Az EU keresztbe tehet a mezőgazdasági támogatásnak . Ködlepte életjáradék
Célirányos támogatással arra ösztönöz jó pár éve a kormány, hogy a szétszabdalt földterületekből mezőgazdasági értelemben életképesebb, tehát a helyüket az európai uniós piacon is jobban megálló struktúrák jöjjenek létre. Ám ellentétesnek bizonyulhat ez a törekvés a földrésznyi államszövetség protekciópolitikájával. A csatlakozás után három évvel, január elsejétől nem lehet jelentkezni a Földért életjáradékot elnevezéssel meghirdetett kormányprogramra.
Azon hatvankét évnél idősebbeket, valamint – kortól függetlenül – az első vagy második rokkantsági fokozatúakat, akik egynél több, de tíznél kevesebb hektárnyi fölterülettel rendelkeznek, arra ösztönözi ez a támogatás, hogy földjeiket el- vagy bérbe adják, esetleg eladományozzák; mindezért fizet az állam hektáronként ötven, illetve száz eurónyi évjáradékot.
A Bihar Megyei Mezőgazdasági Életjáradék Hivatal vezetője, Janota László elmondta, hogy az év kezdetétől nem fogadhatnak új kérvényeket, összhangban azzal, hogy a három éve tagállam Románia nem adhat olyan támogatást, amelyet nem hagyott jóvá az Európai Unió (EU). Egyelőre nem lehet bizonyosat tudni az ügyben, hiszen a tárgyalások még tartanak, jelenleg mindössze annyi kétségtelen, hogy nem mondták ki: teljesen meg kell szüntetni ezt a támogatást az újonnan csatlakozott országokban is.
Természetesen azok, akik a életjáradék hivatal adatbázisában szerepelnek, tehát 2006 januárjától egészen az elmúlt év végéig igényelték (kérvényeiket pedig kedvezően bírálták el), megkapják idén a 2009-re járó támogatást. Mégpedig úgy mint eddig, április 1. és augusztus 31. között postai úton vagy banki átutalással, annak függvényében, ahogyan azt kérték, továbbra is lejben, egyszerre a tavalyi évit (a nemzeti bank által megállapított tavalyi átlagárfolyam alapján). Abban sincs változás, hogy akik már rendelkeznek könyvecskével, láttamoztatniuk kell azokat, mégpedig január 15-étől június 30-áig Nagyváradon, a Ghillányi (ma Dimitrie Cantemir) út 26–30. szám alatt, a mezőgazdasági igazgatóság épületének I. emeletén lévő 15-ös irodában.
A tavalyi évre a megyében több mint kettőezer hétszáz életjáradékot fognak idén kiutalni. Mindez tízezerötszáz hektárnál nagyobb mezőgazdasági területet jelent, amiből hatezernyi a bérbe adott, míg a többi az elidegenített territórium. Persze ezek csak megközelítő adatok, hiszen a tavalyi év végén beérkezett kérvényeket éppen összesítik, majd még elbírálják azokat.
A mezőgazdasági életjáradék megyei kirendeltségének vezetője szólt arról is, hogy jelenleg messze nem tisztázott a helyzet. Nem tudni például azt, ha valaki eddig bérbe adott területre kapott támogatást, ám azt eladja, módosítható-e a szerződés. Amint mondta, eddig nem érkezett hozzájuk túl sok konkrétum a szakminisztériumból. Szerinte heteken belül eloszlik a köd.
Megyeri Tamás Róbert. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Szeminárium Kubáról – Tőkés: „a kommunizmus ügye európai kérdéssé vált”
Az Európai Parlament brüsszeli központjában 2010. január 13-án Jerzy Buzek EP-elnöke védnökségével Kuba jövője, az emberi jogok, valamint az Európai Unió Kuba irányában követendő politikája tárgyában rendezett politikai szemináriumot a varsói Lech Walesa Intézet.
Az Intézet névadójának nevében Jaroslaw Walesaeurópai képviselő – a volt lengyel államfő fia – köszöntötte a népes közönséget. A tanácskozás levezető elnökeként Jacek Saryusz-Wolski lengyel EP-képviselő tartott megnyitó beszédet, és mutatta be az ügy iránt elkötelezett, többségükben spanyol és kubai előadókat.
A Lech Walesáról elnevezett alapítvány hivatásának tartja a világ kommunista országai, köztük a kubai rezsim ellenzékével folytatott párbeszédet, valamint szabadságharcuk támogatását. Ugyanezt kívánják elérni az EP-ben tartott, figyelemfelkeltő konferenciájukkal.
Ryszard Schnepf, a spanyolországi lengyel nagykövet, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, az EP Európa–Latin-Amerikai Interparlamentáris Delegációjának vezetője és Jaime Mayor Oreja, az EP spanyol néppárti frakciójának elnöke – a többi előadóval egyetemben – a kubai kommunista diktatúra elnyomottjai védelmében emelték fel szavukat. A Fidel Castro utáni korszak valóságát elemezve az Unió fokozott felelősségvállalását sürgették Kuba vonatkozásában. „Európaizálni” kell a kubai kérdést – vonta le a következtetést Saryusz-Wolski, a lengyel néppárti küldöttség rangidős képviselője. Valamennyien állást foglaltak a kubai politikai foglyok szabadon bocsátása mellett, valamint az emberi jogok következetes számonkérését és a politikai nyomásgyakorlás fokozását szorgalmazták.
Tőkés László európai képviselőnk a szovjet kommunizmus bukásának 20. évfordulója kapcsán Lech Walesa decemberi látogatásának felidézésével kezdte beszédét, elismerését fejezve ki a kommunizmus-elleni harcnak a nevét viselő szervezet általi folytatásáért. Erdélyi magyarként kiemelte, hogy ennek a küzdelemnek a lengyelek és a magyarok mindig élenjáró zászlóvivői voltak, példaként említve az 1956-os magyar forradalmat, valamint a lengyel Szolidaritás-mozgalmat.
A romániai Tismăneanu-jelentés „gyilkos rendszernek” bélyegezte a kommunizmust – folytatta beszédét Tőkés László. Nekünk – túlélőknek – erkölcsi és politikai kötelességünk tehát, hogy azoknak a segítségére siessünk, akik ennek a „gyilkos rezsimnek” az igájában élnek. A volt szovjet tömb egyes országainak uniós csatlakozása révén a kommunizmus kérdése európai üggyé vált. Tekintetbe véve azonban azt, hogy a világ számos országában a kommunista diktatúra továbbra is hatalmon maradt – ez a kérdés globális ügynek számít, mely ellen közösen kell felvennünk a harcot. Kína, illetve Tibet és Kelet-Turkesztán, Észak-Korea és Kuba esetében éppen az emberi és közösségi jogok európai követelményei, nem utolsó sorban pedig a totalitárius elnyomó rendszereket elítélő – tavalyi – EP-határozat értelmében kell az Uniónak az eddigieknél is határozottabban fellépnie – fejtette ki európai képviselőnk.
Kubát illetően ugyanakkor elégtétellel állapította meg, hogy Fidel Castro visszavonulásával a rezsim látható módon meggyengült, és kénytelen-kelletlen engedmények tételére kényszerül. Az Európai Uniónak erkölcsi kötelessége – és kedvező lehetősége –, hogy minden erejével hozzájáruljon az ottani változások felgyorsításához, másfelől pedig a demokratikus rendszerváltozás vérontás és erőszak nélküli beindulásához –zárta a beszédét Tőkés László.
A tanácskozás második részében maguk az érintettek és érdekeltek, az emigrációban működő ellenzéki, antikommunista szervezetek, a volt politikai foglyok és elüldözöttek képviselői tartottak beszédet – köztük is az a Blanca Reyes asszony, aki a Szaharov-díjjal kitüntetett „Ladies in White” [Asszonyok Fehérben] elnevezésű szervezet elnöke. A kubai felszólalók mondanivalója híven foglalható össze Maciej Stasinski volt kubai lengyel tudósító szavaival, aki a szigetországot egy „nagy börtönnek” nevezte, amelyet egy „gazdasági csődtömeg” taszít a tönk szélére. Egybehangzóan az a vélemény jutott kifejezésre, hogy az elnyomottak számára életbevágóan fontos a nemzetközi – európai – szolidaritás, és hogy a szavakon, nyilatkozatokon túlmenően cselekedetekre, konkrét akciókra van szükség.
Utolsó felszólalóként, a témakör legilletékesebb előadójaként Heidi Hautala finn képviselőnő, az Emberjogi Bizottság (DROI) elnökasszonya foglalta össze a konferencia tanulságait. Sajnálattal hozta a résztvevők tudomására, hogy a kubai rezsim az emberi jogok kérdésének a puszta felvetését is eleve visszautasítja; brüsszeli nagykövete pedig a Bizottság tiszteletteljes meghívásait sem hajlandó elfogadni. Ennek ellenére nem lehet kérdéses, hogy a DROI-bizottság, illetve az EP az információ szabad áramlása vagy a véleményszabadság, illetve az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása terén egy jottányit sem engedhet. A Lisszaboni Szerződés ebben a tekintetben megnöveli az EP érdekérvényesítési lehetőségeit, Catherine Ashton külügyi főképviselő hivatalba lépése pedig az európai külpolitika számára szintén nyereséget jelent.
Brüsszel, 2010. január 14.
Tőkés László, EP-képviselő sajtóirodája. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Márton Árpád: az autonómia ügyében kedvező időszak várható
Előrelépés történhet az autonómia ügyében a következő esztendőkben, két okból is — véli Márton Árpád háromszéki RMDSZ-képviselő. Az autonómia nagyon sok eleme megtalálható a közös kormányprogramban, de a nyilatkozatok szintjén a Demokrata—Liberális Párt programjában is: a decentralizációt és a szubszidiaritást említette példaként, az előbbi a helyi önkormányzatok autonómiájának kiteljesítését jelentené, utóbbi pedig a döntéshozatal minél közelebb hozatalát az állampolgárokhoz.
E kettő az Európai Unió szintjén is alapelv, az európai államok többsége ezek szerint működik — hangsúlyozta a képviselő. Kiemelte azt is, hogy az EU várhatóan a közeljövőben elfogad egy dokumentumot — hogy milyen formában, egyelőre nem tudni —, amely a többségi nemzetek és a történelmi kisebbségek közötti viszonyrendszert szabályozza, megoldást nyújt vitás kérdésekre. Márton Árpád szerint mindezek a bel- és külpolitikai körülmények megkönnyítik és lehetővé teszik, ha nem is az autonómia elérését, de fontos lépések megtételét ennek érdekében. Forrás: erdély.ma

Cotroceni-ben az Unió elnöke
„Azért jöttem Bukarestbe, hogy közelebbről is megismerjem Romániát” – jelentette ki tegnap este Herman Van Rompuy, az Európai Unió újdonsült elnöke, miután Traian Băsescu államfővel tárgyalt a Cotroceni-palotában.
A belga politikus beszámolója szerint a román elnökkel elsősorban az EU aktuális gazdasági kérdéseiről, illetve a tagállamok miniszterelnökeinek és államfőinek soron következő tanácskozásáról is egyeztettek, amelyet – kezdeményezésére – február 11-én tartanak.
Rompuy hangsúlyozta, az Európai Tanács legközelebbi, informális ülésein arra próbálnak majd megoldásokat keresni, miként lábalhatnak ki a gazdasági válságból az EU tagállamai. Hozzátette, céljuk az, hogy az Unió országainak gazdasága idén legalább kétszázalékos átlagnövekedést érjen el. „Célunk a hosszú távú gazdasági stabilitás elérése, hogy lépést tudjunk tartani a világ nagyobb gazdaságaival” – fogalmazott Herman van Rompuy tegnap este Bukarestben.
Elmondta, a február 11-i EU-csúcs is ezt a célt szolgálja. „A gazdasági talpra állás, valamint az új év új kihívásainak a megoldása lesz a prioritásunk” – tette hozzá az elnök. Hozzátette, szükségét érzi annak, hogy az Unió országainak vezetőivel jó, kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot alakítson ki. „Ez mind a mandátumom hatékonysága szempontjából, mind az eredményes együttműködés miatt fontos” – hangsúlyozta az Európai Unió elnöke.
