Alkotmányellenes az adatmegőrzési törvény
Másodszor is elutasította az alkotmánybíróság az Európai Unió – időközben eltörölt – adatmegőrzési irányelvének életbe léptetésére vonatkozó jogszabályt, amelyet a média „Nagy Testvér”-törvényként bélyegzett meg. A tavaly kihirdetett törvény arra kötelezte a telefon- és internetszolgáltatókat, hogy fél évig tárolják, és szükség esetén a bűnüldöző szervek rendelkezésére bocsássák előfizetőik hívásainak és levelezésének minden adatát, a tartalom kivételével. A civil társadalom által bírált jogszabály első változatát 2009-ben már visszautasította az alkotmánybíróság: ekkor az uniós irányelv gyakorlatba ültetésének késése miatt az unió beindította Románia ellen a kötelezettségszegési eljárást. Most a törvény kisebb módosításokkal elfogadott, új változata is elbukta a normakontrollt.
Időközben, idén áprilisban az Európai Unió Bírósága érvénytelenítette az adatmegőrzési irányelvet, arra hivatkozva, hogy a jogszabály széles körű és különösen súlyos beavatkozást jelent a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő alapjogba, és e beavatkozás nem korlátozódik a szigorúan szükséges mértékre.
Romániában a mobilszolgáltatók anyagi megfontolásból tiltakoztak a törvény ellen, mert a hívásindítás, illetve a hívásfogadás helymeghatározásának tárolása többletkiadást jelent számukra. Az emberjogi szervezetek pedig a levéltitok megsértését, az ártatlanság vélelmének felfüggesztését, a magánélethez való jog megkérdőjelezését látják az adatgyűjtésben: szerintük egy ilyen adatbázis kialakítása potenciális bűnözőként, gyanúsítottként kezel minden állampolgárt. Az alkotmánybíróság tegnapi döntése kötelező érvényű, indoklását azonban csak később teszik közzé.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kormányválság: megtorpedózzák a polgármesterek az RMDSZ távozását?
Szerda délutánig nem sikerült rendezni az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) közötti koalíciós vitát, amely amiatt tört ki, hogy a bukaresti külügyminisztérium a szövetséggel való egyeztetés nélkül az Európai Bizottság (EB) oldalán lépett be abba a perbe, amelyet az RMDSZ és az Európai Kisebbségek Föderatív Uniója (FUEN) indított az uniós testület ellen kisebbségjogi ügyek miatt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki a kormányban a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betölti, a déli kormányülés előtt egyeztetett Victor Ponta miniszterelnökkel, a PSD vezetőjével, de nem sikerült megegyezniük, így újabb tárgyalást helyeztek kilátásba. Kelemen Hunor ezt követően részt vett a kormányülésen.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára elmondta, az egyeztetések nem voltak eredményesek, az RMDSZ kormányból való kilépéséről ugyanakkor nem egyetlen ember dönt, hanem a szövetség vezetősége.
A Szövetségi állandó Tanács (SZÁT) pénteken ül össze, hogy megvitassa a válsághelyzetet, és eldöntse, a kilépés vagy a kormányon maradás a helyesebb út. Kovács leszögezte: az RMDSZ nem ürügyet keres a kormányból való kilépésre, szeretné végigvinni 2016-ig tartó mandátumát, ugyanakkor, amennyiben nem oldódik meg a probléma, nem tudják a jelenlegi felállásban folytatni.
Annak kapcsán, hogy Titus Corlăţean külügyminiszter a román állam érdekeire hivatkozva lépett be a perbe, elmondta: az államérdek változhat, hiszen az nem isteni eredetű.
Portálunk értesülései szerint amúgy egyáltalán nem borítékolható az RMDSZ-nek a kormányból való kilépése, mégpedig elsősorban a polgármesterek részéről gyakorolt nyomás miatt. Úgy tudjuk, a szövetség településvezetői azért nem támogatják a hatalomból való távozást, mivel a kormányban ebben az időszakban véglegesítik az idei és jövő évi beruházási listákat.
Márpedig ha az alakulat távol kerül a „húsosfazéktól”, a magyar elöljárók irányította városok és községek elesnek a költségvetési pénzektől, ezáltal hoppon maradnának a választók előtt. Más politikai alakulatokhoz hasonlóan a polgármesterek szava azért nyom sokat a latban az RMDSZ-ben, mivel választások idején ők a legalkalmasabbak a választópolgárok mozgósítására, a szavazatszerzésre.
A Krónika információi szerint éppen ezért felmerült az a forgatókönyv is a szövetség vezetőségében, hogy a román szociáldemokratáknak a Minority SafePack-kel, valamint a magyar konzuli irodákkal kapcsolatos elutasító magatartása miatt Kelemen Hunor lemond a miniszterelnök-helyettesi posztról, az RMDSZ viszont kormányon marad.
Mint arról beszámoltunk, a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi javaslatcsomag egyik kezdeményezőjeként Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke a hétvégén kijelentette: nem tudja elképzelni a további kormányzati részvételt, amennyiben a Románia nem lép vissza a perből. Olyan helyzet állt ugyanis elő, hogy az RMDSZ kormánytagként elvileg alperes abban az ügyben, amelyet ő maga kezdeményezett.
A javaslatcsomag arra vonatkozik, hogy szülessen uniós szintű szabályozás a kisebbségi jogok kérdésében, az EB azonban ezt illetékesség hiányára hivatkozva elvetette, arra hivatkozva, hogy a kisebbségi ügyek tagállami hatáskörbe tartoznak. Emiatt indított pert ellene az RMDSZ és a FUEN az Európai Unió bíróságán.
Kelemen Hunor a bukaresti külügyminisztériumot tette felelőssé a feszültségért. Kelemen az RFI rádiónak nyilatkozva elmondta: már június 4-én tudomást szerzett arról, hogy Románia néhány nappal korábban belépett a perbe, ezt követően egyeztetett a miniszterelnökkel, majd hármas egyeztetést tartottak Pontával és Corlăţeannal.
„Nem konzultáltak velünk, és ezt tartom a külügyminiszter legdühítőbb lépésének” – mondta Kelemen. Kifejtette: a román állam feladhatná eddigi álláspontját, és nem kellene az EU 50 millió azon polgára ellen harcolnia, akik valamely nemzeti kisebbséghez tartoznak.
Victor Ponta miniszterelnök ennek kapcsán hétfőn este azt mondta: szeretné ugyan, hogy az RMDSZ kormányon maradjon, de egy, az állam politikáját érintő probléma nem képezheti alku tárgyát. Ponta azt mondta, mind külügyminiszterével, mind az RMDSZ vezetőjével tárgyalt, és szeretne olyan megoldást találni, amely nyomán folytatódhat „a korrekt együttműködés.”
„Ismétlem – és hiszek abban, amit Titus Corlăţean valamivel kevésbé diplomatikusan is kimondott már –, amikor a koalícióról van szó, szinte bármiről lehet alkudozni, de amikor állami ügyekről van szó, azok nem képezhetik alku tárgyát még akkor sem, ha megbukik a kormány. Végső soron a román állam román állam, függetlenül attól, milyen kormánya van” – mondta Ponta.
Az RMDSZ bírálataira Titus Corlăţean külügyminiszter úgy reagált: a minisztérium a román állam képviseletében lépett be a perbe, mivel Bukarest is egyetért az Európai Bizottsággal, miszerint a kisebbségi kérdés tagállami hatáskörbe tartozik.
Az RMDSZ helyére már is akadt egyébként jelentkező: Călin Popescu Tăriceanu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt elnöke, korábbi miniszterelnök, aki a PNL kormányból való kilépése nyomán márciusban távozott a pártból, szerdán kijelentette: az általa létrehozandó Reformliberális Párt és a vele szimpatizáló 14 volt liberális honatya hajlandó lenne belépni a kormányba, hiszen 2012-ben a szociáldemokratákkal közösen, a Szociálliberális Unió (USL) listáján választották meg őket.
Tăriceanu új pártjával és a populista Dan Diaconescu Néppárttal, amellyel nemrég kötöttek együttműködést, a PSD-nek elvileg meglehet a kormánytöbbsége.
Balogh Levente, Székelyhon.ro

EU Tábor – Ki védi meg a mi nyelvünket? – Multikulturalizmus – ahogy a kisebbség látja
A 11. EU Tábor második napján, július 10-én a multikulturalizmus témáját járta körül Vincze Loránt, az RMDSZ külügyi titkára, a FUEN alelnöke, Laczikó Biró Enikő államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője és Bodó Barna, a Sapientia EMTE oktatója. Az előadók olyan fogódzókat nyújtottak a táborlakóknak, amelyek segítségével megérthetik, mit jelent a kultúrák közötti kapcsolat országos és nemzetközi szinten.
Vincze Loránt, az RMDSZ külügyi titkára a Finnországban élő, teljes körű autonómiát élvező svédek példájával illusztrálta, mit jelent Európában kisebbségként ugyanolyan nyelvi jogokat élvezni, mint a többség.
Hangsúlyozta, hogy az ilyen, és ehhez hasonló pozitív példákból kiindulva létrehozott modellt kellene Európa szerte megosztani. Vincze Loránt úgy látja, „a kisebbségi közösségeket kell arról megkérdezni, hogy elégedettek-e az őket érintő jogok szintjével”, majd hozzátette: „azért van szükség a kisebbségi jogok uniós keretére, hogy a jövőben ne forduljon elő az, hogy a kisebbségi szabályozás egy tagállamban kormányválságot idéz elő”. Úgy véli, ennek megteremtéséhez nem csupán komoly anyagi háttérre és óriási erőfeszítésre van szükség, hanem nemzetközi lobbira is. Ennek eléréséhez előnyt jelent, ha ez a folyamat intézményes keretek között folyik.
Feltevődött a kérdés, hogy ki védi meg a mi nyelvünket? „Mi magunk” – válaszolta lényegre törően Laczikó Biró Enikő államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője, majd hozzátette, az államnak kell megteremteni a keretet arra, hogy anyanyelvünket használhassuk, viszont rajtunk múlik, mit teszünk ennek eléréséért. „A legfontosabb az, hogy minden szinten és bármilyen körülmény között használhassuk az anyanyelvünket” – hangsúlyozta.
Bodó Barna, a Sapientia EMTE oktatója interaktív előadásában többek között a multikulturalizmus értelmezéseit, az integráció és beolvadás különbségét, a kisebbség és többség fogalmát járta körül. „Nem elvenni akarjuk Erdélyt, hanem ugyanúgy tulajdonosai szeretnénk lenni ennek a kultúrának, mint a többi tulajdonos” – reflektált a többségben felmerülő esetleges kételyekre.
A táborozók kérdéseinek megválaszolása után Kovács Richárd, a beszélgetés moderátora következtetésként megjegyezte: „sokba kerül fenntartani az Európai Unió intézményeiben a 24 nyelvet, viszont a háborúk sokkal többe kerülnek, mint a tolmácsolás. Tanuljunk meg egymás nyelvén kommunikálni”.
Közlemény, Erdély.ma

Gyászlobogó a türelmetlenség ellen
Lekerült hat zászló az RMDSZ erdőszentgyörgyi székházáról, amelynek homlokzatára tiltakozásképpen Egy az Isten felirattal ellátott gyászlobogót tűztek ki.
Az akciót maga Csibi Attila Zoltán, a szervezet erdőszentgyörgyi elnöke, a Maros megyei kisváros polgármestere adta hírül az egyik közösségi oldalon.
Mint kiderült: az ügy hátterében a magyarellenességéről elhíresült Dan Tănasă áll, aki folyamatosan feljelentéseket tesz a magyar közösségek vélt vagy valós „túlkapásai” ügyében, amelynek nyomán a prefektúrák ügybuzgóan vizsgálatot indítanak, a legtöbb esetben tetemes pénzbírsággal fenyegetőzve.
Tavaly a makfalvi templomkertből került le a nemzetiszín lobogó, idén februárban a csíkfalvi polgármesteri hivatal homlokzatáról távolították el a magyar nyelvű Községháza feliratot, most pedig az erdőszentgyörgyi Rhédey Claudia térről hiányoznak a zászlók.
„Öt évvel ezelőtt választottak az erdőszentgyörgyi RMDSZ elnökévé. Másnap kitettem a szervezet székházára a román, a magyar, a székely, az Európai Unió, az RMDSZ és a város zászlaját. Két évvel ezelőtt választottak polgármesternek, azóta képviselem településünk érdekeit etnikai és felekezeti hovatartozás nélkül, segítek románnak, magyarnak, embernek, hisz ez a hivatásom, ezt választottam és ezért választottak meg. Magyarként születtem, neveltek és élek, s teszem ezt úgy ma is, hogy közben tudom tisztelni a más nemzethez tartozó közösséget. Nem fáj és nem háborgat semmilyen negatív érzés, ha nem a saját nemzetem lobogóját látom kitűzve épületekre – jelentette ki Csibi Attila. – Nagyon fáj viszont az, hogy azért támadnak, mert magyar vagyok, mert szeretek magyarul gondolkodni és magyarul érezni. Mert szeretem nemzetem lobogóját, és bármikor büszkén vállalom nemzeti színeinket”.
A polgármester, aki megelégelve az állandó támadásokat, úgy döntött, egyelőre nem harcol tovább a prefektúrával, és levette az összes zászlót a székházról. „Helyettük ma már egy fekete zászló lobog egy hónapig, azt hirdetve, nincsen ma sem helye a megbékélésnek, az egymás iránti kölcsönös tiszteletnek népek és népek között. Csak remélni merem, hogy ez változhat valaha! Nekünk, magyaroknak dolgoznunk kell, sokkal többet, mint másoknak, és közben állandóan bizonyítani, hogy nem gyűlölünk senkit, csak meg szeretnénk őrizni hagyományainkat, értékeinket, nemzeti öntudatunkat” – közölte az elöljáró.
Megkeresésünkre Csibi Attila elmondta: mintegy másfél éve folyamatosan támadások érik a főtéri székházon kihelyezett zászlók miatt, az utóbbi időben a prefektúra részéről is több felszólítást kapott. Legutóbb hétfőn, amelyből kiderül, hogy Dan Tănasă tett feljelentést az erdőszentgyörgyi szervezet ellen.
Az alprefektus felszólítja a szervezetet, huszonnégy órán belül távolítsa el a székházról Magyarország zászlaját, ellenkező esetben 2500–5000 lej közötti pénzbírságra számíthat a prefektus ellenőrző bizottsága részéről. Kérdésünkre, hogy egy hónap után mi lesz a levett zászlók sorsa, Csibi Attila kijelentette: kész arra, hogy valamennyi visszakerüljön a helyére, akár büntetés árán is. A gyászlobogó kitűzésével olyan üzenetet fogalmazott meg, amire szándéka szerint mindenki felkapja majd a fejét. Ezzel a lépéssel csupán azt kívánja elérni, hogy a román és magyar politikusok is figyeljenek fel a kérdésre, hisz Hargita és Kovászna megyében is hasonló gondok vannak a zászlók körül.
Az ügy kapcsán Brassai Zsombor úgy véli, a prefektus „túllihegi a kérdést”, hiszen hosszú évekig ott lobogott a zászló a szentgyörgyi épületen. Az RMDSZ Maros megyei elnöke szerint a kormánymegbízott lépése csak tetézi a politikum részéről az utóbbi időben érkező negatív megnyilvánulásokat.
Emlékeztetett több román politikus kijelentésére, miszerint elképzelhetetlen, hogy Maros megyének magyar prefektusa legyen. „Ezzel a politikum megsérti a magyar közösséget, hiszen annak tagjai is ugyanolyan tisztességes állampolgárok és adófizetők, mint a románok. Azzal, hogy az alprefektus a zászló kérdését feszegeti, felelőtlen lépést tesz, és fokozza az etnikai feszültséget a megyében” – szögezte le kérdésünkre Brassai.
Popică: elsőbbséget a román nyelvnek!
Az új háromszéki prefektus szemét is szúrják a magyar feliratok. Marius Popică hivatalos átiratban felszólította Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, gondoskodjon róla, hogy minden köztéri feliraton a román szöveg legyen az első, és csak azután a magyar. A kormánymegbízott egy 2012-ben született jogerős bírósági végzésre hivatkozik, miszerint valamennyi feliraton a román szövegnek kell szerepelnie elsőként.
A korábbi prefektus már a polgármester megbírságolása érdekében is pert indított, amit azonban tavaly decemberben a Kovászna megyei törvényszék okafogyottá nyilvánított, arra hivatkozva, hogy az elöljáró időközben kicserélte a városháza bejáratánál található táblát, és a háromnyelvű turisztikai irányjelzőket leszerelték. Popică ezúttal újabb „hibás táblákat” fedezett fel, a vasútállomás környékén egy reklám-, a központban egy turisztikai pannón, a helyi buszmegállókban pedig a tájékoztató táblákon szerepel elöl a magyar felirat.
Gligor Róbert László, Krónika (Kolozsvár)

