Kiterjesztés
A határon túliak magyar állampolgársága kapcsán immár a megadás ténye nem, csupán időpontja kérdéses – legalábbis ezt lehet kihámozni a Fidesz vezetői által tett nyilatkozatokból. A balliberális oldal ugyanakkor továbbra is ellenzi a kezdeményezést, amely politikusai és sajtójának főállású aggodalmaskodói szerint konfliktusokat szít a szomszédos országok és Magyarország között. Az ellenérvek közé tartozik az is, hogy az európai uniós tagság úgyis hasznavehetetlenné teszi a magyar útlevelet, hiszen az Unión belül bármelyik állampolgár szabadon közlekedhet.
Ezen érvek azonban vélhetően csupán arra szolgálnak, hogy elfedjék a szocialista-liberális oldal egyik legnagyobb félelmét: azt, hogy a Fidesz több millió szavazót szerez magának, akik aztán évtizedekre bebetonozhatják a hatalomba. Az EU-val való érvelés amúgy már csak azért sem állja meg a helyét, mert a csatlakozás óta bebizonyosodott, hogy ez sem az a kimondott mennyország a kisebbségek számára. Lám, Szlovákia továbbra is büntetlenül alkalmazhatja a fasiszta szellemiségű nyelvtörvényt, pedig már euróval fizet.
Ráadásul Pozsony máris jelezte, hogy meg kívánja akadályozni a magyar kezdeményezést – ezt ugyanakkor írjuk inkább a közelgő választások számlájára, és könyveljük el kampányszövegként. Mégis, a Szlovákiában hivatalos politikai szintre emelt magyarellenesség és Traian Băsescu román államfő legújabb felvetése, amely a parlamenti küszöb kétszeresére emelésével kiiktatná a magyar képviseletet, jelzi, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése igenis indokolt a határon túli magyarok védelme érdekében.
Már csak ezért is ez a járhatóbb út, mert az EU régi tagállamai saját kisebbségi problémáik miatt továbbra is ódzkodnak a kollektív jogok uniós szintű szavatolásától, míg állampolgárainak védelme minden országnak joga. Ráadásul zömmel uniós országok polgárairól van szó, tehát még „lájtosabb” intézkedés is, mint a hasonló román gyakorlat, amely a moldovaiaknak biztosított állampolgársággal Unión kívüli polgárok százezreinek ad EU-útlevelet. És hogy az MSZP is megnyugodjon: a szavazati jogot az életvitelszerű magyarországi tartózkodáshoz kell kötni. Hiszen sokan nem örültek itt sem, amikor az évek óta Spanyolországban és Olaszországban élő románok szavazatai döntötték el a romániai államfőválasztást.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Romániai magyar sajtó: indokolt a magyar állampolgárság kiterjesztése A Szlovákiában hivatalos politikai szintre emelt magyarellenesség és Traian Basescu román államfő legújabb felvetése, amely a parlamenti küszöb kétszeresére emelésével kiiktatná a magyar képviseletet, jelzi, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése igenis indokolt a határon túli magyarok védelme érdekében - írta pénteki számában a Krónika.
Az erdélyi napilap kommentátora emlékeztet a magyarországi "balliberális oldal" ellenérveire, amelyek közé tartozik az is - mint írja -, hogy az európai uniós tagság úgyis hasznavehetetlenné teszi a magyar útlevelet, hiszen az unión belül bármelyik állampolgár szabadon közlekedhet. Ezek az érvek azonban vélhetően csupán arra szolgálnak, hogy elfedjék a szocialista-liberális oldal egyik legnagyobb félelmét: azt, hogy a Fidesz több millió szavazót szerez magának, akik aztán évtizedekre bebetonozhatják a hatalomba - állapítja meg a szerző.
Kifejti: az EU-val való érvelés amúgy már csak azért sem állja meg a helyét, mert a csatlakozás óta bebizonyosodott, hogy ez sem az a kimondott mennyország a kisebbségek számára. "Lám, Szlovákia továbbra is büntetlenül alkalmazhatja a fasiszta szellemiségű nyelvtörvényt, pedig már euróval fizet" - írja a kommentátor, egyben utalva Traian Basescu román államfő legutóbbi felvetésére, amely szerint tízszázalékosra kellene emelni Romániában a parlamenti küszöböt. Ez nyilvánvalóan kiiktatná a magyar parlamenti képviseletet - írja a Krónika.
Ennek alapján a szerző úgy véli: a Szlovákiában hivatalos politikai szintre emelt magyarellenesség és Basescu legújabb felvetése jelzi, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése igenis indokolt a határon túli magyarok védelme érdekében. Már csak ezért is ez a járhatóbb út, mert az EU régi tagállamai saját kisebbségi problémáik miatt továbbra is ódzkodnak a kollektív jogok uniós szintű szavatolásától, míg állampolgárainak védelme minden országnak joga - fűzi hozzá.
A Basescu-javaslat tükrében vizsgálja a magyarországi politikai berendezkedést a kolozsvári Szabadság is. A kommentátor szerint Basescu arról álmodozik, hogy két nagypárt tölti majd ki a politikai életet amerikai és a brit modell szerint. Csakhogy a magyarországi belpolitika elmúlt nyolc évének történései azt mutatják, hogy a kelet-közép-európai társadalmak, így a pártok és a politikusok sem értek meg a kétpárti rendszerre - állapítja meg a szerző. A Fidesz és az MSZP irracionális szembenállása mélyen elhintette a gyűlölet magvát a két tábor politikusai között, akik már pusztán egymás jelenlétét sem viselték el ugyanabban a helyiségben. Az értelmes eszmecsere híján lehetetlenné vált a társadalom problémáira való megoldáskeresés - írja a Szabadság.
A kolozsvári lap szerint Magyarországon két új párt jelent meg az Országgyűlésben, másik két bejáratott párt kihullt a parlamentből. A szerző szerint ezekben a mozgásokban nagy szerepet játszott a két nagypárt, a Fidesz és az MSZP esztelen szembenállása. Ez arra kényszerítette a kétségbeesett választókat, hogy ők maguk változtassanak az áldatlan helyzeten, és nagy valószínűség szerint kétharmados többséggel ruházták fel a Fideszt. Térségünkben még nem vagyunk képesek két politikai erő alkotta, kiegyensúlyozott politikai rendszert működtetni - olvasható a Szabadság cikkében.
Garzó Ferenc
MTI

Az EMNT szórványkonferenciája Brassóban
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Brassó Megyei Szervezete 2010. április 16–17-én szervezte meg az I. Konferenciát az Erdélyi Szórványért. A konferencia fő témájaként az szórványban éltethető autonómiatörekvéseket jelölték meg, és arra próbáltak rávilágítani, hogy a megmaradás küszöbén lévő szórványmagyarság különös odafigyelést, sajátos stratégiákat, programokat igényel. A kulturális és személyi elvű autonómia teljes körű megvalósítása szórványban csak összehangolt cselekvéstervvel, egyeztetett döntések által lehetséges.
A konferencia felvezetésében Toró Tamás házigazda, az EMNT Brassó Megyei szervezetének elnöke köszöntötte a meghívottakat, a konferencia védnökeit, Tőkés László európai parlamenti képviselőt, valamint Bajtai Erzsébet nagykövetné asszonyt, illetve az objektív okok miatt jelen nem lévő Németh Zsoltot, az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnökét, fideszes országgyűlési képviselőt. Toró Tamás Brassó szerepét emelte ki a dél-erdélyi szórványban, és rámutatott arra, hogy az EMNT konszociatív stratégiájának köszönhetően könnyen válhat a szórványt összefogó ernyőszervezetté.
Németh Zsolt levelét Szesztay Ádám olvasta fel. Levelében a KHTMB elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz, amely a választásokon megszerezte a szavazatok több mint felét, azon dolgozik, hogy a kormányalakítás után azonnal teremtse meg a kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét a szülőföld elhagyása nélkül. A szórványra vonatkozóan kifejtette, hogy Magyarország nem tudja megállítani a szórványban zajló negatív folyamatokat, de mindazon személyek és intézmények mögé tud állni, akik helyi szinten tenni tudnak ezek visszaszorításáért. A levél felolvasása után Bajtai Erzsébet Magyarország romániai nagykövetsége részéről köszöntötte az egybegyűlteket.
A konferencia első előadását Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke tartotta, aki az Európai Unióban zajló folyamatokat ismertette, valamint világviszonylatban is kitért például Tibetre vagy az ujgur kérdésre. Elmondta, hogy Uniós szinten nemhogy a szórványkérdés, de még a kisebbségi kérdés sem vetődik fel hangsúlyosan a napi politika szintjén. Véleménye szerint a magyar kérdést egységében kell megjeleníteni uniós szinten, és ezen belül jutnának szerephez a kisebbségi- vagy a szórványlét kérdései. A szórványlétből fakadó jellegzetes gondok jó ismerőjeként – hisz Brassóban, Désen és Temesváron is szolgált lelkészként – külön stratégiát javasolt ezek orvoslására.
Szesztay Ádám, az Országgyűlés Külügyi Hivatalának főosztályvezető-helyettese Vetési László lelkipásztorral, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) szórvány-munkacsoportjának vezetőjével közösen tartott előadásán a KMKF szórványstratégiáját ismertette. A szakpolitikai célok megfogalmazása után kifejtette, hogy a meglévő, már kiépült intézményrendszerre támaszkodva lehet ezt a szórványstratégiát hatékonyan gyakorlatba ültetni.
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, a temesvári Integratio Alapítvány elnöke Bodó Barnával, a Sapientia–EMTE oktatójával, a temesvári Szórvány Alapítvány elnökével tartott közös tudományos előadást a szórványról mint társadalmi kérdésről. Elmondta, hogy még a szakemberek körében sincs egyértelmű definíciója a szórványnak, sőt egyes nyelvekben – például a románban – nincs is kifejezés rá. Az előadók szerint a szórványkérdés leginkább a nyelvi határ létével azonosítható; a szórvány egy védősáv, amelynek védelme kiemelt nemzeti prioritás kell, hogy legyen.
Kovács Lehel, a Sapientia–EMTE oktatója, az EMNT Brassó megyei szervezetének ügyvezető elnöke Erdei Ildikó pszichológussal, a temesvári Nyugati Tudományegyetem oktatójával, a Temes megyei Civil Tanács elnökével közösen vetítették a közösségépítés stratégiáit a szórványra. Az előadás rámutatott arra, hogy a szórvány a magyarsággal kapcsolatos szimbólumokat értékként mutatja, vigyázza és ezek őrzésére kiválóan alkalmasok a közösségükért felelősséget vállaló csoportok. Az előadást Brassó-megyei helyzetelemzéssel, esettanulmányok bemutatásával zárták.
Ifj. Kerekes Zoltán tanító, a Viczei Bástya Alapítvány elnöke a szórványközpontok felette szükséges voltáról értekezett, majd ismertette a Bástya Alapítvány munkásságát. Az előadástól meghatódottan Bajtai Erzsébet nagykövetné felajánlotta, hogy a nagykövetség által szervezett idei Hungária jótékonysági bál bevételeit az Alapítványnak ajánlja fel.
A délután folyamán szekciókba tömörültek az oktatás, a sajtó, a művelődés, a gazdaság és az egyház szakemberei és műhelymunkákon elemezték a szórvány és az egyes szakterületek viszonyrendszerét, a prioritásokat és cselekvési stratégiákat.
Az oktatás szekciót Farkas Anna parlamenti képviselő moderálta, a műhelygyakorlaton részt vettek a Brassó megyei magyar intézményvezetők és pedagógusok. Konklúzióként azt emelhetjük ki, hogy Brassó megye minden településén a magyar nyelvű elemi oktatást biztosítani kell annak ellenére, hogy a fejkvóta-rendszer nem kisiskola párti; valamint azt, hogy két nagy szórvány-iskolaközpontot kellene létrehozni a megyében, az egyik az elméleti, a másik a gyakorlati oktatást karolná fel.
A gazdasági szekcióban a Brassó megyei magyar vállalkozók találkoztak. A Gábor Imre városi tanácsos és vállalkozó moderálta műhelymunkán előadást tartott Juhász Jácint egyetemi oktató, aki kiemelte, hogy míg a magyarság számaránya Romániában 6,6%, addig a gazdasági szférában a magyar vállalkozások nem érik el ezt az arányt. A szekcióülés fő eredménye az volt, hogy létre kell hozni a Brassói magyar vállalkozók szövetségét.
A szórvány és sajtó szekciót, melyet Veres Emese néprajzkutató, újságíró moderált, levélben köszöntötte Ambrus Attila újságíró, a MÚRE elnöke, aki az elmúlt másfél évtized legfontosabb Brassó megyei konferenciájának nevezte a rendezvényt. A műhelygyakorlaton B. Nagy Veronika tévés személyiség szórványról készült filmeket vetített, majd bemutatkoztak a Brassó megyei írott és elektronikus médiumok.
A művelődés, helytörtének, honismeret műhelygyakorlatot Kovács Lehel moderálta. A szekción megfogalmazódott, hogy értékeink megmentésének, átadásának legfontosabb közege a honismeret. Felvetődött egy egységes Brassó megyei honismereti tankönyv megírásának gondolata.
A szórvány és egyház szekciót Szegedi László esperes, a Kőhalmi Szórványdiákotthon vezetője moderálta. Kiemelte az egyház megtartó szerepét, hiszen rengeteg településen már csak az egyház az egyedüli magyar intézmény. Rávilágított, hogy ifjúsági házakat csak akkor szabad építeni, ha valóban van ifjúság az adott településen, ezzel azt sugallva, hogy a már meglévő, jól működő szórványközpontokat kell támogatni. Kihangsúlyozta, hogy a legkisebb magyar közösségeinkkel is kiemelten kell foglalkozni.
A konferencia záróakkordjaként plenáris kerekasztalon egyeztette a brassói szórvány politikai képviseletére, érdekvédelmére valamint autonómiatörekvéseire vonatkozó stratégiát a Brassó-megyei RMDSZ és EMNT. A Toró T. Tibor által moderált kerekasztal beszélgetésen Farkas Anna, Kovács Attila, a Brassó-megyei RMDSZ elnöke, a megyei tanács alelnöke, valamint Toró Tamás és Kovács Lehel vettek részt. Mind a két fél egyetértett abban, hogy az Erdélyi Magyar Egyztető Fórumot (EMEF) meg kell valósítani megyei szinten is, ennek előfutára lehetne Brassó megye. Románia régiókra való felosztása szempontjából két álláspont alakult ki: lehet, hogy a brassói magyarság szempontjából jobb, ha Székelyföldhöz és nem Szebenhez csatolják Brassót, de a nemzeti érdek szempontjából egy egységes Székelyföld régió, amely Maros, Kovászna és Hargita megyéket foglalná magába, hamarabb vezetne az óhajtott területi autonómiához.
A konferencia zárónyilatkozatban nyilvánította ki, hogy szórványgondjaink orvoslására, a szórvánnyal kiemelten foglalkozó stratégia megalkotására létrejön az EMNT Szórványtanácsa, amelynek koordinálását a Brassó megyei EMNT végzi. A kezdeményező testület döntése alapján a Szórványtanács összetétele kettős, a szórványmegyék területi képviselői mellett a tanácsban helyet kapnak mindazok a szakemberek és személyiségek, akik kiemelten foglalkoznak a szórványkérdéssel. Döntés született arról is, hogy 2010 májusának folyamán hívja össze az EMNT elnöksége az alakuló ülést.
Brassó, 2010

