Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. június 1.
"Nagyváradon, Szent László városában rendezték meg az első egyházmegyeközi magyar nyelvű római katolikus hittanolimpiát. Hivatalosan csak akkor beszélhetnénk országos tantárgyversenyről, ha létezne központilag elfogadott, jóváhagyott tankönyvbázis - nyilatkozta Gál László főegyházmegyei tanfelügyelő, a bizottság elnöke. Az egyházmegyék oktatásért felelős tisztségviselőinek összehangolt munkájára volt szükség, hogy Kézdivásárhelyről Gyergyón, Kolozsváron, Nagyváradon át Kaplonyig, Szatmárig 26 hitét megvalló tanuló versenyezhessen Váradon. /Tüzes Bálint: Első egyházmegyeközi hittanolimpia. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 1./"
2003. június 1.
"Szatmárnémetben, a székesegyházban Ruha István és Fátyol Rudolf hegedűművészek a szatmári filharmónia Consonantia kamarazenekarának közreműködésével emlékhangversenyt adtak az egy éve elhunyt Reizer Pál püspök emlékére. Műsoron az alkalomhoz illő Vivaldi- és Bach-művek szerepeltek. /In memoriam Reizer Pál. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 1./"
2003. június 1.
"A resicabányai Havas Boldogasszony plébánia folyóiratának /Hírnök/ legújabb száma beszámol a májusi zarándoklatról, a temesvári ifjúsági találkozóról, a katolikus oktatók összejöveteléről, az elsőáldozási és bérmálási felkészítőkről; tájékoztatja az egyházközség híveit a programokról és ünnepekről. /Hírnök. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 1./"
2003. június 8.
"Huzsvár László nagybecskereki püspök elmondta, hogy a volt csanádi egyházmegye Szerbiához csatolt része jóval kisebb a temesvárinál mind papjait, mind híveit illetően. A 75-85 ezer katolikust mindössze 25 pap látja el. Sokat tesznek a szórványért, és felélénkülni látszik kapcsolatuk a pravoszláv egyházzal is. A Katolikus Püspökkari Konferencia és a Pravoszláv Szent Szinódus között nemrég lezajlott történelminek nevezhető találkozó pozitív eredményekkel zárult. A fiatalság egy része messze sodródott az egyháztól, ismertette helyzetüket a püspök, a másik rész viszont annál aktívabb, sokan tartoznak valamilyen lelkiségi mozgalomhoz. /Pál József-Csaba: Egymásra utalva - szeretetben. Beszélgetés Huzsvár László nagybecskereki püspökkel. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 8./"
2003. június 15.
"Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökkel beszélgetett Jakab Gábor, a Vasárnap főszerkesztője. Jakab Gábor emlékeztetett: a volt kormányfő a Julianus-díj átvételekor Szent Ágoston Vallomásaiból idézett, s azt mondta "a keresés állandó nyugtalanságára" utalva: "addig kell keresnünk, amíg azt, amit vagy akit keresünk, meg nem találjuk". Biztos volt abban, hogy barátait megtalálja. "Vágyódtam ugyanakkor arra is, hogy feleségemmel kettesben a kegyhely hangulatát egy kicsit mélyebben átélhessem, jegyezte meg. Továbbra is tervezik: ide még visszatérnek, hogy tényleg megtalálhassák azt a valakit, akiért mások elzarándokolnak ide nagyon-nagyon messziről is. Elmondta még: "ma kétfajta közéleti ember van: az egyiket pragmatikusnak szokás nevezni, aki úgy fogja fel a maga hivatását, hogy neki mindig és szinte kizárólagosan az éppen aktuális ügyeket kell intéznie a közjó és a békesség jegyében. És van egy másik fajta is, akit én elkötelezettnek nevezek, aki azon túl, hogy szintén elintéz aktuális ügyeket és rendez különféle helyzeteket a békesség és a megelégedettség jegyében, mellesleg még azon is elgondolkodik, hogy vajon mi végre vannak a dolgok, illetve mi az az "egész", amit folyamatosan mi magunk is építünk apró kis döntéseinkkel; gondolkodik az emberi élet rendjéről és értékéről, az emberi élet Isten adta rendjéről is természetesen, s megpróbálja azt a maga eszközeivel és képességeivel szolgálni alázatban, legyen szó egyébként olyan ügyekről, mint az iraki háború, a tömegkomunikáció kérdése, a rádiózás- és televíziózás ügye vagy hasonlók." Nemeskürty István Mi történt velünk? című könyvében írta: "Nem kicsik vagyunk, hanem csonkák". Orbán Viktor szerint a tanár úrnak igaza van. "Magyarországon