Szakad az RMDSZ–PSD-érdekházasság?
Négy hónap elteltével szétszakadni látszik a román kommunista utódpárt és az RMDSZ koalíciója. A két szervezet konfliktusának kiváltó oka, hogy Románia az Európai Bizottság (EB) oldalán lépett be az RMDSZ-nek az EB ellen indított perébe. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) keretében létrehozott polgári bizottság – amelynek alelnöke az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor – Minority Safe Pack néven tavaly benyújtott egy javaslatcsomagot, amely egy sor kisebbségvédelmi intézkedést javasol az Európai Unió számára az oktatási, kulturális szférától egészen a médiaszabályozásig. Ennek nyilvántartásba vételét az EB tavaly ősszel elutasította. Az RMDSZ pedig nagyon helyesen perre vitte a dolgot.
A perbe eddig Szlovákia és Magyarország lépett be, mint sejthető, előbbi az EB, utóbbi az RMDSZ oldalán. Kelemen Hunor joggal felháborodott, és tartja abszurdnak a helyzetet, hogy a kormány tagjaként az RMDSZ perben van önmagával. Mivel a román fél aligha lép vissza, Kelemen választhat: vagy kilép az általa vezetett szervezet a kormányból, vagy kínos magyarázkodásba kezdhet az elvtelen kormányon maradást és az újabb következetlenséget indokolandó.
Árulások listája
A helyzet az, hogy midőn az RMDSZ csúcsvezetői 1996 legelején úgy határoztak, hogy kormányra viszik a szervezetet, bárki is légyen az év őszén esedékes választások győztese, nemcsak távlati céljaikat adták fel, nemcsak az autonómia elérését tolták ki a beláthatatlan jövőbe, nemcsak a legfőbb politikai eszközükről, a külpolitikai nyomásgyakorlás lehetőségéről mondtak le, de beléptek egy olyan játékba, ahonnan a jelek szerint nincs kilépés.
Ez már 1997 végén látszott. Akkor történt a kormányzati partnerek első árulása, midőn az előzetes ígéretekkel ellentétben a parlamenti többség úgy határozott, hogy a magyar iskolákban románul kell tanulni a történelmet és a földrajzot. A látványos szószegést követő Szövetségi Képviselők Tanácsa gyűlésén többen is azt követelték, hogy az RMDSZ lépjen ki a kormányból. A vitát Markó Béla felszólalása zárta le, aki szokatlanul magas hangfrekvenciával, indulatosan utasította vissza az ötletet, és érvelés helyett szónoki kérdések sorozatát tette fel. „Attól lesz magyar egyetemünk, hogy kilépünk a kormányból?” – kérdezte, majd ugyanezt a kérdést, ugyanezekkel a szavakkal megismételte még jó néhányszor, további jogos követeléseinkkel kapcsolatban.
Nos, bizonyos, hogy önmagában a kilépéstől – ha azt nem követi radikális változás a politikai vonalvezetésben – nem lehet remélni helyzetünk jobbra fordulását. De a bennmaradástól sem. És e kérdéssorozatot mindig fel lehet tenni, akár arra hivatkozva, hogy jobb a közhangulat, ha az RMDSZ kormányon van. Bár az utóbbi hónapok történéseit – a Wass Albert-könyvek elkobzása, az író magánterületen felállított szobrának karhatalommal történő eltávolítása, a székely zászlók elleni hajsza, a nagyváradi magyar konzulátus felállításának visszautasítása – elnézve, ebben sem lehetünk biztosak. A konzulátusok ügye amúgy is a Ceauşescu-kort idézi, amikor centrális kérdés volt, holott „európai” „demokratikus” országok között a legtermészetesebb lenne, hogy annyi konzulátust nyisson Magyarország a szomszéd államokban, amennyit célszerűnek lát és képes fenntartani. Érhető volt magyar fél megütközése, hiszen a negatív üzenetküldésen kívül semmilyen ésszerű ok nem szólt a döntés mellett.
Markó–Neptun egységfront
Természetesen azoknak lett igazuk, akik előre megmondták, hogy a kormányban maradás nem hozza meg a gyümölcseit: 1998 nyarán nemhogy a Bolyai-egyetemet nem sikerült helyreállítani, de a román törvényhozás olyan határozatot fogadott el, miszerint nem lehet egyáltalában olyan állami egyetemet létesíteni Romániában, melynek ne lenne román tagozata is. Az RMDSZ válaszképpen 1998. szeptember 5-én ultimátumot fogadott el, amelynek értelmében kilép a kormányból, ha szeptember 30-ig nem teremtik meg az önálló állami magyar egyetem létrehozásának jogi feltételeit. Bár a kormány semmilyen érdemi lépést nem tett az ügyben, az RMDSZ nem lépett ki, hanem azzal a korábban maga által is elutasított javaslattal jött, hogy a kormány fogadjon el határozatot a Petőfi–Schiller egyetem létrehozásáról.
Így is lett, majd a magyar–német egyetemre való hivatkozással a csúcsvezetés rávette az SZKT-t arra, hogy október 3-án szavazzon saját, egy hónappal korábbi határozata ellen és vonja vissza az ultimátumot. Egy füst alatt azt is megszavaztatta, hogy a továbbiakban az Operatív Tanács kezében legyen a döntés hasonló helyzetekben. Vagyis az SZKT kezéből feles többséggel kivettek egy olyan döntéskört, amelynek ügyében az SZKT is csak kétharmaddal dönthetett! Ezzel a Markó–Neptun egységfront függetlenítette a kormányzati szerepvállalás, koalíciós egyezkedések, ultimátumok, szövetségkötések kérdéskörét az SZKT-tól. Attól a fórumtól, amelyben még jelen volt a Reform Tömörülés, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, vagyis azok az autonomista képviselők, akiknek nagy része 2003-ban, miután az RMDSZ-kongresszusi határozatok szintjén számolt le a belső választás és a nemzeti kataszter programjával, saját szervezetek alakításába fogott. A Petőfi–Schiller egyetemről pedig azóta sem hallottunk, egyetlen pillanatig sem vette komolyan sem a román kormány, sem az RMDSZ, a kormányhatározat csak az SZKT „beetetéséhez” kellett. Így biztosítva volt a zavartalan közös kormányzás, de az is, hogy az RMDSZ látványos meghátrálása után semmilyen érdemi eredményt nem ért el abban a ciklusban.
Mindent előlről
Nagyrészt a bennmaradásnak volt „köszönhető”, hogy a szövetség azóta is képtelen kiszabadulni a hatalom bűvöletéből. S persze ennek a meghátrálásnak, amelynek következtében Bill Clinton amerikai elnök – átvéve a román propaganda akkoron több mint félévtizedes szlogenjét – megfogalmazta emlékezetes mondatát: „Romániában példaértékűen megoldották a kisebbségi kérdést.” Amit később többen átvettek, s ma már Európa-szerte elfogadott. Károsabb üzenetet nem lehetett küldeni a külvilág felé. Ahelyett, hogy Koszovóhoz hasonló nemzetközi rendezést kérjünk, mindenkinek azt üzentük, hogy mi „otthon” elintézünk mindent, a kisebbségi kérdés belügy, hogy románok és magyarok építik a bizalmi légkört, ahogy a neptuni tárgyalásról szóló New York Times tudósításának címe is állította.
Érdekes lenne, ha ebbe a külügyminiszteri gesztusba törne bele az RMDSZ bicskája, ez jelentené a koalíció felbomlásának apropóját. Ami lehet akár miniszteri partizánakció is, mint Kelemen állítja. Akárcsak az az impertinencia, amellyel Titus Corlăţean ismét üdvözölte a trianoni döntés évfordulóját, ráadásul olyan szöveggel, hogy e szerződés „Erdélynek az anyaországhoz való visszatérését szentesítette”. Sajnálatos, hogy e kérdéssel kapcsolatban egyetlen erdélyi magyar szervezet sem nyilatkozott, pedig ha mi nem igazítjuk ki a román külügyminiszter vaskos történelmi tévedéseit, más aligha teszi meg helyettünk.
Ceterum censeo: fel kell hagyni a neptuni ihletettségű politizálással, a román hatalom kegyeinek keresésével, és magyar érdekeken alapuló, távlatos politizálásba kell fogni. Akkor is, ha 25 év alatt megannyi történelmi esélyt szalasztottunk el, akkor is, ha a modellértékű román kisebbségpolitikának RMDSZ-segítséggel felépített hamis mítoszát kell majd lerombolni elsőként. Akkor is, ha a gyors sikerre sokkal kevesebb esélyünk van, mint Románia EU-csatlakozása előtt.
Borbély Zsolt Attila, Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Erdőszentgyörgyön gyászlobogó került a magyar és székely zászlók helyébe
Erdőszentgyörgy polgármestere levette az RMDSZ székházának homlokzatáról a román, a magyar, a székely, az EU, a település és az RMDSZ zászlaját, helyettük pedig egy gyászlobogót tűzött ki.
Az RMDSZ-es politikus ily módon kíván tiltakozni a nemzeti jelképek üldözése ellen, valamint amiatt, hogy a Maros megyei prefektúra legutóbb súlyos pénzbírságot helyezett kilátásba, arra az esetre, ha nem távolítják el az RMDSZ székház homlokzatáról a magyar zászlót.
marosvasarhelyiradio.ro, Erdély.ma

Semjén: az autonómia emberi jog a közösség szintjén
Az autonómia megadása nem a többségi nemzet által gyakorolt kegy, hanem az emberi jogok betartása, mivel a nemzetiségi jogok emberi jogok a közösség szintjén – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken a 2. Martosi szabadegyetemen.
A felvidéki magyarság legnagyobb nyári rendezvényén Semjén Zsolt és Bárdos Gyula, az első szlovákiai magyar elnökjelölt elsősorban a külhoni magyarság autonómiatörekvéseiről, az egyszerűsített honosítást lehetővé tévő magyar jogszabályról és a szlovák állampolgársági törvényről beszélt.
Semjén Zsolt a magyar állampolgárság megadásáról és az autonómiatörekvésekről szólva hangsúlyozta: a magyarság ezekkel nem követel semmi olyat, amire ne lenne példa az Európai Unióban. Rámutatott: a többségi nemzetek az autonómia megadásával nem kegyet gyakorolnak, hanem az emberi jogokat tartják be, mivel a nemzetiségi jogok emberi jogok a közösség szintjén. Hozzátette: ezeknek a céloknak az elérésénél az „amit lehet másnak, az nekünk is lehet" elvet kell követni, mert, mint mondta, ha ennek ellentettjét fogadnák el a magyarok, akkor azt mondanák ki, hogy másodrangú polgárok.
A miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett: minden egyes külhoni nemzetrésznek magának kell kidolgoznia saját, testreszabott autonómiatervezetét, közben pedig ezeket el kell fogadtatni annak ellenzőivel is, akik többnyire a politikai manipuláció eszközei. „Az autonómia nem a többségi nemzet ellen irányul" – szögezte le Semjén Zsolt, aki szerint az autonómia sikerét az is mutatja, hogy ahol az megvalósult, ott soha nem látott fejlődés indult be, és ma mind a többségi, mind a kisebbségi nemzet jobban él. „Én nem gondolom, hogy Magyarországra veszélyt jelentene, ha a magyarországi szlovákság megélné az önkormányzatiságát" – jegyezte meg.
Semjén Zsolt az egyszerűsített honosítást lehetővé tevő magyar jogszabályról és annak szlovákiai fogadtatásáról, illetve az akkori szlovák kormány által elfogadott „ellentörvényről" is beszélt. Leszögezte: a magyar jogszabály „támadhatatlan", egyebek mellett azért is, mert amikor a magyar törvényt elfogadták, addigra Szlovákiának és Romániának is volt ilyen vagy hasonló tartalmú törvénye. Elmondta: a szlovák állampolgársági törvény leginkább a szlovákoknak árt, hiszen az állampolgárságuktól megfosztottak túlnyomó többsége olyan szlovák, akinek nincs semmi köze a „magyar ügyhöz." Hangsúlyozta: a szlovák állampolgársági szabályozás miatt kialakult helyzet sem a felvidéki magyarság, vagy a magyar állam hibája, ugyanakkor biztos, hogy a kettős állampolgárság tiltásának álláspontja egyre inkább el fog lehetetlenedni.
Bárdos Gyula felszólalásában rámutatott: a felvidéki magyarság azzal, hogy saját magyar államfőjelöltje lett, olyan útra lépett, amely elvezethet ahhoz, hogy a többségi nemzet számára természetessé váljon, magyarok is betölthetnek az elnöki poszt szintjén lévő pozíciókat. Megjegyezte: erre az útra már tíz évvel korábban rá kellett volna lépni, mert azóta már változhatott volna a többségi nemzet hozzáállása. A megkezdett folyamatot azonban tovább kell vinni – jegyezte meg, utalva arra, hogy öt év múlva ismét kell magyar jelöltet állítani a szlovák államfőválasztáson. A választáson elért eredményéről azt mondta: bár az lehetett volna jobb is, a lélektani határt az 5,5 százaléknyi szavazattal sikerült elérni. Megjegyezte: „a rövid idő alatt és jelentős politikai ellenszélben" sokakkal nem sikerült megértetni, hogy a magyar jelölt indításának milyen fontos jelzésértéke van.
MTI, Erdély.ma

