"Roos Márton temesvári megyéspüspök a székeskáptalan tagjaival és az egyházmegye főespereseivel kiértékelte az elmúlt év tevékenységét. Heinrich József tb. főesperes, a temesvári Gerhardinum Katolikus Líceum igazgatója, beszámolt a tanintézet jelenlegi helyzetéről, nehézségeiről, terveiről. Roos Márton megyéspüspök elmondta, hogy a Rómában sorra kerülő ad limina találkozó alkalmából 81 oldalas jelentést készített a Szentszéknek az általa vezetett egyházmegye életéről, kiemelve: egyházmegyénk nincs különösen nehéz helyzetben, dacára annak, hogy jelentős átalakuláson megy át. A főpásztor hivatalosan ismertette azoknak a lelkipásztoroknak a névsorát, akik az elmúlt napokban pápai kitüntetésben részesültek. Pápai káplánok: Augustinov György székesegyházi főesperes, kanonok, temesvár- mehalai plébános; Tamáskó Péter Pál egyházmegyei officiális, bírósági helynök, kanonok, marosi főesperes, temesvár-gyárvárosi plébános; Wonerth László egyházmegyei ökonómus, kanonok; Jäger Péter tanár, a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola rektora. Pápai prelátusi címet kapott Tury László nagyprépost, temesvár-újkissodai plébános és Böcskei László általános helynök, kanonok. /S.D.E.: Temesvári egyházmegyei tanácskozás. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 23./"

"Nagyvárad ezeréves múltja elképzelhetetlen a premontrei kanonokrend nélkül, hiszen magyar nyelvterületen ebben a városban telepedtek meg elsőként a fehér ruhás szerzetesek, a rendalapító Szent Norbert pedig Szent László királyunk rokona volt. Fejes Rudolf Anzelm prépost, váradhegyfoki apát hozzálátott az újjászervezés munkájához. Mára négy novícius él a megszentelt falak között. Fejes Rudolfot vonzotta a képzőművészet. A váradi egyházmegye számos templomában láthatók művészi kivitelezésű kelyhei, szentségtartói. /Tüzes Bálint: Feltámadt szerzetesrend. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 23./"

"Biblikus Tanulmányi Központ nyílt a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen tudományos kutatóegységként, az egyetem teológiai fakultásait patronáló főpásztorok - Jakubinyi György római katolikus érsek, Papp Géza református püspök, Virgil Bercea görög katolikus püspök és Bartolomeu Anania ortodox érsek - hozzájárulásával. A febr. 14-én felavatott Biblikus Tanulmányi Központ ökumenikus jellegű, célja a Szentírás felekezetközi tanulmányozása, felekezetközi biblikus kommentárok összeállítása, ökumenikus bibliafordítás jegyében kommentárokkal ellátott Biblia kiadása, Szentírás-szótárak és - enciklopédiák összeállítása. Tervezik Sacra Scripta címen szakfolyóirat kiadását, időszakonként nyilvános konferenciák szervezését. /Biblikus Tanulmányi Központ. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 2./"

"Léstyán Ferenc atyát 90. születésnapján, február 12-én budapesti tisztelői nem a szokványos formában köszöntötték. Az Arcanum Adatbázis Kft. megjelentette a monumentális Megszentelt kövek című munkáját CD-n. A cég azt tervezi, hogy a korábban megjelent erdélyi monográfiákat valamint az előkészületben levőket egy korongra tegyék rá. Már megjelent Orbán Balázs Székelyföld leírása. Tervezik Bunyitay Vince A nagyváradi püspökség története, Kádár József Szolnok-Doboka vármegye története című munkák CD-formájú megjelentetését. Léstyán atya munkájának szellemi értéke felbecsülhetetlen. Hasonló munka CD-n adatbázisként az erdélyi egyházmegyében nincs. /Barta Tibor: Mindig fiatal. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 2./"

"Az Erdélyi Riport hetilap új száma a dévai és a szászvárosi árvaházat létrehozó ferences szerzetes, Böjte Csaba négyszáz gyermekből álló "nagy családját," munkájuk nehézségeit és mindennapjait mutatta be. Közpénzek zarándokútja Adyfalvától Nagyváradig címmel Stanik István és Szőcs László írása vette számba a 320 millió forintos magyarországi támogatás kapcsán napvilágot látott tényeket és csúsztatásokat. Kulcsár Andrea riportja - Félmilliárdos szórványálom címmel -Erzsébetváros mindennapjainak egy szeletét mutatja be. /Új számmal jelentkezik az Erdélyi Riport hetilap. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 2./"