ugyanis közfelháborodást váltott ki gondolkodó és érző emberek körében az a kormányzati irányvonal, amelyet mintegy mottóként fogalmazott meg magyar emberek számára: merjünk kicsik lenni. Nemeskürty szerint semmi sem indokolja, hogy kicsiknek érezzük magunkat, mert mi "nem kicsik vagyunk, hanem csonkák". Következésképp nekünk nem a kicsinységünket kell tudatosítani, hanem csonkaságunkat kell orvosolni és a szétesett részeket kell úgy összeilleszteni, hogy akkorák lehessünk, amekkorák mindig is voltunk. Ugyanakkor az is igaz, amit az érseki helynök úr mondott laudációjában: egy nép életét nem a tényleges lélekszám vagy az általa lakott terület nagysága határozza meg, hanem sokkal inkább tudása, rátermettsége, a lélek ereje és a kitűzött célok megvalósítása iránti elkötelezettsége. A számbelileg kis népeknek is kell hogy helyük legyen a Nap alatt, hiszen nekik is éppúgy kijár a megbecsülés és az emberi tisztesség, mint a számbelileg nagyoknak.""Álmodni kell nagy célokat, s kitartó munkával megvalósítani azokat. Sorsunk legvégül is a gondviselő Isten kezében van." /Álmodni kell nagy célokat. Exkluzív interjú. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 15./"
2003. június 15.
"Brassóban a Reménység Hangja rádió magyar nyelvű adása a 94,6 MHZ-es frekvencián fogható minden hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön 16.30-17 óra között. Szombaton 19.30-20 óra között az Evangélium Hangja rádió magyar adása hallható. /Magyar nyelvű egyházi rádió Brassóban. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 15./"
2003. július 6.
"Jún. 28-án ballagott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának 41 végzőse. Dr. Holló László a végzős évfolyam vezető tanára mondott beszédet. /(bodó): Teológus-ballagás. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 6./"
2003. július 6.
"Életének 93., szerzetességének 77. évében elhunyt dr. Bálint Albert Szálvátor /Székelyszentkirály, 1911. jan. 23. - Dés, 2003. jún. 25./ ferences lett, Vajdahunyadon elvégezte a teológiát, majd Rómában, az Antonianum Pápai Egyetemen folytatta tanulmányait. Pappá szentelése után megszerezte a doktorátust egyháztörténelemből.1949-ig a vajdahunyadi ferences rendi főiskolán tanított. Közben 1945-től 1947-ig házfőnök volt Nagyszebenben, a következő évben vajdahunyadi házfőnök lett. 1949. december 1-jén a vajdahunyadi kolostort megszállta a milícia, s a szerzetesek tíz percet kaptak a ház elhagyására. Szálvátor atyát Királybányára vitték lelkésznek. Amikor Erdélyben kommunista iranyítás alatt megalakult az úgynevezett "papi békemozgalom", a nevét szándékosan a békepapoké között tüntették fel az újságokban. Szálvátor páter a szószékről tiltakozott, ezért letartóztatták és Déván magánzárkával büntették. Miután kiengedték, megtiltották, hogy elhagyja a helységet. 1951. augusztus 20-án éjszaka rendtársaival együtt Máriaradnára hurcolták, majd 1952-1961 között kényszerlakhelyet jelöltek ki számára. Benedek Domokos OFM ex-rendtartományfőnök visszaemlékezése szerint: "P. Szálvátor rovásán mindenekelőtt tanári tevékenysége, majd boldog emlékű Márton püspök és a provincia vezetősége között összekötő kapocsként betöltött szerepe volt. Nem utolsósorban a püspöktől kapott megbízatása, azaz a békepapi mozgalomban részt vetteknek lelkigyakorlatok keretében való feloldozása fundamentális rendszerellenes cselekménynek minősült." 1961. szeptember 14-én tartóztatták le Körösbányán. A katonai törvényszék államellenes izgatás, idegen rádióadók hallgatása, hazaárulás, kémkedés, a görög katolikus hívek szentségekkel való kiszolgálása és titkos teológiai oktatás vádjával 6 évi börtönbüntetésre ítélte. Megismerte a kolozsvári, máramarosszigeti, nagyenyedi és szamosújvári börtönök poklát. Általános amnesztiával szabadult 1964-ben. Restauráltatta mind a szászsebesi, mind a medgyesi templomot. Désen helyezték örök nyugalomra. A gyászmisét dr. Jakubinyi György érsek celebrálta. /Fodor György: Elhunyt az utolsó erdélyi ferences teológiai tanár. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 6./"
2003. július 6.
