"A román ortodox egyház és a görög katolikus egyház vitás vagyonügyeinek megoldásáért hat évvel ezelőtt megkezdett tárgyalások szeptember 27-én folytatódtak a lugosi görög katolikus püspökségen. Ez már a görög katolikus-ortodox vegyes bizottság hatodik ülése volt. Az ortodox felet többek között Bartolomeu Anania, Vad, Felek és Kolozs érseke, Andrei Andreicut gyulafehérvári érsek, Ioan Mihaljan, Bihar és Szilágyság püspöke, Ioan Selejan, Kovászna és Hargita püspöke, a görög katolikus felet Alexandru Mesian lugosi püspök, George Gutiu kolozsvár-szamosújvári érsek, Virgil Bercea nagyváradi püspök, Ioan Sisestean máramarosi püspök képviselte. A felek megállapították, hogy az eddigi megbeszélések eredményeként megoldódott egyes templomok visszaszolgáltatása, míg másutt a két közösség között felmerült problémák miatt nem oldódott meg kedvezően a görög katolikus egyház igénye, s ezekről az ügyekről továbbra is tanácskozni kell. Az ortodox fél kérte a két román egyház közötti bírósági perek felfüggesztését és a problémák további tárgyalások útján való megoldását. A görög katolikus fél fenntartotta igényét székesegyházai, templomai visszaszolgáltatására vagy legalább a templom felváltva történő használatára. /Hatodszor ült össze a görög katolikus-ortodox vegyes bizottság. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 28./"

"Félévenként más-más egyetemi központban tartják az Országos Katolikus Egyetemista Találkozót /OKET/, melyet most Brassóban rendeztek meg. A téma - szeptember 11-re való tekintettel - a béke volt. Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár, Temesvár, Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Bukarest egyetemeiről jöttek fiatalok. Tamás József segédpüspök a remény hangján szólt az egyetemistákhoz a szentmise prédikációjában. /Balla Árpád: Kovászként hassanak. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 2./ "

" Temesváron a józsefvárosi plébániakertben jún. 3-án lerakták egy új építmény alapját. Reinholz András főesperes-plébános elmondta, hogy a földszintre óvodát terveztek, míg az emeleten szolgálati lakások kapnak helyet. Az óvoda vezetését a Gerhardinum nővérekre bízták. /Új katolikus óvoda a Józsefvárosban. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 2./ "

"Szeptember végén házszentelés volt Temesváron. A Ferenc-rendi apácák új székházáról, zárdájáról van szó, ahol 3 nővér kezdte meg karitatív tevékenységét. Felszentelték az újravarázsolt épület két szintjét és a kápolnát. /Házszentelés Temesváron. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 2./ "

"Három éve működik Nagykárolyban a Szent Teréz Szociális és Egészségügyi Központ, s ennek keretében az Idősek Klubja. Az idősgondozó ingyenes vagy csekély fizetség ellenében végzett szolgáltatásait - vérnyomás- és vércukormérés, injekció beadás, házigondozás stb. - mind többen igénylik a város öregei közül. Több mint hatvanan látogatják naponta. Október elsején, az Öregek Napján nagyszerű előadást szervezett az egyházmegyei Caritas a szatmári színházban. Ezen a nagykárolyi Idősek Klubjának Nosztalgia énekkara és tánccsoportja is részt vett. /Rencz Gizella: A közösség vonzásában. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 9./"

"Az Arad megyei Kisjenőn szeptember 29-én átadták és felszentelték a plébánia udvarán felépült ifjúsági központot. A kétszintes központ a kisjenői gyerekek, fiatalok gyülekezeti helye lesz. Itt hittant, színdarabot és verseket tanulhatnak, civilizált körülmények között ismerkedhetnek, barátkozhatnak. /Kettős ünnepség Kisjenőn. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 9./"

