A Madéfalva–Gyergyószentmiklós között közlekedő vonat száz évvel ezelőtt, 1907. december 5-én futott be először a város pályaudvarra. Erre emlékeztek december 5-én Gyergyószentmiklóson, a városünnep alkalmából. A városban több kulturális és szórakoztató rendezvénnyel kezdődött meg az ötnapos ünnepség. /Jánossy Alíz: A százéves vasutat ünnepelték. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./

A katolikus értelmiségiek nemzetközi társasága, a Pax Romana az I. világháború befejeztével született meg. A II. világháború után a magyar katolikusok is bekapcsolódtak a mozgalomba, az emigrációban élő magyar értelmiségiek alapították meg a magyar szervezetet 1947-ben – 60 éve. A rendszerváltás után, 1991-ben volt az első magyarországi, győr-pannonhalmi kongresszus. Szintén a rendszerváltás után alakult meg az Erdélyi Pax Romana. Idei kongresszusukon a keresztény értelmiségiek folytatták tavaly elkezdett önvizsgálatukat: az erdélyi identitást próbálták körvonalazni. Horváth István szociológus a vegyes házasságok preferenciákat vizsgálta. Vetési László református szórványügyi előadó a diaszpóra akut helyzetét illusztrálta. Rüsz Fogarasi Enikő történész az erdélyi fejedelemség toleranciaeszményéről beszélt. Nagy György Attila ifjúsági főlelkész a fiatalok katolikus identitástudatát vizsgálta. A Romániai Magyar Pax Romana elnökévé Birtók Józsefet választották. /Pax Romana. Erdélyi identitásainkról. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 6./

Elhunyt Reiff István tanár, népművelő /Brassó, 1926. jan. 22. – Brassó, 2007. dec. 1./ A Bolyai Tudományegyetem francia–magyar szakát 1953-ban végezte el. 1946–1948 között pedagógus volt a brassói Római Katolikus Főgimnáziumban, később tanár a brassói magyar vegyes líceumban. 1951-től igazgatója lett a 2-es számú Általános Iskolának, 1953-ig nemzetiségi tanfelügyelő a brassói tanügyi osztályon. 1953–57 között igazgató a magyar vegyes líceumban. 1958–88 között az Unirea Líceum tanára. Az 50-es évektől a brassói magyar kulturális élet irányítója lett, mint rendező, szövegíró, tánctanár. Színpadi művei: Szeretsz-é, hogy szeresselek (csángó guzsalyos); Édesanyám rózsafája (csángó mátkásodó); Görög Ilona (balladajáték); Fürjecském, fürjecském... (barcasági guzsalyos); Aki szép lányt akar venni (barcasági lakodalmas); Csáki bíró lánya (balladajáték). 1949-ben alakította meg a magyar középiskolában az első népitánc-csoportot, a Búzavirág népi együttes elődjét, majd éveken át a Búzavirág vezetője volt. A néptáncegyüttes a brassói magyarság fontos intézményévé vált, fiatalok százaiban erősítette a magyarságtudatot. Reiff István 1992-ben az RMDSZ Brassó megyei szenátora lett. Alapító tagja az Apáczai Csere János Kulturális Egyesületnek, tagja volt a Romániai Magyar Cserkészek Szövetségének. Brassó díszpolgára volt. /Elhunyt Reiff István. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 6./

Zsombori Vilmos, a Nukleáris Tevékenységeket Felügyelő Országos Bizottság /CNCAN/ hivatalban lévő elnöke váltja a szenátusban Sógor Csabát, aki európai parlamenti képviselői mandátumot nyert a november 25-i választásokon. – Csapatjátékos vagyok, így természetesen elfogadom csapatom felkérését – nyilatkozta Zsombori, megjegyezve, a CNCAN élén eltöltött hivatali ideje eredményes volt. Kiemelte a cernavodai atomerőmű újabb blokkjának beindítását, no meg az újabb fejlesztéseket, az ország energetikai függetlenségét szolgáló tervek elindítását. Zsombori korábban Hargita Megye Tanácsának alelnöki, mb. elnöki, majd elnöki tisztségét töltötte be. Zsombori Vilmos jelezte, december 19-ig külföldön tartozik a CNCAN küldöttségének vezetőjeként. A felsőházon a sor, hogy igazolja mandátumát, utána pedig 30 napon belül kell nyilatkoznia arról, miként oldja fel az összeférhetetlenséget CNCAN-elnöki és szenátori megbízatása között. /Zsombori Vilmos váltja Sógor Csabát. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7 . /

