"Galócás 2927 lakosból ma 888-an magyarok. A magyar tanulók a román iskola magyar tagozatán tanulnak. A galócási magyar lakosságnak nincs temploma, csak kápolnája. A galócási közösség a fennmaradásért küzd. Templomot és körülötte egy egész komplexumot szeretnének építeni, hogy legyen hol összegyűlniük ünnepelni. Jenei János plébános elkezdte a tervet, utóda, Salamon József folytatja: megkezdődött a templom építése. Elkészült az alap, amelyet Tamás József püspök június 17-én megáldott. Az építkezésben a hívek kalákában is segítenek. Galócásnak 1998 óta van cserkészcsapata. /Salamon József: Galócás álma. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 29./"

"Több felvétellel mutatta be a Marosszentgyörgy védőszentje tiszteletére emelt Szent György-oszlopot a Harangszó, a marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség kiadványa, júliusi számában. A templomudvarban emelt emlékmű készíttetője Birtalan István, tervezője Konrád Árpád műépítész, faragói Kiss Ákos és Szántó Árpád. A sárkánnyal (a mindenkori gonosszal) küzdő ifjú Szent György lovag történetét cserefába faragták. /Szent György-emlékmű. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 29./"

"Egyházi hírmondó, Szemikurír a címe az új kiadványnak, amelyet a nagykárolyi Pietas Keresztény Kulturális Egyesület és a Kalazanci Szent József Római Katolikus Teológiai Líceum jelentetett meg júniusban. A lap Nagykároly és környéke egyházi életének hírmondója akar lenni, emellett a katolikus líceum tevékenységének is tükre, mint Szemi(náriumi)kurír. Egeli Ferenc spirituális a 2004-ben sorra kerülő szatmári egyházmegyei zsinatról, s annak történetéről számol be. A Könyvespolc rovatban Visnyai Csaba, a katolikus líceum igazgatója két, Kaplonyhoz kapcsolódó, a közelmúltban megjelent kötetet mutat be. A Lendítse, kistestvér a nemrég elhunyt dr. Tyukodi Mihály pápai prelátus és teológiai tanárnak, Kaplony szülöttének állít emléket önéletrajzi jellegű és róla szóló, rá emlékező írások gyűjteményével. A másik könyvet, A Báthoryak valláspolitikája címűt, történelmet kedvelő olvasóknak ajánlja. Ennek a kötetnek a szerzője ugyanaz a dr. Tempfli Imre, aki az előbbi kötet szerkesztője is. /Rencz Gizella: Új egyházi kiadvány. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 5./"

"Megjelent Bartalis János jelenleg dévai templomigazgató, történész könyve Halálra ítélve főcím alatt az erdélyi ferencesek története 1949-1989-ig. A könyv forrásjellegű. Az itt összegyűjtött adatok segítségével fogják megírni majd a ferences provincia történelmének újabb fejezetét. A könyv szerkesztője és egyben írója tizenkét ferences kéziratos visszaemlékezését - P. Balázs Aba, fr. Bálint Rókus, P. Bartók Albert, P. Benedek Domokos, P. Bíró Antal, P. Daczó Lukács, fr. Daian Szabin, P. Ferencz Ervin, P. Kádár István, P. Márk József, P. Pap Leonárd, P. Szalontai Barnabás, - valamint dr. P. Bálint Szálvátor és dr. Boros Domokos P. Fortunát kéziratait, P. Puni Emil jezsuita ex-provinciális szóbeli vallomását és saját élményeit használta fel forrásként. A könyvet a Szent István királyról elnevezett ferences rendtartomány (felelős kiadó Böjte Csaba OFM) adta ki. /Fodor György: Új egyházi kiadvány. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 5./"

"Az Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége július 19-20-án tartotta éves konferenciáját. Kiadott állásfoglalásuk szerint az elmúlt tizenegy évben társadalmi szinten elodázódott az átfogó igazságtétel, így nem került sor erkölcsi megtisztulásra és a kommunista rendszer áldozatainak méltányos kárpótlására. Az egyházak kötelessége saját hatáskörükben is elősegíteni ezen előfeltétel megvalósulását. - A nyilatkozat üdvözölte a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt. E törvény eszmei téren helyreállítja a magyar nemzet egységét, ugyanakkor elősegíti az anyaország határain túli nemzetének szülőföldön való megmaradását és fejlődését. /Állásfoglalás közéleti kérdésekben. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 5./"

"A gyulafehérvári egyházmegyében minden nyáron megszervezik a hittanárok lelkigyakorlatos továbbképzőjét Székelyudvarhelyen. A katekétikai bizottság titkára, Daniel Ernő és a főegyházmegyei tanfelügyelő, Horváth István marosújvári plébános hónapokkal ezelőtt megkezdte a szervezést. Az idei továbbképző júl. 10-14-e között volt. Daniel Ernő kifejtette, hogy a továbbképzőnek kettős célja van: egyrészt lelki és szellemi gazdagodás a résztvevők számára, ugyanakkor a szórványban élő hitoktatók öntudatának megerősítése. Mintegy 140-en gyűltek össze, szinte hiánytalanul. A meghívott előadó Rédly Elemér professzor, a magyarországi katekétikai bizottság titkára volt, hittankönyveket írt és a legmodernebb tanterv összeállításában is részt vett. Jelenleg a győri teológiai főiskola katekétikai tanszékének vezetője, ugyanakkor aktív plébános és hitoktató. A tanfolyam után Rédly Elemér megállapította, hogy Erdélyben a helyzet bizonyos szempontból kedvezőbb. A magyarországi légkör sokkal ridegebb és liberálisabb. /Bereczki Silvia: Vélemények a katekétikai továbbképzőről. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 12./"

