanár, az egyre sokasodó Áprily-estek szervezője üdvözölte a megjelenteket. Dr. Demény Piroska aligazgató a magyar kultúra napja alkalmából szervezett egyhetes rendezvénysorozatról számolt be. Szép volt a helyesírási vetélkedő, az V–VIII. osztályok anyanyelvi csapatversenye, a gimnáziumi tanulók tudományos diákköri dolgozatainak bemutatása. Szőcs Ildikó igazgató a kollégium jogi helyzetéről, jelenéről és jövőbeli terveiről beszélt. A 90-es évek kb. 1200-as összlétszáma jelentősen visszaesett, és ma 713 tanulóból áll (ebből 91 óvodás, elemi 103, V–VIII. 149, középiskola 330, posztlíceális képzés 24, tanítóképző főiskola 16). Az igazgató felsorolta az iskola mai erősségeit: az órán kívüli gazdag közösségi tevékenységet, a Fenichel Sámuel önképzőkört, az ösztöndíjrendszert (évi két és félmillió lejt osztanak szét a diákok között), a sikeres pályázatokat és a honlapot. Dvorácsek Ágoston fizikatanár felvetette, hogy csak a magyar iskolát nem újították fel Nagyenyeden. /Bakó Botond: Kultúra napján az enyedi kollégiumról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

A magyar kultúra ünnepét idén két rendezvény tette emlékezetessé Kolozsváron. Az Unitárius Kollégium kórusa szólaltatott meg igényes zeneműveket. Másnap az egyetem magyar irodalmi tanszékének, s mindenekelőtt Egyed Emese tanárnőnek a szervezésében folyt az ünnepi műsor. A Műegyetem két urbanisztika szakos hallgatója, Majó Zsuzsa és Tánczos Kata indult el nyitott szemmel s egy jó fényképezőgéppel Kolozsváron. Arra keresték a választ, hogyan nyilvánul meg a hely szelleme a város építészetében. /Gaal György: Széljegyzet a magyar kultúra napjához. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Születésnapi köszöntőre gyűltek össze barátok, tanítványok, hozzátartozók január 25-én, vasárnap, Kolozsváron a Tranzit Házban, Tolna Éva magyar szakos tanárt ünnepelték hetvenedik születésnapján. A Bogáncs-jelenség „szülőanyját” egykori tanítványa, Lőnhárt Melinda visszaemlékezésével köszönti a lap. Tolnai Éva hozta létre a Bogáncsot, az iskola tánccsoportját. Több gyermekkönyv szerzője, de pályájáról, életéről is írt. /Lőnhárt Melinda: Születésnapi köszöntő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Németországból hazalátogatott Székely Attila, január 23-án adott hangversenye nagy sikert aratott Kolozsváron. Székely Attila zongoratanulmányait Marosvásárhelyen kezdte el, a főiskolát Kolozsváron végezte. /Kulcsár Gabriella: Újból itthon koncertezett Székely Attila. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

A kabarék világába, a kommunizmus idején dívó színjátszás fortélyaiba, egy irodalmi és pedagógusi pálya világába avatott be Jancsó Miklós színművész, író, beszédtechnikus a Bretter György Irodalmi Kör találkozóján, Kolozsváron. A meghívott színész hat kötet szerzője, amelyekben jórészt a humoros írások dominálnak. /Varga Melinda: Humoreszkek világa. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

Tankó Erika, Tompa Klára és Gáspárik Attila marosvásárhelyi színészek közreműködésével készült film is részt vesz a 40. Magyar Filmszemle versenyén, ami a dokumentum- és a tudományos-ismeretterjesztő filmek vetítésével kezdetét vette január 27-én. A Vadlány – Boszorkánykör című játékfilmet Zsigmond Dezső rendezte, akit korábban dokumentumfilmesként ismert meg a közönség. A feldolgozott téma – a gyimesi csángók világa, szokásai és hite – valós történeten alapszik. /A. E. : Boszorkánykörös Szemle. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