Erdélyt épít” a MIÉRT – Aradon tartotta éves küldöttgyűlését a Magyar Ifjúsági Értekezlet
Újragondolta Erdélyt építünk nevű programját a hétvégén, az Aradon tartott, éves küldöttgyűlésén a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT). A küldöttek emellett módosítottak az alapszabályzaton, új tagszervezetek felvételéről döntöttek, illetve meghallgatták az elnök éves beszámolóját.
„Az Erdélyt építünk nevű korábbi ifjúsági vezetőképző programunk módosított formájában a szervezetépítéshez járul majd hozzá. Lényege, hogy helyi tagszervezeteinkre bízzuk a helyi problémák, igények és érdekek feltárását és ezekre keresünk hatékony válaszokat” – magyarázta az ÚMSZ-nek a MIÉRT építkezési stratégiáját Bodor László elnök.
A háromnapos – „békeidőben”, azaz nem a választási kampány jegyében zajló – küldöttgyűlés egyfajta tréning is volt az Aradon összegyűlt mintegy hatvan magyar ifjúsági vezető számára. A „tréner” szerepét Markó Béla RMDSZ-elnök, Takács Csaba megbízott ügyvezető elnök, kormányzati és önkormányzati tisztségviselők töltötték be.
Markó: a politika hivatás
A küldöttgyűlést is megnyitó Markó Bélának a program szerint Az erdélyi magyar fiatalok jövőképe címmel kellett előadást tartania a pénteki, első estén. „Ez úgy hangzik, mintha nekem kellene elmondanom, milyen a fiatalok jövőképe” – üzent kissé neheztelően a szervezőknek a politikus, aki inkább azt osztotta meg a küldöttekkel, hogy mit gondol általában az ország jövőképéről és a fiatalok szerepéről, felelősségéről a jövő alakításában.
Az RMDSZ elnöke szerint a történelemben húszéves ciklusok – mint fogalmazott, egy emberöltő – alatt következnek be a nagy változások. Emlékeztetett Silviu Brucan politológus 1990-ben elhangzott jóslatára, amely szerint Romániának húsz évre lesz szüksége ahhoz, hogy utolérje a nyugati demokráciákat.
„A húsz év letelt és csak a nyers változásokra volt elegendő, arra, hogy Románia formálisan az Európai Unió tagállamává váljon” – vélekedett. Szerinte a következő húsz év kihívása az, hogy Románia „valóban európai” országgá alakuljon át.
A valódi európai integráció megvalósításához Markó szerint mindenekelőtt vízióra, koncepcióra van szükség. „Tudjuk-e már, hogy milyen Romániát kell felépítenünk?” – tette fel a kérdést a politikus. Szerinte a következő években a sajátos igények szerint működő romániai társadalmat kell kiépíteni, erre pedig csak szemléletváltó, felelős, jól felkészült vezetői réteg képes.
E réteg kialakulásában a MIÉRT-re nagy szerep hárul – fordult a küldöttekhez a szövetségi elnök. Hangsúlyozta, a társadalom átalakításának egyik fontos eszköze a decentralizáció. „Akkor vonzó, akkor itthon marasztaló Erdély, ha a helyi közösségekben hozzák meg a helyieket is érintő döntéseket” – magyarázta. Ilyen értelemben előrelépésnek nevezte a tanügyi törvényben is rögzített decentralizációt, illetve a központosítás tervezett felszámolását az egészségügyben.
Takács: ne csapjuk be az embereket
Takács Csaba a szervezetépítésről, ennek a rendszerváltás utáni RMDSZ-es „hőskorszakáról” beszélt – érezhető nosztalgiával – a küldötteknek szombaton. „Akkor könnyű volt, mert volt közösségi felhajtóerő” – fogalmazott a politikus, utalva arra, hogy a kilencvenes évek legelején, a változtatásokra irányuló igénytől hajtott embereket „nem volt nehéz megmozgatni”.
A jelenben Takács az RMDSZ mozgalmi jellegét hiányolta, szerinte az elkövetkező években ezt kellene erősíteni. Egyben választ várt a küldöttektől arra a kérdésre: hogyan lehet ismét visszacsalogatni a tagságot a szervezethez? „Elsősorban úgy, hogy nem csapjuk be őket” – adta meg maga az egyik választ, majd arról számolt be, hogy az ügyvezető elnökség ezekben a napokban szórólapokat terjeszt a magyar közösségekben a választott tisztségviselők elérhetőségeiről (mobiltelefonszám, email cím stb.), így téve lehetővé számonkérhetőségüket.
Problémákat okozhat a kettős állampolgárság.
„A kettős állampolgárság bevezetése befolyásolja a Magyarországra irányuló erdélyi migrációt” – jelentette ki a demográfiai mutatók alakulásáról szóló előadásában Kiss Tamás. A szociológus szerint ez felelősséget ró Magyarországra és a problémát „élesen fel kell vetni” a magyar-magyar konzultációkon.
A kisebbségkutató intézet munkatársa kitérő választ adott az ÚMSZ-kérdésére, miszerint készült-e már vizsgálat a kettős állampolgárság várható hatásáról, értésre adta azonban, hogy véleményét empirikus adatokra is alapozza
Cs. P. T.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Policy Solutions: Sógor Csaba és Bauer Edit a legaktívabb határon túli magyar EP-képviselő
Kisebbségvédő munkájuk során felszólalásokban az erdélyi Sógor Csaba, szakpolitikában a felvidéki Bauer Edit volt a legaktívabb a határon túli magyar európai parlamenti (EP) képviselők közül 2010 első negyedévében - áll a Policy Solutions negyedéves jelentésében.
A közpolitikai és politikai kommunikációs tanácsadó intézet az öt határon túli - egyaránt az európai néppárti frakcióhoz tartozó - magyar EP-képviselő felszólalásait, jogalkotó tevékenységét, médiajelenlétét vizsgálta, és elemzését hétfőn juttatta el az MTI-hez.
Eszerint 2010 első negyedévében a három erdélyi képviselő munkáját a kisebbségi ügyek kapcsolták össze. A legaktívabb Sógor Csaba volt, tizenegy parlamenti felszólalásában napirenden tartotta a szlovák nyelvtörvény és a kárpátaljai magyarok oktatási nehézségeinek ügyét, de ugyanúgy felszólalt, ha az egyiptomi és a malajziai keresztény közösség, a burmai kisebbségek vagy a tibeti nép jogairól volt szó.
A kisebbségi témában szintén hagyományosan aktív Tőkés László EP-szereplésével kapcsolatban az elemzés azt hangsúlyozza, hogy rendszeresen számon kéri az emberi jogok normáit az unión kívüli országokon is. A vizsgált időszakban ő használta a legkeményebb szavakat - állapítja meg az elemzés -: a folytatódó szerbiai magyarverésekkel kapcsolatban "délvidéki magyarellenes terrorizmusról" beszélt. A magyarországi sajtóban - a romániai besúgólisták nyilvánosságra hozatala és magánéletbeli válsága okán - a legtöbb hír szintén Tőkés Lászlóhoz kapcsolódott.
Az elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozó RMDSZ-es Winkler Gyula fontosnak tartotta a kisebbségi sajtóorgánumok támogatását - írja az intézet. A görög válsággal összefüggésben a képviselő bírálta az EU-t, mondván, "nem a nagy tagállamok cinikus tanácsaira", hanem az uniós szolidaritás növelésére van szükség.
A két felvidéki képviselő tevékenységéből - emeli ki a Policy Solutions - a médiában a legnagyobb visszhangot a felvidéki magyarság életérzését bemutató kisfilm, a "Felvidék, én így szeretlek!" váltotta ki, amely Bauer Edit anyagi támogatásával készült, és amelyet több tízezren töltöttek le az internetről.
Az elemzés hangsúlyozza, hogy a vizsgált időszakban Bauer Edit elsősorban nőjogi témákban volt aktív: állásfoglalási indítványt nyújtott be a - főleg nőket érintő - emberkereskedelem elleni keményebb európai fellépésért, és szakbizottsági véleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy az EU költségvetésének tervezésekor jobban figyelembe kellene venni a nemek közti esélyegyenlőség szempontjait.
A felvidéki Mészáros Alajos több témakörben is felszólalt a Policy Solutions adatai szerint. Az intézet azt emeli ki, hogy emlékeztette képviselőtársait: a 27 tagállam közül öt - Ciprus, Görögország, Románia, Szlovákia és Spanyolország - még nem ismerte el Koszovó függetlenségét. A képviselő Európai Parlamenten kívüli aktivitásáról is beszámol az elemzés: több írása jelent meg; az egyikben védelmébe veszi Sólyom László államfő kijelentését, miszerint a határon túli magyar diákoknak az adott ország nyelvét idegen nyelvként kellene oktatni.
MTI

Uniós támogatás Arad megyének
Közel 140 millió euróval támogatja az Európai Unió Arad megye víz- és csatornahálózatának felújítását és bővítését – adta hírül tegnap sajtóközleményében az Arad megyei önkormányzat.
Nicolae Ioţcu tanácselnök szerint nagyszabású befektetésről van szó, a munkálatok során nemcsak korszerűsítik a már meglévő víz- és csatornahálózatot, hanem ki is bővítik azt. Az Unió által nyújtott támogatás a beruházás 85 százalékát teszi ki, a fennmaradt 15 százaléknyi önrészt a kormánynak, illetve a helyi önkormányzatoknak kell előteremteniük.
A munkálatok több mint 260 ezer Arad megyeit érintenek, csaknem 70 ezer háztartást csatlakoztatnak a víz- és csatornahálózathoz. Első körben a megyeközpont mellett további 14 településen ültetik gyakorlatba a projektet, a térség lakosságának 98 százalékát látják el ivóvízzel. Az aradi megyeháza adatai szerint a felújított ivóvízhálózatnak köszönhetően egész pontosan 14 532 állampolgár jut hozzá egészséges ivóvízhez.
Ezzel egy időben az aradi önkormányzat tízmillió euró vissza nem térítendő támogatást kér az Uniótól, hogy napenergiával működő lámpákat szereljen fel. Így a város éjszakai kivilágítása teljesen környezetbarát lenne. A tervek szerint a külvárosi utcákra is kiterjesztenék a közvilágítást, többek között hetven játszóteret, sétányokat és egy leendő kerékpárutat világítanának napenergiával.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