A kilencvenes évek elején lényegesen kevesebb gyerek született, mint azelőtt. A demográfiai hullámvölgy most ér el a középiskolákba. Az iskolaigazgatók nem akarnak tudomást venni róla, és meg szeretnék tartani osztályaikat. Bartolf Hedwig Hargita megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta: a középiskolai osztályok számát kénytelenek csökkenteni, mert kétszázötvennel kevesebb nyolcadikos van idén, mint tavaly. Tíz osztállyal indul tehát kevesebb, ami a tanári katedrák helyzetét is érzékenyen érinti. Bartolf Hedwig szerint nem kell elbocsátásoktól tartani, igyekeznek mindenkinek az illető helységen belül katedrát biztosítani. Ez részben úgy sikerül, hogy a nyugdíjba vonuló kollégák katedráját nem hirdetik meg. Görbe Péter, a beiskolázási tervért felelő szakfelügyelő szerint a megbeszéléseken feszült a hangulat, mindenki saját iskolájáért küzd, szeretne több osztályt indítani, nem veszik figyelembe a lehetőségeket. Így történhetett meg, hogy az igazgatók megyei szinten 30 osztállyal javasoltak többet, mint ahányat valójában be tudnak tölteni. /Takács Éva: Kevesebb gyerek, kevesebb osztály. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7 . /

A Basescu–Tőkés-találkozót bírálta Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke. Traian Basescu államelnöknek fontosabb a magyar radikálisok szavazatainak biztosítása, mint a fellépés a románok ismételt „sértegetése” ellen, jelentette ki. Voiculescu szerint az államelnöknek nem kellett volna közösséget vállalnia Tőkés Lászlóval, aki az európai parlamenti választási kampány idején számos románellenes kijelentést tett. Voiculescu azt is kifogásolta, hogy Basescu megígérte a magyar politikusnak: latba veti befolyását, hogy Tőkés az Európai Néppárt frakciójának tagjaként dolgozhasson Brüsszelben. /Konzervatív kifogások. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

Traian Basescu államfővel találkozott Tőkés László EP-képviselő a héten Bukarestben. A találkozó után Salamon Márton László főszerkesztő beszélgetett a püspökkel. Basescu többször kimutatta már rokonszenvét az RMDSZ-szel szemben álló magyar politikai törekvések iránt. Minek tulajdonítja ön ezt a szimpátiát? – hangzott a kérdés. Fontos Románia elnöke számára a 35 európai parlamenti képviselő. Azelőtt semmilyen szimpátiát nem tapasztalhatott. Nem igaz, hogy a kampány alatt támogatta őt Basescu. Egyházi vezetőként kért találkozót korábban az államfőtől, akkor választ sem kapott. A sajtó szerint Tőkés László egy magyarországi intézménytől, a fideszes vezetésű esztergomi önkormányzattól kért támogatást kampánycélokra. Márpedig a törvény szerint külföldi jogi és fizikai személyeknek tilos finanszírozniuk a választási kampányt. Közismert, válaszolta Tőkés, hogy a magyar kormányzat csökkentette a határon túli egyházak támogatását. Nem választási kampányra kért támogatást, levelében említés sem tett erről. Az a levél az egyházi támogatásról szól. A levél végén Tőké László említést tett arról, hogy milyen feladatok következnek számára, mint EP- képviselőjelölt. Markó Béla úgy fogalmazott: nem tudja, kivel is kellene most tárgyalnia: Tőkés Lászlóval, Szász Jenővel vagy a Fidesszel? „Ez öncélú ironizálás volt Markó részéről. Egyértelmű: azokkal kell tárgyalni, akikkel szeptember 6-ig tárgyaltak” – válaszolt a püspök. Az ÚMSZ elkezdte közzétenni honlapján a múlt rendszert, a kommunista hatalmat dicsőítő szerzők műveit, köztük van Barabás Zoltán, a Partiumi Közlöny, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapjának főszerkesztője, aki Ceausescu születésnapjára írt verset. Tőkés leszögezte, szükség van a múlt felfedésére. Azonban különbséget kell tenni: más az, ha valakiből kicsikartak valamit, más, ha önként tette. Barabás Zoltánnak kapcsolatban kijelentette, nem személyeskedne ebben az ügyben, ez partikuláris kérdés. /Salamon Márton László: „Partikuláris kérdések” Tőkéshez. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

