Erdély a huszadik században
Új történelmi eseménysorozatot szervez Marosvásárhelyen a Kós Károly Akadémia Alapítvány Erdély a huszadik században címmel. A sorozat első előadására péntek délután, teljes telt házas közönség jelenlétében került sor a Bernády Ház földszinti termében, ahol Szász Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének nyugalmazott igazgatója tartotta meg Impériumváltás 1918–19-ben és a trianoni békeszerződés című értekezését.
A meghívott előadót, a közönséget, valamint az előadást követő beszélgetés moderátorát, Novák Csaba Zoltán marosvásárhelyi történészt az alapítvány elnöke, Markó Béla üdvözölte. Mint mondta, az új eseménysorozat első értekezése rendkívül fontos előadás. – A Kós Károly Akadémia Alapítvány idén több jeles magyarországi és erdélyi történészt lát vendégül. "Hozott anyagból" dolgozunk, a sorozatot a nagyváradi Szacsvay Akadémia tervezte meg, az eseményeket összehangoljuk. Az előadás-sorozat témája Erdély a huszadik században, annak elejétől a végéig. Az első előadás a huszadik század elejéről, az impériumváltásról, illetve Trianonról szól. Szász Zoltán rendkívül jelentős történész és tudós, Erdély történetének és történelmének közeli ismerője, az Erdély története című, mindannyiunk által jól ismert kiadvány egyik szerkesztője volt. Azé a kiadványé, amely komoly polémiát szült a magyar és román történészek között – mondta Markó Béla, majd átadta a szót az előadónak.
– Kolozsvárt születtem, majd tizenkét évet az életemből Nagybányán töltöttem, utána kerültem Budapestre – kezdte előadását Szász Zoltán. – A huszadik század eleje a magyarság története szempontjából nagyon szerteágazó dolog, mert az a történelem sűrűsödési pontja. Az alapkép mindenki előtt ismeretes. A merénylet okán – amelynek kapcsán a Monarchia büntetőexpedíciót szervezett Szerbiába – senki sem gondolt arra, hogy többéves világháború következik, amelynek végén a kifáradt birodalomban élő nemzetiségek a Nyugat segítségével szétbontják a Monarchiát. Ezt a versailles-i, majd a trianoni béke pecsételte meg. Ez a magyarság legtragikusabb sorsfordulója, amely kapcsán a lelki béke máig sem alakult ki, és ma is a politikum részét képezi. Előadásomat több vitás kérdéskör köré építettem fel: a világháborús felelősség problémája, a vereség felelőssége, a Károlyi-kormány kudarcai, a román megszállás, az esetleges román–magyar unió, a bűnbakkeresés, illetve a békefeltételek.
1918 utolsó negyedében omlik össze a Monarchia. A világháború kitörését Ausztria- Magyarország indította el, az egyetlen ország, amelynek nem voltak területi követelései. A vezető politikusok közül mindennek egyetlenegy komoly ellenzője volt, gróf Tisza István, Magyarország miniszterelnöke. De német nyomásra ő sem ellenezte túl sokáig. Rövid háborúra gondolt mindenki. A Monarchia 51 milliós birodalom volt, amelyet 11 nemzet lakott. Mindez nem volt feszültségmentes, ennek ellenére tartós közösség alakult ki a határai között, a Monarchia erősebbnek bizonyult, mint azt az antant gondolta volna – négy évig állta a háborút, úgy, hogy nem számolt sem Itália, sem Románia támadásával, hiszen azok a szövetségesei voltak. Tisza a románokkal kapcsolatosan nem volt hajlandó engedményekre, az 1916-os támadás okaként az erdélyi románok elnyomását tüntették fel. A támadás döntő csapást mért a magyar belpolitikára, Tiszára haragudott mindenki, holott nem rajta múlt. A parlamentben meglévő háborús béke ezzel véget ért. És mindez a magyarság lejáratásával kombinálódott. Igaz, Magyarország tekintélyének elvesztése már a világháború előtt elkezdődött. ’48 után még igen jó volt Magyarország európai renoméja, a kiegyezés után pedig úgy vélekedtek róla, hogy az alkotmányos monarchiának az európai közösségbe történő bepasszírozásával a hosszú távú béke letéteményese. Mindez a XX. század elején kezdett megváltozni. Amint a magyarországi belpolitikai béke felborult, a presztízsszint lezuhant. Az addig stabilizáló tényező az 1902-es krízis után zavaró tényezővé vált. A belpolitikában Tisza rendszerét túl merevnek tartották, a külpolitika esetében pedig úgy vélték, a magyar nemzet elnyomja a kisebbségeket, és közben megpróbálja felbontani a Monarchiát. Ilyen körülmények között ért minket a háború.
Az őszirózsás forradalom kitörésekor már több nemzetiség bejelentette önrendelkezési igényét. Tisza meggyilkolása illúzió volt abból a szempontból, hogy ezzel megmentik az országot. Károlyi kormányának nem volt hadserege és az antantra kellett hagyatkoznia. A keleti Svájc program, amely szerint kantonokra osztanák az országot, nem keltett nagy visszhangot, a románok pedig nem fogadták el az ajánlatot, ők el akartak szakadni. Károlyiék fő hibája az antant irányában lévő határtalan jóhiszeműség volt. A jóhiszemű politikus rossz politikus. Az 1918 közepén megkötött szerződés nagyon súlyos szerződés volt (25.000 ló, vagonok, munkaszolgálatosok), de elismerte a jogot, hogy a Marostól délre lévő területeken a közjog a magyar állam kezében marad. Ez alkalmat nyújtott az illúzióhoz, miszerint az antanttal lehet tárgyalni. A magyar nemzet esetében pedig bekövetkezett a csodavárás időszaka. A csodavárásé, amely Kelet-Európában valóságos történelmi kategória – mondta részletes, hosszú, de érdekes előadása első részében Szász Zoltán Marosvásárhelyen.
Knb.
Népújság (Marosvásárhely)

Rácz Éva a MÚRE új elnöke
Ujj János nívódíjas
Elemi anyagi körülmények miatt az elmúlt hét végén Gyergyószárhegyen együtt tartották meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) háromévente esedékes tisztújító közgyűlését és évi szakmai táborát – ez utóbbit a Közösségépítő újságírástémakörrel.
A szakmai tábor pénteken a 130 éve születet Kós Károly hagyatékát bemutató előadással és az ehhez szorosan kapcsolódó dokumentumfilmmel kezdődött, H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója és Szabó Zsolt, a Művelődés ny. főszerkesztője közreműködésével. A szombat délután Az újságíró közéleti szerepvállalása címmel Ambrus Attila vitaindítójával indult, majd Vincze Lóránt Kisebbségpolitika és az EU című előadása következett. A magyarországi dr. Csermák Zoltán, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kommunikációs Irodájának főmunkatársa Rólunk-velünk címmel részletezte az anyaország közmédia-politikáját a külhoni magyarság életének minél objektívabb bemutatása érdekében – elképzeléseket körvonalazva és eredményeket felmutatva, köztük a külhoni magyar sajtószolgálat és a tusnádfürdői továbbképző központ beindulását. Igazi vitát – nem véletlenül! – az Etikai vétségek a virtuális térben című előterjesztés váltott ki.
Ezt megelőzően szombaton a kora délutánba nyúlóan került sor – második meghirdetésre – a MÚRE közgyűlésére, amelyen a beszámolók előterjesztése utáni tisztújításon megválasztották az új vezetőségi testületeket és az új vezetőket. Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió magyar adásának szerkesztő-műsorvezetője kapott három évre bizalmat az elnöki tisztségre, Mózes Editet, a marosvásárhelyi Népújság szerkesztőjét megújították a Becsületbíróság elnöki tisztségében, és kialakult az öttagú Végrehajtó Bizottság új összetétele is.
Szombaton este a gyergyószárhegyi Lázár-kastély Lovagtermében ünnepélyes körülmények között adták át az idei nívódíjakat: az írott sajtó kategóriában ezt az aradi Ujj János kollégánk érdemelte ki, míg az elektronikus média kategóriában Kacsó Edith, a bukaresti TV magyar adásának szerkesztője. A Hargita Megyei Tanács és a Gergyószárhegyi Művelődési Központ közös díját Bajna Gyögy gyergyószentmiklósi újságíró, az Oltyán László emlékdíjat Bodolai Gyöngyi, a Népújság szerkesztője kapta.
Kiss Károly
Nyugati Jelen (Arad)

A kisebbségek érdekérvényesítését az európai jogrend szintjére kell emelni
„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Közösség Pártja együttműködése, partnersége, közös munkája bő két évtizedes távlatra vezethető vissza. A Magyarország határain kívül élő két legnagyobb magyar nemzeti közösség képviselőjeként számos kapcsolódási pontot tudunk találni, hiszen legtöbbször azonosak a gondjaink, törekvéseink, céljaink és elvárásaink” − hangzott el Kovács Péter főtitkár felszólalásában a Magyar Közösség Pártjának Kongresszusán, 2013. szeptember 14-én, szombaton, Dunaszerdahelyen.
Az RMDSZ főtitkára a két politikai alakulat legfontosabb kapcsolódási pontjaként az etnikai alapú politizálásba vetett hitet nevezte meg, hangsúlyozva: „a Kárpát-medencében kizárólag az etnikai alapon szerveződő pártok tudják képviselni következetesen, és elvtelen kompromisszumok megkötése nélkül a nemzeti közösségeink ügyét.”
A Magyar Közösség Pártjának aktív szerepvállalásával az RMDSZ arra törekszik, hogy az őshonos nemzeti kisebbségeket ne néprajzi kuriózumként, vagy a kontinens stabilitását fenyegető tényezőként tekintsék, mondta. majd hozzátette: „összefogtunk az európai állampolgári kezdeményezés ügyében is, hiszen számunkra nem kérdés: a kisebbségek ügyét, érdekérvényesítését az európai jogrend szintjére kell emelni.”
Nyugati Jelen (Arad)