"A temesvári egyházmegye Caritas-szervezete életében a 2001-es év egyfajta mérföldkőnek nevezhető. Megcsappantak az országba beérkező segélyek. A szervezet több külföldi alapítvánnyal, segélyszervezettel vette fel a kapcsolatot, hogy közösen alakítsanak ki különböző projekteket, amelyek az egyházmegye területén megvalósíthatók. Új kezdeményezésekbe is betársultak. Ezek közül megemlíthető a négy egyházmegye (szatmári, váradi, gyulafehérvári és temesvári) Caritas-szervezete által létrehozott és közösen működtetett kolozsvári médiairoda, amelynek átadására június 26-án került sor. Szeptember 29-én Temesváron zárdaszentelésre került sor. Az épület alagsorában a kantin tovább folytatja tevékenységét, míg az első és második emeleten ferencrendi nővérek rendháza kezdte el karitatív, emberbaráti tevékenységét. November 22-én került sor az új temesvári katekétikai központ átadására, amely a püspökség egyik rendbe hozott épületében kapott helyet. Október 22-én Buziáson sikerült a Heiner Buttenberg Alapítvánnyal (Németország) közösen egy gyermekotthont megnyitni. Az épületegyüttes európai színvonalú gondozásra ad lehetőséget a bentlakó 15 árva gyermek számára. Az otthon létrehozásához szükséges anyagi támogatást a németországi alapítvány fedezte, míg az épület felépítését, berendezést és felszerelését a temesvári Caritas vállalta. /Boér Jenő: Egy év a temesvári Caritas életéből. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 30./"

"December 8-án felszentelték a csíkszeredai Segítő Mária Katolikus Líceum új kollégium-épületét. Az ünnepségen jelen volt dr. Jakubinyi György érsek, Bálint Lajos nyugalmazott érsek, Tamás József segédpüspök, Szász János, a főegyházmegyei Caritas igazgatója, dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, Sógor Csaba Hargita megyei szenátor, Kálmán Ungvári Zsófia megyei főtanfelügyelő, Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Farkas Ibolya, a Segítő Mária Líceum igazgatója köszöntötte az összegyűlteket. Barth Ottó, a főegyházmegye gazdasági igazgatója ismertette az immár 10 éve újrainduló líceum ezen épületének történetét. 1992 novemberében vásárolták meg a város központjában az elkezdett, eredetileg sportlétesítménynek tervezett épületet, majd később a mellette lévő üres telket. 1997 óta az épület egy részében már működik a bentlakás. Jelenleg a líceum 236 diákja közül 81-en laknak a kollégiumban. Bentlakásnak, ebédlőnek, tanuló- és multifunkcionális termeknek, kápolnának is helyet biztosít a létesítmény. A pénzt külföldi adományokból, helyi támogatók, közöttük a Hargita és a Wass Albert Alapítvány segítségével valamint az érsekség tartalékaiból biztosították. /Csúcs Mária: Hivatás és feladat: a jövő egyik szellemi fellegvárává válni. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 30./"

"Megszólaltak a Sepsiszentgyörgy Állomás negyedi Szent Benedek római katolikus templom új harangjai. A több mint másfél ezer lelket számláló plébánia 1992-től lett önálló egyházközség. Ide tartozik a 470 lelket számláló szépmezői filia is. Tamás József ünnepi szentmise keretében felszentelte a templom három harangját. A háromból két harangot Németországból kaptak, a harmadikat Tenkén öntötték. Ezután a szépmezői és a szotyori katolikus filiák sok-sok áldozat árán felépült és most befejezett kápolnáit, azoknak harangjait szentelte fel a püspök. A szépmezői kápolna belsejét festett székely bútor díszíti. Az Állomás negyedi plébánia és a szépmezői filia templomainak, javainak megteremtése nagy mértékben Hajdú János plébános fáradhatatlan munkájának eredménye. Az Illyefalvához tartozó szotyori filia lakóházból átalakított és bővített, félkész állapotban levő kápolnáját nem egy alkalommal le akarták bontatni a kommunista rendszer alatt. A hívek kitartó munkájával most kis tornyot is emeltek az épületre, s ebben helyezték el két harangjukat. /(kisgyörgy): Kápolna- és harangszentelés. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 30./"