Herman Van Rompuy már korábban bejelentette, hogy február 11-re soron kívüli találkozóra Brüsszelbe hívta az EU-tagországok állam- és kormányfőit. A megbeszélés témája a gazdasági válság mellett a káros éghajlatváltozás elleni fellépés lesz. Utóbbira vonatkozóan azt emelte ki, hogy a múlt havi koppenhágai konferencia tapasztalatainak felhasználásával, az EU egységének fokozásával kell megpróbálni elérni az ambiciózus célkitűzéseket.
Az Unió gazdasági helyzetével kapcsolatban Van Rompuy elmondta, hogy most már közép- és hosszú távon kell gondolni, és ennek érdekében dönteni kell a 2020-ig ívelő növekedési programról. Mint mondta, hosszú távon sem egyértelműen kedvezőek a gazdasági kilátások.
Fleischer Hilda. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Normatív finanszírozás
Napok, sőt hetek óta forrong a romániai közoktatás a normatív finanszírozás, azaz a fejkvóta-rendszer bevezetése miatt. Az oktatásügyben jártas szakemberek azt nyilatkozták, hogy ezt a rendszert az Európai Unió tagállamaiban már sikeresen alkalmazzák, Romániának is fel kell zárkóznia, életbe kell(ene) ültetnie az új szabályokat.
Voltaképpen miről is van szó? Arról, hogy a 2009/114-es sürgősségi rendelet értelmében idén januártól kezdődően minden iskolás vagy óvodás gyerek esetében az állam megállapította azt az összeget – egy mutatószám által –, amelyet az illető nebuló oktatására költ. Amennyiben az illető tanuló valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozik, korrekciós szorzót alkalmaznak, tehát (valamivel) nagyobb összeget állapítanak meg a taníttatására, mint a többségi nemzethez tartozó gyerekek esetében. Növelt korrekciós szorzót alkalmaznak például ama tanulók esetében is, akik művészeti líceumba járnak, mindezt az egyéni órák, például hangszeroktatás miatt.
Eddig az elmélet, most jön a gyakorlat. Ami – sajnos – már elszomorító. Kolozsvári iskolaigazgatókkal beszélgetve kiderült, mindannyian sötéten látják a jövőt: a normatív finanszírozás nem fedezi sem a bentlakásos iskolák, sem a művészeti tan intézetek normális működését. A vidéki iskolák esetében pedig egyenesen a megszűnés Damoklész-kardja lebeg a gyerekek és a tanerők feje fölött.
Mi lesz például azokkal a gyerekekkel, akik szülővárosuktól távol, bentlakásos iskolában tanulnak, ha a normatív finanszírozás nem teszi lehetővé, hogy nevelőt vagy szakácsot alkalmazzon az iskola? Mi lesz például a nagy múltú és kiváló eredményeket elért kolozsvári zenelíceummal, ahol minden gyereknek van két egyéni szaktanára, és kisebb csoportokban tanulnak más tantárgyakat is? (Nem az olvasók untatásáért hozom fel pont ezeket a példákat, hanem azért, mert ezekről vannak konkrét, pontos és ellenőrizhető értesüléseim.)
Mi lesz azokkal a vidéki gyerekekkel, ahol a kis létszám miatt megszűnik a magyar tagozat, és a szülő kényelmességből vagy más okból kifolyólag nem vállalja – esetleg anyagi okok miatt nem vállalhatja azt –, hogy a gyerekét minden nap felülteti az iskolabuszra, és más településre küldi iskolába azért, hogy az magyarul folytassa tanulmányait? Ebből pedig csak az következik, hogy a vidéki iskolák megszűnése után egyes szülők nem haboznának román tagozatra adni csemetéiket. Ezt alátámasztja az a múlt héten közzétett Kolozs megyei szociológiai felmérés is, miszerint a nyolcadikos gyerekek szüleinek 46 százalékának nagyon fontos, 31 százalékának pedig „csak” fontos, hogy a gyermekük anyanyelvén tanulhasson. A másik oldalról nézve: közel 20 százaléknak kevésbé vagy egyáltalán nem fontos az, hogy a gyereke magyarul tanulhasson. Ennél rosszabb a helyzet a negyedik osztályos gyerekek szüleinek esetében: csak 30 százalékuk választaná ezt vagy azt a tanintézetet az anyanyelven való tanulásért.
Visszatérve a normatív finanszírozás bevezetésére: állítólag már a 2006/2007-es tanévtől életbe kellett volna azt ültetni Romániában. Mit tett a szaktárca ez alatt az idő alatt? Miért nem sikerült mostanra kidolgozni stratégiát a rendszer zökkenőmentes életbe lépéséhez? Miért kell most a megyei tanfelügyelőségek nyakába varrni a létszámcsökkentés ódiumát? Vajon a belpolitikai csatározásokra való figyelés, illetve a hirtelen és meggondolatlan intézkedésekkel való foglalatosság köti le a szaktárca figyelmét? Egyszerű állampolgárként nem tudhatom...
Végezetül csak a sokat idézett Reményik-idézettel tudok bátorságot önteni magamba és az olvasókba: „Ne hagyjátok, a templomot, / A templomot és az iskolát!” Valahogy így kellene hozzáállnunk a dolgokhoz. Ki kell tartanunk az anyanyelvi oktatás mellett – főleg vidéken. Talán még szorult annyi nemzeti öntudat és civil kurázsi a romániai magyarságba, hogy belássa: az anyanyelven való tanulásról sohasem mondhatunk le.
NAGY-HINTÓS DIANA. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

A romániai megyei és helyi önkormányzatokat akarja erősíteni az RMDSZ
- A romániai megyei és helyi önkormányzatokat akarja erősíteni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) - közölte a szövetség két vezetője, Markó Béla és Kelemen Hunor kedden Budapesten.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a román kormány miniszterelnök-helyettese elmondta, hogy sikerült a válságkezelés módozataiban megállapodniuk a nagyobbik kormánypárttal, a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L) .
"Meg tudtunk állapodni egy számunkra és Magyarország számára is fontos célban, a decentralizáció felgyorsításában" - jelentette ki Markó Béla, hozzátéve, a megyei és a helyi önkormányzatok erősítése azt is jelenti, hogy létrehozzák a helyi rendőrség intézményét, amelyet az önkormányzatoknak rendelnek alá. A decentralizációs terv az oktatási és az egészségügyi intézményekre is vonatkozik. A kormányzattól a hatáskörökkel együtt a szükséges költségvetési kereteket is meg kell kapniuk az önkormányzatoknak - mutatott rá.
Markó Béla szerint a megyei és a települési önkormányzatok erősítése a romániai magyaroknak különösen lényeges. Hangsúlyozta: "Egy magyar közösség helyben lehet erős. Nekünk még talán nagyobb érdekünk, mint a többségnek, hogy minél több hatáskör legyen a kezükben."
Az Emil Boc miniszterelnökkel és a PD-L-lel kötött koalíciós megállapodásról szólva Markó Béla azt mondta, "az erdélyi magyarok érdeke, hogy a kormányzati szerepet vállaljuk egy egyáltalán nem könnyű időszakban" - hozzátéve, hogy "mi csak akkor vállalkoztunk kormányzásra, ha megfelelő feltételeket tudunk kialakítani".
Hozzátette, hogy több kérdés, köztük a kisebbségi törvény vitájának újbóli elindítása és a törvény elfogadása "nyilván nem lesz könnyű."
A kormányzati szerepvállalást értékelve elmondta továbbá, hogy ellenzékben maradva sokkal kisebb lenne a romániai magyarság mozgástere, miközben sem Magyarországnak, sem az Európai Uniónak "nincsenek jelenleg hatékony eszközei" a kisebbségi jogok védelmére.
Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, a szövetség államelnökjelöltje, kulturális és nemzeti örökségi miniszter úgy fogalmazott, "mentalitásváltást jelent a román társadalom és a román politika szintjén, hogy 20 évvel a rendszerváltás után a kulturális tárcát magyar politikus vezetheti".
Szerinte 2010 mindenképpen átmeneti időszaknak tekinthető a kormányzás szempontjából mivel "a költségvetést készen kaptuk". Ennek ellenére 2011-re és 2012-re szeretnének előkészíteni néhány fontos programot. A romániai fatemplomok mintájára el kívánják indítani az Árpád-kori templomok felújítását. Olyan ösztöndíjrendszert kívánnak kidolgozni, amelynek segítségével támogatást kaphatnak a kortárs művészek, továbbá örökségvédelmi kódex elkészítését tervezik a kulturális örökség védelméért.
A Marosvásárhelyen felállítani tervezett Gusa-szoborról Kelemen Hunor elmondta, hogy tárcájához tartozik a szobrok engedélyezése. Az 1989-es temesvári forradalom ellen kirendelt tábornok, Stefan Gusa szobrával kapcsolatban még nem érkezett a minisztériumhoz kérelem, amennyiben érkezik, ő azt nem fogja támogatni - mondta. Forrás: MTI

A helyi önkormányzatok erősítése a cél
A megyei és helyi önkormányzatokat akarja erősíteni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – közölte a szövetség két vezetője, Markó Béla és Kelemen Hunor kedden Budapesten.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy sikerült a válságkezelés módozataiban megállapodniuk a nagyobbik kormánypárttal, a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L) .
"Meg tudtunk állapodni egy számunkra és Magyarország számára is fontos célban, a decentralizáció felgyorsításában" – jelentette ki Markó Béla, hozzátéve, a megyei és a helyi önkormányzatok erősítése azt is jelenti, hogy létrehozzák a helyi rendőrség intézményét, amelyet az önkormányzatoknak rendelnek alá. A decentralizációs terv az oktatási és az egészségügyi intézményekre is vonatkozik. A kormányzattól a hatáskörökkel együtt a szükséges költségvetési kereteket is meg kell kapniuk az önkormányzatoknak – mutatott rá.
Markó Béla szerint a megyei és a települési önkormányzatok erősítése a romániai magyaroknak különösen lényeges. Hangsúlyozta: "Egy magyar közösség helyben lehet erős. Nekünk még talán nagyobb érdekünk, mint a többségnek, hogy minél több hatáskör legyen a kezükben."
Az Emil Boc miniszterelnökkel és a PD-L-vel kötött koalíciós megállapodásról szólva Markó Béla azt mondta, "az erdélyi magyarok érdeke, hogy a kormányzati szerepet vállaljuk egy egyáltalán nem könnyű időszakban" – hozzátéve, hogy "mi csak akkor vállalkoztunk kormányzásra, ha megfelelő feltételeket tudunk kialakítani".
Hozzátette, hogy több kérdés, köztük a kisebbségi törvény vitájának újbóli elindítása és a törvény elfogadása "nyilván nem lesz könnyű."
A kormányzati szerepvállalást értékelve elmondta továbbá, hogy ellenzékben maradva sokkal kisebb lenne a romániai magyarság mozgástere, miközben sem Magyarországnak, sem az Európai Uniónak "nincsenek jelenleg hatékony eszközei" a kisebbségi jogok védelmére.
A Marosvásárhelyen felállítani tervezett Gusa-szoborról Kelemen Hunor elmondta, hogy tárcájához tartozik a szobrok engedélyezése. Az 1989-es temesvári forradalom ellen kirendelt tábornok, Stefan Gusa szobrával kapcsolatban még nem érkezett a minisztériumhoz kérelem, amennyiben érkezik, ő azt nem fogja támogatni – mondta. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Valódi kétnyelvűséget kérnek a szülők
A marosvásárhelyi Dacia, Európa és Liviu Rebreanu Gimnáziumok valamint a 2-es Számú Általános Iskola szülői közösségének tagjai az elmúlt napokban kérelemmel fordultak a felsorolt iskolák vezetőségéhez. Beadványukban azt kérték, hogy a vegyes tannyelvű iskolákban a magyar gyermekek nyelvi jogait ne korlátozzák csak az anyanyelven való tanulásra, s a szóban forgó iskolák kommunikációja, feliratai tükrözzék azt, hogy az együtt élő nemzetiségek mindenikének a nyelve jelen van a tanintézményben.