Adorjáni: ez a templom számomra a legszebb, mert a miénk!
Feltárult az evangélikus templom gyönyörűen felújított belseje
Közel három órán át tartó ünnepi rendezvényen avatták fel péntek délután a felújított kolozsvári evangélikus-lutheránus templomot. A hozzávetőlegesen kétszáz résztvevő az evangélikus püspökség udvarán várakozott, miközben Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök a 24., kapunyitó zsoltárt olvasta fel, majd a püspök hármas koppantására feltárult a templom gyönyörűen felújított belseje. A rendezvényen először hálaadó istentiszteletet, majd ünnepi közgyűlést tartottak, amelyen egyházi és világi méltóságok – Csutak Ibolya, Fehér Attila, Kelemen Hunor, Prőhle Gergely, Horváth Anna, Máté András Levente, Vákár István, Guttmann Szabolcs és Adrian Petruş – szólaltak fel. Aki a múltba fektet, az a jövőbe ruház be, hangsúlyozta Kelemen Hunor. Közreműködött: Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze (szavalat), Mihaela Maxim (szoprán), Ambrus László (trombita) és Horváth Zoltán (orgona).
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Új elnök a MÚRE élén
Rácz Éva személyében új elnököt választott Gyergyószárhegyen a hét végén összeült Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) tisztújító közgyűlése.
A Kolozsvári Rádió 39 éves munkatársa a szervezet addigi elnökét, az újabb mandátumért versenybe szálló Karácsonyi Zsigmondot győzte le hét szavazattal. A Marosvásárhelyen megjelenő Népújság főszerkesztője húsz éven keresztül foglalt el különböző tisztségeket az újságíró-szervezetben. Legutóbbi mandátumaiban ügyvezető elnökként, majd 2010-től mostanig elnökként dolgozott. Utódja, még megválasztása előtt kifejtette, hogy a tisztség esetleges elnyerése rendkívüli megtiszteltetést, ugyanakkor kihívást jelentene számára. Rácz – aki az egyesület első női elnöke – legfőbb célja hitelesen képviselni a hazai magyar újságírói társadalmat.
Szakmai díjakat adtak át
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének közgyűlése után a gyergyószárhegyi Lázár-kastély Lovagtermében idén is átadták a nívódíjakat. Az írott sajtóban Ujj János (aradi nyugalmazott újságíró), az audióvizuális médiában Kacsó Edit (TVR, bukaresti magyaradás) részesült elismerésben. A Hargita megyei önkormányzat és a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ különdíját Bajna György (Gyergyószentmiklós), az Oltyán László-emlékplakettet Bodolai Gyöngyi (Marosvásárhely) vehette át.
A szakmai szervezet vezetője tizenhét évvel ezelőtt került a pályára, mint a szatmárnémeti Samtelrádió és televízió munkatársa. A MÚRE új elnöke az utóbbi tíz évből közel nyolcat töltött különböző megyei- illetve kormányhivatalokban. RMDSZ színekben Szatmár megye önkormányzati képviselője volt, majd dolgozott a kormány főtitkárságán, vezetett szenátori irodát és tanácsos volt az egészségügyi tárcánál Cseke Attila minisztersége alatt. Miután 2012-ben Nagyváradon polgármester-választási kampányt is vezetett, Rácz Éva visszatért a sajtóba. Kérdésünkre, hogy mit tenne, ha ismét politikai felkérést kapna, a MÚRE új elnöke leszögezte, hogy élete következő tíz évét Kolozsváron és lehetőleg a sajtóban szeretné eltölteni. Ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy az eddigi politikai kötődései ellenére mind szervezeti elnökként, mind rádiós újságíróként tárgyilagosan fog valamennyi erdélyi magyar politikai párthoz illetve sajtótermékhez viszonyulni.
Írott sajtóért felelős alelnöknek Vajda Györgyöt (Népújság), audiovizális alelnöknek Kacsó Sándort (TVR, bukaresti magyaradás) választották. A becsületbíróság elnöke a továbbiakban is Mózes Edith (Népújság) maradt.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Továbbra is tárgyalna az RMDSZ-szel a néppárt
Ismételten egyeztetést kezdeményez az RMDSZ vezetőivel az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöksége olyan aktuális kérdésekben, amelyekben szükségesnek látja a két politikai alakulat közötti együttműködést – döntettek a párt elnökségi ülésén.
Mint az EMNP szerkesztőségünkbe pénteken eljuttatott közleményéből kiderül, a néppárt a romániai alkotmánymódosítás, régióátszervezés, az európai polgári kezdeményezések és az Európai Parlamenti választásokra való közös felkészülés ügyében szorgalmazza az együttműködést, miután Toró T. Tibor EMNP-elnök ezzel kapcsolatos július eleji levelét az „RMDSZ válaszra sem méltatta”. „A 2014-ben esedékes európai parlamenti választások kérdésében a Néppárt elnökségének határozott álláspontja, hogy erős magyar képviseletet az erdélyi magyar politikai erők megállapodása eredményezhet” – hangsúlyozza a közlemény, amely szerint a két politikai alakulat közötti tárgyalások előkészítésével a néppárt Szilágyi Zsolt alelnököt bízza meg.
Az EMNP múlt heti kolozsvári elnökségi ülésének napirendjén az európai parlamenti választások kérdése mellett a „lopakodó régiósítás” is szerepelt. A párt elnöksége úgy döntött: az EMNP folytatja a július 20-i tiltakozássorozat alkalmával elkezdett aláírásgyűjtést a régiósítási tervek ellen, a Székelyföld és Partium autonómiáját szorgalmazó helyi népszavazások kiírásáért. Rámutatnak, noha úgy tűnik, a közigazgatási reform kifulladt és a kormány csak a fejlesztési régiók átszervezését tervezi, javában zajlik a „lopakodó régiósítás”. Az EMNP továbbra is a történelmi régiók mentén történő közigazgatási átszervezés mellett száll síkra, mert szerintük ebben a kérdésben csakis az autonómia a megoldás, hangsúlyozzák. „A Néppárt elnöksége sajnálattal vette tudomásul, hogy az RMDSZ meghatározatlan időre elhalasztotta az őszre tervezett tiltakozó tömegmegmozdulást – a nyáron azzal próbálta leszerelni a megmozdulások kezdeményezőit, hogy az ősz folyamán kell együtt, összefogva tüntetni, most azonban visszalépett, bebizonyítva, hogy akkor sem gondolta komolyan” – fogalmaz a közlemény. Rámutat, az EMNP támogatja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által október 27-ére meghirdetett Székelyek nagy menetelését, és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen aktívan kiveszi a részét a szervezésből is, erre buzdítva valamennyi erdélyi magyar közszereplőt.
Krónika (Kolozsvár)

Egyéves program Bánffy emlékére
Egész éves programsorozattal emlékeznek 2014-ben Erdélyben a 140 éve született Bánffy Miklósra – közölte az MTI-vel Prőhle Gergely, a magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára, miután szombaton a rendezvénysorozat erdélyi szervezőivel egyeztetett Kolozsváron.
Kifejtette: a kolozsvári születésű volt magyar külügyminiszter emlékének ápolása nem pusztán kegyeleti aktus, hiszen mind politikai, mind művészeti tevékenysége a mai napig hat. Ő kezdeményezte a népszavazást, amelynek köszönhetően Sopron visszakerült Magyarországhoz – ez a politikus szerint önmagában egy elévülhetetlen történelmi tett. A nagy ellenállással mit sem törődve ő mutatta be Bartók Béla darabjait a budapesti Operaházban, amikor annak intendánsa volt – idézte fel Prőhle Gergely. Mint beszámolt róla, a szombati megbeszélésen több rendezvény is körvonalazódott, amelyekkel a magyar külügyminisztérium több kolozsvári kulturális intézménnyel közösen emlékezik meg a nagy magyar művészről és reálpolitikusról.
„Már készül Bánffy Erdélyi Trilógiájának román nyelvű fordítása és kiadása: ezért volt jelen a megbeszélésen Marius Tabacu, aki fordítóként számos magyar művet ültetett át románra. A bonchidai Bánffy-kastélyt is szeretnénk jobban bekapcsolni a kulturális körforgásba. A budapesti Operaház és a Kolozsvári Magyar Opera szervezésében alakul egy Bánffy-emlékest, ahol nem zárható ki, hogy Bánffy Miklós díszlet- és jelmeztervei újra láthatóvá válnak” – sorolta a helyettes államtitkár. Hozzátette, a magyar külügyminisztérium eddig is „oroszlánrészt” vállalt abban, hogy a Tőkés Erzsébet vezette kolozsvári Házsongárd Alapítvány felújíthassa a Házsongárdi temetőben álló Bánffy-kriptát.
A helyettes államtitkár Kolozsváron oktatási intézményeket is felkeresett. Elmondta: a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen főleg a magyarországi felsőoktatási intézményekkel való együttműködésről volt szó. Örömmel tapasztalta, hogy a magyar tanítóképzőn növekszik a hallgatók száma – tette hozzá. A magyar költségvetési támogatással működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a kolozsvári kar utóbbi két évben felépült, átadás előtt álló új épületét látogatta meg. „A nemzeti megmaradás és a modernizáció itt is kéz a kézben jár, és úgy gondolom, egy nagyon helyes cél szolgálatában fektették be a magyar adófizetők pénzét” – mondta Prőhle Gergely helyettes külügyi államtitkár.
MTI
Krónika (Kolozsvár)

Díjazták a temesvári Vagabondót a FuxFeszten
A legjobb produkció díjjal jutalmazták a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Vagabondó című előadását Nagyváradon, a FuxFeszten – tájékoztatott hétfőn a társulat.
A szeptember 11-15. között első ízben megrendezett Erdélyi Magyar Hivatalos Bábszínházak Fesztiválján szerepelt a Peter Pashov és Zheni Pashova által rendezett, Karel Čapek szövege nyomán készült Vagabondó bábelőadás. A romániai magyar bábszínházak számára szervezett versenyfesztiválon 11 társulat 17 előadással lépett fel, melyek közül a hat tagú szakmai zsűri (Urbán Gyula, író, rendező, Bartal Kiss Rita, rendező, színész, tervező, Jankó Szép Yvette, fordító, tanár, Kozsik Ildikó, bábszínész, teatrológus, Varga Ibolya, rendező, tanársegéd és Horányi László színész, rendező) a versenyben lévő produkciók közül a temesvári előadásnak ítélte oda a legjobb produkció díját.
A Vagabondó egy fiatal fiú története, aki apja halálos ágyánál ígéretet tesz arra, hogy folytatva a családi hagyományt, ő maga is rablónak áll majd. A naiv lelkű Vagabondó számára azonban ez a feladat sokkal nehezebbnek bizonyul, mint gondolta, így kalandjai során többször válik kifosztottá, mint fosztogatóvá.
A fesztivál keretén belül a zsűri különdíját a Kire ütött ez a gyerek című előadás, a Sepsiszentgyörgyi Cimborák bábszínház produkciója kapta. Az Erdélyi Riport által felajánlott díjat Simon Judit újságíró, a Riport Kiadó igazgatója adta át, a legjobb bábos alakításért, a kolozsvári Puck bábszínház bábszínészének: György Lászlónak.
A legbábosabb produkció díját egy magyar gyerekeket támogató aradi csoport ajánlotta fel. A díjat Szőke Kavinszki András művészeti igazgató adta át. Ezt az elismerést a marosvásárhelyi Ariel bábszínház Mirkó királyfi című előadásáért kapta. A legjobb látvány díját a Szigligeti Színház nevében Czvikker Katalin főigazgatónő adta át a nagyváradi Lilliput Társulat Kormos képpel mutogat című előadásáért.
maszol.ro