AZ EP plénumára került Verespatak ügye
Viszonylag hosszú szünet után, tavaly év elején újult ki a vita az elhíresült verespataki bányaberuházással kapcsolatosan. Az ügy az Európai Unió szintjén is komoly hullámokat vet, olyannyira, hogy 2010. április 21-én egyenesen az Európai Parlament strasbourgi plénumánaka napirendjére került.
Az ún. szóbeli választ igénylő kérdés, illetve a parlamenti vita kezdeményezői Áder János és Tőkés László európai képviselők voltak (vitaindító kérdésük mellékelve). Indítványukhoz széles körű támogatást szerezve, a mellette felsorakozó parlamenti frakciók közös határozati javaslatban egyeztek meg, amelyről a plénum a május eleji ún. miniplenáris alkalmával, Brüsszelben fog szavazni.
Az ügy előzményei közé tartozik – egyebek mellett – az a törvénykezdeményezés, melyet néhány évvel ezelőtt a meglehetősen bizarr Gheorghe Funar–Eckstein Kovács Péter szenátori kettős nyújtott be a román törvényhozáshoz, a ciánalapú bányászat hazai betiltása céljából. A törvény az ügyben ellenérdekelt gazdasági köröknek, illetve a hozzájuk szorosan kapcsolódó kormányzat ellenállásának tulajdoníthatóan elvérzett.
A kanadai érdekeltségű Roşia Montana Gold Corporation, az idén felálló új kormány hallgatólagos támogatását kihasználva, a régóta vajúdó bányaterv megvalósítása érdekében új offenzívába lendült. Hasonló rámenősséggel tör célja felé az orosz érdekeltségű Romaltyn Mining cég, mely a tiszai ciánkatasztrófa miatt elhíresült Aurul, illetve a nyomába lépett Transgold cég bányáiban – Nagybánya környékén – kívánja a ciános aranykitermelést folytatni. Szintén aggasztó hírek szólnak a Hunyad megyei Felsőcsertésen tervezett színesfémbányáról, melyet a kanadai European Goldfields társaság érdekeltségébe tartozó Deva Gold Rt. kíván megnyitni. Európa-szerte hasonló bányaprojektek megvalósulása veszélyezteti az emberi egészséget és a természeti környezetet. A gazdasági válságkörülményei is hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyes országok – köztük Románia – kormányai nem képesek kellő erélyt és ellenállást tanúsítani a profitéhes multimilliomos cégekkel szemben, és minden bizonnyal a korrupció is közrejátszik ebben.
A jelek szerint Románia mindmáig nem vonta le a megfelelő következtetéseket a 2000 elején előidézett nagybányai – tiszai – bányakatasztrófából. Az Európai Parlament romániai néppárti delegációja egészében véve támogatja a verespataki bányatervet, Marian Jean Marinescu néppárti frakció-alelnök pedig egyenesen szembemegy kereszténydemokrata politikai csoportjának a hivatalos álláspontjával. A román delegáció Tőkés László arra vonatkozó javaslatát ingerülten visszautasította, hogy egységesen foglaljanak állást a ciános bányakitermelés ellen. Theodor Stolojan küldöttségi vezető a Borbély László irányításával működő Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium égisze alá tartozó Országos Környezetvédelmi Hivatal (National Environment Guard) hivatalos álláspontját ajánlotta „kötelező” iránymutatóként a román képviselők figyelmébe. Eszerint Románia „minden szükséges intézkedést megtett az európai és a hazai szakértői bizottságok meghagyásainak tiszteletben tartása céljából”. A román külpolitika ebben az esetben is „szorosan zár”, és hagyományos kirakatpolitikai irányvonalát követve, egyfelől felmentést ad magának a katasztrofális hazai bányaviszonyokért, másfelől pedig vétkes felelőtlenséggel próbálja bagatellizálni a ciános technológiával folytatott bányászat valós veszélyeit. Jean Marinescu a romániai bányakitermelés helyzetét „rendezettnek” ítéli, és Románia belügyeibe való „beavatkozásnak” tartja az unióbéli szabályozási szándékokat.
Tőkés László erdélyi képviselő az utóbbi, jó egy év folyamán az EP plenárisán és különböző fórumain határozottan felszólalt a ciános bányászat ellen, a természeti és emberi környezet, a vizek védelmében. Tette ezt nem utolsósorban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az RMDSZ legutóbbi megegyezése értelmében, a ciánalapú bányakitermelés európai betiltásának szorgalmazását illetően. Európai képviselőnk – több más képviselőtársával közösen – írásbeli folyamodványban vitte a kérdést Stavros Dimas környezetvédelmi biztos elé, aki viszont jobbára az illető tagországok – Románia és Bulgária – hatáskörébe utalta a problémák megoldását (lásd mellékelve a levélváltást).
A cianidos bányászat betiltásáról szóló vitán Tőkés László a napirenden lévő repülőjárat-korlátozások miatt nem lehetett Strasbourgban, idevágó előterjesztését viszont írásban nyújtotta be (lásd mellékelve). Ebben – egyebek mellett – kihangsúlyozta, hogy a ciános bányászat semmiképpen sem tekinthető csupán román, még kevésbé pedig „etnikai” ügynek, hiszen az az egész Európa élő környezetét és lakosságát fenyegeti katasztrófával. Kiegészítésképpen hozzá lehet tenni, hogy első renden éppen azokat a bányavidéki románokat veszélyezteti, akiknek érdekeit Marinescu képviselőnek és társainak védelmezniük kellene.
Az európai parlamenti vita indításaképpen Áder János képviselő, a Magyar Országgyűlés volt elnöke szólalt fel. A veszélyes és elavult bányászati eljárásokat be kell tiltani – szorgalmazta a képviselő. Sürgető dolog ez, mivel az arany árának emelkedésével újabb bányákat akarnak nyitni, ezen ártalmas technológiák alkalmazásával. „Ha komolyan gondoljuk, hogy vizeinket meg kell óvnunk, akkor nem telepíthetünk ciános méregtavakat folyóink és tavaink mellé. Ha komolyan gondoljuk a biodiverzitás védelmét, olyan módszerek alkalmazását nem engedhetjük, melyek a folyókból kiölik az életet. Ne várjuk meg, hogy újabb katasztrófa figyelmeztessen minderre” – mondotta Áder János.
Az Európai Bizottság részéről ezután Cecilia Malmström belügyi EU-biztos szólt az Unió bányászati politikájáról, Stavros Dimas volt környezetvédelmi biztoshoz hasonlóan a már létező jogszabályok betartásának fontosságát hangsúlyozva, valamint azt, hogy: „a tagállamok felelősök azzal kapcsolatban, hogy nyitnak-e aranybányát a saját területükön”.
Richard Seeber néppárti képviselő azon a véleményen volt, hogy át kell gondolni az alternatívákat annak érdekében, hogy az aranybányászat minél biztonságosabb és környezetbarát legyen.
Tabajdi Csaba a Szocialista Frakció hivatalos álláspontjának képviseletében a cianidos bányászat uniós betiltása mellett érvelt. A magyarországi szocialista delegáció vezetője világossá tette, hogy az európai szocialisták és demokraták az EFÁ-val és a Zöldekkel együtt nemcsak kezdeményezik, hanem egyenesen kérik az EB-t, hogy dolgozza ki a cianidos módszer alkalmazását tiltó jogszabályt.
Michail Tremopoulos görög képviselő (Zöldek/EFA) a hazájában alkalmazott ciános kitermelésre, másfelől pedig a gazdasági válságra utalva fejezte ki kétségét a tilalom iránt.
Zuzana Roithová cseh képviselőnő a cianidos technológia világszintű betiltását és új, alternatív módszerek bevezetését szorgalmazta, még hogyha azok többe is kerülnének.
Theodoros Skylakakis hasonló határozottsággal követelte a „szennyezők” – a felelős cégek – korlátozását.
Mészáros Alajos, mint az ügyben érintett Szlovákia felvidéki képviselője, elismerését fejezte ki a cianidos tilalom kezdeményezői iránt.
Marian Jean Marinescu a szokott formáját hozta, és valósággal kikelt a napirenden lévő határozati javaslat, illetve annak elfogadása ellen. Vele szemben Claudiu Ciprian Tănăsescu független képviselő azon az állásponton volt, hogy: be kell tiltani ezt a technológiát – a jövő érdekében.
A néppárti román felszólalók kirívó módon ellenezték a szinte valamennyi frakció – köztük a Néppárt által is – támogatott határozati indítványt. Cristian Preda valósággal feldicsérte „a legeredményesebbnek” nevezett bányászati eljárást. A teljes tiltás nem lehet az egyetlen megoldás – mondotta Elena Băsescu. Traian Ungureanu azt a képtelen állítást hangoztatta, hogy: „A környezet itt csak ürügy, én azt gondolom, hogy ez egy rossz politikai összeesküvés”.
Berndt Posselt német néppárti politikus arra figyelmeztetett, hogy ha nem vagyunk eléggé óvatosak, visszafordíthatatlan károk keletkezhetnek. Hosszú távon kell gondolkozni, és egységes irányelveket kell kidolgozni európai szinten – mondotta.
Cecilia Malmström európai biztos zárókövetkeztetései rendjén arra a véleményre jutott, hogy a teljes tilalom nem indokolt. Mindemellett a fejleményeket tovább kell követni és 2012-ben újraértékelni.
A május 5–6-i szavazás rendjén ki fog derülni, hogy ki az erősebb Európában: az európai értékeket védelmezők közössége, vagy pedig a természet kizsákmányolásától sem visszariadó, nyereségvágyó gazdasági lobbi?!
Levél Stavros Dimas EB-biztoshoz
Európai Bizottság
Stavros Dimas környezetvédelmi biztos úr figyelmébe
Tárgy: a cianid aranybányászati projektekben való használatának megelőzése
a romániai Verespatakon, valamint a bulgáriai Chelopechben és Krumovgradban
Tisztelt Biztos Úr!
Ezúton adunk hangot aggodalmunknak két olyan aranybányászati projekttel kapcsolatosan, melynek rendjén cianidot használnak az Európai Unió két tagállamában, Romániában és Bulgáriában. Egyúttal segítségét és támogatását kérjük ahhoz, hogy e két tagországban ─ és ezen túlmenően, európai szinten is ─ megtaláljuk a legmegfelelőbb eszközöket a cianid bányászati használatának a betiltásához.
Köztudott, hogy a cianid okozta környezetszennyezés katasztrofális következményekkel járhat az ember egészségére és a környezetre. A kapcsolatos bányabalesetek a közvetlen környezetet érő kockázaton túlmenően szélesebb körű, a vadvilágot és a folyóvizeket érintő regionális környezeti fenyegetést jelentenek.
Országaink állampolgárainak jól felfogott érdekeit védő EP-képviselőkként elköteleztük magunkat választóink környezetének megóvása mellett, hiszen a közegészségügyre, illetve gyermekeink jövendőbeli gyermekeire gondolva, minden kétséget kizáróan alapvető érdekünk, hogy környezetünk iránt felelősséggel és tisztelettel viseltessünk.
Mindezeket szem előtt tartva nyilvánvaló, hogy a cianid használata milyen rendkívüli veszélyt jelent környezetünk jelenére és jövőjére. Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a ciánbányászat milyen katasztrofális következményekkel járhat Romániában és Bulgáriában, továbbá a szomszédos államokat ─ Magyarországot, Szlovákiát, Görögországot és Törökországot ─ fenyegető káros hatásokról sem szabad megfeledkeznünk.
Tisztelt Biztos Úr!
Kérjük, járjon közben a román kormánynál, hogy állítsa le a verespataki bánya fejlesztését, amelyet a széles közvélemény, a Román Ortodox Egyház, a történelmi magyar egyházak, a nem kormányzati szervezetek országos és nemzetközi környezetvédelmi mozgalmai is határozottan elleneznek. Ugyanakkor járjon közben a bolgár kormánynál, hogy tiltsa be a cianid használatát a chelopechi és krumovgradi aranybányászati projektekben.
Tisztelettel kérjük ugyanakkor, hogy támogassa a cianid használatát kiváltó, alternatív aranybányászati technológiák megtalálására irányuló kutatásokat. Nem utolsó sorban arra kérjük, hasson oda, hogy az Európai Bizottság támogasson valamennyi cianid-technológiát alkalmazó tagországot a megfelelő szabályozások, valamint a szigorúbb vizsgálati eljárások kidolgozásában, a legmagasabb szintű biztonság érdekében.
Köszönettel:
Brüsszel, 2009. április 21.
Magyar Néppárti Delegáció:
Szájer József delegációvezető
Schmitt Pál elnök
Barsi-Pataky Etelka
Becsey Zsolt László
Antonio De Blasio
Gál Kinga
Glattfelder Béla
Gyürk András
Járóka Lívia
Olajos Péter
Őry Csaba
Schöpflin György
Surján László
Zöldek/EFA Frakció:
Ian Hudghton elnök
Jill Evans
Tatjana Zdanoka
Alyn Smith
Mikel Irujo Amezaga
Különböző EP-frakciók tagjai:
Gisela Kallenbach (Zöldek/EFA)
Gerard Onesta (Zöldek/EFA)
Erna Hennicot-Schoepges (Európai Néppárti Frakció)
Henrik Lax (Európai Néppárti Frakció)
Anders Wijkman (Európai Néppárti Frakció)
Sógor Csaba (Európai Néppárti Frakció)
Bauer Edit (Európai Néppárti Frakció)
Duka-Zólyomi Árpád (Európai Néppárti Frakció)
Tabajdi Csaba (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége)
Fazakas Szabolcs (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége)
Renate Weber (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport)
Csibi Magor (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport)
Szent-Iványi István (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport)
E l ő t e r j e s z t é s
a ciánalapú bányakitermelés európai tilalma tárgyában
Az utóbbi két év folyamán, az Európai Parlament plénumán és különböző fórumain több rendben szóvá tettem a ciánalapú bányakitermelés veszélyeit. Ezzel együtt levélben kerestem Stavros Dimas környezetvédelmi biztost a romániai (Verespatak) és a bulgáriai (Chelopech és Krumovgrad) bányaprojektek ügyében.
Ezúton is üdvözlöm, hogy az Európai Parlament napirendjére tűzte Áder János képviselőtársammal közösen beterjesztett indítványunkat a ciántechnológiás bányászat uniós szintű betiltásáról. Ezt a bányászati módszert az élő környezetünkre nézve igen veszélyes „vegyi atombombának” is szokás nevezni. 1990 óta, világszerte mintegy harminc súlyos ciános bányaszennyezés történt. A tíz évvel ezelőtti tiszai katasztrófa Csernobil után Európa legsúlyosabb környezeti szerencsétlenségének számít.
Romániában, éppen ezekben a napokban a Tiszába ömlő Aranyos folyót érte szennyezés, egy negyven évvel ezelőtt bezárt aranybánya miatt. Tavaly, egy közeli bányaüzem meglátogatásakor (Roșia Poieni) maga Traian Băsescu államelnök jelentette ki: „nem lehet egy ilyen ökológiai bombán ülni, hiszen ez kész gyilkosság”.
Az új romániai bányaberuházási tervek (Verespatak, Nagybánya, Felsőcsertés stb.) viszonylatában hangsúlyozni kívánom, hogy a ciánalapú bányászat betiltása nem csupán román, és semmiképpen nem „etnikai” probléma, hanem egyetemes – európai ügy, melynek tekintetében mind az egyes EU-tagországok, mind a különböző EP-frakciók józan egyetértésre juthatnak.
Európa nem lehet közömbös az eddigi, valamint a jövőben is fenyegető ciánkatasztrófák iránt. Közös érdekünk, hogy amiképpen a radioaktív sugárzástól vagy a légköri szennyezéstől, azonképpen a vegyi ártalmaktól és a ciánmérgezéstől is megvédjük az embereket és környezetüket. Ezért kérem, hogy a tisztelt Parlament támogassa és szavazza meg indítványunkat.
Strasbourg, 2010. április 21.
Tőkés László, EP-képviselő
Erdély.ma

Uniós országok nagyköveteivel találkozott Markó Béla
Az Európai Unió tagállamainak romániai nagyköveteit, illetve az Egyesült Államok és Kanada nagykövetét fogadta kedd délután Markó Béla szövetségi elnök. A nagyszámban megjelent diplomaták előtt a miniszterelnök-helyettes a politikai helyzetről beszélt, értékelte a kormány munkáját és prioritásait, illetve tájékoztatott az ezekkel kapcsolatos RMDSZ-álláspontról.
A találkozón az RMDSZ képviseletében jelen volt még Borbély László ügyvezető alelnök, Korodi Attila, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Niculescu Tóni külügyi államtitkár, illetve Nagy Zoltán államtitkár és Tudor Veronka államtanácsos.
Új Magyar Szó (Bukarest),

Băsescu biztosította Barrosot
Traian Băsescu államfő Brüsszelben a José Manuel Barroso EB-elnökkel folytatott találkozó után azt mondta: biztosította az EU képviselőjét, hogy Románia valóra váltja a működőképes feddhetetlenségi ügynökségre vonatkozó ígéretét, hogy a vezetők vagyonát ellenőrizhessék.
„Ami az ANI-t illeti, amelyet az Alkotmánybíróság döntése nyomán gyakorlatilag felszámoltak, ha nem is ténylegesen, de hatásköreit elvették, biztosítottam az Európai Bizottság elnökét, hogy Románia tiszteletben tartja ígéretét, miszerint lesz működőképes feddhetetlenségi ügynöksége, amely a vezetők vagyonát és pénzügyi forrásainak szármázását vizsgálja” – mondta az államfő.
Ugyanakkor azt is elmondta, hogy Románia támogatja az EB igazságügyre vonatkozó célkitűzéseinek korrektségét.
Az Európai Bizottság Románia uniós csatlakozásakor egy együttműködési és ellenőrzési rendszert alkalmazott a romániai igazságüggyel szemben. Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmusnak négy feltétele van: az igazságszolgáltatási aktus átláthatósága főként a legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) felelősségének növelése révén, az új polgári és büntetőjogi törvénykönyvek hatása, a feddhetetlenségi ügynökség létrehozása, a nagykorrupciós ügyek elfogulatlan leleplezése és kivizsgálása, a korrupcióellenes és azt megelőző intézkedések foganatosítása.
Az EB által közölt legutóbbi, március 23-i jelentés szerint az ANI haladást ért el, bővítette tevékenységét, két civil szervezettel is együttműködik, ugyanakkor az ANI-t felügyelő Országos Feddhetetlenségi tanács (CNI) nem működött hatékonyan.
Az Alkotmánybíróság úgy döntött, az ANI működését szabályozó törvény bizonyos cikkelyei, köztük az intézmény hatáskörére vonatkozó 13-as cikkely is az ország alaptörvényébe ütközik.
Múlt hét végén Emil Boc kormányfő azt mondta, sürgősségi rendelettel kívánja biztosítani az ANI további működését, mint mondta: „téved, aki azt hiszi, gúnyt űzhet az ANI-ból”.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Orbán Viktor: Budapest nem fogja megengedni a határon túli magyarokkal szembeni megalázó bánásmódot
Orbán Viktor hétfőn tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján a határon túli magyarokkal való együttműködésről is szólt. A nemzeti együttműködés rendszeréről kifejtette, hogy azt lépésről lépésre fogják felépíteni. Az első a nemzeti együttműködés kultúrájának a meghonosítása.
A nemzetpolitikáról úgy nyilatkozott, az „fontos lelki ügy” a magyaroknak, ugyanakkor fontos regionális kérdés is. Mint fogalmazott, a 68 százalékos támogatásból következően, érvényesíteni és képviselni fogják az ország érdekeit, de európai módon és kellő tapintattal. „Érvényt fogunk szerezni a kölcsönös tisztelet politikájának” - fogalmazott. A határon túli területeken élő magyarok közösségei részei a nagy európai közösségnek. Ezért az Európai Unión belül is olyan politikát fognak támogatni, amely ezeknek az emberi jogait, és sajátságos közösségi jogait elismeri és támogatja.
Orbán Viktor hangsúlyozta, a határon túli magyarok ügyének rendezése már mintegy 90 éve várat magára. Meg kell értetni az EU-val is, hogy ők egészen másfajta kisebbséget alkotnak, mint pl. a nyugat-európai bevándorlók. A határon túli magyarok nem költöztek sehová sem, őshonosok a szülőföldjükön, és gyakran mégis megalázóan bánnak velük. "Ezt Budapest nem fogja megengedni" - hangsúlyozta Orbán Viktor.
Felvidék.ma