"A resicai Havas Boldogasszony plébánia havilapjának, a Hírnöknek a legújabb száma az javasolta a híveknek, hogy havonta fizessék az egyházi hozzájárulást, mert ha felgyűl, nehéz egyszerre nagyobb összeget kifizetni. Pál József Csaba plébános hangsúlyozta, hogy "a hozzájárulás csak akkor értékes Isten előtt, ha a lélekből is jön". /Hírnök. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 2./"

"Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban népszerűek a havonta rendezett Belvárosi Szerdák. Legutóbb a Kolozsváron megjelenő katolikus kulturális folyóirat, a Keresztény Szó, valamint a néplap jellegű Vasárnap szerkesztőségét látták vendégül: Jakab Gábor főszerkesztőt, Bodó Mártát és Jakabffy Tamás felelős szerkesztőt. A Keresztény Szó 1990-ben indult. Katolikus sajtó 1948 után volt Erdélyben, egy-egy engedélyezett imakönyvön, falinaptáron kívül semmit nem engedélyezett a hatalom. A váltás után Jakab Antal püspök felkérte Bajor Andort, Fodor Sándort, Czirják Árpád kanonokot, indítsanak el egy színvonalas lapot. A lapban katolikusokon kívül református, unitárius és zsidó vallású szerzők is publikálnak. /(lokodi): A Keresztény Szó szerkesztői Marosvásárhelyen". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./"

"A kommunizmus áldozatainak emléknapján, febr. 25-én, papokra és szerzetesekre valamint számos világi hívőre emlékezett a magyar katolikus egyház, olyanokra, akik az egyházhoz való hűségük miatt váltak gyanússá a diktatórikus hatalom szemében, akiket hitük miatt üldöztek. Az üldözött papok és szerzetesek (köztük az erdélyiek) történetét a kilencvenes években Hetényi Varga Károly (1932-2002) írta meg és közölte három kötetben, Papok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában címmel. A kommunizmus világszerte szedett áldozatairól szól Andrea Riccardi történészprofesszornak, a római Szent Egyed közösség alapítójának könyve, a Keresztények a vértanúság századában. /A kommunizmus áldozatainak emléknapján. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 9./"

"Megjelent a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola teológiai folyóiratának /Studia Theologica Transsylvaniensia/ ezévi száma. A tartalomból: Jakubinyi György Az "egyháztanító" cím, Marton József Márton Áron előadásai a házasságról, Marton József Globalizáció és az erdélyi katolikus egyház, Holló László A multikulturalitás és nemzetiség érték(telenség)ének bibliai alapjaihoz. A szemle rovatban, Kerekes László ismertetett újabban megjelent tudományos munkákat és forráskiadványokat. /Studia Theologica Transsylvaniensia 2003. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 16./"

"Gyulafehérváron a katolikus kisszeminárium 102 növendéke kápolnába n tartotta a március idusát idéző ünnepségét. Király László, a magyar nyelv és irodalom tanára mondott beszédet. /(sch): Emlékezés megszentelt falak között. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 23./"

"A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyében kilenc helyi kirendeltségen segítik a rászorulókat. Ezek között van a sepsiszentgyörgyi kirendeltség, ahol újabb felmérést készítettek a város szegény családjairól. Sok helyen hihetetlen méretet öltött a nyomor, a nélkülözés. Víz hiányában sokan nem tisztálkodnak, a hideg telet fűtés nélkül vészelték át. A Csíki negyed helyzete még mindig romló, süllyedő irányt mutat. Egy kisnyugdíjas panaszolta, hogy 1,3 millió lej nyugdíjat kapott, a közköltség pedig 1,6 millió lej volt. /Körkép a kirendeltségekről. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 30./"