Iskolakezdés a szórványban: Válaszút újítani tudott
Közel száz gyerek kezdi az iskolát hétfőn a Kolozs megyei válaszúti szórványkollégiumban. Balla Ferenctől, a Kallós Zoltán Alapítvány igazgatójától megtudtuk, idén újdonsággal is szolgál az alapítvány: kilencedik osztályt is indítanak, ahol mezőgazdasági ismeretekre oktatják azt a tizenhárom gyereket, aki ebben a tanévben beiratkozott az iskolába.
A kilencedikesek nem csak elméleti oktatást kapnak, hanem arra is lehetőségük lesz, hogy egy megművelendő területen elsajátítsák a mezőgazdasági tudás csínját-bínját. Balla igazgató azt is elmondta, egy új épülettel gazdagodnak hamarosan, ahol a neves múzeumban található tárgyi értékeket felújíthatják, illetve reprodukálhatják nem csak az érdeklődő felnőttek, hanem a fiatalok is.
A Kolozsvártól alig harminc kilométerre fekvő Válaszút a Mezőség egyik kis kétezres lélekszám alatti faluja nemcsak Wass Albert születési helyeként közismert, hanem a Kossuth-díjas és Corvin-lánccal kitüntetett Kallós Zoltán miatt is. A néprajzkutató a kilencvenes években hozta létre a nevével fémjelzett alapítványát, amely 1999-ben útjára induló iskolájának első évfolyamában mindössze négy diákot fogadott. Mára az óvodások és elemi osztályosok száma százas létszámra duzzadt.
A kollégium fontosságáról beszélgetve kiderül: komoly problémákkal küszködik az erdélyi magyar társadalom, hiszen gyakran a nyugdíjas tanárnőket kell visszahívni a falvakba, ha pedig erre nincs lehetőség, csak szakképzetlen embereket alkalmazhatnak. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy a minőségi oktatás érdekében nem helyesebb-e bezárni egy iskola kapuit, és megkeresni azt az intézményt, amelyik jó lehetőséget biztosít a gyerekek számára – mondta az igazgató. Válaszúton magyarul tanulhatnak a gyerekek, ráadásul a nehezebb anyagi helyzetben levő családokból származóknak nem kell hozzájárulniuk az iskoláztatáshoz.
Elsősorban a közeli falvakból érkeznek gyerekek, így többen hazautaznak naponta, de a legtöbb gyerek itt alszik, és legfennebb hétvégenként tér haza.
A válaszúti szórványkollégium missziója, hogy a mezőségi szórványban élő magyar családokban élő gyerekeket anyanyelvi oktatásban részesítse abban az esetben, ha az adott településen nincs már erre lehetőségük. 1999-es indulása előtt az alapítvány munkatársai mintegy húsz környékbeli településen keresték fel a családokat, így megállapíthatták, hogy közel száz olyan gyerek vár a beiskoláztatásra a következő években, aki nem számíthat magyar oktatásra.
A Kallós Zoltán Alapítvány kollégiumába 1999-ben még csak négy gyerek iratkozott be, ez a szám az ezredfordulóra már 22-re növekedett, tavaly pedig 96-an részesültek a válaszúti magyar oktatásban. Felmérés született a vegyes házasságokról is: a 96 gyerekből 24-en voltak ebben a helyzetben.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro

Helytörténeti konferencia Szovátán
A Teleki Oktatási Központ, Szováta Város Önkormányzata és a Bernády Közművelődési Egylet a Sóvidék Kulturális Folyóirat Szerkesztőségével együttműködve második alkalommal rendezi meg a Szovátai Helytörténeti Konferenciát, melynek címe: 100 éves a Városháza. A konferencia szeptember 21-én 9 órakor kezdődik a Városháza nagytermében. A szakmai találkozó lehetőséget ad, hogy számba vehessék, bemutathassák a Sóvidék kisrégióra vonatkozó tudományos kutatásokat, ugyanakkor kifejezett céljuk a szakmai kapcsolatok erősítése, kialakítása a különböző területeken dolgozó szakemberek között – áll a szervezők közleményében. A részletes program elérhető a Teleki Oktatási Központ honlapján.
(hírszerk)
Transindex.ro

Brüsszel elutasította az RMDSZ kisebbségvédelmi polgári kezdeményezését
Az Európai Bizottság elutasította a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és partnerei kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezését – közölte hétfőn este a honlapján a bizottság.
A bizottság pénteki keltezésű levelében arról tájékoztatta Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt és kezdeményező társát, Hans Heinrich Hansent, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója elnökét, hogy az európai sokszínűség megőrzését célzó kezdeményezés nem tartozik a jogalkotási hatáskörébe.
A Minority Safepack Initiative elnevezésű javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasol intézkedéseket az EU-nak.
A bizottság elismeri, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása az unió egyik értéke, de hozzáteszi, hogy sem az Európai Unió alapszerződése, sem az EU működéséről szóló szerződés nem nyújt törvényes alapot a kisebbségekhez tartozókkal kapcsolatos jogalkotáshoz.
A bizottság ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a kezdeményezők bizonyos javaslatai hozzájárulhatnak a kisebbségekhez tartozók jogainak átfogó rendezéséhez. Ezek ugyanis alapjai lehetnek a bizottság azon erőfeszítéseinek, hogy javaslatot tegyen egy olyan EU-s jogszabály elfogadására, amely a szerződések alkalmazására vonatkozik.
Az RMDSZ politikusai egyelőre nem nyilatkoznak, elemzik a bizottság válaszát, később hozzák nyilvánosságra álláspontjukat.
Az Európai Unió 2012. április 1-jétől tette lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy egy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel összhangban álló jogszabályt alkothat.
Az erdélyi magyar szervezetek három kezdeményezést is megszövegeztek, ám egyik sem jutott el az aláírásgyűjtés szakaszáig.
Az Európai Bizottság már korábban elutasította a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és partnerei által benyújtott, a nemzeti sajátosságokkal rendelkező régiók védelméről szóló kezdeményezését.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) csak véleményezésre adta be átfogó kisebbségvédelmi kezdeményezésének szövegjavaslatát, de az sem ment át a bizottsági rostán.
MTI
Erdély.ma

Borboly-ügy – Vádat emeltek több székelyföldi önkormányzati vezető ellen
A romániai Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vádat emelt Hargita megye önkormányzatának elnöke, Borboly Csaba, volt alelnöke, Sófalvi László, egy volt önkormányzati képviselő, Pálffy Domokos és tíz társuk ellen – közölte hétfőn honlapján a hatóság.
Az ügyészségi közlemény szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott önkormányzati vezetők 2010 és 2011 között sorozatosan követtek el közérdeket sértő hivatali visszaéléseket Hargita megyei útépítési ügyekben. A vád szerint a visszaélésekkel 4,88 millió lej (331 millió forint) kárt okoztak a megye költségvetésének.
A DNA Borboly Csabát folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel, hivatali visszaélésre való felbujtással, hamisítással és hamis feljelentéssel vádolja. Megállapításuk szerint az önkormányzat elnöke indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket egy olyan útépítő cégnek, amely Pálffy Domokos volt megyei önkormányzati képviselő tényleges irányítása alatt működött.
A vádlottak között szerepel a Hargita megyei önkormányzat több középvezetője és hivatalnoka, az ügyben érintett két cég vezetője, valamint Kósa Péter, Csíkszentmihály RMDSZ-es polgármestere is.
Az ügyészség elrendelte a tíz vádlott vagyonának zárolását. A Hargita megyei önkormányzati vezetők perét első fokon a Marosvásárhelyi Táblabíróság tárgyalja.
Sergiu Bogdan, Borboly Csaba ügyvédje az MTI-nek megerősítette, hogy az ügyészség kevesebb visszaélést ró fel a megyei önkormányzati vezetőnek, mint a májusi őrizetbe vételekor, ugyanakkor a korábbi 1,8 millió lejről 4,8 millió lejre növelték az okozott kár összegét.
„Ugyanaz az ügy, de másként számították ki a kárt” – magyarázta az ügyvéd.
Borboly Csabát és három társát már május 13-án őrizetbe vették, a bíróság azonban elutasította az előzetes letartóztatásra tett indítványt. A Hargita megyei önkormányzat vezetője az ellene folyó vizsgálat miatt három hónapig, augusztus 12-ig nem tölthette be a választások útján szerzett tisztségét.
MTI
Erdély.ma

A házvezetőnő román utódaié a kolozsvári Bánffy-palota
Bírálta kolozsvári látogatása alkalmával Daniel Barbu művelődési miniszter a Szépművészeti Múzeumként működő Bánffy-palota visszaszolgáltatását.
A tárcavezető hozzátette: az állam élni kíván visszavásárlási jogával, amennyiben a tulajdonos úgy döntene, hogy eladja a barokk palotát. A Szabadság értesülései szerint Bánffy György egyik házvezetőnőjének román anyanyelvű utódai szerezték meg a tulajdonjogot.
A kormányzó az ingatlan egy részét annak idején ráhagyta. Barbu azt is elmondta, a törvényes előírás szerint a visszaszolgáltatott ingatlanok korábbi rendeltetését tíz éven keresztül biztosítania kell a tulajdonosnak, viszont az állam 2014-től így már nem támogathatja az intézmény működését.
Háromszék / kronika.ro
Erdély.ma

