Szőcs Géza költő, az RMDSZ egykori alelnöke szellemes írásában segítséget kért: kiadót keres még meg sem írt verseinek. Harmincezer eurót szeretne, cserébe nyolc évre átadná e versek kiadási jogait, ez azért érné meg a kiadónak, mert közismert, hogy a mai magyar versesköteteket néhány éven belül óriási haszonnal újra meg újra ki lehet adni. Szőcs Géza ezzel Markó Bélára célzott, aki valóban eladta meg nem írt verseinek kiadási jogát. Szőcs Géza a kapott összeg felével az RMDSZ ,,új honfoglalás” kampányát támogatná, a másik fele maradna neki, ezt fordítaná épülő marosszentannai hétvégi háza költségeire. Lehet, hogy ösztöndíjat hozna létre belőle, és ha akadna valaki, aki hajlandó lenne megírni az RMDSZ igaz történetét létrejöttétől, ezzel az ösztöndíjjal támogatná a munkáját. Megérdemelné az ösztöndíjat, ha megírná, hogy ez a mesebeli legkisebb királyfi, ez a nagyra hivatott, tiszta és szerény lélek miféle átváltozáson esett át, mígnem rókalelkű bátya lett belőle. Nem hallgatva el az aljasságok, a hitszegés, az árulás megannyi szimbolikus megmutatkozását, a házon belüli ellenvélemény brutális megtorlásától a zsíros kenőanyagüzletig, a szekusoknak elkótyavetyélt borvízforrásoktól és az exportkvótabiznisztől a székely havasokban folytatott rablógazdálkodásig. Amikor az RMDSZ megalakult, Tőkés László ottléte és részvétele óriási lökést adott annak, hogy a szövetség Erdély-szerte mint hiteles, vonzó és ígéretes párt jelenhetett meg. Később aztán a semmiből érkező figurák kapaszkodnak fel a belső szamárlétrákon. Szőcs Géza kéri, ne hallgassanak rá, mivel elfogult, hiszen közelről láthatta és tapasztalhatta, hogy mi történt. Amikor az erdélyi magyar közösség egyetlen szószólóját elkezdték lejáratni, akkor egy Tokay György nevű konjunktúralovag kifejtette, hogy az RMDSZ, ha a jó úton jár – mármint ha szófogadó kezesbáránya lesz a román politikának –, előbb-utóbb még a Fehér Házig is eljuthat. Az RMDSZ és a mögötte álló erők helyesebbnek látták, ha Tőkést visszafogják, kiszorítják – mint oly sokakat, akik saját véleménnyel rendelkeztek. A vezetésbe magát életfogytiglan bevasbetonozott kamarilla azért lehet olyan sikeres, mert sikerült lerázni mindenfajta ellenőrzést és elszámolást, sikerült anyagi függőségbe hozni minden személyt és minden intézményt, aki és amely hozzáférhet a nyilvánossághoz. /Szőcs Géza: Támogatni szeretném az RMDSZ-t. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./ A szerző József Attila-díjas költő, az RMDSZ egykori alelnöke.