A lap munkatársa szerint mintha megijedt volna saját ígéreteitől a független képviselő. Ugyanis a napokban a tiszteletére tartott budapesti fideszes fogadáson Tőkés László beszédében jóval hátrább tolta az autonómiát, melynek zászlaja alatt oly sikeresen kampányolt. Most elsősorban a nemzetegyesítésről, a határon túli magyarok érdekképviseletéről szólt. Az újságíró szerint Tőkés László a nyilvánosság előtt kénytelen beismerni: az autonómia Brüsszelben is nehéz ügy. Mindezek ellenére dolgozni fog érte Brüsszelben, s remélhetőleg Sógor Csabával és Winkler Gyulával. A Fidesz és Orbán Viktor gondoskodni fog arról, hogy Tőkés Lászlónak jó sajtója legyen. Azonban a Tőkésnél jóval fiatalabb Sógor Csaba és Winkler Gyula sem annyira zöldfülűek. „Kiváló nyelvtudásuk és tárgyismeretük nagy hasznukra lehet. ” „Külön erősítést adhat nekik (de nem is csak nekik, hanem az egész határon túli magyarságnak), hogy Frunda György az ET jogi bizottságának elnöke lehet” – az újságíró szerint. /Sike Lajos: Ez már nem szívküldi. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Üdvözli Eckstein-Kovács Péter a bejelentést, miszerint csökkenti romániai tevékenységét a verespataki aranybányát tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vállalat, annak nyomán, hogy a környezetvédelmi minisztérium felfüggesztette a beruházás engedélyeztetési folyamatát. Eckstein sajnálatát fejezte ki Frunda György visszalépése miatt. Kíváncsian várja ugyanakkor: vajon mit tesznek majd az RMDSZ-es europarlamenti képviselők az EPP-ben, amikor olyan pártokkal kell együttműködniük, mint a magyarországi Fidesz, illetve Basescu demokratái, akiknek szintén ismertek az RMDSZ-szel szembeni ellenérzései. Ott van Tőkés László is, aki most sokkal szívélyesebb kapcsolatban áll Basescuval, mint Szász Jenő. „Ésszerűbb lenne meghagyni Tőkés püspököt a néppártiaknak, az RMDSZ pedig igazoljon át a liberálisokhoz, illetve a szocialistákhoz, s akkor mindenhol képviselve lennénk, hallathatnánk hangunkat”, javasolja a szenátor. Eckstein szerint a jövő évi parlamenti választásokon a bejutási küszöb eléréséhez két út vezet. „Vagy megegyezik Tőkés László és Markó Béla egy közös listát illetően, vagy – és ez az én javaslatom – belső választásokat rendezünk, és az itt elért eredmények függvényében állítsuk össze a parlamenti jelöltlistákat”, mondta. /N. -H. D. : Eckstein: szakítania kellene az RMDSZ-nek a Néppárttal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Eckstein-Kovács Péter szenátor azt szorgalmazza, hogy december 8-án a megújuló Szövetségi Képviselők Tanácsának frakciói ne regionális, hanem ideológiai alapon alakuljanak meg. A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) az RMDSZ legfőbb döntéshozó testülete a két kongresszus között. A testületben frakciók is alakultak, ezek azonban jobbára regionális alapon szerveződött csoportok. Ilyen például a székelyföldi vagy a partiumi frakció. A platformok ereje az idők folyamán fokozatosan csökkent az RMDSZ életében. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör Platform vezetője szerint az új SZKT megalakulásakor ki kellene iktatni a regionális kezdeményezéseket és pártpolitikát kell folytatni a szervezeten belül. Jelenleg a következő platformok működnek többé-kevésbé az RMDSZ-ben: Demokratikus Új Baloldal, Erdélyi Magyar Kezdeményezés, Nemzetépítő Platform, Nemzeti Szabadelvű Kör, Nők a Nőkért Szövetség, Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Romániai Magyar Kisgazdák és Vállalkozók Szövetsége, Romániai Magyar Vállalkozói Platform, Szabadelvű Kör és Szociáldemokrata Tömörülés. /Simon Judit: Új SZKT alakul új frakciókkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Harminc év kell, hogy a jelenlegi ütemben a lakáskínálat kielégítse a szükségletet. Az építkezések mértéke még nem érte el az 1989-es év szintjét, annak ellenére, hogy az a kommunizmus időszakának leggyengébbike ilyen szempontból. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint 1951 és 1989 között közel 3 millió lakást építettek, a teljes mennyiség harminc százalékát Bukarestben. Az ötvenes évektől az 1989-es rendszerváltásig az állam átlagban évi több mint ötmilliárd eurónak megfelelő összeget költött építkezésekre. A nyolcvanas években folyamatosan csökkent az építkezések ritmusa. Az idei év első kilenc hónapjában 28 285 lakást adtak át, 2006-ban pedig 38 178-at, ez sokkal alacsonyabb az 1989-es adatnál. /Isán István Csongor: Versenyben Ceausescuval. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Az elméletben egységesnek tartott magyar képviselet töredezik. Az RMDSZ-alapelvekkel, az elmélettel nincs semmi baj: mindenki belátja, hogy a romániai magyar érdekvédelemre szükség van. Meg kell vizsgálni, mi a probléma, nem működik kellőképpen az RMDSZ intézményrendszere, netán kizárólag bizonyos romániai és magyarországi intézmények, személyiségek munkálkodásának köszönhető a jelenlegi állapot? Az SZKT-nak Marosvásárhelyen szembe kell néznie a gondokkal. /Székedi Ferenc: Bolyai az SZKT-n. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Új magyar érdekvédelmi szervezetet vagy pártot kellene bejegyeztetni a jövő évi parlamenti választásokra – javasolja a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete. Gazda Zoltán, a szervezet elnöke elmondta, annyira mélyek az ellentétek és mások a programba foglalt prioritások, hogy elképzelhetetlennek tartja: képviselőik RMDSZ-listán induljanak vagy fordítva. „Mivel választási szövetség esetén a magyarság számára elérhetetlen 8 százalékra emelkedne a parlamenti bejutási küszöb, ezért az a megoldás körvonalazódik, hogy egy harmadik szervezetet jegyeztessünk be, amelynek a listáján a helyhatósági választásokon elért eredmények függvényében szerepelnének a jelöltjeink” – javasolta Gazda. A sepsiszéki elképzelés szerint az önkormányzati választásokon egymással mérkőznének meg a bejegyzés előtt álló Magyar Polgári Párt és az RMDSZ. Azokon a településeken, ahol a lakosság nemzetiségi összetétele miatt bizonytalan lehet a magyar polgármester győzelme, egyezmény megkötését javasolják, ez alapján előválasztásokat szerveznek, és a vesztes támogatja a győztes jelöltet. Gazda szerint ugyan a két szervezet csúcsvezetőségének kell elsősorban megegyeznie, de a helyi szervezetek jó példával járhatnak elöl. Ezért az MPSZ sepsiszéki elnöke találkozóra hívta Albert Álmost, az RMDSZ sepsiszéki elnökét. Albert nem zárkózott el a tárgyalások elől. /Kovács Zsolt: Új pártot javasolnak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