Nyilatkozat a FUEN által benyújtott európai polgári kezdeményezés elutasítása tárgyában
Az Európai Bizottság főtitkársága tegnap, szeptember 16-án hozta nyilvánosságra elutasító válaszát az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEN) által benyújtott európai polgári kezdeményezés tárgyában. A válasz indoklása önmagában sokatmondó. Bár az uniót megalapozó szerződések védik a nyelvi és kulturális sokszínűséget és tiltják a valamely nemzeti kisebbséghez való tartozás alapján történő hátrányos megkülönböztetést, mégsem alkotható európai jogszabály a fentebb említett értékek védelmében. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy bár ez év júniusában, a dél-tiroli Brixenben átadtuk saját kezdeményezésünk szövegét és az EB jogi szolgálatának negatív véleményezését, az RMDSZ szakértőinek nem sikerült olyan szövegváltozatot alkotniuk, amelyet elfogadhatónak nyilvánítanának Brüsszelben. A jelenlegi az immár negyedik Brüsszeli visszautasítás a nemzeti közösségek jogai érdekében indítandó polgári kezdeményezések ügyében.
A magyar-magyar szolidaritás, az európai kisebbségi szolidaritás és az autonómiáért történő közös fellépés lehetősége ilyen körülmények között újból felértékelődik.
Az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács továbbra is fenntartja véleményét: a. az európai polgári kezdeményezés ügyének nem szabad a politikai verseny áldozatává válnia;
b. felkérjük Tőkés Lászlót, a KMAT elnökét, hogy hívja össze a Kárpát-medence magyar szervezeteinek vezetőit;
c. a magyar-magyar szolidaritás jegyében felkérjük az RMDSZ-t, hogy vizsgálja felül korábbi álláspontját, és vegyen részt a KMAT munkálatain egy közös európai polgári kezdeményezés megszövegezése érdekében.
Az európai intézmények közönyös, elutasító magatartását csakis közös európai összefogással lehet megváltoztatni. 2013. szeptember 17.
Brüsszel-Kolozsvár Sándor Krisztina
az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke
Szilágyi Zsolt
az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke
Erdély.ma

Két tagja lesz az RMDSZ-nek a Verespatak-bizottságban
A kedd délutáni egyeztetések következtében két taggal képviselteti magát az RMDSZ a Képviselőháznak és a Szenátusnak a verespataki bányaberuházásról szóló törvényt vitató együttes bizottságban, így Korodi Attila Hargita megyei képviselő mellett Végh Sándor Szilágy megyei szenátor vesz részt a bizottság munkálataiban.
Mint ismeretes, a Képviselőház és a Szenátus plénuma együttes ülésen vitatta meg ma, szeptember 17-én azt a kezdeményezést, amely egy közös speciális bizottság létrehozását kéri, hogy a Verespatak térségében megvalósítandó arany és ezüstérc kitermelésre vonatkozó, a Kormány által előterjesztett törvénytervezetet megvitatassa. Annak ellenére, hogy az RMDSZ nem szavazta meg a bizottság létrehozását, Korodi Attila képviselő és Végh Sándor szenátor által vesz részt a munkálatokban.
Erdély.ma

Kevesebb osztály a Bod Péter Tanítóképzőben (Kézdivásárhely)
Tizenegy osztályban 295 tanulóval kezdte az új tanévet tegnap a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző. Harminc-harminc tanulóval két kilencedik, egy óvó-tanító képzős és egy filológia–nyelv osztály indult. Tíz osztály középiskolai, egy pedig technikumi. Az előző tanévhez viszonyítva idén egy líceumi és egy technikumi osztállyal indult kevesebb.
A tanévnyitó Beder Imre református lelkipásztor áldásával kezdődött, majd Len Rita iskolaigazgató szólt az egybegyűltekhez, köszöntötte a gólyákat és az iskola többi tanulóját, illetve a pedagógusokat. Külön megköszönte eddigi munkáját a nyáron nyugdíjba vonult László Katalin volt iskolaigazgatónak. A megyei tanfelügyelőség üdvözletét Kőmíves Noémi magyar szakos tanfelügyelő, a polgárközeli rendőrség üzenetét pedig Szőcs Tibor tolmácsolta. Ezt követően az iskola tanulói tanévnyitó műsort mutattak be.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Szórványbástya-erősítés
Szászrégeni Magyar Kulturális Napok
Nagyon sikeres, telt házas rendezvényt szervezett a hét végén a Kemény János Művelődési Társaság és az RMDSZ városi szervezete Szászrégenben, az első Magyar Kulturális Napokat. A rendezvény lényegét talán Nagy András volt polgármester ünnepi beszédéből vett idézettel foglalhatnánk össze: ...az esemény nem más, mint a kultúránk, anyanyelvünk, hagyományaink ápolására irányuló törekvés. Mi itt Szászrégenben akarunk itthon lenni, helyi szinten szerveződni, magyarul beszélni, dalolni, zenélni, táncolni, szórakozni...
A rendezvény első mozzanata a magyarrégeni templomkertben volt, ahol pénteken délelőtt a magyarrégeni 037-es Koós Ferenc cserkészcsapat toborzót szervezett. Ezen több mint 40 iskolás vett részt, azzal a céllal, hogy a mozgalomba frissen bekapcsolódottak a "nagy elődöktől" kapjanak tájékoztatót arról, hogy mit is jelentett a betiltás előtt és mit jelent most cserkésznek lenni.
Ennek a gondolatnak a jegyében szervezték meg, ugyancsak délelőtt, a radnótfájai kistemplomban azt a történelmi vetélkedőt, ahol négy középiskolás csapat mérte össze ismereteit Szászrégen múltjáról, s arról is kellett érvelniük a zsűrinek, hogy miért jó régeninek lenni? A versenyt a Regun csapat nyerte, de tulajdonképpen senki sem veszített, hiszen igen érdekes történelmi ismeretekkel gazdagodhattak a diákok.
A Magyar Kulturális Napok megnyitója pénteken este volt az Eugen Nicoara Művelődési Házban, ahol házigazdaként először Nagy András volt polgármester, az RMDSZ Szászrégen körzeti elnöke szólalt fel, hangsúlyozva, hogy a rendezvénynek hagyományt szeretnének teremteni, hiszen az a célja, hogy a magyarságot, a megbékélést, a közös akaratot és az összefogást szolgálja.
Dr. Zsigmond Barna Pál, a csíkszeredai magyar konzulátus főkonzulja dicséretesnek mondta a kezdeményezést, szerinte a szórványbástyákat így lehet megtartani, s azt is elárulta, marosvásárhelyiként mindig szívesen utazott Régenbe, s csak jó emlékei vannak a városról.
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke a kulturális rendezvény mellett jó példával is szolgált a szórványépítkezésről. Kiemelte Ady István kisfülpösi lelkipásztor áldásos munkáját, aki nemcsak az említett településen, hanem Szászrégenben is szórványkollégiumot szeretne beindítani. A kultúra mellett a megtartó erőnk az oktatás, a nevelés – ezért jó példa a tiszteletes kezdeményezése. Felszólalt még Szép Gyula, a Communitas Alapítvány kuratóriumának tagja, aki a szervezőket a támogatásukról biztosította.
A továbbiakban díjazták a különböző diákvetélkedők nyerteseit, majd életműdíjat kapott id. Jorga Ferenc képzőművész és Samu Pál tanár, a magyarrégeni cserkészcsapat alapító tagja és volt vezetője.
Az ünnepi műsorban fellépett Ördög Tímea és Ördög Ödön testvérpár, a szászrégeni Sófár ifjúsági keresztény zenekar tagjai, majd az Ördögbál című táncszínházi produkciót láthatták a jelenlevők.
Az ünnepség szombaton folytatódott. Délelőtt a magyarrégeni imaházban – Baróthi Ádám és Jorga Ferenc szászrégeni képzőművészek szervezésében – nyolc szászrégeni és elszármazott képzőművész munkáiból álló kiállítást nyitottak meg. Ezalatt az Eugen Nicoara Művelődési Ház nagytermét a diákok foglalták el szüleikkel, társaikkal együtt, ugyanis az általuk előkészített műsorral léptek fel. A zömében negyedik osztályosokból álló Csipetkék a Ludas Matyi színjátékot adta elő, a nyolcadikosok Rosszcsontok színjátszói az Érettségi című iskolás vígjátékot mutatták be, majd népdal- és néptánc-előadás is volt. Felléptek a Gyöngyharmat és a Gyöngyvirág együttesek és a korábban Szászrégenben szervezett Rügyecske hagyományőrző népdalvetélkedő döntősei is.
Délután a zsúfolásig megtelt DIO Házban két fiatal történész, László Márton és Novák Zoltán Szászrégen közelmúltjáról értekezett, sok olyan új adattal, ténnyel egészítve ki a város krónikáját. A színházkedvelők este a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Yorick Stúdió közös produkcióját, a Bányavirágot tekinthették meg.
Vasárnap délelőtt az ünnepség a városi parkba és a sportkomplexumba költözött. Reggel a sportteremben minifoci-bajnokságot tartottak. A turné végén a magyarrégeni csapat vehette át a szimbolikus kupát – mondhatni várható volt, hiszen több évtizede együtt focizó öregfiúkról van szó, akiket a pályán Nagy András irányít... Igen nagy érdeklődés volt a gulyásfőző verseny iránt is, tíz csapat nevezett be. Hosszan tartó mérlegelés, kóstolgatás után dőlt el, hogy ki főzte a legízletesebb gulyást. Gasztronómia terén az abafájiaknak járt az "arany fakanál". De mindenki láthatta, aki ott járt, hogy mindegyik készítmény versenyképes volt, hiszen pillanatok alatt kiürültek az üstök.
Délután az Avântul-pályán felállított színpadon néptánc- előadásokkal indult a műsor. A felfalui Bíborka, a beresztelki Lángvirág, a szászrégeni Eugen Nicoara Művelődési Ház Rügyecskék tánccsoportjai fűtöttek be a színpadon. Népdalokat is adtak elő, és a kisebbekkel interaktív vetélkedő zajlott, valamint kívánságműsor, amelyet a katolikus egyház In Eternum könnyűzene-együttese szolgáltatott. A rendezvény két legismertebb szászrégeni előadóművész fellépésével zárult. Színpadra lépett Szabó Előd és a Titán zenekar, valamint Vizi Imre.
A háromnapos rendezvény ezúttal nem tűzijátékkal, hanem meghittebb mozzanattal, lampioneregetéssel zárult – talán szimbolikus gesztusként jelezve, itt vagyunk, együtt vagyunk, megmaradunk...
Vajda György
Népújság (Marosvásárhely)