Bár Románia büszkén hirdeti, hogy megvalósította a multikulturalizmust, egyes iskolákban látható módon korlátozzák a nyelvhasználatot. Az egynyelvűség pedig nem tanítja meg a többséget, hogy tisztelje a másik nyelvét, a kisebbségi gyerekek pedig nem élhetik meg, hogy az ő nyelvük és kultúrájuk is értékes – olvasható a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) tájékoztatójában, amely Ghandit idézi: "Legyünk mi a változás, amit látni szeretnénk a világban."
Az iskolákhoz írt kérelem szövegében pedig a következők olvashatók:
"...A gyerekeink egészséges személyiségfejlődése érdekében kérjük Önöktől, hogy a (címzett) iskolában a román feliratok mellett a magyar feliratokat is jelentessék meg. Meggyőződésünk, hogy a multi-kulturalitás, többnyelvűség ösztönzése az iskolákban – a sokszínű Európai Unióban – gazdagítja a gyerekek személyiségét és a maga során erősíti a toleranciát és a kölcsönös tisztelet kialakulását mindkét közösség tagjaiban. Felmérést készítettünk, és az alábbi lista azokat a helyeket, táblákat, hirdetéseket tartalmazza, amelyek esetén nem létezik magyar nyelvű tájékoztatás. Kérjük, hogy az általunk összeállított lista alapján az alábbi helyekre helyezzenek ki magyar, illetve kétnyelvű feliratokat: homlokzati táblák, osztálytermek, laboratóriumok, irodák, raktárak, műhelyek, tornacsarnok, biztonsági táblák, faliújságok.
Kérjük mindezt a közintézményekre vonatkozó 2001/215-ös Helyi Közigazgatási Törvény (1) értelmében, a Románia által a 2007/282-es Törvénnyel ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája (2) céljainak és elveinek betartásával.
Ugyanakkor kérjük, hogy minden közérdekű ideiglenes információt a román mellett közöljenek és tegyenek ki magyar nyelven is, tekintettel arra, hogy az iskola román és magyar tannyelvű egyaránt, tehát a magyar anyanyelvű gyerekeknek is joguk van ahhoz, hogy minden információhoz anyanyelvükön is hozzáférjenek.
Kérjük a kétnyelvű feliratokat román és magyar nyelven azonos méretben és színben feltüntetni.
… Amennyiben a feliratok magyar nyelvű kifüggesztésének anyagi akadályai lennének, kérjük, e célra használják az iskolapénzalapot, amelyhez a magyar szülők is hozzájárulnak. Szükség esetén a fentiek megoldására az iskola vezetőségét további támogatásunkról is biztosítjuk".
A 200 szülő (iskolánként 50) által aláírt kérelmet mind a négy iskolában kisebb- nagyobb kifogások után átvették.
Szigeti Enikő, a CEMO ügyvezető igazgatója elmondta, az iskolákban kifogásolták, hogy magyar nyelven íródott a kérelem, holott a 2001. évi 215-ös közigazgatási törvény 76. cikkelye lehetővé teszi az anyanyelv használatát a helyi közigazgatási hatóságoknak alárendelt közintézményekben. Amikor kiderült, hogy a magyar nyelvű kérelemhez a román megfelelőjét is csatolták, arra rátették az iskolák pecsétjét.
A törvény által előírt 30 napon belül pedig közölni kell az iskolák hivatalos álláspontját. Abban az esetben, ha elutasítják a beiktatott kérést vagy a törvény által megszabott határidőn belül semmilyen válasz nem érkezik az intézmények részéről, a szülők készen állnak arra, hogy jogos követelésükkel más szervekhez forduljanak, és további lépéseket tegyenek gyermekeik (anya)nyelvhasználati jogainak, a valódi multi- kulturalizmusnak és többnyelvűségnek az iskolákban való megvalósulása érdekében. Ezen jogokat a közintézményekre vonatkozó 2001/215-ös helyi közigazgatási törvény, az Alkotmány valamint a Románia által a 2007/282-es törvénnyel ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája egyaránt garantálja.
Mivel van olyan iskola, ahol kérdőre vonták a kérelmet aláíró pedagógusokat, a Civil Elkötelezettség Mozgalom támogatásáról biztosítja azokat, akiket támadás ér emiatt. Ugyanakkor felhívja a szülők figyelmét arra, hogy segítségért fordulhatnak a szervezethez, ha úgy érzik, hogy gyermekeik anyanyelvi jogai sérülnek az iskolákban. (Kapcsolattartó: Szigeti Enikő, tel: 0758-924- 454.) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Kétnyelvűséget követelnek az iskolákban a marosvásárhelyi szülők
Magyar nyelvű feliratok elhelyezését kéri marosvásárhelyi szülők egy csoportja a megyeszékhely több vegyes tannyelvű tanintézményének vezetőségétől. A gyermekeiket a Dacia Gimnáziumba, az Európa Gimnáziumba, a Liviu Rebreanu Gimnáziumba, illetve 2-es Számú Általános Iskolába járató szülők a kétnyelvűség szempontjából mérték fel az iskolákat, és azt tapasztalták: a hasznos információkat közzétevő táblákon nincs magyar közlemény, felirat. A helyzet orvoslása érdekében a vásárhelyi polgárok a Civil Elkötelezettség Mozgalomhoz (CEMO) fordultak támogatásért.
A vásárhelyi szülők a CEMO szakmai, jogi és technikai segítségével fogalmazták meg kérésüket, és a több mint 200 aláírással ellátott kérést (iskolánként 50 aláírás) átnyújtották a tanintézetek vezetőségének, amelyek a törvény szerint 30 napon belül kötelesek válaszolni.
A szülők kérik, hogy a homlokzati táblákra, osztálytermekre, laboratóriumok ajtajára, irodákra, raktárakra, műhelyekre, tornacsarnokokra, biztonsági táblákra helyezzenek el magyar, illetve kétnyelvű feliratokat, ugyanakkor a faliújság is tükrözze az iskolák tanulóközösségének etnikai összetételét.
„A jelzett hiányosságok miatt nem biztosított az esélyegyenlőség, ami kedvezőtlenül befolyásolja a magyar nemzetiségű gyermekek egészséges személyiségfejlődését. Meggyőződésünk, hogy a multikulturalitás, a többnyelvűség ösztönzése az iskolákban – a sokszínű Európai Unióban – gazdagítja a gyerekek személyiségét és a maga során erősíti a toleranciát és a kölcsönös tisztelet kialakulását mindkét közösség tagjaiban” – állapítja meg a kezdeményezők levele.
Abban az esetben, ha az iskolák elutasítják a kérést, vagy a törvény által megszabott határidőn belül semmilyen válasz nem érkezik az intézmények részéről, a szülők jogos követelésükkel más szervekhez fordulnak, és további lépéseket tesznek gyermekeik anyanyelv-használati jogainak érvényesítése érdekében. A CEMO egyébként szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében emlékeztet: ezeket a jogokat a közintézményekre vonatkozó 2001/215-ös számú Helyi Közigazgatási Törvény, az Alkotmány, valamint a Románia által a 2007/282-es törvénnyel ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája egyaránt garantálja.
„Az a tény, hogy a magyar gyermekek vegyes tannyelvű iskolákban anyanyelvükön tanulnak, nem jelenti azt, hogy a magyar közösség nyelvi jogait teljes mértékben tiszteletben tartják. Marosvásárhely vegyes tannyelvű iskolái a magyar gyermekek nyelvi jogait csupán az anyanyelven való tanulásra korlátozzák, és az iskola kommunikációja, nyelvi képe nem tükrözi a magyar gyermekek jelenlétét az adott iskolákban, az iskolák homlokzata, faliújságjai, kiadványai ugyanis kizárólag román nyelvűek” – hívja fel a figyelmet a civil szervezet.
Az általa támogatott szülők ugyanakkor tudatában vannak annak, hogy a fent leírt körülmények Marosvásárhely más iskoláiban is előfordulnak, ezért arra kérik őket: ha úgy gondolják, hogy gyermekeik iskolájában sérülnek vagy egyáltalán nem érvényesülnek az anyanyelv-használati jogok, segítségért forduljanak a CEMO-hoz.
Máthé Éva. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Bajnai Gordon miniszterelnökkel és Kiss Péter kancellária-miniszterrel találkoztak az RMDSZ vezetői
Bajnai Gordon magyar miniszterelnök január 26-án, kedden, Budapesten fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét és Kelemen Hunor ügyvezető elnököt. A találkozón az RMDSZ vezetői tájékoztatták a magyar iniszterelnököt az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról és a Szövetség kormányzati prioritásairól.
A megbeszélésen a gazdasági válságkezeléssel kapcsolatos kérdésekről is szó volt.
Markó Béla szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ fontosnak tartja a magyar kormány válságkezelési tapasztalatait, valamint az ezzel kapcsolatos konzultációt is. – Ezeket a tapasztalatokat, amiben lehetséges, hasznosítani is akarjuk - mondta az RMDSZ elnöke.
A Szövetség két vezetője kedden Kiss Péter kancellária-miniszterrel is megbeszélést folytatott. A találkozón a kölcsönös tájékoztatás mellett az Európai Unió jövő évben esedékes magyar elnökségére való felkészülés teendőiről, ennek prioritásairól, valamint Románia és Magyarország közös fejlesztési programjairól volt szó. Forrás: erdon.ro

Tőkés: Temesvár az európai egység szellemét előlegezte meg
Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti:
- Temesvár a sokféleségében megvalósuló európai egység szellemét előlegezte meg, amikor mintegy tíz nemzeti és ugyanannyi vallási közössége összefogott a közös ellenség ellen, és elindítója lett a Bukarestben kiteljesedő romániai népfelkelésnek - mondta Tőkés László európai parlamenti (EP-) képviselő, volt erdélyi református püspök szerda este Brüsszelben, a Konrad Adenauer Alapítvány irodájában tartott megemlékező rendezvényen.
"Húsz évvel a temesvári népfelkelés után - Románia útja a demokratizálódás felé" címmel tartott előadásában felidézte, hogy "temesvári gyülekezetünk és testvéregyházai, a város magyarsága, többségi román lakossága és többi nemzeti közössége - hosszú adventi várakozás nyomán - 1989 szabadító karácsonyán tűrésének határára és megszólalásának küszöbére érkezett".
Kitért arra, hogy "Ceausescu szelleme változatos alakban és formában ma is visszakísért", és hogy "a volt szovjet tábor országainak csatlakozásával az Európai Unió a posztkommunizmus erkölcsi válságát, a hosszúra nyúló demokratikus átmenet problémáit is megörökölte".
"A vasfüggöny által elválasztott nemzetek és országok integrációja csak úgy valósulhat meg, ha a gyűlölet destruktív ellenkultúráját meghaladva, egy hitében és erkölcsi téren megújuló Európa spirituális egységét sikerül megteremtenünk" - fogalmazott Tőkés László.
Az MTI tudósítójának kérdésére, amely a Ceausescu-házaspár kivégzéséről szóló véleményét firtatta, Tőkés azt mondta, hogy az eljárás és a kivégzés nem felelt meg a jogállamiság követelményének, de olyan magyarázatokat hallott, hogy a bukott diktátor puszta életben maradása is bátorította volna híveit.
A rendezvényen szintén részt vett Monica Macovei román néppárti EP-képviselő - Románia 2004 és 2007 közötti igazságügyi minisztere -, aki elmondta, hogy az annak idején elkövetett jogellenes cselekmények felelőseinek, így a Temesváron az emberek közé lövető katonai, rendőri, titkosszolgálati vezetőknek a nagyobb részét azóta sem tudták felelősségre vonni.