Külhoni magyar vezetők tanácskoztak a Kárpát-medencei fejlesztési lehetőségekről
A Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési lehetőségeket tekintették át külhoni magyar szervezetek képviselői szerdán a Kárpát-haza Fejlesztési Fórumon, a budapesti Parlamentben.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által szervezett konferencián Borbély Károly, Románia energiaügyi államtitkára az RMDSZ által összeállított gazdaságfejlesztési tervet, az Erdély 2020 dokumentumot ismertette, amelynek kimunkálását – mint mondta – nagyon komoly előkészítés előzte meg, és számos egyeztetést folytattak róla. A tervről szólva kitért egyebek mellett az erdélyi magyar gazdák területalapú támogatására és az építőipari vállalkozások versenyképességének növelésére. Szavai szerint nagyon sok magyar vállalkozó érkezett az elmúlt években Erdélybe, és ösztönzik is őket a szerepvállalásra. A politikus összegzése szerint a román-magyar üzleti kapcsolatokat fejleszteni kell a jövőben. Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke a Mikó Imre-tervet mutatta be, rögzítve: a gazdaságfejlesztés kulcstényező. Erdély egy átgondolt fejlesztési tervvel Magyarország egyik legfontosabb üzleti partnerévé válthat – mutatott rá, hozzátéve: jövőképük az, hogy megteremtsék a "Kelet Svájcát". Kiemelt helyen említette az agráriumot, egyúttal problémaként hozva az értékesítési lánc hiányát.
Farkas Iván, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának alelnöke felszólalásában a Baross Gábor-tervet, a Felvidék regionális gazdasági fejlesztési tervét ismertette. Az ebben foglalt kitörési pontok, fejlesztési tervek között említette a határon átnyúló és a határmelléki közlekedési infrastruktúra bővítését – jelezve, hogy újabb Ipoly- hidak épülhetnek –, az autógyárak beszállító háttériparának fejlesztését, a Felvidék élelmiszeriparának újjáélesztését, a helyi gazdaságfejlesztést, a régió erőforrásaira való építkezést és a vidéki turizmus lehetőségeinek kiaknázás-t. Kiemelte továbbá a közbeszerzési szabályozás átalakításának, valamint a szakoktatás korszerűsítésének szükségességét.
A Vajdasági Magyar Szövetséget vezető Pásztor István arról beszélt, hogy a bemutatott tanulmányok mind kiválóak, de őszre el kell jutni az operatív programok megfogalmazásáig, és meg kell teremteni az ehhez szükséges intézményrendszert, valamint az anyagi forrásokat, amelyek három helyről jöhetnek össze: abból az országból, ahol az adott magyar kisebbség él, az Európai Uniótól, valamint az anyaországból.
Népújság (Marosvásárhely)

Tudathasadásban
Egészen váratlan irányból, ezúttal a román külügyminisztérium felől érte pofon – nem is egy, hanem kettő – az RMDSZ-t. Az eset újabb érv amellett, hogy a mindenkori román hatalom magyarellenes megnyilvánulásai menetrendszerűen követik egymást, s ezen semennyit sem változtat az, hogy éppen kormányon van-e, vagy sem a „szövetség”.
Ezúttal a Minority SafePack című javaslatcsomag miatt kerültek szembe egymással a román kormánykoalíció tagjai. Miről is van szó? Az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által kidolgozott dokumentum nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikára, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétére, a diszkriminációellenességre, a médiaszabályozásra és a támogatáspolitikára vonatkozóan javasolt intézkedéseket az EU-nak. Amit az Európai Bizottság – jogalkotási illetéktelenségre hivatkozva elutasított, emiatt az egész Európára kiterjedő aláírásgyűjtés sem indulhatott el, amellyel a kezdeményezők igazolhatták volna javaslataik társadalmi megalapozottságát. A FUEN az EB elutasító döntése ellen az unió luxemburgi bíróságához fordult. A perbe Magyarország a kezdeményezők, míg Szlovákia és Románia az EB oldalán szállt be.
„Nem tudok tudathasadásos állapotban dolgozni” – kommentálta az esetet Kelemen Hunor, aki meglebegtette annak lehetőségét is, hogy az RMDSZ kilép a kormányból, ha Románia nem lép vissza a perből, amelyhez az EB oldalán csatlakozott. Az EU luxemburgi bíróságán zajlik egy másik hasonló témájú per is, amelyet a Székely Nemzeti Tanács indított az EB ellen a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésük elutasítása miatt. Abba a perbe Szlovákia, Görögország és Románia lépett be az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményező oldalán.
A másik ügy, ami felborzolta a kedélyeket, az a román külügyminisztérium azon döntése, hogy az arányosság elvére hivatkozva nem engedélyezi a Marosvásárhelyre és Nagyváradra tervezett magyar konzuli irodák megnyitását. „A romániai magyarok érdekeit az az állam képviseli, amelynek polgárai, vagyis Románia” – jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon az RMDSZ-es méltatlankodásokra reagáló román külügyi államtitkár.
Nem tudom, mikor változott meg Kelemen Hunor álláspontja, mikortól érzi úgy, hogy nem képes tudathasadásos állapotban dolgozni. Azt viszont határozottan állítom, hogy az RMDSZ igenis hozzászokott ehhez az állapothoz. Azt kell mondanom: a „szövetség” maga a tudathasadás! Merthogy az erdélyi magyarság „érdekvédelmi és közképviseleti” szervezete kormánykoalíciós tagként elsősorban a román kormány akaratát érvényesíti az erdélyi magyarokkal szemben, mintsem az erdélyi magyarság érdekeit a román hatalommal szemben. Ezzel a tudathasadással magyarázható, hogy nincs autonómiánk, magyar tannyelvű önálló állami magyar tudományegyetemünk – egy ideje már nem is követelik –, önálló magyar tagozatunk a marosvásárhelyi orvosi egyetemen, stb. stb…
A hírek szerint Kelemen, miután a héten találkozott a miniszterelnökkel, péntekre összehívta a Szövetségi Állandó Tanácsot, amely megvitatja és döntést hoz az ügyben. Véleményem szerint az egyetlen karakteres, előremutató válaszlépés az lenne, ha kilépnének a kormányból.
Szentgyörgyi László,
Székelyhon.ro

Maradjon az egyházé a Mikó (a Magyar Református Egyház Generális Konventje Sepsiszentgyörgyön)
Istennek adunk hálát, hogy határokon átívelő összetartozásunk és egységünk kinyilvánítása nem békétlenség forrása, hanem az egymásért és a ránk bízottakért érzett felelősség és szolidaritás megélése – fogalmazták meg a Magyar Református Egyház Generális Konventjének tagjai abban a zárónyilatkozatban, amelyet a Sepsiszentgyörgyön tartott kétnapos plenáris ülés végén elfogadtak. A Kálvin-évek lezárását is jelentő esemény része volt a 7. Református Világtalálkozónak, és kezdete a reformáció 500 éves jubileumára készülésnek.
A kétnapos ülésen beszámoló hangzott el a 2009-től, a református egység létrehozásától eltelt időszakról, majd a különböző bizottságok ismertették eredményeiket, terveiket. A felolvasott és a konvent tagjai által egyhangúlag elfogadott zárónyilatkozatban a testület kinyilvánítja: elvárja, hogy a tanácskozásnak is helyet adó Református Székely Mikó Kollégium sorsa rövid időn belül és jogszerűen rendeződjék, és az épület az Erdélyi Egyházkerület tulajdonában maradjon. Továbbá együttérzésüket fejezik ki a kárpátaljai magyarokkal és a konfliktust elszenvedő Ukrajna lakosságával, leszögezik, hogy közösen lépnek fel az erőszak minden formája ellen, és összefogásukkal, adományaikkal a háborús helyzetben és a kritikus gazdasági viszonyok között élő rászorulók gondjain kívánnak enyhíteni, amire felszólítják a világ magyar reformátusait. A testület aggodalmát fejezi ki a „térségünk országainak kisebb egyházi oktatási intézményeit érintő kedvezőtlen törvényi szigorítások miatt. Mindez nemcsak egyházaink társadalmi szolgálatát fenyegeti, hanem veszélyezteti Kelet-Közép-Európa kulturális és felekezeti sokszínűségének gazdag történelmi hagyományát, és ezzel az Európai Unió alapvető értékeit is.” A nyilatkozat zárómondatában az összetartozás megerősítésére kötelezik magukat.
Fekete Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Autonómiahatározatot fogadtak el székely önkormányzatok
Tizenöt székely önkormányzat fogadott el olyan határozatot, amelyben kifejezte az autonómia iránti igényét – közölte hétfőn a Székely Nemzeti Tanács (SZNT).
Az Izsák Balázs SZNT-elnök által aláírt közlemény emlékeztet, öt hónappal ezelőtt fordultak felhívással Székelyföld önkormányzataihoz, hogy határozatban nyilvánítsák ki az általuk képviselt közösségek igényét az autonómiára. Eddig Gyergyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Gyergyószárhegy, Makfalva, Uzon, Székelyderzs, Kápolnásfalu, Gyergyóditró, Kökös, Székelykeresztúr, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Székelyudvarhely, Csíkszereda és Szentegyháza önkormányzatai tettek eleget ennek a felkérésnek, és egyhangú szavazással elfogadták a határozatot. Az SZNT szerint ezzel a tizenöt székely önkormányzat a pártpolitikai viták fölé emelte Székelyföld autonómiájának és egységének ügyét. „A szavazáson részt vevő és a határozatot megszavazó román nemzetiségű önkormányzati képviselők megértették, hogy a határozatoknak sem tartalma, sem célja nem irányul sem a székelyföldi románság, sem Románia ellen, viszont olyan közös célt fogalmaz meg, amely Székelyföld minden lakójának egyformán a javát szolgálja" – olvasható a közleményben.
Az SZNT emlékeztet, hogy az elfogadott határozatok eljutottak Románia kormányához és parlamentjéhez, az Európa Tanácshoz, az Európai Unióhoz és az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. Ugyanakkor az érintett romániai megyék prefektusai közigazgatási bíróságon támadták meg az elfogadott határozatokat, és „fenyegető figyelmeztetésekkel próbálták visszarettenteni a határozatok elfogadásától a többi önkormányzatot".
Izsák Balázs szerint a folytatás letéteményese és felelőse a többi 138 székely önkormányzat, amelyek felerősíthetik a folyamatot, és új lendületet adhatnak azon fórumok munkájának, amelyek érdemben elkezdtek foglalkozni Székelyföld ügyével. Ezért ismét kérnek minden érintett önkormányzatot, legyen határozott és bátor, s minél hamarabb döntsön a javasolt határozat elfogadásáról, tájékoztatásul pedig továbbítsa romániai és nemzetközi fórumoknak.
Az SZNT elnöke felkérte a civil szervezeteket is, ne hagyják magukra az önkormányzatokat ebben a küzdelemben. „Átfogó mozgalmat kell indítani a román kormány közigazgatási reformterve ellen és Székelyföld területi autonómiájáért" – olvasható a közleményben.
MTI, Erdély.ma