A románok alapjában véve elégedetlenek, tájékozatlanok és optimisták – ez derül ki a Soros Alapítvány felméréséből. A megkérdezettek több mint 60 százaléka sorolja magát a középréteget képviselő társadalmi kategóriába, vagy vallja magát szegénynek. Arra a kérdésre, hogy mi jellemzi a középréteget, kevesen tudtak helyesen válaszolni. A rossz körülmények közt élők reménykednek, hogy az elkövetkezendő öt évben javulni fog a megélhetésük. Romániában az euroövezet többi országaihoz képest a szegénységi ráta nagyon magas. 2006-ban az abszolút szegénység hárommillió embert érintett, ami a 2000-es adatokhoz képest a felére csökkent, a gazdasági növekedésnek köszönhetően. Európai viszonylatban a társadalmi rétegek közti egyenlőtlenség Romániában a legnagyobb. Arra a kérdésre, „Ki volt az utóbbi 100 év legjobb, illetve legrosszabb ország vezetője”, a válaszok nagyon ellentmondásosak: a legelső helyen Ceausescu áll itt is, ott is. A kérdezettek 23 százaléka nyilatkozta azt, hogy ő tette a legtöbb jót az utóbbi száz évben Romániában, 15 százalékuk szerint Traian Basescu, 7 százalékuk szerint Ion Iliescu. Arra a kérdésre, hogy ki volt a legrosszabb politikus, a kérdezettek 24 százaléka voksolt Ceausescura, 15 százalékuk szerint Iliescu, 8 százalékuk szerint Emil Constantinescu, és 5 százalékuk szerint Basescu. „Az erdélyi magyarság a jelenlegi élethelyzetének és jövőbeli lehetőségeinek a megítélésében nem tér el az átlag román népesség megítélésétől. Az utóbbi öt-hat év felmérései azt mutatják, hogy a trendek messzemenően azonosak”- nyilatkozta Horváth István a Magyar Kulturális Intézet igazgatója. /Oborocea Mónika, Pásztor Krisztina: Elégedetlen optimisták országa. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen decemberben véget érő választásokat követően sem várható előrelépés az önálló magyar karok ügyében – jelezte Magyari Tivadar rektor-helyettes, a kétnyelvű feliratok kapcsán azonban már derűlátóbb. Hangsúlyozta: a magyar tagozatok megvalósításának esélye sokkal távolabbinak tűnik, mint néhány évvel korábban. 2005 októberében az igazgatótanács a kétnyelvű feliratok kihelyezéséről döntött, de ez – Magyari szerint a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) fellépését követően – leállt. „Hantz Péterék fellépésével együtt előtérbe került az a néhány nacionalista román, akiről már szinte meg is feledkeztünk, ugyanakkor egyre jobban közeledtek az egyetemi választások, és ekkor a vezetőség már nem vállalta a táblák kihelyezését” – vázolta a történteket Magyari Tivadar. A rektor-helyettes szerint az egyetem vezetősége egyáltalán nem magyarellenes. Kovács Lehel szerint, akit a kétnyelvű feliratok körüli botrány következtében távolítottak el az egyetemről, a jövőbeni egyeztetéseket illetően két lehetőség látszik világosan. Ha marad a jelenlegi vezetőség, e kérdések megoldását továbbra is igyekeznek elnapolni. Amennyiben új vezetőség kerül az oktatási intézmény élére, elképzelhető, hogy megvitathatók velük a témák. Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság /BKB/ alelnöke szerint ez esetben az egyik legfontosabb dolog, hogy a magyar vonal részéről ne maradjanak ugyanazon személyek a vezetőségi tanácsban. Kovács Lehel szerint a magyar karok létrehozásának folyamata ott bukott el, hogy a 2004-es egyetemi választásokon kijelölt új magyartagozat-vezetőség bejelentette: nem ért egyet az önálló karok létrehozásával. „Pedig ennek érdekében az RMDSZ is elérte, hogy kicseréljék az oktatási minisztert, aki hajlandó volt elfogadni ezt, az RMDSZ a kormányzó Szociáldemokrata Párttal is megegyezett korábban a karok létrehozásáról” – érvelt Kovács. Hozzátette: a BKB azért jött létre, mivel a tagozat vezetősége ellenezte a magyar karok létrehozását. Salat Levente rektor-helyettes korábban azt állította: nem értenek egyet azzal, hogy politikai egyeztetés során, a szakértők bevonása nélkül döntsenek a karok létrehozásáról. Nem felejtünk! címmel több református értelmiségi nyílt levelet fogalmazott meg Buzogány Dezső szenátusi tagsága ellen. A BBTE tavaly novemberi szenátusi ülésén Buzogány Dezső, a Református Teológiai Kar képviselője megszavazta Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktus elbocsátását az egyetemről. A református egyház elhatárolódott magatartásától, a lelkész-tanárnak le kellett mondania szenátusi tagságáról. Az aláírók szerint megdöbbentő, hogy „Buzogány Dezső csendben visszakerült a BBTE szenátusába”. Ugyanakkor botrányosnak tartják, hogy továbbra is részt vesz a hittantanárok nevelésében, és felelősségre vonását kérik az Erdélyi Református Egyházkerülettől. /Lázár Lehel: Esélylatolgatás a BBTE-n. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) mostani, 2004-ben megválasztott vezetőségének mandátuma lejárt, és az egyetem beindította a választásokat. Jelenleg a közepén tart a folyamat, amely Magyari Tivadar rektor-helyettes szerint alulról felfele történik. Többen súlyos vádakkal illetik a jelenlegi rektort, Nicolae Bocsant, a legmagasabb tisztségre szintén pályázó Simion Simon volt dékán körül szintén viták zajlanak, és Magyari Tivadar is támadások célpontja lett. A román tagozaton igen heves viták vannak. A magyar kollégák megpróbálnak ebből a „román-román” vitából kimaradni. Magyari kijelentette, a róla szóló véleményeket, akár pozitívak, akár negatívak, tiszteletben tartja. A jelenlegi csapat teljesítményéről szólva a rektor-helyettes szerint az egyetem sokat fejlődött az elmúlt négy évben, beleértve a magyar tagozatot is. A magyar diákok aránya elérte a 27 százalékot, a kezdeti öt mesteri program huszonhatra nőtt még Salat Levente rektor-helyettes idejében, a szakok száma a magyar tagozaton megközelíti a hatvanat, javult a magyar tagozat kommunikációja, növekedett a tanári kar, a doktori fokozattal rendelkezők aránya elérte a román tagozatbeli arányokat. Ezzel szemben Kötő József volt oktatásügyi államtitkár szerint az egyetem jelenlegi fejlettségi szintje úgyszólván a konfliktusok áldozata. A közösség által elfogadott és egyértelműen támogatott célkitűzéseket ugyanis a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) kemény eszközökkel próbálta kiharcolni, egy másik csapat viszont pragmatikusabb módszerekkel küzdött, lényegében ugyanazért. A kettő ütközése nyomán a nevető harmadik nyert – véli Kötő, aki szerint az egyetem egykor elfogadott, multikulturalitásra épülő chartája lenne a megfelelő kiindulópont. Az ugyanis leszögezi, hogy a kultúrák egyenlő súlyt kapnak, a kari tanácsokon belül a magyar oktatást képviselő tanárnak joga van megfellebbezni a kedvezőtlen döntéseket. Amikor az autonóm magyar szerkezeti egységeket létrehozó kormányhatározat készült, az egyetem azt a feltételt szabta, hogy a kisebbségekhez tartozó diákok kapjanak kiemelt támogatást. Ez teljesült, a 2006–2007-es tanévtől kezdődően, de ezzel kellene tudni élni, érvelni – hangsúlyozta Kötő. Magyari Tivadar rektor-helyettes szerint tárgytalanok azok a – nem csak a BKB-től származó – vádak, amelyek szerint ő kollaboracionista, együttműködik a rektorral: a világon minden rektor-helyettes együttműködik a rektorral, mert annak a helyettese. Magyari a visszajelzésekből úgy érzékeli, hogy a magyar oktatók támogatják. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kimaradna a negatív kampányból a BBTE magyar tagozata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Ismét választások előtt áll a legtöbb magyar diákot befogadó Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE). A mostani vezetőség mérlegében számos siker található. Az egyik legnagyobb eredmény az, hogy a BBTE-nek sikerült megerősítenie pozícióját a hazai felsőoktatási piacon. A nemzetközi téren tapasztalt versenyképtelenség – amely egyébként az egész hazai felsőoktatást jellemzi – azonban a BBTE kudarcát is jelenti. Az egyetemnek nem sikerült bekerülnie az úgynevezett Shanghai-lista első 500 helyezettje közé. Az utóbbi időben egyre több román oktató bírálja a jelenlegi vezetőséget. A magyar tagozat számára létkérdés, hogy a hatalom-újraosztás következtében mekkora befolyásra tesznek szert az egyetemen belüli nacionalista érzelmű román oktatók. A magyar oktatók többsége olyan változást akar, hogy a döntések ne függjenek az éppen döntéshozói pozícióban lévő román oktatók jóindulatától. A magyar tagozat számára az lenne a legkedvezőbb, ha a választás nyomán kivétel nélkül szakmailag és erkölcsileg támadhatatlan személyek kerülnek az élre. /Borbély Tamás: Megvalósítható célok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