Szájer József, a magyar néppárti EP-delegáció vezetője zárszavában vitába szállt azzal a közkeletű nézettel, hogy az 1989-es eseménysor automatikusan következett a világhatalmak vezetőinek előzetes megállapodásából. Hangsúlyozta, hogy a változásokat előre lendítő bátor emberek - köztük Tőkés László - akkor még nem ismerhették küzdelmük végkimenetelét, kockázatokat vállaltak, és a tömegek mozgósítása nélkül nem is érhették volna el céljaikat. Forrás: MTI

Partnerséget és százmillió eurót ígért moldovai EU-csatlakozáshoz Traian Băsescu
Román–moldáv partnerség kialakítását szeretné és százmillió eurós segélyt ígért Traian Băsescu a moldovai európai uniós csatlakozás előmozdítására. A moldáv fél ugyanakkor a beutazás könnyítését és állampolgárságot kér. Băsescut ünneplő tömeg fogadta Chişinăuban, az éljenzők a román-moldáv határ eltörlését követelte.
A Moldova európai uniós integrációját előmozdító partnerség kialakítására tett javaslatot szerdán Chişinăuban Traian Băsescu román államfő, aki kétnapos hivatalos látogatásra érkezett a Pruton túli köztársaságba. Băsescu úgy vélte, a chişinăui nyugatbarát vezetés – amely a tavalyi előrehozott választások nyomán került hatalomra – máris meggyőzte az uniós vezetőket arról, hogy az EU felé kívánja venni az irányt. „Célunk az önök egyik legfontosabb céljának, az európai uniós közeledésnek és integrációnak a támogatása abban az időpontban, amikor Moldova készen áll erre. Az elmúlt öt hónapban, amióta az új vezetés hivatalba lépett, meggyőzte Brüsszelt arról, hogy az EU felé kívánja venni az irányt, ami arra ösztönöz, hogy román-moldáv partnerséget hozzunk létre Moldova uniós csatlakozásának elősegítésére” – hangsúlyozta Băsescu.
Az államfő egyúttal leszögezte: Bukarest sohasem ír alá egy, a román-moldáv határt rögzítő egyezményt, mivel már korábban elismerte a Szovjetuniótól örökölt határvonalat. Közölte ugyanakkor, hogy Bukarest 100 millió eurós, vissza nem térítendő támogatást nyújt infrastrukturális fejlesztésekre Chişinăunak, amelyet 2010 és 2013 között négy részletben folyósít.
Mihai Ghimpu ügyvezető moldovai elnök üdvözölte román kollégája felvetését, majd azt kérte, hogy Románia – elsőként az uniós tagállamok közül – tegye lehetővé a moldáv állampolgárok szabad belépését az Unió területére. Válaszában azonban Băsescu rámutatott: Bukarestnek tiszteletben kell tartani az uniós előírásokat. Mint kifejtette, a két ország által a közelmúltban megkötött kishatárátlépési egyezmény máris jelentős előrelépésnek tekinthető, hiszen annak nyomán mintegy 1,2 millió moldáv állampolgár Romániába való beutazása válik könnyebbé. Egyúttal megígérte: a kormány pénteken rendelettel hozza létre az az állami ügynökséget, amely az állampolgárság visszaadásának módozatairól dönt majd azon személyes esetében, akik önhibájukon kívül veszítették el azt.
Băsescut egyébként ünneplő tömeg fogadta Chişinăuban, amikor megkoszorúzta István vajda (Ştefan cel Mare) szobrát. A tömeg lelkesen éljenezte, és a Prut menti határ eltörlését, illetve egyesülést követelt.
Chirtoacă: állampolgárság kell
A moldovaiak számára az lenne a legfontosabb, hogy Bukarest biztosítson román állampolgárságot az ország lakóinak – jelentette ki szerdán Dorin Chirtoacă, Chişinău liberális párti polgármestere Traian Băsescu román államfő látogatása kapcsán. Chirtoacă szerint Bukarestnek módosítania kellene az állampolgársági törvényt, jelenleg ugyanis csupán azok kaphatják meg az állampolgárságot, akik állandó lakhellyel rendelkeznek Románia területén. Emellett úgy vélte, hogy Romániának könnyítenie kellene az állampolgárság odaítélésének körülményein.
Nem fogadta azonban mindenhol felhőtlen öröm Băsescu látogatását: Mark Tkaciuk, az ellenzékbe szorult Moszkva-barát kommunista párt képviselője, Vladimir Voronin korábbi kommunista elnök egykori tanácsadója szerint „a bűnöző visszatért a tett helyszínére.” Tkaciuk szerint a tavaly áprilisi zavargások mögött – amelyek során tömegek vonultak az utcára, mivel csalást gyanítottak a hivatalosan a kommunisták győzelmével végződött parlamenti választásokon – valójában a ma az országot irányító, Szövetség az Európai integrációért elnevezésű négypárti koalíció állt, amelyet a háttérből Bukarest támogatott. Közölte: Vladimir Voronin pártelnök nem kíván találkozni Băsescuval.
Egy nappal korábban Voronin még keményebben fogalmazott: úgy vélte, Băsescu úgy érkezik Chişinăuba, mintha a gyarmatára tenne látogatást, egyúttal megdöbbenésének adott hangot, amiért az Európai Unió nem utasítja rendre az „analfabéta, arrogáns és ostoba” román politikusokat. Ezzel Teodor Baconschi román külügyminiszter egy korábbi nyilatkozatára utalt, amelyben arról beszélt, hogy Románia a jelenlegi tudományos tények ismeretében nem ismeri el, hogy létezne egy, a romántól különböző moldovai nyelv és nemzet.
Băsescu moldovai látogatása egyébként nyelvbotlással kezdődött: indulása előtt, az Otopeni repülőtéren a román államfő többször is Kabulként emlegette a moldovai Cahul városát, amelynek meglátogatása szintén szerepel az elnök programjában.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Chişinău-i lehetőségek
Van-e tétje az erdélyi magyarok számára annak, hogy miként alakul Bukarest és Chişinău kapcsolata? A kérdést Traian Băsescu chişinăui látogatása teszi aktuálissá. Ez ugyanis alkalmasnak mutatkozik arra, hogy kirajzolja a magyar–erdélyi magyar és a román–moldovai román kapcsolatok közötti hasonlóságokat és különbözőségeket.
Mindenek előtt azt kell észrevenni, hogy amiként Budapest az egységes magyar nemzet határon túli részeként tekint az erdélyi magyarságra, úgy Bukarest is nemzetrészként tartja számon a moldovai románságot. Enyhe késéssel talán, de Bukarestben is megérett a gondolat, hogy Románia nem lehet közömbös a chişinăui politikával szemben, felelősséget visel a Pruton túli románok ügye iránt.
A román kormányzat a magyarországinál hamarabb ismerte fel, hogy a román állampolgárság határon túli kiterjesztése lehet a legszorosabb kötelék, amelyet az anyaország fel tud ajánlani határon túli nemzettársainak. Míg Románia az EU tagállama, Moldova pedig Európa egyik legszegényebb országa, a román „világútlevél” jobb életlehetőségeket kínál a moldovaiaknak, és a román nemzethez tartozást is vonzóvá teszi.
A Băsescut Chişinăuba elkísérő miniszterek hada azt is jelzi, a gazdasági lehetőségek is egyre jobban érdeklik a román politikusokat. Kezdenek ráérezni arra, hogy távlatokban gondolkodva lehetőségeket rejt a román gazdaság számára a szomszédos, gazdaságilag elmaradott terület, ahol nem állják nyelvi, kulturális akadályok a román beruházók útját. Segítheti a magyar törekvések jobb megértését az is, ha a bukaresti keményvonalasok magyarellenes érzületét a chişinăui moszkoviták ellenérzéseihez hasonlítjuk.
A hasonló problémákkal való szembesítés empátiát is ébreszthet a befogadóbb lelkületű román politikusokban a magyar törekvések iránt, de azt is eredményezi, hogy elvszerűen nem ellenezhetnek semmi olyant, amit ők maguk már megvalósítottak, vagy ami a terveik között szerepel. A párhuzamokkal mégis óvatosan kell bánni, ezek ugyanis az ellenhatást is kiválthatják. A román tudatokban ugyanis a végső cél nem más, mint Románia és Moldova egyesítése. Ha a bukaresti politikusok önmagukból indulnak ki, a párhuzamok a magyar revizionizmustól való félelmet is erősíthetik bennük.
Gazda Árpád. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Románia elismeri Moldova szuverenitását
Románia elismeri Moldovának a Szovjetunió szétesése után megszerzett szuverenitását, de nem ír vele alá határegyezményt – jelentette ki szerdán Chisinauban Traian Basescu román elnök, miután tárgyalt Mihai Gimpu ügyvezető moldovai államfővel.
"Megvitattuk a határral kapcsolatos kérdést. Románia soha nem fog aláírni dokumentumot a román- moldovai határ megállapításáról" – mondta Bascescu. Hozzátette: országa ugyanakkor kész az európai normák szintjén fenntartani a határ ellenőrzését.
A román elnök közölte: országa a következő négy évben kész 100 millió euró értékű vissza nem térítendő hitelt nyújtani Chisinaunak az oktatás és az infrastruktúra fejlesztésére.
A Romániával való szövetség az Európai Unióhoz közelíti Moldovát – ígérte Bascescu. Elmondta, hogy csak tavaly 14 ezer moldovai kapott román állampolgárságot, és meggyőződését fejezte ki, hogy ez a folyamat még intenzívebbé válik. Ígéretet tett arra, hogy növelni fogják a román főiskolákon tanuló moldovai diákok számát.
Mihai Gimpu rámutatott, hogy a liberális pártok alkotta koalíció hivatalba lépése óta a két ország között nincs véleménykülönbség. Hangsúlyozta, hogy Moldovának segítségre van szüksége, fejlesztenie kell az infrastruktúrát és meg kell oldania a gázkérdést. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

A magyar-román államközi egyezmény felülvizsgálatát javasolják
Az állampolgári jogok biztosa az ötvenéves magyar-román államközi egyezmény felülvizsgálatát és a közoktatási törvény módosítását javasolja, valamint új idegenrendészeti szabályozást lát szükségesnek a magyar és román állampolgár kapcsolatából született gyermekek érdekében - közölte az Országgyűlési Biztos Hivatala pénteken.
A Szabó Máté ombudsmanhoz érkező egyik panasz szerint az apa magyar, román állampolgár élettársa azonban a közös gyermekeik születésekor még férjnél volt és a férj szintén román állampolgár. Az apa szerette volna a nevére venni a gyerekeket, miután azonban ők élettársi kapcsolatból származtak, csak a román férj nevét kaphatták meg. Az anya később elvált a férjétől, hozzáment a magyar állampolgárságú apához, de ez sem hozott megoldást: az apasági vélelem megdöntésére irányuló pert magyar bíróság előtt nem lehet megindítani. Így viszont a gyermekek nem kerülhettek a magyar állampolgár apa nevére, nem kaphatnak magyar állampolgárságot, és így szociális támogatás, iskoláztatás sem jár nekik.
A biztos szerint a férjnél lévő anyák élettársi kapcsolatából származó gyermekek esetében az anyakönyvbe a gyermekek apjaként a férjet kell bejegyezni. A magyar állampolgár gyermeke a születésekor megszerzi ugyan a magyar állampolgárságot, amennyiben azonban a nem magyar állampolgár anya férje külföldi, az apaság vélelmének megdöntéséig a gyermeket nem lehet magyar állampolgárnak tekinteni. Ez akkor is így van, ha az anya magyar állampolgár élettársa elismeri, hogy a gyermek tőle származik.
Egy több mint 50 éve kihirdetett magyar-román államközi egyezmény alapján az állampolgárság szerinti bíróság - ebben az esetben a román - jogosult dönteni az apasági vélelem megdöntéséről. Amióta Magyarország és Románia is az Európai Unió tagja és a személyek szabad mozgását és tartózkodását alapvető jogként kell biztosítaniuk, gyakoribbak az élettársi kapcsolatok, és ezekből több gyerek születik - emlékeztetett az ombudsman.