Tanévnyitó a Téglásban
Magyarságbástyává nőtt iskola
Kilencedik tanévét kezdte ma a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum. Az ünnepi tanévnyitón pedagógusok, szülők és diákok mellett az RMDSZ, a dévai Szent Ferenc Alapítvány, a történelmi magyar egyházak, illetve számos közintézmény és civilszervezet képviselői is jelen voltak.
Kocsis Attila Levente iskolaigazgató örömmel köszöntötte a tanintézmény több mint hatszáz diákját, köztük a két előkészítő osztályba iratkozott gyermekeket és persze a pedagóguskollégákat, szülőket, meghívottakat. Derűs hangnemben indított beszédében azonban hangsúlyozta: az idei tanév komoly kihívást jelent a tanintézmény számára. Elsősorban azért, mivel a tavalyi végzősök kiemelkedően jó érettségi eredményei igencsak magasra helyezték a mércét. – A nyári érettségi nyomán, amikor a matematika-informatika osztályunkban száz százalékos sikert könyvelhettünk el, iskolánk a megye legjobb tanintézményeinek sorába került. Úgy kell dolgoznunk, hogy ezt az eredményt megtartsuk, s ha lehet, még jobbá csiszoljuk – fogalmazott az igazgató. Az idei tanév kihívásai között azonban a tanügyi rendszerben várható változásokat is megemlítette. – Lesznek előre betervezett változások, mint a második, negyedik és hatodik osztály végi felmérések, amikre időben fel lehet készülni. Van azonban néhány olyan hirtelen módosítás, amikre nem számítottunk. Ilyen a nyolcadik végi vizsgajegy felértékelődése, illetve a tanév szerkezeti átrendezése. Önmagában egyik sem rossz, de nem számítottunk rá. Nagyon remélem, hogy e tanévtől, az eredményesség érdekében ritkulni fognak a váratlan változásokat hozó minisztériumi rendeletek – fogalmazott a tanintézmény vezetője.
Palkó Cecília, a dévai Szent Ferenc Alapítvány igazgatója a változó rendszerben a diákok felelős magatartására hívta fel a figyelmet. – Az iskolában töltött évek alatt fel kell építenetek a tudás falát. Ebben helyet kapnak a nagy kövek és az apró kavicsok is. Fontos, hogy egyetlen kő se maradjon ki, és mindent időben, pontosan a helyére illesszetek. Mert ennek a falnak kell megbírnia majd az érettségit. S ha nem elég alapos az építkezés, a fal összedől – hívta fel a figyelmet Palkó Cecília.
Vlaic Ágnes kisebbségi tanfelügyelő asszony is a céltudatos tanulásra, munkavégzésre buzdított. – Minden nap jelöljetek ki magatok számára egy apró lépést, mely az igazi nagy célotok felé vezet, és azt próbáljátok becsülettel megtenni. Este vonjatok mérleget, hogy pontos képetek legyen az előrehaladásotokról – biztatta a diákokat a tanfelügyelő, majd felolvasta a megyei főtanfelügyelő üdvözletét.
Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke az első tanévkezdést idézte fel beszédében. „2005. szeptember 12-én csengettek be először az önálló magyar iskolába itt, Déván. Életem felejthetetlen napjai közé tartozik az első tanévnyitó, mindig emlékezni fogok rá. Akkor és a későbbiekben is, még sokáig voltak kételkedők, akik nem igazán bíztak az akkor megszülető önálló magyar oktatási intézmény jövőjében. Ma már világosan látszik mindenki számára, hogy kilenc évvel ezelőtt nem csupán iskolát avattunk, hanem erős magyarság-bástyát hoztunk létre, talán nem hibázok, ha azt mondom, hogy Dél-Erdély legerősebb magyarság-bástyája lett a Téglás Gábor Elméleti Líceum. Az összefogás által született ez az iskola: a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, a történelmi egyházak, a magyar közösség kiállása és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség következetes támogatása együttesen eredményezte a Téglás Gábor Elméleti Líceum megszületését” – fogalmazott Winkler Gyula. Az EP-képviselő beszédében utalt az iskola névadójának szellemi örökségére is. Téglás Gábor nemcsak tanár és hosszú évtizedekig iskolaigazgató volt, hanem kutatóként és régészként is dolgozott a Hunyad Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat igazgatójaként. Ezt a szellemi örökséget folytatta tulajdonképpen az iskola azáltal, hogy a tavaly bekapcsolódott az Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket nevet viselő mozgalomba. „Nemcsak, hogy bekapcsolódtunk, hanem jóval többet tettünk, hiszen a mozgalom tavalyi legsikeresebb rendezvénysorozatát valósítottuk meg iskolaverseny formájában, éppen ezért arra kérem az iskola vezetőségét, szervezzük meg idén is a vetélkedőt, hogy követendő példává válhassunk akár egész Erdélyben” – mondta Winkler Gyula a tanévnyitón.
A továbbiakban felszólalt Széll Lőrinc, a Hunyad Megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság vezetője is, majd Koppándi Benczédi Zoltán unitárius lelkész és Albert Leánder ferences atya Isten áldását kérte a tanintézmény munkaközösségére.
Az idei tanévnyitó ünnepélyességéhez az iskola legkisebb diákjai is hozzájárultak, ragyogó szemmel, szép, tiszta kiejtéssel szavalva a vakáció-búcsúztató, iskolaköszöntő verseket.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)

Óriási érdeklődés a most indított magyar szakoktatás iránt
Közel 90 ezer Kolozs megyei gyerek kezdte meg a 2013/2014-es tanévet
Valentin Cuibus, Kolozs megye főtanfelügyelője az általa vezetett intézményben tartott sajtótájékoztatón bejelentette: megyénkben tegnap 87 642 gyerek számára kezdődött el a 2013/2014-es tanév – a tanfelügyelőség nyilvántartásában 18 299 óvodás és 69 343 iskolás szerepel. A főtanfelügyelő beszámolt arról is, hogy tavalyhoz képest idén 1400-zal nőtt meg az előkészítő osztályba beíratott gyerekek száma, majd több fontos célkitűzést fogalmazott meg a 2013/2014-es tanévre vonatkozólag, köztük azt is, hogy a technológiai profilú kilencedik osztályok aránya érje el az 50 százalékot. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettestől megtudtuk: az idén beindított magyar tannyelvű kilencedikes szakosztályok iránt óriási volt az érdeklődés. Összeállításunkban ugyanakkor beszámolunk a kolozsvári iskolák tanévnyitó ünnepségéről is, hiszen a Református Kollégium kivételével valamennyi magyar líceumban tegnap szólalt meg először a csengő.
– Idén 5349 gyerek kezdte el az előkészítő osztályt, szemben a tavalyi 3980-nal; a 2013/2014-es tanévben 257 előkészítő osztályt tartunk nyilván. Első osztályba jelenleg 4260 gyerek jár. Közülük 200-ra tehető azoknak a száma, akik tavaly nem jártak előkészítő osztályba, ám a törvény lehetőséget adott arra, hogy idén még beirathassák őket az első osztályba. Két gyereket ma, a tanévnyitó napján írattak be szüleik az előkészítő osztályba – közölte a hétfőn délben a tanfelügyelőségen megtartott sajtótájékoztatón Valentin Cuibus főtanfelügyelő, majd azt is elmondta, hogy a 2013/2014-es tanévben kevesebb kilencedikes van a megyében. Habár a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség 201 kilencedik osztályt hagyott jóvá, eddig csak 192 osztály jött létre.
A főtanfelügyelő szerint az idei célkitűzéseik között szerepel a vidéki oktatásra való fokozottabb odafigyelés, ingyenes érettségi felkészítők tartása a régebbi végzősök számára is, illetve jogilag neves belvárosi intézményekhez tartozó, ám csak elemi tagozatos tanintézetek létrehozása. – Nem tagadhatjuk le, hogy még jókora a különbség a városi és a vidéki oktatás között. Ezért a tanfelügyelőségnek fokoznia kell az együttműködést a vidéki önkormányzatokkal, mert az infrastruktúrabeli gondokat csakis ezek a hatóságok oldhatják meg. A tanulmányi eredmények javítása érdekében folytatjuk az órahallgatásokat, és havonta egyszer úgynevezett metodikai napot tartanánk a vidéki iskolákban, melyek keretében a tanárnak lehetőséget biztosítunk a tapasztalatcserére a tanfelügyelőség szakembereivel – magyarázta a főtanfelügyelő. Cuibus elmondta: a megyében, a kilencedik osztályban az elméleti oktatás 60, a technológiai pedig 40 százalékot tesz ki. Ez persze kevesebb a tanfelügyelő által korábban hangoztatott aránynál, aki szerint az elméleti oktatás arányának nem kellene meghaladnia az 50 százalékot.
Azt is megtudtuk, hogy a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség október elején összesen 150 ezer lejjel jutalmazza azt a 250 tanulót – és az őket oktató tanárokat –, akik dobogós helyezést értek el a tantárgyversenyek országos szakaszain. Elhangzott továbbá, hogy ingyenes képzést szervez a tanfelügyelőség azon fiatalok számára, akik korábban befejezték a 12. osztályt, és jövőre érettségizni szeretnének. A főtanfelügyelő arra buzdította tehát az érettségizni vágyó „véndiákokat”, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.
Delta-mutató és egyéb érdekességek
Több szülő emelt kifogást a tanfelügyelőségen azért, mert az elemi tagozatos gyerekek egy épületben, azaz egy udvaron vannak a nagyobbakkal, és ez nem jó a kicsiknek. Ezért a tanfelügyelőség kísérleti jelleggel a következő, a 2014/2015-ös tanévben neves belvárosi tanintézetekhez tartozó elemi tagozatokat hoz létre, amelyekben csak 6–11 év körüli gyerekek járnak majd. A főtanfelügyelő nem volt hajlandó elárulni, hogy melyik két tanintézetről van szó, azt viszont elmondta, hogy a tanfelügyelőség most dolgozik az úgynevezett „delta-mutatószámon”. Ez a koefficiens azt vizsgálja, hogy mekkora a különbség az V–VIII. osztályos gyerekek tanulmányi átlaga és a vizsgán elért eredmények között. Amennyiben a két jegy közötti különbség meghaladja a 2-t, a tanfelügyelőség fokozott figyelemmel fordul az illető iskolák felé, és monitorizálja az ott oktatók tevékenységét.
Mint elhangzott, a nyolcadikosok és az érettségizők számára megszervezendő próbavizsgákat ettől a tanévtől nem megyei, hanem országos szinten szervezik meg. Ez azt jelenti, hogy ugyanazt a tételt kapja minden diák, ugyanabban az időpontban. Az elmúlt tanévben még a megyei tanfelügyelőségekre hárult a tétel kiválasztása és a vizsga lebonyolítása.
Vidéken is beteltek a magyar helyek
Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettestől megtudtuk: az idén óriási volt az érdeklődés a frissen beindult kilencedikes szakképzés iránt. – A Báthory-líceumban a nyomdászati szakosztály már az első fordulóban betelt. Hasonló volt a helyzet a Brassai-líceumban indított turisztikai és az Apáczai-líceumban már hagyománnyá vált közgazdasági osztály esetében. A kolozsvári Szállításügyi Líceumban több mint harminc magyar fiatal jelentkezett az autószerelői osztályba. A válaszúti mezőgazdasági osztályban nem teltek be ugyan a helyek, de beiratkozott annyi magyar fiatal, hogy az osztály létrejöhessen. A szamosújvári P. Maior Líceumba 29 magyar gyerek jelentkezett a kilencedik reál osztályba. Ugyanitt az Ana Ipătescu Líceumbean a humán osztályba is összegyűlt annyi gyerek, amennyi az osztály működéséhez szükséges. A dési A. Mureşanu Líceumban is létrehoztunk egy reál kilencedik osztályt 16 gyerekkel. A bánffyhunyadi Vlădeasa Iskolaközpontban 14 magyar gyerek iratkozott be a közélelmezési osztályba. Nagy volt az érdeklődés a Tehnofrig Iskolaközpontban már hagyományos közélelmezési osztály iránt is – közölte a főtanfelügyelő-helyettes, aki szerint a Kolozs megyei jó példát más megyék is követhetnék.
Szabadság (Kolozsvár)