"A nagyváradi egyházmegye keretében működő Caritas-szervezet igazgatója, Rajna József adott tájékoztatást munkájukról. Támogatóik többnyire nyugdíjasok vagy segélyszervezetek, illetve plébániák. Szabadidejüket feláldozva ruhákat csomagolnak, csomagokat készítenek elő az éhező családoknak. A váradi Caritsanál az általános orvosi rendeléstől számos szakorvosi konzultációig sok minden megtalálható. Gyógyszertáruk 14 148 betegnek juttatta a szükséges gyógyszereket.Az otthoni beteggondozás hét beteggondozói központot működtet egyházmegyében. Emellett holland támogatással Fugyivásárhelyen bővíthették programjukat. Nagyvárad külvárosában működik a Szent Márton Öregek Otthona, sok segítséget nyújtanak az itt élőknek. A váradi Caritas élelmiszer-csomagokkal segíti a nagycsaládosokat, támogatja az árvaházakat, óvodákat és iskolákat. A szociális konyha továbbra is naponta mintegy 200 személynek biztosít meleg ételt.Szentjobbon annak a gyermekközpontnak az alapjait rakták le, amely a tervek szerint idén beindul. /Nagy Andrea: A szeretet erejével. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 30./"

"A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregek Otthona lakóit elvitték Csíksomlyóra 2002 pünkösd másodnapján. Eljött a 85 éves Bíró András bácsi is, aki székely ruhában várt az indulásra. Megnézték Csíkszeredán a Mikó várat is. /Kiss Gabriella foglalkoztató ápolónővér: Mária-látogatáson a Szent Erzsébet Öregotthonból. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 30./"

"A szatmárnémeti Caritas 2002-ben összesen 881 gyermeket és fiatalt támogatott. Az utcagyerekek számára működo központokban Szatmáron és Nagybányán 130 gyermekkel foglalkoztak.Az erdődi, túrterebesi, sárközi, csedregi, szakaszi, mikolai, petei, apai, színfalusi, felsőboldádi, krasznasándorfalvai szociális óvodákat naponta 315 gyermek látogatta. Az erdődi, túrterebesi és sárközi tanulóházakat 202 gyermek, a szatmárnémeti, nagykárolyi és nagybányai speciális óvodákat pedig összesen 42 gyermek látogatta. A Szent József Rehabilitációs Központban 149 fogyatékos gyermek részesült folyamatos speciális kezelésben. Az alsóhomoródi Gyöngy Integrációs Központban az év folyamán összesen 288 fiatalt fogadtak.A szatmárnémeti, nagybányai és nagykárolyi gyógyszertárakban összesen 49 926 esetben osztottak ki ingyen és kedvezményesen gyógyszert. A szatmári egyházmegyében nyolc otthoni beteggondozó központ működik az idősek számára: Szatmárnémetiben, Erdődön, Mezőpetriben, Alsóhomoródon, Felsővisón, Nagybányán, Nagykárolyban és Máramarosszigeten. Ezekben a központokban 2002-ben 968 idős beteget részesítettek kezelésben, 27 799-szor szálltak ki házhoz, 2589 gyógyászati segédeszközt kölcsönöztek. A három szociális konyhán (Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Nagybányán) összesen 130 idős embernek biztosítottak kétfogásos, meleg ebédet. A szatmárnémeti Szent Jakab Idősnapköziben összesen 23 időst láttak el. A refugiumban 21 bántalmazott édesanya és 69 bántalmazott gyerek talált biztos menedékre./A 2002-es év adatokban a szatmári Caritasnál. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 30./"

"Tíz éve áll a gazdák szolgálatában a Caritas mezőgazdasági részlege. Ez idő alatt 872 fiatal gazdát juttatott ki nyugati (németországi és svájci) gazdaságokba, hogy elsajátítsák a legmodernebb termelési technológiát és tapasztalataikat itthon kamatoztassák. Febr. 10-én Gyergyószentmiklóson, a Szent Benedek Tanulmányi Házban mezőgazdasági gyakornok-találkozót tartottak. A fiatal gazdák hálával és szeretettel beszéltek a zürichi Magyarok Egyesületéről, ahonnan Szennyessy László elnök szorgalmazására több magyar család is meglátogatta őket. /Váradi-Czáka Gyöngyvér tanulmányi előadó: Gyakornok-találkozó a Szent Benedek Tanulmányi Házban. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 6./"