Szabó Máté mindezek után felidézte, hogy Magyarország és Románia a gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezménnyel vállalta, hogy hatóságaik és törvényhozó szerveik a gyermeket érintő minden döntésükben elsősorban a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe, továbbá meghoznak minden olyan intézkedést, amely szükséges az egyezményben elismert jogok érvényesüléséhez. Ezért az országgyűlési biztos a fél évszázados államközi szerződés felülvizsgálatát javasolta.
Felkérte az oktatási és kulturális minisztert, hogy törvénymódosítással tegye lehetővé a hasonló helyzetben lévő, nem magyar állampolgár kiskorúak ingyenes alapfokú oktatását. Az igazságügyi és rendészeti minisztert felhívta egy olyan idegenrendészeti jogszabály megalkotására, amely az ilyen kiskorúakra is kiterjeszti az Európai Gazdasági Térség vagy harmadik országbeli állampolgárok tartózkodására és okmányokkal történő ellátására vonatkozó szabályokat - áll a közleményben. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Tőkés: még kísért Ceauşescu
Temesvár a sokféleségben megvalósuló európai egység szellemét előlegezte meg, amikor mintegy tíz nemzeti és ugyanannyi vallási közössége összefogott a közös ellenség ellen, és elindítója lett a Bukarestben kiteljesedő romániai népfelkelésnek – mondta Tőkés László európai parlamenti (EP) képviselő, volt erdélyi református püspök szerda este Brüsszelben, a Konrad Adenauer Alapítvány irodájában tartott megemlékező rendezvényen.
Húsz évvel a temesvári népfelkelés után – Románia útja a demokratizálódás felé címmel tartott előadásában felidézte, hogy „temesvári gyülekezetünk és testvéregyházai, a város magyarsága, többségi román lakossága és többi nemzeti közössége – hosszú adventi várakozás nyomán – 1989 szabadító karácsonyán tűrésének határára és megszólalásának küszöbére érkezett”.
Kitért arra, hogy „Ceauşescu szelleme változatos alakban és formában ma is visszakísért”, és hogy „a volt szovjet tábor országainak csatlakozásával az Európai Unió a posztkommunizmus erkölcsi válságát is megörökölte”.
„A vasfüggöny által elválasztott nemzetek és országok integrációja csak úgy valósulhat meg, ha a gyűlölet destruktív ellenkultúráját meghaladva, egy hitében és erkölcsi téren megújuló Európa spirituális egységét sikerül megteremtenünk” – fogalmazott Tőkés László.
Az MTI tudósítójának kérdésére, amely a Ceauşescu házaspár kivégzéséről szóló véleményét firtatta, Tőkés azt mondta, hogy az eljárás és a kivégzés nem felelt meg a jogállamiság követelményének, de olyan magyarázatokat hallott, hogy a bukott diktátor puszta életben maradása is bátorította volna híveit. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Băsescu: „Románia még nem integrálódott Európába”
„Románia három éve tagja ugyan az Európai Uniónak, de még nem integrálódott Európába” – ismerte el Traian Băsescu tegnap a moldovai Cahul városában. A román államfő moldovai látogatásának második napján a Pruton túli ország harmadik legnagyobb városának egyetemén tartott beszédet; előzőleg kíséretével a Ticanca település melletti román temetőben koszorúzott.
Traian Băsescu Románia uniós tapasztalatait osztotta meg a főként diákokból álló hallgatósággal. „Nem beszélhetünk magas lóról a moldovaiakkal, hiszen nekünk is sok még a tennivalónk” – mondta a román államfő, aki szerint Moldova Köztársaság számára létfontosságú, hogy az integráció útjára lépjen.
A bukaresti politikus szerdán este egy helyi televíziónak adott interjúban önmagát is okolta amiatt, hogy az utóbbi években elhidegültek a két ország kapcsolatai. „Naiv voltam. Azt hittem, hogy Vladimir Voronin hisz is abban, amit mond. Nem tudtam, hogy a moldovai elnök csak a szólamok szintjén Európa-párti” – rótta meg a parlamenti választásokon megbukott kommunista politikust a román államfő.
Bírálták tegnap Băsescut a moldovai kommunisták is. Tegnap nyilvánosságra hozott közleményükben egyúttal aggodalmukat és felháborodásukat is kifejezték amiatt, hogy a chişinăui kormány nem foglalt állást a „Moldova-ellenes román kijelentésekkel” kapcsolatban. Arra utaltak, hogy a román államfő Mihai Ghimpu ügyvezető moldovai elnökkel tárgyalva leszögezte, hogy Bukarest elismeri Moldovának a Szovjetunió szétesése után megszerzett szuverenitását, de nem ír vele alá határegyezményt.
A kommunista párt közleménye szerint Romániának azt a törekvését, hogy ne kössön határszerződést és alapszerződést Moldovával, sem jogi, sem diplomáciai, sem erkölcsi érvekkel nem lehet alátámasztani. Az ilyen hozzáállás nem illeszkedik az európai uniós tagországok államközi kapcsolatainak a gyakorlatába – olvasható a dokumentumban. A közlemény egy másik megállapítása szerint azóta, hogy Băsescu Románia elnöke, a két ország viszonya minőségileg romlott.
Szomszédai közül Románia egyedül Moldovával nem írta alá a kétoldalú kapcsolatok építését megalapozó szerződéseket. A legfelső román vezetés ezzel nyíltan vagy burkoltan azt jelzi, hogy nem óhajtja elismerni a moldovai nép önrendelkezési jogát, és Moldova függetlenségét átmeneti jelenségnek tartja – véli a volt szovjet tagköztársaságban működő kommunista párt. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Magyar-román CORRIDOR
Közös adatbázist hoz létre Arad és Békés megye, amelyben szerepelni fognak a hivatalos munkanélküliek.
A CORRIDOR elnevezésű programot az Európai Unió finanszírozza, célja, hogy a két megye érdekelt hivatalai közösen keressenek szakembereket a betöltetlen állásokra, s ezek akár a szomszédos országban is vállalhatnak munkát.
Az aradi AJOFM a projekten belül 28 ezer eurós kerettel rendelkezik. Horia Ocolicean az AJOFM aligazgatója elmondta, a két megye közös adatbázisán keresztül sokkal könnyebb lesz betölteni az üres állásokat, ugyanakkor a két hivatal alkalmazottai tapasztaltcserén is részt vesznek. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Koalíciós szakítópróba?
A PD-L ígérete szerint ezúttal tartják a szavukat, és elfogadják a kisebbségi törvényt
Van kilátás arra, hogy a kisebbségi törvényt a ma kezdődő ülésszak végéig elfogadja a képviselőház – erősítette meg tegnap lapunknak Márton Árpád RMDSZ-es frakcióvezető, miután Emil Boc miniszterelnök a hétvégén azt nyilatkozta: a PD-L betartja a szavát, s prioritásként kezeli a jogszabályt.
A ma kezdődő parlamenti ülésszakban folytatódni fog a kisebbségi törvény 2007-ben megfeneklett vitája. Erre a hétvégén a miniszterelnök tett ígéretet, aki szerint a jogszabály elfogadása kabinetjének prioritásai közé tartozik. Emil Boc emlékeztetett, hogy a törvény a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ alkotta koalíciós kormány programjában is szerepel.
„A PD-L megbízható, hiteles partner: betartja mindazt, amit a koalíciós szerződésben vállalt” – hangsúlyozta pártelnöki minőségében a kormányfő.
Márton: adottak a feltételek
Márton Árpád RMDSZ-es képviselőházi frakcióvezető szerint adottak a feltételei annak, hogy a jogszabályt ebben az ülésszakban elfogadja a parlament. „A törvény szerepel a kormányprogramban; a kormánynak viszonylag stabil parlamenti többsége van; újabban az Európai Unió is nyitott a történelmi kisebbségek helyzetének rendezésére” – sorolta érveit Márton Árpád.
Mint ismert, a Călin Popescu-Tăriceanu által vezetett kormány 2005-ben fogadta el és terjesztette a szenátus elé a kisebbségi törvény tervezetét. Miután a felsőházban megbukott, a tervezet a képviselőházba került, annak megvitatására létrehoztak három szakbizottságot, a tanügyit, a jogit és a kisebbségjogit. Csakhogy a konzervatív és a demokrata-liberális párti honatyák távolmaradása miatt az illetékes szaktestületek folyamatosan szavazatképtelenek voltak.
Márton Árpád szerint később a demokrata-liberálisokkal sikerült ugyan megegyezni, de a tervezet vitája éppen a tanügyi bizottságban akadt el, mégpedig akkor, amikor a tanügyi fejezetnek már csak az utolsó cikkelye volt hátra.
Markó Béla kormányfőhelyettes és Emil Boc miniszterelnök. Elég az adott szó a politikában?
A házbizottságon múlik
A frakcióvezetőtől megtudtuk, a törvény vitájának a három szakbizottságban kell majd folytatódnia, ennek feltétele pedig, hogy a házbizottság a frakcióvezetőkkel egyeztetve ezt napirendre tűzze. A képviselőház a ma kezdődő ülésszakon választja meg a házbizottság tagjait, a testület pedig várhatóan már szerdán, a frakcióvezetőkkel tartott együttes ülésén dönt az ülésszak második heti szakbizottsági üléseinek napirendjéről.
„Így szerdán már eldőlhet, hogy a három szakbizottság folytatja-e, s ha igen, mikor, a törvény vitáját” – magyarázta Márton. A frakcióvezető szerint az RMDSZ esélyeit növeli, hogy a házbizottságba ma beválasztják a kisebbségi frakció egyik tagját is. „Így a PD-L-nek, az RMDSZ-nek és a kisebbségeknek többsége lehet a testületben” – mondta a politikus, aki ugyanakkor elismerte, hogy a szakbizottságban még mindig kisebbségben van a koalíció.
Seres Dénes képviselő, a házbizottság tagja szerint a koalíciós többséget az biztosítaná a szakbizottságokban, ha e testületekbe a függetlenek is delegálhatnának tagokat. „Erre már született javaslat, amelyet a plénumnak is meg kell szavaznia” – mondta az ÚMSZ-nek a háznagy.
PD-L: mi megszavazzuk
Ígéretek szintjén a kisebbségi törvény elfogadását nemcsak a kormányfő, de a demokrata-liberális képviselők is támogatják. „A házbizottság tagjaként arra fogok szavazni, hogy a jogszabály ismét kerüljön a szakbizottságok napirendjére” – biztosította az ÚMSZ-t Ioan Oltean képviselőházi alelnök. Felvetésünkre, miszerint a demokrata-liberálisok korábban elutasították a jogszabályt, Oltean azzal hárított: „mi nem a törvényt utasítottuk el, csak azokat a passzusait, amelyek ellenkeztek az európai jogrenddel”.
Hasonlóan érvelt az ÚMSZ-nek tegnap a PD-L nacionalista szárnyához tartozó Valeriu Tabără is, aki korábban Gheorghe Funar alakulatából, a Román Nemzeti Egységpárttól igazolt át Emil Bocékhoz. „Fenntartom, hogy a törvényre szükség van. Én is megszavazom, ha az európai jogrendhez illeszkedik” – mondta a képviselő, aki azonban nem kívánta részletezni, hogy a jogszabály mely előírásai ütköznek szerinte az európai jogrendbe.
Mint ismert, a kisebbségi törvény vitájának folytatását az RMDSZ „erőltette be” a kormányprogramba. Korábban Markó Béla szövetségi elnök azt mondta: az RMDSZ szorgalmazni fogja, hogy a jogszabályba bekerüljenek olyan cikkelyek, amelyek jogot biztosítanak a kisebbségek képviselőinek, hogy a közintézmények szintjén részt vegyenek a döntési folyamatban.
