Az emlékíróként, sőt zsoltárfordítóként is ismert Kemény János (rövid ideig Erdély fejedelme) nem sokat tartózkodott sarmasági birtokán, mégis igazi kultusza van a szilágysági nagyközségben. A hét végén emlékeztek meg a róla elnevezett kúriában az 1662 januárjában, a nagyszőlősi csatában bekövetkezett halálának évfordulójáról. Az ünnepségen Horváth József, a líceum történelemtanára méltatta Kemény János életpályáját. /S. L. : Kemény-kultusz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Január 25-én Nagyváradon a magyar kultúra napjai rendezvénysorozat keretében a Pro Universitate Partium Alapítvány és a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) szervezésében bemutatták Kupán Árpád Hűség és helytállás. Biharszentjánosi krónika című, nemrég megjelent kötetét. Dukrét Géza tanár, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke a Hűség és helytállás. Biharszentjánosi krónika című kiadványról kifejtette: a mű végigvezeti az olvasót nemzeti történelmünk korszakain. Az író nem csak Szentjános históriáját tárja elénk, a könyv lapjain Biharország történelme is kibontakozik. A szerző óriási irodalmat és levéltári anyagot használt fel a Várad melletti település monográfiájának a megírásához. /Könyvbemutató az istentisztelet után. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 26./

Nemrégiben Nagybányán bezárt a Memoár Könyvesház. Egy évet élt. Az Interlib internetes könyváruház első „valóságos” könyvesboltja magyar nyelvű könyveket árult, írta Dávid Lajos. – Megszűnt a nagybányai Gutin Melléki Friss Újság is. Fejfájára ráírható: élt 5 évet, a közömbösség miatt szűnt meg. A beolvasztás rohamosan folytatódik, a szórványban a politika is sújtja a kisebbségieket. Öt évvel ezelőtt a kb. 40 ezer fős megyei magyar lakosságnak napilapja született, amit éltetni kellett volna. Az 1989 utáni idők eufórikus hangulata rég elmúlt. Ezt bizonyítja a civil szervezetek csökkenő jelenléte, tevékenysége. A Gutin Melléki Friss Újság nem jelenhetett volna meg lelkes támogatók nélkül, a szerkesztőgárda mellé állók között voltak a tudósítók. (Gutin Melléki Friss Újság) /Mindennek ára van. = Erdely. ma, jan. 26./

A valutában lehívott személyi kölcsönök és ingatlanhitelek nagy mennyisége az egyik legnagyobb gond Kelet-Európában, többek között Romániában és Magyarországon, mivel a lej és a forint gyengül – nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek Walter Rothensteiner, a Raiffeisen Zentralbank ügyvezető igazgatója. A pénzintézet kilenc, Kelet-Európában működő nemzetközi nagybankkal együtt kérelmet nyújtott be az EU intézményeihez és az Európai Központi Bankhoz, hogy terjesszék ki a válságkezelő intézkedéseket erre a régióra is. /Románia és Magyarország legsúlyosabb gondja a nagy valutahitel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Már zajlanak a diplomáciai egyeztetések a román államfő első hivatalos budapesti látogatásáról. Sólyom László és Traian Basescu találkozójára még ebben az évben sor kerül. Sólyom László és Traian Basescu legutóbb tavaly októberben találkozott utoljára Csíkszeredában, akkor a magyar államfő az 1956-os emlékünnepségeken, magánlátogatáson tartózkodott Romániában. A román államfő mandátuma ideje alatt még egyszer sem látogatott a magyar fővárosba. /Cseke Péter Tamás: Budapestre készül idén Traian Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