Az egyetemi és doktori tanulmányait az 1989-es romániai változásokat követően végzett/végző generáció jelen van a tudományos életben. Tudományos pályán keresi a helyét, alapkutatásokat kezdeményez és végez, konferenciákat, szakmai rendezvényeket szervez, kutatási eredményeit publikálja. Ennek az ifjú generációnak a jelenléte tapasztalható az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) konferenciáin, felolvasóülésein, az Erdélyi Múzeum hasábjain. Az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya azzal a szándékkal írt ki 2006 tavaszán debüt-díjat, hogy kiosztása évről évre alkalmat teremtsen arra, hogy a figyelem e tudósgeneráció tagjaira irányuljon. A díjra négy kutató adta be pályázatát. Fazakas Emese magyar-francia szakos tanári oklevelet szerzett a BBTE-n. 1994–1995 között mesterképző programot végzett a Közép-Európai Egyetem középkori tanulmányok szakán. 2005-ben doktori címet szerzett. 1995–1998 között a Román Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti és Nyelvtudományi Kutatóintézete kolozsvári fiókjának munkatársa, 1997-től a BBTE Bölcsészettudományi karának óraadó tanára, tanársegéde, egyetemi adjunktusa. A médiában állandó rovatokat lát el, tanári továbbképző programok előadója. Nyelvészeti szakkönyvek lektora, szerkesztője, két önálló kötet szerzője. Fazakas Emese legmerészebb vállalkozása az Erdélyi magyar szótörténeti tár főszerkesztői szerepének végzése, írta Péntek János akadémikus. Dóczy Örs 1994–2000 között a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett latin, 1998–2005 között a kolozsvári BBTE-n történelem szakos oklevelet. 2002-ben a Messina-i tudományegyetem ösztöndíjasa volt. 2006-tól a BBTE Hungarológiai Doktori Iskola hallgatója. Történelmi, régészeti tárgyú tanulmányai, szakcikkei, recenziói és fordításai hazai lapokban láttak napvilágot (A Hét, Korunk). Történelmi, irodalomtörténeti tárgyú konferenciák előadója. Vida Erika a BBTE-n szerzett 1996-ban magyar-angol szakos tanári oklevelet. 1998-tól a Mentor Könyvkiadó olvasószerkesztője, 2003-tól felelős szerkesztője. Közel 30 kötet szerkesztője. Dóczy Örs és Vida Erika közös pályázatot nyújtott be, ez pedig Koncz József A Marosvásárhelyi Evang. Reform. Kollégium története (1557–1895) (Marosvásárhely, Mentor, 2006) című monográfia. A szöveget szerkesztette és átdolgozta, a mutatókat összeállította Dóczy Örs és Vida Erika, a latin szövegeket fordította és jegyzetekkel ellátta Dóczy Örs, az utószót Sebestyén Mihály írta. László Márton 1997–2001 között a BBTE történelem szakán alapképzést, 2001–2002 között mesteri programot végzett. 2004-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori iskolájának doktorandusza. 2001–2007 között tanár, szakmai referens, könyvtáros, levéltáros. 2003–2005 között a Magyar Autonóm Tartomány kutatócsoport tagja, 2006-ban az Észak-Erdély 1940–1944 közötti történetét kutató csoport munkatársa. Pályamunkája a Pro-Print Kiadónál, a „Források a Romániai Magyarság Történetéhez” sorozatban megjelenés előtt álló kézirat, amely az 1889–1986 között élt magyarhermányi történész, Máthé János két, mindeddig kiadatlan munkáját, valamint a pályázó két tanulmányát tartalmazza. A bizottság mind a négy pályázó munkáját elismeréssel értékeli. Tekintve, hogy Fazakas Emese életműve, teljesítménye messze kilép a díj által értékelhető keretből, a 2007-es debüt-díj nyertesei Dóczy Örs és Vida Erika. A szakosztály a pályázatot a 2008-as évre is meghirdeti. /Dr. Keszeg Vilmos, egyetemi tanár: A Debüt-díj második kiosztásakor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Első alkalommal szervezi meg november 30. –december 2. között a Babes–Bolyai Tudományegyetem Művészettörténet Tanszéke és az Entz Géza Művelődéstörténet Alapítvány a fiatal művészettörténészek konferenciáját. 1995 óta folyik magyar művészettörténeti képzés a BBTE-n, azóta több mint 10 évfolyam végzett, az általuk folytatott munkának, kutatásoknak, szakvizsga- magiszteri- és doktori dolgozatoknak azonban korábban nem létezett fóruma. Az első konferenciát hagyományteremtő szándékkal rendezik meg, 23 előadás hangzik el. A konferencia lehetőséget biztosít fiatal erdélyi és magyarországi kutatóknak, doktoranduszoknak egymás kutatási eredményeinek megismerésére, a szakmai párbeszédre. /F. I. : Fiatal művészettörténészek konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

November 14-én Kolozsváron a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban rendhagyó irodalomórát tartottak. Sánta Ferenc életének és munkásságának alaposabb megismerése volt a céljuk, az író születésének nyolcvanadik évfordulója alkalmából. A rendezvény meghívottja Krajnik-Nagy Károly magyartanár és szerkesztő volt. Ő állította össze az Isten a szekéren című kötetet, amely válogatást tartalmaz az író novelláiból. Sánta Ferenc /sz. Brassó, 1927/ többek között a János Zsigmond Unitárius Kollégium diákja is volt. Az első alkotása, a Sokan voltunk című novella 1954-ben jelent meg. Az író több elismerésben részesült, Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas, művei huszonhárom nyelven jelentek meg. Már 1970 óta nem publikál. Az iskola médiatermét ünnepélyesen Sánta Ferenc médiateremnek nevezték el. A falon Csutak Levente brassói grafikus Sánta Ferencről készült portréja látható. /Balázs Aletta Júlia, Csipkés Hajnalka-Szende: János Zsigmond Unitárius Kollégium. Rendhagyó irodalomóra Sánta Ferenc életéről és munkásságáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Kolozsváron a Reményik Sándor Galéria a debreceni grafikusművészek alkotásaiból rendezett kiállítást. A tárlat megnyitóján Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona főiskolai tanár ismertette Debrecen képzőművészeti életének múltját és jelenét. /Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona: A debreceni grafika két évszázada. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Magyarországon egymást érik az internetes könyvkereskedések, antikváriumok. Talán a www.antikvarium.hu oldal a legismertebb. Ennek tulajdonosa, Chovanecz Balázs, elmondta, vállalkozásuk 2000-ben indult. Céljuk, hogy profi keresőrendszereket nyújtsanak felhasználóiknak, akik így böngészhetnek, kereshetnek és előjegyezhetnek. Átvevőhelyük Budapesten is működik – itt azonban csak a megrendelt tételeket vehetik át a vásárlók. Az erdélyi érdeklődés elég csekély. – Nagyon sok megrendelés érkezik Máraira, az erdélyi szerzők között Tamási Áron a legkeresettebb. Ezenkívül népszerű még Wass Albert is. Az antikvarium.hu országosan és Európa-szerte a legnagyobb használtkönyv-adatbázissal rendelkezik. /Német zászló könyvekből. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