Cs. P. T. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Brüsszelből remélnek pénzt a Kürtös- Lőkösháza határátkelőre
Egy budapesti pályázatíró cég vállalta el a romániai Kürtös és a magyarországi Lőkösháza közötti közúti határátkelő tervének elkészítését, és a pályázat megírását, amivel támogatásért folyamodhatnak.
Az iroda munkatársai a múlt héten mindkét település, illetve a két megye és a két megyeszékhely önkormányzataival is tárgyalást folytattak ez ügyben, és kikérték az Aradi Vagongyár, illetve más nagyvállalat vezetőinek a véleményét, akik érdekeltek lehetnek a határátkelő megnyitásában – ezen ugyanis nemcsak a személy-, hanem a teherforgalmat is bonyolítanák.
Egy évvel ezelőtt arról cikkeztünk, hogy a lőkösházi önkormányzat késlekedése miatt lemaradtak a felek az Interreg-program támogatásáról, de Tar Lajos polgármester kijelentette, hogy most már megteszik, ami rajtuk múlik; Lőkösházán ugyanis fel kell vásárolni a lakosoktól a földterületet, ahol az út nyomvonala vezet majd. Kürtösön ez azért egyszerűbb, mert a régi út a város területéhez tartozik, és a polgármester beleegyezett a beruházás elindításába.
A romániai felet egyébként nem Kürtös, hanem a közeli Kisiratos polgármestere képviseli a projektben. „Szívügyünk ez az átkelő – mondta Almási Vince. – Lőkösháza testvértelepülésünk, és jelenleg, kerülővel 52 kilométert kell utaznunk odáig. Ha megépül az út, csak hét kilométer lesz a távolság.”
Almási szerint a két megyei önkormányzat támogatása a projekt első lépését jelenti, és remélte, hogy ha 2011-ben Románia belép a schengeni övezetbe, nem kell a román és a magyar kormány engedélye, elég a két megye közti „jószomszédi egyezmény”. Az biztos, hogy a schengeni tagság előtt nem készül el, de azt követően már egyszerűbb lesz, mert csak utat kell építeni, határőrizeti infrastruktúrát nem. „A pályázatot közvetlenül az Európai Unióhoz nyújtjuk be, és nem a román–magyar határ menti együttműködéseket támogató programtól, hanem Brüsszeltől várjuk a támogatást” – nyilatkozta a kisiratosi polgármester.
Pataky Lehel Zsolt. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Corvinus-pályázatok cégek és civil szervezetek számára
A magyarországi Corvinus Támogatáskezelő Zrt. új pályázati lehetőséget hirdet a határon túli egyéni vagy társas vállalkozások és nem nyereségorientált szervezetek számára a következő témakörökben:
1.Turisztikai célú vissza nem térítendő támogatás
A pályázat célja turisztikai (hagyományőrző) rendezvény vagy kísérőrendezvény szervezésének és a turisztikai infrastruktúra fejlesztésének (tourinform iroda létrehozása, információs táblák és kiadványok készítése stb.) támogatása. Mértéke a turisztikai (hagyományőrző) rendezvény/kísérőrendezvény szervezése témában legfeljebb 5 000 000 HUF, turinform iroda létrehozására legfeljebb 3 000 000 HUF, információs tábla és kiadvány készítésénél legfeljebb 1 000 000 HUF összeg erejéig igényelhető. A megvalósítani tervezett idegenforgalmi projekt keretében a saját erőnek a projekt összköltségének legalább 50 %-át el kell érnie.
2. Vissza nem térítendő támogatás a határon túli írott és elektronikus sajtótermékek gazdasági rovatainak létrehozására, működésére, fejlesztésére
A pályázat keretében a Corvinus Zrt. olyan projekteket kíván támogatni, melyek megvalósításával elősegíthető a határon túli írott vagy elektronikus sajtótermékek gazdasági rovatainak létrehozása, illetőleg a már meglévő gazdasági rovatok fenntartása, továbbá bizonyos fokú fejlesztése.
Az igényelhető támogatás nem haladhatja meg a 30 000 000 HUF összeget. A támogatott saját erő hozzájárulása a kivitelezni kívánt projekthez nem lehet kevesebb, mint a projekt összegének 50 %-a.
3. Fiatal kezdő vállalkozók támogatása
A pályázat tárgya vissza nem térítendő támogatás a kezdő vállalkozás létrehozásának feltételeit biztosító kiadások (dokumentumok, igazolások, kérelmek stb. beszerzése, benyújtása) és/vagy kezdeti beruházási (eszközbeszerzési) és működési (iroda, műhely stb. fenntartási) költségek fedezésére irányul. A támogatás mértéke maximum 1 000 000 HUF.
4. Utólagos önrész támogatás Európai Uniós, illetve nemzeti gazdaságfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó projektek esetében
A támogatás a gazdaságfejlesztési projektet megvalósító pályázó az Európai Uniós vagy nemzeti pályázat kiírásban meghatározott saját erőkövetelmények biztosításához nyújt részfinanszírozást. A támogatásra kizárólag olyan pályázók jogosultak, akik már rendelkeznek az adott uniós vagy nemzeti támogatás elnyerését bizonyító támogatási szerződéssel. A Corvinus Zrt. továbbá kizárólag még futó projekteket támogat.
A támogatás az uniós vagy nemzeti pályázati kiírásban megjelölt saját erő készpénzhányadának EU tagállamok esetében 50%-áig terjedhet, maximum 4 000 000 HUF értékben. Támogatásra pályázhatnak azon vállalkozások, amelyek legalább 1 éve működő egyéni-, vagy társas vállalkozások, nem állnak csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt, nincs 60 napot meghaladó, lejárt esedékességű adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása, és amelyek az érintett vállalkozásfejlesztési központ (esetünkben Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége) előminősítése alapján támogatásban részesíthetőnek bizonyulnak. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Véghajrá, Magyarország!
Az elmúlt nyolc esztendő pannon politikatörténetéből hét legalább úgy néz ki, mint a fizetett újsághirdetésekben sebészeti klinikának álcázott boszorkánykonyha, amelyben kígyót és békát összehordani haladó gyógymódnak számít, a sarlatán érvágások és a felületi köpölyözésben elgennyedő gondok miatt viszont a páciens belerokkan(hat) a terápiába. Hét magyar szűk esztendő hagyatéka: csődkormányzás, hazugságbeszéd, politikai szubkultúra, legfelsőbb körökben meghonosodó korrupció, szociális káosz, az effajta televényen pedig, mint annyiszor a történelemben, a maga „törvényszerűségei” szerint gyökeret eresztő szélsőség és demagógia. Hozadéka pedig, – öröm az ürömben, ahogyan azt a beszédes nevű „Tégy a gyűlölet ellen!” mozgalom főszervezője, Hegedűs Zsuzsa szociológus, „a jobboldal marxistája” megjósolta – az újjáéledő szolidaritás és a társadalmi önszerveződés megerősödése. Hamarosan kiderül, hogy az öntudatos állampolgár mennyit is nyom a latban!
Az elmúlt nyolc esztendő magyar törvényhozásának szomorú mérlege van. „Reform-intézkedések” és jogszabályok egész sora bizonyult hebehurgyának, az Alkotmánybíróságnak soha nem akadt annyi munkája, mint ebben az időszakban. Újabban viszont az ügyészségnek is egyre bokrosabb teendői vannak a politikusok háza táján. Az igazságszolgáltatás malmai, ha lassan is, mentelmi jogtól csikorogva, csak őrölnek valahogy. De mintha teljesen hiába derülne ki tételesen, hogy az élő klasszikus szerint „hazudtak reggel, éjjel meg este”, hogy szervezetten, „trükkök százaival” hordták szét a közvagyont és züllesztették működésképtelenné a legalapvetőbb közintézményeket, a korrupciós botrányok ellenére politikai felelőse nincsen semminek. Azaz: minden (elsősorban a gazdasági válság) és mindenki más (legfőképp az ellenzék) felelős, az ágazatokat hivatali szinten felügyelőkön kívül. Ők legfeljebb jól fizető vagyonkezelő társaságok élére, netán európai uniós hivatalokba katapultálnak. (Az első magyar kormányfőt, Batthyány Lajost még „felelős miniszterelnöknek” nevezték. Egyáltalán mérhető, mennyit változott a politikai morál mondjuk Batthyány, vagy akár a szentségtörésig megidézett mártír Nagy Imre óta?)
A köztársasági elnök az alkotmányosan lehetséges legkorábbi dátumra tűzte ki az országgyűlési választásokat, ezzel pedig a Harmadik Magyar Köztársaság eddigi legrövidebb választási kampánya vette kezdetét. Ami nyilván illúzió, hiszen a szerecsenmosdatás nagyjából a „szakértői kormány” kinevezésével, majd’ egy esztendővel ezelőtt vette kezdetét. (Ad absurdum: szerencsére!)
A magyar baloldal jelenlegi támogatottsága talán a rendszerváltás körüli mértékhez sem fogható, hiszen akkor látványosan „szakítottak” a pártállami kormányzati múlttal, az elmúlt nyolc esztendőt azonban már nem lehet letagadni. Nyugat-európai statisztikai hivatalok szerint gazdaságilag az integrációs folyamatban még éltanulónak számító Magyarországnak sikerült a térségben a legkevésbé fölzárkóznia az Európai Unióhoz, a csatlakozástól számított hat esztendő pedig éppen a baloldali kormányzás idejének „sűrűjét” képezi! Történelmi vereség előtt állni bizonyára nem könnyű dolog, a cél azonban (sikerül-e megakadályozni, hogy az ellenfél – a kampány retorikájában inkább (köz)ellenség – megszerezze az alkotmányozáshoz elegendő kétharmados többséget?) az eszközt is szentesíti... Banánköztársaságokra jellemző vádaskodások persze nevetségesek egy EU- és NATO-tagország belpolitikai csatározásaiban, külpolitikai téren azonban az ország tekintélyének mérhetetlenül sokat ártanak.
A túlélésre játszó, kétes(élyes) szövetkezésekbe menekülő „törpepártok” átsodródása baloldali térfélre szinte törvényszerű, jó ideje tartó mozgás, akárcsak a „talajgyökér és rögvalóság” bűvöletében radikalizálódók demagógiája, amelyet a mélyszegénységbe süllyedő, súlyos szociális, demográfiai, sőt interetnikus feszültségek sújtotta térségek türelmetlen és hiszékeny szavazói minden bizonnyal parlamenti képviselethez juttat, a vészmadarak leplezetlen kárörömére. (Sajnos, a sokat emlegetett „írástudók árulása” – amely pártállástól független, azaz pártállástól függő! – demokráciában arról ismerszik meg, hogy a kormányzati politika diplomás haszonélvezői gátlástalanul és felelős kritika nélkül igyekeznek „munkáltatóik” szekerét oly módon tolni, ami vastagon fizetett reklámügynökségeknek is a becsületére válna.)
A kormányképes jobb-közép erők az elsíbolt rendszerváltás befejezését, a kármentést, a felelősség megállapítását és felelősségre vonást, a magyar méltóság helyreállítását, gazdasági rehabilitációt, végső soron egy jobb és biztonságosabb élet reményét ígérik. (És kételkedőknek nincs helyük!) Revansot a hosszas ellenzékiségért, mert jó munkához idő kell, ha már a rosszhoz ennyi kellett... Ennek a népi bölcsességnek az apropóján legalább nyolc esztendőnyi „rossz munkát” kellene gyorsan rendbehozni, hogy az áprilisi parlamenti választások nyomán alakuló kormányzatnak a hitele még egy mandátumra megmaradjon, de mindenképpen kitartson az önkormányzati választásokig. Húsz esztendővel a rendszerváltás után azonban az élhető jelenre vágyó polgárok egyre kevésbé fogékonyak a boldogabb jövő miatti folyamatos áldozatvállalásra. Csodát szeretnének. Bárhogyan is van, csodát igérni most a legnagyobb felelőtlenség, a csodavárásnak ugyanis kiábrándulás a vége. Mert ahogyan egy klasszikus krimi zárómondata fogalmaz: ez egy mai történet, amely tegnap kezdődött, és holnap ér véget. Esetleg holnapután...!