A református egyház elhatárolódott dr. Buzogány Dezső lelkésztanár tettétől, ezért le kellett mondania szenátusi tagságáról. Az aláírók megdöbbentek, amikor kiderült, hogy Buzogány Dezső „csendben” visszakerült a BBTE szenátusába. Ezért kérik az Erdélyi Református Egyházkerületet, tegyen meg minden egyházjogi lépést Buzogány Dezső felelősségre vonása érdekében. A dokumentumot kézjegyével látta el Albert Júlia pedagógus, Beder Tibor nyugalmazott főtanfelügyelő, Brassai Zoltán akadémikus, Balázs Ágnes lelkipásztor, Farkas György egyetemi oktató, Farkas Csaba fogorvos, Incze Béla, az udvarhelyszéki SZNT elnöke, Kósa Ferenc egyetemi oktató, Lászlóffy Zsolt zeneszerző, Somai József közgazdász, Soó Zöld Margit festőművész, Terényi Ede zeneszerző, Tőkés Elek iskolaigazgató, Tulit Zsombor kiadóigazgató és Wanek Ferenc egyetemi oktató. /B. T. : Buzogány lemondását kérik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ Előzmény: Kizárták a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanári karából a felsőoktatási intézmény két oktatóját, Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust; a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökét. A két oktató eltávolítását célzó rektori javaslat megszavazói között volt Buzogány Dezső, a Református Tanárképző Kar képviselője. /Kelemen Tamás: Kirekesztő multikulti. Kirúgta a BBTE szenátusa Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust – Magyar oktatók is megszavazták a döntést. = Krónika (Kolozsvár), 2006. nov. 28./