A 84 éves, hányatott sorsú Hadik Gyula szobrász munkáiból, szobraiból, térplasztikáiból, festménybe átmenő rajzaiból, érméiből nyílt kiállítás január 27-én Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban. /(vop): Zárt tömbök nyíltsága. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

Az egykori sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör egykori munkatársai közül már odalett Znorovszky Attila, Csiki László, Sütő István, Tőke Csaba, a kiváló külső munkatársak közül Kónya Ádám, Kisgyörgy Benjámi, Incze László, a mindentudó Máthé János bácsi, Bartos Endre, s a lap arcélét, küllemét meghatározó Baász Imre és Plugor Sándor. Most Jecza Tibor hunyt el, a lap második főszerkesztője /1974-1983/, majd helyettes vezetője, ki ugyancsak nehéz időkben kapta kezébe az irányítást. /Magyari Lajos: In memoriam Jecza Tibor (1937–2009). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

A Zsoboki Alkotótáborban a Felföldi Fotográfusok Szövetsége által Kalotaszegről készített fotókból összeállított kiállítás nyílt az elmúlt hét végén a kolozsvári Magyar Opera emeleti előcsarnokában. A megnyitón jelen volt és beszédet mondott Szilágyi Mátyás Magyarország főkonzulja és Pozsony Ferenc néprajzkutató, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. /Kalotaszeg fotográfus szemmel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Magyarország ellopta a románok ötletét azzal, hogy nagyszabású találkozót rendezett a Nabucco gázvezeték ügyében, írta a bukaresti Gandul című napilap. Az alcímben az olvasható, hogy Bukarest kezdeményezését most a budapesti „barátok” aknázzák ki. Románia a 2002-ben beindított Nabucco-tervezet egyik nagy támogatója volt, és most a magyarok azok, akik ebből hasznot húznak, konferenciát szervezve. A bukaresti Evenimentul Zilei szerint a Nabucco-terv Budapesten ismét halasztást szenvedett. A résztvevők ugyanis csak megismételték támogató nyilatkozataikat. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Február 2-án és 3-án látogat Traian Basescu államfő Budapestre, eleget téve Sólyom László államfő meghívásának. /Román–magyar csúcs jövő héten. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Tőkés László az erdélyi magyarság helyzetét értékelte a Sólyom László köztársasági elnökkel történt megbeszélésen január 28-án Budapesten, a Sándor-palotában. Sólyom László legutóbb 2008. október 24-én, Csíkszeredában találkozott Tőkés László püspökkel. Tőkés László, az erdélyi magyarok európai képviselője beszámolt arról, hogy a közelgő európai parlamenti választások tekintetében egy közös, nemzeti lista felállítására tett javaslatot, amelynek lehetőségéről január 30-án egyeztet Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Sólyom László egyetértett a magyar összefogás szükségességével. Az EP-képviselő beszámolt a Partiumi Keresztény Egyetem hivatalos akkreditálásáról, illetve a Sapientia–EMTE küszöbön álló akkreditációjáról. Emlékeztetett: kereken ötven éve olvasztották be a Bolyai Tudományegyetemet a Babes Egyetembe, és ennek kapcsán felhozta a két magyar nyelvű felsőfokú oktatási intézmény paritásos alapon való, a magyar és a román állam által egyforma mértékben történő támogatásának kérdését. Tőkés László tájékoztatást nyújtott arról a csángómentő programról, amely a csángómagyarok nyelvi és közösségi megmaradását célozza, és arra kérte a magyar köztársasági elnököt, hogy továbbra is támogassa a csángó ügyet. Traian Basescu román államfő küszöbön álló budapesti látogatása kapcsán a püspök ismertette a magyar államfővel a felerősödött regionalizációs folyamatokat. Elmondta: fennáll a veszélye annak, hogy az új regionális közigazgatási rendszer nem tartja tiszteletben a különböző történelmi régiók határvonalait, és az etnikai összetételt is megváltoztathatja. Tőkés László meghívta Sólyom László államelnököt 2009. december 15-re Temesvárra, a romániai forradalom húszéves évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségre. A Magyar Köztársaság elnöke a meghívást elvileg elfogadta. /Erdélyi ügyekről a Sándor-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./ A találkozó célja az volt, hogy Tőkés László a romániai parlamenti választások után értékelje az Erdélyben élő magyarság helyzetét. A püspök Sólyom László államfőnek kifejtette: 2004. december 5-e nem annyira a trianoni diktátum, hanem inkább a kommunista korszak szétszakadt nemzetrészeket egymástól elidegenítő, internacionalista” doktrínájának a következménye. /Sólyomnál járt Tőkés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Kiss Sándor megyei tanácsi alelnökkel, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnökével készített interjút a Reggeli Újság, azután, hogy Kiss Sándor Markó Béla szövetségi elnök távozását szorgalmazta. Kiss elmondta, hogy az RMDSZ a liberálisokkal volt koalícióban, s megegyeztek, hogy folytatják az együttműködést, de Markó Béla elnök egyedül elment egyeztetni Basescu elnökkel, s utána úgy döntött, hogy a demokraták mellé áll az RMDSZ. Kiss Sándor szerint hiba volt, hogy Markó egyedül tárgyalt. Annak idején, amikor az államfő leváltásáról írtak ki népszavazást, és az RMDSZ a leváltás mellett volt, a bihari RMDSZ ellene volt, de véleményüket nem vették figyelembe. – Markó Bélának bizalmi szavazást kellene kérnie az RMDSZ tagságától. Kiss Sándor előzőleg sokakkal beszélgetett négyszemközt is, a testületek tagjaival is, nem áll egyedül a véleményével. Kiss a választmányi ülésen és a közgyűlésen el fogja mondani a véleményét, és bizalmi szavazást kér. /Máté Zsófia: Mindig a vezető a felelős. Beszélgetés Kiss Sándor megyei tanácsi alelnökkel, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnökével. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 29./

