Előzmény nélküli összefogás a Székelyek Nagy Menetelése kapcsán
Közös sajtótájékoztató keretében jelentette be az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete és a Székely Nemzeti Tanács, hogy együttműködnek az október 27-diki, Székelyek Nagy Menetelése elnevezésű autonómiatüntetés kapcsán. A háromszéki RMDSZ-t Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere és Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere képviselték, míg a Székely Nemzeti Tanácstól Izsák Balázs elnök és Gazda Zoltán sepsiszéki elnök vett részt a sajtótájékoztatón.
Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki Területi szervezetének elnöke elmondta: „Természetes módon vagyunk egy asztal mellett, mert a cél közös, és a cselekvés is közös lesz, hiszen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség teljes mellszélességgel, teljes szervezési kapacitással az október 27-ei közös ügyért dolgozik. Az ország jelenlegi helyzetében mi, székelyek azzal szembesülünk, hogy érveinket nem akarják elfogadni, amikor semmibe veszik egy közösség igényét, nem marad más hátra, mint a parlamenten kívüli demokratikus eszközöket is használni. Akkor, amikor a szavak kevesek, amikor érveinket nem fogadják el, tettekkel fel fellépnünk és főleg együttesen.” Hangsúlyozta, ezek a cselekvések mindenképpen a demokratikus keretek között kell történjenek, erőszakmentesen és úgy, hogy szélesedő összefogást teremtsen a székely emberek között. „Ilyen demokratikus eszköz a köztéren való megnyilvánulás, amelyet a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezett és mi támogatunk, és ilyen demokratikus eszköz a jövő héten kezdődő aláírásgyűjtés a referendum kiírására annak érdekében, hogy a három székely megye egy régiót alkosson. Igen-t akarunk mondani arra, hogy Székelyföld egységes legyen, egyben maradjon. Ez a tüntetés nem csak a tiltakozásról szól, hanem pozitív üzenetről is, hogy Igen-t mondjunk Székelyföldre. Meggyőződésünk, hogy Székelyföld jövője Igen-el kezdődhet el.”
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke elmondta, előzmény nélküli összefogás körvonalazódik a Székelyek Nagy Menetelése körül. Nincsenek viták a különféle szervezetek között, mindenki egyetért abban, hogy fontos az, hogy minél többen vegyenek részt a székelyföldi autonómia érdekében szervezett menetelésen, ezért minden erdélyi magyar szervezet a rendezvény mellé állt.
„Mi is meg szeretnénk mutatni a világnak, ahogyan azt például a katalánok tették, hogy nem mondunk le Székelyföld autonómiájáról”- nyilatkozta a Székely Nemzeti Tanács elnöke, aki azt is kihangsúlyozta, hogy szükséges egy olyan közhangulat, melyben az emberek számára világos az, hogy a saját életükről, a saját jövőjükről szól az, hogy megvalósul-e a régió autonómiája. Izsák ugyanakkor felhívást intézett a székely fiatalokhoz, hogy jöjjenek el a menetelésre, jelenlétükkel jelezve a világnak azt, hogy a székelyföldi fiatalok számára nem mindegy, milyen jövő vár rájuk. „Jöjjenek el, mert elsősorban az ő jövőjükről van szó” – véli Izsák.
Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy nem szabad félni és önbizalommal kell a jövőbe tekinteni. „Ne féljünk, mert félelemre nem lehet jövőt építeni. Most van az ideje annak, hogy megmutassuk, nem hagyjuk azt, hogy újfent a fejünk felett döntsenek a sorsunkról. Legyen önbizalmunk a céljaink eléréséhez! A székelység az utolsó olyan egy tömbben élő nemzeti közösség Európában, melynek nincsen autonómiája. Bízzunk az igazunkban, hiszen a székelyeknél kisebb számú, Romániánál nagyobb államokban élő közösségeknek is sikerült autonóm régiókat létrehozniuk.”
Antal Árpád arról is beszélt, hogy véleménye szerint, ha a Szent György Napok záró koncertjére általában elmegy ötvenezer ember Sepsiszentgyörgyről, „akkor a Székelyek Nagy Menetelésére is legalább harmincezer sepsiszentgyörgyinek kellene elmennie. A koncertek a szórakozásról szólnak, míg az autonómiatüntetés a gyermekeink és az unokáink jövőjéről.”
Antal figyelmeztetett arra is, hogy nagyon fontos, hogy a menetelés mentes legyen mindenféle szélsőségességtől, hiszen a tüntetést azért szervezik, hogy úgy a román, mint a nemzetközi közvélemény lássa azt, hogy a székelység követelései az európai gyakorlatnak megfelelőek, megvalósíthatóak és legitimek. Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere a következőket nyilatkozta: „Szórványban születtem és ott is éltem éveken keresztül, tudom mit jelent ott megélni a magyarságot. Fontos, hogy ne féljünk, mert ellenkező esetben néhány év múlva Székelyföld is a szórvány sorsára juthat. A régiósítás nem adhat sem okot, sem lehetőséget arra, hogy Székelyföldet feldarabolják, a tömbmagyarság megoszoljon és kisebbségbe kerüljön. Mi speciális jogokkal rendelkező Székelyföldet akarunk! Autonómiát akarunk! Meggyőződésem, hogy Felső-Háromszék polgárai is ezt akarják, éppen ezért veszünk részt több ezren a megmozduláson.” Gazda Zoltán, sepsiszéki SZNT elnök kifejezte köszönetét, hogy a történelmi magyar egyházak, a civil szféra, a közigazgatási egység vezetői is az ügy mellé álltak. Felkéréssel is fordult, azok irányába, akik részt vesznek a tüntetésen, hogy egységes arculattal, székely zászlóval és ne pártjelvényekkel, szélsőséges üzenetekkel érkezzenek. „Az erőltetett, számunkra kedvezőtlen régiósítás ellen és Székelyföld autonómiája mellett fogunk tüntetni.”.
Amint ismeretes, a Székelyek Nagy Menetelésére október 27-én kerül sor, a Brassót Bákóval összekötő 11-es országút székelyföldi szakaszán.
Az RMDSZ Háromszéki Területi szervezetének sajtóirodája
Erdély.ma

Borboly a vádemelésről: ez egy magyar-magyar verseny
A Korrupcióellenes Ügyészség vádat emelt Hargita megye önkor- mányzatának elnöke, Borboly Csaba, volt alelnöke, Sófalvi László, Pálffy Domokos önkormányzati képviselő, és tíz társuk ellen. Az ügyészség közleménye szerint az említett önkormányzati vezetők 2010 és 2011 között sorozatosan követtek el közérdeket sértő hivatali visszaéléseket Hargita megyei útépítési ügyekben.
A Duna Tv Kárpát Expressz című műsorának vendégeként Borboly Csaba ez üggyel kapcsolatosan is kifejtette véleményét.
Borboly Csaba, aki egy hónapja láthatja el újra hivatalát Hargita megye tanácsának élén, elmondta ő derűlátó: bízik az igazságszolgáltatásban, meggyőződése, hogy sikerül bebizonyítsa ártatlanságát. Borboly azt üzente politikai vetélytársainak, a vele „egy nyelvet beszélő” feljelentőinek, hogy a politikai versenyt nem a román igazságszolgáltatás segítségével kell Erdélyben eldönteni.
A műsorvezető kérdésére, miszerint a vád értelmében előre és indokolatlanul fizetett ki útjavításra szánt összegeket, Borboly azt mondta, hogy Romániában már csak így van, gyakran év végén érhetők el a pénzalapok, és ahhoz, hogy mandátuma végére a megyének 500 km aszfaltozott megyei útja lehessen, év végén kellett ezeket az összegeket felhasználni. Az elnök büszke arra, hogy a feljavított utaknak köszönhetően a vidéki élethez tudtak feltételeket biztosítani.
Azzal kapcsolatosan, hogy Románia kormánya mégsem engedélyezi a verespataki bányanyitást, Hargita megye tanácsának elnök kijelentette: a román politikai kultúra kezd egy kicsit felébredni, a szemfényvesztés és az uszító kampányok ellenére is azért a civil elkötelezettség erősödik. Borboly hozzátette, hogy ebben szerepe volt Magyarországnak, az erdélyi magyar civil szervezeteknek, és az RMDSZ politikusainak is. Romániában még minden nincs elveszve, ha odafigyelünk és összefogunk, akkor tudunk eredményeket elérni, jelentette ki az elnök.
Duna Tv
Erdély.ma