Csíkszeredában második alkalommal szerveztek csángónapot tavaly november 25-én a Szakszervezetek Művelődési Háza, a Domokos Pál Péter Alapítvány, a Szent Kereszt római katolikus plébánia, a Moldvai magyarság című folyóirat szerkesztősége, a Németh Géza Egyesület és a Hargita Megyei Kulturális Központ közreműködésével. "Szükség van az ilyen szellemi és kulturális rendezvényekre, hogy kinyilváníthassuk keleten élő testvéreink iránti együttérzésünk, segítőkészségünk" – mondta dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere. A moldvai magyar csángók is nemzetünk szerves részei, akik évszázadokon át megmaradtak hitükben és e hit megtartotta őket. A csángónapi program keretében a csíki és csángó településekről érkező érdeklődők megtekinthették a Csibi család szabófalvi gyűjteményének legértékesebb darabjait, ingek, katrincák, háziszőttesek értékes példányait, ahogyan ők nevezik: az innapi azaz ünnepi és miesnapi, vagyis hétköznapi népviseletet bemutató kiállítást. Bemutatkoztak hagyományőrző csoportok. Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános osztotta meg a résztvevőkkel gondolatait. E népcsoport veszélybe sodrásával egyesek Isten kertjéből akarnak kiirtani egy bokrot. A csángók gyönyörű szavakat, kifejezéseket használnak, eszünkbe juttatják ősmagyar nyelvemlékeinket, s ha ezek a kincsek kimúlnak, szegényebb lesz a magyar nemzet, szegényebb Európa, szegényebb a világ. A csángónapon szervezett fórumon a moldvai csángókat érintő problémák, aktuális kérdések kerültek terítékre. /Csúcs Mária: Magyar szóra nyílt a nyelvük. Csángónap Csíkszeredában. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 6./

Tavaly nov. 24-én Nagyváradon ünnepelte a Partiumi Közlöny, a királyhágómelléki református egyházkerület hivatalos lapja tízéves fennállását. Írott szóval, felelősséggel folytatott egyházi szolgálatnak mondta Tőkés László püspök a Közlöny megjelentetését, majd a "Ne félj, hanem szólj, ne hallgass" illetve a "Sionért nem hallgatok" bibliai gondolatát kifejtve aláhúzta, túl azon, hogy az egyházi sajtó azáltal illeszkedik a szolgálat rendjébe, hogy az evangélium hirdetésének egyik csatornája. A rendezvényen a testvéregyházak (katolikus, unitárius) sajtója is jelen volt. Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó felelős szerkesztője szerint az erdélyi katolikus és protestáns sajtó feladata megegyezik: a felekezetek között felmerülő kérdések rendezésének eszközévé (is) kell válniuk, hiszen a keresztény sajtónak nem feladata az "udvari tájékoztatás". Szilágyi Zsolt, Bihar megye képviselője arról értekezett, hogy milyen a politikus és a (egyházi) sajtó helyzete, milyen irányba mutatnak a beindult belső önépítkezés jelei. Szintén ő vetette fel egy egységes egyházi évkönyv kiadásának ötletét, amelyet a konferencián jelen lévő egyházi újságírók és a világi sajtó képviselői támogattak. /Tüzes Bálint: Váradi tanácskozás. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 6./

Nyugdíjas papok befogadására és gondozására alkalmas létesítménnyel a gyulafehérvári főegyházmegye eddig nem rendelkezett. Székelyudvarhelyen a papi otthon építési munkálatai 2001. máj. 16-án kezdődtek. A létesítmény 2002 nyarának elején megkezdheti működését. Az otthon 23 férőhelyes, ebédlővel, kápolnával és kórházi szintű ellátással fog rendelkezni. A gondozást a mallersdorfi ferences nővérek valamint civil alkalmazottak fogják végezni. /Papi otthon Székelyudvarhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 27./

Tavaly jelent meg Sebestyén Péter erdőszentgyörgyi plébános teológiai címszavakat és kifejezéseket tartalmazó szótára /Agapétól Zsoltárig, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2001/. A szómagyarázat először rádiós katekézisként hangzott el, ebből az anyagból válogatta kötetbe a szerző a teológiai kifejezések közérthető magyarázatát szótári – betűrendi – rendszerbe. /(sch): Agapétól Zsoltárig. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 3./

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázatot hirdet a határon túli magyar egyházak részére, a határon túli elnéptelenedő egyházközségeknél, lelkészségeken lévő magyar irategyüttesek épségben és használható állapotban történő megőrzésének támogatására. Pályázni lehet: 1. levéltári anyag tárolására, alkalmas helyiség kialakítására, 2. levéltári állványok beszerzésére és felszerelésére, 3. iratok biztonságba helyezésével összefüggő szállítási költségekre, 4. iratok restaurálására, fertőtlenítésére, 5. irategyüttesek rendezésére, dobozolására, jegyzékelésére. /Pályázati lehetőség magyar irategyüttesek megmentésére. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 17./

Karitatív célokra használják fel az önkéntes adományokat, amelyek a kolozsvári Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplomban febr. 9-én tartott hangversenyen kerültek a perselybe. /Jótékonysági hangverseny. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 17./