Nemzetpolitikai kerekasztal
A felvidéki Martoson szervezték meg szombaton azt a Kárpát-medencei magyar nemzetpolitikai kerekasztalt, amelyen a tavalyhoz hasonlóan Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja, Kelemen Hunor, az RMDSZ, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség, valamint Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke vett részt. A beszélgetés moderátora Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár volt, aki az elmúlt egy év helyzetelemzésére kérte fel a politikusokat.
Kelemen Hunor beszámolójában elmondta, tavaly nyáron az RMDSZ ellenzékben volt, Romániát pedig egy kétharmaddal rendelkező óriáskoalíció vezette, amely hatalmas reformokat tűzött ki célul, és amelyekből végül nem lett semmi, mert a két nagy párt vezetője nem tudott megegyezni. Az RMDSZ elnöke a szövetség négy hónapos kormányzati szerepvállalásáról is beszélt. Márciusban lépett kormányra az RMDSZ két miniszteri és tizenhárom államtitkári mandátummal. Ebben az időszakban került sor az európai parlamenti választásokra, aminek eredményeképpen a szövetség megőrizte az arányos képviseletet, két képviselőt küldött Brüsszelbe. A kormányzati szerep a mi esetünkben sem doktrinális választás, nem a szeretetről szól. Ha arra várnánk, hogy olyan román politikai párt mellé álljunk, aki minket, magyarokat szeret, valószínűleg a következő néhány évtizedet duzzogással töltenénk el. Eredményeket elérni, hatékony érdekérvényesítést kormányon lehet végezni – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke végül az elmúlt hetek politikai történéseiről számolt be.
A magyarországi nemzetpolitikáról Kelemen Hunor elmondta, figyelembe kell venni azt, hogy más élethelyzetek, más lehetőségek vannak a Kárpát-medencei régiókban, és az a nemzetpolitika, amit Magyarország koordinál, akkor lehet sikeres, ha figyelembe veszi ezeket a különbségeket, és senki nem azt gondolja Budapesten, hogy meg kell mondani a határon túli magyaroknak azt, hogy mit kell tenni, hanem a legitim magyar szervezetekkel partnerségben alakítják a nemzetpolitikát, egymásra való tekintettel.
Brenzovics László elmondta, a kárpátaljai magyarok tragikus éven vannak túl. Nemzetiségi atrocitások nem érték az itt élő magyarságot, de az elmúlt év hatalmi harcai érezhetőek voltak Kárpátalján is. Ukrajna az elmúlt huszonöt évben nem tudott politikai és gazdasági stabilitást megteremteni, hatalmas ellentétek húzódnak az ország két területe, Nyugat- és Kelet-Ukrajna között. Sikeres évet zárt a vajdasági magyarság – mondta Pásztor István. Jelentős előrelépésnek tartja, hogy Szerbiában elindultak az EU-csatlakozásról szóló tárgyalások, ugyanakkor jelezte, gazdaságilag egyre rosszabb helyzetbe kerül az állam. Megjegyezte, három sikeres választás zajlott le az elmúlt egy évben, elégedettek az elért eredménnyel. Az az érdekünk, hogy az asztalnál ülve a maximumot tudjuk kihozni a vajdasági magyarok számára. Közösségépítés szempontjából igen fontosak az elért eredmények – hangzott el Martoson.
Sok minden változott Szlovákiában, kiderült, a Smer, Robert Fico legyőzhető – mondta Berényi József. A jelenlegi államfő személye egyelőre több kérdőjelet vet fel, mint választ a magyarok számára, ám úgy látja, jobb elnök lesz, mint az előző – jegyezte meg az MKP elnöke. Három sikeres választás után az elbizonytalanodás időszakának vége, mutatott rá az MKP választási sikereire Berényi, majd legfőbb célként fogalmazta meg, hogy 2016-ban ismét a parlamentbe jusson az MKP.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székelyföldi autonómia pártpolitika felett
A Székely Nemzeti Tanács öt hónappal ezelőtt intézett felhívást Székelyföld önkormányzataihoz, hogy tanácsi határozatban nyilvánítsák ki autonómia- és összetartozás-igényüket. Eddig tizenöt település tett ennek eleget, közülük továbbra is csak egy Maros megyei.
Továbbra is csupán egy Maros megyei település, Makfalva önkormányzata fogadott el határozatot arról, hogy az autonóm Székelyföld régióhoz akar tartozni közigazgatásilag, ahol a román mellett a magyar is hivatalos nyelv, és ebbéli kérését eljuttatta a bukaresti és az Európai Uniós hatóságokhoz is. Az SZNT öt hónappal ezelőtti felhívásának eddig összesen tizenöt önkormányzat tett eleget: Gyergyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Gyergyószárhegy, Makfalva, Uzon, Székelyderzs, Kápolnásfalu, Gyergyóditró, Kökös, Székelykeresztúr, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Székelyudvarhely, Csíkszereda és Szentegyháza. A Székely Nemzeti Tanács arra kérte a települések vezetését, hogy „határozatban nyilvánítsák ki az általuk képviselt közösségek igényét az autonómiára, és tegyék láthatóvá a nagyvilág számára: a székely falvak és városok egységes akarattal egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni”.
„Ezzel a tizenöt székely önkormányzat a pártpolitikai viták fölé emelte Székelyföld autonómiájának és egységének ügyét. A szavazáson részt vevő és a határozatot megszavazó román nemzetiségű önkormányzati képviselők megértették, hogy a határozatoknak sem tartalma, sem célja nem irányul sem a székelyföldi románság, sem Románia ellen, viszont olyan közös célt fogalmaztunk meg, amely Székelyföld minden lakójának egyformán a javát szolgálja. Az elfogadott határozatok eljutottak Románia kormányához és parlamentjéhez, az Európa Tanácshoz, az Európai Unióhoz, az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez” – tájékoztatott közleményében az SZNT elnöke, Izsák Balázs.
Továbbá megtudtuk, hogy az uniós hatóságok is napirendre tűzték az ügyet, vagyis egyre ismertebb lesz Székelyföld autonómia-igénye: az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának monitoring bizottsága július 3-i kisinyovi ülésén, amelyen jelen volt Makfalva és Gyergyószentmiklós polgármestere is, a kérdés érdemi tárgyalását elhalasztották, hogy a bizottság alaposabban tájékozódni tudjon. Továbbá válaszok érkeztek Románia kormányától és parlamentjétől, amelyekben a határozatok elemzésére, mérlegelésére fogalmaztak meg ígéretet, de ezzel párhuzamosan az érintett megyék prefektusai közigazgatási bíróságon támadták meg az elfogadott határozatokat, és fenyegető figyelmeztetésekkel próbálták visszarettenteni a határozatok elfogadásától a többi önkormányzatot.
„A folytatás letéteményese, felelőse a többi 138 székely önkormányzat. Ők azok, akik felerősíthetik a folyamatot, és új lendületet adhatnak azon fórumok munkájának, akik érdemben elkezdtek foglalkozni Székelyföld ügyével. Ők azok, akik a kezdeményezés súlyát akkorára növelhetik, hogy a többi megszólított nemzetközi szervezet is felfigyeljen a székely kérdésre. Meg kell érteniük, hogy az ő megszólalásuk ebben a kérdésben rendkívül fontos és nélkülözhetetlen. A szavuk súlyosabb, hitelesebb, meggyőzőbb, mint bármelyik politikusé, közéleti szereplőé. Együttes megszólalásuk Székelyföld akaratával szembesíti a megszólítottakat, akik innen kezdve velünk együtt felelősek Székelyföld és a székelyek jövőjéért” – áll a közleményben, amely kitér a civil szervezetek szerepére is: levélben fordulhatnak a fórumokhoz, kezdeményezhetnek egy adott községben vagy városban aláírásgyűjtéseket a prefektusok által megtámadott önkormányzati határozatok védelmében, és ezeket is továbbíthatják a fórumokhoz.
„Átfogó mozgalmat kell indítani a román kormány közigazgatási reformterve ellen és Székelyföld területi autonómiájáért” – zárta közleményét Izsák Balázs.
Gáspár Botond, Székelyhon.ro

A Minority SafePack kapcsán szólalt fel Sógor Strasbourgban
Ha az őshonos nemzeti kisebbségek védelméről szóló polgári kezdeményezés nem európai hatáskör, az azt jelenti, hogy Európa nem hallja meg több mint 40 millió polgárának hangját – érvelt Sógor Csaba hétfőn Strasbourgban, az Európai Parlament júliusi plenáris ülésén a Minority SafePack kapcsán kialakult vitákra reflektálva.
Az RMDSZ EP-képviselője egyperces felszólalása során elmondta, az európai polgári kezdeményezés jogintézményét azért vezette be a Lisszaboni Szerződés, hogy a polgárok közvetlenül részt vehessenek az európai szakpolitikák alakításában. "Nagyon nehéz azonban sikerről beszélni, ha a Bizottság sok esetben szűken értelmezi hatáskörét. Európa sokszínűsége érték. Ezt leszögezik a szerződések. A sokszínűség védelmében azonban ezek szerint nem léphetnek fel az európai intézmények" – mutatott rá.
Sógor Csaba arra is kitért, hogy sokan azért bírálják az Uniót, mert túl sok mindenbe beavatkozik, miközben az igazán fontos kérdésekben nem nyilvánul meg. "A romániai magyarok képviselőjeként az a feladatom, hogy közvetítsem közösségünk üzenetét: fontosnak tartjuk az Európai Uniót és támogatjuk a tagállamok, régiók és nemzetek közötti szolidaritást, ám elvárjuk, hogy Európa odafigyeljen a hagyományos nemzeti kisebbség problémáira is és válaszokat találjon rá”- zárta a képviselő. (közlemény)
Transindex.ro

Strasbourgnál a labda – Az Európai Unió Bírósága előtt a tervezet
Újságírók szeretnek feltételes módban írni: megtörténhet, bekövetkezhet, alakulhat. Bizonytalan ügyekben, kétséges kimenetelű helyzetekben, még meg nem hozott ítéletek esetében sokszor lehet ilyen megfogalmazásokba botlani. Az alábbi sorok is egy ilyen gondolat jegyében születtek.
Az elmúlt hónapok egyik nagy kérdése arról szólt, hogy melyik az az európai uniós intézmény, amely a kisebbségek helyzetéről hivatott dönteni. Egy székelyföldi beadvány kapcsán úgy tűnt, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek ügye kellemetlenül érinti Brüsszelt. Az Európai Bizottság korábban úgy döntött, mossa kezeit, ebbe a bősz darazsakkal teli fészekbe pedig nyúljon csak bele más. Szép mondatokban, jogi bikkfanyelven közölték, hogy a kisebbségek, különösen az olyanok, mint a székelység, az valaki más reszortja.
Mi, székelyek persze ezt másképp gondoljuk. Nem azért, mert ilyen elszántak volnánk, nem azért, mert valakinek be akarjuk panaszolni a bennünket ért sérelmeket. Sokkal inkább az motivál bennünket, ha az Európai Unió alapelve az, hogy mindenki kulturális jogait tiszteletben illik tartani, akkor még sincs rendjén, hogy egy-két bukaresti mismásoló mondat után elkönyvelik, az erdélyi magyarságnak pedig már semmi kívánsága nem lehet, hiszen annyi joga van.
Ezt az utóbbi állítást egyébként a délutáni, román nyelvű politikai műsorokban bohóckodó tévés személyiségek is szeretik használni. „A magyaroknak több joga van, mint a románoknak” – mondják. Vesszük is észre: például Kolozsvár bejáratánál is a kizárólag magyar nyelvű feliratért kellett perelni? Aligha. Persze, van, akit a valóság kevésbé érdekel.
Amit a székelység szeretne, az biza semmi extra jog. Amit mi akarunk évtizedek óta, az olyasmi, ami normális körülmények közt senkit sem bánt: használni a nyelvünket, mindenütt, ahol épp lehet. Nem rosszindulattal, nem úgy, hogy román emberrel társalogva azért se szólalunk meg románul. Minden józan ember úgy gondolja, hogy egyforma jogokat érdemlünk: többség vagy kisebbség, nem számít.
Nyilván a fő cél az autonómia, amiről addig beszéltünk, hogy fokhagymaszagú lett. Hozzáteszem azt is, ez korántsem volt elég: lám, az Európai Bizottság (EB) sem foglalkozna velünk. Civilek a strasbourgi bíróságon támadták meg a bizottság döntését. Azt remélik, a bíróság kimondja: az EB-nek igenis foglalkoznia kell a kérdéssel, és mindennel, ami vele jár: magyar és román ember számára egyformán nyelvi jogok, pénzügyi alapok, autonómia. Ismételten: minden fél számára korrekt módon.
Az imént említett perhez csatlakozott a Tamás Sándor által vezetett megyei tanács is: iratcsomót küldtek Strasbourgba, amely az elnök Facebook-oldala szerint meg is érkezett az Európai Unió Bíróságához. A keresetnek az a célja, hogy az őshonos nyelvi kisebbségek jogait szavatoló tervezetet tárgyalja az Európai Bizottság, amely korábban úgy döntött, hogy a kérdés nem tartozik a hatáskörébe. Bízunk benne, ezúttal sikeresen meggyőzzük az EU-t arról, hogy a kisebbségekkel kötelességük foglalkozni. Nagy Béla
Székely Hírmondó, Erdély.ma

Egy aggódó eurodeputát
Azt mondja a kormányzó Szociáldemokrata Párt egyik jeles európai parlamenti képviselője, hogy az etnikai és nyelvi kisebbségek polgári kezdeményezései elfogadhatatlanok az Európai Unió számára. Ezért lelkesen fogadta a külügyminiszter álláspontját a témával kapcsolatosan, vagyis azt, hogy – miután az RMDSZ által benyújtott polgári kezdeményezés bejegyzését az Európai Bizottság elutasította azzal, hogy a kisebbségi kérdés nem tartozik az unió kompetenciájába, illetve miután az RMDSZ a luxemburgi bíróságon támadta meg a döntést – a kormány is belépett a perbe az Európai Bizottság oldalán.
A képviselő nem győzi hangsúlyozni, hogy 2013 szeptemberében az Európai Bizottság azért utasította vissza a kezdeményezés bejegyzését, és jelentette ki, hogy nem európai uniós kompetencia, mert a polgári kezdeményezés célja egy olyan európai törvény létrehozása lett volna, amely az etnikai alapú területi autonómia és a kollektív jogok bevezetését tette volna lehetővé.
Románia és a külügyminisztérium álláspontját, amely az európai uniós kompetenciák kiszélesítésének a megakadályozását kívánta elérni olyan területeken, amelyek szerinte csorbítanák a tagországok szuverenitását a nemzeti kisebbségek védelme terén, korrektnek és helyénvalónak nevezte, amely szerinte teljesen megfelel a Lisszaboni Szerződés előírásainak. Véleménye szerint egyetlen európai szerződés "sem engedne meg egy tagországon belüli etnikai vagy nyelvi alapú szeparatizmust", és kijelenti, Kelemen Hunornak meg kell értenie, hogy a kérelem "elfogadhatatlan mind az Európai Unió, mind Románia számára".
A képviselő nem mostanában "világosodott meg", már tavaly szeptemberben, a kezdeményezés elutasításakor figyelmeztetett a kezdeményezés "veszélyes következményeire", amely szerinte "szép szavak mögé rejtve, Orbán Viktor és a magyarországi radikálisok szájíze szerint akarta átalakítani a kisebbségekre vonatkozó európai politikát".
Az európai képviselő szerint Kelemen Hunor téved, amikor "a magyar kormány elfogadhatatlan álláspontját támogatja", ugyanis szerinte ezt az álláspontot elutasította a Velencei Bizottság, de az Európai Bizottság is, előbbi egyenesen azt állította, hogy "az új magyar alkotmány feszültséget kelt Magyarország és a közép-kelet-európai országok között".
Az aggódó képviselő szerint az ilyen kezdeményezések arra a hamis vádra épülnek, hogy Románia és más tagországok nem tartják tiszteletben a kisebbségek jogait. "Emlékeztetni szeretnék, hogy az ország csatlakozásának pillanatában alaposan felleltározták a koppenhágai feltételek betartását, és Románia a csatlakozás után is tiszteletben tartotta ezeket a kritériumokat, lévén egyike azoknak a tagországoknak, amelyek a legnagyobb előrelépést mutatták ezen a területen" – jelentette ki a képviselő. Szavait igazolandó példának azt hozta fel, hogy az RMDSZ 1996 óta szinte folyamatosan kormányban volt.
Nos, mostanában, a választások közeledtével egyre gyakoribbak és hangosabbak a hasonló nyilatkozatok. De ha egy kormánypárt képviselőjének Orbán Viktor és Kelemen Hunor a legnagyobb gondja, nem az, hogy az ország lakóinak nagy része mélyszegénységben él, akkor az magáért beszél. No comment.
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)

Tőkés élesen bírálja az RMDSZ-t kormányon maradása miatt
Kormányon maradása és Biró Rozália szenátor miniszterelnök-helyettesi tisztségre való jelölése miatt élesen bírálta a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) pénteken Tőkés László európai parlamenti (EP-) képviselő.
A politikus nagyváradi sajtóirodája által az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásban Tőkés László az RMDSZ egyik alapítójaként és egykori tiszteletbeli elnökeként fogalmazta meg bírálatát a szövetséggel szemben, megemlítve a „neptuni paktumot", vagyis azt, hogy a „pártszervezet" egyes tisztségviselői 1993-ban a tengerparti Neptun üdülőhelyen az akkori RMDSZ-vezetés felhatalmazása nélkül folytattak titkos tárgyalásokat a román kormány képviselőivel.
Az EP-képviselő szerint az RMDSZ „felemás kormányban maradása vetekszik az 1998-as, Petőfi-Schiller fantomegyetemmel kapcsolatos botrányos magatartásával". Tőkés László ezzel arra utalt, hogy 1998-ban az RMDSZ bejelentette: kilép a Radu Vasile vezette kormányból, ha a parlament nem fogad el az önálló állami magyar egyetem létrehozását lehetővé tevő oktatási törvényt. Az RMDSZ mégsem váltotta valóra fenyegetését, miután a kormány ígéretet tett egy „Petőfi-Schiller" nevű multikulturális egyetem megalapítására – az ígéret azóta sem valósult meg.
Tőkés László úgy értékelte, hogy a „Verestóy Attila-féle" RMDSZ – saját „rekordjait" két hét alatt megdöntve – kétszer is eddigi története legmélyebb pontjára süllyedt. Először, mikor Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes lemondásával egy időben kormányon maradt, majd akkor, amikor Biró Rozália „bukott nagyváradi alpolgármestert" jelölte művelődési miniszternek és miniszterelnök-helyettesnek. „A pártszervezet nőszövetségi elnökének erre a magas romániai kormányzati tisztségre való jelölése ugyanakkor megrendítő fokmérője annak, hogy az RMDSZ hivatalosai mennyire veszik komolyan választóikat, és mennyire szeretik erdélyi magyarságunkat, másfelől a román népet, illetve azt a Romániát, amelynek miniszterelnök-helyettesévé ütnék. Ennél mind Erdély, mind Románia többet érdemelne" – zárul Tőkés László nyilatkozata.
Az RMDSZ elnöke hétfőn jelentette be, hogy augusztus 1-jei hatállyal lemond kormányzati tisztségeiről, miután a román kormány az RMDSZ-szel szemben lépett be a kisebbségek európai polgári kezdeményezéséről szóló luxemburgi perbe. Egy héttel korábban az RMDSZ a kormányból való kilépését is kilátásba helyezte, ha Románia nem lép vissza a pertől. A szövetség végül elfogadta Victor Ponta kormányfő kompromisszumos javaslatát, miszerint a kisebbségi kezdeményezésről vitát rendeznek a román parlamentben, Románia pedig nem vonja vissza az Európai Unió (EU) bíróságához benyújtott keresetét, de nem tartja már azt fenn a per során.
MTI, Erdély.ma