Röviden
Budapesten is tüntetnek
Az érdi Székelyföldért Társaság csatlakozva az SZNT kezdeményezéséhez, 2013. október 27-én vonulással egybekötött demonstrációt tart Budapesten – írták a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményükben.
„A Székelyföldért Társaság felhívja az egységes magyar nemzet fennmaradásáért felelősséggel tartozó valamennyi magyar állampolgár, civil, állami és politikai szervezet figyelmét arra, hogy Románia küszöbön álló regionális átszervezése során a Székelyföldön őshonos többséget alkotó székelyek az újonnan kialakuló közigazgatási régiókban jelentős kisebbségbe kerülhetnek. Nemzetünk újabb megalázását, az elszakított nemzetrészek erőltetett asszimilációját nem nézhetjük tovább tétlenül!” – hangsúlyozzák.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kire számíthatunk?
A csoda tulajdonképpen az lett volna, ha az Európai Bizottság elfogadja az RMDSZ polgári kezdeményezését. Lám, nem tette, ugyanarra a sorsra ítélte, mint az EMNP és az SZNT hasonló témakörben megfogalmazott indítványát.
Immár sokadszor bizonyosodik be: Brüsszelre nem számíthatunk a jogaink érvényesítéséért vívott harcban. Teljesen mindegy, hogy hatalmon vagy ellenzékben, a legnagyobb pártcsalád, az Európai Néppárt tagjaként vagy kívülről próbálja egy-egy szervezet, alakulat felhívni a figyelmet a rendezetlen kérdésekre, süket fülekre találnak. Hiába szövetkeztek az Európa-szerte élő kisebbségek, teljesen fölösleges volt a három erdélyi magyar szervezet különböző megfogalmazása.
A Néppárt és az EMNT az őshonos kisebbségek, az SZNT a nemzeti sajátosságokkal rendelkező régiók védelmére nyújtott be kezdeményezést, az RMDSZ kisebbségvédelmi jogszabálycsomagot állított össze, amely nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasol intézkedéseket az EU-nak. Mindahányat ugyanazzal a magyarázattal söpörte le az Európai Bizottság: nem tartozik hatáskörükbe. Ezek után már csak az lenne igazán abszurd, ha helyt adnának a kóbor kutyák védelmében hozzájuk forduló Brigitte Bardot és Pamela Anderson kérésének, és eljárást indítanának Románia ellen, mert nem védi kellőképpen az utcán garázdálkodó ebeket.
Sejteni lehetett, s most ismét egyértelművé vált, Európára nem számíthatunk sem az autonómiaharcban, sem a megmaradásunkat szavatoló lépések érvényesítésében, de még az erőszakos beolvasztásunknak kedvező régióátszervezés megakadályozásában sem. Más utat, más eszközöket kell választani. Erőteljesen kellene felmutatni az erdélyi, a székelyföldi magyarság akaratát, elszántságát, ám a legnagyobb és önmagát egyetlen hiteles képviseletnek tituláló RMDSZ ismét nem győzi aprózni lépteit. A szeptemberi tüntetéstől visszalépett, a székelyek nagy menetelését talán támogatja, ám a mozgósításkor derül majd ki, hogy tettekre is hajlandó-e. A meghirdetett aláírásgyűjtés, a népszavazások kezdeményezése késlekedik, hétről hétre fogynak, lágyulnak a kérdések, megtörténhet, mire végre hajlandóak megmozdulni, már csak arról kell nyilatkoznia a népnek: akarja-e, hogy minden úgy maradjon, mint eddig.
Felülkerekedni látszik ismét az RMDSZ örökké kompromisszumkész marosvásárhelyi szárnya, vágynak, igyekeznek a kormányba, hatalomba, s hogy recseg-ropog a koalíció, erre esélyt is látnak. Sok jel mutatja, hogy tárgyalnak, intézkednek a háttérben. Dörgölőznek Victor Pontáékhoz s félő, néhány bársonyszékért, kedvezményért, sehova sem vezető kis intézkedésért megint fel(el-)adják az ügyet. Bár ne így lenne... Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Múltunk bizonyságai Udvarhelyszéken (Őszi utakon)
Olyan élményben volt részünk szeptember 14-én, amelyet érdemes másokkal – írhatnám így is: a „mieinkkel” – megosztani. Kérem a lelkipásztorokat, történelemtanárainkat, hogy járják át ezt az utat, talán többet is, érdemes!
Szombat reggel 7 órakor indultunk 46-an a szemerjai parókiáról autóbusszal. Útirányunk Udvarhelyszék, a térség kis falvaiba akartunk ellátogatni. Felkeresni közös múltunk emlékhelyeinek egy részét. Szép, csodálatos történelmi múltunk bizonyságait. Ezekről a templomokban található képek, kövek, faragások hű bizonyságul szolgálnak. Olyan kincseket láttunk, amelyekre közösen jó érzéssel, boldogan tekintettünk vissza. Mi itt, Háromszéken, büszkén mutatjuk az ősi gelencei templom freskóit, a kazettákat, a zabolai templomot, a gyönyörű kazettás mennyezetét. Most azonban jómagam alázatos főhajtással ismerem el, hogy rendkívül gazdag és szép történelmünkről beszélő udvarhelyszéki drága templomainkat most láttam és láttuk először. Hogy milyen méltósággal őrzik a történelmi múltat a hegyek-dombok között lévő csodálatos kis székely falvak, az lelket örvendeztető látvány. Nagyon röviden számolok be mindarról, amit láttunk, tapasztaltunk, egy nap rövid volt arra, hogy Udvarhelyszékről teljes képet alkossunk.
Első megállónk Bögöz: református templom, amelyben folynak a javítások. A Szent László-legenda itteni falfestménye Székelyföldön talán a legnagyobb méretű! Sajnáljuk, hogy le volt fóliázva, emiatt teljességében nem láthattuk. Kárpótolt bennünket a lelkipásztor színes, székely humorban bővelkedő ismertetője.
Székelyderzs: unitárius vártemplom. Csodálatos a festmény, bemutatták a templom és a vár történetét. Ismeretem szerint az egyetlen magyar vártemplom Erdélyben, ahol a hívek a várfalat körülvevő kőkamrákban tartották hámorokban gabonájukat, és a kamrában a szalonnájukat, amit a mai napig is ott tartanak. Egy héten egyszer reggeli harangszókor 7–8 óráig tartanak nyitva. Ez idő szerint a legbiztosabb hely a falunak a szalonna tartására. A világörökség része!
Székelydálya: református templom, itt is kazettás mennyezet található, és egyedi festett kőmennyezet-rendszer, amely nyolc címert mutat. Szép élmény volt számunkra, hogy a tiszteletes asszony Magyarországról telepedett át, és négy szép gyermeket szült: 11 éves a legnagyobb, 10 hónapos a legkisebb. A gyülekezet lélekszáma Égével együtt 230, a lelkészcsalád pedig jól érzi magát a kis gyülekezetben. A lelkipásztor mutatta be a templom történetét.
Homoródkarácsonyfalva: a templomban található Szent László-legenda festménye a legtisztábban tündököl. A kis falu határában a híres Dungó gyöngyvíz, és szelíd gesztenye is itt terem a határban. A tiszteletes asszony ismertette meleg szeretettel a templom és a falu történetét. Oklánd: kicsiben olyan a templomkert, mint egy angol parkrészlet a kastély körül. A templomban látható az 1848-as forradalom eredeti toborzózászlaja. A kazettás mennyezet és annak festése lenyűgöző. A lelkipásztor közvetlen hangú ismertetője emlékezetes marad számunkra. Mindenhol színes, szépen festett, 1700 utáni úrasztalát láttunk. Árpád-házi királyságunk korát idéztük fel. Több ezer esztendőről tanúskodnak a templomkövek és sok száz esztendőről a Szent László-legendák festményei meg a kazettás mennyezetek. Ezek mind jelzik, hogy székely magyar népünk a kis falvakban imádkozva élt, és sok viszontagságos évszázadot is így vészelt át.
Megmaradtak, élnek és élni akarnak a jövendőben is.
Jelenünket kíséri a testvéri kapcsolatok felvétele Amerikában és más, külföldön élő gyülekezetekkel is. Legyen szabad megjegyezni: könnyű szeretni a távol élőket, de szeressük, akik közelünkben élnek, édes magyar anyanyelvünket beszélő testvéreinket is! Mi imádsággal indultunk, és énekszóval érkeztünk haza – örült a lelkünk a szép találkozásoknak.
Incze Sándor
nyugalmazott református esperes
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

IV. Székelyföldi Agrárinnovációs Fórum
Szakmai összefogás határon innen és túl
Múlt héten a szovátai Danubius Szálloda volt házigazdája a IV. Székelyföldi Agrárinnovációs Fórumnak, amelyet Szováta Város Önkormányzata az Ősmarosszéki Közbirtokossággal és a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvánnyal közösen szervezett. A tanácskozáson magyarországi és székelyföldi mezőgazdasági szakemberek, polgármesterek, önkormányzati képviselők, e téren érdekelt hivatalvezetők találkoztak, elsősorban azzal a céllal, hogy erősítsék a szakmai szervezeteket egymás között és a határon túli konkrét együttműködési programokkal. A találkozó alkalom volt arra is, hogy betekintést nyerjünk a hazai és részben a magyarországi mezőgazdaság aktuális gondjaiba.
A konferenciát házigazdaként Péter Ferenc, Szováta polgármestere nyitotta meg. Elmondta, nem véletlen a helyszínválasztás, mivel a Székelyföld legjelentősebb gazdasági forrása lehet, ha a mezőgazdaságot összekapcsolják a turizmussal, leginkább a gyógy-turizmussal. Az utóbbi egyedi kitörési lehetőséget jelent – nem csak a vállalkozók szempontjából –, ezért minden székelyföldi önkormányzati képviselőnek kötelessége felkarolni e két ágazatot. Jakab István, a Magyar Gazdakörök Országos Szervezetének elnöke kifejtette, a gazdasági fejlődés kulcsa, hogy miként tudjuk önmagunkat megszerveni. A magyar törvénykezés módosítása lehetőséget teremt arra, hogy megtaláljuk az utat az együttműködésre, amely után a tettek következnek – mondta, majd utalt arra, hogy az unió új költségvetési időszakában csak az garantálhatja a sikert, ha a sajátos tájegységű Kárpát-medencei magyarság összefog konkrét gazdasági projektekben. Ezért egy közös Kárpát-medencei stratégiában kellene gondolkodni, amelyet a szakmai szervezetek közötti együttműködéssel lehet és kell kidolgozni, ágazati fejlesztési programok szintjén. Csak így tudunk a nemzetközi versenyben piacon maradni.
Ezt a gondolatot folytatta dr. Budai Gyula, a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára is, aki, miután ismertette a jelenlegi kormánypárt politikáját és bírálta az előző kormányt, megígérte, hogy a szaktárca partner lesz ebben az építkezésben. "A 2014 utáni támogatási rendszerben az unióban komoly forrásokat jelöltünk meg a gazdák számára, s ezeket hozzáférhetővé kell tegyük Erdélyben is" – mondta, s erre fel kell készülni. Példaként jó ötletnek tartotta a székelyföldi termékek forgalmazására kiépítendő termékláncot.
Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára kifejtette: a mezőgazdálkodásnak ma már rengeteg kapcsolódása van más területekkel, mint a turizmus, környezetvédelem, egészségügy, ezért rengeteg összefogási, összekapcsolási lehetőséget kínál a szakágazatokban tevékenykedőknek. – Azzal is tisztában vagyunk, hogy folyamatos forráshiánnyal küzd a szakterület. De nem szabad abbahagyni. Érdemes küzdeni. S hogy ilyen körülmények között is van érdeklődő a mezőgazdálkodás iránt, igazolja, hogy az idén is a Sapientia EMTE csíkszeredai vidékfejlesztési agrármérnöki karán túljelentkezés volt. De nagyon népszerű az agroturisztikai képzés is – mondotta. A szaktárca is beindított egy gyakornoki programot, amelynek keretében a minisztérium épületében 20 székelyföldi és öt kárpátaljai diákot fogadtak és reményét fejtette ki, hogy jövőre beindul az ösztöndíjprogram, amellyel az erdélyi diákokat tudják majd segíteni a továbbtanulásban. – A források hiánya ellenére tudunk eredményeket elérni, és ez a lényeg! – hangsúlyozta az államtitkár.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviselője az agrárkamarák kiépítésének fontosságáról beszélt. Csak erős képviselettel lehet elérni valamit az unióban, mondta, ebben a szerveződésben nyújtanak támogatást az erdélyi kamarák megalakulására. A modern mezőgazdálkodás legnagyobb akadálya az, hogy alulszervezettek vagyunk, és atomizált gazdaságokban gondolkodunk, így nem lehet haladni!
Dr. Kelemen Atilla, a román parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke reális képet festett a mai romániai és erdélyi mezőgazdaságról, viszonyunkról az unióhoz. "Nem vagyok az euro-szkeptikusok táborában, de nem hiszem, hogy az unió megoldja a gondjainkat. Kellenek a gondolatébresztő konferenciák, de a mindennapokban kell eredményesen dolgozni. Bírálta az agrárkamarákról szóló törvényt, amelynek kidolgozását elsiették, a jól működő mezőgazdasági tanácsadói hálózatot leépítették – többek között ezért is olyan a román mezőgazdaság, mint a kormányos nélküli hajó. Az állatorvos szorgalmazta a helyi állattenyésztés, a feldolgozóipar létesítését, működtetését. A külföldi tőke beáramlása nem biztos, hogy hasznos a gazdáknak – mondta. Ne várjuk a megoldást az uniótól! Erdélyben komoly potenciál van, és ezt mi magunknak kell kiaknázzuk – mondta többek között dr. Kelemen Atilla.
Tánczos Barna szenátor a tudásalapú mezőgazdaságról beszélt. Ez az új tündérkert egyik alappillére. Nem az örökölt tudás szerinti, 5-10 szarvasmarhával foglalkozó gazdák jelentik a jövőt. Az innováció viszi előre a gazdaságot – mondta, majd hozzátette a dr. Kelemen Atilla által elmondottakhoz: a legnagyobb gond, hogy a minisztérium elszakadt a gazdatársadalomtól. A mezőgazdaságot, a vidékfejlesztést politikamentessé kell tenni, s ebben valóban a legnagyobb szerepük a szakmai szervezeteknek van. Helyi szinten is pártpolitika nélkül kell közös döntéseket hozni és alkalmazni – mondta, majd a középiskolai szakoktatás fontosságára tért ki.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Önkormányzat elnöke örömmel közölte, a Sapientia EMTE jövőre Sepsiszentgyörgyön mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szakot indít. Majd az erdő- és a földtulajdonjogok körüli visszásságokra hívta fel a figyelmet, többek között arra, hogy a Székelyföldön visszaszolgáltatott erdők és földek avatatlan kezekbe kerülnek, amit ki kell védeni, ezért kezdeményezte a székelyföldi erdőalap létrehozását, amely megőrizné ezeket a területeket. Miután Borboly Csaba a Hargita megyei helyzetképre reflektált, következtek a szakelőadások.
Kolcsár Gyula kertészmérnök a növénytermesztésről, kertészetről, Birtok György a marosszéki havasi gazdálkodásról, a közbirtokosságról és a legeltetésről beszélt. Az ezt követő vitában Kolumbán Gábor, Tánczos Barna, Borboly Csaba és dr. Póti Péter fejtette ki véleményét. Ezután pedig Melles Előd az erdő- és vadgazdálkodási helyzetképet vázolta. Kiss Zsófia, a Szovátai Polgármesteri Hivatal alkalmazottja Szovátáról és a gyógyturizmus kínálta lehetőségekről beszélt.
A szakmai vitát Péter Ferenc zárta, aki összesítette az elhangzottakat. Meg kell őriznünk, amink van, az erdőt, a legelőt, a termőföldet, még akkor is, ha nincs támogatás. Fejleszteni kell a turizmus minden ágát, összekapcsolva a helyi termékek értékesítésével. Építsenek autópályát, nemzetközi repülőtereket, a többit pedig hagyják a szakmára, a szakmai szerveződésekre, mert csak szervezetten, erős gazdasági együttműködéssel, agrár- innovációs támo-gatással tudunk helytállni az uniós agrárpiacon. Ha van piac, van jövedelemforrás, garantált a fejlődés is.
Vajda György
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Különbizottságot alakított a román parlament
Különbizottságot alakított a román parlament a tervezett verespataki bányaberuházás ügyében, a grémium feladata társadalmi vitát folytatni a sokat vitatott ciántechnológiás aranykitermelésről, valamint az azt elősegítő törvénytervezetről.
A parlamentben kedden tartott szavazáson 311-en mondtak igent a különbizottság létrehozására, 5-en ellene voltak, 15-en pedig tartózkodtak. Az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) nem értett egyet a bizottság felállításával, ezért képviselői és szenátorai nem vettek részt a szavazásban.
Az úgynevezett Verespatak-törvénytervezetet a kormány augusztus végén terjesztette a parlament elé. A különbizottság megalakításának ötlete azt követően merült fel, hogy a kormányzó Szociálliberális Szövetségben (USL) vita támadt a bányaberuházást támogató szociáldemokraták és az azt ellenző liberálisok között.
A grémiumot azért hozták létre, hogy a beruházást ellenző és támogató civil szervezetek bevonásával társadalmi vitát folytasson a romániai társadalmat erősen megosztó ciántechnológiás bányaberuházás kapcsán.
A bizottságnak szociáldemokrata párti elnöke lesz, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről Korodi Attila képviselő és Végh Sándor szenátor vesz részt a testület munkájában.
Korodi Attila az MTI-nek elmondta: a bizottság állásfoglalása nem lesz kötelező érvényű, ugyanis a Verespatak-törvénytervezet esetében is a normális eljárást alkalmazzák, azaz a különbizottság után a szakbizottságok is véleményezik a tervezetet, majd ezt követően szavaz a szenátus, illetve ebben az esetben az ügydöntő jogkörrel rendelkező képviselőház.
Korodi szerint a kormány hibázik, hiszen szerinte a társadalom meghatározó része azt várja el, hogy vonja vissza a beruházást elősegítő törvénytervezetet. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben Románia nem mond egyértelműen nemet erre a beruházásra, akkor a kanadai beruházó a törvénytervezet esetleges elutasítása után is kérheti a bányaprojekt engedélyezését.
MTI
Nyugati Jelen (Arad)