A romániai magyar közéletet újfent átjárja a kíméletlen marakodás szelleme. Az ellentétek a leglátványosabbak az RMDSZ-ben. Benedek Imre marosvásárhelyi képviselőjelölt bíróságon támadta meg Kötő Józsefet, illetve az RMDSZ-t, állítva, hogy Kötő parlamenti mandátuma neki jár. Benedeket időközben kizárták a szervezetből, Kötő letette a képviselői esküt, de a pereskedés folyik tovább, s hiába magyarázkodik Márton Árpád frakcióvezető és Kelemen Hunor ügyvezető elnök, valami nem stimmel egészen e parlamenti mandátum körül, s ezt még a román sajtó is felkapta. A másik ügy már súlyosabb: Kiss Sándor, a bihari RMDSZ-elnök az RMDSZ elnökét, Markó Bélát azonnali lemondásra szólította fel. Kiss Sándor azért követeli Markó fejét, mert ,,eltaktikázta” az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának lehetőségét, a szervezetet két szék között a pad alá juttatta. A vezérséghez való görcsös ragaszkodásokról csak el kell gondolkodni egyszer, írta Magyari Lajos. S nem csak az RMDSZ-ben, az MPP-ben is például, ahol Szász Jenőnek sem akaródzik felülvizsgálni saját lehetőségeit. Erdélyi magyar közéletünkben talán az a legnagyobb baj, hogy a hatalmi harcok már nem elvek és szándékok mentén folynak, hanem anyagi előnyökért, állapította meg a cikkíró. /Magyari Lajos: Üsd, vágd, nem apád! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 27./

Felszólítást kapott a gyergyócsomafalvi helyi tanács Hargita megye prefektusától, hogy vonja vissza azt a határozatát, amelyben szentesítették, hogy a helységnévtáblán székely rovásírással is feltüntetik a település nevét, a román és a magyar felirat mellett. A Székely Nemzeti Tanács helyi szervezete tiltakozik a prefektus levele miatt, jelezte Ambrus Árpád, az SZNT helyi alelnöke. Constantin Strujan prefektus csupán pár napos határidőt szabott arra, hogy visszajelzést kapjon a polgármestertől a tanácshatározat visszavonásáról. Ha ez nem történik meg, az önkormányzat pénzbírsággal sújtható. „A táblát nem azért raktuk ki, hogy most levegyük onnan – nyilatkozta Márton László Szilárd polgármester. – Keressük a megoldást arra, hogy a törvénynek is és a nemzeti kötelességünknek is eleget tegyünk, ám az a baj, hogy román rovásírásról még nem hallottunk. ” A törvény kimondja, hogy azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok aránya meghaladja az összlakosság 20 százalékát, az anyanyelvű feliratozást ugyanarra a táblára, a román nyelvű megnevezés alatt, ugyanolyan karakterekkel, betűmérettel és színnel kell feltüntetni. /Barabás Cs. Márti: Sérti a prefektust a rovásírás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

Pár napja Erdély-szerte eltűnt a Széles Gábor nevéhez köthető Echo televíziós csatorna a képernyőkről, és nem egyedül, néhol a hírTV sem fogható már. A Digi TV programcsomagjaiban szereplő adókat azért kellett kivenni, mert ezeknek csak Magyarországon van műsorszórási joguk, és amíg nem rendezik a külföldi engedélyeket, nem lehet határon túli nézőjük. /(demeter): Két tévécsatornával kevesebb. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 27./