A rendszer
Emil Constantinescu volt államfő azzal a híres mondattal vonult ki a politika élvonalából, amelyben elismerte, hogy legyőzte őt a rendszer.
A rendszer valóban nagyon erős gépezet, és ezt most megtapasztalhatta Traian Băsescu államfő is, miután a derült égből villámcsapásként az Alkotmánybíróság szétrobbantotta a vagyonellenőrzésre hivatott Országos Feddhetetlenségi Ügynökséget (ANI). Tény, hogy valami nagyon kiverte a biztosítékot az alkotmánybíráknál, akik közül hatan azt is alaptörvénybe ütközőnek minősítették, ami ellen senki nem emelt kifogást. Bizonyára számos magas rangú állami tisztségviselő örül annak, hogy a taláros testület kimondta a varázsszót, és a magánélet védelméhez való jogot a tisztségviselők vagyonának az átláthatósága elve fölé helyezte, fölülírva azt a konszenzust, amit a politikai osztály kínkeservesen izzadt ki magából az elmúlt tíz évben. Ennek a konszenzusnak a nyomán vált lehetővé, hogy a politikai pályára lépő magas és alacsonyabb rangú tisztségviselők kötelesek nyilvánosságra hozni vagyonukat, és megvizsgálható: mandátumuk ideje alatt nem gyarapították-e jövedelmükhöz képest igazolhatatlan mértékben javaikat.
Persze, az ANI-jogszabály nem csak a képviselőkre és szenátorokra vonatkozik, hanem a bírókra, ügyészekre, a nemzeti bank vezetőire, a helyi választottakra és a központi, valamint helyi államapparátusban dolgozókra egyaránt, akik valamennyien köztisztségeket vagy -funkciókat töltenek be. Szintén nem mellékes, hogy a vagyonbevallás kötelezettsége az alkotmánybírákra is vonatkozik. Rossz nyelvek szerint éppen a talárosok vagyonát kezdte bolygatni az ügynökség, amikor a kutakodó kezekre végzetes csapást mért az alkotmánybírósági ítélet.
Az ingoványos talajra vezető találgatásoktól elvonatkoztatva azonban teljesen egyértelmű, hogy a politikai osztály első perctől kezdve ódzkodott az ANI felállításától, és attól, hogy ez az intézmény valóban hatékonyan működjön. Hároméves vajúdás után csoda, hogy egyáltalán elkezdte a működését, hiszen emlékezzünk csak vissza, a törvény elfogadása után még körülbelül egy évig folyt a cirkusz, amíg a szenátus kijelölte az ANI vezető tanácsába a tagokat, majd ez a testület számos botrányos ülés közepette megválasztotta vezetőségét.
Az ANI tevékenysége távol áll a hatékonyság ismérvétől. Az elmúlt egy évben egyetlen olyan tisztségviselőről sem szerzett tudomást a sajtó, akinek kára származott volna az ügynökség vizsgálódásaiból. Az ANI elnöke azt nyilatkozta néhány nappal ezelőtt, hogy a képviselők és szenátorok egynegyede ellen indítottak vizsgálatot, ami mennyiségileg valóban lenyűgöző szám, de a vizsgálódás minősége tekintetében számos a kifogásolni való. Így például az ügynökség a vagyonnyilatkozatok kitöltésében elkövetett banális tévedéseket, valamint a jövedelem és vagyon közötti nyilvánvaló eltéréseket egy kalap alá sorolta, minden apró hibát kiszúrt disztingválás nélkül, mintha ő maga is az intézmény lejáratásában lenne érdekelt.
A feddhetetlenségi ügynökség számos kompromisszum következményeként nyerte el a most felszámolt formáját. Az alkotmánybírósági döntés csak megerősíti, hogy a rendszerváltás után romlott alapokra épült sajátos demokráciánkban továbbra sem sikerül egészséges egyensúlyt találni a közszereplők vagyonának ellenőrzésére, vagyis hogy ez a mechanizmus egyben hatékonyan működjön, ugyanakkor ne lehessen felhasználni politikai célokra.
Az ANI sikeres működésére nem volt politikai akarat a parlamenti pártok között, így pártállásra való tekintet nélkül a teljes politikai osztály érdekelt az intézmény lejáratásában. Most azonban az ANI-t nem a politikusok számolták fel. Ők ugyanis nem merik kockára tenni a népszerűségüket a csupasz igazság kimondásával, miszerint nem kell nekik az ANI. Az alkotmánybírósági döntés azt sejteti, hogy az ügynökség a hatalmi rendszer hátterében lévő, de annál befolyásosabb rétegeinek az érdekeit sérthette, amely meg is adta a kegyelemdöfést. Nem véletlen, hogy ezúttal az Alkotmánybíróság alakította a torreádor szerepét, hiszen a taláros testület sem az a makulátlan bírósági intézmény, amelynek a függetlenségéhez nem fér kétség. Az alkotmánybírák maguk is a rendszer fiai. Ők is a parlamenti pártok sorait gyarapították nem is olyan régen, az alkotmánybírói széküket pedig a politikai erőknek köszönhetik.
A kommunizmusban gyökerező rendszer – amely mint minden ilyen képződmény, könnyedén újratermeli magát – még sok vezető politikus fölött fog győzelmeket aratni. Băsescu is már rég Constantinescu kínos helyzetébe került volna, ha időközben hazánk nem válik a NATO és az Európai Unió tagjává. E két tagságból fakadó kötelezettségek jelentik ugyanis az egyedüli hatékony féket, és kényszerítik önmegtartóztatásra a mindenható rendszert. E kötelezettségek nélkül Románia ugyanolyan káoszban bukdácsolna, mint a Constantinescu-korszak utolsó esztendejében.
BORBÉLY TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár)

„A legőszintébb ügyvéd
Băsescu Moldova EU-csatlakozásának támogatását ígérte Ghimpunak
Románia és Moldova nyilatkozatot írt alá tegnap Bukarestben, amelyben szorgalmazzák a két ország stratégiai és partneri kapcsolatát Moldova európai uniós csatlakozása érdekében. A közös nyilatkozatot Traian Băsescu román és Mihai Ghimpu ideiglenes moldovai államfő írta alá.
A román elnöki hivatalban lezajlott eseményt követően Băsescu bejelentette, hogy a nyilatkozatban a két ország közötti kiváltságos kapcsolatokról van szó, és az EU-csatlakozás terén az együttműködés elmélyítését írja elő. Cselekvési terv rendelkezik majd a stratégiai partnerség gyakorlatba való átültetéséről, amelyet a két ország miniszterelnökei írnak alá.
Ghimpu a Bukarestben aláírt román–moldovai megállapodások közül ezt a nyilatkozatot nevezte a legfontosabbnak. Közölte, hogy Moldova más EU-tagállamokkal is hasonló dokumentumok aláírását tervezi, amelyek célja: Moldova EU-csatlakozási törekvéseinek a támogatása.
A moldovai politikus a román parlament alsó- és felsőházának elnökeivel is aláírt egy megállapodást, amelynek értelmében létrehozzák a két ország közös integrációs parlamenti bizottságát. Ennek a testületnek is az a fő feladata, hogy elősegítse Moldova EU-csatlakozását. A közös parlamenti bizottságban a két törvényhozás legfontosabb szakbizottságainak az elnökei kapnak helyet.
Roberta Anastase, a román képviselőház elnöke megerősítette, hogy Románia Moldova „leghűségesebb és legőszintébb ügyvédje” az integrációs folyamatban. A két ország vezetői pénzügyi támogatásról szóló megállapodást is aláírtak, amelynek értelmében Románia 100 millió euróval segíti keleti szomszédját. A felek abban is megállapodtak, hogy megkétszerezik a moldovai fiataloknak fenntartott romániai ösztöndíjak számát.
Ghimpu – aki a román parlamentben is beszédet mondott, és történelmi pillanatnak nevezte az eseményt – azt is kérte Traian Băsescutól, hogy Bukarest vezessen be öt évig érvényes vízumot a moldovai állampolgárok számára, tekintettel arra, hogy Románia hamarosan a Schengen-övezet részévé válik. A román államfő arról biztosította moldovai kollégáját, hogy megvizsgálják a lehetőséget.
A moldovai elnök elítélte a volt chişinăui rezsim románellenes akcióit, hozzátéve, hogy a „kommunisták ideje lejárt, uralkodásuk fekete folt marad Moldova történelmében”. Ghimpu külön megtiszteltetésnek tartotta, hogy húsz év szünet után elsőként szólhat a honatyákhoz a román parlament két házának együttes plenáris ülésén.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Több állampolgárságot ad Románia a moldovaiaknak
Románia folyamatosan egyre több olyan kérelmet fog elbírálni, amelyeket moldovai állampolgárok nyújtottak be a bukaresti hatóságokhoz a román állampolgárság megszerzése érdekében – jelentette ki Traian Băsescu államfő.
Băsescu Jászvásáron mondta ezt Romániában tanuló moldovai diákok előtt. Közölte, hogy a nagyobb munkatempó következtében az év végéig már havonta 10 ezer ilyen kérelmet dolgoznak majd fel.
A kormány áprilisban határozta el, hogy módosítja az 1991 óta hatályban lévő állampolgársági törvényt. A rendelkezés kibővíti azoknak a leszármazottaknak a körét, akik állampolgársági kérvénnyel fordulhatnak a román államhoz. A beadványok elbírálási idejét hat hónapról öt hónapra csökkentették.
Băsescu elmondta, hogy nagy figyelemmel kíséri az igazságügyi minisztériumban működő, a moldovaiak állampolgársági kérvényeivel foglalkozó hivatal működését. Az államfő szerint ez a hivatal a múlt hónapban 5300 állampolgársági kérelmet hagyott jóvá. Rámutatott: a hivatal apparátusa még mindig nem elég hatékony ahhoz, hogy teljesítse azt a célkitűzést, miszerint havonta 10 ezer kérelmet kell feldolgozni. Biztosította azonban a diákokat arról, hogy az év végéig elérik ezt a számot.
Moldovából eddig körülbelül egymillió állampolgársági kérelem érkezett. Korábban az Európai Unió aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Románia tömegesen akar állampolgárságot adni a moldovaiaknak. Ezt követően azonban a román hatóságok világossá tették, hogy egyéni kérelem alapján adják az állampolgárságot. Băsescu tavaly augusztusban úgy nyilatkozott , hogy az Európai Unió megértette a román állampolgárság megadásának egyszerűsítését.
Szabadság (Kolozsvár)

Nincs egyetértés az oktatási törvénycsomagról – A felsőoktatásban dolgozók féltik az autonómiát
Hiányzik a konszenzus a közoktatás és a felsőoktatás mélyreható megreformálását célul kitűző törvénycsomag esetében, amit a kormány közvitára bocsátott. A tervezettel a kormányzó pártok mellett csak a koalíciót támogató függetlenek értenek egyet és az államfő, akinek egyik legfontosabb célkitűzése az oktatási reform.
A parlament épületében tegnap rendezett közvitán a két legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem vett részt, mivel nem értenek egyet a kormány által beterjesztett tervezettel. Varujan Vosganian, a PNL alelnöke elmondta: azért nem vettek részt a vitán, mert „nem akarnak a kormány propaganda eszközeivé válni”. Kifogásolják a közvita határidejének a rövidségét. A liberálisok egyébként a korábban alkotmányellenesnek nyilvánított törvénytervezetet – amit akkor a Demokrata Liberális Pártból (PD-L) és a PSD-ből alkotott nagykoalíció dolgozott ki – is ellenezték. Vosganian volt az, aki a Roberta Anastase házelnök által korábban szervezett parlamenti közvitáról kivonult Traian Băsescu jelenlétében.
A két legerősebb ellenzéki erő mellé a szintén ellenzéki Konzervatív Párt (PC) is csatlakozott. Daniel Constantin, a PC elnöke szerint a kormány a tervezet kidolgozásakor „összemásolta” különböző forrásokból a jogszabálytervezet bizonyos előírásait, hiszen azok némely pontokon ellentmondanak egymásnak. A PC elnöke úgy véli, a tervezet valójában nem szünteti meg a rendszer központosítottságát.
A vitán ismét az államfő egyik kijelentése sokkolta leginkább a közvéleményt. Traian Băsescu az elnöki hivatal felkérésére létrehozott egészségügyi szakbizottság jelentésére hivatkozva kijelentette, hogy Romániában az orvosok diagnózisainak a 40 százaléka téves, ami szerinte szintén az oktatási rendszer gyenge színvonalára vezethető vissza. Băsescu szerint le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a romániai orvosok jók. Szerinte már a franciaországi jelentések és különböző tanulmányok (ott dolgozik ugyanis több ezer romániai orvos – a szerk.) is megerősítik, hogy a Romániából érkező orvosok nem elég felkészültek. Az államfő szerint, a diákok teljesítménye alapján, az Európai Unióban a román oktatási rendszer az egyik leggyengébb.
Emil Boc miniszterelnök a felsőoktatásban dolgozók azon vádjára, hogy a tervezet csorbítja az egyetemi autonómiát, kijelentette: a jogszabálytervezet nem korlátozza semmilyen módon az egyetemek önrendelkezését, viszont a rendszerből kiiktatja a különböző „klikkeket”. Băsescu is hasonlóan nyilatkozott, elmondta, hogy a rektoroknak nem lenne szabad összetéveszteniük az egyetemi autonómiát az ott kialakult különböző érdek „csoportosulásokkal”, hiszen a tervezet csak ez utóbbiak érdekeit érinti, és nem az egyetemi autonómiát.
A PNL központi vezető testületébe beválasztott Andrei Marga, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora tegnap úgy nyilatkozott, hogy a párt által oktatási témában előkészített, a parlamenti vita rendezésének a kötelezettségét előíró egyszerű indítvány szövege kész van, és Crin Antonescu, a PNL elnöke fogja eldönteni, hogy mikor terjesztik a dokumentumot a parlament elé.
B. T.
Szabadság (Kolozsvár)

Markó: a kettős állampolgárság már nem vált ki feszültségeket Romániában
Az első törvényalkotási csomagban kívánja benyújtani a Fidesz a kettős állampolgárságról szóló törvénytervezetet. Németh Zsolt, fideszes szakpolitikus, a külügyi államtitkári poszt várományosa a Duna Televíziónak azt nyilatkozta, elképzelhető, hogy már nyár elejére megszületik az új szabályozás.
Elmondta, a magyar állampolgárság helyreállítása egyéni kérelem alapján történik, a mostani szabályokkal ellentétben a kérelmezőknek nem kell letelepedniük Magyarországon. Németh még elmondta, a szavazati jogot nem érinti a tervezett állampolgársági törvénymódosítás. "A szavazati jog egy külön kérdés, amit egyébként - azt gondolom - a parlamentben komoly vita fog övezni" - jelentette ki Németh.
Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke arra kérte a magyarországi hatalmat, június 12. után módosítsa az állampolgársági törvényt, mivel attól tart, a szlovák nacionalisták felhasználnák kampányukban a módosítás tényét.
Ezzel szemben Markó Béla RMDSZ-elnök azt nyilatkozta, a magyar parlament várható döntése 2010-ben már nem vált ki feszültséget Romániában. "Ultranacionalisták fogják támadni a kettős állampolgárságot, de mindkét ország EU-tag, Románia pedig a moldovai románoknak könnyített módszerrel, már-már automatikusan adja meg a román állampolgárságot. Nem lesz erkölcsi alapja megkérdőjelezni, ha Magyarország hasonlóan lép fel" - szögezte le Markó Béla.
(Duna Televízió)
Transindex.ro