Antal Árpádról is készült „politikusakta”
Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester után Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert is össztűz alá vette a Realitatea hírtelevízió Politikusakták (Dosar de politician) című műsora.
A Silviu Mănăstire műsorvezető által összeállított anyagot hétfőn közvetítették, Antal Árpád azonnal levélben reagált az elhangzottakra, és pontosításokat kért. „Nem tényfeltáró újságírás, ha a Dan Tănasă-összesből idéznek, ha politikai nyilatkozatokat ragadnak ki a szövegkörnyezetből” – jelentette ki az elöljáró, rámutatva, hogy még a születési éve is pontatlanul szerepelt az anyagban. „A területi autonómia nem jelent enklávét, az Európai Unióban 11 autonóm régió van. Én nem vagyok szélsőséges, hiszen a rám szavazó sepsiszentgyörgyiek 40 százaléka román nemzetiségű” – hangsúlyozta Antal Árpád. Arra is rámutatott, hogy Sepsiszentgyörgyön nem 8, hanem 3 százalékos a munkanélküliség, sokkal kisebb, mint a megyei mutató, ugyanakkor Kovászna sem a legszegényebb megyék között található.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Népirtók „leltára”
Összesen 69 személy ellen emeltek vádat népirtás vagy népirtásban való bűnrészesség miatt 1989 óta – közölte hétfőn a legfőbb ügyészség.
A vádlottak mindegyikét az 1989-es forradalom során elkövetett tettek miatt állították bíróság elé, összesen nyolc ügyben.
A legismertebb eset a Nicolae Ceauşescu egykori kommunista diktátoré és a feleségéé, akit még 1989 december 25-én ítéltek golyó általi halálra a hivatalos vádak szerint népirtás, az államhatalom aláaknázása, diverzió és a nemzetgazdaság aláásása miatt.
Még 1990 januárjában bíróság elé állt Tudor Postelnicu volt belügyminiszter is, akit három társával együtt népirtásban való bűnrészességgel vádoltak meg. Andruţă Nicolae Ceauşescut, a szekuriitáté tábornokát, a kivégzett diktátor fivérét, aki a belügyminisztérium tiszti akadémiájának a parancsnoka volt, egy hónappal később állították bíróság elé népirtásra való felbujtás miatt.
Iulian Vlad volt állambiztonsági szolgálati parancsnok ellen ugyanazon év júliusában emeltek vádat népirtásban való bűnrészesség miatt. Ugyanabban a hónapban népirtás vádjával bíróság elé állították Constantin Dăscălescu volt miniszterelnököt és három társát. Emil Macri vezérőrnagynak, a szekuritáté gazdasági elhárítási osztálya egyik vezetőjének a temesvári katonai ügyészség által kivizsgált ügyben 1990 augusztusában népirtásban való bűnrészesség miatt kellett bírák elé állnia, Gheorghe Roseti századosnak, a karánsebesi milícia egykori parancsnokának pedig tíz társával együtt népirtás kísérlete miatt.
Ioan Coman vezérezredes ellen, aki a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára volt, három társával együtt szintén a temesvári katonai ügyészség vizsgálata nyomán 1990 februárjában emeltek vádat népirtás miatt.
Az téma aktualitását az adja, hogy a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) augusztus elején bejelentette: vizsgálatot indított a kommunista börtönökben politikai foglyokat megkínzó vagy meggyilkoló egykori börtönparancsnokok és börtönőrök leleplezésére. Összesen harmincöt ilyen személyt fedeztek fel, akik ellen gyilkosság miatt tesznek feljelentést. Az első személy, aki ellen feljelentést tettek, Alexandru Vişinescu, aki az 50-es évek végén, illetve a 60-as évek elején volt a Râmnicu Sărat-i börtön parancsnoka, ebbéli minőségében pedig olyan embertelen körülményeket honosított meg a fegyintézetben, hogy az alultápláltság, illetve a rendszeres bántalmazások miatt több politikai fogoly is életét vesztette. A most 88 éves Vişinescu ellen népirtás gyanúja miatt indított eljárást a legfőbb ügyészség.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Ágoston Hugó: Merre, MÚRE?
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének szombati, gyergyószárhegyi tisztújító közgyűlésén huszonnégy tag vett részt. (Az összejövetelről lapunk is beszámolt, sajtónk érdekképviseleti szervezetének nevét ha a címben nem is, a hír szövegében eltalálta.)
Borúsabb hajlamúak számára itt ezt az írást be is fejezhetném, hiszen a „huszonnégy” akár válasznak tekinthető a címben feltett kérdésre. Az összehasonlítás kedvéért: amikor bő másfél évtizede alulírottat elnöknek választották, a csíkszeredai megyeháza tapstermében legalább ötször ennyien voltak, s ennek megfelelően nagyságrenddel volt nagyobb a szavazatok száma.
Most a huszonnégy tag ötvenhat szavazati mandátumot hozott, s a váratlan fordulatot a volt elnök, a marosvásárhelyi Karácsonyi Zsigmond leváltása jelentette. Az új elnök egy szatmári születésű, Kolozsváron dolgozó rádiós újságíró, Rácz Éva.
Nem a nosztalgia késztet rá felidézni a MÚRE kezdeteit, korábbi időszakait, a szervezés nehézségeit. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a kezdeményező és alapító elnök, a gazdasági újságíró Hecser Zoltán – ő tudta közülünk legjobban a törvényeket, az eljárásokat, a bejegyzéstől az adminisztrációig és a tagtoborzásig minden ilyesmihez értett. Ő tette meg az első döntő lépést, 1990-ben. Utána Kántor Lajos, a Korunk nagy tekintélyű főszerkesztője személyében magas értelmiségi került a szervezet élére; két elnöki mandátuma (1993-1995, 1995-1997) után következett alulírott hetilap-szerkesztő (egy mandátumra, 1997-1999) – alighanem ebben a bő fél évtizedben történt meg a legnagyobb elmozdulás a szakmaiság, a magyarországitól minél kevésbé eltérő, igényes sajtónyelv és -kultúra kialakításának irányában; ekkor kötöttük meg az „alapszerződésünket” testvérszervezetünkkel, a budapesti MÚOSZ-szal (reméljük, érvényben van), nem kis büszkeség számunkra, hogy ennek eredményeképpen, javaslatainkra, Aranytoll-díjban részesültek erdélyiek is (Kántor Lajos és Szász János 1997-ben, Halász Anna 1998-ban, Szőcs István 1999-ben – a sor a következőkkel folytatódott: Kacsir Mária – 2000, Csávossy György, László Ferenc – 2001, Mag Péter – 2002, Ágoston Hugó – 2005, Csép Sándor – 2006, Koczka György – 2008, Makkai János – 2009, Cseke Péter – 2010, Tomcsányiné Jakab Mária – 2012). Az idén januárban sajnálatosan elhunyt kiváló tévés, Csép Sándor ezredfordulós két mandátumát (1999-2001, 2001-2003) minden bizonnyal sajtónknak az írott formától az audiovizuális felé mutató hangsúlyváltása is eredményezte, barátunk emberi és szakmai kvalitásain kívül. Ambrus Attila főszerkesztő (Brassói Lapok), közíró kollégánk elnökké választása 2003-ban meredek fiatalítást jelentett a MÚRE élén, de ő korábban is tagja lévén a vezetőségnek, biztosítani tudta a folytonosságot; további mandátumai idején (2005-2007, 2007-2010) határozott előrelépés történt a rendezvény- és kiadványszervezésben; a vajdasági, kárpátaljai, muravidéki, horvátországi magyar újságíró egyesületek együttműködésének is ő volt a kezdeményezője, megvalósítója. Mi, eddig felsoroltak már örökös tagjai vagyunk a szervezetünknek.
Karácsonyi Zsigmond főszerkesztő (Népújság) az utóbbi három évben a gazdasági és bizalmi válság ellenére nagy energiabefektetéssel működtetni tudta az egyesületet, ha takaréklángon is. Természetesen nem feledkezhetünk meg az ügyvezető elnökök, a kezdeti hőskorszakban Gáspár Sándor, utána Karácsonyi Zsigmond áldozatos, hatékony munkájáról, sem több vezetőségi tag hozzájárulásáról a huszonhárom év alatt.
Az elnöki utódlások a MÚRE tisztújító közgyűlésein sosem dőltek el elvtelen harcokban, önjelöltek vagy távirányításúak nem győztek; még az ártatlan-fontoskodó lobbizásokra és a demokrácia látszata érdekében kötelességből vállalt esélytelen jelöltségekre is némi meghatódással emlékszem vissza. Remélem, most sem történt másképp.
Rácz Éva, az új elnök – és az első hölgy az egyesület élén! – bizonyítottan jó kommunikátor (ebben mesterfokozattal rendelkező szakember), kormányfőtitkársági, majd minisztériumi tanácsossága kiterjedt kapcsolatrendszert eredményezhetett mind a sajtó, mind más intézmények, civil szervezetek, közületek körében, s ha fontos részt tudott vállalni a román-magyar együttes kormányülések megszervezésében, bizonyára jól szervezi meg majd a MÚRE rendezvényeit is. Személyiségéről és tevékenységéről többet tudhatunk meg egy rokonszenves rádióinterjúból.
Csakhogy... Csakhogy itt és most jóval többről van szó, mint mondjuk arról, hogy ezután a MÚRE közleményei pontosabbak, bátrabbak és színvonalasabbak lesznek!
A legnagyobb gond a tagság megfogyatkozása – miközben újságíróból a mi prérinken is mind több van. A mostaninál volt négyszeresen nagyobb is a MÚRE-tagok száma (és mondanom sem kell, hogy ez nem elsősorban a tagdíj miatt fontos, bár miért ne lenne fontos azért is?), emlékszünk száz résztvevős, tudományos konferenciaszerű vidéki rendezvényekre, jeles meghívottakkal, sokoldalú programmal.
Tudjuk, hogy a piacgazdaság hatásain kívül alaposan bekavart a sajtóéletünkbe is a politika, a kalandor megosztás, a táborozás. Hátha ennek jól érzékelhető csillapodása megkönnyíti Rácz Éva és kis csapatának dolgát új hidak kiépítésében.
Nagy téma az RMDSZ-hez való viszony tisztázása, a vele való nyugodt, kölcsönösen empatikus és segítőkész kapcsolat. Emlékszem, egyszer azt találtam mondani, a MÚRE kész segíteni az RMDSZ-t! Sokan felkapták a fejüket, a külön meghívottként köztünk ülő Markó Béla rögtön megkérdezte, ezt hogyan gondolom – mivel tudná segíteni? Valami olyasmit válaszoltam, hogy objektivitással, elvszerű bírálattal. Szerencsére az utóbbi demokratikus megmérettetések, választások nyomán az RMDSZ visszanyerte nem csak a legitimitását (mert azt pillanatig sem vesztette el), de a tekintélyét is érzékeny és igényes médiánkban; talán múlófélben az idő, amikor kevés figyelemreméltó kivétellel (amilyen például éppen az ÚMSZ is volt!) a rommagyar sajtó – persze kivált a radikális jobboldali – már-már sportot űzött az ócsárlásából.
Persze az RMDSZ-től is elvárható a fokozottabb odafigyelés, annak a felismerése, hogy a sajtót nem uralni kell, persze nem is ajnározni, de mindenképpen erősíteni – ha lehet, minél önösérdek-mentesebben, illetve egy magasabb érdeket: a demokrácia erősítését követve.
Rácz Éva ennek a helyzetnek jó kezelője lehet, félig tréfásan azt mondanám: már azért is, mert a kolozsvári rádió szerkesztőségéből olyan fontos közéleti személyiségek indultak, hozzá hasonlóan, ezen a szép pályán, mint Kelemen Hunor szövetségi elnök s a legutóbb FUEN-alelnöknek megválasztott Vincze Loránt. (Aki, ha jól emlékszem, már első pályázat-sorozatunkon díjat nyert – tizenkilenc évesen.)
Ha létszámban is, de különösen tartalomban és presztízsben gyarapodni akar, a MÚRE-nak véleményem szerint vissza kell állítania az ügyvezető elnöki tisztséget. Tudom, hogy ez – takarékossági okokból? – az Alapszabályból kimaradt, de a jelenlegi Alapszabályt amúgy is alaposan korszerűsíteni kell, alkalmazni kell az új körülményekhez. (Világháló!) Dolgozhat Kolozsváron az elnök, de a Marosvásárhelyen bejegyzett és működő egyesületnek Marosvásárhelyen kellene hogy legyen egy több-mint-irodavezetője. (Ügyvezető elnök nélkül Kántor Lajos és Csép Sándor sem nagyon boldogultak volna Kolozsvárról.) Tudjuk jól, nem egyszerű adminisztrátorról van szó, ahogyan az eddigiek sem egyszerű adminisztrátorok voltak; és példaként-okulásként megnézhetjük akár az RMDSZ eddigi ügyvezető elnökeinek tevékenységét.
Rácz Éva szép esély előtt áll. Lehet, hogy a siker és a kudarc lehetősége ebben a tisztségben sohasem volt ilyen közel egymáshoz, mint most, de csapatával bebizonyíthatja, hogy a stagnálás nem törvényszerű egy ilyen fontos kisebbségi szervezet életében.
Maszol.ro