"Románia lakosságának vallás szerinti megoszlása a 2002. márciusi népszámlálás előzetes adatai alapján a következő: a 21 698 181 lakosból 18 806 428 (86,7 százalék) ortodox, 1 028 401 (4,7 százalék) római katolikus, 195 481 (0,9 százalék) görög katolikus, 698 550 (3,2 százalék) református, 11 203 ágostai hitvallású evangélikus, 26 194 zsinatpresbiteri evangélikus, 66 846 unitárius, 775 örmény és 39 485 óhitű keresztény. A neoprotestánsok közül 129 937 baptista, 330 486 pünkösdista, 97 041 adventista, 46 029 evangéliumi keresztény, 18 758 evangélista. Muzulmán vallásúnak 67 566, mózeshitűnek (izraelitának) 6179 vallotta magát, 87 225-en egyéb vallásúak. 13 834-en vallástalannak, 9271-en ateistának vallották magukat, 18 492-en nem nyilatkoztak. /Románia lakosságának vallás szerinti megoszlása. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 13./"

"A papok és szerzetesek mellett a parlament, a köztársasági elnök, a kormány, az akadémia, a bukaresti egyetem, a Kovászna és a Hargita megyei prefektúra képviselői, román polgármesterek, román kulturális szövetségek és alapítványok vezetői részvételével márc. 22-én tartott tanácskozáson bemutatták Ioan Lacatusu, Vasile Lechintan és Violeta Patrunjel Romanii din Covasna si Harghita. Istorie. Biserica. Scoala. Cultura. (Kovásznai és hargitai románok. Történelem. Egyház. Iskola. Művelődés) című kötetét, amely a püspökség Grai Romanesc kiadójánál jelent meg, Ioan Selejan püspök támogatásával. A 750 oldalas könyv a Kovászna és Hargita megyében élő románok kontinuitását és szenvedéseit hangsúlyozza. A tanácskozáson foglalkoztak a két megyében élő románok problémáival: javasolták képviseletüket a képviselőházban és a szenátusban; az ország közigazgatási felosztása tekintetében az állami hatóságokhoz fordultak Hargita, Kovászna és Maros megyék etnikai alapú elkülönülésének megakadályozásáért; a román államtól fokozott anyagi támogatást kértek a kis parókiák számára; a kormány és a parlament segítségét igényelték a román nyelvű kiadványok megjelentetéséhez; megfelelő területet kértek szabadtéri néprajzi múzeum kialakításához. /Megbeszélés a kovászna-hargitai ortodox püspökségen. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 13./"

"Ápr. 5-én Kolozsváron tartották a szerzetesek találkozóját. Az immár hagyományossá vált évi rendezvényeken az Erdély magyar területein tevékenykedő szerzetesek jönnek össze, kilenc közösségből. Jakubinyi György érsek előadásában a tanúságtételre buzdította a jelenlévőket. Felmerült egy ismertető könyvecske összeállítása a szerzetesi közösségekről. /Bőjte Mihály ofm: Szerzetesi élet - válasz a harmadik évezred kihívásaira. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 13./"

"Brassóban, a ferences kolostor ifjúsági termében Böjte Csaba ferences szerzetes tartott előadást ápr. 1-jén, Gyermekvédelem a szórványban címmel Az előadáson részt vett a dévai otthon két egykori neveltje, akik jelenleg Szászvároson nevelői, tanítói állást töltenek be. Ápr. 8-án a Brassóban ökumenikus ifjúsági találkozót tartottak. /Az Ifjúsági Lelkészség programjaiból. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 20./"

"A Caritas Hargita megyei programja már 24 településen gondoskodik több mint 1200, ágyhoz-házhoz kötött emberről. Ápr. 10-én Oklándon az otthoni gondozói szolgálat ünnepélyes átadását. Cseke Miklós oklándi polgármester ismertette a település történetét, és a kezdeményezés jelentőségét. Szász János Caritas-igazgató a segítő szándék leleményességét emelte ki, dr. Márton András egyházmegyei programvezető méltatta a programban tevékenykedő közel 60 munkatárs áldozatos munkáját. /Tavaszi ünnep Oklándon. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 27./"