Négy országos bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera
– Nevezhetném ezt az előttünk álló időszakot az országos bemutatók évadának, hiszen december közepéig négy országos bemutatót tartunk. Nem valamilyen ismeretlen vagy esetleg új, jelenkori zeneszerzők műveit rántjuk elő, hanem az operairodalom talán legismertebb zeneszerzőinek műveiből láthat néhányat a közönség – hangsúlyozta Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója tegnap délben tartott sajtótájékoztatóján. Kifejtette: elsőként Gioachino Rossini Ory grófja című vígoperáját játsszák szeptember 22-én, vasárnap délután 6 órától, a francia nyelvű produkciót magyar és román nyelven feliratozzák. A budapesti bemutatók után, december 6-a és 8-a között Verdi Schiller-trilógiáját tűzik műsorra, a Magyar Állami Operaházzal együttműködve, Verdi születésének 200. évfordulója tiszteletére. Mint kiderült, a látványvilágában egységes trilógiát három fiatal rendező viszi színre: Zakariás Zalán (Szent Johanna/Giovanna d’Arco), Göttinger Pál (A haramiák) és Szőts Artúr (Luisa Miller).
A Budapesti Operettszínházzal együttműködve 2014. áprilisában mutatják be Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjét Kerényi Miklós Gábor rendezésében, május végén pedig, az évad utolsó bemutatójaként Mozart Figaro házassága (r.: Novák Péter) című operáját tekintheti meg a közönség. – Az elmúlt évek, évtizedek egyik legmerészebb évadát nyitjuk – mondta a folytatásban Szép Gyula, aki arra is kitért, hogy a korábban játszott előadások közül is több szerepel az idei repertoárban: januárban például a huszadik század két jelentős zeneszerzőjére, Igor Sztravinszkijre és Bartók Bélára emlékeznek a Tavaszi áldozat és A kékszakállú herceg vára előadásával, de ugyanakkor visszatér a Valahol Európában című nagysikerű musical, és természetesen idén is lesz szilveszteri szórakoztató műsor. – Remény van arra is, hogy Orbán György Bűvölet című operáját Kolozsváron is bemutassuk, erről egyelőre nem tudok részleteket mondani – fűzte hozzá az igazgató. A Bánffy Miklós-emlékév keretében, immár a 2014/2015-ös évadban szeretnék a nagyközönségnek megmutatni azokat a jelmezterveket, amelyeket Bánffy az 1917-es Kékszakállú-bemutatóra készített.
A vasárnap esti bemutató előtt, már a tegnapi sajtótájékoztatón találkozhattak az érdeklődők az Ory grófja alkotóival, akik érdekes részleteket árultak el az előadás múltjáról és jelenéről. Nagy Ibolya korrepetitor megjegyezte: vitathatatlan a darab művészeti értéke, ezt igazolja az 1828-as ősbemutató utáni kritika is. Berlioz, a kor éles tollú kritikusa, Rossini ellenlábasa ugyanis elragadtatással írt az előadásról, és véleménye szerint a mű „zenei szépségeiből két vagy három opera sikerét is biztosítani lehetne”. A korrepetitor arra is utalt, hogy a ’60-as évektől kezdődően szinte minden évtizedben megjelent egy-egy új lemezfelvétel az Ory grófjáról, és büszkén nyugtázta, hogy a mostani kolozsvári előadás ötletgazdája és címszereplője, Bardon Tony tenor Rossini legelismertebb szakértőinek mesterkurzusain vehetett részt az elmúlt időszakban. – Mostanság egyre több helyen állítják színpadra a produkciót eredeti nyelven, nemzetközi szólisták közreműködésével: 2008-ban Stuttgartban, majd 2011-ben másik három helyszínen mutatták be a vígoperát, a metropolitanbeli előadást pedig élőben követhette a magyarországi közönség a Művészetek Palotájában – sorolta Nagy Ibolya, aki a magyar nyelvű produkciók közül a 2010-es szegedi előadást említette, amelyben Adéle szerepét Miklósa Erika játszotta.
A bemutató létrejöttét támogató kolozsvári Francia Kulturális Központ képviseletében Benoît Bavouset, újonnan kinevezett igazgató volt jelen a találkozón, aki Bardon Tony remekbe szabott Ory grófját dicsérte. – Uraim, azt ajánlom önöknek, hogy vigyázzanak a feleségeikre, Ory grófja ugyanis Kolozsvár utcáin jár-kel – jegyezte meg az igazgató.
Jankó Zsolt karmester kifejtette: a darab zenéje már az első pillanattól fogva meggyőzte arról, hogy érdemes színre vinni az előadást, és reménykedik abban, hogy a közönség is szeretni fogja. – Rossini operáját a bel canto korszak vége fele mutatták be Párizsban, amikor a zeneszerzők szinte hangszerként bántak az emberi hanggal. Ezért olyan nehezen énekelhető, a rengeteg díszítéssel, ugrásokkal, kitartott hangokkal – magyarázta, majd Bardon Tony, valamint az országos bemutató utáni előadásokban Isolier-t játszó Barabás Zsuzsa adott elő néhány áriát a műből, Incze G. Katalin kíséretében (vasárnap este Iulia Merca mezzoszopránt, a kolozsvári román opera művészét láthatja a közönség ebben a szerepben).
Szabó Emese, az Ory grófja rendezője és jelmeztervezője elismerően nyilatkozott a kétfelvonásos előadás művészeiről (Bardon Tony mellett Covacinschi Yolandáról, Balla Sándorról, Sándor Árpádról stb.), mint mondta, kiváló hangi adottságuk lehetővé teszi, hogy a legjobbat nyújtsák, a hangulatról pedig Lőrincz Gyula díszletei is gondoskodnak.
FERENCZ ZSOLT
Szabadság (Kolozsvár)

Mit nyit meg az unitárius utca Kolozsváron?
A sok ifjúsági és gyermekprogramon, koncerten túl ima-labirintus és különféle érdekességekkel unitárius utca (Dávid Ferenc utca) várja az érdeklődőket a kolozsvári unitáriusoknál, akik kapukat tártak, hogy megmutathassák világukat.
A városban elszórtan élő mintegy 3000 unitárius vallása Kolozsváron született, egész sor tárgyi és szellemi értéket őriz, amelyekről még a helybeliek sem tudják, hogy unitárius vonatkozásúak – értékelte Rácz Norbert lelkész. A zenés megnyitó (képünkön) után tegnap este tárgyakat, könyveket stb. bemutató tárlat nyílt Unitárius évszázadok címmel a Püspöki Palotában (Kossuth Lajos/Bdul 21 Decembrie 1989., 14. szám), az unitarizmus évszázadainak külön termeket szántak (csütörtökig 11–19 óra között látogatható). A rendezvény programja az egyház honlapján (unitarius.org) és a nyitott-kapuk.blogspot.ro blogon követhető. A nyitott kapuk rendezvénysorozat része csütörtöktől az iskola ünnepe: a 20 éve újraindult János Zsigmond Unitárius Kollégium 456 éves.
(K. E.)
Szabadság (Kolozsvár)

Verespatak – Állást foglaltak az erdélyi magyar történelmi egyházak
A sajtónak ma küldött, de tegnap keltezett nyilatkozatukban az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői kijelentik: „határozottan ellenzik a Roșia Montană Gold Corporation verespataki bányaprojektjét és Románia kormányának célirányos törvénytervezetét, amely az alkotmány és a hatályos jogszabályok ellenében lehetővé tenné ennek megvalósítását.”
A Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke, valamint Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus–Lutheránus Egyház püspöke által aláírt dokumentum emlékeztet: az egyházak “közös elvi álláspontját tíz évvel ezelőtt” kifejezték, és azt változatlanul fenntartják.
“Természeti környezetünket Isten teremtette, épített és másfajta kulturális örökségünket a környéken élő mindenkori emberek hozták létre utódaik számára. Mindezen értékeket kötelességünk megvédeni bármilyen közvetlen rombolástól és évszázadokra kiható veszélyforrástól. Ráadásul templomaink, temetőink és más helybeli örökségeink egyházaink tulajdonát képezik, amelyekről nem kívánunk lemondani, ugyanakkor eredeti állaguk és helyszínük erőszakos megváltoztatását sem tudjuk elfogadni” – áll a román és a magyar sajtónak elküldött közös nyilatkozatban.
Hangsúlyozzák: a magántulajdonhoz való jog sérthetetlenségét és a lakhely szabad megválasztásának lehetőségét szintén az alkotmány biztosítja. Mindezek mellett 2010-ben az Európai Parlament is egyértelműen állást foglalt a ciántechnológiás bányászat európai szintű tiltása érdekében.
Az erdélyi történelmi egyházak vezetői “megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy Románia kormánya a közelmúltban jóváhagyta és a parlament elé terjesztette a bányanyitást elősegítő törvény tervezetét”.
A fent említettek tiltakoznak “a természetrombolás, a magántulajdon megsértése, a kulturális értékek rombolása ellen, ami a jogszerűtlen törvénytervezet elfogadásával és végrehajtásával bekövetkezne”.
Ugyanakkor felszólítják a kormányt, hogy vonja vissza a kifogásolt kezdeményezését. “Amennyiben erre nem kerül sor, akkor felkérjük Románia parlamentjének tagjait, hogy az ügydöntő szavazáskor utasítsák el ezt a törvénytervezetet” – fogalmaznak.
“Tiltakozásunk megfogalmazásakor tisztában vagyunk azzal, hogy a bányaprojekt beindításához sok helyben lakó, szociálisan hátrányos helyzetű embertársunk fűzött fokozott reménységet, ezért felszólítjuk Románia kormányát, hogy foganatosítson célirányos intézkedéseket a környék munkanélküliségének és más szociális problémáinak megoldására” – áll a dokumentumban.
Szabadság (Kolozsvár)