Még el sem kezdődött Kolozsváron a választási kampány, Sorin Apostu ideiglenes polgármester, a PD-L jelöltje máris kijelentette, nem nézi jó szemmel azt, hogy Guttman Szabolcs legyen Kolozsvár főépítésze. /Kiss Olivér: Kinek nem kell Guttman Szabolcs? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Lemondott Cseke Attila szenátor az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöki tisztségéről, február 2-i hatállyal. A politikus döntését azzal indokolta, hogy parlamenti tevékenységét nem tudja összeegyeztetni az alelnöki munkával, mivel mindkettő egész embert kíván. Arra a kérdésre, hogy van-e összefüggés a lemondása és Kiss Sándor Bihar megyei RMDSZ-elnök múlt heti sajtónyilatkozata között, amelyben az lemondásra szólította fel Markó Béla szövetségi elnököt, a szenátor határozott nemmel válaszolt. /Lemondott Cseke Attila. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Elítélte a román államot Strasbourgban az Európai Emberjogi Bíróság a Nagybányán kilenc évvel ezelőtt, a 2000. január 30-án bekövetkezett ciánszennyezés ügyében, a strasbourgi bírák szerint a hatóságok nem szavatolták az állampolgároknak a tiszta és egészséges környezethez fűződő jogát. Ezzel egy időben roppant lassan halad a magyar állam által a tiszai katasztrófát előidéző nagybányai színesfém-feldolgozó ellen indított budapesti per. Miközben Strasbourg már elmarasztalta Romániát, a magyar államnak még mindig nem sikerült győzelmet aratnia a tiszai ciánkatasztrófa miatt indított per során /2001-ben százezer tonna, ciánt tartalmazó zagy ömlött a Zazaron és a Láposon keresztül a Tiszába, példátlan pusztítást végezve a folyó élővilágában. / A magyar állam által követelt 28,5 millió dolláros kártérítés ügyében a mai napig nem született ítélet. /Rostás Szabolcs: Ciánügy: európai intő. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Az Európa Tanács beszámolójában figyelmeztetett, hogy a felnőtt lakosság szakmai továbbképzésének terén Románia az utolsó helyeken állt 2008-ban az EU tagországai között. /Szakmai továbbképzés. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./