"Tíz éve hunyt el Jakab Antal püspök. 1909-ben született a gyergyói Kilyénfalván. Tizenhárom év börtön ellenére 84 évet élt népével, egyházával, papjaival. 1990-ben, a Szentszéktől felmentését kérte, előrehaladott korára és egészségi állapotára hivatkozva. Kérését a Vatikán március 14-i hatállyal elfogadta. Ekkor nevezte ki II. János Pál pápa a romániai katolikus püspököket. Jakab püspök visszavonult, 1993. május 5-én elhunyt. Jakab Antalt 1972. febr. 13-án VI. Pál pápa püspökké szentelte, hogy Márton Áron segédpüspöke legyen. Nagy elődjétől 1980. április 2-án vette át az egyházmegye vezetését, és irányította azt 1990. március 14-ig, nyugalomba vonulásáig. Találóan írta róla Bajor Andor a Keresztény Szó 1990 áprilisi számában: "Dr. Jakab Antal nagy idő pusztításakor, a társadalom mesterséges sötétjében került egyházunk élére. Dr. Jakab Antalnak, nyugdíjba vonuló és híveitől búcsúzó püspökünknek, egy révületbe meredt világgal kellett fölvennie a mindennapi küzdelmet a besötétített élet útjain botorkáló híveiért. ... A látszat szerint megváltozott helyzetben dr. Jakab Antalnak kellett az egyházat védelmeznie és a banditizmus erkölcsi szintjén álló állami vezetőkkel tárgyalnia. Egyenlőtlennek és teljesen reménytelennek tűnhetett az a jogi dialógus, amely papok kinevezéséért, teológiai hallgatók fölvételéért, omladozó templomok kijavításáért, vagy csak épületromok és romló lelkek megtartásáért folyt. Rejtélyes körülmények között meghalt papokért, titokzatosan eltűnt szellemi értékekért, lerombolásra ítélt templomokért, betiltott vallásos ünnepekért küzdött egész napos munkaidejében... Az ő érdeme, hogy egyházunk nincs megosztva és utódja sziklára épült templomot vehet át, nem falmaradványokat és romokat. Vele volt a papság, vele a hívei. És főként vele volt Isten." /Vencser László: Tíz éve hunyt el Jakab Antal püspök. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 4./"

"P. Godó Mihály SJ Testamentum /Gloria Kiadó, Kolozsvár, 2002/ című könyve önéletrajz és egyháztörténelem. Azt, hogy erdélyi és romániai katolikusok, a kommunizmus ötvenes éveiben nem lettek szakadár-egyház, az a Gondviselésnek és eszközének, Godó Mihály jezsuita atyának köszönhető. Amikor még itt volt a bukaresti nuncius, az ő révén érkeztek az utasítások Rómából, s mentek az itteni helyzetjelentések. A páter 64 munkatársával együtt tudatta a helyzetet és Róma üzeneteit. Persze felfigyeltek rá, végül börtönbe vetésével sikerült elhallgattatniok, de akkorra ő már megtette a magáét, a békepapság megbukott, a skizmából nem lett semmi. Páter Godó tizenkilenc év börtönnel fizetett működéséért, de a 64 munkatársa közül senkit sem adott ki. A kihallgatások során rendszerint ez volt a válasza: "Nincs joguk kérdezni. Tudom, de nem mondom". A börtönből kiszabadulva, Istentől még húsz évet kapott, s betegen bár, csodálatos lelkipásztori munkát tudott végezni. /Hesz Ágnes Márta SJC: P. Godó Mihály SJ: Testamentum. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 4./"

"Az egyházi ünnepkörökhöz fűződő szokásokat is ismerteti a Harangszó, a marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség kiadványának húsvéti száma. Az egyházközség nagy gondot fordít arra, hogy a hagyományok ne menjenek feledésbe. A lap arról is tudósított, hogy lezajlott a Mindent Tháliáért című találkozó, a Maros megyei amatőr színjátszók fesztiválja. A római katolikus plébánia támogatásával működik Marosszentgyörgyön a Mozaik színjátszó csoport. 1994-től évente 20-25 csángó gyermek táborozik Marosszentgyörgyön, az egyházközségben, a híveknél és a plébánián elszállásolva. /Marosszentgyörgyi szokások. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 4./"

"Május 5-9. között a temesvári püspökség vendége volt Huzsvár László nagybecskereki megyéspüspök a nagybecskereki egyházmegye lelkipásztorainak egy csoportjával. Az útirányban Máriaradna, Arad, Vinga, Lugos, Karánsebes, Orsova, Nagycsanád szerepelt. /Nagybecskereki vendégek a temesvári püspökségen. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 11./"