"A nagybecskereki Emmanuel Kórus jún. 27-29. között Romániában koncertezett. Felléptek Magyarszemesen, a református templomban, a kórusfesztiválon Tordaszentlászlón, majd Kolozsvárott, a katolikus templomban. /A nagybecskereki Emmanuel Kórus. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 6./"
2003. július 13.
"Jún. 23-29. között tartották Tatrangban a szórványban élő magyar gyermekek táborozását. A harminc gyermek többsége a Barcasági-medence nyelvi és vallási szempontból szórványnak számító vidékeiről érkezett. A zernyesti és rozsnyói szülők közel 70 százaléka munkanélküli, ami miatt nem tudják táboroztatni gyermekeiket. A gyermekek nagy érdeklődéssel hallgatták a környék történetét, a Tatrang vízéhez fűződő mondákat. A kis táborlakók naponta bizonyságot tettek leleményességükről, kézügyességükről. Ábrahám Imola tanárnővel festeni tanultak, és a linó-metszetek készítését is megismerték. Örömöt jelentettek a tábor lakói számára a cserkészekkel eltöltött esték is. /Főcze Edit: Szórványban élő magyar gyermekek tábora. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 13./"
2003. július 13.
"Temesvár katolikus fiataljai jún. 28-án vidám találkozót tartottak. Az ifjúsági továbbképző házban voltak az összejövetelek. Az egyházmegyei ifjúsági központ nyári ünnepségei immár hagyományosak, melyeket különböző játékok, vetélkedők tették színesebbé. /B.Cs.: Fiatalok nyári ünnepsége. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 13./"
2003. július 20.
"Incze Dénes szerkesztésében megjelent - az Erdély katolikus nagyjai című impozáns kiadvány. Mintegy 350 oldalon mutatja be Erdély történetéből azokat az egyéniségeket, akikre büszkék lehetünk. A könyv megrendelhető a szerző címén a tusnádfürdői plébániáról. /Könyvajánlás. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 20./"
2003. július 20.
"Tíz évvel ezelőtt Bálint Lajos akkori gyulafehérvári érsek kezdeményezésére indult az erdélyi mezőgazdaság fellendítését célzó program, a Caritas-szervezet szerves részévé alakulva. Gyergyószentmiklóson mintagazdaság alakult, gépkörök szerveződtek, a gazdák munkáját segítendő, a házi gazdaságokat fellendítendő képzési program indult. Mindezt ünnepelték Gyergyóban júl. 10-11-én a szép számban összegyűlt hazaiak, a programokban részt vevő fiatal gazdák, a külföldi támogatók és vendégek. /Bm: Tíz éves a Caritas mezőgazdasági részlege. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 20./"
2003. július 27.
"A Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Kara keretében a 2003/2004-es tanévben magiszteri képzés kezdődik. A képzés célja az egyházatyák korának. A magiszteri képzés előkészítő mozzanata a doktori képzésnek, mindenekelőtt az egyháztörténelmi interdiszciplináris vonzatai révén. /Patrisztikus teológia - magiszteri képzés. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 27./"
2003. július 27.
"A Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia kara keretében doktori képzésre van lehetőség - egyháztörténelmi témával -, amely elsősorban kutatási tevékenységet jelent a vezető tanár irányítása mellett. A doktorképzést (PhD) dr. Marton József egyetemi tanár irányítja. A képzés formája: nappali (4 év), illetve látogatás nélküli (6 év). /Doktori képzés. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 27./"
2003. július 27.