A Kolozs megyei RMDSZ nem indít saját jelöltet, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete viszont bejelentette: saját polgármesterjelöltet indít Gergely Balázs kolozsvári elnök személyében. Az RMDSZ megyei vezetői hiábavalónak tartják az önálló jelölt indítását. László Attila megyei RMDSZ-elnök szerint van garancia arra, hogy az eddigi tisztségek megmaradnak. Hozzátette, az MPP jelöltje ugyanolyan támogatásra számíthat az RMDSZ részéről, mint amilyenben az RMDSZ polgármesterjelöltje részesült a júniusi helyhatósági választásokon az MPP részéről. Máté András Levente képviselő szerint az lett volna a jó, ha az RMDSZ és az MPP közös polgármesterjelöltnek szurkolhatna a februári időközi választásokon. /Sz. K. : Nem száll harcba a polgármesteri tisztségért az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Módosított a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) nyomására a Maros megyei tanfelügyelőség a beiskolázási terven. Az új tervezet szerint 136 román, 60 magyar és 3 német tannyelvű IX. osztály indul ősztől a megyében – jelentette be Ioan Tusnea főtanfelügyelő, azt követően, hogy az RMPSZ és a CEMO heves vita után benyújthatta a beiskolázási terv ellen általuk összegyűjtött közel tízezer aláírást. A korábbi terv ugyanis mindössze 1400 helyet biztosított volna a továbbtanuláshoz a 8. osztályt 2009-ben befejező több mint 2000 magyar diák számára, a 3700 román anyanyelvű tanulónak pedig 4200-at. Először Tusnea viszont arra hivatkozva, hogy nem tiszte az aláírásokat átvenni, elutasította azt. Végül egyik szaktanfelügyelő vette át az iratköteget. Tusnea kitérő választ adott arra, hogy miért készítettek olyan tervezetet, amely lehetetlenné teszi több mint négyszáz magyar gyermek anyanyelven történő továbbtanulását. Arra hivatkozott, hogy minden évben volt rá eset, hogy magyar gyerekek román osztályokba iratkoztak. A főtanfelügyelő elmondta, válaszolni fog a Diszkriminációellenes Tanácsnak, de tárgytalannak tartja a vizsgálatát. – Hivatalból eljárást indított az Országos Diszkriminációellenes Tanács a Maros megyei beiskoláztatási terv miatt. /Antal Erika, Oborocea Mónika: Beiskolázási iskolapélda. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./ Kétszáz hellyel növelte a magyar tagozatnak jutó kilencedik osztályos helyek számát a Maros megyei tanfelügyelőség. Egyes magyar pedagógusok szerint a terv így is diszkriminatív, hiszen a román diákoknak arányaiban továbbra is több hely jut, mint a magyaroknak. Az ezt korrigáló döntést a tanfelügyelőség vezetőtanácsi ülésén hozták meg, miután figyelembe vették Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) vezetőjének álláspontját, aki az intézmény tudtára adta, hogy a testület hivatalból eljárást indított ellenük az ügyben. A változtatással az 1892 magyar gyereknek így is csupán 1680 hely jut, míg a 3565 román tagozaton tanuló diák 3836 hely közül válogathat. Annak dacára, hogy évek óta komoly igény mutatkozik rá, Maros megyében egyetlen magyar tannyelvű mezőgazdasági, kereskedelmi vagy textilipari osztályt sem hoztak létre. /Szucher Ervin: Visszaszerzett osztályok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./

Tájékoztató jellegű magyar utcanévtáblák elhelyezését javasolja Nagyváradon a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezete, közölte sajtótájékoztatóján Zatykó Gyula, az MPP nagyváradi elnöke. Létrehoztak szakemberekből álló bizottságot Csomortányi Istvánnak, a váradi MPP-szervezet alelnökének irányításával. A bizottság tagja lesz Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke, Kordics Imre, Kupán Árpád és Péter I. Zoltán helytörténészek, valamint Nagy József Barna, a kétnyelvű utcanévtáblák felszerelését szorgalmazó Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) partiumi elnöke. /Fried Noémi Lujza: Alternatív utcanévtáblák. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./

Négy évvel ezelőtt foglalta el hivatalát Marossy Zoltán, Temes megye alprefektusa. A megye egyik legfelkészültebb közigazgatási vezetőjeként kifogástalanul látta el feladatait, azonban az új kormány a jelek szerint nem tart igényt a szolgálataira. Az RMDSZ-es polgármesterek gyakran keresték fel őt problémáikkal. Bukarest felé is jól működtek a személyes kapcsolatok, mert a magyar államtitkárokat, minisztereket bármikor hívhatta. /Pataki Zoltán: Emelt fővel távozhat Marossy Zoltán. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./