A Székelyföldért Társaság felhívja az egységes magyar nemzet fennmaradásáért
A Székelyföldért Társaság felhívja az egységes magyar nemzet fennmaradásáért felelősséggel tartozó valamennyi magyar állampolgár, civil, állami és politikai szervezet figyelmét arra, hogy Románia küszöbön álló regionális átszervezése során a Székelyföldön őshonos, többséget alkotó székelyek az újonnan kialakuló közigazgatási régiókban jelentős kisebbségbe kerülhetnek.
Nemzetünk újabb megalázását, az elszakított nemzetrészek erőltetett asszimilációját nem nézhetjük tovább tétlenül. Megálljt kell parancsoljunk a magyarság közel 100 éve tartó Kárpát-medencei térvesztésének! Nem tűrhetjük, hogy a történelmi Székelyföld területi egységének felszámolásával ez a folyamat visszafordíthatatlanná váljon!
Székelyföld nem kerülhet Románia közigazgatási átszervezése nyomán román többségű régióhoz!
Felkérünk minden a Székelyföld megmaradásáért elkötelezett, magyar állampolgárt és civil szervezetet, a jelenleg Magyarországon élő székely honfitársainkat, valamennyi szimpatizánsunkat, hogy a Székely Nemzeti Tanáccsal együtt tiltakozzunk a román kormány ezen törekvései ellen.
Részletek az egyesület honlapján (http://www.szekelyfoldert.hu/) olvashatóak. Kiadó: Székelyföldért Társaság Közhasznú Egyesület (MTI-OS)
erdely.polgarinfo.hu

Erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőinek tiltakozó nyilatkozata
Az Erdélyi-Érchegység egyik legrégibb településén, Verespatakon már a római korban aranybányászat folyt. A több ezeréves tárnákban fellelt viaszozott írótáblákra (tabulae ceratae vagy triptychon) bukkantak. Ezek az időszámításunk után 131-167 között írt daciai emlékek számítanak a római kurziva legrégibb változatainak. Tudományos értékük felbecsülhetetlen.
Altalaji kincsei nem mindennapiak. Ezért ezen a területen a kanadai Gabriel Resources Gold Corporation cég saját aranybányát kívánt nyitni. A ciánt alkalmazó technológia 16 km²-nyi terület tönkretételét jelentené, benne öt heggyel, négy templommal és temetővel, az Alburnus Maior ókori római vár romjaival. A bánya tervezett 15 éves működése után a környezetszennyezés száz évig tartana.
Mindezeket figyelmen kívül hagyva, bizonyos hazai politikai és gazdasági erők olyan irányba, szeretnék a verespataki helyzetet eltolni, mely számukra kedvező lenne.
Neves személyiségek tiltakozó nyilatkozatot adtak közre.
Az alábbiakban közöljük az elektronikus formában eljuttatott nyilatkozatot.
Csomafáy Ferenc
Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőinek tiltakozó nyilatkozata
Erdélyi magyar történelmi egyházaink határozottan ellenzik a „Roșia Montană Gold Corporation” verespataki bányaprojektjét és Románia kormányának célirányos törvénytervezetét, amely az alkotmány és a hatályos jogszabályok ellenében lehetővé tenné ennek megvalósítását.
Egyházaink közös elvi álláspontját tíz évvel ezelőtt kifejeztük, és azt változatlanul fenntartjuk. Természeti környezetünket Isten teremtette, épített és másfajta kulturális örökségünket a környéken élő mindenkori emberek hozták létre utódaik számára. Mindezen értékeket kötelességünk megvédeni bármilyen közvetlen rombolástól és évszázadokra kiható veszélyforrástól. Ráadásul templomaink, temetőink és más helybeli örökségeink egyházaink tulajdonát képezik, amelyekről nem kívánunk lemondani, ugyanakkor eredeti állaguk és helyszínük erőszakos megváltoztatását sem tudjuk elfogadni.
Románia alkotmánya előírja az egészséges és természetes környezethez való jogot, valamint az állampolgárok és az intézmények kötelességét környezetünk védelmét illetően. A magántulajdonhoz való jog sérthetetlenségét, és a lakhely szabad megválasztásának lehetőségét szintén az alkotmány biztosítja. Mindezek mellett 2010-ben az Európai Parlament is egyértelműen állást foglalt a ciántechnológiás bányászat európai szintű tiltása érdekében.
A fentiek alapján megdöbbenve vettük tudomásul, hogy Románia kormánya a közelmúltban jóváhagyta, és a parlament elé terjesztette a bányanyitást elősegítő törvény tervezetét. Tiltakozunk a természetrombolás, a magántulajdon megsértése, a kulturális értékek rombolása ellen, ami a jogszerűtlen törvénytervezet elfogadásával és végrehajtásával bekövetkezne. Felszólítjuk a kormányt, hogy vonja vissza a kifogásolt kezdeményezését! Amennyiben erre nem kerül sor, akkor felkérjük Románia parlamentjének tagjait, hogy az ügydöntő szavazáskor utasítsák el ezt a törvénytervezetet.
Tiltakozásunk megfogalmazásakor tisztában vagyunk azzal, hogy a bányaprojekt beindításához sok helyben lakó, szociálisan hátrányos helyzetű embertársunk fűzött fokozott reménységet, ezért felszólítjuk Románia kormányát, hogy foganatosítson célirányos intézkedéseket a környék munkanélküliségének és más szociális problémáinak megoldására.
Isten óvja környezetünket és jövőnket; bírja jobb belátásra az ezeket veszélyeztető emberi tényezőket
Erdély-szerte, 2013. szeptember 16.
Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke
Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke
Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke
Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke
Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke

Lopás a visszaszolgáltatás, ha magyar volt a tulajdonos
Gheorghe Funar, Vadim Tudor után Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere is úgy véli, a visszaszolgáltatások révén az ügyvédek „szétlopkodják” városát, és a továbbiakban nem hajlandó részt venni a restitúciós bizottságban sem.
A visszaszolgáltatásoknak tulajdonítja, hogy nem tudja valóra váltani nagy városépítő elképzeléseit. Igaz, nem volt hajlandó elmondani, milyen nagy lélegzetű terveket nem tudott megvalósítani a visszaszolgáltatási kérelmek miatt.
Szerinte a Felső-Maros mentén több ezer hektárnyi erdőt adtak oda olyanoknak, akiknek „semmilyen közük nem volt az eredeti tulajdonoshoz”.
Háromszék / Krónika
Erdély.ma

Kelemen Hunor ellenzi Tőkés László román állami kitüntetésének a visszavonását
Ellenzi Tőkés László EP-képviselő román állami kitüntetésének a visszavonását Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. Az RMDSZ elnöke csütörtökön az RFI rádiónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy senkitől nem lehet megtagadni a szólásszabadságot, amit a román alkotmány szavatol. Emlékeztetett arra, hogy az EP-képviselő a román forradalomban játszott szerepéért kapta az elismerést, és azt nem lehet visszavonni az 1989-es érdemeivel kapcsolatba sem hozható egyéb okok miatt.
Tőkés László 2009-ben kapta meg a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatát, amelynek a visszavonását azt követően kezdeményezte az érdemrend több tagja, hogy az EP-képviselő júliusban Tusnádfürdőn azt kérte: Magyarország vállaljon „védhatalmi" szerepet Erdély érdekében úgy, ahogy azt Ausztria tette Dél-Tirol esetében. Ezt a kijelentést román politikusok egy része és a média úgy értelmezte, hogy az EP-képviselő Magyarország protektorátusa alá akarja helyezni Erdélyt, és ezt a román egységes és oszthatatlan nemzetállam elleni támadásnak tekintik.
A kitüntetés esetleges visszavonásáról egy héttagú becsületbíróság dönt, amelynek tagjait az érdemrenddel kitüntettek közgyűlése csütörtökön választja meg.
Kelemen Hunor – aki maga is megkapta az elismerést – kifejtette, hogy a közgyűlésen nem tud részt venni, de levélben fordult a testülethez, s abban kifejtette álláspontját. Leszögezte, ő sem ért egyet mindig Tőkés László nyilatkozataival, de nem is kell vele egyetérteni, hanem meg kell szokni, hogy az alkotmány szavatolja a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot. Rámutatott: ha Tőkés Lászlótól a tusnádfürdői kijelentése miatt vennék el a kitüntetést, akkor lényegében a szólásszabadsághoz való jogot kérdőjeleznék meg. A közgyűlésen részt vesz Eckstein-Kovács Péter, az államfő volt kisebbségügyi tanácsadója, aki vállalta, hogy tagja legyen ennek a becsületbíróságnak, amennyiben a többi kitüntetett a csütörtöki közgyűlésen megbízza ezzel a feladattal.
A román elnöki hivatal illetékesétől az MTI megtudta, hogy a közgyűlésen elvileg csaknem 700 személy vehetne részt, de mintegy 160-an jelezték részvételüket. A csütörtöki közgyűlést követően alakul meg a becsületbíróság, amelynek javaslatot kell tennie az államfőnek arra, hogy vonja vissza a kitüntetést, vagy utasítsa el az EP-képviselővel szemben megfogalmazott kifogásokat.
MTI
Erdély.ma

Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony nyomdokain
Évekkel ezelőtt megfogalmazódott vágya vált valóra a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület elnök asszonyának, Náznán B. Olgának: az egyesület tagjait – és nem csak – elvitte egy dél-erdélyi körútra, az egyesületünknek nevet adó fejedelemasszonyunk nyomdokain járva.
Régmúlt időket idéztünk, történelmünk tárgyi és szellemi hagyatékaival ismerkedtünk, fejet hajtottunk őseinknek a haza felemelkedése iránti elkötelezettsége előtt, de megtapasztaltuk mai pedagógusok, lelkipásztorok erőfeszítéseit is, ahogy határozottan megvetik lábukat a szórványban, talajt biztosítva a felnövő nemzedékek számára.
A megálmodott kirándulásra mintha csak a mi tetszésünkre teremtette volna a jó Isten a sok esős nap közé azt a két szeptemberi első szombat- vasárnapot.
Segesvárt csak érintettük, de azért annyit érdemes megemlítenünk, hogy 1630. december 1-jén az itteni országgyűlésen választották meg a rendek Erdély fejedelmévé I. Rákóczi Györgyöt, Lorántffy Zsuzsanna férjét.
Körutunk első állomása Kőhalom volt. Kőhalom váráról az első megbízható adat 1334-ből származik, amikor is magyar királyi várként említik. Arról, hogy mikor, milyen körülmények között került az erdélyi fejedelmek fennhatósága alól a helyi szász közösség tulajdonába, vajmi keveset tudunk. A várból gyönyörű kilátás nyílik keletre a Hargita, délre a hévízi erdőségek fölött a Bucegi és Királykő, délnyugatra pedig a Fogarasi-havasok láncolata felé. A várhegy aljának keleti felén, Orbán Balázs szavaival élve, ,,ott terül el a nevető városka (Kőhalom) egyenes, zsinórra huzott utczáival, csinos négy szög piaczán lévő ódon templomával".
De ott van a belgiumi támogatással épített református templom és a templom köré összegyűjtött hívek közössége is, akik képesek nemcsak saját magyar iskolát működtetni a helyi gyerekek számára, de felvállalják az idegenből hozott mintegy 40 szegény sorsú diák nevelését, taníttatását is a Szegedi László tiszteletes által megálmodott és létrehozott szórványdiákotthonban. Bizony, megszívlelendő hozzáállása a megmaradáshoz ez a sorsa irányítását saját kezébe vevő közösségnek!
Utunk fő célpontja azonban Fogaras volt, a fogarasi vár, amely az erdélyi fejedelemasszonyok birtokának számított. Lorántffy Zsuzsanna ebben a minőségében I. Rákóczi György feleségeként birtokolta Fogarast. Mindenben, de főként a kultúra és a szellemi élet területén férje mellett állt, ezen időszak békés évei alatt gyarapodhatott Erdély. A fejedelemasszony 1657-ben megalapítja a városban az első román iskolát. Román tanítókat és papokat neveltek itt, így aztán a görög katolikusok Fogarast választották első erdélyi központjuknak. A várhoz tartozó birtokán még 39 román tannyelvű iskolát alapított jobbágyainak gyermekei számára. Megilletődve sétálunk a várban, azokban a szobákban, ahol egykor a fejedelemasszony is lakott.
A mai Fogarason az új református templom lelkésze már annak is örül, ha a 400 főt számláló közösségből valaki bejön vegyes házasságot kötni. Furcsán hat a templomkertben felállított emléktábla felirata, amely csak román és angol nyelven hirdeti, hogy a templomot gróf Teleki József és felesége, Árva Bethlen Kata építtette 1715-1740 között. A templom szomszédságából tekint felénk a Mikszáth Kálmán, Fogaras országgyűlési képviselőjének közbenjárásával 1909-ben épült gimnázium épülete, mai nevén Radu Negru líceum, ahol Babits Mihály is tanított pár évig, de amelyben egyetlen magyar osztály sem működik.
Vajon ma hány, a nemzeti kisebbségek nyelvén működő iskolát vállalna fel valaki a többségiek közül, önszántából, nem külső nyomásra, akár a multikulturalitás nevében? Vagy annak már lejárt a csillaga, ahogy kezdik beismerni a nyugati kultúrák is?
Utunk Nagyszeben felé vezet. Ezen a vidéken egyre gyakrabban ismétlődik a Brukenthal név.
Sietünk, mert még idejében el akarunk érni Alsószombatfalvára, ahol az egykori Brukenthal-kastély kertjében az osztrák–magyar monarchia idején ménest telepítettek és ma is működik a lipicai lovakat tenyésztő és kiképző központ. A lovak gyönyörűek, érdekes a nyeregkiállítás is.
A délutáni napsütésben a busz ablakából gyönyörködünk a csaknem közvetlenül a síkságból kiemelkedő Fogarasi-havasokban, csodálatos képet mutat a fenyveserdőkön felül szürkésfehér sziklaormaival.
Késésben vagyunk, de azért még futja egy késő délutáni sétára Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota nyári kertjében. Az eredeti állapotában megőrzött barokk kert pompájában élvezzük a lenyugodni készülő nap bágyadt fényét, melegét.
Szebenben az éjszakába nyúló, zsíros kenyérre kent székely viccek áradatát tiszta, kényelmes ágyakban pihentük ki.
Másnap reggel az ott működő HÍD egyesület jóvoltából idegenvezetőnk kíséretében és az éppen a piactéren zajló kézművesvásár hangulatában bejártuk Szeben főterét, imádkoztunk a katolikus templomban, ahol már gyülekeztek a hívek a vasárnapi szentmisére.
Utunk továbbvitt az Erdélyi Fejedelemség egykor virágzó fővárosába, Gyulafehérvárra. Útközben láttuk, ahogy dolgoznak a Nagyszeben – Szászváros (Orastie) autópályán. Csak remélhetjük, hogy majd ükunokáink száguldozni fognak az észak-erdélyi autópályán. (Sajnos, a mindenkori bukaresti kormányoknak az A3-as autópálya megépítése sohasem jelentett prioritást.)
A város látnivalói a várfallal körülvett részben láthatók, itt van az erdélyi püspökség, amelyet még Szent István király alapított 1009-bent Gyulafehérvár székhellyel. Idegenvezetővel járjuk körbe a XIII. században épült érseki székesegyházat, ahol az erdélyi fejedelmek és püspökök egész sora nyugszik, köztük az 1648-ban elhunyt I. Rákóczi György, Lorántffy Zsuzsanna férje, az 1980-ban elhunyt Márton Áron, Erdély nagy püspöke, akinek síremléke előtt fejet hajtunk, és a tiszteletére berendezett emlékszobában megörökítjük egyesületünk nevét a vendégkönyvben.
Utunk során mi is, mint a kommunizmus éveiben a törvényen kívül került katolikus egyház, Márton Áron püspököt idézve érezzük: "Az egyetemes bizonytalanság napjaiban megbizonyosodtunk afelől, hogy egyedül vagyunk és a magunk erején kívül csak Istenre támaszkodhatunk".
Nem hagyhatom ki személyes találkozásaimat sem Márton Áron püspökkel: 1956-ban, 11 évig tartó palotafogságának úgymond ,,előestéjén", a marosjárai búcsún, a szentmise utáni ünnepi ebéd közben ölében ülve énekeltem a székely népdalokat, aztán 1969-ben, a börtönből való szabadulása utáni felcsíki bérmaútja alkalmával Farkaslakán részesített a bérmálás szentségében.
Az érseki székesegyház mellett építették 1921–1923 között az ortodox katedrálist, amely I. Ferdinánd román király trianoni döntés utáni, 1922-ben történő újrakoronázásának helyszíne, ezért koronázási katedrálisnak vagy újraegyesítési katedrálisnak hívják.
Nagyenyed ma csendes kisváros, csak történelme beszél a labanc seregek, majd a mócok támadásairól, ahogy azt id. Lörincz Zoltán nyugalmazott tiszteletes meséli. A híres Bethlen Gábor kollégium teljes felújítás alatt áll, a helyi tanács hozzájárulásával és európai pénzeken. A belső udvar iskolaépülete falán olvashatjuk nagyjaink, többek között a híres magyar utazó, Kőrösi Csoma Sándor, Barabás Miklós festőművész, Áprily Lajos költő, Sütő András író nevét, akik mind a kollégium diákjai voltak.
A Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében utolsó állomásunk Torockó. A község egyike azon ritka településeknek, melyek megtartották évezredes szokásaikat és kultúrájukat. Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán egyik legszebb faluja.
Torockóról hazafelé vesszük utunkat, és reméljük, hogy a Székelykő mögül kétszer fölkelő nap fölöttünk is föl fog ragyogni egyszer.
A Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület nevében,
Fogarasiné Bereczki Irma
Népújság (Marosvásárhely)

Évadnyitó az aradi Tóth Árpád Irodalmi Körben
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör szeptember 17-én, kedden délután tartotta évadnyitó ülését a megyei könyvtár Concordia termében.
A rendezvény első részében Kiss Anna és Hevesi József kellemes őszi hangulatot teremtettek Arany János és Petőfi Sándor költeményeivel, majd Kölcsey Ferencre emlékeztek a költő halálának 175. évfordulója alkalmából.
Dr. Brauch Magda tanár, irodalomkritikus részletesen ismertette a reformkort, a népek nemzetté válásának korát, a magyarság öntudatra ébredésének időszakát. Bemutatta a klasszicizmus ellenhatásaként jelentkező romantikát s az irányzat különféle megnyilvánulásait a festészetben, zenében, irodalomban. Megismerhettük a romantika óriásait a világirodalomban és a magyar költészetben, majd Kölcsey Ferenc életművének részletes bemutatása következett. Elhangzott néhány kitűnő verse (Vanitatum vanitas, A Szabadsághoz, Rebellis-vers, Emléklapra), s néhány rövid részlet prózai írásaiból (Nemzeti hagyományok, Parainesis Kölcsey Kálmánhoz) Katona Béla, Lovász Miklós, Czernák Ferenc, Kolumbán Zsolt és Hevesi József előadásában.
A rendezvény végén Czernák Ferenc olvasott fel részletet Illyés Gyula Kölcsey Hymnusáról szóló tanulmányából, majd a Hymnus előadása zárta a műsort.
Szeretetvendégség és baráti beszélgetés tette teljessé a jó hangulatú irodalmi délutánt.
Regéczy Szabina Perle
Nyugati Jelen (Arad)

Bíróságon a Máté-ügy
Bíróság elé állítják Máté András Levente parlamenti képviselőt, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét – közölték tegnap a román hírügynökségek.
A Főügyészség érdekellentéttel vádolja az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnökét, mivel 5 508 lejre tett szert azáltal, hogy feleségét alkalmazta parlamenti irodájába. Máté András Levente lapunk kérdésére elmondta: a bűntényt, amellyel vádolják, akkor lehetne elkövetni, ha közalkalmazottnak minősülne, holott a parlamenti képviselői mandátum választott tisztségnek számít. Az RMDSZ-es politikus emlékeztetett, idén év elején felmentést kapott az ügyészségtől azzal az indoklással, hogy nem tekinthető közhivatalnoknak. Amennyiben őt ennek minősítenék, akkor igazából bármelyik honatyát, parlamenti képviselőt és szenátort, beleértve a kormányfőt és a miniszterelnököt is vádolni lehetne, mert olyan személyt alkalmazott, akivel az utóbbi öt évben munkaviszonyban volt – fejtette ki Máté. Mint elmondta, a Büntetőtörvénykönyv 253. szakasza értelmében, közhivatalnok esetében akkor áll fenn érdekellentét, ha rokont (férjet, feleséget és gyermeket) vagy olyan személyt alkalmaz, akivel munka- vagy kereskedelmi viszonyban volt az elmúlt öt évben.
Szabadság (Kolozsvár)