"Jegenyén a kisiskolások és óvodások a szüleik mellett a nőszövetséget is köszöntötték máj. 4-én este Móricz Zsigmond Február, hol a nyár? című egyfelvonásos színdarabjának valamint vallásos verseknek és énekeknek az előadásával. /Anyák napja Jegenyén. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 11./"

"A váradi egyházmegyének is sok jeles, szentéletű papja szenvedett az ateista rendszer elnyomó gépezetétől. Vértanúhalálukkal tanúbizonyságot adtak hitükről. Ilyen vértanú az 1944-ben bebörtönzött és 1947-ben a kínzások következtében fiatalon meghalt Györgypál Albert. Tempfli József püspök az ő boldoggá avatásával is megpróbálkozik, annál is inkább, mert az 1953-ban a börtönben mártírhalált halt dr. Bogdánffy Szilárd boldoggá avatásának ügye jól halad. /Györgypál Albert boldoggáavatási ügye. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 11./"

"Egy éve elhunyt Reizer Pál püspök. Ardai L. Attila szatmári ordinárius elmondta, hogy a jövő nyáron lesz az egyházmegyei zsinat. Ardai az új püspök - Schönberger Jenő - beiktatásáig az egyházmegye hivatalos vezetője. Jövőre ünneplik az egyházmegye 200 éves fennállását. A közeljövőben tervezik az egyházmegyei múzeum és könyvtár létrehozását. Ezeknek az államtól visszaperelt kanonoki ház ad majd otthont. Másik fontos teendő a Hám János katolikus iskola átköltöztetése. A püspökség épületébe szeretnék áthozni, ahol jelenleg egy élelmiszeripari líceum működik. Ebben az ügyben már másfél - két éve tárgyalnak. Megoldásra vár a nagykárolyi Kalazanci Szent József Líceum épület-ügye is. Egyetlen új - levéltárosi - munkakört hoztak létre, aki rendbe teszi az egyházmegye anyakönyveit és egyéb fontos iratait. Az egyházmegye életéről tudósít a rendszeresen frissített www.szatmar.catholic.ro honlap. /Ozsváth Judit: A várakozás feszültségében élve és dolgozva. Látogatóban Ardai L. Attila szatmári ordináriusnál. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 18./"

"Jakab Gábor, a Vasárnap katolikus hetilap főszerkesztője körutat tett az erdélyi főegyházmegyében. A papokkal folytatott beszélgetések során szóba kerültek a hívek lelki és anyagi gondjai, megélhetési nehézségei. Jakab meggyőződhett arról, hogy korunk papjának rendkívül sokrétű elfoglaltsága van. Nemcsak igehirdetés, hitoktatás és szentségkiszolgálás (első áldozás és bérmálás előkészítése, keresztelés, házasságkötés és temetés) a feladata, hanem "világi" természetű ügyek intézése is: iskolaszervezés, új közösségi épületek fölhúzása (valamint régiek karbantartása és tatarozása), nyári táborok szervezése, munkalehetőségek felkutatása a munka nélküli hívek számára, a legsürgősebb mezőgazdasági munkák elvégzése a visszajuttatott egyházi birtokokon, állattenyésztéssel és földműveléssel kapcsolatos szaktanfolyamok szervezése fiatalabbak részére és egyebek... A legtöbb lelkipásztort népének nagyon is jövőtlennek látszó sorsa foglalkoztatja. Mi lesz hosszú távon a vészesen fogyatkozó lélekszámú (ma még magyar!) városainkkal és falvainkkal? Mi lesz az "élet" nélkül maradt udvarokkal és elhagyott házakkal? Mit fognak csinálni a szinte kizárólagosan pityókatermesztéssel foglalkozó csíki és háromszéki közösségek, ha idővel ezen a téren a piac teljes romlása következik be? Mi lesz azokkal a vadkapitalista vállalatokban dolgozó férfiakkal, ilyen gyárakban megélhetést kereső nőkkel, akiket külföldi érdekeltségű munkaadójuk néhány év alatt nemcsak fizikailag, de idegileg is teljesen kizsigerelt? Mi lesz Erdély-szerte a fiatalokkal, akik megélhetés szempontjából nem látják jövőjüket szülőföldjükön biztosítottnak, s máshol álmodnak tanulási lehetőséget, majd annak eredményeként egzisztenciát maguknak? Mi lesz a visszaszerzett vagy ezután visszaszerzendő földbirtokokkal, intézményekkel és iskolákkal? További probléma a szolidaritás és "kaláka-szellem" elsorvadása, az önzés gátlástalan elhatalmasodása s ennek következtében a szegények ijesztő méretű elszegényedése és a gazdagok egyre szemérmetlenebb gazdagodása. Mit is mondhatott volna bátorításul? Most mindenkinek a maga feladatát, a maga helyén lelkiismeretesen el kell végeznie! A többi a gondviselő Isten kezében van. "Hinni kell a csodában!" - mondta Benkő Samu akadémikus a minap egy Kolozsvár magyar jövőjét firtató televíziós műsorban. A pozitív gondolkodás már egymagában is jelentős változás. /Jakab Gábor: "Turistaként" egyháznézőben. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 25./"