Németh Zsolt: Elsők közt módosul az állampolgársági törvény – A szlovákiai magyar párt az ottani választások utánra tenné a magyar jogszabály-módosítást
Nincs alternatívája a kettős állampolgárságról szóló törvény megalkotásának, a jogszabályt az első törvényalkotási csomagban kívánja benyújtani a Fidesz. Elképzelhető, hogy már nyár elejére megszületik az új szabályozás – nyilatkozta Németh Zsolt fideszes szakpolitikus, a külügyi államtitkári poszt várományosa a Duna Televízió Heti Hírmondó című vasárnap esti műsorában.
Egyéni kérelem alapján állítjuk helyre a magyar állampolgárságát a határon túli magyar kérelmezőknek, akiknek ehhez – a mostani szabályokkal ellentétben – nem kell majd letelepedniük Magyarországon – vázolta a tervezett intézkedéseket Németh Zsolt. Megerősítette: a benyújtandó törvénytervezet lényegében azonos lesz azzal, amit egyszer már az Országgyűlés elé terjesztettek – Németh Zsolt, Simicskó István és Semjén Zsolt aláírásával.
Az egyéni igényléses eljárás további javaslatokkal megkönnyíthetővé teszi majd az állampolgárság minél könnyebb és gyorsabb megszerzését.
Az MSZP korábban támogatta volna a fideszes javaslatot, azzal a megkötéssel, hogy szavazati jog ne járjon a külhoni magyar állampolgársággal. A kétharmados többség birtokában mit lép ebben a kérdésben a Fidesz? – hangzott a Heti Hírmondó kérdése. Németh Zsolt úgy reagált: most az állampolgársági törvényt kívánják módosítják, ami nem érinti a szavazati jogot. A szavazati jog ma a magyarországi lakhellyel bíró magyar állampolgárokat illeti meg. „A Fidesz indítványa az állampolgársági törvény módosítására irányul ebben a jelen helyzetben. A szavazati jog egy külön kérdés, amit egyébként – azt gondolom – a parlamentben komoly vita fog övezni” – hangzott a fideszes politikus szó szerinti reakciója.
A Duna Televízió műsorában megszólaló határon túli magyar vezető politikusok üdvözölték a kettős állampolgárság intézményének lehetőségét.
Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azt mondta: a határon túli magyarok állampolgárságát lehetővé tevő törvénymódosítás általa ismert verziója EU-konform és minden színen vállalható. Emellett is előzetese konzultációkat javasol azonban a magyar diplomáciának a jogszabályról elsősorban Brüsszellel, valamint a szomszédos országokkal. A szlovákiai magyarok szempontjából fontosnak tartaná, hogy az ottani parlamenti választások időpontja, azaz június 12-e előtt ne szülessen meg az új törvény (Szlovákiában a nacionalista erők minden bizonnyal saját javukra használnák fel a választási kampányban a kettős állampolgárságról szóló jogszabály-módosítást - a szerk.).
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy nyilatkozott: szervezetük 2004-ben is támogatta és kampányolt is a kettős állampolgárság mellett. Markó szerint a magyar parlament várható döntése 2010-ben már nem vált ki feszültséget Romániában. „Ultranacionalisták fogják támadni a kettős állampolgárságot, de mindkét ország EU-tag, Románia pedig a moldovai románoknak könnyített módszerrel, már-már automatikusan adja meg a román állampolgárságot. Nem lesz erkölcsi alapja megkérdőjelezni, ha Magyarország hasonlóan lép fel” – szögezte le Markó Béla.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke úgy reagált a magyar állampolgársági törvény rövid távon tervezett módosítására, hogy az a választásokon nyertes Fidesz-KDNP hitelességét bizonyítja. „Bizonyítása ez annak, hogy amit a kampány előtt és alatt politikai retorikában megfogalmaztak, azt meg tudják-e, meg akarják-e valósítani” – vélte a vajdasági politikus. Ebben a vonatkozásban megnyugvást jelent számára, hogy rövid időtávon belül megvalósulhat a jogszabály-változás.
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke kijelentette: örül annak, hogy a Fidesz „teljes felhatalmazást” kapott a kormányzásra. Szerinte a nemzetpolitikában szükséges komoly nemzeti fordulathoz is szükség volt a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti súlyára.
Németh Zsolt a Duna Televízió stúdiójában elmondta: a következő időszak legfőbb feladata lesz egyensúlyt teremteni a szomszédságpolitika és a nemzetpolitika között. Az elmúlt években sem nemzetpolitikája, sem térségpolitikája nem volt Magyarországnak. Határozott nemzetpolitikát, és együttműködő, pragmatikus térségpolitikát kell folytatni – vázolta a magyar külpolitika várható hangsúlyait a Fidesz szakpolitikusa.
Pintér Attila
DunaTV.hu

Román lap bírálja Magyarországot a cianidos bányászat elleni döntés kikényszerítéséért
A cianidos bányászati technológiákkal szembeni európai döntés kikényszerítésével Magyarország nem csupán Románia gazdasági érdekeit támadja nyíltan, hanem revizionista érveket ad egyes magyarországi politikusok kezébe, akik abban reménykednek, hogy Erdély természeti kincseit a jövendő nemzedékek Magyarország határain belül aknázhatják majd ki – fejti ki csütörtöki számában a Jurnalul National román lap.
Az előző napon az Európai Parlament megszavazta azt az állásfoglalást, amely arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy 2011 végéig terjessze elő a cianidos bányászati technológiáknak az Európai Unióban való teljes betiltását célzó jogszabálytervezetet.
MTI

Tőkés: hogyan folytatjuk a 20 évvel ezelőtt elkezdett rendszerváltozást?
A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány gyűléstermében ma 17 órától tartott Nemzetpolitikai rendszerváltozás, avagy a négyharmados többség című előadáson Tőkés László EMNT-elnök központi kérdésként említette a 20 évvel ezelőtt bekövetkezett rendszerváltozás folytatását. - 1998-ban az Orbán-kormány emelkedést, biztosítást jelentett, akárcsak ma. Akkor is, akárcsak most, nagy élmény a magyarországi változás. Lényegében a 20 év az újrakezdések, a kitartás, az állhatatosság időszaka volt. Az Erdélyi Magyar Ifjak ügyes politizálást folytat, és az egyik záloga a folytatásnak – jegyezte meg Tőkés.
A rendszerváltozást az Európai Parlamenti képviselő a bibliai 40 éves pusztai vándorláshoz is hasonlította. – Jelenleg a folyamat második felénél tartunk, remélhetőleg, minden gyorsabban zajlik majd – egészítette ki gondolatát a politikus.
Tőkés bírálta, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) nem működik. – Tavaly áprilisban aláírtuk a dokumentumot, kezet fogtunk a kamerák előtt, de nem mindenki tartja magára érvényesnek az iratban foglaltakat. Az RMDSZ egyes képviselői beágyazták magukat a PSD, PNL és a PD-L üzleti szférájába, s úgy tűnik, képtelenek szabadulni a vonzáskörből – mondta.
Nemzeti uniót az Európai Unióban – volt Tőkés egy másik gondolata. – Ha nem tudunk összefogni, akkor végkép semmi esélyünk, mondta utalva az összefogás jeles példájára: az Európai Parlament elfogadta a ciántechnológiának a bányászatban történő betiltására vonatkozó, Tőkés László és Áder János által kezdeményezett határozat-tervezetet. – Egyesek román-magyar ellentétként próbálták beállítani az ügyet, s ezáltal hitelteleníteni akarták a tervezetünket – fogalmazott Tőkés.
KISS OLIVÉR
Szabadság (Kolozsvár)

Duray: A gyenge MSZP-SZDSZ kormányzás bátorította a szlovák nacionalizmust. Ennek véget kell vetni!
Nemzetpolitika a Magyarország határain kívül élő magyarok nélkül nem alakítható ki. Azt a magyarországi magyarok közösen alakíthatja ki a határon túl élő hárommilliós magyarsággal. A nemzetpolitika egyszerre országpolitika, kormánypolitika, állampolitika és határon átnyúló politika is, de nem külpolitika - mondta Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke, azzal összefüggésben, hogy a magyarországi országgyűlési választások második fordulója éjszakáján Orbán Viktor leendő magyar miniszterelnök leszögezte: a nemzeti együttműködés természetes részesei a határon túli magyarok.
„Nagyon fontos üzenet lenne, ha a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ismét elkezdené működését. Össze kellene jönnünk, hogy értékeljük az elmúlt nyolc év veszteségeit, és hogy elindítsuk újra a közös gondolkodást. Úgy gondolom, ha majd a magyar Országgyűlés elfogadja az állampolgárság kiterjesztéséről szóló törvényt, akkor ezzel párhuzamosan meg kell majd változtatni a státustörvényt és a Szülőföld Alapról szóló törvényt is. De az új magyar parlamentnek és kormánynak sürgősebb teendői is vannak. Ha a közigazgatásra vonatkozó törvénymódosításokat és más új jogszabályokat elfogadja majd az Országgyűlés, akkor ezek kihatással lesznek a nemzetpolitika strukturális felépítésére is" – vélte Duray Miklós.
Nem elég az eddigi nemzetpolitikán változtatni? Újat kell kialakítani?
– A kérdés az, hogy szabad-e foltozni, vagy sem? Vannak alapok, amelyekre építkezhetünk. Már az, amit az első Orbán-kormány idején megfogalmaztunk, egy jó alap. De azóta eltelt nyolc év, az Európai Unió tagja lett Magyarország és a vele szomszédos országok egy része is. És ez egy új helyzetet teremt. Megváltoztak a gazdasági viszonyok és a gazdasági együttműködés feltételei is. Ma már olyan gazdasági stratégiákban gondolkodhatunk, amilyenekről a 2004-es EU-csatlakozás előtt még szó sem lehetett. Nagyon fontosnak tartom, hogy a határmenti régiók gazdasági tevékenységét egy közös stratégiai rálátással szemléljük. Nagyon fontos, hogy olyan gazdasági stratégiákat próbáljunk megvalósítani, amelyek a határ mindkét oldalán megvalósíthatók. Ez talán még a kultúránál és az oktatásnál is fontosabb, ugyanis, ha ezeket a magyarok által lakott régiókat nem tudjuk megerősíteni, akkor azokból elmenekülnek az emberek, és így ezek a régiók nem lesznek önfenntartóak, csak a dotációkat fogják emészteni. Viszont nekünk az a célunk, hogy meg tudják termelni a működésükhöz szükséges javakat. Ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség támogatásokra, hanem a támogatások rendszerét is újra kell fogalmazni. Azt az ügynökrendszerű támogatás, amely az elmúlt években az MSZ-SZDSZ kormány idején megvalósult, el kell felejtenünk. Tudatosítanunk kell a stratégiailag fontos feladatokat, és ahhoz kell társítani a támogatási rendszereket.
Igen, de az egyes határon túli magyar kisebbségek más körülmények között élnek. Teljesen más fázisban vannak a Nyugat-Balkánon élők, teljesen máshol tartanak az erdélyi magyarok, a szlovákiai magyarság, a Burgerlandban élők, vagy a kárpátaljaiak...
– Vannak olyan gondok, amelyek mindenütt megjelennek. Például a szórványkérdés, ez egységesen is lehet kezelni. Olyan rendszereket lehet alkotni, melyek ugyanúgy működtethetők bármelyik országban. Ilyen lehet a távoktatás megszervezése. Ez segíti a magyar műveltségi körben való megmaradást azoknak, akik egyébként ehhez nem juthatnak hozzá. De ugyanakkor ki kell dolgozni ehhez a motivációs rendszert is, hogy a szórványban élőknek érdekükben álljon részt venni a távoktatási rendszerben.
A Kárpát-medencei magyarság közül a szlovákiai magyarság van a legbonyolultabb helyzetben...
– Az a helyzet, amely az elmúlt években Szlovákiában kialakult, és az a fajta magyarellenesség, amely 2006-tól jelen van a kormánypolitikában, az nem csupán annak a következménye, hogy Szlovákiában egy nemzeti-szocialista kormány működik, hanem annak is, hogy Magyarországon egy gyenge és rosszul kormányzó kormány működött. A szlovák-magyar államközi viszony úgy alakult, hogy szlovák részről folyamatosan sértegették a magyarokat. A magyar kormányt is. Ugyanakkor ez a helyzet a szlovák nacionalizmust bátorította. Úgy látták, bármit csinálhatnak, úgysem lesz annak semmilyen következménye! Ennek véget kell vetni, így nem lehet szomszédsági kapcsolatokat ápolni! Tehát óriási feladat hárul a magyar külpolitikára is.
Felvidék.ma