Kétszáznál több gyermek, sok-sok lelkes munkatárs köszöntötte a hétvégén bensőséges ünnepség keretében az 50. életévét betöltő Böjte Csaba ferences atyát, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnökét, akit ma már Kárpát-medence-szerte az árvák és családi fészekből kieső gyermekek megmentőjeként tartanak számon. A világ „a jó Isten ajándéka. Ő ajándékozott meg minket az élettel, ő helyezett minket ide, a Kárpát-medencének ennek a hűvösebb csücskébe, ő adta a szüleinket, barátainkat és ha az ember ajándékot kap, akkor örülnie kellene és hálát adnia” – vallja az ünnepelt. Ezerhatszáz gyermekről gondoskodik az alapítvány, de a gyermekek száma a hideg időkben egyre növekszik. Ha egy-egy átfázott kisgyermeket hoz be a rendőrség, a hatóság vagy egy plébános, Böjte Csaba nem tud nemet mondani. Jelenleg több mint 50 házuk van Erdélyben. Elmondta, sokan azonosítják őt az alapítvánnyal, de tudni kell, hogy ez az egész nem működne így, ha nem volna közel 180 nagyszerű munkatársa, ha nem volnának önzetlen segítői szerte a világon. tudatosan, közösen kell építkeznünk. Az erdély. ma felmérést készített, hogy kit olvasnak szívesen az emberek az interneten és a szavazók több mint 50 százaléka Böjte Csabát jelölte be. „Jelezték, hogy azért igény van az emberi szóra, a szeretetre, megértésre, a lelkük mélyén vágynak erre. Ez mind azt jelenti, hogy végül is szép ez a világ” – hangoztatta a szerzetes. /Gáspár-Barra Réka: Kinyitni a világ ablakait. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./

A Biblia évében nem is vihettünk volna mást Brüsszelbe, mint a Szentírást – mondta Hermán M. János előadó-tanácsos, az először Brüsszelben, az Európai Parlamentben megrendezett bibliakiállítás szervezője a január 25-i, vasárnapi nagyváradi megnyitón, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában. Húsz évvel ezelőtt tízezer Károli-féle magyar bibliát zúztak be WC-papírnak, most pedig abban az épületben, amely a Román Kommunista Párt székháza volt Váradon, Szentírásokat állíthatnak ki – állapította meg Tőkés László püspök, EP-képviselő. Nemcsak Európa országainak nyelvén, hanem ország nélküli népek nyelvén, mint a fríz, a lapp vagy a katalán is láthatók szentírások. A nagyváradi tárlatmegnyitón leplezték le a Biblia évének tiszteletére készített emléktáblát. /Fried Noémi Lujza: Különleges szentírások vándortárlata. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./

Január 24-én, vasárnap Kolozsváron a Donát úti református templomban a magyar kultúra napjára emlékeztek, ugyanakkor Györkös Mányi Albert festményeiből megnyílt az egyházközség tanácstermében a kiállítás. A rendezvény a házigazda gyülekezet vegyes karának fellépésével kezdődött. Egyed Emese egyetemi tanár Adyról értekezett. Fellépett Marosludas református egyházközségének énekkara és a sepsiszentgyörgyi Cantus firmus vegyeskara, a sepsiszentgyörgyi Pro Musica Kamarakórus. /N. -H. D. : Ünnepség a Donát úti templomban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Január 24-én a székelyhídiak a református templomban ünnepelték a magyar kultúra napját, amely két nappal korábban volt. Jelen volt Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári konzulja, Cseke Attila szenátor, valamint Lakatos Péter és Pető Csilla képviselők, mindhárman RMDSZ-esek. Gellért Gyula érmelléki esperes igehirdetése után Lakatos Péter képviselő mondott beszédet. A házigazda Gavrucza Tibor tiszteletes köszönőlevelet olvasott fel, melyben azok névsora állt, akik a Méhecske nevű magyar napközicsoport létrehozásában szerepet vállaltak. Az esti jótékonysági bál bevételeit is ennek a napközinek szánták. /S. É. : Hála a Himnuszért Székelyhídon. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 27./