Hátralépés
Az embernek már most leizzad a tenyere, ha arra gondol, milyen izgalmas szócsata várható szeptemberben a román parlamentben, amikor majd azt vitatják meg, hogy Románia ne lépjen-e vissza a luxemburgi perből, amelyben az Európai Bizottság oldalán foglalt állást az RMDSZ által kezdeményezett Minority SafePack ügyében. Mint ismeretes, ez a javaslatcsomag többek között nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben javasol intézkedéseket az Európai Unió számára. A bizottság azonban nem vette nyilvántartásba a kezdeményezést, mert „ezek a területek nem tartoznak jogalkotási hatáskörébe”. Már látjuk, amint a PSD „kisebbségi szakpolitikusa”, az egykori nagyromániásokon túltevő Bogdan Diaconu, aki délelőtt azért ordít, hogy Magyarország ne szóljon bele az erdélyi magyarok sorsába, délután pedig azért, hogy Románia lépjen fel a Timok-völgyi románok jogaiért, kiáll, és nyilvánosan elismerni: kettős mércét alkalmaz.
Miután az RMDSZ a kormányban maradt, annak, hogy Kelemen Hunor lemond kormánytisztségeiről, semmi köze nincs az esethez, hiszen Kelemen Hunor nem állatorvosként, nem filozófusként, nem költőként, hanem az RMDSZ szövetségi elnökeként felperes az ügyben. Ugyanakkor nyilvánvaló az is, hogy a román felet kizárólag az elnökválasztás érdekli. Mi mással lenne magyarázható, hogy a hazáját féltő külügyminiszter csak most vette észre azt, hogy az RMDSZ egy évvel ezelőtt benyújtott egy „Románia érdekeit sértő” dokumentumot, s amikor ezt elutasították, ez ellen tavaly decemberben fellebbezett. Egyáltalán: ilyen körülmények között miért vonták be az RMDSZ-t a kormányba?
Az pedig, hogy az RMDSZ is csak egy hónappal azután borította ki a bilit, hogy a koalíciós szerződést megsértve (ti. kisebbségi ügyben csak az RMDSZ-szel való konzultáció után dönthetnének), Románia belépett a perbe, azt mutatja, a szövetségnek egyáltalán nem sürgős kilépni a kormányból. Ez a népmese okos leányától eltanult megoldás, hogy „ki is lépek, meg nem is”, csak arra jó, hogy kevésbé legyen nyilvánvaló: a saját maga állította csapdában vergődő RMDSZ nem előre, hanem hátrafele halad.
Erdély András, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

„Bekeményítene" Oroszországgal szemben Románia
Szigorú gazdasági szankciókat és azok határozott alkalmazását szorgalmazza Románia Oroszországgal szemben – jelentette ki Traian Basescu román államfő hétfőn este.
A bukaresti elnöki hivatalban tartott sajtótájékoztatóján a román elnök élesen bírálta az Európai Unió vezetőit, akik szerinte a gazdasági érdekeket helyezték előtérbe, és megfeledkeztek arról, hogy valójában az EU állampolgárainak élete és biztonsága kellene legyen az európai közösség legnagyobb értéke.
Basescu szerint az EU eljutott egy olyan pontra, amikor választania kell állampolgárai biztonsága és a gazdasági érdekek között. Szerinte szigorú gazdasági intézkedéseket kell alkalmazni Moszkvával szemben, amely „egyenlő mértékben" osztozik a felelősségben a kelet-ukrajnai orosz terroristákkal a maláj utasszállító lelövéséért.
MTI, Erdély.ma

Kifogásolja a nyilvánosságot az Európai Bizottság (Az SZNT luxembourgi pere)
Az Európai Bizottság (EB) felszólította Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökét és Dabis Attilát, az SZNT külügyi titkárát, hogy legkésőbb három napon belül távolítsák el honlapjaikról az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságán zajló perük iratait – közölte tegnap az SZNT elnöke.
Az EB felszólította a luxembourgi bíróságon ellene indított per felpereseit: gondoskodjanak róla, hogy a keresetlevelük és az EB ellenkérelme ne legyen hozzáférhető a nyilvánosság számára. Izsák Balázs ultimátumnak titulálta a felszólítást, és az EU alapjogi chartájára hivatkozva kijelentette: egyetlen dokumentumot sem távolítanak el a polgári kezdeményezés honlapjáról (http://www.nemzetiregiok.eu/), és felszólítják az EB-t, hogy tartsa tiszteletben az alapjogi charta előírásait. Az SZNT elnöke idézte az alapjogi charta 11. cikkét, amely szerint „mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna.”
Izsák nyilvánvalónak tartotta, hogy az EB-nek semmilyen jogalapja nincsen arra, hogy megtiltsa számára az általa írt perirat ismertetését. Az SZNT elnöke úgy vélte, az EB a saját ellenkeresete nyilvánosságát sem kifogásolhatja.
„Mi egy olyan féllel pereskedünk, amelyik a mi adónkból és a mi bizalmunkból fejti ki tevékenységét, ezért annak minden lépése a nyilvánosságra tartozik” – jelentette ki az SZNT elnöke. Azt is hozzátette: számára a bíróság küldte meg az EB ellenkérelmét, és nem jelezte, hogy a dokumentum bizalmas vagy titkos lenne.
A Székely Nemzeti Tanács és partnerei a polgári kezdeményezés eszközével próbálták elérni, hogy az unió kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tusványos hatalma: közös nyelv, közös értékek, közös gondolatvilág
usványos egyedülálló szellemiségére szükség van Romániában, hangzott el a huszonötödik tusnádfürdői nyári szabadegyetem és diáktábor megnyitójának harmadik moduljában.
Az évforduló alkalmából készült film levetítése után az alapítók közül Szabó Miklós neonatológus elmondta, hogy az első bálványosi tábornak is ugyanaz volt a lényege, mint a mostani, huszonnégy évvel későbbinek: az elválasztottság után megismerni egymást. Annak érdekében pedig, hogy alapvető, szimbolikus kérdésekben egyetértés fűzze össze akár a londoni emigráns, urbánus vagy vidéki magyarokat, meg kell határozni egyfajta nemzeti minimumot.
Sántha Attila író, költő szerint Tusványos az a platform, ahol egyszerre mehet végbe az egyéni kifejeződés (az autonómia) és a közösséghez tartozás (a szolidaritás).
Smaranda Enache, a Pro Európa Liga alapítója és elnöke kiemelte a szabadegyetem elindítóinak felelősségét, akiknek, meglátása szerint, továbbra is szerepet kell vállalniuk abban, hogy a megbélyegzés ellenére kiálljanak a sokszínűség, a tolerancia és a többpártrendszer mellett, többdimenziós társadalmi szinten ellensúlyozva az 1989-ben magukat átmentők autoriter hatalmát.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke Tusványos erősségét kohéziós erejében határozta meg: egy alkalom, ami összehozza a minisztert, a rockzenészt, a költőt és az egyetemistát. A szabadegyetem hatalma pedig szerinte abban az ötlethalmazban rejlik, ami évről évre – akár visszatérő, akár új elemként – felmerül és kimondatik. A tusványosiak közös nyelven fogalmazzák meg közös gondolatviláguk közös értékeit. A román-magyar nemzetközi kapcsolat azonban addig nem lehet őszinte, míg nem kerül tisztázásra az erdélyi kérdés. Az Európai Unió sem lehet sikeres addig, míg a közép-kelet-európai országokat nem vonják be a döntéshozatal folyamataiba. Tusványos az a hely, ahol a döntéshozatalhoz szükséges vitakultúra kialakulhat. Így a tusványosi negyedszázad nem hatalom lesz, hanem – ahogy Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ politikusa fogalmazott – eredmények halmaza.
Dinu Zamfirescu politikus, újságíró, a Horia Rusu Alapítvány alelnöke – aki román részről elsők között kezdeményezte a román-magyar párbeszédet – határozottan jelentette ki, hogy Tusványos egyedülálló szellemiségére egész egyszerűen szükség van Romániában. Az elvek helyett azonban már arról kell szólni, milyen szerepet kell vállalnia az egyes országoknak, így Magyarországnak és Romániának, az újonnan formálódó Európában.
Kővári Gyöngi Krisztina
tusvanyos.ro, Erdély.ma

Megnyílt Tusványos Köztársaság
Tusványos Köztársaság megnyitotta kapuit, parlamentje ismét összeült. Mindenki tagja, ki az elmúlt 25 évben megfordult itt, magába szívta szellemiségét és megfertőződött vírusa által, kivételt csak azok képeznek, kik nem jó szándékkal, hanem „szolgálatos fülként, dolgozni” érkeztek – fogalmazott Toró T. Tibor, a tábor egyik alapítója a tegnapi hivatalos megnyitón.
A negyedszázaddal ezelőtti indulás felidézésével és egyfajta mérlegkészítéssel kezdődött a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, a köztudatba beivódott nevén Tusványos huszonötödik kiadása.
A gumicsizma ismét elengedhetetlen kellék Tusnádon, a kedden este, éjszaka lezúdult, többrendbeli eső sártengerré változtatta a „koncertteret” és az előadósátrakhoz sem egyszerű eljutni könnyű nyári lábbeliben. A hangulatra azonban nem nyomja rá bélyegét a változó időjárás, szerdán délelőtt már megpezsdült az élet, régi-új barátok, ismerősök találkoztak, s a hivatalos megnyitóra a fősátor is megtelt. Ez a tábor idősebb, mint jó néhány közép-kelet-európai állam, jelenkori történelmünk alakításakor már működött, olyan emberek hozták létre, akik képesek voltak személyes céljaikon túllátni, cselekedni – mondotta felvezetőjében Demeter Szilárd, a Századvég Alapítvány elemzője, aki jó pár évig egyik főszervezője volt a rendezvénynek.
Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a kezdetek felidézésével indította felszólalását, és felolvasta a „25 éve, egy delíriumos házibuliban megfogalmazódott” felhívás néhány részletét, melyek aktualitásukból mit sem veszítettek, sőt, mint fogalmazott, magának a dokumentumnak sem kopott a jelentősége. A bálványosi folyamat nem töltötte még be hivatását, sok mindent elvégeztek a célul tűzött feladatokból, de nagyon sok még a tennivaló – fejtette ki Németh Zsolt, aki egyik kezdeményezője volt negyedszázada a szabadegyetemnek.
Németh Zsolt felidézte az elmúlt rendezvények témáit, hogy foglalkoztak geopolitikával, Európa újraegyesítésével, a periféria felzárkóztatásával, éveken át visszatérő téma volt, hogy milyen Közép-Európát szeretnénk, és voltak magyar–román történetek is. „Közép-Európa nem lehet erős egy erős román–magyar viszony nélkül, fontos, hogy az értékközösség területén is előre tudjunk lépni, és nagyon fontos a kisebbség bevonása is ebbe az építkezésbe” – hangsúlyozta. Beszélt arról is, hogy a magyar–magyar kapcsolatok is állandó témái voltak Tusványosnak, a külhoni magyarság kérdése mindig középpontban szerepelt, akár a státustörvényt, akár a honosítást készítették elő, de nagyon fontos a továbblépés is, hogy az autonómia széles értelemben vett megvalósulása eredményes legyen. „Úgy emlékezzünk az elmúlt 25 évünkre, hogy ez a jövőt szolgálja, bízom abban, hogy váltakozó szereposztásban, de ugyanazt a dalt fogjuk játszani, és ha ezt tusványosi szellemben tesszük, akkor egyre jobban játsszuk majd ugyanazt a darabot” – zárta nyitófelszólalását Németh Zsolt. David Campanale a BBC újságírójaként érkezett ’89 decemberében Kézdivásárhelyre, és ő volt az, aki Németh Zsoltékkal közösen álmodta meg a szabadegyetemet. Most az Európai Unió válságáról szólt, arról, hogy vissza kellene térni a létrehozásakor meghirdetett elvekhez, mert hanem az EU egy Szovjetunióhoz hasonló rendszerré válhat, amely sok mindent ígér, de semmit nem teljesít. Huszonöt éve is felmerültek ezek a kérdések, igaz, más hangfekvésben, s azóta egyre nyilvánvalóbb, hogy a keresztény szellemiséget kell visszahozni Európa életébe. Magyarország alaptörvényébe is beiktatta ezt és üzenetét, és meg kellene hallania Európa többi részének – fejtette ki az angol újságíró.
Toró T. Tibor arról szólt, hogy Tusványos Köztársaság alapító oklevelében előrevetítették a térség országainak EU-csatlakozását, megalapozták az elmúlt 25 év történelmét. Tusványos egy kis elitista, virtuális köztársaságnak indult, amely egy hétre minden nyáron leköltözik a földre, összeül parlamentje, melynek mindenki tagja, aki részt vesz „ülésein”. „Ebben a parlamentben születnek meg azok a történetek, amelyekből aztán történelem lesz” – fejtette ki. Tárnok Mária, a főszervező Pro Minoritate Alapítvány elnöke elsősorban technikai részleteket árult el: 25 helyszínen zajlanak a programok, 12 partnerintézménnyel dolgoznak együtt, vannak itt 25 évvel ezelőtti előadók és olyan fiatalok is, akik először jöttek el – mondotta. Sándor Krisztina elsősorban az elmúlt Tusványosok eredményeire tért ki, az itt megfogalmazott, valósággá vált terveket sorjázta. „Talán a legfontosabb eredmény Tusványos gondolkodásformáló ereje, lehet, nagyképűen hangzik, de a jelenlegi magyar kormány nemzetpolitikáról való gondolkodásában ez a rendezvénysorozat meghatározó szerepet játszott” – mondotta. Továbbra is vágyott célunk az autonómia, és amíg ez a térség el nem nyer valamilyen autonómiaformát, addig mindenképpen találkozni fogunk Tusványoson – hangsúlyozta.
Potápi Árpád, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára kitért arra, hogy meglátása szerint kiemelt jelentősége van Tusványosnak a magyar nemzet életében és a nemzetpolitikában. Hangsúlyozta, a következő napok lehetőséget teremtenek a számvetésre, de a ránk váró negyedszázad céljainak megfogalmazására is. „Szeretnénk, ha 25 év múlva már a megvalósult autonómiákról tudnánk beszélni, és ha már ezek működéséről kellene vitatkoznunk, és nagyon jó lenne, ha nemcsak a megvalósult székely autonómiáról, hanem a Partiumot, a vajdasági, felvidéki és kárpátaljai önrendelkezést is ide tudnánk sorolni” – jegyezte meg. „Talán a legfontosabb az lenne, ha a magyarságról 25 év múlva úgy tudnánk beszélni, mint erős, feltörekvő, gyarapodó nemzetről, amely újra szeretné megtölteni a Kárpát-medencét, békében és biztonságban élve” – fogalmazott Potápi Árpád.
Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere idén is viccekkel fűszerezte házigazdai köszöntőjét. A magyar (elsősorban az erdélyi) politikát az észak-erdélyi autópálya gyalui letérőjéhez hasonlította: kacskaringós, néha záróvonalon kell át, hágnunk, néha szembemegyünk a forgalommal, de haladunk előre.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