Vezető politikusok előszeretettel minősítik a Krónika értesüléseit – főként, ha számukra kedvezőtlen információkról van szó –nagyvárosi legendának. Itt van például a Frunda-ügy: a szenátor európai parlamenti visszaléptetése miatt az RMDSZ vezérkara olyan kommunikációs zsákutcába került, amelyből aligha kerülhet ki folttalanul. Nehéz jól kommunikálni azt az üzenetet, miszerint rosszindulatú rágalom volt minden ellenzéki előrejelzés a fejleményről, miközben az valóban bekövetkezett. Frunda György listavezetői exponálása vonzónak tűnik az erdélyi magyar szavazótábor jelentős része számára. Az RMDSZ vezetői érezték, hogy nehéz megúszni hitelrontás nélkül ezt a – sokak által előre jelzett – visszaléptetést. Nagy bakit követett el az RMDSZ azzal, hogy kész tényként tálalta a lehetőséget, közben januárig eldöntetlen marad, hogy Frunda Györgynek lesz a bizottság elnöke. /Papp Attila Zsolt: Nagyvárosi legendák. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

Bizalmat szavazott a Háromszéki Képviselők Tanácsa (HKT) Albert Álmos területi elnöknek. Az RMDSZ alsó-háromszéki döntéshozó testületét az EP-választások után kialakult viták miatt hívták össze, az elmúlt napokban akadtak, akik kérték Albert Álmos lemondását, de az országos elnökség is megfogalmazta: távozniuk kellene azoknak a vezetőknek, ahol a szervezet alulmaradt Tőkés Lászlóval szemben. Albert Álmos a jelen levő 28 tag közül elnyerte 22 bizalmát, ellene négyen voksoltak, ketten tartózkodtak. /Farkas Réka: Albert Álmos marad az elnök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./