Mintha húsz éve nem játszották volna a János vitézt a Kolozsvári Magyar Operában, akkora érdeklődést váltott ki a hétvégi két előadás, Kacsóh Pongrác daljátéka nem tud veszített népszerűségéből. /S. B. Á. : Ismét a János vitéz a magyar operában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Január 23-án ünnepi keretek közt avatták fel Borsi Antal képzőművész Czine Mihály irodalomtörténészről /1929 – 1999/ készült mellszobrát a Mátészalka melletti Hodászon, ahol a XX. század végének legjelentősebb irodalomtörténésze gyerekkorában élt és elemi iskoláit végezte. A tíz éve meghalt irodalmár emlékére többszázan hajtottak fejet a hodászi református templom kertjében felállított szobor előtt, s tekintették meg a Czine Mihály nevét viselő községi könyvtár állandó kiállítását, mely a sokak által ismert és nagyrabecsült irodalomtörténész egész életpályáját, az összmagyar irodalom népszerűsítéséért kifejtett áldozatkész tevékenységét is bemutatja. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület nevében Muzsnay Árpád koszorúzott a hodászi szobor előtt. /Szobor Czine Mihálynak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 27./

Traian Basescu államfő január 27-én egy rádióműsorban kijelentette, nem ellenezné, ha a kormány egyezségre jutna a szakszervezetekkel, és hat hónapra befagyasztaná a fizetéseket és nyugdíjakat, mivel jelenleg a gazdaság fellendítésére, új munkahelyek teremtésére kell használni a közpénzeket. Ezenkívül a kormánynak ki kell fizetnie adósságait és csökkentenie kell a bürokratikus rendszer apparátusát. Az SZDP nem egyezik bele a fizetések befagyasztásába – jelentette ki Mircea Geoana, az SZDP elnöke az államfő felvetését kommentálva. A szakszervezeti konföderációk azonnal elutasították az államfő bérekre és nyugdíjakra vonatkozó javaslatát. /Bérek befagyasztása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke január 27-én találkozóra hívta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetőségét, így január 30-án RMDSZ-küldöttség ül egy asztalhoz Tőkés László EMNT-elnökkel és a két alelnökkel, a marosvásárhelyi Bernády Házban. Folytatják a tavaly megszakadt tárgyalásokat az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) megalakításáról. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke örömét fejezte ki, hogy a Tőkés László által az év eleji üdvözletében indítványozott párbeszéd megvalósul. Szilágyi megerősítette, hogy a tárgyaláson Tőkés Lászlót a két alelnök, azaz ő és Toró T. Tibor kíséri el Marosvásárhelyre. Tőkés László püspök, EP-képviselő pár héttel korábban nemzeti lista megalakítását javasolta az erdélyi magyarság számára az idei EP-választásokra. /Markó találkozik Tőkés Lászlóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

Nem ért egyet Markó Béla, az RMDSZ elnöke azzal, hogy a kormány felelősségvállalással fogadja el az igazságügyi törvénycsomagot. Markó sajtótájékoztatóján kijelentette: nincs semmi ok arra, hogy egy ilyen jelentőségű törvénycsomagot felelősségvállalással – más kezdeményezések esetében pedig rendelettel – fogadja el a kormány. A kormányzó Szociáldemokrata és a Demokrata-Liberális Párt kényelmes többséggel rendelkeznek, tehát nem kell attól tartaniuk, hogy nem szavaztatják meg kezdeményezéseiket. Markó szerint a kormány eddigi intézkedéseit nem lehet válságellenes programnak nevezni. /A kormányt bírálta Markó Béla. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Alpolgármester nélkül maradhat Székelyudvarhely önkormányzata, miután Zilahi Imre zöldpárti alpolgármestertől alakulata megvonta tagságát. Zilahi elmondta: a zöldek azzal az indokkal vonták vissza párttagságát, mert nem látja el alakulata programjának megfelelően tisztségét, valamint bizonyos pártalkukat megszegett. A tanácsos elutasította a vádakat. /Bágyi Bencze Jakab: Patthelyzet Udvarhelyen? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