125 éve született, és negyven éve távozott az élők sorából Kodály Zoltán. Magyar nyelvterületen zenekarok, szólisták, kamaraegyüttesek, kórusok, operatársulatok emlékeznek és tisztelegnek a 20. század egyik legnagyobb magyar zeneszerzője, a magyar zeneoktatás megreformálója előtt. November 25-én a sepsiszentgyörgyi Pro Musica kamarakórus műsorát Kodály legismertebb vegyes kari műveiből válogatta: Szép könyörgés, Székely keserves, Fölszállott a páva, Mátrai képek és Esti dal. Az est másik ünnepeltje a hatvanéves Orbán György. A jelenleg Magyarországon élő zeneszerző Marosvásárhelyen született, Sepsiszentgyörgyön járt elemi iskolába, Kolozsváron végzett zeneszerzés szakon. Talán a legtöbbet énekelt mai magyar zeneszerző. Gazdag és sokszínű zenei munkásságából ezúttal egyházi kórusművek csendültek fel. /(Baranyai Emese): Esti dal a Pro Musicával. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./

Fotókiállítással ünnepli egyéves születésnapját a sepsiszentgyörgyi Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja. A Cigányok Erdélyben, romák Nyugat-Európában című tárlaton a svédországi Rosario Ali és a szentgyörgyi Henning János képei láthatók. /Mózes László: Évfordulóját ünnepli a Magyar Kulturális Központ: Fotókiállítás romákról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./

Az 1989 decemberét követő változások lehetővé tették az egyháznak az állami oktatási rendszerbe tartozó – nem felekezeti – középiskolák létrehozását. Tempfli József megyéspüspök 1991-ben benyújtott kérelmére az 1991/92-es tanévtől Szent László Római Katolikus Szemináriumi Líceum néven engedélyezték az iskola működését. Az intézmény kezdetben az Ady Endre Líceumban működött, délutáni oktatásban, majd a hajdani 9-es számú Általános Iskolában tanultak tovább a tanulók. A líceum 1992-ben otthonra talált a nagy múltú Kanonok soron, azóta itt működik. A gimnázium lapja, a Szósz-ék. A Filmklub mellett szakkörök is vannak, színjátszó csoportja és énekkara is van iskolánknak. Állandó táborozási lehetősége van az iskolának Sátoraljaújhelyen, Pilisszentléleken, Szentendrén és Bécsben, tájékoztatott Zalder Éva Mária igazgató. /Szent László Római Katolikus Gimnázium – Nagyvárad. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 2./