A gyulafehérvári gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium Erdély egyik legrégibb intézménye, a középkori káptalanok idején létesült és működött a gyulafehérvári szentistváni székesegyház közelében. A régmúlt időktől kezdve itt képezték Erdély papjait és világi értelmiségét. 1953-tól 1990-ig Gyulafehérvári Római Katolikus Kántoriskolaként működött mint a négy erdélyi magyar római katolikus egyházmegye fiúgimnáziuma és kisszemináriuma. Abban az időben ez volt az egyetlen erdélyi magyar katolikus gimnázium. Az 1990-es változások során az állami oktatási hálózat sajátos, líceumi szemináriumi profillal bekebelezte, és a Líceumi Szeminárium nevet adta neki. Az iskolát elsősorban azért működteti a gyulafehérvári érsekség, hogy ide jöjjenek azok a fiúk, akik Isten hívó hangját érzik lelkükben, de jöhetnek olyanok is, akik mélyebben meg akarnak ismerkedni a kereszténységgel. Az iskola szakképzett tanári kara képes a harmadik évezred diákjait érettségi vizsgára bocsátani. Az iskola új épülete tantermekkel, 20 számítógéppel ellátott informatikateremmel, kápolnával, nyelvi laborral, könyvtárral, sportteremmel, zeneteremmel és erőteremmel rendelkezik. Az iskola kórusa kórusversenyeken többször felhívta magára a szakemberek figyelmét, még a strasbourgi Európai Parlamentben is koncertezett. A kisszemináriumban a Dsida Jenő Önképzőkör működik, az iskolai diáklap a Szikra. Van cserkészet is. Testvériskolai kapcsolatot ápolnak a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiummal és a székesfehérvári Ciszterci Gimnáziummal. /A gyulafehérvári gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 24./

Kóbor György esperes /sz. Dézsánfalva, 1941/ 1972-től napjainkig Csákován római katolikus pap. Az eltelt két évtized alatt sikerült a német és az osztrák Caritas-szervezetek segítségével felújítania a katolikus templomot, a mezőgazdasági líceumot, valamint a helyi öregek otthonát. 1989 után ő lett a csákovai Caritas igazgatója, később az egész bánsági Caritas-szervezet aligazgatója. 1990-ben, látva a krónikus géphiányt, mezőgazdasági gépeket hozattak Németországból, amelyeket aztán a komolyan gazdálkodó falubelieknek adtak oda. Felújították a varadiai árvaházat, ez az otthon ma 80 gyermeknek biztosít normális életkörülményeket. Sikerült a csákovai óvodát is felújítani, 115 gyermek kényelmét biztosítani. Létrehozta a Caritason belül az agrárközpontot, a szociális központot, a Caritas öregotthont és a gyermekotthont. Folyamatban van egy legénylakás építése, ahol a 18 évet betöltött és a gyermekotthonból kikerült fiatalok fognak lakni. Szintén a csákovai Caritas építi az új temesvári traumatológiai kórházat, amely eddigi ténykedésének legnagyobb kihívása. - A csákovai plébániához még hét falu tartozik. Ezek Obád, Gilád, Józsefszállás, Folea, Liebling, Csebza és Petroman. /Boér Jenő: Bemutatjuk Kóbor Györgyöt, a csákovai Caritas igazgatóját. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 3./

Az idei lelkipásztori napokat január 28-31. között tartották Esztergomban, a ferences rendházban. A résztvevők (papok és világiak körülbelül fele-fele arányban, Magyarországról, Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről összesen 300-an) tanúi és szereplői lehettek a magyar egyház útkeresésének. /Lepedus István: Rend(et is meg)hagyó beszámoló az országos lelkipásztori napokról. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 3./

Márc. 1–3-a között az Egri Fiatalokkal a Régióért Alapítvány meghívására a Kolozsvári Egyetemi Lelkészség (KEL) 14 tagja látogatott Egerbe, Balla Árpád egyetemi lelkész vezetésével. A látogatás során a két régió fiataljai jobban megismerkedtek egymással, kicserélték tapasztalataikat. /Egerben a KEL. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 10./

2002 nagyböjtjére jelent meg a Kitekintő, a jegenyei római katolikus plébánia közösségi lapjának első száma. Az egyelőre kétoldalas, de hamarosan négyoldalasra gyarapodó kiadvány a tervek szerint évente hatszor jelenik meg: advent, karácsony, nagyböjt, húsvét, pünkösd és Szent Mihály napja táján. /Kitekintő. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 10./