LACZKÓ VASS RÓBERT. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Románia és a Duna-stratégia
Románia számára elsődleges fontosságú egy koherens Duna-stratégia elkészítése, hiszen a 2007-es csatlakozás után a Duna az Unión belüli szállítás és közlekedés egyik legfontosabb tengelyévé vált – hangsúlyozta Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter február 2-án Ulmban, az Európai Uniós Duna-stratégiáról szóló nemzetközi tanácskozáson.
Az egy napos konferencián a Duna-völgyi országok ágazati miniszterei, az Európai Bizottság képviselői, valamint a Duna-stratégia egyik legfontosabb támogatója, Danuta Hübner, volt uniós regionális biztos vett részt.
Borbély László kiemelte: Románia azon Uniós tagországok közé tartozik, amelyek idejében felismerték, hogy a Duna-térségben indítandó regionális befektetések fenntarthatósága nagymértékben függ egy koherens Duna-stratégia elkészítésétől. Az ország 2008-ban, Ausztriával együtt, miniszterelnöki szinten kezdeményezte egy ilyen fejlesztési stratégia mihamarabbi kidolgozását. Szintén 2008-ban, régiófejlesztési miniszterként, a Duna-menti települések fenntartható fejlesztése érdekében két együttműködési szerződést írt alá Magyarországgal, valamint Bulgáriával – mondta a miniszter. A Duna-stratégiát 2011. első felében, a magyar elnökség ideje alatt fogja az Európai Bizottság uniós hivatalos stratégiává emelni - mondta a környezetvédelmi miniszter kiemelve, a konferenciasorozat júniusi záróeseményének gazdája Románia lesz.
(rmdsz.hírszerk.) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Rendőrállam irányába haladunk?
A PEL az európai intézményekhez fordul
A civil társadalomnak, a felelős politikusoknak és azon állampolgároknak, akik még hisznek abban, hogy Románia valóban demokratikus, európai állammá válhat, tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen államtípust javasol a PD-L és Traian Basescu: egy újfajta "hibrid", diktatúrába hajló hatalmi rezsimet, amely megtépázná a húszéves átmeneti időszak alatt szerzett szabadságjogainkat, és amely ellentmond az Európai Unió demokratikus gyakorlatának – nyilatkozta tegnap Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke.
"Úgy gondoljuk, hogy az egykamarás parlament, az elnöki hatalom megerősítése, az új választási rendszer, amely nyomán csupán két párt fog megmaradni, a pluralizmus felszámolását fogja jelenteni Romániában, abban a kontextusban, hogy megmarad a CSAT, amely fölött a parlament nem gyakorolhat felügyeletet, amikor az ortodox egyház oly módon erősödik, hogy beavatkozhat az állam dolgaiba, ez a modell, amelyet most el akarnak fogadtatni, Romániát egészen más irányba fogja vinni, mint amit reméltünk. Ez a modell nem az Európai Unió és nem a stabil demokráciák modellje, hanem szovjet típusú kormányzási modell".
A PEL kétkamarás parlamentet javasol, ahol a két ház szerepe világos: a felsőház a régiók, a vallási felekezetek, az etnikumok háza legyen, azt szeretné, ha parlamentáris köztársaságban élnénk, ahol az államfőt a parlament választja meg. Azt szeretnék, hogy a titkosszolgálatok finanszírozása legyen áttekinthető, szűnjön meg a CSAT, illetve azt, hogy mind a vallási, mind az etnikai kisebbségek otthon érezzék magukat Romániában, foglalhassanak el tisztségeket a titkosszolgálatokban, hadseregben, ahol ez ma nem történik meg.
A hatalomnak erről a tendenciájáról tájékoztatják az Európa Tanácsot, az Európai Parlamentet, az amerikai nagykövetséget és azokat az intézményeket, amelyeknek Románia EU- és NATO-tagként része. Reményét fejezte ki, hogy ezek az intézmények állást foglalnak az ügyben és nem fogják hagyni kialakulni azt az "eredeti demokráciát", amelyet létre akar hozni az államelnök és a PD-L.
Ha muszáj, második Egyetem tér lesz Vásárhelyen
A PEL többször tiltakozott az ellen, hogy szobrot emeljenek annak a Stefan Gusa tábornoknak, aki 1989 decemberében a temesvári tüntetők közé lövetett. Tiltakozásukat elküldték a kormánynak, az államfőnek, a szenátus és a képviselőház elnökének, a prefektusnak, a polgármesteri hivatalnak és név szerint minden marosvásárhelyi tanácsosnak. Választ csupán három intézménytől: a miniszterelnöki kabinettől, a prefektustól és a polgármesteri hivataltól kaptak.
Ha az elkövetkezendőkben sem reagálnak a tiltakozásukra, a Pro Európa Liga beperelheti az intézményeket, amelyek nem válaszolnak, azonban, jelentette ki Smaranda Enache, azt szeretnék, ha a helyi tanács újratárgyalná ezt a kérdést. "Nagyon kellemetlenül ért minket az a hír, hogy ehelyett a polgármesteri hivatal már ügyvédet is fogadott. Tehát a téves álláspontjukat továbbra is fenntartják. Azt szeretnénk, ha éretten, megfontolta felülírná a tanács ezt a döntést, mert a Gusa-szobor nem tesz jót Marosvásárhely imidzsének, nem hoz sem békét, sem jólétet a város közösségének".
Ha mégis felállítják a szobrot, mondta, akkor tiltakozásul olyan tüntetést fognak szervezni, mint 1990 júniusában volt Bukarestben, az Egyetem téren. "Ez azt jelenti, hogy sátrakkal foglaljuk el azt a teret mindaddig, amíg a tanács visszavonja a döntését. Nagyon remélem, hogy erre nem lesz szükség" – tette hozzá.
A Gusa-szobor felállítása ellen megfogalmazott tiltakozásukat eddig 117 személy írta alá, közöttük olyan személyiségek, mint Hertha Müller, Zoe Petre, Renata Weber, Adrian Cioroianu, Tőkés László. A marosvásárhelyi tanács tagjai közül csupán Mózes Levente írta alá, mondta Smaranda Enache.
Az arany maradjon Verespatakon
Végül felhívta a figyelmet, hogy a Rosia Montana Gold Corporation újabb kampányba lendült a sajtóban és az Európai Parlamentben, arról akarva meggyőzni mindenkit, hogy jó, amit csinálnak. A Liga úgy gondolja, hogy az arany, ha több ezer évig ott volt Verespatakon, továbbra is ott kell maradjon, mert az az összeg, amit Románia kapna, nem fedi a költségvetési hiányt, viszont a cián alapú bányászat hosszú távra káros hatással lesz a környezetre. "Szomorú tapasztalni, hogy ezt a gyönyörű erdélyi régiót meg akarják semmisíteni".
A környezet világnapja alkalmával a PEL azt javasolja, hogy az ország összes településén szervezzenek rendezvényeket, amelyek során a valós helyzetet mutatják be a közvéleménynek, gazdasági, környezetvédelmi, szociális következményeivel együtt, és tiltakozzanak a projekt kivitelezése ellen.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

A KMKF Külügyi és Európa-ügyi Albizottsága és Jogi Albizottsága együttes ülésének záró állásfoglalása
-
Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) Külügyi és Európa-ügyi Albizottsága, valamint Jogi Albizottsága 2010. február 4-i együttes ülésén áttekintették a magyar Kormány nemzetpolitikai tevékenységét, a határon túli magyarság aktuális helyzetét, valamint az albizottságok szakpolitikai koncepcióalkotó munkáját, és az alábbiakat állapították meg:
1) Üdvözlik, hogy Románia új kormánya a Romániai Magyar Demokrata Szövetség részvételével alakult meg, valamint azt, hogy a kormánykoalíció prioritásai között szerepel az oktatási reform folytatása, illetve a kisebbségi közösségek jogi státusának rendezésére. Reményüket fejezik ki, hogy:
- az új oktatási törvény megszünteti a normatív támogatás bevezetése miatt a kisebbségi oktatási rendszert ért káros hatásokat;
- a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt Románia parlamentje olyan formában fogadja el, amely megteremti a kulturális autonómia közjogi kereteit.
Üdvözlik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében kialakult együttműködést és annak hatékony folytatására biztatják az erdélyi magyar közélet szereplőit.
2) Üdvözlik, hogy a délvidéki magyarság sikeresen összegyűjtötte a Magyar Nemzeti Tanács közvetlen megválasztásához szükséges számú aláírást, ezzel is bizonyítékát nyújtva annak, hogy a vajdasági magyarság alkalmas saját ügyeinek a szerbiai törvények keretei között való autonóm igazgatására. Az albizottságok fokozott aggodalommal szemlélik a délvidéki magyarok elleni, etnikai alapú támadások kiújulását.
3) Bizakodásukat fejezik ki, hogy az ukrán elnökjelöltek által a kisebbségpolitikai problémák megoldására tett ígéretek a választások után maradéktalanul teljesülnek, és ezzel helyreáll a magyar állam, az ukrán állam és a kárpátaljai magyarság hagyományosan jó együttműködése.
4) Javasolják, hogy a magyar kormány szenteljen fokozott figyelmet a szlovák államnyelvtörvény Európai Uniós vonatkozásainak, és európai fórumokon is vesse fel a szlovákiai kisebbségpolitikai és emberjogi problémák - köztük az államnyelvtörvény jelenlegi formája - tarthatatlanságát. Az albizottságok üdvözlik, hogy a magyar Kormány alapot létesített a szlovák államnyelvtörvényt megsértő anyanyelvhasználatuk következtében megbüntetettek kártalanítására, és fontosnak tartják, hogy a benne elhelyezett anyagi forrás kizárólag a 270/1995. sz. szlovák államnyelvtörvény károsultjaink kártalanítására kerüljön felhasználásra. Szükségesnek tartják, hogy ennek részleteiről a magyar Kormány egyeztetéseket folytasson a szlovákiai magyarság politikai képviseletét ellátó MKP-val.
5) Javasolják, hogy a magyar Kormány fokozott figyelmet szenteljen a horvátországi és a szlovéniai magyar közösségek helyzetének, egyrészt a bilaterális kapcsolatok keretében, másrészt az említett közösségek törekvéseinek támogatását illetően.
6) Az albizottságok felhívják a figyelmet a közelgő 2011-2012-es népszámlálások jelentőségére és annak szükségességére, hogy a magyar közösségekhez tartozók - állampolgári jogaikkal élve - egyértelműen tegyenek tanúságot nemzeti és felekezeti hovatartozásukról.
7) Észrevételeik beépítésével elfogadták a hosszú távú nemzetpolitikai jövőképre vonatkozó, az egyházi szempontokat egyelőre nem tartalmazó előterjesztést, amelyet megerősítésre javasolnak az Állandó Bizottságnak. Javasolják, hogy a dokumentumot a történelmi egyházak - egyetértésük esetén - egészítsék ki saját szempontjaikkal.
8) Észrevételeikkel együtt elfogadták a Külügyi és Európa-ügyi Albizottság Szórvány Munkacsoportjának javaslatát a nemzetpolitika szórványdimenziójával kapcsolatos stratégiára. Javasolják, hogy az Állandó Bizottság erősítse meg a dokumentumot. Az albizottságok egyetértenek a munkacsoport állásfoglalásával, amely a koncepció kormányzati végrehajtásának szükségességét hangsúlyozza.
9) Szükségesnek tartják a jogpolitikai koncepció előkészítésével kapcsolatos munka folytatását és - lehetőség szerint - a 2010. évi plenáris ülés elé történő terjesztését.
Budapest, 2010. február 4.. Forrás: OS

Izsák Balázs: Kezdjük el megvalósítani a magyar nyelv hivatalossá tételét
A Székely Nemzeti Tanács nevében üdvözlöm a II. Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívására tett lépéseket, arra az időpontra, amelyet a tavalyi, őszi ülésszak mindkét ülésén, Csíkszerdában is, Székelyudvarhelyen is elfogadtak.