Helyi oktatáspolitikai tervezetek az RMDSZ-től
Az új tanév végéig Erdély különböző régióiban kidolgozzák az oktatás helyi, rövid és középtávú cselekvési terveit – jelentette be tegnap tanévnyitáskor Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese Kolozsváron.
Az új tanév végéig Erdély különböző régióiban kidolgozzák az oktatás helyi, rövid és középtávú cselekvési terveit – jelentette be tegnap tanévnyitáskor Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese Kolozsváron. Magyari szerint az RMDSZ oktatáspolitikája alakításának újabb szakasza kezdődik ezzel, amiben önálló terveket készítenek el a helyi RMDSZ szervezetek, pedagógusok, szakmai szervezetek, egyházak, ifjúsági szervezetek, valamint a szülői képviseletek bevonásával. Elmondta továbbá, az új tervezettel a helyi iskolarendszer pontos helyzetének végső leírására, illetve az azonnali és későbbi szükséges tennivalók összegzésére, a változtatások konkrét meghatározására, a helyi szereplők jogainak és hivatásának a rögzítésére vállalkoznak.
„Realista, kozmetikázatlan helyzet-meghatározásra van szükség megyéről megyére, nem szépítgetésre. Tételes, ütemezett cselekvési tervet kellenek, nem vágyálmok jó tollú emberek szövegeiből. Helyben is vállalt pontos feladatok sorára van szükség, nem pedig másoknak átpasszolt kívánságlistákra. Tudjuk, hogy esetenként nem lesz könnyű: van ahol akár fájni is fog” – mutatott rá. A főtitkárhelyettes szerint három egyszerű oka van annak, hogy ebben a munkában a helyi érintettek és hozzáértők főszerepet vállalnak. „Az egyik oka, hogy az iskolai helyzet, de gazdasági vagy demográfiai helyzet is, eltérő az egyes régiók között, például a demográfiai visszaesés általános ugyan, de helyi különbségekkel csapódik le. A másik az, hogy a helyi valóságot csak helyben lehet részletesen felismerni, a helybeliek szempontjait helyben kell egyeztetni. A harmadik ok az, hogy a cselekvési tervek nagy részét helyben kell kivitelezni” – összegezte Magyari Tivadar.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Kitették épületükből a szacsvaysokat
Az utolsó pillanatban végeztek a diákok fogadásához szükséges átalakításokkal a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskolában, miután a tavalyi tanácsi határozatra hivatkozva a Bihar Megyei Tanfelügyelőség megvonta a színmagyar iskolától az egyik épület használati jogát.
„Augusztus végén kaptuk meg a döntésről szóló átiratot, pedig a tavaly októberi határozatban nem szerepelt, hogy el kell mennünk” – magyarázta a Krónikának Pásztor Gabriella, az egykori 9-es számú általános iskolából lett magyar nyelvű tanintézet igazgatója.
Mint arról beszámoltunk, a volt Garay János (Stânişoarei) utcai ingatlan kapcsán számos vita alakult ki, miután az önkormányzat a Mihai Eminescu Főgimnáziumnak adta a használati jogot. Noha a Szacsvay vezetősége ígéretet kapott arra, hogy nem kell elköltöznie az iskolának – így nyáron még onnan mentek vakációzni a diákok –, Pásztor már sejtette, hogy az idei tanévben csak két épülettel számolhatnak.
„Feláldoztuk a könyvtárunkat, azt alakítottuk át osztályteremmé, a könyveket pedig majd a fiúk egykori műhelyében helyezzük el. Addig azonban a tornaterembe vittük ezeket. Vasárnap délután még az új tantermen dolgoztunk” – magyarázta Pásztor. Noha a tanfelügyelőség döntését meg lehetne támadni, az igazgatónő elmondása szerint elfogadják a határozatot. „Annyit ártottak nekünk az elmúlt tanévben, hogy már nem is merült fel bennünk, hogy megtámadjuk a döntést” – magyarázta, utalva arra, hogy korábban diszkriminációval vádolták meg a magyar iskolát.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Amikor Horthy bevonult Székelyudvarhelyre
A Magyar Honvédség bevonulásának 73. évfordulójára emlékezünk szeptember 17-én, kedden.
Hetvenhárom éve annak, hogy a Magyar Honvédség 1940. szeptember 17-én bevonult Székelyudvarhelyre, Horthy Miklós kormányzó vezényletével.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezete által tavaly útjára indított, Élő történelmünk előadássorozat újabb állomása ehhez az eseményhez kapcsolódik.
Kedden, szeptember 17-én 19 órai kezdettel a Gondűző étterem konferenciatermében Kovács László történész Horthy bevonulása Székelyudvarhelyre címmel tart előadást.
A belépés díjtalan, minden érdeklődőt várnak a szervezők, az udvarhelyszéki EMNT és a székelyudvarhelyi Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom.
LÁZÁR EMESE
Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)

Az űrlap alja
„A tudás birodalmában új lépcsőfokokra kell lépni”
A nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium ünnepélyes tanévnyitója tegnap délelőtt hagyományszerűen istentisztelettel kezdődött a váradolaszi templomban.
Ünneplőbe öltözött diákok, szülők és pedagógusok töltötték meg az istenházát, akiket Kövendi István iskolalelkész köszöntött, majd Csűry István királyhágómelléki református püspök hirdetett igét. Gondolatmenetét, a diákoknak és pedagógusoknak szánt bölcs tanácsait Pál apostol Timóteushoz írt első levelének 12–16. verseire építette: „Senki meg ne vessen ifjú korod miatt, hanem légy példája a hívőknek beszédben, magaviseletben, szeretetben, hitben, tisztaságban (.…) Legyen gondod önmagadra és a tanításra, maradj meg ezek mellett, mert ha így cselekszel, megmented magadat is, hallgatóidat is.” A püspök igemagyarázatában rámutatott arra, hogy Pál apostol olyan gondolatokat fogalmazott meg, amelyek minden embernek követendő magatartásbeli szabályokat mutatnak, és míg az első vers az ifjak szívét keresi, a következő sorok már a tanárokhoz szólnak. Az idős ember gondolataira, tapasztalataira mutatnak rá. A felnőtt már tudja, mi a jó és mi a rossz, melyik a járható út és melyik nem. Ezért javasolta, hogy a diákok hallgassák meg az idősek tanácsait. Arra is figyelmeztetett Csűry püspök, hogy fontos jó példát mutatniuk az iskola diákjainak, mert nemcsak magyarok, hanem egy felekezeti iskolát is képviselnek. Ezért az ő teljesítményeik, viselkedésük a figyelem központjában van. „Aki többet tud, az erősödik” – fogalmazott Csűry István, tanulásra ösztönözve a fiatalokat, hozzátéve, hogy az életre való felkészüléshez tanulni kell.
Szabó Zsuzsanna iskolaigazgató köszöntőbeszédében felidézte a tanévkezdés sajátos hangulatát, amikor a diákok emlékeiben még zsongnak a nyári vakációs élmények, de már vágynak az iskolatársaik körébe is, ám, mint fogalmazott, a tudás birodalmában most új lépcsőfokokra kell lépniük.
A tanévnyitó a legjobb tanulmányi eredményt elért nyolc nyolcadikos díjazásával és a kilencedikesek ünnepélyes eskütételével, végül a Himnusz eléneklésével zárult.
Sükösd T. Krisztina
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Tiltakoznak a verespataki bányaterv ellen a történelmi magyar egyházak
Az erdélyi magyar történelmi egyházak határozottan ellenzik a Roșia Montană Gold Corporation (RMGC) verespataki bányaprojektjét és Románia kormányának azt a törvénytervezetét, amely az alkotmány és a hatályos jogszabályok ellenében lehetővé tenné a bányaterv megvalósítását.
Az egyházak keddi közös állásfoglalásában kifejtik: álláspontjukat már tíz évvel korábban kifejezték és azt változatlanul fenntartják. „Természeti környezetünket Isten teremtette, épített és másfajta kulturális örökségünket a környéken élő mindenkori emberek hozták létre utódaik számára. Mindezen értékeket kötelességünk megvédeni bármilyen közvetlen rombolástól és évszázadokra kiható veszélyforrástól. Ráadásul templomaink, temetőink és más helybeli örökségeink egyházaink tulajdonát képezik, amelyekről nem kívánunk lemondani, ugyanakkor eredeti állaguk és helyszínük erőszakos megváltoztatását sem tudjuk elfogadni” – olvasható a dokumentumban.
Mint írják, Románia alkotmánya előírja az egészséges és természetes környezethez való jogot, valamint az állampolgárok és az intézmények kötelességét a környezet védelmét illetően. A magántulajdonhoz való jog sérthetetlenségét és a lakhely szabad megválasztásának lehetőségét szintén az alkotmány biztosítja. Mindezek mellett 2010-ben az Európai Parlament is egyértelműen állást foglalt a ciántechnológiás bányászat európai szintű tiltása érdekében – emlékeztetnek.
Az állásfoglalást a közvetkező egyházi méltóságok írták alá: Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke; Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke; Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke; Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke; Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke; Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke; Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus–Lutheránus Egyház püspöke.
A fentiek alapján az egyházak megdöbbenve vették tudomásul, hogy Románia kormánya a közelmúltban jóváhagyta és a parlament elé terjesztette a bányanyitást elősegítő törvény tervezetét. Az egyházak tiltakoznak a természetrombolás, a magántulajdon megsértése, a kulturális értékek rombolása ellen, ami a jogszerűtlen törvénytervezet elfogadásával és végrehajtásával bekövetkezne. Felszólítják a kormányt, hogy vonja vissza a kezdeményezését. Amennyiben erre nem kerül sor, akkor felkérik Románia parlamentjének tagjait, hogy a törvényről való szavazáskor utasítsák el a tervezetet.
Az egyházak álláspontja szerint tisztában vannak azzal, hogy a bányaprojekt beindításához sok helyben lakó, szociálisan hátrányos helyzetű embertársunk fűzött fokozott reménységet, ezért felszólítják Románia kormányát, hogy foganatosítson célirányos intézkedéseket a környék munkanélküliségének és más szociális problémáinak megoldására.
maszol.ro