A Marosvásárhelyi Egyetemi és Főiskolai Lelkészség (Ma-Fia) meghívást kapott a kolozsvári Katolikus Egyetemi Lelkészségtől (KEL) a három hétvégét magába foglaló ifjúsági csoportvezető tanfolyamra. Az első hétvége március 8-10-e között egy kis mezőségi faluban, Kidén került sor. Kolozsvárról és Temesvárról érkeztek hallgatók. Az előadók a közösségépítésről beszéltek, de hallhattak az alapítványok, egyesületek és más szervezetek jogviszonyairól is. /Közösségépítő hétvége Kidén. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 24./

Március 6-án tartotta évi beszámoló ülését a Romániai Máltai Segélyszolgálat nagyváradi egyházmegyés csoportja. Dr. Földes Béla, a máltaiak helyi vezetője több program eredményeiről számolt be. Több helység iskolájának 110 tanulója érintett a roma programban. Az önkéntesek több személyt kerestek fel, akiket 5 millió lej értékű élelmiszerrel segítettek. Összességében 1210 rászorulón segített a szolgálat. A Máltai Segélyszolgálat az idei Varadinum-héten a Diákszövetséggel közösen nemzetközi fórumot tervez, amelynek tárgya a beteg jogai és az alapvető emberi jogok közötti összefüggés. /(tüzes): Tavaszi számadás. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 24./

Létrejött a Gróf Majláth Gusztáv Károly Alapítvány, a gyulafehérvári kisszeminárium tanárainak kezdeményezésére. Az alapítvány célja a gyulafehérvári kisszeminárium működésének és fejlesztésének biztosítása. Az alapítvány célja: az iskolában tanuló ifjúság, a korszerű képzés segítése, a tehetséges diákok speciális képzésének támogatása. /Létrejött a Gróf Majláth Gusztáv Károly Alapítvány. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 31./

Második kiadásban jelent meg Léstyán Ferenc Megszentelt kövek I-II. című könyve, amely a középkori erdélyi püspökség templomainak állít emléket 1201 képillusztrációval. Ugyancsak a szerző munkája: A hitvallásos iskolák küzdelme a két világháború között (1920-1940). A harmadik könyv, a szintén Léstyán Ferenc szerkesztésében megjelent Boldog házasság felé című kis kalauz. /Könyvajánlás. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 31./

Aradon a Caritas-szervezet igazgatója Sándor Tivadar arad-gáji plébános. A plébánia melletti telken egy háromszintes épület készül. Ez lesz az aradi Máltai Segélyszolgálat otthona. Az épület egyik szintjén lesz az apácák rendháza, ők is bekapcsolódnak majd a Caritas munkájába. Az aradi pszichiátriai kórház egyik kezelési pavilonját az aradi Caritas tavaly építette fel és adta át rendeltetésének. A Csíky Gergely Líceum kollégiumának felújításán a Caritas emberei fáradoznak. A tavaly szeptember óta újból magyar tannyelvű iskolává nyilvánított, egykori magyar katolikus fiúgimnázium internátusa sürgős felújításra szorult. Nyártól az épületet 80 Arad megyei magyar diáknak nyújt majd fedelet. Az épületben könyvtár, kantin, étkezde, valamint tanulószobák is lesznek a temesvári római katolikus püspökség által szerződés révén 99 évre a magyar tanügynek átengedett kollégiumban. Az Agrocaritas egységei Szentpálon és Nagyiratoson vannak. A Szentpálon működő Agrocaritason belül asztalos-, lakatos- és esztergaműhelyek is működnek. Itt vannak a Caritas teherautói és traktorai. A Caritas működteti a ruhaüzletet és a szociális központot (amely otthoni beteggondozást nyújt). /Boér Jenő: Az aradi Caritas tevékenységéből. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 7./

A szatmárnémeti Caritas-szervezet programjai révén összesen 1870 gyermeket és fiatalt támogatott a 2001. évben. A támogatás kiterjedt a Caritas utcagyerekek számára létesült központjaira (Szatmáron és Nagybányán), a megye különböző településein levő szociális óvodákra, tanulóházakra, speciális óvodákra,a Szent József Rehabilitációs Központra /ahol 150 fogyatékos gyermek részesült állandó speciális kezelésben/, az alsóhomoródi Gyöngy integrációs központra, a Szent Vince heti foglalkoztatási központra. A rászorulóknak ingyen adtak gyógyszert. A szatmári római katolikus egyházmegyében 8 házi betegápoló központ működik az idősek számára: Szatmárnémetiben, Erdődön, Mezőpetriben, Alsóhomoródon, Felsővisón, Nagybányán, Nagykárolyban és Máramarosszigeten. A szociális irodák keretén belül összesen 48 295 rászorult személyt támogattak, közülük 34% római katolikus, 7% görög katolikus, 46% ortodox, 12% református, 1% más vallású. /A számok tükrében. Mit tettünk a gyerekekért? = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 7./