Újabb leleplezett pribék
Újabb, a kommunizmus idején politikai foglyok halálát okozó, a rabokat embertelen körülmények között tartó és rendszeresen kínzó egykori börtönparancsnok nevét hozta nyilvánosságra szerdán a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER).
Ezúttal Ioan Ficior nyugalmazott ezredest leplezték le, aki a peripravai büntetőtábor parancsnoka volt. Az IICCMER egyúttal feljelentést is tett ellene a legfőbb ügyészségen népirtás miatt – jelentette be Andrei Muraru, az intézet ügyvezető elnöke. Mint elmondta, az intézet munkatársai olyan bizonyítékokra bukkantak, amelyek igazolják, hogy a most 85 éves Ficior parancsnoksága idején, 1958 és 1963 között rendkívül durva bánásmódnak vetették alá a Peripraván őrzött foglyokat, akiket folyamatosan éheztettek és bántalmaztak. „Ioan Ficior elnyomó rendszert vezetett be a politikai foglyok ellen, akikre fenyegetésként tekintettek az új rendszerrel szemben” – mutatott rá Muraru. Mint elmondta, az intézet munkatársai által megszerzett dokumentumok szerint Ficior parancsnoki mandátuma alatt összesen 103 politikai fogoly halt meg a büntetőtelepen. Az IICMER a büntetőtelep összesen ötven túlélőjét azonosította, közülük 21-en nyilatkoztak is az ott átélt borzalmakról. Muraru leszögezte: a Ficior által Peripraván meghonosított módszerek alapján elmondható, hogy annak célja a politikai foglyok kiirtása volt.
Az IICCMEr kutatásai szerint Ficior idejében minden azt szolgálta, hogy az ott fogva tartott emberek elpusztuljanak. Folyamatosan bántalmazták és éheztették őket, a barakkok, amelyekbe jóval több embert bezsúfoltak, mint amennyien kényelmesen elfértek volna, hidegek voltak, és ivóvízből is hiány volt. A rossz élelmezés miatt volt, aki harminc kilósra fogyott. Az elhunytak boncolásánál rabtársaiknak kellett segédkezniük – a belső szerveket egyszerűen vödörbe dobta a kórboncnok, ami pedig a földre esett, a raboknak kellett fölszedniük. A halottakat – az ott zajló régészeti kutatások szerint- tömegsírokba temették.
A volt politikai foglyok visszaemlékezései szerint Ficior személyesen is részt vett a rabok bántalmazásában, kíméletlenül, ököllel, gumibottal verte őket.
Ficior azonban – aki ma Bukaresti nyugdíjasként él – tagadja a vádakat, szerinte a róla szóló „hazugságokat” volt légionáriusok terjesztik. „Ha minden munkatábornak olyan parancsnoka lett volna, mint én, semmi sem történt volna” – állította a sajtó őt felkereső munkatársainak. Magát vallásos emberként jellemezte, „aki képes volt rendet teremteni és fenntartani a fegyelmet.” Kijelentette: a láger parancsnokaként közvetlenül az akkori belügyminisztertől, Alexandru Drăghici-től kapott parancsok alapján cselekedett.
Mint arról beszámoltunk, az IICCMER még augusztus elején jelentette be: vizsgálatot indított a kommunista börtönökben politikai foglyokat megkínzó vagy meggyilkoló egykori börtönparancsnokok és börtönőrök leleplezésére. Összesen harmincöt ilyen személyt fedeztek fel, akik ellen gyilkosság miatt tesznek feljelentést. Az első személy, aki ellen feljelentést tettek, Alexandru Vişinescu, aki az 50-es évek végén, illetve a 60-as évek elején volt a Râmnicu Sărat-i börtön parancsnoka, ebbéli minőségében pedig olyan embertelen körülményeket honosított meg a fegyintézetben, hogy az alultápláltság, illetve a rendszeres bántalmazások miatt több politikai fogoly is életét vesztette. A most 88 éves Vişinescu ellen népirtás gyanúja miatt indított eljárást a legfőbb ügyészség.
Egy élet lágerparancsnokként
Ioan Ficior a Maros megyei Oláhkocsárdon született 1928-ban. A villanyszerelői képzettséggel rendelkező Ficior már 1946-ban belépett a kommunista pártba, 1947 és 1948 között a dicsőszentmártoni elektronikai üzem párttitkára volt. Ezt követően egy évig pártaktivistaként tevékenykedett. 1950-ben vettet rá szemet a belügyminisztérium, három hónappal azt követően, hogy bevonult katonai szolgálatra a craiovai repülős ezredhez. Mivel kitűnő politikai jellemzést kapott korábbi feletteseitől, felvételt nyert az Arad megyei Borosjenőn található tiszti iskolába. Kiváló eredményei miatt hat hónappal később átkerült a Szekuritáté tisztképzőjébe, ahol 1950-ben hadnagyi rangot kapott, majd a katonai elhárításnál kapott beosztást. Itt azonban csak egy évet tölthetett el, mivel családi háttere nem volt megfelelő – szülei és felesége is baptisták voltak – , így áthelyezték a büntetés-végrehajtáshoz, ahol nyugdíjba vonulásáig, 1982-ig tevékenykedett. 1951-ben a Văcăreşti-i börtön altisztképzőjének parancsnoka volt, 1953 és 1955 között a Poarta Albă-i kényszermunka-tábort irányította, 1955 és 1956 között a suceavai börtön parancsnoka volt, majd 156 és 1958 között a Borzeşti-i munkatábort irányította. 1958-ban előbb parancsnokhelyettesként került a peripravai kényszermunkatáborba, amelynek hamarosan a parancsnokságát is átvette. Itt 1963-ig tevékenykedett, amikor áthelyezték az ostrovi munkatáborba. Ezt követően számos munkatáborban és börtönben fordult meg parancsnok-helyettesként vagy parancsnokként, egészen 1982-es nyugdíjazásáig. Jelenleg Bukarestben él, és 5100 lejes állami nyugdíjat kap.
Kényszermunkatábor a Duna-deltában
Periprava kis, lipován falu a Duna-deltában, Tulcea megyében. Összesen 141 lakossal rendelkezik. Az elszigetelt település alkalmas volt arra, hogy a kommunista hatóságok kényszermunka-telepet hozzanak ott létre a rendszer ellenségének tekintett elemek összegyűjtésére. A rabok között légionáriusoktól ellenzéki politikusokig és a rendszert bíráló diákokig számos elem megtalálható volt. Az egykori rabok visszaemlékezései szerint nyaranta nehéz gátépítési és tereprendezési munkálatokkal, állattenyésztéssel és mezőgazdasággal, télen pedig nádgyűjtéssel foglalkoztak. Az élelmezés és a bánásmód mindvégig a lehető legrosszabb volt.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Elfogadta a kormány a „pribéknyugdj-törvényt”
Elfogadta szeptember 18-án, a kormány azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a kommunista börtönökben politikai foglyokat meggyilkoló vagy megkínzó egykori börtönparancsnokok és börtönőrök nyugdíjának csökkentését.
Elfogadta szerdán a kormány azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a kommunista börtönökben politikai foglyokat meggyilkoló vagy megkínzó egykori börtönparancsnokok és börtönőrök nyugdíjának csökkentését. Az igazságügyi tárca által kidolgozott tervezet értelmében megvonhatják az illetmény egy részét mindazoktól, akikről jogerős bírósági ítélet állapítja meg, hogy 1945 március 6. és 1989 december 22. között olyan cselekményeket hajtottak végre, amelyek politikai alapon meghurcolt személyek halálához, testi sérüléséhez vezettek, vagy súlyos, fizikai vagy pszichikai szenvedést okoztak nekik. A tervezet értelmében a munkaügyi minisztérium kezelésében olyan alapot hoznának létre, amelybe az elítéltek nyugdíjának egy részét – súlyos esetében akár 50, de legalább 25 százalékát – átirányítják. Az alapból az egykori áldozatokat, illetve hozzátartozóikat kárpótolnák. A kárpótlás összegéről és időtartamáról szintén a bíróságnak kellene döntenie.
Krónika (Kolozsvár)

Levélben utasította volna ki a magyarokat: megbüntették
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) szerdán 2000 lejes bírsággal sújtott egy román nemzetiségű személyt, aki egy internetes levelezőlistára a magyarokat sértő szöveget küldött.
A megbírságolt személy a magyarok Romániából történő kiutasítását javasolta. "Én legszívesebben a határig kísérném a magyarokat, egy menetjeggyel a zsebükben, és megtiltanám nekik, hogy betegyék a lábukat Romániába" – írta B. V. a levelezőlistára.
Az illetőt egy magyar nemzetiségű személy panaszolta be, akit kizártak a listáról azt követően, hogy sérelmezte a magyargyalázást.
Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke elmondta, hogy a CNCD nyilvánvalóan képtelen követni az interneten fellelhető, magyarokat sértő szövegeket, ám hivatalos panasz esetén valamennyi ügyben eljár.
"Eljárunk akkor is, ha a tanács valamelyik tagja kirívóan diszkrimináló szövegre bukkan a világhálón" – magyarázta. Asztalos Csaba hozzátette, hogy nem ez az első eset, amikor a CNCD magánszemélyt büntet, amiért az interneten gyalázta a magyarokat. Emlékeztetett arra, hogy a tanács pénzbírságot rótt ki Dan Gavrilescu szatmárnémeti labdarúgóra, amiért egy közösségi portálon a magyarok elgázosításával fenyegetőzött.
A diszkriminációellenes tanács egy Fehér megyei lap, az Unirea kiadójára is 2000 lejes bírságot rótt ki szerdán egy magyarellenes cikkért. A szerző arról írt, hogy nem lenne szabad magyarországi zenekarokat meghívni egy gyulafehérvári kulturális rendezvényre, mert a történelem során az erdélyi magyarok "több ezer románt mészároltak le barbár módon".
A CNCD szerdai ülésén a székelyföldi Gyergyóalfalu polgármesterét, Gáll Szabolcsot is megbírságolta mert a község internetes oldala kizárólag magyarul böngészhető.
Mti
Maszol.ro

Előadás Horthyról, Horthy nélkül
A magyar nemzet történetéről tartottak előadást Horthy Miklós udvarhelyi bevonulásának évfordulóján. A kormányzóról azonban nem volt szó.
Az EMNT Udvarhelyszéki Szervezete és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Horthy bevonulása Székelyudvarhelyre címmel hirdetett előadást kedd délutánra a Gondűző Szálloda konferenciatermébe. Körülbelül ötvenen vettek részt Kovács Nemes László történész előadásán, amit Lőrincz Csilla szavalatai és a Terra Siculorum együttes akusztikus hangszereken előadott dalai színesítettek.
Bevezetőjében a történész elmondta, hogy ugyan szakirányú végzettsége van, de nem hivatásos történész, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy előadásának nem az a célja, hogy bárkit is meggyőzzön a maga igazáról, hanem inkább az, hogy elgondolkoztasson.
Az érdeklődők közül háromtól kérdezte meg, hogy hogyan képzeli el az életét 2025-ben, majd levetített egy kisfilmet olyan statisztikákról, amik arról szólnak, hogy Európa lakossága meghatározott időn belül muzulmán vallású lesz.
A magyar népességfogyásról beszélt, majd rátért a történelemkutatás sajátosságaira: 1990 után sok-sok kutató kezdett kutatni, de az csak sokkal később dől el, hogy mi marad meg történelmi ténynek.
„A történelmet a politika hitelteleníti" – jelentette ki az előadó, hozzátéve, hogy nem lehet úgy visszatekinteni a múltba, hogy a mai fejünkkel gondolkodunk. „Nem meggyőzés akar lenni, amit állítok, csak annyit akarok elérni, hogy gondolatébresztő legyen" – tette hozzá a történész, akinek előadásában több neves magyar történész, pl. Raffay Ernő nézetei is helyet kaptak, ami szerint a Trianont a szabadkőművességnek köszönhetjük, s ugyanerről a tőről fakad a liberalizmus és a kommunizmus is.
Az előadás második felében ugyanis Kovács a trianoni traumáról beszélt, s egy olyan vonalra fűzte fel a magyar történelmi tragédia okát, ami 1514-től nyomon követhető. A magyar arisztokrácia hibája szerinte az, hogy a Dózsa György-féle parasztháborútól kezdve megvetette és nyomorba döntötte a magyar parasztságot – a magyar történelem tragédiája pedig ez vezetett a trianoni összeomláshoz.
Kovács László történész a majd két órás előadás alatt rengeteg információt közölt és szintéziseket is vázolt, arra a végkövetkeztetésre jutva, hogy a magyarság és az emberiség előbb-utóbb kárhozatra jut, ha nem kezd tudatosan, a nemzeti konszenzus jegyében gondolkodni.
„Ötven év múlva a gyerekeink beszéljenek majd derűsebb dolgokról" – zárta az előadását Kovács, majd szavalat és újabb dalok következtek az említettek előadásában.
A majdnem két órás előadáson a bevezetést kivéve (pontosan hetvenhárom éve, 1940 szeptember 17-én vonult be Horthy Miklós kormányzó Székelyudvarhelyre) egyetlen mondat sem hangzott el sem Horthyról, sem pedig Székelyudvarhelyre való bevonulásáról.
Katona Zoltán
Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)