Közös Kárpát-medencei polgári kezdeményezés kidolgozására buzdít az EMNP és az EMNT
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) arra buzdítja a Kárpát-medencei magyar szervezeteket, hogy közösen dolgozzanak ki egy kisebbségvédelmi tárgyú európai polgári kezdeményezést.
Az MTI-hez kedden eljuttatott közleményük szerint az a tény, hogy az Európai Bizottság hétfőn elutasította az RMDSZ és partnerei kezdeményezését, felértékeli az európai kisebbségi szolidaritás és az autonómiáért való közös fellépés lehetőségét.
A két szervezet sokatmondónak találta, hogy bár az uniót megalapozó szerződések védik a nyelvi és kulturális sokszínűséget, és tiltják a nemzeti kisebbségekhez tartozók hátrányos megkülönböztetését, mégsem alkotható európai jogszabály ezen értékek védelmében.
Sajnálattal nyugtázták ugyanakkor, hogy az RMDSZ szakértőinek – az EMNP és az EMNT kezdeményezése kedvezőtlen véleményezésének felhasználásával – sem sikerült olyan szövegváltozatot alkotniuk, amelyet elfogadhatónak nyilvánítanak Brüsszelben.
A Szilágyi Zsolt EMNP-alelnök, és Sándor Krisztina EMNT-ügyvezető által aláírt nyilatkozatban a két szervezet felkéri Tőkés Lászlót, a Kárpát-medencei Autonómiatanács (KMAT) elnökét, hogy hívja össze a Kárpát-medence magyar szervezeteinek a vezetőit. Felkérik ugyanakkor az RMDSZ-t, hogy az "vizsgálja felül korábbi álláspontját, és vegyen részt a KMAT munkálatain egy közös európai polgári kezdeményezés megszövegezése érdekében".
A két szervezet megismételte korábbi álláspontját, mely szerint az európai polgári kezdeményezés ügyének nem szabad a magyar szervezetek politikai versenye áldozatává válnia.
MTI

Az EP környezetvédelmi bizottsága elé kerül a verespataki bánya ügye
Az Európai Parlament (EP) környezetvédelmi bizottsága elé viszi a cianidos bányászati technológia kérdését Bánki Erik Fideszes EP-képviselő – tudatta szerdán a képviselő irodája.
A bizottság a jövő héten meg is tartja az ezzel kapcsolatos első vitát, amelyben arra szeretne választ kapni az Európai Bizottság képviselőitől, hogy a brüsszeli testület miért nem kezdeményezte mindezidáig a cianidos bányászati technológia betiltását az egész Európai Unióban, noha az EP 2010 tavaszán határozatban szólította fel a bizottságot, hogy kezdeményezzen ilyen jogszabály-módosítási javaslatot.
„A széleskörű politikai és civil támogatottság ellenére azonban Janez Potocnik környezetvédelemért felelős uniós biztos mindezidáig nem tett eleget a határozatban foglaltaknak – kárhoztatja a késlekedésért a bizottság illetékes tagját közleményében Bánki.
A fideszes politikus úgy véli, hogy a román kormány törvényjavaslata, amely biztosítaná a verespataki aranybánya megnyitásának lehetőségét, újra „felerősítette a cianidos bányászat uniós tilalmáért küzdők hangját". Emlékeztetett arra, hogy szeptember elején Tőkés Lászlóval és Sógor Csaba romániai magyar néppárti képviselőkkel együtt levelet is írt Potocniknak, hogy megtudakolja, miért nem tesz eleget a bizottság az EP-határozatnak, majd személyesen is egyeztettek az ügyben a biztossal a múlt héten Strasbourgban. „Janez Potocnik elmagyarázta nekik, hogy 2010 óta kapcsolatban vannak a románokkal az ügy miatt, de mi nem tilthatjuk be a cianidot" – tudatta akkor az MTI-vel Joe Hennon, a környezetvédelmi biztos szóvivője, s rámutatott, hogy a biztos ellátja törvényes feladatát, az uniós jogot be fogja tartatni. Potocnik szerint a cianidos kitermelésnek van ugyan alternatívája, de a többi lehetőség még nagyobb kockázatokat hordoz.
Bánki szerint európai napirenden kell tartani a verespataki ügyet „hiszen a romániai belpolitikai színjáték ellenére továbbra is van esély, hogy a verespataki bányaberuházás megvalósul".
MTI
Erdély.ma

Akié a föld, azé Székelyföld
Amint korábbi lapszámunkban írtuk, szeptember 12-én, csütörtökön egynapos mezőgazdasági tanácskozást tartottak Szovátán. A IV. Székelyföldi Agrárinnovációs Fórumon jelen volt Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke is, aki érdekes gazdasági jelenségre hívta fel a figyelmet. A visszaszolgáltatott erdőterületek külföldiek kezébe kerülnek, ami a magánszemélyeknek nyereséges, azonban hosszú távon a közösségnek veszteséges. Hogy a szóban forgó területek az erdélyi magyarok kezében maradjanak, kezdeményezte a székelyföldi erdőalap létrehozását, amelynek célja a kisebb erdőparcellák felvásárlása, kezelése és értékesítése lenne közösségi célok érdekében.
– Érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet az elnök úr előadásában, amelyre érdemes odafigyelni, hiszen túl azon, hogy a magászemélyek jogában áll eladni birtokukat, így kicsúszik a vagyon a közösség kezéből.
– Ma is érvényes az, hogy akié a föld, azé Székelyföld. Hosszú munka után az RMDSZ-nek sikerült a parlamentben kiharcolni és most már gyakorlatba ültetni Romániában az erdőkre vonatkozóan a „restitutio in integrum” elvét, azaz a teljes visszaszolgáltatást. A volt szocialista blokk országai közül csupán nálunk sikerült ezt teljes mértékben elérni. Székelyföldön több mint 500.000 hektár községi, közbirtokossági, önkormányzati erdő van, ide tartoznak még az egyházak és iskolák tulajdonában levők, illetve a még mintegy 100.000 ha, amely magánszemélyeké. Ez nagy vagyon, amelynek a visszaszolgáltatása nem ért ugyan véget, de ezzel párhuzamosan máris felmerült egy újabb kérdés: mit kezdünk vele? Az erdőművelés, kezelés, fahasznosítás, feldolgozás, értékesítés rengeteg gondot okoz az új tulajdonosoknak.
És innen adódik a másik gond: az eladások. Tudjuk jól, hogy a magánszemélyek jó része vidéken élő idős ember, akinek nincs energiája, ideje, szaktapasztalata, és ami a legfontosabb: anyagi háttere ezzel foglalkozni. Az örökösök városon élnek, nincs mit kezdeniük az erdővel, a legjobb megoldás számukra, ha eladják. Sok kis területről van szó: átlagosan egyenként Hargita megyében két, Háromszéken 3,2, Maros megyében közel két ha-t értékesítenek. Megjelentek a „nagy cápák” Nyugat-Európából és a Székelyföldet körülvevő országból, akik módszeresen vásárolnak fel 0,5-től 5000 ha-ig bármit. Nemrégi eset: Háromszék és Buzău megye határában visszaadtak 3600 ha erdőt egy tulajdonosnak, aki a szó szoros értelmében már másnap több 10 millió euróért továbbadta ezt egy német cégnek.
– Tudomásom szerint nem lehet külföldieknek eladni földterületet és erdőt.
– Valóban így van magánszemélyek esetében, de hivatalosan külföldiek tulajdonában levő, Romániában bejegyzett vegyes vállalatnak már lehet. És itt van a veszély. Hiszen a megvásárláshoz szükséges tőke megvan. Hogy utána miként rendelkezik – természetesen a törvényeknek megfelelően – a megvásárolt vagyonnal, azt nem lehet követni. Mindezek mellett az erdők adásvételi folyamatát felgyorsítja az is, hogy 2005-től Romániában bevezették a föld- és erdőterületre fizetendő adót. Így azon túl, hogy az idős emberek nem tudják művelni, most már fizetni is kell érte, ami pluszteher számukra.
– A liberalizált piacgazdálkodásban ez a tőkeáramlás megszokott folyamata, amelyet nehezen lehet meggátolni… – Nem is próbáljuk, csak meg szeretnénk akadályozni, hogy a tulajdon másé legyen. Ezért kezdeményeztem a székelyföldi erdőalap létrehozását, amelynek az a célja, hogy az ilyen kisebb erdőterületeket felvásárolja, gondozza és az ebből származó hasznot közösségi célra fordítsa.
– Hogyan működne ez az alap? Rengeteg pénzt kell beruházni, amely igen hosszú távon térülne meg…
– Még nincs ugyan meghatározva, hogy milyen viszonyrendszerben működtetnénk az erdőalapot, de megtaláljuk a formát. Van példa ilyen szerveződésekre, hiszen ott vannak a közbirtokosságok, amelyek több száz éve működnek. Nemcsak vagyont gyűjtöttek, gyarapítottak, hanem a jövedelmet gazdasági, társadalmi és karitatív célra is fordították, iskolákat tartottak fenn. Ilyen volt a csíkszéki magyar és örmény közbirtokosság, amelynek 64.000 hold legelő- és erdőterülete volt. Meg lehet nézni, miként gazdálkodtak ezzel a nagy vagyonnal.
– Ki működtetné az erdőalapot?
– Az alapot valamelyik egyház vagy olyan oktatási intézmény mellett hoznánk létre, amely a jövedelmet jól meghatározott közösségi célokra fordítaná. Az egyetem biztosíthatná a szakszerű gazdálkodást. Természetesen iskolákat, a művelődést és más közösségi kezdeményezéseket támogatnánk, amely a Székelyföldnek, az erdélyi magyarságnak a hasznára válna.
– Hol tartanak a szervezéssel?
– Voltak tárgyalások ez ügyben olyan döntéshozókkal, akik működtethetnék az alapot. Tisztában vagyunk azzal, hogy komoly logisztikai hátteret és pénzt kell előteremtenünk, mivel, még ha egy hektár erdő ára 2000 – 20.000 lej között mozog is, így is ez egyötöde a nyugat-európai erdőterületek piaci árának, ezért vonzó a külföldiek számára. Azzal viszont tisztában kell lennünk, hogy ha ezt a jelenséget nem állítjuk meg, oda jutunk, ahova a Bánságban, ahol olaszországi beruházók több mint 800.000 ha területet vásároltak fel első lépésben. Mi is elveszíthetjük a Székelyföldet.
Vajda György
e-nepujsag.ro
Erdély.ma