et erős Közép- Európa erős magyar-román viszony nélkül
A magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint nem lehet erős Közép-Európa erős magyar-román viszony nélkül.
Németh Zsolt a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szerdai tusnádfürdői hivatalos megnyitóján örvendetesnek mondta, hogy gazdasági vegyesbizottsági ülés volt az előző héten, de fontosnak tartotta, hogy az értékközösség területén is előrelépés történjen, bizalmi viszonyt teremtsenek Romániával, s az építkezésbe bevonják a kisebbségek legitim képviseletét is. A bizottsági elnök fontosnak nevezte, hogy a legfelsőbb szintű párbeszédet újraindítsák Magyarország és Románia között.
Németh Zsolt szerint Közép-Európával kapcsolatban az elmúlt 25 évet "oldódó bizalmatlanság és egyre erősödő érdekközösség" jellemezte.
Kiemelte: gyarapodó Közép-Európát szeretnének, amely biztonságos és a nyugati szövetségi rendszerhez szervesen illeszkedik. Demokratikus Közép-Európát szeretnének, ahol az emberi és kisebbségi jogokat egyaránt maximálisan tiszteletben tartják.
Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár rámutatott: sok szempontból szimbolikus jelentőségű az idei esztendő és rendezvény. Értékelése szerint a rendezvénysorozatnak a magyar nemzet életében és a nemzetpolitikában kiemelt jelentősége van. Mint mondta, az elkövetkező napokban lehetőség nyílik a számvetésre és arra, hogy azokat a célokat megfogalmazzák, amelyek a következő negyedszázadra vonatkoznak. Hozzátette: 2010 óta számtalan olyan dolog valósult meg, amely korábban elképzelhetetlen volt, és a munkát folytatni kell. Szeretnék, ha 25 év múlva már a megvalósult autonómiákról vitatkozhatnának, és jó lenne, ha a Partiumot, a vajdasági, felvidéki és kárpátaljai önrendelkezést is ide tudnák sorolni – jegyezte meg. Ha a magyarságról mint erős, gyarapodó nemzetről beszélhetnének, amely újra szeretné megtölteni a Kárpát-medencét, s békében és biztonságban él.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kiemelte: alapvetően nem az aktuálpolitika határozza meg "a tusványosi köztársaság" jövőképét, hanem egy olyan jövőbe vetett hit, hogy a Kárpát- medencében a magyarság képes jövőt "kigondolni és teremteni" magának.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy a jelenlegi kormány nemzetpolitikáról való gondolkodásában Tusványos meghatározó szerepet játszott. Szerinte jó irányba tudják befolyásolni a magyarországi politikusok gondolkodását.
Hozzátette: a jövőben erősíteni kell a román-magyar párbeszédet.
Tárnok Mária, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumi elnöke a szervezők nevében elmondta: a 25. táborban 25 helyszínen, több száz előadó fordul meg a hét folyamán. A köszöntők után a hivatalos megnyitón is levetítették a Történtekből történelem – Tusványos 25 című filmet.
Az 1989-es romániai forradalom filmes történeteit elevenítették fel a közmédia sátrában
Aki tévézik, ott van, ahol történik valami – mondta Balogh László rendező-operatőr, a Közszolgálati Közalapítvány (KSZKA) Kuratóriumának elnöke a közmédia tusványosi rendezvénysátrában szerdán rendezett filmvetítésen, amelyen az 1989-es romániai forradalom napjaiban Aradon és Temesváron készült felvételeit mutatta be.
Balogh László a Magyar Demokrata Fórum (MDF) akkori szegedi elnökségi tagjaként, a regionális stúdió munkatársaként az elsők között volt, akinek sikerült átjutnia a magyar- román határon a Ceausescu-diktatúra elleni felkelés napjaiban: gyógyszerből és vérkészítményekből álló segélyszállítmányt juttattak el a temesvári kórházakba, ahol sebesült kommunistaellenes felkelők tucatjait ápolták.
A KSZKA Kuratóriumának elnöke elmondta: a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen először kerültek a nyilvánosság elé a szabadságvágy és a magyar-román szolidaritás megannyi nagyszerű gesztusát megörökítő felvételek, miután a rendszerváltás idején a Magyar Televízió akkori vezetése nem tűzte műsorra azokat.
Parázs vita Magyarország gazdasági teljesítményéről
Parázs vita alakult ki a diáktábor fősátrában szerdán a Fidesz és az LMP képviselői között Magyarország gazdasági teljesítményével és EU-politikájával kapcsolatban.
Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy Magyarország jobban teljesít, míg Schiffer András, az LMP frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy az ország leszakadó pályán halad az Európai Unióban.
Schiffer András megannyi adatot felsorolva állította, hogy növekszik a magyar gazdaság lemaradása az Európai Unió átlagához képest. Seszták Miklós miniszter szerint a magyar lakosság ezt nem így érzékeli, amit az április 6-án tartott parlamenti választás eredménye is jól mutat. Rogán Antal azzal érvelt, hogy a magyar gazdaságpolitikának nemcsak a makrogazdasági mutatók javítása volt a célja, hanem az is, hogy a háztartásokban is érzékelhető legyen a gazdasági teljesítmény növekedése.
Népújság (Marosvásárhely)

Magyar embernek magyar gyermeket
A nemzetállam fogalmának két különböző értelmezése mellett a Kárpát-medencében otthonra lelt összmagyarság fennmaradásának és gyarapodásának lehetőségeiről, illetve a Nemzetstratégiai Kutatóintézet szerepéről beszélgetett csütörtök délután a Kós Károly-sátorban Szász Jenő, a kutatóintézet elnöke és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Történelmi áttekintővel indította a panelbeszélgetést Potápi Árpád János, beszédében felidézve a magyar nemzetpolitikában mérföldkőnek számító 1990-es évet, amikor Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke a választások megnyerése után úgy nyilatkozott, közjogi értelemben tízmillió, de lélekben tizenötmillió magyar ember miniszterelnökeként kíván dolgozni. „A kilencvenes években kiépült a nemzetpolitikai intézményrendszer, és ez többé-kevésbé működik is 2002-ig. Az újabb nagy váltás 2010-től kezdődik, majd a Fidesz nemzetpolitikája többek között az egyszerűsített honosítási eljárás, a kettős állampolgárság, a Nemzeti Összetartozás Napja, a Határtalanul Program, valamint az Alaptörvény elfogadása révén teljesedik ki” – foglalta össze.
Nemzetállamok közötti különbségek
Szász Jenő a nemzetállam formájának két különböző értelmezését tárta a hallgatóság elé. „Ez azért is aktuális, mert a Székely Nemzeti Tanács és az RMDSZ beadványát az Európai Unió visszadobta, s az ennek kapcsán indított peres eljárások közepette azzal szembesültünk, hogy Románia az EU oldalán áll be a perbe – mert úgymond nemzetállami kötelességének tartja, hogy a saját állampolgárai ellen lépjen fel. De amikor Románia a Nemzetközi Valutaalappal aláír egy szerződést, akkor feladja az adókivetési szuverenitását, és átengedi más nemzetközi szervezeteknek, gazdaságilag kiszolgáltatottá válva. Sőt, Románia kitűzte célként az euróövezeti tagságot is, tehát a monetáris politikát is átengedi. A nemzeti közösségek kollektív jogát azonban nem akarják biztosítani, mert ezt már nemzetállami kötelezettségnek tartják, és mint szuverén állam, ehhez ragaszkodnak. Ezzel szemben van egy másik nemzetállami filozófia is, amit Magyarország képvisel: megvédi az állampolgárait a bankoktól, és mindenkitől, aki nem a magyar állampolgárok érdekében cselekszik” – mutatott rá a különbségekre,
Látványos különbségként említette továbbá, hogy míg a magyar alaptörvény kimondja, a Magyarországon élő kisebbségi népcsoportok államalkotó tényezők, addig román oldalon az áll, hogy az ortodoxia, a királyi család és a kisebbségek nem mások, mint fontos történelmi szereplők.
„Magyarország felelősséget vállalt a külhoni magyarok iránt, a nemzetstratégia pedig a keresztény örökségünkre épül. Amint Csapó György mondta, nem az a magyar, akinek a nagyapja magyar volt, hanem akinek az unokája is az lesz. Ez a jövőbe tekintő nemzetstratégia lényege” – fűzte hozzá Szász Jenő.
Közösen a globalizációval szemben
A kutatóintézet elnöke kiemelte, hamarosan minden nemzeti közösség számára aktuális lesz a nyelvi jogok megvédése. „Közösen kell küzdenünk a románokkal, szlovákokkal, szerbekkel a globalizmus által ránk erőltetett egyenlőséggel szemben – amit az angol nyelv jelent –, és így egészen más megvilágítást fog kapni a nyelvi jogok érdekérvényesítése” – közölte.
Ifjúságban a jövő
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet ifjúságkutatással is foglalkozik – tájékoztatta a közönséget Szász Jenő. „Az ifjúság gyakorlatilag a jövő. Magyar családban születik a magyar gyermek, és nem mindegy, hogy ismerjük-e vagy sem, hogy miként gondolkodik a Kárpát-medencei magyar fiatalság. Alakítanunk kell ezt a gondolkodást” – hívta fel a figyelmet.
Hűséggel a megmaradásért
Szász Jenő meglátása szerint Magyarországon elsősorban egy szűk politikai réteg érti és érzi a nemzetegyesítés fontosságát, és nem a tömegek – köszönhetően „a mai napig kiható nehéz kádári örökségnek” –, míg az erdélyi magyarságot tekintve ez fordítva van: a tömegek elkötelezettebbek a nemzeti ügyekben. „Ezért tartunk ott, ahol – úgy Magyarországon, mint Erdélyben. Meg kell győzzük az embereket, hogy érdemes össznemzetben gondolkodni” – ismertette, kitérve a Székelyföldön való megmaradás szükségességére is.
„Fontos, hogy Székelyföldön itt maradjon a 600 ezer magyar ember, mert rajtuk keresztül tízezer négyzetkilométer gazdasági és természeti erőforrásait birtokoljuk. Ha elmennek a magyarok, az erdők nem mennek utánuk. Viszont nem lehet fordított sorrendben sem: az erdő nem szül magyar gyermeket. Ezért az is fontos, hogy felelősség és hűség jellemezzen mindenkit: ne csak a magyar állam viseljen felelősséget a külhoni magyarok iránt, hanem ők is viszonyuljanak felelősséggel egymáshoz” – mutatott rá.
Pinti Attila, Székelyhon.ro

Határon átívelő együttműködés
Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) csütörtökön a 25. Bálványos Nyári Szabadegyetem és Diáktábor helyszínén.
A Kárpát-medence egységes gazdasági, kulturális és oktatási térként történő kezelése a célja a két intézmény közötti együttműködésnek.
„Azért fontos ez az együttműködés, mert a mi hivatalunk különböző szolgáltatásokat nyújt vállalkozásoknak, és azt szeretnénk, ha ezeket a szolgáltatásokat a határon túli magyar vállalkozók is igénybe tudnák venni. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet egy jó kapcsolatteremtési forrás lehet, ő is a saját kapcsolatrendszerén keresztül tudja terjeszteni ezeket a lehetőségeket, hogy minél többen éljenek velük. Amiről így konkrétan beszélünk, az az Európai Uniónak a Horizont 2020-as keretprogramja, ami forintban számolva huszonegyezer milliárd forint, és ebből minél többet kellene a Kárpát-medencébe elhozni. Magyarországon a mi hivatalunk az, amely segítséget tud nyújtani ebben. Mi vagyunk minden szempontból azok, akik ehhez a dologhoz értünk. Azért nagyon fontos uniós program ez, mert ez a kutatásfejlesztésnek a csúcsa. Aki innen pénzt tud elhozni, az nyugodtan mondhatja, hogy az európai élvonalba tartozik, és mi nemcsak Magyarországot, hanem Székelyföldet, Erdélyt is szeretnénk ebben az élvonalban látni” – mondta el portálunknak Spaller Endre, a NIH elnöke.
A két szervezet a határon átívelő kutatási, fejlesztési és innovációs programok kidolgozásában, fejlesztésében és megvalósításában működik együtt. Kiemelt hangsúlyt fektetnek a 2014-2020 közötti időszakban a Brüsszelből, valamint a különböző európai és magyarországi programokból származó pályázati lehetőségekre.
„Nem hozzánk lehet pályázni, hanem közvetlenül Brüsszelbe. Az egyszerűbb mód az, amikor egy vállalkozás kitalál egy innovatív projektet, amelyben műszaki innováció kell legyen, és benyújthat egy pályázatot közvetlenül Brüsszelbe. De hogy mi ez a dolog, amivel érdemes egyáltalán belevágni, ez mekkora adminisztráció, mit kell neki kitölteni, merre vannak az ajtók, ebben a mi hivatalunk tud segíteni. Vannak bonyolult ügyek, amikor tényleg nagy összegekről beszélünk, akkor egy konzorcium tud pályázni három országból. Ebből általában valamelyik nyugat-európai ország, egyetemek, kutatóintézetek. De ha ebből is kutatási feladatok kerülnek ide, az érték mindannyiunk számára. Nemzeti innovációs hivatal vagyunk, és nem országos, nekünk kifejezetten feladatunk, hogy a nemzet tagjait, bárhol is élnek, hozzásegítsük ehhez a lehetőséghez” – hangsúlyozta az Spaller. Elmondta, a hivatal a különböző termékek piacra vitelében is tud segíteni.
Az együttműködési megállapodást a Nemzeti Innovációs Hivatal képviseletében Spaller Endre elnök, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet részéről pedig Szász Jenő elnök látta el kézjegyével.
Péter Beáta, Székelyhon.ro