Kérem a felelősök megbüntetését, tételesen a felelős kiadó és a megbízott főszerkesztő tisztségéből való felmentését – követelte Sófalvi László udvarhelyszéki megyei tanácsos a testület november 30-i ülésén. Néhány tanácsos azért marasztalta el a Hargita Népe napilap vezetőit, mert az újság november 23-i számában fizetett választási hirdetésként megjelent Bayer Zsolt Moralisták és farizeusok című írása. Az elmarasztaló hozzászólások sorát Nagy Benedek tanácsos kezdte. Az újság szerinte teret ad a mocsoknak az anyaországból való begyűrűzésére, a Bayer Zsolt által jegyzett, fizetett hirdetésként megjelent írás közlését kifogásolta. Úgy fogalmazott, hogy „ehhez hasonló mocskolódást Hargita megyei sajtókiadványban még nem olvasott”, kérte, állapítsák meg, kik a felelősök ezért, és hozzák meg a megfelelő intézkedéseket. Ezt erősítette meg Bondor István önkormányzati képviselő is, aki úgy fogalmazott, hogy bár nem kívánják cenzúrázni a Hargita Népét, de ami itt megjelent, az minden becsületes embert sért. Mint RMDSZ-es megyei tanácsos arra is kitért, hogy az RMDSZ nagyon sok szavazatot veszített az európai parlamenti választásokon a Hargita Népe által közölt Bayer-cikk miatt. Bunta Levente tanácselnök visszafogottabban nyúlt a témához: sem az elnök, sem a tanács nem mondhatja meg, hogy mi jelenjen meg az újságban, és mi ne. Ennek ellenére úgy vélte, hogy a lapnak kell legyen tartása, és kilátásba helyezte, hogy a frissen kinevezett felelős kiadót megkérdezi e cikk megjelenésének körülményeiről. Sófalvi László kérte a felelős kiadó és a főszerkesztő tisztségéből való felmentését. Az elhangzott bírálatokon túl döntés nem született. Még volt egy kérdés, amely vitát váltott ki: a Székelyudvarhelyi Kézilabda Klubban a határozattervezet szerint tag kívánt lenni a megyei önkormányzat. Papp Kincses Emese tanácsos kifejtette, jogi és morális összeférhetetlenség van ebben, ugyanis ennek a klubnak az elnöke Verestóy Attila szenátor, alapító tagjai között van Sófalvi László megyei tanácsos, és szintén a klub tisztségviselője Benedek Árpád Csaba, akinek megyei tanácsosi mandátumát a most igazolta a testület. – Ez a dolog úgy néz ki, hogy én mint megyei tanácsos alapítok egy klubot, majd a megyei tanácshoz fordulok, és megszavaztatom a támogatást – fogalmazott Papp Kincses Emese. A testület ennek ellenére megszavazta a határozattervezetet. /Forró-Erős Gyöngyi: Megyei tanács. Felelősségre vonnák lapunk vezetőit. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3 . /

Gyergyószárhegyen tartották a Kovászna és Hargita megyei közművelődési szakemberek találkozóját az elmúlt hétvégén. Tárgyaltak a Székelyföld Közművelődési Koncepció tervezetéről, melyet a korábbi, Árkoson tartott ülésen alakult munkacsoport dolgozott ki. Ezt a tervezetet bővítették, hogy olyan koncepció készülhessen, melyre stratégiát lehet építeni. Egyetértettek abban, hogy kulturális termékek adatbázisára van szükség. Döntés született arról, hogy 2008-ban megszervezik a Székely Kultúra Napját, és ennek időpontja Tamási Áron születésnapja, szeptember 20-a lesz. Munkacsoport alakult az ünnep tervének kidolgozására. /Balázs Katalin: Székely kultúra – autonómia. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3 . /

Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Becsületbírósága állásfoglalást adott ki a Hargita Megye Tanácsában elhangzottakkal kapcsolatban. A Hargita Népe Kiadóhoz beérkezett reklámhirdetésként – reklámként, (X) jelzéssel ellátva jelentette meg Bayer Zsolt magyarországi publicista írását, ugyanabban a lapszámban pedig Kelemen Hunor RMDSZ ügyvezető elnök írását. Ilyen módon a kereskedelmi jellegű reklámszolgáltatásnak nem volt köze a Hargita Népe szerkesztőségéhez. A lap mb. felelős szerkesztője, Sarány István nem követett el szakmai mulasztást és etikai vétséget Bayer Zsolt magyarországi publicista írásának fizetett hirdetésként való megjelentetésével. A MÚRE nehezményezi, hogy Hargita Megye Tanácsa az ügy kapcsán a mb. felelős szerkesztő felelősségre vonását tervezi. Az állásfoglalás aláírói: Ambrus Attila MÚRE-elnök, Vincze Lóránt Becsületbíróság elnöke, Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök, Maksay Magdolna alelnök, Makkay József írott sajtó alelnök, Wagner István alelnök, László Edit audiovizuális alelnök és Bögözi Attila titkár /MÚRE Becsületbíróság. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8 . / Előzmény: Sófalvi László udvarhelyszéki megyei tanácsos a testület november 30-i ülésén kérte a felelős kiadó és a megbízott főszerkesztő tisztségéből való felmentését Bayer Zsolt Moralisták és farizeusok című írásának közlése miatt. Hasonlóan nyilatkozott az ülésen Nagy Benedek tanácsos és Bondor István önkormányzati képviselő. /Forró-Erős Gyöngyi: Megyei tanács. Felelősségre vonnák lapunk vezetőit. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3 . /

Az RMDSZ fontos győzelemnek tekinti a november 25-i választásokon elért eredményeit: ennek köszönhetően ugyanis az RMDSZ továbbra is meghatározó politikai szereplő, fontos egyensúlyteremtő tényező marad nemcsak a brüsszeli, hanem a romániai politikai életben is – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Az elnök kifejtette, ez a nagyfokú támogatás azt is jelenti, hogy az erdélyi magyarság továbbra is az RMDSZ-re bízta a politikai egység megőrzésének feladatát, ezt pedig a szövetségnek teljesítenie kell. Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának /SZÁT/ közleményt adott ki, eszerint az RMDSZ folytatja a párbeszédet az egyházakkal, a civil szervezetekkel, illetve a szövetségen kívüli politikai csoportosulásokkal, szükségesnek tartja a további együttműködést a román pártokkal a reformfolyamat folytatása és az elmúlt időszakban felerősödött magyarellenes kezdeményezések visszaszorítása érdekében. – Hargita, Kovászna és Máramaros megyében egységes megyei RMDSZ-szervezeteket célszerű létrehozni. /Markó: Az erdélyi magyarság továbbra is az RMDSZ-re bízta a politikai egység megőrzésének feladatát. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./