"Dr. Szögi László, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke, az ELTE tanára 1997 óta segíti irányító-szervező munkájával a gyulafehérvári főegyházmegye levéltárainak rendbetételét. Most Kolozsváron a gyulafehérvári érseki levéltár levéltárosa, Csala Rita segítségével az erdélyi Római Katolikus Státus levéltári anyagának költözési munkálatait vezette a Szent Mihály templom oratóriumából a Szentegyház (Iuliu Maniu) utca 5. szám alatti, e célra kialakított, jól felszerelt új helyiségbe. A közel 120 folyóméter irat (az 1780-as évektől az 1948-as államosításig) viszonylag jó állapotban maradt meg a templom tornyában, bár az 1930-40-es évekből a vártnál kevesebb okmányt találtak. Ez arra mutat, hogy 1945 után valakik már megbolygatták az állományt. De a megmaradt akták is nagyon értékes kincsei a több évszázados múltra visszatekintő Katolikus Státusnak és az egész erdélyi római katolikus egyháznak. Most csak a költözést, tisztítást és az iratok évrendi sorrendbe való rendezését bonyolították, az alapos számbavétel egy későbbi időpontban történik majd meg. /Új székhely a Státus levéltárának. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 27./"
2003. augusztus 3.
"A Rákóczi Szövetség idén is megrendezte a Kárpát-medencei magyar kispapok találkozóját júl 15. és 20. között. A találkozónak idén is a pannonhalmi apátság adott otthont. A találkozó célja szorosan összefügg a szövetség célkitűzéseivel: összekötni a magyarokat a határokon innen és túl, erősíteni őket nemzeti öntudatukban és hivatásukban. A gyulafehérvári Hittudományi Főiskola kispapjai közül 15-en voltak jelen ezen a programsorozaton. A találkozó fővédnöke, Beer Miklós újonnan kinevezett váci megyéspüspök nyitotta meg a rendezvényt, Beer Miklós a szemináriumokért felelős püspök a Magyar Katolikus Püspöki Karban. Olaffson Placid bencés atya tartott "élménybeszámolót", tíz évig volt ugyanis orosz munkatáborban. Nagyon jól feltalálta mindig magát, s a túlélés négy szabályát mondta el, amelyek manapság is érvényesek: 1. Ne panaszkodjunk, vagyis ne dramatizáljuk a szenvedést; 2. Az élet apró örömeit kell keresni; 3. Fontos az önbecsülés: mutassuk meg, hogy mi képesek vagyunk; 4. Ha van hova kapcsolódni, könnyebb a szenvedést elviselni. Dr. Bolberitz Pál, a PPKE filozófiatanára a papságáról beszélt. Este Balogh Zoltán protestáns lelkész tartott előadást, aki Orbán Viktor tanácsadója volt, most pedig a köztársasági elnöki hivatal munkatársa. A kispapokat kirándulásra vitték. Voltak Veszprémben, Tihanyban, Budapesten, ahol az Országházban láthatták a Szent Koronát, majd a Terror Házát. /Kicsi István: Hiteles papokra vár a jövő. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 3./"
2003. augusztus 10.
"Még idén megoldódik a legnagyobb romániai kisebbség, a magyarok azon igénye, hogy saját, elkülönített felsőfokú oktatási intézményük legyen - jelentette ki Mircea Iustian, a szenátus emberi jogi és kisebbségi bizottságának delegációjának vezetője Budapesten. A kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáról van szó - fejtette ki Stefan Margineanu, a küldöttség tagja az MTI kérdésére válaszolva azután, hogy a küldöttség Kaltenbach Jenővel, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosával folytatott eszmecserét. Romániában csak egy ombudsman működik, de - a magyar tapasztalatok alapján is - célszerűbb volna több, szakosított ombudsmani hivatal létrehozása. A szenátus tagjai kifejtették: Romániában is több nemzeti kisebbségi csoporttal kapcsolatban merülnek fel problémák, és Magyarországhoz hasonlóan országukban is a cigány közösség részéről fogalmazódik meg a legtöbb reklamáció. Románia megfontolja a magyar kisebbségi önkormányzati rendszer tapasztalatait, annál is inkább, mivel Romániában az egyesületekbe szerveződő kisebbségek a magyarországinál kevesebb állami támogatást kapnak. /Elkülönített magyar felsőfokú oktatás Kolozsváron? = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 10./"
2003. augusztus 10.