"Máj. 17-én ünnepelték tí éves fennállásukat a "mustármagok", Mustármag-Kairos közösség a marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Házban. Papp László lelkipásztor hangsúlyozta: a közösség fő célja az evangéliumban gyökerező magyar népi lelkiség ápolása. Papp László előadásának alapvető gondolata: a megmaradáshoz feltétlenül hozzátartozik a megújulás, az újjászületés. Isten igéjének meghallása a keresztény életének fő célja kell hogy legyen. Az ünnepnapot Czakó Gábor (a Duna TV Beavatás című műsorának szerkesztője) által tartott evangelizáció zárta. /Bereczki Gyöngyvér: Tízéves a Mustármag-Kairos közösség. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 25./"

"Göncz Árpád volt magyar köztársasági elnök és Méray Tibor, a párizsi Irodalmi Újság főszerkesztője voltak a védnökei annak a kerekasztal-megbeszélésnek, amelyet a múlt hét végén Budapesten, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány Média-nacionalizmus, kisebbségek és az EU-integráció címmel rendezett. Gáspárik Attila, a bukaresti Audiovizuális Tanács elnökhelyettese az OTV televízió-csatorna betiltásának körülményeiről számolt be. Cora Motoc, a bukaresti Academia Catavencu mellett működő Sajtóelemző Ügynökség munkatársa arról a képről beszélt, amely 1997 és 2002 között a román sajtóban a kisebbségekről alakult ki. Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke az oroszhegyi és a zetelaki elítélt magyarok ügyének a magyar médiában történt reflektálásáról, Jósfay György, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének főtitkára pedig Újságírói magatartás a keresztény etika tükrében címmel tartott előadást. Szilvássy József, a pozsonyi Új Szó napilap főszerkesztője a szlovákiai média és a nacionalizmus viszonyát, Lovász Attila, a pozsonyi Vasárnap főszerkesztője a nacionalista sajtó és a csúsztatások kérdéskörét, a Szabadság főmunkatársa, Tibori Szabó Zoltán pedig a kisebbségi sajtóban tetten érhető nacionalizmust és sztereotípiákat vizsgálta. Az eddigi EU-tapasztalat azt bizonyítja, hogy az integrációs folyamat során nem egyszerre oldódnak meg a társadalmi és gazdasági problémák. Az elzárkózó nemzeti politika híveinek ez lehetőséget nyújt arra, hogy a nehézségekre hivatkozzanak, amikor más nemzetek ellen uszító, a kisebbségeket, idegeneket kirekesztő politikai követeléseiket megfogalmazzák - mutatott rá Törzsök Erika, a konferenciát szervező közalapítvány kuratóriumának elnöke. Szerinte a kirekesztő tendenciák hosszabb távon hatnak, ezért a csatlakozásra váró országok politikusainak fel kell készülniük az EU-csatlakozás pillanata után továbbra is ható, illetve megjelenő nemzeti-kizárólagos ideológiai formák valóságtartalmának elemzésére, a politikai döntéshozók és a közvélemény reális tájékoztatására. /Média, nacionalizmus, kisebbségek és integráció. Nemzetközi tudományos konferencia Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./"