Kárpát-medencei oktatás: honnan, hová?
Kosztolányi Dezső egyik ismert felvetése – a nevelés egyet jelent azzal, hogy segítsünk a gyermeknek valóra váltani a lehetőségeit – mottóval rendezték nemrég Csíkszeredában a 22. Bolyai Nyári Akadémiát. A Differenciált oktatás, felzárkóztatás és tehetségápolás a közoktatásban témakörben zajló rangos nyári pedagógusi továbbképzőn a szervező Románia Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke, Burus Siklódi Botond, Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Vörös Mária, a szervezet alelnöke és Fekete Attila, az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének alelnöke segítségével igyekeztünk felvázolni a Kárpát-medencei magyar oktatás térképét.
Mi indokolta a rendszerváltás hajnalán az anyaországon kívül a magyar pedagógusszervezetek létrejöttét? Ami gyakorlatilag a rendszerváltással egy időben történt…
Jókai Tibor: Csehszlovákiában’89 novemberében történt meg a rendszerváltás, 1990. január 13-án pedig az akkori Nyitrai Pedagógiai Főiskola aulájában már meg is tartotta alakuló ülését a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Akkoriban, még a pártállami időkből visszamaradva, a Csemadok volt civil szervezetként a magyar kulturális élet szervezője. A régebbi időkből azonban, még az I. Köztársaság idejéből – amikor Kárpátalja is Csehszlovákiához tartozott – Pozsony központtal már volt szövetsége a magyar pedagógusoknak. Ingatlannal rendelkezett, amit az ötvenes években a Beneš-dekrétumok nyomán elkoboztak, illetve államosítottak. Nyitrán az akkor még élő tagok egy része is megjelent, elfogadták az alapszabályt, májusban már be is jegyezték a szervezetet. Ekkortól számíthatjuk az SZMPSZ létrejöttét Komárom székhellyel. Az első demokratikus magyar kormány az oktatási tárcán belül már létrehozta a határon túli magyarok osztályát, 1991-től pedig már körvonalazódni kezdtek a működésünket lehetővé tevő anyagi források is.
Vörös Mária: Az akkori szlovákiai magyar közéletben pozitív hangulat volt érzékelhető, egyfajta várakozás, hogy jelentősen megjavul a magyarság helyzete, meglódulnak az események. Ennek a hangulatnak volt a része és következménye a pedagógusszövetség megalakulása is.
Hogyan zajlott a folyamat a Vajdaságban és itthon, Erdélyben?
Fekete Attila: Nálunk a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete alakult meg először, 1993-ban Újvidék székhellyel. Nagyon sokan elégedetlenek voltunk a központosítással, hogy minden Újvidéken zajlik, holott a magyar többség központja Szabadka, így 1995-ben megalakult az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete. A célok adottak voltak, hiszen a háborúk után a kisebbségek kiszorultak a közéletből és általában a központi intézményrendszerből. A magyar pedagógusok számára ma sincs központi továbbképzés, csak amit a mi egyesületünk szervez.
Burus Siklódi Botond: A ’90-es évek eleje Erdélyben is a nagy reménységek és a nagy átalakulások időszaka volt. A pedagógustársadalom nagy felelősséggel igyekezett kezelni a magyar iskolák ügyét, sok olyan kezdeményezés látott napvilágot történelmi régiónként, amely egyre aktuálisabbá és elodázhatatlanabbá tette egy szakmai szervezet létrehozását. Egyeztető fórum keretében 1991-ben született a megállapodás olyan érdekvédelmi szervezet bejegyeztetésére, amely kimondottan a magyar oktatás, a magyar iskolák ügyét képviseli. Lászlófy Pál és Tőkés András ezt ’91 októberében bejegyezték, decemberben pedig már meg is tartottuk az alakuló ülést Sepsiszentgyörgyön. Megállapodás született, hogy a szervezet mindenkori székhelye Csíkszeredában legyen, hiszen itt adottak voltak a feltételek a támogatottság perspektívájában is. Első elnöknek Lászlófy Pált választották, aki húsz éven át vezette az RMPSZ-t, az ő vezetésével alakult ki az Erdély-szerte működő szerkezet.
Hogyan tekint vissza a pedagógustársadalom erre a negyedszázadra?
Fekete Attila: Úgy érzem, mindabból, amit megalakulásunkkor kitűztünk, amit csak emberileg lehetett, elvégeztünk. Abban viszont van hiányérzetem: miért van az, hogy ehhez a munkához anyagi támogatást szinte kizárólagosan Magyarországról kapunk. Pedig Szerbiában mi is adófizetők vagyunk, de az adónkból alig csurran-cseppen vissza hozzánk.
Jókai Tibor: Nekem a háttérintézményekkel vannak problémáim. Szlovákiában például minden megyében létrehoztak egy szlovák módszertani központot, nem hoztak azonban létre önálló magyar módszertani központot, hanem a szlovákon belül kreáltak egy magyar részleget Komárom székhellyel, minket meg sem kérdezve, nem konzultálva velünk. Szlovákiában is bevezették az EU irányelvei alapján a kötelező kreditrendszert, a pedagógusoknak kötelező évente részt venni olyan továbbképzéseken, ahol kreditpontokat lehet szerezni. A szlovák módszertani központok uniós forrásokból működnek, így ingyen tudják kínálni a továbbképzéseket, s ezáltal lépéselőnyben vannak. Mi különböző pályázati pénzek révén igyekszünk ingyenessé, de legalábbis olcsóbbá tenni képzéseinket. Idénre valahogy elértük ezek állami akkreditálását, ebben tehát már nem szenvedünk hátrányt. A szövetség létrehozta a Comenius Intézetét, de erre sem kapunk állami támogatást, ezért sok programunk esetleges. Mivel pedig az első szempontunk a szakmaiság, és ebből soha nem fogunk engedni, nagyon meg kell fontolnunk, mire költjük a pénzt.
Vörös Mária: Oktatási ügyekben szakmai szervezetként időnként kikérik a pedagógusszövetség véleményét – és ez jó. Különösképpen koncepciók, törvénytervezetek kidolgozásánál, módosításánál van ez így. Később azonban a parlamentben, ahol tulajdonképpen eldől e törvények sorsa, már nincs beleszólásunk a folyamatokba, és így nagyon sok esetben teljesen más, megcsonkított törvények kerülnek ki. Nincs egy olyan politikai párt, amely ténylegesen felvállalná az oktatás kérdését, így ez politikai alkuk tárgyává, rosszabb esetben könnyen mellőzhetővé válik. Kampányban fontos, utána már feláldozható.
Burus Siklódi Botond: A román kormány részéről mi sem kapunk támogatást. Van egy aláírt együttműködési szerződésünk az Oktatási Minisztériummal, ami arról szól, hogy tevékenységünk illeszkedik a román oktatási rendszer támasztotta feltételrendszerbe, hozzájárulunk a román oktatás fejlesztéséhez. Időnként még állami feladatokat is ellátunk – mindenféle anyagi támogatás nélkül. Amúgy a Nemzeti Kisebbségi Főosztállyal felhőtlen a viszonyunk, talán több kölcsönösséget igényelnénk. Egy humánerőforrás-központ felállítását már régóta szorgalmazzuk, de nem úgy néz ki, hogy meghallgatnák a szakmai érveinket. Valószínűleg politikai döntés születik, pedig sok érv támasztaná alá, hogy ennek a központnak itt lenne a helye. Egyértelmű hiányként hozhatom fel, hogy szövetségi szinten még mindig nem sikerült a szülőkkel való intézményes kapcsolat kialakítása.
Kihívások, tervek, perspektívák…
Burus Siklódi Botond: Nagyon sok a tennivalónk. Itt van például az egész román oktatási rendszer finanszírozásának kérdése: ha nem helyezzük új alapokra, meginoghat az eddigi rendszer, tagozatokat vonhatnak össze, iskolák szűnhetnek meg. A szakmai oktatás újragondolása terén is lenne mondanivalónk, amire – bár az egész oktatást érinti – különlegesen érzékeny a magyar nyelvű oktatás. Nagy feladatok állnak előttünk az iskolai autonómia kiterjesztése terén is, az oktatás alulfinanszírozása pedig állandó problémaforrás.
Fekete Attila: Megtartani az eddigi tevékenységet és fejleszteni, ha még lehet…
Vörös Mária: A lényeg: továbbvinni az elmúlt huszonnégy év pozitívumait. Sajnos, lassan a megmaradás lett a kulcsszó, ez a legnagyobb kihívás az elkövetkezőkben.
Jókai Tibor: A legnagyobb gond az iskolák elnéptelenedése, és ennek nyomán a megszűnés veszélye. Most még talán az önkormányzati vezetők sem fogták fel ennek jelentőségét, hiszen mindenikük ragaszkodik települése iskolájához, de ha nem dolgozunk ki terveket, stratégiákat, tanintézmények tucatjai szűnhetnek meg a közeljövőben nemcsak nálunk, de az egész Kárpát-medencében. Az alacsony demográfiai mutatók mellett a fiatalok elvándorlása is tény – és most már nem az idősebbek hagyják el szülőföldjüket, hanem a fiatalok. Márpedig gyermek nélkül nincs iskola, s ha iskola nincs, a legszebb, legjobban kidolgozott tervek is üres légbuborékok maradnak.
Aczél Péter László, Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Ha jön Orbán
Idén is sok magyarországi politikus neve szerepel a műsorokban. Közülük többen már meg is érkeztek, és holnapra Orbán Viktort is várják.
Pedig Băsescu tavaly azt üzente, hogy az volt az utolsó év, amikor „a teljes (magyarországi) politikai elit pofátlanul lófrálhatott Hargita és Kovászna megyében. Ami sok, az sok, és többé nem fordulhat elő”. Ha most mégis beengedik őket Romániába, azt jelenti, időközben megtanultak rendesen viselkedni, és megígérték Băsescunak, hogy nem fognak pofátlankodni, miként tavaly. Ugyanakkor elnökünk azt is kilátásba helyezte, hogy megvizsgálják Tőkés László EP-képviselő „román állampolgári” viselkedését. A vizsgálatok jó eredménnyel járhattak, mert ő is szerepel a holnapi tusványosi előadók között.
Egy finom fenyítés viszont most is elhangzott a hargitai prefektus részéről, de ő csak a törvények betartására szólította fel a hargitai fenyves erdő aljában tanyázó táborok szervezőit. Ha áthágják a törvényeket – szóla keresetlen szavakkal –, akkor ő keresettel fordul az illetékes állami szervekhez. Az előadók és a hozzászólók bizonyosan egyeztettek az illetékes román állami szervekkel arról, hová mehetnek és mit beszélhetnek, miként az nálunk régen szokásos volt, és még ma is ildomos – Észak-Koreában. Nem tudni, hogy a vendégek és a vendéglátók a saját maguk által megírt és az államelnöki hivatal által cenzúrázott beszédeket mondják el, olvassák fel, vagy a cenzorok által írottakat lesznek kénytelenek elszavalni. Vajon ellenkező esetben a hozzászólókat helyben lefogják, és a csíkszeredai vagy feketehalmi börtönbe kísérik? Ha meg az előre gyártott és kezükbe adott szöveget olvassák fel, akkor Tőkés László olyasmiket fog hangoztatni, hogy a kisebbségi ügy belügy, és Magyarországnak, a magyar politikusoknak, valamint az Európai Uniónak semmi köze a romániai kisebbségekhez. Különben is, Románia példásan megoldotta a nemzeti kisebbségek gondjait, különös tekintettel a magyarokra. Szóba sem jöhet az, ami tavaly szóba került, hogy Magyarország védhatalmi státust gyakorolhatna az erdélyi magyarság felett. Aztán azt is kérné, nehogy autonómiát adjanak nekünk, mert Európában ez elfogadhatatlan, elavult létformája a kisebbségeknek, amely akadályozza, hogy egyesült erővel, nemzetiségtől függetlenül dolgozzunk drága hazánk, Románia felvirágoztatásán. Orbán Viktornak követelnie kellene: a román alkotmányt akként módosítsák, hogy az elnököt ne csak két mandátumra, hanem többre lehessen megválasztani. Esetleg korlátlan számúra. Majd ezután javasolnia kell – miként 2009-ben a tusványosi táborban –, hogy az idei államfőválasztáson a pecsétet, természetesen, Băsescura üsse mindenki. Megemlítheti, hogy semmi köze az itt élő magyarokhoz, és semmiképp nem támogatja az itteniek autonómiatörekvését. Ezenkívül el kell ismernie, hogy nem ismeri el Székelyföld létezését.
Amennyiben nem hajlandó felvállalni, hogy mindezt elmondja, a légköri viszonyokra hivatkozva nem szabad engedni, hogy repülőgéppel vagy helikopterrel beléphessen Románia légterébe. Ha mégis láthatóan jó idő lenne, azzal az ürüggyel lehet megtéríteni, hogy Băsescu nyilvános megnyilvánulásai miatt – mivel nagyon bírálja Putyint – most az ukrajnai orosz szeparatisták igen haragszanak Romániára, és azzal fenyegetőznek, hogy minden, Románia légterébe betérő repülőalkalmatosságot úgy lelőnek, mint a maláj utasszállítót.
Ha ezek ellenére mégis megpróbálkozna más járművel erre járni, egyszerűen persona non gratának kell nyilvánítani, és meg kell téríteni a határtól.
Kuti János,
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

EP-képviselők a nemzeti kisebbségek védelmét kérik Junckertől
Európai parlamenti (EP-) képviselők egy csoportja csütörtökön levélben kérte Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság megválasztott új elnökét, hogy a nemzeti kisebbségek védelmével külön erre hivatott szakember foglalkozzon a november elsején hivatalba lépő új összetételű testületben – közölte az MTI-vel a levélírók egyike, Nagy József, a szlovákiai Most-Híd nevű szlovák-magyar párt EP- képviselője, aki a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt frakciójában foglal helyet.
Nagy József tájékoztatása szerint most van "alakulófélben" az EP kisebbségi frakcióközi munkacsoportja. A képviselők ennek kapcsán fogalmazták meg Junckerhez intézett kérésüket.
Üdvözölték az új bizottsági elnök azon szándékát, hogy alapjogokkal foglalkozó EU- biztost is ki akar nevezni az általa vezetendő testületbe. Egyben felszólították Junckert, hogy az alapjogi biztos kabinetjében kapjon helyet olyan tisztviselő, aki kifejezetten a kisebbségvédelemért lenne felelős.
A képviselők felhívták az új bizottsági elnök figyelmét arra: a nemzeti kisebbségek ügyének összemosása más kisebbségek problémáival azt eredményezte, hogy számos őshonos kisebbség helyzete mára rosszabb lett az Európai Unióban.
Nagy József kezdeményezése nyomán a levélben hivatkoztak az EU-intézményrendszertől teljesen különálló, strasbourgi székhelyű Európa Tanácsnak (ET) a nemzeti kisebbségek helyzetével és jogaival foglalkozó határozatára is. A Most-Híd EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában azon meggyőződését hangoztatta, hogy a szóban forgó ET-dokumentum jó alapul szolgálhat az uniós kisebbségvédelmi rendszer kidolgozásához.
Népújság (Marosvásárhely)