Jogos, többszörösen megerősített közösségi akaratot kifejező a meghirdetett szándék, amely hivatalos nyelvvé nyilvánítaná Székelyföldön a magyar nyelvet. A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezete az állam nyelvével azonos jogállást biztosítana a magyar nyelvnek Székelyföldön. Elengedhetetlen, hogy az autonómia-statútumban megfogalmazott célok már most világosak legyenek mindenki számára, és azokat kezdjük megvalósítani.
Szükséges válaszolni a székelyföldi románság képviselői által megfogalmazott ellenvetésekre is. Azoknak, akik az alkotmányellenességre hivatkoznak, el kell mondani: a kezdeményezés nem vonja kétségbe az állam nyelvének, a román nyelvnek a hivatalos jellegét.
Székelyföldi román honfitársaink bizonyára nem ellenzik, hogy Vajdaság Autonóm Tartománynak a román nyelv is hivatalos nyelve, és nem látnak ellentmondást eme természetes tény, és aközött, hogy Szerbia alkotmánya, a szerb nyelvet az ország hivatalos nyelveként határozza meg. Gondolom, nem akarnak kettős mércét alkalmazni, mondván, ami jár 30.000 vajdasági románnak Szerbiában, az nem járhat a másfélmilliós romániai magyarság egy tömbben élő, őshonos közösségének, a 700.000-es lélekszámú székely népnek. De vehetnénk példát az Európai Unió államaiból. Spanyolország alkotmánya is az állam hivatalos nyelveként határozza meg a spanyol nyelvet, ám mellette hivatalos nyelv Baszkföldön a baszk, Galíciában a gallego, Katalóniában a katalán, sőt az aráni nyelv is.
A II. Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés feladata, hogy vállalt kötelezettséggé tegye az önkormányzatok számára, hogy az államhatalom helyi szerveiként biztosítsák a magyar nyelv azonos jogállását az állam nyelvével a hatáskörük alá tartozó területeken.
Székelyföld Autonómia Statútumának elfogadtatása érdekében, annak minden fontos rendelkezését el kell fogadtatni, és szembesíteni minden esetben a román törvényhozással, hogy az a helyi közösség akarata.
Eredményes, jó munkát kívánok a II. Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésnek, határozottságot és következetességet a szervezőknek!
Marosvásárhely 2010. február 03.
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke. Forrás: Erdély.ma

CSAT: amerikai rakétákat telepítenek Romániába
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) jóváhagyta azt az amerikai kérést, hogy ballisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas elfogórakétákat telepítsenek Romániába az amerikai rakétapajzs részeként – jelentette be csütörtökön Traian Băsescu. Az államfő a CSAT ülése után kevés részletet árult el, de úgy tűnik, hogy a Barack Obama amerikai elnök által módosított rakétapajzs-építési elképzelések keretében telepítenének elfogórakétákat a Fekete-tenger partján fekvő országba.
Băsescu szerint szárazföldi kilövőállásokról indítandó rakétákat telepítenének Romániába, s a rendszer 2015-ben válna működőképessé. Az államfő hangsúlyozta, hogy a terv nem Oroszország ellen irányul. Az államfő csütörtöki bejelentése megfigyelők szerint váratlan volt.
„Barack Obama amerikai államfő felkérte országunkat, hogy csatlakozzunk az amerikai védelmi rakétapajzs kialakításához, amely 2015-től működne. A Legfelső Védelmi Tanács egyetértett ezzel a javaslattal” – jelentette be csütörtökön Traian Băsescu államfő. A közeljövőben kétoldali tárgyalásokat kezdeményeznek erre vonatkozólag. „A CSAT döntését a parlamentnek is el kell fogadnia. Ez nem irányul Oroszország ellen. A régebb elhelyezett rendszer csak Románia nyugati részének egy szeletét fedte le, az új pedig megvédi Romániát az esetleges rakétatámadásoktól ” – pontosított az államfő. Traian Băsescu szerint a döntés megerősítheti az Amerikával szembeni partnerséget, és növelheti Románia biztonságát is.
Emil Boc kormányfő szerint a rakétapajzs kialakítása Románia egész területét védené meg nemcsak Oroszországgal, hanem a Közép-Kelettel szemben is. „A védelmi rakétapajzs romániai elhelyezése politikai, diplomáciai, katonai és stratégiai sikernek könyvelhető el. A Lengyelországban elhelyezett védelmi rendszer csak Románia nyugati részének biztosított védelmet. Amennyiben Románia területén alakítanak ki új rakétapajzsot, akkor ez az egész országnak biztosítja a védelmet bármilyen rakétatámadás ellen. Ugyanakkor a rakétapajzs elhelyezése hosszú távon a stabil demokrácia biztosítéka is egyben. Ugyanakkor kevés költséggel jár, és maximális védelmet biztosít” – összegzett a kormányfő.
Gabriel Oprea védelmi miniszter szerint a rakétapajzs felállítása Romániában a honvédelem egyik elsődleges célkitűzése, és az Amerikából érkezett felkérés pedig a következetes romániai külpolitikának tudható be. Oprea hangsúlyozta: a parlamentnek is el kell fogadnia a kétoldali egyezséget.
Ioan Mircea Paşcu volt védelmi miniszter, jelenleg európai parlamenti képviselő kijelentette: Oroszország kifogást emelhet Románia eme döntése ellen, mint ahogy ezt megtette Lengyelország kapcsán is.
Titus Corlăţean, a szenátus külpolitikai bizottságának elnöke a bejelentést követően hangsúlyozta: kérést nyújt be arra vonatkozólag, hogy a parlament védelmi és külpolitikai szakbizottsága, illetve a kormány tárgyaljon a kérdésről, mivel a védelmi rakétapajzs kialakításával járó felelősséget közösen kell vállalniuk. Arra a kérdésre, hogy milyen veszéllyel jár a terv megvalósítása, Corlăţean azt válaszolta: a védelem szempontjából mindig vannak veszélyek.
Markó Béla RMDSZ-elnök pozitívnak minősítette Románia csatlakozását a védelmi rakétapajzs kialakításához.
Korábban a Romániához hasonlóan NATO- és európai uniós (EU-) tagállam Csehország és Lengyelország aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Obama módosította Bush rakétapajzs-építési tervét.
Obama tavaly szeptemberben módosította elődjének, George Bushnak az amerikai rakétavédelmi rendszer kelet-európai kiterjesztésére vonatkozó tervét, amely az úgynevezett lator államok – például Irán – esetleges rakétatámadásai elleni védekezésül Csehországba egy radarállomás, Lengyelországba pedig elfogórakéták telepítését irányozta elő. Obama új terve értelmében szárazföldi és tengeri kilövőállásokról indítandó elfogórakétákat telepítenének a Perzsa-öbölbe és köréje, hogy védelmet nyújtsanak az „egyre súlyosabb iráni rakétaveszély” ellen.
Az amerikai rakétavédelmi rendszer kelet-európai kiterjesztése felbosszantotta az egykori hidegháborús ellenfél Oroszországot, amely nukleáris elrettentő erejét aláásó fenyegetést látott benne, és azzal vádolta Washingtont, hogy beavatkozik az orosz érdekövezetbe.
Több más EU-tagállamtól eltérően Romániában a lakosság körében nagyon népszerű az amerikai katonapolitika. Az országban már működik egy kisebb amerikai támaszpont, amelyet azért hoztak létre, mert az amerikai védelmi minisztérium a hidegháború idején kialakított nagy nyugat-európai támaszpontokról kisebb és a közel-keleti és egyéb válságövezetekhez közelebb fekvő helyekre vezényel át erőket. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Magyar okiratok az iskolákban?
Indokoltnak tartják a Hargita megyei iskolaigazgatók a megyei tanfelügyelőség azon kezdeményezését, hogy fokozzák a magyar nyelv térhódítását a tanintézetek hivatalos ügyintézésében.
Ferencz Salamon Alpár, Hargita megye nemrég kinevezett főtanfelügyelője a napokban arról számolt be, hogy nagyon fontosnak tartja a magyar nyelv használatát mind a tanfelügyelőségi tevékenységben, mind az iskolák szintjén. A főtanfelügyelő többek között azt szorgalmazza, hogy a tanfelügyelőség és az iskolák levelezése magyar nyelven történjen, valamint, hogy az ellenőrző könyvecskékben és a különböző okleveleken a román mellett magyarul is megjelenjenek a különböző feliratok.
Mint kifejtette, nem lát semmi rosszat abban, hogy a magyar gyerekeknek az ellenőrzőjében a tantárgy román elnevezése mellett a magyar is szerepeljen, illetve fordítva. „Ha belegondolunk abba, hogy az Európai Unióban, a többnemzetiségű területeken mindenfajta, például nyelvi vagy számítástechnikai kompetenciákról szóló bizonylat több nyelven szerepel, el kell ismernünk, hogy a többnyelvűség európai uniós érték” – mondta Ferencz.
A főtanfelügyelő arról is beszámolt, hogy a munka minél jobb megszervezése érdekében folyamatosan egyeztet a megyei tanács vezetőivel, a polgármesterekkel, a szakmai szervezetekkel és az iskolaigazgatókkal. Kinevezése óta folyamatosan járja a megye iskoláit, hogy felmérje a megye tanintézeteinek állapotát, a tanítás színvonalát.
Az iskolaigazgatók örömmel fogadták a főtanfelügyelőnek a magyar nyelvhasználatra vonatkozó javaslatát, és indokoltnak tartják azt. „A román törvények értelmében léteznek a kisebbségek nyelvén működő tanintézetek, tagozatok. Amennyiben az oktatási minisztérium olyan új határozatot hoz, amellyel bővíti a kisebbségek nyelvén kiadható iratok, oklevelek, dokumentumok körét, mi ezt természetesen üdvözöljük és indokoltnak találjuk” – fogalmazott a Krónika kérdésére Varga László, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium igazgatója.
Forró Gyöngyvér. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Együtt tervezik Várad és Debrecen közlekedését
Közel 165 ezer euró értékű projekthez nyert el 85 százalékos európai uniós támogatást a Nagyvárad Metropolisz Övezet. Az EU Regionális Fejlesztési Alapjából a román–magyar határ menti fejlesztésre fordítható keretből érkezik a finanszírozás, az állami hozzájárulás 11,5 százaléknyi, az önrész pedig 3,5 százalékos. A projekt célja a bihari és hajdú-bihari megyeszékhely és vonzáskörnyezete közlekedési helyzetének és távlatának elemzése, beruházási irányok kijelölése. Minderről egy kutatás és egy előtanulmány készül, nyolc intézmény kapja meg a jelentéseket, amelyek többek között adatokat tartalmaznak majd a két városon belüli, az elővárosi és a határt átlépő forgalomról. A romániai és a magyarországi partner közös munkacsoportot alakít, három közvitát is terveznek. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)

Svájci támogatás a kisebbségeknek
Markó Attila kisebbségügyi államtitkár tegnap hivatalában fogadta a svájci Bővítési Alap vezetőségének küldöttségét. A Bővítési Alapot Svájc az Európai Unióhoz 2004 után csatlakozott országok támogatására hozta létre, a 2010-ben Romániában is beinduló programkeret a következő öt év során 181 millió svájci frank bevételt jelenthet a hazai költségvetésnek.
Ebből közel tízmilliót kisebbségi programokra különítenek el, amelyek a roma közösségek oktatási és egészségügyi helyzetét, valamint a vegyes lakosságú helyi közösségek kohézióját célozzák. Markó Attila hangsúlyozta a helyi közösségekkel való együttműködés fontosságát, különös tekintettel a Hargita, Kovászna és Brassó megyei roma közösségek helyzetére, és több olyan sajátos program megvalósítását javasolta, amely valamennyi kisebbségi közösséget egyaránt bevonna, így szorgalmazta a Kisebbségek Házának létrehozását, a kisebbségi közösségek művelődési térképének elkészítését. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)