Magyar–magyar integráció megy végbe az európai egyesülés kapcsán – mondta Tőkés László EP-képviselő december 1-jén Budapesten, a tiszteletére rendezett ünnepségen. A politikus szerint a Fidesz és a KDNP nagy kockázatot vállalt, hogy őt támogatta, de megerősödve kerültek ki ebből a kockázatvállalásból – tette hozzá. Orbán Viktor elmondta: a Fidesz elnökségének döntése alapján támogatta a párt Tőkés Lászlót, és EP-képviselőik is kampányoltak a református püspök mellett. Szász Jenő, az SZNT alelnöke szerint a választás szabadsága erősíti a közösségeket. Toró T. Tibor hangsúlyozta: szép győzelem után vagyunk, ezután nem mehet úgy a világ, mint november 25-e előtt, többszörös összefogásra van szükség a jövőben. Martonyi János, a Szabad Európa Központ vezetője az „összmagyarság hősének” nevezte Tőkés Lászlót. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke szerint Tőkés László személyében egyaránt méltó képviselője lesz a határon túli és a magyarországi magyaroknak is Brüsszelben. /Tőkés László sikerét ünnepelték Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ Tőkés szerint áttörésre van szükség a magyar politikai közéletben és a politikában. Újra szükség lenne az önbizalommal teli, reményteljes politizálásra, ez érlelődik Erdélyben és Magyarországon is. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint ellenfeleik minden vádja visszahullott a saját fejükre, így például az a vád, hogy a magyarországi politikusok beleavatkoztak a romániai választásokba, az ellenfeleknek nem sikerült diszkreditálni a szabad választás eszméjét sem. /Tőkés László: magyar–magyar integráció. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Határon túli magyar nagykövetséget alapítana Tőkés László Brüsszelben. A frissen megválasztott európai parlamenti képviselő erről a választási sikerének budapesti megünneplése alkalmából beszélt.,,Legfőbb célom megvalósítani az erdélyi és Kárpát-medencei összefogást, képviselni a határok feletti nemzetegyesítést a nemzetek Európájában, az önálló erdélyi magyar külpolitikát a régiók Európájában, konfrontáció helyett összefogást a közös magyar érdekek szolgálatában” – hangoztatta Tőkés László. /Határon túli magyar nagykövetséget alapítana Tőkés László. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

Az egominfo.hu esztergomi hírportál azt állította, hogy augusztus 26-án Tőkés László királyhágómelléki püspöki minőségében fordult anyagi segítségért a magyarországi város, Esztergom fideszes többségű önkormányzatához. Ezt az információt átvette a hvg. hu és romániai hírügynökségek is. Tőkés László levelében kritizálta a magyar kormány határon túli egyházaknak nyújtott szűkös költségvetési támogatását, „az RMDSZ klientúraépítő költekezését”, és ezekkel a szavakkal kért támogatást: „...akkor talán a túlnyomórészt nemzeti politikai erők kezében lévő baráti önkormányzatok vállalhatnák át a határon túliak részbeni gondját”. A püspök megemlítette az elkövetkező európai parlamenti választásokra történő támogatást is. „Nem utolsósorban pedig szólnom kell azokról a várható kampányrendezvényekről, melyekre az EP-képviselői választásokra nézve kerül sor” – írta. Novemberben Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere sürgősséggel határozati javaslatot terjesztett az önkormányzat – szintén fideszes többségű bizottsága elé. A dokumentumban az elöljáró 1 millió forint (mintegy 4000 euró) vissza nem térítendő támogatás megszavazását kérte a bizottságtól Tőkés Lászlónak. A testület elfogadta a határozati javaslatot. Takács István, az önkormányzat sajtófelelőse az MTI-nek megerősítette: valóban megszavazták a támogatást, de a pénzt még nem utalták át. A hvg.hu megkeresésére Tőkés László butaságnak nevezte az információt, illetve tagadta, hogy levélben kért volna támogatást EP-kampányához Esztergom polgármesterétől. A román jogszabály szerint a hazai politikai pártoknak, pártszövetségeknek vagy független jelölteknek tilos elfogadni más államok, illetve külföldi szervezetek, fizikai és jogi személyek adományait. /Cs. P. T. : Magyar kampánypénzt kért Tőkés. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Orbán Viktor elmondta, a törvények értelmében a magyar pártok nem támogathatnak pénzügyileg külföldi kampányokat, a Fidesz a törvények betartását tartja a legfontosabbnak. Azonban a választások lezárta után szívesen támogatják Tőkés Lászlót – tette hozzá. Tőkés László kijelentette: betartották a román törvényeket, nem kaptak magyar önkormányzatoktól támogatást. Az egyház-támogatási pénzeknek nincs semmi közük a kampányhoz – fűzte hozzá. Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke, hozzátette, a kampánystáb sem az esztergomi, sem más önkormányzattól nem kért és nem kapott pénzt. /B. L. : Kampánypénzt kért Tőkés? = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