Az autonómiától nem lesz magyar a román
Egymás meggyőzésére irányuló, jelentős nézetkülönbségek jellemezte minőségi vitán osztották meg elképzeléseiket a székelyföldi autonómia megvalósításáról a román és magyar felek pénteken délután.
Az Erdélyi Napló főszerkesztője, Csinta Samu vitaindító köszöntőjében „a nap legfajsúlyosabb beszélgetését” bocsátotta előre a Kós Károly-sátor alatt, ahol azonban nem jelent meg az előadás egyik felszólalója, Mădălin Guruianu, a Nemzeti Liberális Párt sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselője.
Magyar a magyarral igen, román a magyarral nem
Első felszólalóként Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere rögtön rátért a későbbiekben komoly szópárbajjá „fajuló” fórum egyik fő témájára: a román-magyar párbeszédre. „Ami Sepsiszentgyörgyön a román-magyar viszonyt illeti, nehéz helyzetben vagyunk. Sok időt és energiát fordítottunk a magyar-magyar párbeszédre, és túl keveset a román-magyarra – de nem azért, mert nem akartuk” – hangsúlyozta, egyúttal átfogó magyarázattal is szolgálva az okokra.
„Három részre tudom osztani a szentgyörgyi románokat: vannak, akiket Ceaușescu telepített be az etnikai arányok megváltoztatására. Ők frusztráltak, továbbra is abban az illúzióban élnek, hogy meg kell ezt valósítaniuk, nem lehetnek kisebbségben. Aztán vannak, akik abból élnek, hogy románok – valahonnan Moldvából Sepsiszentgyörgyre költöztek, magas fizetést, jó munkahelyet kaptak. Ez a két réteg nem érdekelt az autonómiában. A harmadik csoportba tartoznak azok, akik el tudják fogadni, hogy nálunk egy kisebbség részei, és ezért pozitív diszkriminációt élveznek Székelyföldön. Nekik nem okoz gondot, ha magyarul kell megszólalniuk, igaz, ezért az első két kategória nemzetárulónak tartja őket. Pedig ők az értelmiségiek, csakhogy túl kevesen vannak” – fejtette ki.
Fel nem adható bástyák
„Az önkormányzat a magyarság, míg a prefektúra a románok bástyája. Ezt nem adhatjuk fel úgy, hogy közben nem kapunk cserébe semmit” – folytatta gondolatmenetét a polgármester. Emlékeztetett, „a sokat emlegetett területi autonómia nem lehet etnikai alapú”, szem előtt kell tartani a nemzeti diverzitást, a magyar többség tényével pedig tilos visszaélni.
Nemzetállam: modernizálásra szoruló terminus
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának elnöki főtanácsadója, a brassói származású Kalmár Ferenc megpróbált választ adni a román-magyar párbeszéd akadályára: a nemzetállam fogalma. „Ezzel a terminussal kétszáz éve nem foglalkoztak. Az Európai Unióban, ahol elméletileg nincsenek határok, ez egy kirekesztő fogalommá vált, amit modernizálni kell. Az EU jelmondata: egység a sokféleségben – ez nem csak az unióra vonatkozik, hanem a tagállamokon belül is érvényes. Az EU-nak vannak alapelvei, ezekből nem szabad csak mazsolázgatni. Elvárjuk Brüsszeltől, hogy számon kérje minden országtól ezek betartását” – jelentette ki.
Süketek párbeszéde
A panelbeszélgetés egyetlen román felszólalója, Sergiu Constantin tudományos kutató „süketek párbeszédének” nevezte a román-magyar viszonyt, ami szerinte arra vezethető vissza, hogy úgy román, mint magyar oldalon súlyos hibák vannak az autonómia értelmezését tekintve. „Nincs egy konkrét meghatározása az autonómiának – ezért is ilyen népszerű, mert tág értelmezési lehetőségei miatt sokan és gyakran félreértik. Jogilag az autonómia kifejezés egy túl általános fogalom, konkretizálni kell” – figyelmeztetett.
Jogszabály nélkül is működőképes
Sergiu Constantin hozzátette, ez a meghatározási kérdés még akadémiai szinten is nagyon összetett, „nemhogy a sokkal alacsonyabb szintű politikában vagy a lakosság szintjén”. Ugyanakkor tájékoztatott, hogy a nemzetközi jogban a kisebbségeknek nem, csak az őshonos népcsoportoknak létezik autonómiához való joga – csakhogy pontos elméleti meghatározása egyiknek sincs. „Mindezek ellenére számos működő gyakorlati példája van a megvalósult autonómiának” – ismertette.
Mikortól lesz valaki őshonos?
Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke az őshonos – kisebbségi témát boncolgatva kifejtette, „bizonyítékunk van rá, hány évszázada élünk ezen a területen”, majd feltette a kérdést, hogy „de ki tudja megmondani, mennyi idő után számít valaki őshonosnak?” Szerinte a párbeszédhez „nem ártana a román fél részvétele is, de tudjuk, hogy Romániában ma nincs olyan román politikus, aki ide el merne jönni – illetve csak akkor venne bárki is részt, ha ebből előnyt tudna kovácsolni”. Sergiu Constantinnal egyetértve elismerte, hogy „az autonómia fogalmának jogi tisztázása egy hosszú folyamat”, amit ráadásul olyan bukkanók is hátráltatnak, mint fordítási kérdések. „Például az önkormányzat szó nem fordítható le románra. Akkor milyen párbeszéd az, amikor nem tudjuk ugyanazt kifejezni?” – tett fel egy újabb kérdést.
Antal: legyen az Amerikai Egyesült Államok a moderátor
Geopolitikai kontextusba helyezve az autonómia kérdését Antal Árpád elmondta, „a közelben viszály van, ami mögött nagy politikai érdekek állnak”, és nekünk, székelyeknek kell megértetnünk például az Amerikai Egyesült Államokkal – aki hangsúlyos figyelemmel követi a romániai eseményeket és sok pénzt áldoz például a rakétavédelemre –, hogy a romániai stabilitás fenntartásának egyfajta záloga, hogy Székelyföld autonóm régióvá váljon. „A román politikusok önmaguktól soha nem fognak tenni semmit. Az Államokkal ezt meg kell értessük, ő kell vállalja a moderátori szerepet, mert ha azt mondják, hogy öt nap múlva itt autonómiának kell lennie, akkor öt nap múlva az is lesz” – osztotta meg véleményét, lavinaszerű vitát indítva el.
Sergiu Constantin nem ért egyet
A tudományos kutató, Sergiu Constantin rögtön ellentmondva Antal Árpád javaslatának, egy sokkal egyszerűbb móddal állt elő. „A román-magyar párbeszéd megoldásának első lépése, hogy a magyar közösség a kezdetektől bevonja a román felet például egy autonómiatervezet létrehozásába, mert az eddigi 15 tervezet esetében egyszerűen kihagyták őket. Ez kommunikációs és stratégiai hiba” – mutatott rá.
Erre reagálva Antal Árpád kijelentette: hogyan tudnánk a román politikummal beszélgetni, mikor folyamatosan azt érezzük, hogy a létünket is letagadják? „Emlékezzünk a Hargita, Kovászna és Maros megyét érintő, közigazgatási régió létrehozásáról szóló népszavazásra. A Maros megyei vezetők javaslatára úgy módosítottunk a szavazás kérdéseit, hogy nekik is megfeleljen – erre pedig egyetlen nagyobb román párt sem állt mellénk, mindenki kihátrált” – tájékoztatta a kutatót.
Esetleg az arányosság elvével
„Érdekes kérdés, hogy kinek az érdekeit védjük” – vette át a szót ismét Sergiu Constantin. Mint mondta, az autonómia egyik különlegessége, hogy mindenki védelmet kap. Példaként említette Dél-Tirol esetét: bár Olaszország azon részén a német anyanyelvűek többségben vannak, az országban mégis a kisebbséget jelentik, ezért törvények védik őket – akárcsak a dél-tiroli olaszokat, akik kisebbségbe szorulásuk miatt „részesülnek különleges bánásmódban”. Szerinte az arányosság elve alapján kell egy autonómiából kivenni a részt a vezetésben.
„A párbeszéd kezdete ez kell legyen. Az autonómia nem a magyaroké, és nem lesz tőle magyar a román sem” – hangsúlyozta.
Közvitán az autonómiastatútum
Magához ragadva a mikrofont Antal Árpád meghívással fordult Constantinhoz. „Három hét múlva közvitára bocsájtjuk az önkormányzati képviselő-testület ülésén az autonómiastatútumot, amelyben többek között épp az arányosság elvéről van szó. Meghívom, jöjjön el és nézze meg, miként viszonyulnak a románok ahhoz az ötlethez, hogy legyen a rendőrség állományában – hogy a hírszerző szolgálatról ne is beszéljek – hetven százalék a magyar nemzetiségűek aránya”. Sergiu Constantin emlékeztette Antal Árpádot, hogy azt a tervezetet is a románok bevonásával kellett volna kidolgozni, de elfogadta a meghívást. A vitába bekapcsolódott Papp Előd is, mint fogalmazott, valóban örülnének, ha átadhatnának a románok képviselőinek egy tervezetet véleményezésre és kiegészítésre, de bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy kit vonhatnának be.
A képviselő nem feltétlenül politikus
Sergiu Constantin erre is választ adott: „a románok képviselőinek nem politikusoknak, hanem szakértőknek, jogászoknak kell lenniük, akik áthatóan ismerik a jogrendszert és építő véleménnyel tudnák segíteni az autonómiatervezetek megalkotását”.
Az autonómia kompromisszum
Szem előtt kell tartani, hogy az önrendelkezés egy kompromisszum, bármennyire jónak is tűnik, nem lehet mindenkit meggyőzni vele – közölte Constantin. „Azt még ismerjük be, hogy nem is old meg mindent” – zárta beszédét a tudományos kutató.
Pinti Attila , Székelyhon.ro

Alkotmányos korlátokkal sújtva
Az EU-integráció alkotmányos korlátaival kapcsolatos véleményüket osztották meg Románia és Szlovákia EP-képviselői, valamint Magyarország külügyi államtitkára pénteken.
Nincs egyeztetett álláspont az Európai Unió működésével, hatásköreivel és feladataival kapcsolatosan a magyarországi, szlovákiai és erdélyi magyar politikusok között – állapította meg Borókai Gábor moderátor, a Heti Válasz főszerkesztő-lapigazgatója a Sógor Csaba és Csáky Pál európai parlamenti-képviselőkkel, valamint Győri Enikő, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának államtitkárával folytatott vitafórumon. A Lőrincz Csaba-sátor pénteki első előadásáról hiányzott Deutsch Tamás és Schöpflin György anyaországi EP-képviselő.
Az EU nem tartja be a saját szabályait
Győri Enikő külügyi államtitkár úgy vélekedett, ha az Európai Unió – amely egyébként politikai, jogi és értékközösség – nem tartja be a saját szabályait, nagy bajba sodorja magát. „Egy ország alkotmányának célja, hogy azt minden lakos magáénak tudhassa. Mi még messze nem tartunk ott” – mutatott rá, majd folytatva gondolatmenetet hozzátette, az egyes országok hiányos alkotmányai is meghiúsítják azt, hogy az Európa Unió valódi kisebbségi jogalkotással is foglalkozzon.
„Még nincs egyértelmű kivezető út ahhoz, hogy ne legyen több Malina Hedvig ügy” – jelentette ki, utalva a fiatal szlovákiai magyar nőre, akit 2006-ban ismeretlenek vertek meg Nyitrán azért, mert közterületen magyarul beszélt a telefonján – sőt a rendőrség később a kihallgatási jegyzőkönyvben nem is szereplő bizonyítékokkal „alátámasztva” eljárás alá vonta hatóság megtévesztése gyanújával, meglehetősen nagy feszültséget keltve Szlovákia és Magyarország kapcsolatában. Magyarország külhoniakkal szembeni hozzáállásával kapcsolatban elmondta, „sajnos egyelőre nincsenek olyan nemzeti ügyek, amely mögé tizenötmillióan egyként tudnak felsorakozni”.
Az ukrán válságra térve kijelentette, az EU-t érintő pozitív hozadékot nem szabad keresni olyan helyzetekben, amikor emberéletekben esik kár. „Manapság divat szidni az uniót, de érdemes arra gondolni, hogy amióta létezik az EU, a tagállamokban nincs és nem is volt háború” – hívta fel a figyelmet, egyúttal dicsérve „az EU Ukrajna esetében tapasztalt gyors reakcióképességét”.
Tusványosi párhuzam
„Az Európai Unió egy nagy sártenger lett” – vont párhuzamot Sógor Csaba, az RMDSZ EP-képviselője a Tusnádfürdőn uralkodó állapotokkal. „Van, aki beleugrott sár közepébe és van, aki óvatosan lépked” – illusztrálta a helyzetet a demokrata szövetség politikusa. A lisszaboni szerződésre, mint „egy lágy alkotmányra” térve úgy vélekedett, „az egy olyan koktél, amelyben van állagmegőrző, hogy ne romoljon a minősége, de kellene még keverni belé állagfeljavítót is”. Szerinte az integráció alkotmányos határait „bontogatni” kellene, mert például a nyelvi diverzitás az egyes tagállamokon belül is tagadhatatlan tény, akárcsak az, hogy ezeket gyakorta diszkriminációval kezelik. Sógor reméli, hogy Románia „belátható időn belül” meghallgatja az Európai Tanács ez irányú ajánlásait.
„Nincs alternatíva az EU-ra”
Az EU-integráció alkotmányos korlátairól szólva Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja európai parlamenti képviselője elmondta, „rendkívül összetett kérdésről van szó, amelynek nem csak jogi aspektusai vannak. „Ez politikai és pszichológiai-lelki érettség kérdése is, de ne feledjük, hogy az Európai Unióra nincs alternatíva” – tette hozzá. Ukrajna helyzetéről véleményét megosztva kijelentette, a válság elő fogja segíteni az uniós kül- és biztonságpolitika tekintetében a közös gondolkodást. Emellett szót ejtett arról is, hogy elérkezett a magyar naivitásokkal való „leszámolás” időszaka, hiszen felelőtlenség olyat kijelenteni, hogy soha nem volt annyira jó a magyar-szlovák viszony, mint most.
Pinti Attila, Székelyhon.ro