Az űrlap alja
Ötvenöt grafika, ötvenöt ihlet
Gazdag látványvilágot felvillantó, sokoldalú kiállítás megnyitójára került sor kedd délután a nagyváradi református püspöki palota emeleti aulájában. A Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) szervezésében állították itt ki a Magyar Grafika, 55 művész, 55 grafika elnevezésű grafikasorozatot, mely egy debreceni gyűjtő, Máté László jóvoltából tekinthető meg a Körös-parti városban. Az alkotások között több ismert váradi vagy nagyváradi kötődésű alkotó munkái is szerepelnek, így többek között Jakobovits Miklós és Mottl Román képei, emellett jó néhány neves kortárs magyarországi művész munkája is látható.
Sz. Horváth István, a PMMC ügyvezető igazgatója köszöntötte a tárlatnyitó résztvevőit, majd Cs. Tóth János művészeti író a debreceni önkormányzat nevében mondott rövid beszédet, kitérve arra, milyen fontos kulturális kapocs erősödik évek óta Debrecen és Nagyvárad között azáltal, hogy az alkotók közösen tesznek az egységes magyar művészet életben tartásáért. Máté László, a kiállított gyűjtemény tulajdonosa beszélt a képek alkotóiról és arról, mennyire fontosnak tartja, hogy a szépség hitbizonylata, azaz a képzőművészet a mai napig egyben tudja tartani a magyar kultúrát. Meleg Vilmos színművész a beszédek között verseket szavalt, majd a rendezvény végén Máté László megajándékozta egy-egy alkotással a PMMC reprezentánsait, így ismerve el a művelődési céh szerepét és fontosságát a váradi és határon túli kultúra megtartásában. A debreceni műgyűjtő ajándékot hozott a váradi Ady Endre Líceumnak is, egy, a névadó költőgéniuszt ábrázoló képet, Meleg Vilmosnak pedig egy emlékplakettet adott át hálából, hogy a színész aktív közreműködőként vesz részt a város kulturális eseményein.
A tárlatnyitó végén tombola is volt, kisorsoltak egy grafikát, melyet a véletlen szerencsének köszönhetően a Reggeli Újság nyert meg. A kiállítás október tizedikéig tekinthető meg, ezt követően továbbviszik azt Kolozsvárra.
Szőke Mária
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Politikusok kerültek a Tőkés László kitüntetését vizsgáló becsületbíróságba
Korábbi és jelenlegi szociáldemokrata politikusok alkotják a többséget abban a héttagú becsületbíróságban, amely azt vizsgálja meg, hogy még ma is méltó-e Tőkés László a 2009-ben kapott kitüntetésre, a Románia Csillaga érdemrend Lovagi Fokozatára.
A Mediafax hírügynökség jelentése szerint a kitüntetettek csütörtök délután tartott közgyűlése a Szociáldemokrata Párt három aktív politikusát, Mircea Geoanát, Ecaterina Andronescut és Gabriela Fireát, valamint a párt korábbi szenátorát, Serban Bradisteanu szívsebészt delegálta a grémiumba.
A becsületbíróság soraiba választották továbbá Ionel Haiducot, a Román Akadémia elnökét, Costin Georgescut, a Román Hírszerző Szolgálat korábbi vezetőjét és Constantin Degeratu tábornokot, a hadsereg volt vezérkari főnökét.
„Nyilvánvaló, hogy a PSD holdudvarába tartozó kitüntetettek előzetes szervezkedése döntötte el a választás kimenetelét" – mondta az MTI-nek Eckstein-Kovács Péter volt elnöki tanácsadó, aki maga is jelölt volt a becsületbírósági tagságra.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa elmondta, hogy a közgyűlés nem foglalkozott a Tőkés-üggyel, csupán a becsületbíróságot választotta meg. Hozzátette, a szabályzat értelmében a választott testületnek Tőkés Lászlót is meg kell hallgatnia, mielőtt a neki megítélt állami elismerés esetleges visszavonását javasolná.
Tőkés László kitüntetésének a visszavonását Victor Ponta miniszterelnök, a PSD elnöke kérte Traian Basescu elnöktől. Az európai parlamenti képviselőt azzal vádolják, hogy megkérdőjelezte Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam jellegét, amikor azt javasolta, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi" szerepet Erdély érdekében úgy, ahogy azt Ausztria tette Dél-Tirol esetében.
A kitüntetés visszavonását az elnöki hivatal az érdemrend belső szabályzatára hivatkozva hárította el. Az államfő szóvivője rámutatott: az érdemrend visszavonását csak olyanok kezdeményezhetik, akik maguk is az illető magas állami kitüntetés birtokosai. Victor Ponta augusztus végén közölte: teljesültek a jogi feltételei az érdemrend visszavonásának, ugyanis pártjának olyan politikusai is kérték ezt, akik birtokosai a kitüntetésnek. Tőkés László 2009-ben, a temesvári népfelkelés kitörésének a huszadik évfordulóján kapta meg a Románia Csillaga érdemrend Lovagi Fokozatát a romániai rendszerváltozás elindításában játszott történelmi szerepéért.
MTI
Erdély.ma

Semjén: minden nemzetnek joga van a létezéshez
Minden nemzetnek joga van a létezéshez és értékei, kultúrája megerősítéséhez – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Nagykárolyban, a Kalazanci Szent József Líceum új épületszárnyának átadó ünnepségén.
A politikus úgy fogalmazott: minden nemzetet és minden kultúrát tisztelni kell, de nekünk csak a mi kultúránk megerősítése a feladatunk, mi ezt adhatjuk az emberiségnek. Ennek teszünk eleget a magyar anyanyelvű oktatást biztosító katolikus iskola átadásával – hangsúlyozta, hozzáfűzve: az egyházi iskolák értékét a nevelő munkájuk „szellemi többlete" adja.
Semjén Zsolt véleménye szerint a kereszténység mindig értékelte a nemzeteket, „az egyház tudja, hogy minden nemzet érték". Ezzel kapcsolatban két „tévedésre" hívta fel a figyelmet: az egyik az, ha nem tartjuk értéknek a nemzeteket, a másik pedig az, ha egy nemzet a saját „életjoga" alapján kétségbe vonja más nemzetek létezéshez való jogát. „Ez utóbbit nevezhetjük sovinizmusnak is" – jegyezte meg.
A római katolikus líceum új épületszárnya csaknem egymillió euróból épült fel, a magyar kormány a költségek egyharmadát finanszírozta. Az épületben négy tanterem, egy tornaterem, egy könyvtár, egy kápolna és egy tanári szoba kapott helyet.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke arról beszélt, hogy a kommunista diktatúra által lerombolt világ egy részét teremtették újra. „A hitet, a kultúrát és a magyar identitást megpróbálták lerombolni, de ez nem sikerülhetett sem a kommunizmusnak, sem más önkényuralmaknak, hiszen ezer éve szilárd alapokon állnak" – fogalmazott.
Mint mondta, a hit és az identitás újraépítésével a múlt felé fordulnak. Ez azonban – folytatta – nem múltba révedést, tévelygést jelent, hanem olyan értékek továbbadását, amelyek kiállták az évszázadok próbáját.
Kelemen Hunor beszéde végén megköszönte a magyar kormány támogatását és további segítséget kért, mondván, „a kétharmad, ha egyharmaddal segít, akkor újra tudjuk teremteni értékeinket."
Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere történelminek nevezte az iskola bővítését, kiemelve a magyar anyanyelvi képzés erősítésének fontosságát.
A Kalazanci Szent József Líceumban a piarista oktatás 1992-ben indult újra. Jelenlegi főépületük 2006-ban került vissza egyházi tulajdonba és 2008 óta folyik ott az oktatás. A csütörtökön felavatott és Schönberger Jenő szatmárnémeti katolikus püspök által felszentelt új épületszárny egy részét már tavaly birtokba vehették a diákok. Az új épületben négy osztályban mintegy száz gyermek fog tanulni – tájékoztatta az MTI-t Kocsis Aliz igazgató.
MTI
Erdély.ma

Brassói Táblabíróság: törvénytelen a székely zászló kitűzése
A Brassói Táblabíróság jogerős ítéletben minősítette törvényte- lennek, hogy a Kovászna megyei Uzon község polgármesteri hivatalára Románia és az Európai Unió zászlaja mellett a székely zászlót is kitűzték.
A szerdán hozott ítéletet a honlapján közölte a bíróság. Az uzoni az első Kovászna megyei székelyzászló-per, amelyben jogerős ítélet született.
A megye prefektusa a Kovászna Megyei Tanácsot, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Barót városok, valamint Lemhény, Árkos és Kökös községek polgármesterét is beperelte a székely zászló kitűzése miatt. E településeken felszólítása ellenére sem távolították el a hivatalokról a székely zászlót.
„Felételezhető, hogy e precedens alapján születnek majd ítéletek a Brassói Táblabíróságon a többi perben is" – jelentette ki az MTI-nek Ráduly István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott uzoni polgármester. Hozzátette, hogy a zászló biztosan a hivatal épületén marad mindaddig, amig a táblabíróság nem közli hivatalosan az ítéletet és annak indoklását, és a feljelentést tevő prefektusi hivatal nem kéri annak az eltávolítását.
A polgármester örvendetesnek tekinti, hogy amióta az uzoni zászlóper elindult, a községben is és Székelyföld más településein is megannyi magánházra került ki székely zászló. „Egyre inkább azt látjuk, hogy az emberek vállalják az identitásukat, és megvédik azt" – mondta Ráduly István.
A jelképek használatát szabályozó romániai törvény értelmében Románia és az Európai Unió zászlaját ki kell tűzni a közhivatalokra, más államok zászlaját viszont csak kivételes esetekben lehet kitűzni. A zászlót kitűző székelyföldi polgármesterek korábban arra a jogelvre hivatkoztak, amely szerint minden megengedett, amit a törvény nem tilt.
MTI
Erdély.ma