Baricz Lajos /sz. Borzont, 1958. febr. 15./ 1990 óta a marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség plébánosa. Verseit rendszeresen közölte a plébánia Harangszó című lapja, a Vasárnap című katolikus hetilap, valamint a Krisztus Világossága című folyóirat. Egyszerre két kötettel léphet olvasói elé. Ki ébreszti a Napot? /Impress Kiadó, Marosvásárhely/ címmel gyermekeknek szánt könyvével és Köt a gyökér /Erdélyi Pegazus Kiadó/ című kötet vallásos tárgyú verseivel. Baricz Lajos szerzői estje ápr. 6-án lesz Marosszentgyörgyön, a római katolikus plébánián. /Szerzőavatás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./ Irodalmi rendezvénynek sosem volt ekkora közönsége Maros-szentgyörgyön, mint a népszerű Baricz Lajos atya estjén. Kisdiákok, fiatalok és felnőttek mondták verseit. Baricz Lajos kifdejtette: költészetének forrásvidéke Erdély, az emberek és a szülőföld szeretete és istenhite. /M.D.: Szerzői est Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

A Bukarestben megjelenő Viata Cultelor című egyházi lap március 7-i száma szerint, Klézse falu lakosai jó kétszáz éve gúnyból kapták a csángó nevet. A lap hivatkozott Zöld Péter székely pap Batthyány Ignác erdélyi püspöknek 1780-ban írt levelére, mely szerint a csángók a románokéhoz hasonló viseletben járnak. Augustin Pascaru, a 2000 klézsei katolikus lelkipásztora a Formula AS-nak márciusban adott interjújában felpanaszolta, hogy a faluból húszan beiratkoztak a Csángómagyarok Egyesületébe, az egyik házban valamiféle magyar iskolát nyitottak, néhány hónapja Magyarországról ösztöndíjakat folyósítanak. Céljuk magyar tannyelvű osztályokat kérni. Budapestről teherautók érkeznek segélyadományokkal, a falubelieknek ingyenes magyarországi utazásokat ajánlanak, pénzt adnak nekik, ígéretekkel kecsegtetik őket. Újságban, televízióban a románok által elnyomott nemzeti kisebbségként tüntetik fel a klézseieket. ?A valóság más ? állította Augustin Pascaru lelkész. ? Az emberek katolikus románoknak tartják magukat. A probléma politikai természetű, mint volt 1953-ban, amikor a MADOSZ (a romániai magyarok kommunista politikai szervezete) magyar tanárokat vitt a csángó falvakba és megtiltotta a gyermekeknek, hogy románul tanuljanak. Most is mindent kívülről mozgatnak. Nekünk pedig nincs hatalmunk mindaddig, amíg a jelenlegi kormány az RMDSZ-szel árul egy gyékényen. (?) Harcolnunk kell azokkal, akik szerint aki nem ortodox, az nem román. Pedig a mi egyházunk magasra emeli a romanizmus zászlaját, s ebben segíti a Vatikán és személyesen a szentatya.? /Román katolikusok a klézseiek? = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 14./

Márc. 26-28-án megrendezték Gyulafehérváron a gyulafehérvári főegyházmegyei hittanversenyét. A diákok és kísérő tanáraik megtekinthették az ősi székesegyházat, Márton Áron, valamint dr. Jakab Antal püspök síremlékét. A vetélkedőn 9 megye 74 versenyzője vett részt. /Gyulafehérvári hittanverseny. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 14./

Nyolcvan év után megszólalhatott Csíkmadéfalván a nagyharang a település templomában. Mostanáig csak a 150 kg-os és a Sopronban öntött 430 kg-os harang működött. Végre elkészülhetett a Székelyudvarhelyen öntött nagyharang is. A 629 kilós és Szent Imre herceg, a magyar ifjúság védőszentjének oltalmába ajánlott nagyharangot ünnepi szentmise keretében Tamás József segédpüspök áldotta és szentelte meg. /Új harang a magyar ifjúság védőszentjének oltalmában. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 28./