Biztosak a megszorítások: az IMF csak a nyugdíj- és bércsökkentések alkalmazása után utalja ki a pénzt
Ugyan alternatívaként felmerült az adóemelés lehetősége is, végül elfogadta a kormány javaslatát a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttsége, így immár biztos, hogy 25 százalékkal csökken a közalkalmazotti béralap, 15 százalékkal alacsonyabbak lesznek a nyugdíjak, illetve a munkanélküli-segély, s a jelenlegi 705 lejről a magánszférában is alkalmazott 600 lejre csökken a közalkalmazotti minimálbér. Mindezt lapzártánkkor jelentette be Emil Boc miniszterelnök.
Mint részletezte, a megszorító intézkedések azért váltak elkerülhetetlenné, mivel 2007 második felétől a bérek és nyugdíjak növekedési üteme jóval meghaladta a munka termelékenységének bővülését, ami pedig súlyos egyensúlyhiányhoz, ezáltal költségvetési hiányhoz vezetett.
A kormányfő ugyanakkor a megszorítások mellett gazdaságfejlesztési programokat is ígért. Így egymilliárd eurós, a vidéki kis- és közepes vállalkozások támogatására irányuló munkahelyteremtő csomagot, kétmilliárd eurós beruházás-fejlesztési programot, és jelentős infrastruktúra-fejlesztési programokat és projekteket helyezett kilátásba, például 500 kilométernyi közút felújítását, Nagyvárad, Kolozsvár és Lugos körgyűrűjének befejezését, valamint az Első otthonhoz hasonló támogatási programok folytatását.
Emellett agresszív fellépést ígért az adócsalás ellen. Ez szerinte elegendő ahhoz, hogy tartható legyen az IMF-fel a napokban kialkudott 6,8 százalékos hiánycél. Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter közölte: az intézkedéseket június 20-áig életbe kell léptetni.
Băsescu: újabb hitel kellene
Ha a kormány nem csökkentené a közalkalmazottak béralapját, a nyugdíjakat, illetve a munkanélküli segélyt, akkor Romániának újabb külföldi hitelt kellene igényelnie, ami pedig az ország jövőjének és a polgárok millióinak „elzálogosítását” jelentené – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Traian Băsescu államfő. „Nem szabad áltatnunk magunkat, nem csaphatjuk be a választópolgárokat ahányszor csak választási kampányban vagyunk. Bosszút állnak most a korábban nyugdíj- és fizetésemelésekre, pluszjuttatásokra kiadott pénzek, s sajnos nem azok járnak pórul, akik fedezet nélküli kiadásokkal próbáltak szavazatokat szerezni” – hangsúlyozta.
Mint részletezte, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Romániában vizsgálódó képviselőivel próbáltak olyan programot kidolgozni, amely lehetővé teszi a közkiadások csökkentését. Băsescu elmondta, a juttatások csökkentéséért nem az IMF-et kell hibáztatni, a kiadások visszaszorításának módozatáról a kormány döntött. „A kabinet fő célkitűzése az volt, hogy ne kelljen növelni az adókat” – tájékoztatott az államfő, aki szerint a Valutaalap képviselőivel kidolgozott program alkalmazásával a román gazdaság növekedési pályára állhat. Băsescu ugyanakkor azt is közölte, hogy a kormány tervezetére az IMF, az Európai Unió, valamint a Világbank illetékesei is rábólintottak, egyetlen feltételük az volt, hogy a kabinet ültesse is gyakorlatba elképzeléseit.
Elkerülhetetlen az adóemelés?
Kevés lesz a közalkalmazottak béralapjának 25 százalékos csökkentése, a 15 százalékkal alacsonyabb nyugdíjakkal és munkanélküli-segéllyel együtt is ahhoz, hogy rendbe rakja a román költségvetést, és csökkentse az államháztartás hiányát – nyilatkozta a Krónikának Ilie Şerbănescu gazdasági elemző. Szerinte mindenképp szükség lesz az adó és az általános forgalmi adó emelésére.
Şerbănescu úgy ítéli meg, e nyáron, de legkésőbb ősz elején meg is történik. Mint beszámoltunk, a szakértő korábban a Krónikának úgy nyilatkozott, a román gazdasági modell fenntarthatatlan, mert csak és kizárólag a fogyasztáson alapul, miközben nem termel és nem exportál eleget ahhoz, hogy meglegyen a fogyasztás alapja.
Összeomlás-ellenes szükségintézkedések
Szükségszerűek a drasztikus intézkedések, különben összeomlik az ország –fejtette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes is. Az RMDSZ elnöke elmondta, ebben a nehéz helyzetben, amikor az országra vetül a Valutaalap és a kormány megszorító intézkedéseinek árnyéka, rendkívül nehéz optimista beszédet tartani, de abban bízik, hogy a nehéz helyzet ráébreszt mindenkit arra, hogy komoly reformokra van szükség.
„Amit húsz éven át nem oldottak meg a kormányok, azt most meg kell tenni. Rendkívül központosított, pazarló és bürokratikus államban élünk, amit át kell szervezni, újra kell gondolni” – hangoztatta a szövetségi elnök. Markó szerint olyan országban élünk, ahol sikernek számít, hogy öt-hat év alatt elkészült 42 kilométer autópálya, holott ez bárhol a világon nevetség tárgya lenne.
Sürgetett lépések
Bár tegnap lapzártánkig nem került még nyilvánosságra a megállapodás pontos szövege, Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a tavaly igényelt készenléti hitel ötödik, 850 millió eurós részletének folyósítása várhatóan késni fog, mivel csak akkor utalják a pénzt, ha a kormány teljesíti a vállaltakat. Mint mondta, sikerült megállapodásra jutniuk a román hatóságokkal.
A Franksszel folytatott tegnapi megbeszélést követően Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter elmondta, a Valutaalap képviselőivel a már említett megszorítások mellett a korábban becsült 5,9 százalék helyett 6,8 százalékos GDP-arányos hiánycélról, a korábban jósolt 1,3, majd 0,87 százalék helyett nulla százalékos gazdasági növekedésről beszéltek. A szaktárcavezető ugyanakkor leszögezte, immár biztos, hogy nem emelik sem az egységes adókulcsot, sem pedig az áfát.
Megakadályozni az „elgörögösödést”
Traian Băsescu államfő tegnapi sajtótájékoztatóján ugyanakkor nyugalomra intette a szakszervezeteket. „Azt javaslom a román társadalomnak, hogy próbáljuk közösen megelőzni az ország elgörögösödését. Ha egy újabb, nem 20, hanem 30 milliárd eurós hitelt igényelnénk, akkor odajutnánk, ahol a görögök vannak” – hangoztatta. A szakszervezetek azonban már péntekre válságtanácskozást hívtak össze, s tegnap, az államfővel folytatott egyeztetést követően is hajthatatlanok maradtak, leszögezték, betartják sztrájkmenetrendjüket.
Elégedetlenségük egyik fő oka, hogy nem sikerült rábírniuk az államfőt arra, hogy a fizetések csökkentése differenciált legyen, a legalacsonyabb bérek esetében ne kelljen 25 százalékkal csökkenteni az összeget. Băsescu leszögezte, ő a lineáris bércsökkentést preferálja, annak ellenére, hogy a szakszervezetiek rámutattak, egy hasonló intézkedés oda vezet, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal közalkalmazott annyit fog keresni, mint egy takarítónő, egy mester és egy egyetemi tanársegéd pedig egyformán 600 lejt fog hazavinni.
Aurel Cornea, a Tanügyi Szabad Szakszervezet elnöke tegnap arról tájékoztatott, hogy tiltakozó akcióik sorát már a héten elkezdik, s amennyiben semmi sem változik, akkor a munkabeszüntetéssel járó általános sztrájkra is készek, erre szerinte a tanév végén kerülne sor. Marius Petcu, a CNSLR Frăţia elnöke eközben azt mondta, hamarosan egyeztet a szervezet területi vezetőivel, s közösen döntik el, hogy elfogadják-e a Traian Băsescu által bejelentett intézkedéseket, vagy tiltakozó akciókba kezdenek. Dumitru Costin, a BNS vezetője úgy vélekedett, csak akkor tud a továbbiakról beszélni, ha már látta az IMF-fel kötött megállapodás végleges formáját. A kivárás mellett döntött Bogdan Hossu, az Alfa Kartell vezetője is, aki úgy vélekedett, kedden határoznak arról, hogy folytatják-e korábbi tüntetéseik sorát. Sebastian Oprescu, a Közalkalmazottak Országos Szakszervezetének vezetője eközben leszögezte, a korábban leszögezett menetrend szerint folytatják tiltakozó megmozdulásaikat.
A kommunizmusban is jobb volt?
Határozottan ellenezték a Băsescu által bejelentett intézkedéseket a Krónika által megszólaltatott területi szakszervezeti vezetők. „A rabszolgatartásra emlékeztet, ahogyan Traian Băsescu elnök saját tulajdonának tekinti a közalkalmazottakat, és kedve szerint rendelkezik velük” – fogalmazott Ioan Ţenţ, a Szabad Tanügyi Szakszervezet Bihar megyei fiókjának elnöke, akit az is zavar, hogy a megszorítások felsorolásánál Băsescu „egy szóval sem említette az ország leggazdagabbjait, a 11 ezer tanácsost, a kormányügynökségeket, amelyeket ahelyett, hogy megszüntettek volna, öszszevontak, és az egész politikai klientúra a helyén maradt, sőt: 2009-ben 26 000 újabb közalkalmazottat állítottak munkába. Vajon milyen területeken?” – teszi fel a kérdést Ţenţ. Szerinte az egészségügyben azért nincs szükség leépítésre, mert az a rendszer „megtizedelte önmagát”.
„A tanügy 1990 óta alulfinanszírozott, ön pedig most teljesen tönkre akar tenni minket – intézi szavait az államelnökhöz a szakszervezeti vezető. – Minket folyton azzal vádol, hogy nem termelünk semmit, hogy azokon élősködünk, akik pénzt hoznak a konyhára… mire vár még? Szüntesse meg a rendszert, és eljutnak ahhoz a modellhez (tudjuk, hogy honnan ered), amely műveletlen és könnyen manipulálható emberekből áll, akiknek a szavazatait megvásárolhatja két töltött káposztával vagy újabban egy kolbásszal.” Ţenţ azt írja, ilyen rosszul még a Román Kommunista Párt sem bánt a tanügyi rendszerrel.
Felháborodott nyugdíjasok
Ugyanilyen felháborítónak tartja a megszorításokat, ezen belül a nyugdíjcsökkentést Jakab Ibolya, a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének alapító tagja. Mint hangsúlyozta, a kisnyugdíjasok többségének most sincs miből élnie, miközben szerinte a speciális nyugdíjakkal rendelkezők, a volt Szekuritáté-tisztek, rendőrök és mások juttatásából „volna mit levonni”. „Személyesen ismerek olyan betegnyugdíjas házaspárt, akik ketten összesen 720 lejt keresnek egy hónapban. Ebből tartanak el két gyereket, és fizetik a gyógyszereiket is. Ha tőlük levonnak 15 százalékot, nem marad semmi” – részletezte Jakab Ibolya, aki úgy véli, a helyes megoldás az lenne, ha a nyugdíjakat összegük szerint kategorizálná a kormány, és differenciáltan vonna le bizonyos százalékokat a legmagasabbakból.
Ötletek spórolásra
A Frăţia országos szakszervezeti tömb Maros megyei fiókjának a főtitkára, Maria Dăndărău szerint az a takarékossági csomag, amelyet Traian Băsescu a közvélemény elé tárt, elhamarkodott, át nem gondolt javaslat. „Véleményem szerint a közigazgatásban nem úgy kell spórolni, hogy csökkentjük a tanárok, az orvosok, a tisztviselők fizetését. Ez hibás elgondolás, és a gazdaságnak sem tenne jót, hiszen csökkenne az emberek vásárlóereje, ez fékezné a kereskedelmet, ami kihat a cégekre is. Strukturális reformra van szükség. Csak egy példát mondok: nem tudom, hogy miért kell párhuzamos struktúráknak léteznie például az állambiztonság, a hírszerzés terén.
Úgy értesültem, hogy az Európai Unióban nálunk a legfelduzzasztottabb ez a gépezet. Miért nem vonják össze a különféle SRI-ket egyetlen hatékony gépezetté? És az sem világos, hogy miért van szükség több, párhuzamosan működő környezetvédelmi hatóságra?” – fogalmazott a Krónika kérdésére Dăndărău. Mint hangsúlyozta, ezen hivatalok munkatársai sem tudják megmondani, hogy mi a különbség a két szakterület között.
„Ezzel arra szeretnék rámutatni, hogy az állami szektorban valóban nagy a pazarlás. Egy egész sor hivatalt, ügynökséget meg kellene szüntetni, és akkor valóban látványos lenne a megtakarítás. Ugyanakkor az egészségügyben is például túlméretezett a nem orvosi személyzet. Ott is ésszerűsíteni kellene a személyzeti összetételt. Csakhogy mindezt nem egyszerű végiggondolni, megtervezni. Ez mélyreható változás lenne. Ennél sokkal egyszerűbb az, hogy mindenkinek csökkentjük a fizetését. Ez a legkényelmesebb megoldás, de nem célravezető” – összegzett a szakszervezeti vezető.
Bálint Eszter, Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely, Máthé Éva, Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Majális, Tőkés László és a nemzetpolitikai rendszerváltozás – Tőkés: európai összefogás eredménye a cianidos bányászat elutasítása
Közvetlen hangulatú, barátságos majálist szervezett szombaton az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány kolozsvári székhelyének udvarán, ahol a rendezvényre kíváncsiak kötetlenül ismerkedhettek, beszélgethettek a szervezet vezetőivel és más rangos tisztségviselőkkel, de bőségesen fogyaszthattak az ízletes bográcsgulyásból is. A majálist követően politikai beszélgetésre is sor került Tőkés László EP-képviselő, EMNT elnök és Mátis Jenő politológus között, Nemzetpolitikai rendszerváltozás, avagy a négyharmados többség címmel, amelyen az EP-képviselő értékelte és bírálta az elmúlt húsz év politikai folyamatait, eredményeit. A majálist megelőzően Tőkés László sajtótájékoztatón ismertette a cianidos bányászati technológiák alkalmazásának tilalmára vonatkozó EP-állásfoglalással kapcsolatos nézeteit. Elmondta, hogy számára elégtétel az egyéves folyamat utáni lehengerlő siker, ami európai összefogás eredménye.
Baráti, közvetlen hangulatban zajlott szombaton délután az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány udvarán szervezett majális. Igaz ugyan, hogy a civilpolitikai szervezet vezetője, Tőkés László nem tudta megkóstolni Kiss Budai Tibor gulyását, de a résztvevők – többek között Szilágyi Mátyás jelenlegi, és Cseh Áron volt kolozsvári magyar főkonzul, továbbá az EMNT különböző szintű képviselői értékelték a Spritz Café tulajdonosa készítette ízletes falatokat.
A majálist követően az alapítvány gyűléstermében került sor a Nemzetpolitikai rendszerváltozás, avagy a négyharmados többség című előadásra, amelyen Mátis Jenő politológus Tőkés Lászlóval beszélgetett.
– Az itt jelen lévő Ilona lányom egykorú a rendszerváltozással, és nemrég vele egykorú, európai fiatalokkal értekezett az európai realitásokról. Érdekes őt példaként említenem, ugyanis mérni lehet vele is a rendszerváltozást – fogalmazott az EMNT elnöke, kifejezve ugyanakkor sajnálkozását, hogy az általuk kiharcolt és létrehozott egyházi iskolában is szembesült a rendszerváltás hiányával a központosított tanügyi rendszer okán.
Tőkés László központi kérdésként említette a húsz évvel ezelőtt bekövetkezett rendszerváltozás folytatását. Szerinte az Orbán-kormány ma is emelkedést, biztosítást jelent, akárcsak 1998-ban, és akkor is, most is nagy élmény a magyarországi változás. Lényegében a 20 év az újrakezdések, a kitartás, az állhatatosság időszaka volt. Tőkés megjegyezte, hogy az Erdélyi Magyar Ifjak ügyesen politizál, és az egyik záloga a folytatásnak. A rendszerváltozást a képviselő a bibliai 40 éves pusztai vándorláshoz is hasonlította, szerinte a folyamat második felénél tartunk, remélve, hogy minden gyorsabban zajlik majd. Tőkés bírálta az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) működésképtelenségét. – Tavaly áprilisban aláírtuk a dokumentumot, kezet fogtunk a kamerák előtt, de nem mindenki tartja magára érvényesnek az iratban foglaltakat. Az RMDSZ egyes képviselői beágyazták magukat a PSD, PNL és PD-L üzleti szférájába, s úgy tűnik, képtelenek szabadulni a vonzáskörből – mondta.
Verespatak miatti RMDSZ-tudathasadás
A majális előtt sajtótájékoztatón ismertette Tőkés László EP-képviselő a cianidos bányászati technológiák alkalmazásának tilalmára vonatkozó EP-állásfoglalással kapcsolatos nézeteit. Mint ismeretes, május 5-én az Európai Parlament plénuma 488 igen, 48 nem és 57 tartózkodó szavazattal elfogadta az Áder János és Tőkés László képviselők, majd mások által is kezdeményezett európai néppárti beadványt, amelynek nyomán az Európai Bizottság elhatározhatja a tömegmérgező bányászati eljárás betiltását.
Tőkés László elégtételnek nevezte az egyéves folyamat utáni lehengerlő sikert, ami európai összefogás eredménye. Csernobil, a tiszai ciánkatasztrófa, újabban pedig a Mexikói-öbölben kialakult tragikus helyzet emlékeztet a környezetvédelem jelentőségére. Sajnálta, hogy a szavazást megelőző napokban Brüsszelben valóságos „bányászjárás” zajlott, a Roşia Montana Gold Corporation által felbújtatott verespataki emberekből álló küldöttség lobbizott, eredménytelenül, a tilalmi tervezet ellen. Anakronisztikusnak nevezte, hogy a PSD szinte teljesen támogatta a beadványt, a PDL ellenezte annak ellenére, hogy az Európai Néppárt tagja. Az RMDSZ pedig szkizofrén állapotba került: Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselők Brüsszelben igennel szavaztak, de a Verespatak ügyében érintett Borbély László és Kelemen Hunor miniszterek a PD-L csapdájába kerülve mára hajlandók beadni a derekukat, bár két hónappal ezelőtt még határozottan kiálltak az ügy érdekében. Ebben a kérdésben elvi és nem konjunkturális politizálásra van szükség: tiltsák be a cián használatát!
Szégyenletesnek nevezte, hogy az aranyat kitermelni igyekvő cég nacionalistákként, szélsőségesekként tüntette fel az ellene fordulókat. Az áldozatokká vált verespataki lakosoknak alternatív megélhetési forrásokat kellene nyújtani (turizmus, famegmunkálás, állattenyésztés, keskeny nyomtávú vasút kihasználása stb.), és EU-s támogatást biztosítani. Világviszonylatban általános, hogy a kitermelők milliókat költenek lobbizásra, helyi polgármesterek megvásárlására ahelyett hogy azt a pénzt kutatásra, alternatív módszerek kidolgozására fektetnék be. Tőkés reméli, hogy az Európai Bizottság gyorsan és pozitívan dönt ebben a közös kérdésben, és a hazai hatalom 2011-ig nem ad ki semmilyen ciántechnológiára vonatkozó működési engedélyt.
K. O., Ö. I. B.
Szabadság (Kolozsvár)

Nemzetállam vagy polgári állam?
Az egyes országok és a politikusok egyaránt képmutatóan viselkednek a nemzeti kisebbségekhez tartozók kettős állampolgárságának kérdésében – mutatott rá keddi kommentárjában a Sme című szlovák liberális napilap.
Az újság úgy véli: a magyar politikusoknak igazuk van, amikor azt állítják, hogy a kettős állampolgárság önmagában nem probléma, s Európában megszokott dolog. „Az ördög azonban a részletekben rejlik" – jegyzi meg Peter Morvay, a Nemzetállam vagy polgári állam című kommentár szerzője.
Szerinte az a tény, hogy a határon túli magyarok formálisan egyéni kérés alapján fogják megkapni a magyar állampolgárságot, nem változtat azon a lényegen, hogy az, amit az Orbán-kormány tervez, nem más mint „a magyar állampolgárság tömeges megadása etnikai alapon" és „ez már probléma".
A magyar politikusoknak igazuk van, amikor azt állítják, hogy más államok, még az Európai Unió tagállamai is tömegesen és etnikai alapon adnak állampolgárságot, s ezért „nagyon képmutató lenne", ha éppen ezek az államok bírálnák az Orbán-kormány lépését. Gyakran emlegetett példa Románia, amely csak úgy szórja állampolgárságát a moldovai lakosok között.
„Képmutató azonban a magyar politikusok álláspontja is, beleértve a szlovákiai magyar politikusokét is. Vicces, hogy az állampolgárság kérdésében arról az országról vesznek példát, amelynek kisebbségi politikáját, konkrétan az ottani magyarok iránt is, többnyire joggal bírálják" – jegyzi meg a lap.
Kifejti: a határon túl élő saját kisebbségek, illetve a határokon belül élő más kisebbségekhez való viszony logikusan szorosan összefügg, és az érem két oldala. „Románia a határon túli kisebbségieknek ugyanazért ad állampolgárságot, amiért elnyomja az országban élő kisebbségeket: a nemzetállami logikához igazodik, amelyben a nemzet, az etnikai és a vérségi kapcsolat az adott ország állampolgárainak kapcsolata fölé van helyezve" – szögezi le a szerző.
Szerinte mindazok a szlovákiai magyar politikusok, akik szorgalmazzák a határon túli magyarok kettős állampolgárságát, ezzel „lényegében azt követelik, hogy Magyarország a nemzetállami logika szerint működjön". „Ugyanazok az emberek ugyanakkor azt akarják Szlovákiától, hogy modern polgári alapokon nyugvó állam legyen, s a saját területén élő kisebbségekhez éppen a megfordított logika szerint viszonyuljon. A második esetben igazuk van, Szlovákiának éppen így kellene működnie" – jegyzi meg.
„Nem puszta képmutatás és mélyen erkölcstelen egyet követelni Szlovákiától, s annak az ellentétét Magyarországtól, aszerint, hogy mikor mi a kedvezőbb számunkra?" – teszi fel a kérdést a szerző.
Impulzus
Erdély.ma