"A katolikus értelmiségiek nyugaton működő szervezete, a Pax Romana 1991-ben telepedett haza Magyarországra, majd 1993-ban a gyulafehérvári főegyházmegyében is létrejött a Romániai Magyar Pax Romana. Az eltelt évtized folyamán az induláskor lelkesedők egy része lemorzsolódott; sokan elhagyták az országot. A papság részvétele az értelmiségi mozgalomban gyakorlatilag szinte teljesen az alapításban való részvételre korlátozódott. Az egyháznak szüksége lenne arra, hogy plébániai, egyházmegyei, egyházmegyeközti szinten számbavegye, mennyien vannak olyanok (értelmiségiek), akik igazán ismerni szeretnék az egyház szellemiségét, mai sorskérdéseit, továbbá, hogy kiket lehetne bekapcsolni a keresztény szellemi műhelymunkába. Az egyetemet elvégző katolikus hallgatók igen jelentős száma is hamar elhagyja az országot, az itthon maradók pedig szétszóródnak az országban. Jó volna, ha kialakulnának a helyi értelmiségi közösségek. Célszerű volna, ha az ilyen közösségek havonta (kéthavonta) találkoznának. Konferenciákat tarthatnának, klubokat létesíthetnének. Mindenképpen kezdeményezni kellene a régiókon átnyúló szakmai (foglalkozásbeli, hivatásbeli) csoportok működését. /Bura László: Merre, hogyan, erdélyi katolikus értelmiség? = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 10./"
2003. augusztus 10.
"A Maroshévízzel szomszédos Galócás kb. 3000 fős lakossága vegyes nemzetiségű és vallású. A római katolikus közösség itt kisebbségben van. Nagy eseményre készülnek, aug. 15-én templomszentelés lesz. A templom alig három év alatt készült el a hívek áldozatkészségének és a lelkes Salamon József plébános fáradhatatlan munkájának köszönhetően. Támogatást kaptak egy németországi plébániától, az Illyés Közalapítványtól és a román Kultuszminisztériumtól is.A templom a Magyarok Nagyasszonya nevet fogja viselni, a templomban középen a Magyarok Nagyasszonya festmény áll, körülvéve a közösség példaképeivel: Szent István király, Szent Imre herceg, Szent László, Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Margit, Boldog Özséb, Szent Pongrácz István, Boldog Apor Vilmos, Boldog Batthyány-Strattman László, Isten szolgája Márton Áron püspök és Petrás Incze János szerzetes. A festményeket a plébános elképzelése szerint Baróti Ádám szászrégeni művész készítette el. Az előző napon, aug. 14-én emlékműavatás is lesz. Az elmúlt rendszer két áldozatának tiszteletére állítanak emlékművet a galócásiak: Ábrahám Árpád volt gyergyóhodosi és galócási plébánosnak, akit 1958-ban a Szoboszlay-per vádlottjaként végeztek ki a zsilávai börtönben, és Lőrinc János Rajmond galócási ifjúnak, aki katonai szolgálata alatt az 1989-es események áldozata lett. /Portik M. Erika: Templomszentelés Galócáson. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 10./"
2003. augusztus 10.
"A temesvári egyházmegye Caritas-szervezetének sokoldalú tevékenységei közé tartozik a sérült és beteg gyerekekkel való foglalkozás. Mercifalván (Carani) a plébánia épülete adott otthont ezeknek a fogyatékossággal élő gyerekeknek. A német hívek kivándorlása után a temesvári püspökség a teljes plébániaépületet Szűz Mária Nappali Otthon néven működő intézménnyé alakította át, jelenleg 12 gyermek számára. Ők reggeltől délután 4 óráig tartózkodnak az otthonban. A szülők számára nagy segítség ez az otthon, mivel amíg ott vannak a gyerekek, a szüleik néhány órára felszabadulnak, végezhetik munkájukat, elláthatják a ház körüli tennivalókat. Az otthonban megtanítják a gyermekeket evőeszközöket használni, rajzolni, papírból különböző dolgokat készíteni, tornázni, ülni, állni, járni, beszélni és énekelni. Egy német alapítvány évek óta anyagilag segíti munkájukat, egy új mikrobuszt is kaptak. A nappali otthon nemrég ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. /Boér Jenő: Tizedik évforduló Merczifalván. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 10./"
2003. augusztus 17.