Szász Jenőék miért hagyták ki pártjuk programjából az autonómiát? – kérdezte Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa. Zajlik az europarlamenti választások kiértékelése, a következtetések levonása. Kissé rejtélyesen lemondott a politikához és a törvényhozáshoz is értő euroképviselő: Frunda György. Helyette Winkler Gyula megy Brüsszelbe, miniszteri tisztségétől vélhetően megkönnyebbülve vált meg. /Ágoston Hugó: Advent ösvényein. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Sepsiszentgyörgyön mintegy ezer román ünnepelte az egyesülés évfordulóját a konzervatívok elnöke, Dan Voiculescu kezdeményezésére. Ioan Solomon, a sepsiszentgyörgyi Román Civil Fórum alelnöke azt szerette volna, hogy idén a város románjai és magyarjai együtt ünnepeljenek, csak néhány, tisztes távolságot betartó magyar csodálkozott rá az összeverődött, hórát járó tömegre, élükön Voiculescura. Román zászlók lengtek mindenfelé és román nemzeti színű kitűzőket viseltek a járókelők. Az erdélyi magyar politikusok autonómiatörekvéseit bírálva Voiculescu ígérte: a párt Románia csend- és békeigényét támogatja. Gyulafehérváron, a 89 évvel ezelőtti román nemzeti egyesülés színhelyén december 1-jén alig voltak ünneplők az utcán, a koszorúzásokon is jobbára csak a politikusok jelentek meg. Bukarest katonai parádéval és minden eddiginél látványosabb fényjátékkal üdvözölte a napot. /Illyés Judit: Nemzeti ünnep, buktatókkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ „A területi autonómiáért folytatott harc tíz évvel vetheti vissza az ország fejlődését, és Koszovóvá változtathatja az országot” – jelentette ki Voiculescu Sepsiszentgyörgyön, hozzátéve, a felelősség a magyar politikusokat terheli, akik a szavazatok begyűjtése érdekében tűzik zászlajukra az autonómia ügyét. Szerinte senki nem lesz képes Románia „egységes, oszthatatlan nemzetállami” jellegét „többnemzetiségű államra” változtatni. /Kovács Zsolt: Kis Románia Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának határozatai nyomán felelősségre vonják a „rosszul teljesítő” helyi szervezetek vezetőit, a több mint tíz éve létező, hagyományos területi szervezeteket összevonják megyei szervezetekké, mindez jelzi, hogy az RMDSZ észrevette az új versenyhelyzetet, ehhez hozzá kell idomulnia, korszerű, szavazatmaximalizáló párttá alakítania a szövetséget. A versenyképes párt erőkoncentrációja csak a belső politikai szabadság korlátozásával jöhet létre. Maga Markó Béla vállalja a csatát, paradox módon akár az ő esetleges eltávolítását is előkészítheti az RMDSZ túlélésének áraként. /Bakk Miklós: Derengés a romok fölött. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

Kedves választóim! Megtisztelő, hogy meghallgatták beszédeimet, amelyekben részletesen kifejtettem, hogyan fogom az erdélyi magyarság érdekeit szolgálni európai parlamenti képviselőként. Köszönöm szépen, hogy elnézték nekem, amint Tőkés László püspököt támadom. Ha a nemzet érdeke azt kívánja, igenis, semmibe kell venni annak a több mint 280 000 embernek az akaratát, aki arra az RMDSZ-listára szavazott, amelynek én álltam az első helyén. Igenis, az Európa Tanács jogi bizottságának elnöki tisztsége fontosabb, mint a 280 000 erdélyi magyar kinyilvánított akarata. Talán ekként szabadkozhatna Frunda György, és az RMDSZ vezetése, miután a választók akarata fölött szemet hunyva bejelentették, hogy Sógor Csaba mellett mégsem Frunda György, hanem Winkler Gyula lesz európai parlamenti képviselő. Senkinek nem jut eszébe bocsánatot kérni, amiért átverték a szavazókat. A szavazók nem tudják, hogy az Európa Tanács (melynek Frunda György a román parlament szenátoraként eddig is tagja volt) az Európai Uniótól teljesen független intézmény. /Farcádi Botond: A nagy átverés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