Újabb magyar jelölt tűnt fel Kolozsváron, a polgármester választáson László Csaba személyében, aki a Zöld Pártot képviseli. A 34 éves jelölt mérnöki végzettséggel rendelkező kolozsvári üzletember. A Zöld Pártban 2006-óta tevékenykedik, jelenleg a megyei alelnöki funkciót tölti be. Célja, hogy a város sokkal barátságosabb külsőt öltsön. A városfejlesztést mindenekelőtt különböző ökológiai programokkal, európai uniós pályázatokkal valósítaná meg. /(M. E.): /Még egy magyar polgármesterjelölt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Sokan nem értik, hogy mi végre van a Magyar Polgári Párt, és ha már létrejött, miért nem tér „vissza” az ernyőszervezetbe? Pénz és hatalom birtokában nehéz megérteni, hogy az MPP miért nem „dobja be a törülközőt”, hiszen Székelyföldön kívül gyengén szerepelt. Csép Sándor, a MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke az MPP mellett érvelt, kifejtve, az MPP politikája „nem a hatalomról és pénzről szól, hanem a SZOLGÁLATRÓL!” Nem utolsó szempont, hogy az RMDSZ-nek is szüksége van egy polgári ellenzék működésére. /Csép Sándor, a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke: Én sem értem = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Csupán a megye érdekeit érintő kérdésekben működik együtt Kovászna megyében a PDL és az MPP. A demokraták nem támogatják az autonómiát, míg a polgári pártiak nem mondanak le erről. Csinta Samu, az MPP Kovászna megyei ügyvezető elnöke elmondta, reálpolitikai helyzetről van szó, tudomásul kell venni, hogy ezek a pártok vannak kormányon, ezért kezdeményezték a találkozót. „Ez nem jelenti azt, hogy az MPP bármelyik alakulatnak a csatlósa lenne, továbbra is saját elveink, prioritásaink szellemében dolgozunk” – hangsúlyozta Csinta. /Bíró Blanka: Felemás MPP-PDL együttműködés Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Kötő József parlamenti képviselő vállalta, hogy a Fehér megyei szórvány magyarságot is segíti, különösen tanügyi kérdésekben megmutatkozó tapasztalatával. A megyének 1996 óta nincs parlamenti képviselője, sőt jelenleg megyei tanácsosa sem. Képviselőként Kötő József január 24-én járt először Nagyenyeden, rögtön a Bethlen Gábor Kollégiumba vezetett útja, ahol 1953–56 között végezte középiskolai tanulmányait. Szó esett az épületek sorsáról, a profilokról, a református osztály jövőjéről. Kötő József ígérete szerint ezentúl minden hónapban ellátogat a megyébe. /Nagyenyed. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Feszültté tette a politikai légkört a magyar vezetők eltávolításának perspektívája. Az „etnikai tisztogatás” látható mindenütt. A Hargita megyei egészségügyi igazgatóság vezetője, Tar Gyöngyi szóvá tette, hogy a magyar intézményvezetők elleni „etnikai tisztogatás” a háttérben már kezdetét vette. Például az ő tisztségét a Szociáldemokrata Párt (PSD) Hargita megyei szervezete már kiszemelte egyik embere számára. – A versenyvizsga eredményét máris ismerni lehet, jegyezte meg az intézményvezető. Háromszéken még nem váltottak le magyar intézményvezetőket, de „készülnek rá”. A két kormányzó párt – a PSD és a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) – Szatmár megyei vezetői egyezményben rögzítették, hogyan osztják el egymás közt a helyeket. Csehi Árpád, a Szatmár megyei RMDSZ – és egyben a megyei tanács – szerint mindenképpen tárgyalni kell az igazgatói helyek megtartásáról. Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke nem tudott érdemben nyilatkozni arról, hogy várható-e igazgatócsere az önkormányzat fennhatósága alá tartozó intézmények élén, a Maros megyei RMDSZ szervezete tárgyalásokat kezdeményezett a kormánypártok megyei vezetőivel. Bihar megyében sem lehet még pontosan tudni, kiknek kell távozniuk a megyei közintézmények éléről, jelezte Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke. Aradon Király András megyei RMDSZ-elnök azt nyilatkozta, tárgyalni próbálnak a PD-L és a PSD helyi szervezeteivel arról, hogy a megye közintézményeinek vezetőségében megtarthassák a szövetség egyes tagjait. /Erdélyi magyar ómen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Politikai körökből értesültem, hogy leváltanak tisztségemből, sőt, már utódomat is megnevezték dr. Braic Emilia, maroshévízi orvos személyében – jelentette ki dr. Tar Gyöngyi, a Hargita megyei egészségügyi igazgatóság igazgatója. Az új egészségügyi miniszter kijelentései alapján mintegy 20 százalékos létszámcsökkentésre számítanak az igazgatóságon. /Forró-Erős Gyöngyi: Leváltják dr. Tar Gyöngyit? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./