Az erdélyi magyarság politikai vélekedéseiről készített közvélemény-kutatást a kolozsvári Desiré Alapítvány Magyarország Miniszterelnöki Hivatalának felkérésére. A Magyari Nándor László csapata által készített közvélemény-kutatás adatainak hitelességét az EP-választások eredménye igazolta, ezért a szerző közvitára bocsátotta dolgozatát. A november 25-i választásokon az RMDSZ a magyar szavazatok 61,57 százalékát kapta meg, Tőkés 38,43 százalékot. A Desiré műhelye a megkérdezettek választási preferenciáit mérve az RMDSZ-nek 52 százalékot jósolt, Tőkésnek 29-et; a felmérés pillanatában nem döntött kilenc százalék. A kutatás külön fejezetben foglalkozott a helyhatóság kérdéskörével. A tanácsi listák esetében 42,8 százalékot kapna az RMDSZ, 8,1 százalékot az EMNT, 4 százalékot az SZNT és 5,7 százalékot az MPSZ. A megkérdezettek 39,6 százaléka RMDSZ-es polgármesterre voksolna, 6 százalék függetlenre, 7,9 százalék az EMNT jelöltjére, 4 százalék az SZNT-ére és 5,1 százalék az MPSZ színeiben indulóra. A parlamenti választásokon 42,6 százalékot érne el az RMDSZ, 15,7 százalék még nem döntött, 18,6 százalékon osztoznak a magyar ellenzéki pártok. A válaszadók 48,4 százaléka szerint rossz irányba halad a romániai magyarság, csak 23,1 százalék véli jónak az irányt, és 26,6 százalék nem tudta a választ a kérdésre. Alig 18,8 százalék hiszi azt, hogy az RMDSZ jó irányba halad, és 41,4 százalék válaszolt nemmel erre a kérdésre. Magas, 38 százalékos azok aránya, akik nem tudták a feleletet. Az erdélyi magyarok 72,9 százaléka szükségesnek tartja a politikai pluralizmust. Az országos RMDSZ-tevékenységgel 47,5 százalék nagyon vagy inkább elégedetlen, 6,7 százalék az elégedettek aránya, és 37,1 a nagyon elégedetteké. A legismertebb romániai magyar politikus Tőkés László 95,4 százalékkal, őt Markó Béla követi 94,2 százalékkal, Frunda 87 százalékot kapott. A bizalmi index szintén Tőkésnél a legmagasabb, 63,6 százalék, őt Frunda követi 60,8 százalékkal. Markóban alig 45,7 százalék bízik, nála nagyobb szavazatot kapott számos magyar politikus, 76 százalék azonban nem bízik meg Verestóy Attilában. Hasonló a szimpátiaindex, itt is magasan Tőkés vezet, és Verestóy a legutolsó. A legolvasottabb megyei napilap a Háromszék, látványosan kevesebb voksot kaptak a más megyei lapok. Az országos újságok közül a legnépszerűbb az erdélyi szórású Krónika 111 említéssel, alig 18-an hozták szóba az Új Magyar Szót. A tévéadók közül legtöbben a Duna Tévét említik, ezt követi az RTL Klub, a román adók közül a legnézettebb a Pro TV. /Farkas Réka: Merre tovább, romániai magyarság? (Közvitára bocsátott közvélemény-kutatás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./

Falusi papként vetette gondolatait papírra a választási kampányról Varga Károly. Az ígéretek ellenére nem sikerült civilizált és tárgyilagos kampányt folytatni, inkább a Tőkés püspököt lejárató szándék látszott. A püspök már 2007. január 26-án ezt mondta egy budapesti sajtótájékoztatón: “kész együttműködni az RMDSZ-szel a választási kampányban, ha az ellenzék bizalmát is élvező Sógor Csaba szenátor az RMDSZ jelöltlista befutónak számító első, vagy második helyére kerül”. Azonban 2007. február 10-én, az RMDSZ frakciójának üléséről kiszivárgott hír szerint, Verestóy Attila így rohant ki: “csirájában kell elfojtani a Tőkés körüli szervezkedést”. A cikkíró nem tud arról, hogy ehhez hasonló súlyos kijelentés hangzott volna el a kampány során az oly sokat kárhoztatott Tőkés püspök szájából. Össztűz zúdult a független jelöltre, s akadt olyan “érdekvédelmi csúcsvezető”, aki a Gazeta de Maramures november 3-9 számában ezt írta: “Ez volt Tőkés mindenkori vágya, a romániai magyar közösségnek rajta kívül ne legyen más vezetője. Tehát Isten után ő következzék!... mindenki más áruló, aki nem őt követi. ” /(Varga Károly): Egy választás benyomásai. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 7./

Versenyvizsga eredményeként a jövőben Velenczei András a baróti művelődési ház igazgatója. Az intézmény új vezetője 47 éves, végzettségét tekintve gépészmérnök, közel húsz esztendeig a Baróti Szabó Dávid Középiskolában műszaki tantárgyakat oktatott. 2001-től a Barót Jövőjéért Egyesület elnökeként, illetve a Veégh Antal Diákkör vezetőjeként tevékenykedett, majd a művelődési ház korábbi igazgatója, Lászlóné Varga Judit lemondása után ideiglenesen látta el a városi közintézmény vezetését. /Hecser László: Új igazgató a baróti művelődési ház élén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./

Székelyszentlászló égbe nyúló templomtornya arról árulkodik, hogy itt valaha erős közösség élt. Manapság 37, többnyire idős korú lelket számlálnak e településen. Abránfalván mindössze hat, a kihalás maradékaiként számon tartott „őslakos” állhatna a fényképezőgép lencséje elé. Az impozáns petki templomhoz hasonlót sem volna képes megépíteni a falu jelenlegi lakossága. Említeni lehetne Székelydályát is, freskóiról elhíresült műemlék templomát. Az évszázadok történelméből olyan helységnevet lehet felidézni, melyek beszédes bizonyítékai annak, hogy valamikor közösségek alapították e falvakat. Íme néhány elfeledett helységnév: Kis-Görgény, Hunárka, Városhely, Vajdaszállás, Rózsaponk, Gáronfalva, Tankófalva, Tamafalva, Csonkaháza, Cibrefalva (nemcsak a Hargita innenső, de a túlsó oldalán is létezett ilyen nevű falu). /Kristó Tibor: Töprengések tornyaink tövében. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7./