Magyarországi és a környező országokból érkezett magyar tudósokkal, értelmiségiekkel tanácskozott Sólyom László köztársasági elnök az általa kezdeményezett Határon túli magyarság a XXI. században című konferenciasorozat negyedik rendezvényén Budapesten. A konferencián a határon túli magyarságnak nyújtható magyarországi támogatás kérdéseit vitatták meg. „Ezeknek a konferenciáknak a célja az, hogy együtt keressük a magyar nemzetstratégia útjait és jövőjét, azt, hogyan lehet a magyar nemzetet egységesíteni” – magyarázta az államfő. /Konferencia a határon túli magyarságról Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

Az európai parlamenti választások után az egész RMDSZ szintjén szükséges a tanulságok levonása. Az RMDSZ vezetése megvonta a politikai támogatást Toró T. Tibortól, mert saját szervezete ellen kampányolt. A lap szerint az RMDSZ most kiállta azt a próbát, amit a független jelölt indulása jelentett: képviselői ennek ellenére Brüsszelbe mehetnek. /Veres István: Szükséges a tanulságok levonása. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 3./

Elhamarkodottan nyilatkozott Kovács László, az Európai Bizottság adóügyi és vámuniós felelőse a romániai regisztrációs adóról – jelentette ki Camelia Spataru, a román kabinet szóvivője. Korábban az EU-biztos kijelentette: a román kormánynak vissza kell fizetnie az idén autót vásárlóknak felszámolt regisztrációs adót még akkor is, ha Bukarest később az európai normáknak megfelelően módosítja az erre vonatkozó jogszabályt. Kovács emlékeztetett arra, hogy Magyarország esetében is hasonló döntés született. /Bukarest cáfolja Kovácsot. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

A Román Kereskedelmi és Iparkamara (CCIR) és regionális iparkamarák által összeállított Cégek Országos Toplistáján több magyar díjazott is szerepelt az Üzleti Kiválóságok Toplistájának díjkiosztó gáláján. A kiosztott 14 díj egyikét Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter kapta. /Oborocea Mónika: Gála kiválósági toplistával. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

A Kutató Diákok Országos Szövetsége, az erdélyi unitárius egyház és a János Zsigmond Unitárius Kollégium szervezésében november 30-a és december 2-a között került sor a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciájára (TUDEK) Kolozsváron. Hatodszor rendezték meg a konferenciát, Erdély különböző településeinek líceumaiból érkeztek középiskolás diákok. A megnyitón Déry Tibor–Presser Gábor–Adamis Anna Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicaljét adta elő az unitárius kollégium diákszínjátszó csapata, Solymosi Zsolt lelkésztanár rendezésében. Másnap szekcióülésekkel, a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem karainak meglátogatásával, városnézéssel, múzeumok megtekintésével telt, este pedig eredményhirdetéssel zárult. A díjkiosztó gálán a három legjobb dolgozatot mutatták be, majd előadások hangzottak el, Szekeres Péter, a Kutató Diákok Országos Szövetségének alelnöke is köszöntötte a jelenlévőket. /D. I. : A pityókától a folyadékstabilizált számítógépes hűtőrendszerig. Kutató középiskolás diákok tudományos konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

A hét végén zajlott a XVIII. Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny Kárpát-medencei döntője Szatmárnémetiben. A versenyt a helyi Szent-Györgyi Albert Társaság, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés, a szatmárnémeti Szentlélek Plébánia, valamint a Harag György Társulat szervezte, főszervezője pedig Csirák Csaba volt. November 30-án a Debrecenben született, Dabolcon nevelkedett, majd később Szatmárnémetiben és Mikolában élő és tanító költő, Gellért Sándor sírjánál helyeztek el koszorút. Lovas János egyetemi adjunktus röviden bemutatta Gellért Sándor költészetét. András Gyula színművész, valamint a Kiskendről érkezett Rüsz Károly versenyző, aki eddig az összes Gellért Sándor-versenyen részt vett, a költő egy-egy művét adták elő. Másnap, december 1-jén, a döntő megkezdése előtt, megkoszorúzták Dsida Jenő emléktábláját is. /Három különböző ország versenyzője lett az első három helyezett. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 3./