Megszorítások mellé „bónuszadók”
Nagyszabású tiltakozó akciókat, majd munkabeszüntetéssel járó általános sztrájkot hirdettek meg tegnap a szakszervezetek azt követően, hogy hivatalossá vált, ahhoz hogy biztosítani lehessen a nullaszázalékos gazdasági növekedést, illetve a költségvetési hiányt vissza lehessen szorítani a bruttó hazai termék (GDP) 6,8 százalékára, júniustól 25 százalékkal csökkenteni kell a közalkalmazotti béralapot, illetve 15 százalékkal csökkenteni kell a nyugdíjakat, illetve a közszféra minimálbérét.
A Traian Băsescu államfő, illetve Emil Boc miniszterelnök által már bejelentett, a közszférára vonatkozó megszorító intézkedések mellett ugyanakkor Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője tegnapi kiértékelő sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy középtávon 250 ezerrel csökkenteni kell a közalkalmazottak számát.
„2006 és 2008 között a közszférában dolgozók száma 250 ezerrel nőtt. Középtávon vissza kell térnünk a 2006-os szintre. Az elbocsátásoknak viszont nem egyetlen év alatt kell megtörténniük” – fogalmazott. Mint hangsúlyozta, a román kormány és az IMF képviselői által kidolgozott szándéknyilatkozat nem tartalmaz konkrét számadatot, azonban az elbocsátások folyamatának el kell kezdődnie, s a jövő évi költségvetésnek már kevesebb alkalmazottal kell számolnia. A pénzügyminisztérium adatai szerint jelen pillanatban 1 362 463 személy dolgozik a közszférában, 36 404-gyel kevesebb, mint 2008 decemberében.
Mint a kormány által az IMF-hez eljuttatott, a Mediafax hírügynökség birtokába került szándéknyilatkozatból kiderül, a kormány vállalta, hogy az idei év folyamán 70 ezer közalkalmazottat bocsát el, továbbá, hogy idén már nem folyósít 13. fizetést a közalkalmazottaknak, ezt az intézkedést a 2011-es költségvetés tartalmazza majd. Szintén a jövő évi büdzsében rendelkeznek majd arról is, hogy jövőre már csupán 39 milliárd lejt irányoznak elő a közalkalmazotti béralapba.
Tiltakozásra készek a szakszervezetek
A szakszervezetek szerint egyszerűen kivitelezhetetlen a negyedmilliós elbocsátás. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke tegnap leszögezte, ilyen mértékű elbocsátással ellehetetlenül a közszféra működése. „Ha Traian Băsescu államfő javaslatának megfelelően a GDP 15 százalékára kell csökkenteni a közszférával járó kiadásokat, akkor csak a közhasznú szolgáltatások, a rendőrség, az igazságszolgáltatás, valamint a hadsereg marad működőképes, valamennyi más ágazatot privatizálni kell.
Ez pedig elfogadhatatlan, s az Európai Unió modelljének is ellentmond” – részletezte Bogdan Hossu. A szakszervezeti vezető ugyanakkor arra is kitért, hogy a béralap 25 százalékos csökkentése valójában ennél jóval nagyobb megtakarítással jár, hiszen már csak hét hónap maradt az idei évből, ami pedig 35 százalékra emeli a megtakarítás értékét.
Bérlefaragások: csak törvényesen!
A kormányban tanácstalanságot okoz, hogyan fogalmazzák meg a megszorító intézkedéseket tartalmazó jogszabályokat oly módon, hogy azokat ne lehessen utólag az alkotmánybíróságon megtámadni.
Ugyanakkor szerinte ez egyben azt is jelenti, hogy az 1,3 millió közalkalmazott 35 százaléka kerül utcára, ami pedig jóval több, mint 250 ezer személy.
Hossu leszögezte, a nagy fizetéssel rendelkezőknek kellene előbb távozniuk, főként olyan körülmények között, hogy a kormány nem mutatott példát hatékony átszervezésből, s nem csökkentette két államtitkárra valamennyi minisztérium személyzetét.
Ugyan a valamennyi szakszervezet részvételével zajló válságtanácskozásra csak ma kerül sor, Bogdan Hossu tegnap bejelentette, szerdától mindennap legalább ezer szakszervezetis fog tüntetni a Victoria-, illetve a Cotroceni-palota előtt, május 19-én pedig már legalább 40 ezren vonulnak majd a főváros utcáira.
Amennyiben pedig nem sikerül érvényt szerezniük követeléseiknek, akkor május 25-étől készek általános sztrájkot hirdetni. Hossu ugyanakkor arra is kitért, hogy nagyon meg kell fontolni, hogy szüntessék-e be a munkát, mivel a munkaszüneti napok után nem jár fizetés, így akciójukkal tulajdonképpen a kormánynak nyújtanának segítő jobbot, és fizetéseik is alacsonyabbak lennének.
A HotNews hírügynökség kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, az új törvények ezen a héten még nem készülnek el, mivel seregnyi jogász dolgozik azon, hogy ne legyenek alkotmányossági szempontból kifogásolhatók. Andreea Vass miniszterelnöki tanácsadó szerint a következő kormányülésen döntenek arról, milyen jogi formába öntik a megszorításokat.
Balogh Levente
A magánszféra is megsínyli
Ugyanakkor a Mediafax által idézett, az IMF-nek címzett szándéknyilatkozatból több olyan megszorító intézkedésre is fény derült tegnap, amelyek nem csak a közszférát érintik. Az IMF és az EU illetékeseivel megkötött megállapodás kiegészítő szövegében egyebek mellett az is szerepel, hogy a kormány kiszélesíti a jövedelemadót, így ezentúl az étkezési utalványokra, a tőkenyereségre, illetve a banki kamatokra is adót kell fizetni, s a továbbiakban az IT-szektorban dolgozók sem részesülnek a jelenlegi adókedvezményekből.
Infrastrukturális befektetések kellenek
Csak akkor vezethetnek gazdasági növekedéshez a kormány megszorító intézkedései, ha a megtakarított pénzt részint a tervezett infrastrukturális beruházásokba fekteti, illetve ha kifizeti az állam a tartozásait a magánvállalkozásoknak a már elkezdett munkálatokért – nyilatkozta a Krónikának Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának a tagja.
A szakember elmondta, amennyiben a jelenlegi megszorító intézkedéseket gyakorlatba ültetik, az mintegy egymilliárd euró megtakarítást jelent az államkasszának. Nagy Ágnes szerint ez az összeg elégséges ahhoz, hogy az állam ki tudja fizetni tartozásait a magánvállalatoknak.
“Amennyiben azonban az állam ezt elmulasztja megtenni, ellehetetleníti a magánvállalkozásokat és esély sem nyílik gazdasági növekedésre” – mondta a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának a tagja. Hozzátette a tervezett 6,8 százalékos államháztartási hiány is csak akkor tartható, ha infrastrukturális fejlesztésekre költik a megtakarított pénzt.
Kiss Előd-Gergely
A kormány egyben azt is vállalta az újabb hitelrészlet folyósítása érdekében, hogy adót vet ki a gyógyszerforgalmazó cégek tervezett üzleti forgalmára. Ugyanakkor a vizitdíjként emlegetett egészségügyi részhozzájárulás bevezetését is vállalták.
Rossz hírrel szolgált tegnap a kormány azoknak is, akik idén előrehozott nyugdíjazást szerettek volna igényelni. Mihail Şeitan munkaügyi miniszter a szenátus plénumában bejelentette, június elsejétől hat hónapra befagyasztják az idő előtti nyugdíjazásokat, s csak az egységes nyugdíjtörvény életbelépését követően lehet majd ezt igényelni.
Şeitan közölte, az elmúlt időszakban megugrott az előrehozott, illetve a betegnyugdíjazást kérvényezők száma, ha ezeknek a kéréseknek helyt adnának, az további 0,5 százalékos nyomást gyakorolna a büdzsére.
Mint tájékoztatott, betegnyugdíjba is csak azok mehetnek, akikről a munkaügyi tárca szakemberei is úgy nyilatkoznak, hogy állapotunk valóban feljogosítja erre. Ugyan a szenátus már elfogadta a magáncsődöt lehetővé tevő törvény tervezetét, most a kormány ígéretet tett a hitelt folyósító intézményeknek, hogy ez a törvény nem lép hatályba.
A szándéknyilatkozat továbbá arra is rámutat, hogy amennyiben a most bejelentett intézkedések nem bizonyulnak elégnek a hiánycél tartásához, akkor nem kizárt a további adó- és illetékemelés.
Sürgetett intézkedések
Ahhoz, hogy az idei év végén a költségvetési hiány ne haladja meg a szerződésben rögzített 6,8 százalékot, illetve 2011 decemberében ne legyen több 4,4 százaléknál, a költségvetési megszorításokat már júniustól alkalmazni kell, a strukturális reform intézkedéseit pedig legkésőbb szeptemberig el kell fogadni – szögezték le a hitelezők. Emellett a felek abban is megállapodtak, hogy a kormánynak általában hatékonyabban kell fellépnie az adócsalások ellen.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)

Szükséges a régiófejlesztés megreformálása
Kerekasztal a fejlesztési régiók átrajzolásáról – ezzel a címmel váltottak gondolatokat pénteken délután a Transindex szervezésében a Románia Magyar Közgazdász Társaság (RMGT) kolozsvári székhelyén. A témával kapcsolatban Winkler Gyula (EP-képviselő), Tánczos Barna (államtitkár, Vidékfejlesztési és Turisztikai Minisztérium), Csutak István (régiófejlesztési szakértő), Ilyés Szabolcs (pályázatíró tanácsadó), Nagy Egon (adjunktus, BBTE Földrajz Kar), Vincze Mária (egyetemi tanár, BBTE Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Kar) és Farkas András (a moderátor szerepét is betöltő pályázati szakértő) fejtették ki véleményüket, a tapasztalatcserét egyetemi hallgatók kísérték figyelemmel.
A beszélgetés során kiderült: Románia több mint három éve Európai Uniós tagország, ahol azonban a régió fogalma mást jelent, mint nálunk. 1997–98-ban koncepció nélkül, csupán a földrajzi tényekre szorítkozva alakították ki a központilag irányított régiókat. Az RMDSZ három éve szorgalmazza a reformot, ami azonban kényes kérdés, mivel emiatt etnikai színezetű politizálással vádolják meg. Pedig a változtatás indokolt: a jelenlegi fejlesztési régiók nem szolgálják a modernizációt, a közösségek életszínvonalának emelését, csupán az erősebb megyék harácsoló magatartását a kisebb és fejletlenebb megyékkel szemben, ami ellentmond a regionalizmus elvének (a legtöbb pályázatot Brassó, Kolozs és Konstanca megye „zsebelte be”). A cél az elmaradt vidékek felzárkóztatása lenne a fejlett megyék serkentő hatásának kihasználásával. Számít, hogy a régiót milyennek látják kívülről, lakossága pedig belülről. Nálunk máig ismeretlen az a módszer, amivel kialakították a mostani régiókat.
Kovászna, Hargita és Maros megyék „pátyolgatásával” az RMDSZ vörös posztó a hazai politikum előtt, mert az autonómia „előszobáját” vélik benne felfedezni, jóllehet a székely-központúság nem szándékos célkitűzése az RMDSZ-nek. Elhangzott: az érdekvédelmi szövetség a szintén szükségesnek tartott közigazgatási reformra való tekintettel olyan társadalmi vitát igyekszik gerjeszteni, ami szakmai érvekkel a civil társadalmat mozgatja meg. Winkler Gyula úgy foglalta össze a helyzetet, hogy a régiófejlesztési pénzszerzés központosított módszere megbukott, erre példa a görögországi helyzet is (sablon-projektekkel való pályázás, sok „kozmetikázással”). Egy másik út a decentralizáció, és az erdélyi közösségeknek erre van szükségük – hangsúlyozta az EP-politikus, hozzáfűzve: a megyehatárok megváltoztatása alkotmánymódosítást igényelne, és nem biztos, hogy minden esetben ez hasznos lenne. Ezért inkább olyan törvénytervezeten dolgozik az RMDSZ, amelyre Bukarest is rábólinthat. Winkler elmondása szerint 2012 júliusáig kell megegyezésre jutni, s akkor 2014-ben már új fejlesztési régiókkal lehetne dolgozni Romániában.
Ö. I. B.
Szabadság (Kolozsvár)