Kedvező csillagállás
A nagy marosvásárhelyi autonómiatüntetés által kitaposott ösvényen haladva újabb békés erődemonstrációra készül a székelység. A menetoszlop, illetve élőlánc forma kimondottan látványosnak ígérkezik, mozgósító ereje is van, s ha megfelelő légi és földi felvételek is készülnek róla, a hírműsorok pedig súlyához méltóan tálalják, a székely nép alaptörekvését a világközvéleménynek is célszerűen és hatásosan tudja közvetíteni.
A székely társadalom polgárosodásának elért fokát is méri az, ahogy például Háromszéken összefogás születésének vagyunk tanúi, ahogy egy alapvetően összközösségi törekvést nem kíván egy párt sem kisajátítani, hanem mintegy alárendeli magát a nemzeti érdeknek, és annak sikeréhez kíván hozzájárulni.
Így érhető el az, hogy valóban erőfelmutatás legyen a nagy menetelésből, melyről különben megjósolható, hogy alighanem hosszú lesz, és a számunkra kedvező fordulatot biztosan meghozza.
A székelység talpra állása ugyanis még nem késett el. Területi, demográfiai, területföldrajzi megoszlása, élő történelmi hagyományai olyanok e népnek, melyek – a maiak kellő politikai érettsége mellett – arra predesztinálják, hogy a létező európai autonómiák nyomába eredve azokhoz hasonló belső önrendelkezést vívhasson magának ki. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az Európai Bizottságtól érkező minapi elutasítások jelentőségét – három polgári kezdeményezést is kedvezőtlenül véleményezett a testület – kár lenne túlbecsülni.
Az unió ma, persze, elsősorban a nemzetállamok pártján áll, de mivel szuverenitásukat a maga kohéziója érdekében korlátozni kénytelen, illetve az integráció elmélyítésében érdekelt, előbb-utóbb markánsan változtat majd a százmillió kisebbségi polgár iránti magatartásán. Ma mindenekelőtt magunkra számíthatunk, de továbbra is támpontot jelentenek a kontinens kisebbségi autonómiái, s ha az anyaországok is megteszik a magukét, a célhoz biztosan közelebb kerülhetünk.
A csillagok állása, a nemzetközi és geopolitikai körülmények változása – bár egyelőre méltán vagyunk elégedetlenek velük – ennyire kedvező irányba, mint ma, az elmúlt kilencven évben még egyszer sem indult el. A második világháború előtt született megoldások ugyanis, sajnos, eleve baljóslatú csillagzat alatt fogantak.
B. Kovács András
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Digitalizálás éhomra
Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna. Ez főként a politikusokra áll, leginkább az elitre, ők azok, akik egymást állandóan túllicitálják nagyotmondásban.
Most a tanügyminiszter is beleesett ebbe a csapdába; mintha csak a nagyotmondás bajnoki címére pályázna a kijelentésével, hogy "a legrövidebb időn belül" Románia összes iskoláját rácsatlakoztatja az internetre. Az ügyben, mondta, már készül a "projekt".
Szép terv, csakhogy van egy-két szépséghibája. Talán előbb meg kellene oldani a roskadozó iskolaépületek megerősítését vagy újraépítését, a víz bevezetését a tanintézményekbe, hogy legalább kezet tudjanak mosni a gyerekek, mielőtt számítógép elé ülnének, vagy megjavítani a tetőt ott, ahol esős napokon eláznak a bent ülők. Vagy a tej és kifli programot, mert nagyon sok gyerek számára ez a napi főétkezés. És még nagyon hosszú a meg nem oldott problémák lajstroma.
A tanévkezdés napján látott képsorok sem azt tükrözték, hogy minden rendben lenne az országban, hogy már csak a "digitalizálás" van hátra. Vajon a miniszter nem látott falusi iskolát-óvodát, ahol az udvar mélyén van a latrina? Vagy nem tud azokról az esetekről, amikor kisiskolások fulladtak a befedetlen vagy rosszul fedett pöcegödörbe? És azt sem, amit két nappal ezelőtt láthattunk, hogy az egyik iskola tanulói csoportosan szaladtak át az út túloldalára, mert oda építették az intézmény illemhelyét. A nyilatkozatai szerint, úgy tűnik, a tárcavezető nem tud és nem is akar tudomást venni ezekről a rendellenességekről, számára a "digitális oktatás" a prioritás, amit "nem a jövőnek tervez, hanem a jelennek". Digitalizálunk éhomra.
Újra itt az ősz. Viharokkal, árvizekkel, ítéletidővel. De épp ilyen viharos a közélet és a politika is. Kóborkutya-ügy, Verespatak, tüntetések és ellentüntetések. Semmi pozitív. Ezek után mit várhatunk a téltől? A politikumtól, amelytől emberek millióinak sorsa függ, további veszekedést, marakodást a hatalomért, miközben nem jut idejük az ország gazdaságával, az életszínvonal emelésével foglalkozni. Maradnak a kóbor kutyák, a tüntetések, akárcsak tavaly, amikor heteken keresztül hóban-fagyban követelték országszerte – hiába – az államfő lemondását. Aztán jönnek a téli hófúvások, majd a tavaszi áradások, és újra kampányban találjuk magunkat, újabb ígéretekkel. De lényegében semmi sem változik.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

A Studium Alapítvány a minőségi oktatásért
Didaktikai eszközök a Bolyai líceumnak és a Református Kollégiumnak
– A marosvásárhelyi Studium Alapítvány létrehozásának gondolata 15 évvel ezelőtt született meg, 10 éve avatták fel és adták át használatra a Trébely utcai tanári lakások szakkollégiumát valamint a Rigó utcai orvosi szakkönyvtárat. Három olyan alkalom, amelyet méltó módon kívánunk megünnepelni az októberben megszervezendő Studium-hét rendezvénysorozatával – mondta a tegnap megtartott sajtótájékoztatón dr. Vass Levente, az alapítvány alelnöke.
Az ünnepség részét képezi a Studium Alapítvány, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a marosvásárhelyi Református Kollégium közös, a Bethlen Gábor Alapítványhoz benyújtott pályázata, amellyel 2,9 millió forintra pályáztak a két tanintézmény didaktikai eszközökkel való felszerelésére. A sikeresnek nyilvánított pályázattal végül 700.000 forintot nyertek amit a fent említett célra fordítanak. Amint dr. Vass Levente hangsúlyozta, a Studium Alapítvány fő célkitűzése, az állami magyar felsőoktatás támogatása mellett próbál figyelni a közoktatásra is, hiszen fontosnak tartja, hogy jól felkészült magyar fiatalok kerüljenek az egyetemekre, főiskolákra. Kali István projektvezető, alapítványi tanácsos elmondta, a pedagógusokkal történt előzetes egyeztetés alapján a két tanintézményben több osztályt szerelnek fel korszerű didaktikai eszközökkel, például modern táblákkal, tanszerekkel, taneszközökkel, logikai lapokkal, zenei oktatáshoz szükséges felszerelésekkel. Hozzátette: idén e két tanintézet érdekében pályáztak, az elkövetkező években más iskolákat is támogat az alapítvány. Bálint István, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója hangsúlyozta, célkitűzése a minőségi oktatás a Bolyaiban, a diákok versenyképességének növelése, de ehhez elengedhetetlen az iskola műszaki felszereltségének fejlesztése, korszerű számítógépek, interaktív táblák, információs rendszerek használata. Benedek Zsolt, a marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatója szerint a modern oktatás korszerű didaktikai eszközöket feltételez, ami fontos a jó teljesítmény eléréséhez.
A fenti projekt folytatásának tekinthető a Studium- hét keretén belül megszervezett Budapest Bár jótékonysági koncertje – jelentette ki dr. Vass Levente. A kiemelkedő esemény teljes bevételét szintén a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Marosvásárhelyi Református Kollégium felszerelésének felújítására ajánlja fel a Studium Alapítvány. A koncertre október 9-én 18.30 órakor kerül sor a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Még a koncert napján, az előadást követően nyilvánosságra hozzák az összegyűlt összeget, amit átlátható módon, a tanintézmények vezetésével való egyeztetést követően használnak fel. "Az ígéretek szerint a Budapest Bár teljes énekes kara eljön Marosvásárhelyre koncertezni" – tette hozzá dr. Vass Levente. A sajtótájékoztatón még szó esett a Studium Alapítvány által szeptember 4-én elnyert Magyar Termék Nagydíjról. A Magyar Termék Nagydíj idei pályázatán a Régiók Díját adományozták a Studium Alapítványnak "áldozatos munkájáért, mellyel elkötelezett – folyamatosan magas színvonal mellett – a hagyományok tisztelete, a környezet védelme és a magyarságtudat eszméje iránt".
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Évadnyitó Udvaros Dorottyával
Udvaros Dorottya Mégis szép! című önálló estjével indul az Aradi Kamaraszínház őszi évada. Udvaros Dorottya első önálló estjét szeptember 25-én, szerdán 19 órakor láthatják az érdeklődők a nagyszínházban.
A műsor Brechttől Cole Porteren és Cseh Tamáson át Kamondy Ágiig és Hrutka Róbertig kalandozik – szigorúan a jelenben. „Számomra ennek az estnek a létrehozása egy ünnep, és szeretném, hogy azok számára, akik beülnek, szintén ünnep legyen” – olvashatjuk a művésznővel készült interjúban. Elhangzanak a kortárs magyar irodalom legjelesebb képviselőinek – Térey, Lőrinczy, Bartis, Nádas, Závada – a szövegei, amelyek kifejezetten erre az alkalomra születtek.
„A szerkesztés szempontja az volt, hogy megmutassuk, ezek a zeneszerzők, szövegírók mit gondolnak ma a világról, és a régiek közül is az okos, szellemes költőket, muzsikusokat választottuk, mert gondolat- és szövegcentrikus előadást akartunk létrehozni. Emellett azonban volt még egy irány, ugyanis föltettünk íróknak, költőknek egy játékos, provokatív kérdést: Mi az, amit egy férfi soha nem mondana el egy nőnek?„ – nyilatkozta Vörös Róbert, az est rendezője.
Az előadásra minden Kamaraszínházi bérlet és meghívó érvényes.
Az Aradi Kamaraszínház ezúton értesíti a bérlettel nem rendelkező érdeklődőket, hogy a színházban a helyek beteltek, csak a harmadik emeleten maradtak szabad székek. Ezek a helyek előadás előtt egy órával a helyszínen megvásárolhatóak.
Nyugati Jelen (Arad)

Aradi Magyar Napok – a mi rendezvényünk!
Egyfajta vissza-, majd előre tekintő sajtótájékoztatót tartott ma reggel az RMDSZ Arad megyei székházában Bognár Levente megyei elnök, Hadnagy Dénes választmányi elnök és Faragó Péter ügyvezető elnök.
Visszatekintő, mert a tájékoztató első részében az idei év elmúlt időszakának megvalósításairól volt szó mind közügyi, mind oktatási szinten.
Bognár Levente elnök beszélt a megyében – a magyar közösség számára – megrendezett kulturális eseményekről, azokról a rendezvényekről, melyek a magyarságtudat megőrzését, a hagyományok ápolását szolgálják.
„Rendezvényeinkkel igyekszünk összefogni a magyarságot, helyi és megyei szinten is arra törekszünk, hogy a magyar közösség érdekeit szolgáljuk” – mondta az Arad megyei RMDSZ elnöke.
Hadnagy Dénes a magyar nyelvű oktatás fontosságát emelte ki, néhány számadattal is szolgált a tanintézményeket illetően.
„A sikeres beiskolázási kampánynak (is) köszönhetően Arad megyében a 2013–2014-es tanévben 136 magyar előkészítős kisgyereket, míg az első osztályba 154 magyar gyermeket írattak be. Az óvodákat tekintve megyeszinten 25 olyan intézmény van – beleértve a teljesen magyar nyelvűeket is – ahol magyar nyelvű csoport is működik megközelítőleg 700 kisgyermekkel. Az elemi oktatás 22 osztályában megközelítőleg 650 tanuló van, a gimnáziumi oktatásban 12 osztály működik 600 diákkal, a líceumban 15 osztály van 327 diákkal, egy osztályban zajlik szakiskolai oktatás elektronika-automatizálás szakon” – sorolta a számokat Hadnagy Dénes, majd néhány szóban a jövőbeli tervekről is beszélt.
„Anyanyelvünk és a magyar kultúra megtartása a cél, nagy figyelmet szentelünk iskolánknak, a magyar nyelvű oktatásnak. Szervezetünk számára mindig is fontos szempont volt az oktatás minőségének a javítása, ez ezután is így lesz” – fejtette ki a választmányi elnök.
A sajtótájékoztató második felében a hétvégén kezdődő, a magyarság számára egyik legfontosabb eseménysorozatról, az Aradi Magyar Napokról beszélt Faragó Péter ügyvezető elnök.
Az eseménysorozat teljes programját lapunk hasábjain már ismertettük, ezért most nem térünk ki rá.
„Az Aradi Magyar Napokon egy olyan kulturális eseménynaptárral kell az aradi magyarok elé járulnunk, amelyben mindenki megtalálja azt a kicsi vagy nagyobb részt, ahol az ő igényeit is ki tudjuk elégíteni, ezért az aradi magyar civilszervezetekkel, az aradi magyar egyházakkal közösen egy kéthetes, minőségi programsorozattal készültünk. Lesznek ifjúsági- és sportrendezvények, színház, könyvbemutató, kiállítás – úgy érezzük, hogy ezek a műsorok minden aradi magyarhoz szólnak, és reméljük, hogy el is jönnek, és jól fogják érezni magukat ezeken az előadásokon” – nyilatkozta az ügyvezető elnök.
Természetesen idén is kellőképpen és méltó módon emlékeznek október 6-án a 13 aradi vértanúra szentmisével a templomban, koszorúzással a Szabadság szobornál és a Vesztőhelyen.
„Üzenetünk az, hogy itt Aradon magyarként élve a magyar nyelvet, hagyományokat ápolva kell nekünk megmaradnunk büszkén a történelmünkre, hagyományainkra, kultúránkra felvállalva és továbbvíve azt” – összegzett Faragó Péter.
Az október 6-i rendezvényeken részt vesz Kelemen Hunor, az országos RMDSZ ügyvezető elnöke, Magyarországot nagy valószínűséggel a hadügyminiszter fogja képviselni (ez majd az esemény előtti napokban lesz biztos).
Demény Ágnes
Nyugati Jelen (Arad)