Magyarul, románul, angolul, németül, franciául, spanyolul és lengyelül szólalnak meg azok az előadások, amelyeket a november 30-án elkezdődött és december 10-ig tartó Interferenciák – Nemzetközi Színházi Fesztivál keretében láthat a közönség Kolozsváron. A színház fennállásának 215. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat a kolozsvári Állami Magyar Színház Woyzeck című produkciójával rajtolt, december 1-jén a budapesti Katona József Színház társulatának előadásában Csehov Ivanovját láthatta a közönség, december 2-án, vasárnap pedig a krakkói Stary Teatr társulata lépett színpadra, Molière Tartuffe-jével. Megnyílt Both András díszlettervező kiállítása, beszélgetés zajlott az Ivanov című előadás alkotóival, amelyen jelen volt a produkció rendezője, Ascher Tamás is. A 215 év nem kerek évforduló, mégis nagyon jó alkalom és ürügy arra, hogy olyan színházi találkozót hozzunk létre, mondta Tompa Gábor, a színház, és egyben a fesztivál igazgatója, miután hét nyelven köszöntötte a közönséget. Mint mondta, a multikulturális dialógus európai évének küszöbén állunk, ez a fesztivál pedig kitűnő alkalom a dialógusra. /Köllő Katalin: Hét nyelven beszélő nemzetközi színházi fesztivál Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

A szerb határ menti Zsombolyán november 29–30-án tizenharmadik alkalommal szervezték meg a karácsonyi és újévi hagyományok és népszokások nemzetközi fesztiválját. A rendezvény ez alkalommal a Határon átívelő kulturális szivárvány elnevezésű PHARE-projekt záróeseménye volt, amelyet a Románia–Szerbia határ menti együttműködések támogatására szánt uniós alapokból finanszíroztak. Bemutatkozott a zsombolyai Szent Ferenc Alapítvány Délibáb néptáncegyüttese is. Szerbiából és Magyarországról is érkeztek hagyományőrző csoportok. /Pataki Zoltán: Hagyományőrzők nemzetközi fesztiválja Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

Arad megyében Ágyán a református templomban december 2-án megemlékeztek a közelmúltban elhunyt, ágyai gyökerekkel rendelkezett Szabó Magda Kossuth-díjas írónőről. Erdős Márta magyartanár felolvasta a szintén ágyai Csép Sándornak az írónő halála alkalmából az ágyai közösséghez intézett levelét, amelyben a Szabó Magdához fűződő emlékei mellett sajnálattal említi, elfoglaltsága miatt a megemlékezésen sem ő, sem Tőkés László püspök nem tudott együtt lenni a falu híveivel. A továbbiakban a helybeli Olosz Lajos Általános Iskola énekkara elénekelte a 38. zsoltárt, amely az írónő Abigél című regényében szerepel. Dr. Hevesi József, a Regionális Simonyi Társaság elnöke ismertette az ágyai gyökereit mindenkor felvállaló Szabó Magda életútját. A megemlékezés végén Erdős Márta felolvasta Szabó Magdának az ágyaiakhoz írott levelét. /(b): Szabó Magdára emlékeztek Ágyán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte hétvégén a kolozsvári székhelyű Pro Philosophia Alapítvány. A sokak számára ismeretlen társulás az erdélyi filozófiai munkálkodás immár tízéves műhelyeként könyv- és folyóirat-bemutatóval lépett a közönség elé. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület konferenciatermében megszervezett rendezvényen üdvözölte az egybegyűlteket Tonk Márton, az alapítvány elnöke, aki röviden vázolta az intézmény eddigi eredményeit és céljait. A múltba visszatekintő, anekdotázó hangulatról Ferencz Enikő magiszteri hallgató és Szabó Annamária gondoskodott. Az 1997-ben létrejött alapítvány célja: elsősorban a filozófia népszerűsítése, fórum teremtése a filozófiai diskurzusnak. A kutatási programok kezdeményezését és lebonyolítását, vendégtanár program beindítását és konferenciák szervezését vállaló Pro Philosophia Alapítvány tevékenysége 1999-ben kiadóval és könyvtárral bővült. A kiadó gondozásában megjelenő három sorozat egyrészt a magyar nyelvű filozófiai szövegek megjelentetésével, másrészt egyetemi jegyzetek, írások és tanulmányok közreadásával segíti az erdélyi filozófiai munkálkodást. A kiadó mellett mintegy 3500 kötetet számláló Szegő Katalin Könyvtár és nem utolsósorban a Kellék című folyóirat színesíti az alapítvány tevékenységi körét. Bemutatták a Kellék legújabb tematikus számát. További három könyv bemutatóján vehettek részt az érdeklődők. Demeter M. Attila ismertette az Egyén, állam, közösség című tanulmánykötetet, amelynek szövegei a nemzeti kisebbségek problémáját járják körül. Bemutatták még Molnár Gusztáv kétkötetes Alternatívák című művét, valamint az Egyed Péter által írott, szerkesztett és Mester Béla által szakmai szerkesztett Bretter György filozófiája című kötetet. /Musca Szabolcs: Filozófia baráti körben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./