"Nagybányán a Szentháromság plébánia és a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület közös rendezésében idén negyedik alkalommal emlékeznek meg Szent István királyról, Nagybánya védőszentjéről. A rendezvénysorozat aug. 17-én kezdődik a Deák Endre vezette nagykárolyi Collegium Régizene Együttes előadásával. Kapnikbányán a város két jeles szülötte, Born Ignác (1742-1791) és Papp Simon (1886-1970) geológus és mineralógus előtt tisztelegtek a római katolikus templomban megtartott ökumenikus istentiszteleten, majd egy emléktábla leleplezésével és a munkásságukat bemutató kiállítással. A gyűjtemény a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum, valamint a Máramaros Megyei és az Ásványtani Múzeum közreműködésével kerülhetett bemutatásra. Cantate Dominum Canticum Novum! (Énekeljetek az Úrnak új éneket!) címmel aug. 18-án rendezik meg Nagybányán, a Szentháromság templomban a már hagyományossá vált énekversenyt. Ugyanezen a napon este a templomban orgonahangverseny lesz, amelynek előadója Kristófi János Zsigmond, a nagyváradi székesegyház orgonistája, a zenepedagógiai egyetem tanársegéde. Aug. 20-án, Szent István király napján a templom Schola Rivulina ifjúsági kórusa rendez szabadtéri koncertet Czol Ernő karnagy vezetésével. Színházi előadás is lesz a Németh László Gimnázium diákszínjátszóinak fellépésével. A Magyar Házba várják Sára Sándor neves magyar filmrendezőt, akinek A vád és a Magyar nők a Gulágon című filmjeiből vetítenek részleteket a beszélgetésre is lehetőséget nyújtó közönségtalálkozón. /Rencz Gizella: Szent István-napok - 2003. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 17./"
2003. augusztus 17.
"Aug. 6. és 10. között Nagyváradon rendezték a 2-3 évente tartott országos katolikus ifjúsági találkozót, sorrendben a IX-iket. Az idei találkozónak a nagyváradi görög katolikus püspökség adott otthont, s biztosított lehetőséget az ország minden sarkából érkezett több mint 2100 fiatalnak a vidám és elmélyült együttlétre. Köztük 100-150 magyar fiatal is volt. A találkozó záró szentmiséjén részt vett Roos Márton temesvári püspök és Tamás József gyulafehérvári segédpüspök. A találkozón aug. 14-én jelen volt Jakubinyi György érsek és Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök is. Schönberger Jenő románul prédikált a fiataloknak, pár szót szólt a magyar fiatalokhoz is, egy-két mondatban összefoglalta prédikációja lényegét. Ekkor a román fiatalok soraiból morajlás hangzott fel. A négynapos találkozó folyamán egyetlen magyar nyelvű előadás sem hangzott el, így nem is csoda, hogy sok magyar fiatal inkább alternatív tábort, találkozót választott. Ezt a szervezési hibát Nagy-György Attila gyulafehérvári ifjúsági lelkész próbálta orvosolni azzal, hogy összegyűjtötte a gyulafehérvári, temesvári, váradi és szatmári egyházmegyék magyar fiataljait. Ezt a kiscsoportot megtisztelte jelenlétével Jakubinyi György gyulafehérvári érsek is. /Veres Levente: Országos Katolikus Ifjúsági Találkozó. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 17./"
2003. szeptember 7.
"Csicsókeresztúron a felújított plébánia épületében működő gyermekotthonban 8 kisgyermeket gondoznak. Az önfeláldozó gondozónő a gondozás mellett mos, főz, vasal, takarít, altat... Vicében, a Szent István házban 5 pici gyermeket nevelnek. Lőrinczi Károly vicei plébános elmondta, hogy három testvért azért vállaltak föl, mert apja, anyja a börtönben van, és a gyerekek utcára kerültek. A másik két gyerek anyja elhagyta a családját. Egyik testvérkéjük éhen is halt emiatt. Ezért befogadták e két testvért. Januártól működik házuk, eddig a fenntartásra semmi segítséget nem kaptak. A plébános mindenkit kér, segítsen rajtuk. /bm: Vicében jártunk. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 7./"
2003. szeptember 7.