„Pár napig Kolozsvár valódi európai térséggé változik, amelyben a színházi előadások ereje eltörli a nyelvi, etnikai vagy vallási korlátokat” – áll az üzenetben, melyet Adrian Iorgulescu kulturális és vallásügyi miniszter küldött a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak abból az alkalomból, hogy Romániában a színházban hirdették meg először nagyközönség előtt a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Évét. Az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál keretében december 5-én örökös tagot választott a kolozsvári Állami Magyar Színház. A kitüntetett a Németországban élő Stief Magda volt, aki színészi karrierjét nagyrészt Kolozsvárott bontakoztatta ki. A kitüntetett művésznő reményét fejezte ki, örökös tagként is minél több alkalma lesz fellépni a kolozsvári színpadon. Hatalmas közönségsikert aratott az Interferenciák fesztiválon a spanyol Teatro de La Abadia társulata. /Nánó Csaba: Interkulturális halhatatlanság. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

December elején két újabb otthoni beteggondozó központot nyit a Gyulafehérvári Caritas marosvásárhelyi kirendeltsége. A Szásznádason és Kerelőszentpálon nyíló központokban két-két alkalmazott látja el a községek és a hozzá tartozó települések ilyen jellegű teendőit. Maros megyében jelenleg 81 helyen működik a Caritas betegápoló szolgálata, 62 gondozónak és szociális munkásnak havonta 1800 személyt sikerül ellátnia. A szolgáltatások működését részben a helyi tanácsok, a Maros Megyei Tanács támogatja, részben pályázatokból és a gondozottak által befizetett díjakból fedezik a költségeket. /Otthoni beteggondozó Szásznádason és Kerelőszentpálon. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./

Tegyük együtt szebbé a csángóföldi magyar gyerekek Mikulását címmel szervezett mesekönyvgyűjtést – Korodi Attila környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – a Csíki Területi RMDSZ, közösen Csík Terület Ifjúsági Tanácsával, illetve a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatósággal. A gyűjtésbe 22 csíkvidéki település, illetve Csíkszereda kapcsolódott be. Az adományozók a könyv első lapjára pársoros üzenetet, illetve a postacímet írtak, hogy az ajándékozott könyvek nyomán barátságok szülessenek. A Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság nyáron már szeretne tábort szervezni azoknak a gyerekeknek, akik levelezni kezdenek. 1330 könyvet sikerült összegyűjteni, Korodi személyesen vitte el a mesekönyveket Bákóba, Somoskára és Lészpedre. /Csíki mesekönyvadomány Moldvába. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./

Javában zajlanak a város centenáriumán jubiláló Szent Miklós Napok Gyergyószentmiklóson. A rendezvényen könyvvásár, jurtakiállítás, főzőverseny, koncertek, néptánc, képzőművészeti kiállítások, tánckavalkád, mesefilmek, Bozsik Yvette világhírű táncszínháza, zenei és sportműsorok, jégkorongtorna és sok más érdekesség várja az érdeklődőket. /Különleges Miklós-napok Gyergyószentmiklóson. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Az Aranykapu Kulturális Egyesület szervezésében, december 10-23-a között harmadik alkalommal nyílik meg a karácsonyi kézműves vásár Szatmárnémetiben. Nezezon Enikő, az Aranykapu Kulturális Egyesület vezetője elmondta, hogy a Partiumi Mesterségek Utcája elnevezésű vásárról ismert kézműveseken kívül a mostani vásárra sok olyan mester érkezik, aki először jár Szatmárnémetiben. A meghívott hazai és magyarországi népi– és iparművészek most a karácsonyi ajándékkörbe illeszkedő, természetes alapanyagokból, eredeti kézműves technikával készült portékáikat árusítják majd. Az eladásra kerülő áruk minőségét az Aranykapu Kulturális Egyesület szakmai zsűrije garantálja. Az Aranykapu Kulturális Egyesület meghívására érkezik Szatmárnémetiben a kovásznai Ferentz János hangszerkészítő, a Tutora együttes képviselője, aki a hangszerei mellett muzsikálni is fog. /(gyöngyi): Harmadik Karácsonyi Kézműves Vásár. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 7./

Nagyváradé, Debrecen egyik testvérvárosáé a főszerep a mostani Debreceni Könyvszemlén. December 6-án bemutatkozott a már havonta megjelenő Várad folyóirat, az újságíróképzésben jeleskedő Ady Endre Sajtókollégium, illetve néhány lapszámmal az Új Magyar Szó is képviseltette magát. A „váradosok” legalább harmincféle könyvet, határon túli irodalmi és napilapokat hoztak a debreceni vásárba. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Debreceni vendég-Várad. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./