Január 26-án került sor a negyedik és egyben utolsó perújrafelvételi tárgyalásra a bukaresti legfelsőbb bíróságon, melyen a jogorvoslattal élő peres fél ellenfeleként Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia is jelen volt. A per tárgya Paizs Ottó és Héjja Dezső erkölcsi rehabilitálása és kárpótlása volt. Agache a tárgyalás elnapolását kérte, azzal érvelve, hogy Filip Orbán Daniella Kamillának 1992, míg Konrád Jánosnak 1991 óta nincs kézdivásárhelyi lakhelye, amit a tárgyaláson jelen levő ügyész elvetett, mondván, kettejüknek nincs semmiféle aktív szerepük a mostani perben, csupán Paizs és Héjja kérte a perújrafelvételt. Ezzel az állásponttal a kilenctagú bírói testület is egyetértett, és a perirat érdembeni tárgyalásáról döntött. Aurel Dionisie Agache azt kérte, hogy csak Paizs Ottó esetében hagyják jóvá a perújrafelvételt, a másik elítéltét pedig utasítsák el. Az ügyész Paizs Ottó kérésének elfogadását, míg Héjja Dezsőé elutasítását javasolta. Ez azt jelenti, hogy csak Paizs Ottó iratcsomóját küldik vissza alapfokú újratárgyalásra, ami gyakorlatilag a bűnügyi per beszüntetését is jelent(he)ti, mivel Paizs Ottó tette mára már elévült. Ugyanakkor a bírói testület Héjja Dezsőt 300 lejes perköltség kifizetésére kötelezi, amiből 200 lej az ügyvédi tiszteletdíj. /Iochom István: Paizs Ottó tette elévült (Agache-per). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

A román, az európai uniós és a megye zászlaja mellett immár a székely zászló is helyet kapott a megyeháza üléstermében Sepsiszentgyörgyön. /(Farcádi): Székely zászló a megyeházában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

Magyar nyelvtanfolyamokra küldenék a háromszéki rendőröket megyei önkormányzati tanácsosok, a román tanácstagok szerint viszont a magyaroknak kellene inkább románul megtanulniuk. A rendőrök magyarra tanításának javaslata Baka Mátyás RMDSZ-es tanácstagtól, a szövetség felső-háromszéki elnökétől származik. Indoklása szerint Háromszéken több olyan magyar település is van, ahol a lakosok nem tudnak románul, a település rendőre pedig az ott élők nyelvét nem beszéli. Ioan Solomon szerint azt kellene elérni, hogy a magyar emberek megtanulják az ország hivatalos nyelvét. /Kovács Zsolt: Magyaróra román rendőrnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./