"Júl. 31-én, 90 esztendős korábanaz Ohio állambeli Youngstown-ban elhunyt dr. Fabó Imre néhai magyar királyi csendőrtiszt, az Amerikai Magyar Egyházak és Egyesületek Nagybizottságának társelnöke, az erdélyi katolikus, református iskolák és más intézmények támogatója, aki annak idején a pécsi Szent Erzsébet Egyetemen jogtudományból szerzett doktorátust. Mindvégig kitartóan segítette a Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Provincia egyesült államokbeli kusztódiáját (különösképpen az annak youngstown-i anyaházában dolgozó atyákat), egészen 1992-ben történt megszüntetéséig. A romániai rendszerváltás után alapítványokat hozott létre a jól tanuló szegény sorsú erdélyi diákok megsegítésére. A nagybizottsággal karöltve ösztöndíjban részesítette a csíkszeredai Segítő Mária és a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet katolikus líceum, a székelyszentléleki Benedek Fidél Általános Iskola és a kolozsvári Református Kollégium sok növendékét. Adományaiból juttatott a kolozsvári egyetemi fokú Protestáns Teológiai Intézet hallgatóinak, csakúgy, mint a borzonti (Hargita megye) általános iskolának és óvodának, a kolozsvári Hallássérültek Intézetének, az erdélyi ferences világi rendnek s a gyimesbükki fiataloknak. Sok-sok "keresztapaságot" vállalt, a fiatalokkal rendszeresen találkozott, amikor tehette, részt vett ballagási ünnepségükön, és díszvacsorával vendégelte meg őket. /Elhunyt dr. Fabó Imre. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 7./"
2003. szeptember 21.
"Szeptember első hetében Roos Márton temesvári megyéspüspök lelkipásztorok egy csoportjának kíséretében a nagybecskereki (Szerbia) egyházmegye vendége volt. Az ott töltött napok tovább mélyítették a két testvéregyházmegye között fennálló baráti kapcsolatot. Szeptember 14-én újabb látogatásra került sor. Böcskei László általános helynök a Versec mellett emelkedő Kálvária-hegyi Szent Kereszt kápolnában mutatott be ünnepi szentmisét a kápolna búcsúja alkalmából. /Verseci látogatás. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 21./"
2003. szeptember 21.
"Tordatúr katolikus temploma a második világháborút követő években erősen lepusztult. Néhai Veres János sinfalvi plébános romokból építtette újra az istenházát. Kádár István kolozsvár-monostori plébános népes gyülekezete mellett elvállalta a tordatúri szórványt is.Kádár István plébános kiérdemelte az építő pap elnevezést. A kolozsmonostori egykori apátsági templom visszaállítása és a plébánia épületének kibővítése után az idén Tordatúron újabb építkezésbe kezdett: a romos plébániaépületből tetőtérbeépítéssel lelkigyakorlatos és zarándokházat, turistaszállást varázsol. A turistaszállás felépülése után jövedelmezni fog, abból pedig hozzá lehet látni a templom felújításához. Kádár István édesanyja mindhárom gyermekét az egyháznak adta, mindhárman papok. /Schuller Mária: Vagyunk, amíg építünk. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 21./"
2003. szeptember 21.
"Az utóbbi hetekben országszerte azt beszélik, hogy az erdélyi ferences provincia átadta a máriaradnai pápai kis bazilikát, azaz lemondott volna a híres kegytemplomról. Páll Leó, a Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója a vele készített interjúban elmondta hogy jelenleg kevesen vannak ahhoz, hogy megfelelő módon el tudjanak látni két kegyhelyet. Máriaradnai templomuk lelkipásztori ellátását egy időre átvállalja tőlük a temesvári egyházmegye. Amikor majd számbelileg növekednek, hivatásunkban erősödnek, akkor szeretnének ismét közösséget küldeni Máriaradnára. /Fodor György: Káptalan után, megerősödés előtt. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 21./"
2003. szeptember 28.
"Csíkszeredán a Segítő Mária Líceumban 306 diák kezdte el tanulmányait. A katolikus líceumban a fiatalokat Farkas Ibolya igazgatónő köszöntötte. Az osztályfőnöki órát a Tamás József püspök által celebrált Veni Sancte szentmise követte. Az egyház visszakapta az 1948-ban államosított csíkszeredai gimnázium épületét. Az 1989-es változásokat követően újraalakuló Segítő Mária Római Katolikus Teológiai Líceum mostanig az épületben csupán "bérlőként" és az állami Márton Áron Gimnázium vezetőségének jóvoltából használhatott tantermeket. A birtokviszony ezentúl megfordul. /Csúcs Mária: Új kihívások küszöbén. Tanévkezdés a csíkszeredai Segítő Mária Líceumban. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 28./"
2003. szeptember 28.
"Szatmárnémetiben a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontban Reszler Mihály négyévi igazgatói munkássága után most új igazgató került az intézmény élére, Ádámkó István. /Új igazgató a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont élén. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 28./"