Üzenet Nagyvárad polgáraihoz
„Temesvár ostromának” történetét mindenki ismeri. A város hűséges és kitartó szabadságharcosainak vesztét jelentette volna, hogyha Bukarestben nem fordul a kocka, és a Ceauşescu-diktatúra bukásával nem köszönt reánk a szabadság. Az ostromlott vár hasonlatával élve: határon túlra szakadt magyarságunk sorsa is egyre kilátástalanabbá vált volna, hogyha idén áprilisban meg nem bukik a nemzetellenes Gyurcsány-rezsim. A „szavazófülkék forradalmának” győztesei ahhoz a felszabadító sereghez hasonlíthatók, mely éppen a kellő időben – az utolsó órában – érkezik a vár szorongatott népének felmentésére.
Az itthoni változáshoz viszont nem elégséges a külső segítség. A magunk helyén nekünk is állanunk kell a sarat, hiszen rajtunk nélkülünk nem lehet segíteni. A külső támogatás, sőt Európa szolidaritása csak akkor ér valamit, ha idehaza mi magunk vesszük kezünkbe sorsunkat, és kisebbségi helyzetünkön változtatni akarunk és tudunk.
Mindezek akkor jutottak eszembe, amikor református egyházunk nagyváradi dísztermében – akkreditált magyar egyetemünk központjában – egy, a szomszédos vendéglőből átirányított botránykommandó élén az RMDSZ ügyvezető elnöke és pártbéli elvtársai szégyenletes provokációt hajtottak végre, és párját ritkító skandalumot kavartak a magyar utcanévtáblák és nemzeti érdekeink védelmében tartott közösségi rendezvényünkön – durván megsértve ezáltal mind a vendéglátókat, mind Egyházunkat, mind az emberi és nemzeti méltóságához ragaszkodó váradi, biharországi magyarságunkat.
Most, amikor – húsz elvesztegetett esztendő után – a magyarországi változások újból esélyt nyújtanak nekünk a nemzeti felemelkedésre, éppen ideje volna már, hogy véget vessünk egyes uralkodó hatalmi és pénzügyi körök kizárólagos egyeduralmának, és végre – a kisemmizett román néptömegekhez hasonlóan – mi, magyarok is rendezzük sorainkat, és valamennyi jóakaratú emberrel összefogva az 1989-ben elkezdődött rendszerváltozást kiteljesítsük, és kivívjuk teljes szabadságunkat!
Legyen vége már a – román és magyar – pártoligarchák uralmának! Egyszer s mindenkorra legyen vége a nemzetinek álcázott hazugságpolitikának és a magyarság valós érdekeit cinikusan semmibe vevő sikerpropagandának!
A „Bánat utca” (str. Banatului) – zsákutca és tévút. Találkozzunk inkább – a polgári és a magyar Szabadság útján! Szeretetben és szabadságban. Megosztó és hatalmaskodó botrányhősök nélkül. Együtt viszont mindenkivel, aki nemzetünk és a köz javát, a jobb sorsra érdemes „boldog Várad” felvirágzását akarja.
„Nemzeti Uniót az Európai Unióban!” – ezt hirdettük meg a választások napján. Ehhez viszont az szükséges, hogy minden jóakaratú emberrel, erővel és közösséggel is unióra lépjünk városunkban, szülőhazánkban. És nem a „Sf. Ladislau” sikátorában, hanem Szent László királyunk jövőbe vezető útján haladjunk tovább.
2010. május 11.
Tőkés László
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Tőkés: magyar nemzeti unióra van szükség az Európai Unióban
Nem nagyon alkalmazkodik Szlovákia az európai környezethez – így reagált Tőkés László néppárti EP-képviselő a Duna Televízióban, a magyar állampolgárság könnyített megadásának tervére adott szlovák politikai reakciókra. Ez a kérdés csak európai összefüggésben oldható meg, félre kellene tenni minden hisztériakeltést – tette hozzá.
„Magam a visegrádi négyek megbékélési koncepciójában gondolkodnék. Csak Európában, európai összefüggésben oldható meg ez a kérdés; félre kellene tenni minden hisztériakeltést” – nyilatkozta a Duna Televízió Hattól nyolcig című reggeli műsorában Tőkés László azzal kapcsolatban, hogy csütörtökön a szlovák miniszterelnök egyes foglalkozási csoportokban akár munkahelyük elveszítését is kilátásba helyezte a magyar állampolgárságot igénylő felvidéki magyarok esetében, más szlovák politikusok pedig a szlovák állampolgárság megvonásának ötletével rukkoltak elő.
„Szerencsére Romániával, úgy tűnik, nincs ilyen gondunk. Szerbia, Ausztria sem okoz gondot. Esetleg Ukrajnában adódhat probléma, de kisebbségpolitikai szempontból ott is jó irányt vesznek a dolgok első ránézésre. Szlovákia teljesen elszigetelődik” – mondta az erdélyi és európai politikus.
Ez – Szlovákia esetében – a trianoni és a kommunista szindróma következménye – tette hozzá.
A Duna Televízió felvetésére, miszerint a Magyarországon szavazati joggal járó, vagy az a nélküli állampolgárság bevezetését tartaná-e jónak a határon túli magyarok vonatkozásában, Tőkés László így reagált: „Bennünket megfosztattak kilencven évvel ezelőtt a magyar állampolgárságtól, most visszaadják a magyar állampolgárságot. Ez az európai polgárság összefüggésében természetes. A magyar integráció részét képezi az európainak – magyar nemzeti unióra van szükség az Európai Unióban”.
A magyar állampolgárság könnyített megadásának elsősorban a szimbolikus jelentősége erős, hiszen az EU-ban ebből különösebb előnyök nem fakadnak – mondta.
„Otthon szeretnénk lenni Európában – Magyarországon is, Romániában is, Szlovákiában is. Ez a gyógyító folyamat megy végbe a kettős állampolgárság által. Gyógyuljunk már ki végre Trianon sebeiből, betegségéből, és így váljunk valóban európaivá” – nyilatkozta a Duna Televízióban Tőkés László
Erdély.ma

Basescu: Románia nincs Görögország helyzetében, de oda kerülhet
A 25%-os, illetve 15%-os megszorítások előreláthatóan az év végéig maradnak érvényben - jelentette ki csütörtök esti sajtótájékoztatóján az államfő. Kijelentéseit pontokba szedtük.
- Románia nincs Görögország helyzetében, de intézkedések nélkül Görögország sorsára juthat.
- Romániának megvan a lehetősége arra, hogy egy ilyen helyzetet elkerüljön. A kérdés az, hogy akarjuk-e ezeket a lehetőségeket hasznosítani?
- Az EU és a pénzintézmények (IMF, Világbank) szolidaritására számítunk.
- Nem szeretném, ha ebből a beszédemből arra következtetne a közvélemény, hogy az ország helyzete rózsás.
- A forradalom után eltelt 20 évvel alatt klientúra-állam jött létre. A politikai osztály elfogadta a klientúra kifejlődését.
- A költségvetési és a szociális rendszer beteg, és kezelésre szorul.
- Meg kell valósítani az államreformot.
- Szükség van a szociális rendszer és a költségvetési rendszer finanszírozásának csökkentésére.
- A pénzhiány miatt az állam képtelen finanszírozni rendszereit.
A nyugdíjakról
- Az állam képtelen előteremteni azt az összeget, amely a nyugdíjak jelen pillanatban meghatározott, 2,2 milliárd euróra tehető értékének finanszírozására elegendő lenne.
- Az állam 1,7 milliárd eurót tud jelenleg erre a célra fordítani, a fél milliárd eurót kitevő különbözetet nem tudja előteremteni, ezért a nyugdíjak 15%-os csökkentése elkerülhetetlen.
A nyugdíjrendszer azért beteg, mert
- Az országban jelenleg 1,8 millió, teljes munkarégiséggel rendelkező nyugdíjas él.
- 1,3 millió az idő előtt nyugalmazott személy, további 960 ezer személy betegnyugdíjas. A hiányos régiséggel nyugdíjazottak száma több mint 2,2 millió, számuk meghaladja a teljes munkarégiséggel nyugdíjba vonultak számát.
- Az utóbbi 2-3 évben ugrásszerűen megnőtt a betegség miatt nyugdíjazottak száma. Bihar megyében 52756 betegnyugdíjas él, arányuk az összes Bihar megyei nyugdíjas 32,9%-át teszi ki.
- Amennyiben ez az arány országszinten jellemző lenne, azt mondhatnók, hogy Romániában a nehéz életkörülmények miatt könnyebben megbetegszenek az emberek. Azonban ha a többi megyében vizsgáljuk meg ezeket az adatokat, az láthatjuk, hogy például Kovászna megyében a betegnyugdíjasok aránya 12,2%, Mehedinţi megyében 13,6%, Bukarest I. kerületében 13,1%, Tulcea megyében pedig alig 7,2%. Így arra a következtetésre jutunk, hogy valami nem stimmel Bihar megyében. Ezért a munkaügyi minisztériumnak az lesz a feladata, hogy év végéig kivizsgálja a gyanús eseteket, mert félő, hogy ezeknek a betegnyugdíjasoknak egy része például Spanyolországban vállal munkát.
- A kormánynak az a szándéka, hogy a 15%-os, illetve 25%-os jövedelem-csökkentéseket év végéig, tehát 7 hónapon keresztül tartsa érvényben.
- Abban reménykedem, hogy 2011-re lesz pénz, és a megszorításokat fel lehet majd oldani.
- Sok múlik azon, hogy mennyire válik be a kormányprogram, és sikeres lesz-e például a csempészet és az adócsalás elleni harc.
Szociális segélyek
- Romániában jelenleg 200 különböző fajta szociális segély létezik. Ezeknek a kifizetésére évente 2 milliárd eurót költ az állam, és 7 millió állampolgár részesül belőlük.
- A szociális juttatásokban részesülők egy része jogtalanul jut ezekhez a pénzekhez.
- Léteznek olyan személyek, akik a munkanélküli segély mellett feketén vállalnak munkát.
- A kormány az állami költségvetés 36%-át szociális juttatásokra, 27%-át pedig a közalkalmazottakra fordítja.
- Az év végéig egy hatékony szociális segélyrendszert kell kidolgozni, amely véget vet a pénzszórásnak, és amely lehetővé teszi, hogy a juttatásokból csak a valóban rászorulók részesüljenek.
- A megszorításokat az IMF-fel kötött megállapodás hiányában is be kellett volna vezetni.
- 2005 elején 17 milliárd lej ment el a közalkalmazottak bérére, ma már ez az összeg 43,6 milliárd lejt, tehát az öt évvel ezelőtti összegnek több mint a kétszeresét teszi ki.
- 3 millió alkalmazottnak kell eltartania 1,4 millió közalkalmazottat, és 6 millió nyugdíjast, hogy az intézmények – iskolák, hadsereg, rendőrség - működésének finanszírozásáról most ne is beszéljek.
- Ha nem intézkedünk most, akkor ismét kölcsönhöz kell folyamodnunk, és 2013-ra Görögország sorsára jutunk.
- Most még van idő elkerülni az államcsődöt.
- Jelenleg a Románia adóssága a GDP 31%-át teszi ki, év végéig ez az arány 36%-ra növekedik.
- A kormány megszorításokra vonatkozó döntése a lehető legjobb, amit most meg lehetett hozni.
- A gyermeknevelési segély remélhetőleg nem csökken 15%-kal. A két éves korig juttatott havi 200 lejes gyermekpénz nem csökken.
- Szerdán a kormánnyal tárgyalok, majd az értekezést követően szóba állok a szakszervezetekkel, és a nyugdíjasok képviselőivel.
- Az érintetteknek jogukban áll tiltakozni.
- Felszólítok mindenkit: meg ne próbáljanak provokálni, erőszakos cselekedeteket véghezvinni. Civilizáltan is lehet tiltakozni.
- Nem gondolom azt, hogy a Boc-kormánynak le kellene mondania. Egy politikai válságra van most legkevésbé szüksége az országnak.
- Azért beszéltem én a megszorításokról, mert korrekt szeretnék lenni a kormánnyal szemben. Ha a nyugdíjakat 15%-kal, a közalkalmazottak bérét 25%-kal csökkentik, az államfő nem bújhat el a Cotroceni palota kertjében.
- Felróttam a kabinetnek a tavalyi, 13. fizetés kiosztását. Nem tudom, hogy a nyugdíjasok a nyugdíj csökkentésének okát megértik-e vagy sem, de kötelességem elmagyarázni az embereknek, hogy miért nincs pénz.
K. M.
Transindex.ro

ENSZ-bizottság élén Borbély
A román kormány delegációját vezető Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter vette át 2011-ig az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának (CSD) elnöki tisztségét. Erről tizennyolcadik ülésén döntött a testület New Yorkban.
Az egy évig tartó mandátumra a politikus büszke, s mint tegnap elmondta, e tisztség az egész országnak nagy megtiszteltetés, mert az elmúlt húsz évben egyetlen romániai politikus sem töltött be hasonló fontosságú ENSZ-bizottságban vezető szerepet. „Azáltal, hogy ott vagyunk, hallatjuk a hangunkat, Románia tekintélye is megnő” – fogalmazott tegnap Borbély László. Tájékoztatása szerint a bizottság ülésének napirendjén a szállítás, a kémiai anyagok, a hulladékmenedzsment, valamint a bányászattal kapcsolatos problémák szerepeltek.
„A kormányok fejlesztési stratégiáiban prioritásként kell szerepelnie a környezetkímélő technológiák támogatásának. A bányászat egyik legnagyobb kihívása a fémkitermelési folyamat nagy mennyiségű energia- és vízigénye, valamint a kitermelés nyomán keletkező nagy mennyiségű káros hulladék” – hangsúlyozta az elöljáró, aki New York-i munkalátogatása során Tariq Banurival, az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Igazgatóságának vezetőjével, valamint Janez Potocnikkal, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosával is találkozott.
A miniszter ez alkalommal ismertette Románia 2009–2013-as környezetvédelmi prioritásait is, kiemelve az ország aktív részvételét az Európai Unió Duna-stratégiájának kidolgozásában.
Zöld aktivisták lepték meg tegnap Borbély László környezetvédelmi minisztert, miközben arra készült, hogy az AC/DC-koncert színhelyén, az Alkotmány téren személyesen is arra buzdítsa a koncertre igyekvő fiatalokat, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet a szelektív hulladékgyűjtésnek. A környezetvédők „Európa 100 százalékosan ciánmentes? És ön?”, valamint a „Borbély miniszter úr, kapunk öntől ciánt, vagy sem?” feliratú táblákkal felszerelkezve érkeztek a minisztériumba.
„Lányok, nem fog semmi gyorsabban vagy másként menni Verespatak ügyében attól, hogy mindennap eljösztök hozzám a minisztériumba, és figyelmeztettek a ciánveszélyre. Biztosíthatok mindenkit arról, hogy nem fogok egyetlen olyan döntést sem meghozni, amely romboló hatással lesz a környezetre” – mondta Borbély az aktivistáknak.
Fleischer Hilda
Új Magyar Szó (Bukarest)

Ember és folyó a XXI. században
Nemrég látott napvilágot magyar és román nyelven dr. Hajdu Zoltánnak, a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ vezetőjének Ember és folyó a XXI. században című, az integrált vízgazdálkodásról szóló ismeretterjesztő kiadványa. Hogy miért a vízről ír? A jelenlegi tudományos elméletek szerint az élet a vízben született, onnan terjedt ki a szárazföldre, víz nélkül megszűnne az élet a Földön. A víz nélkülözhetetlen eleme a civilizáció történetének – fejti ki a szerző már a bevezetőben.
A kiadvány célja az ismeretterjesztés mellett az, hogy rávilágítson: a klasszikus vízgazdálkodási stratégiákkal szemben újfajta, környezetkímélő szemléletre van szükség. Különösen az elmúlt két- három évtizedben az emberi tevékenység olyan kárt okozott a vizes élőhelyeken, a folyómedrekben, amit egyre nehezebb regenerálni. Az integrált vízgazdálkodás nemcsak a folyóra, hanem ennek tágabb értelemben vett környezetére is vonatkozik, és tekintettel van a folyószabályozástól a mezőgazdálkodásig minden területre.
Hajdu Zoltán a könyvecskében részletesebben kifejti az Európai Unió vízgazdálkodási keretirányel-vének ajánlásait, majd arra is példát ad, hogyan lehet ezt gyakorlatba ültetni. Egyik eszköze a folyószerződés, amelyet már alkalmaznak tőlünk nyugatabbra. A kiadvány alapos esettanulmányt közöl a Nyárád folyóról, azokról a kísérleti jellegű kezdeményezésekről, amelyekkel a civil szervezet hozzájárult a vízgazdálkodási szemléletváltáshoz, s amelyet akár szakemberek figyelmébe is ajánl.
A könyvet – nyelvezete, szerkesztése miatt – nemcsak szakembereknek, hanem elsősorban középiskolásoknak, földrajz, ökológia szakos egyetemistáknak is ajánlhatjuk. Beszerezhető a Fókusz Öko Központ Liliom utca 22. szám alatti székhelyén.
-vagy-
Népújság (Marosvásárhely)

Markó nem számít a szlovákiaihoz hasonló ellenkezésre román részről
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke nem számít arra, hogy a kettős állampolgárság budapesti megszavazása a szlovákiaihoz hasonló "ultranacionalista" ellenkezést vált majd ki a román politikusokból. Markó az MTI kérdésére válaszolva kedden kifejtette, hogy Romániában nehéz a gazdasági helyzet, ezért megtörténhet, hogy egyes román politikusok megpróbálják majd "felhabosítani" a kérdést. Szerinte valós feszültséget nagyon nehéz kelteni Románia és Magyarország között az állampolgárság ügyében, hiszen mindkét ország tagja az Európai Uniónak, ami azt jelenti, hogy a kettős állampolgárság nem változtat sokat a romániai magyarok életkörülményein.
Hozzátette: egyes jogosultak esetében az állampolgárság járhat konkrét következményekkel, de a romániai magyarok többsége számára inkább érzelmi értéke van a magyar állampolgárságnak.
Markó szerint azért sem lehet számítani arra, hogy a szlovákiaihoz hasonló ellenkezést vált majd ki a magyar állampolgárság megadása a határon túli magyarok számára, mert Románia jelenleg a magyar javaslathoz hasonló módszerrel ad román állampolgárságot a Moldovában élő románoknak, akiknek a felmenőit egykor akaratukon kívül fosztották meg román állampolgárságuktól.
MTI