"Környezet és nevelés címmel tartották meg július 6-16. között Illyefalván, a budapesti Sándor-kör (ökumenikus pedagógus szervezet) és a Kárpát- medencei Háló szervezésében azt a pedagógus-továbbképző tábort, amelynek célja a nevelők nevelése és a kölcsönös felelősség tudatosítása volt. A tábor előadói és résztvevői, erdélyi, magyarországi, felvidéki és vajdasági pedagógusok, illetve jövendőbeli pedagógusok voltak. A művészeti környezetről tartott előadásában Andrásfalvy Bertalan, a Pécsi Tudományegyetem néprajztanára hangsúlyozta, hogy a művészeti nevelés mellőzése a csupán száraz tudományosságra és elméletre beállítódott iskolai oktatásban káros hatással lehet a gyermeki lélekre. Mezey Katalin költő és Oláh János író-szerkesztő az irodalmi környezetről szólva szomorúan állapították meg, hogy az utóbbi évtizedekben az irodalom mint érték háttérbe szorítódott, és valóban értékes művek, fontos szerzők maradnak ki az iskolai oktatásból, a színházakban mellőzik a színvonalas magyar drámát, a könyvesboltokból kiszorulnak a magyar verseskötetek, hiszen többnyire csak a divatos külföldi regényekre van igény. A tábor témái között a magyar történelem is helyet kapott: Kisgyörgy Zoltán, a Háromszék szerkesztője előadása és Molnár Imre budapesti értekezése révén. A nyelvi környezetről, a hagyományok átörökítésének fontosságáról beszéltek Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyelvészprofesszora, Mucsányi János, a Duna TV szerkesztője és Tánczos Vilmos, a BBTE néprajztanára. Elek István magyarországi író és politikus a politika ismeretének mint a világban való eligazodás eszközének fontosságát emelte ki. /Deák Tünde Klaudia: Pedagógustábor környezetünk érdekében. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 12./"

"Elkészült a szatmári római katolikus egyházmegye honlapja a következő internetcímen: http//: ercsm.p5net.ro. A honlapon megtalálható az egyházmegye sematizmusa, valamint folyamatosan frissített hír és információs rovat. A tervek szerint a jelenlegi változat a közeljövőben folyamatosan fog bővülni újabb rovatokkal és linkekkel. /A szatmári egyházmegye a világhálón. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 12./"

"A erdélyi ferencesek három alkalommal emlékeztek arra, hogy 50 éve elhurcolták őket, megköszönve Istennek a megpróbáltatás, a hűség és a túlélés kegyelmét: Kaplonyban jún. 13-án, Csíksomlyón aug. 11-én és Máriaradnán aug. 20-án. A Szent István királyról nevezett erdélyi ferences rendtartomány szerzeteseit 1951. aug. 20-án éjjel az állambiztonsági rendőrség teherautón a máriaradnai zárdába, kényszerlakhelyre hurcolta. Az állam 1948-ben rendeletileg feloszlatta a tanító és betegápoló rendeket, a többitől önmaga feloszlását követelte. Mivel az erdélyi ferencrend nem volt hajlandó önmagát feloszlatni, az állam erőszakhoz folyamodott, és azt remélte, hogy a testvérek az éhség, a zsúfoltság, neuraszténia miatt önként elhagyják a kényszerlakhelyet, s így a rendet is. De nem így történt! A rend feloszlatásának kísérletét súlyos próbák előzték meg. 1948-ban csak titokban tarthatták meg a káptalant, amely P. Benedek Fidélt választotta meg tartományfőnöknek. Az állam megszüntette a Szerafikumot (fiú nevelőintézet), a novíciátust, a rendtartományfőnökséget és a kolozsvári nyomdát, 1949-ben pedig a rendi teológiát Vajdahunyadon. Ingó és ingatlan javaikat államosították, a templom kivételével. A diákokat, novíciusokat, klerikusokat és laikus testvéreket szülőfalujukba szállították. Több atyát bebörtönöztek, másokat heteken, hónapokon keresztül a rendőrségen vallattak, vagy kényszermunkára vittek. 1951-ben Máriaradnán kényszertáborban volt a 122 ferences szerzetes. Elhatározzák, hogy három elv szerint fognak élni: 1. önként nem oszlatják fel a provinciát, 2. senki sem hagyja el a tábort, 3. szétszórásuk esetében a Regula és a lelkiismeretük szerint cselekszenek. A kényszertábor házfőnöke P. Pöhacher Balázs, helyettese P. Écsy János, segítőjük a négy definitor. A rendház vezetőinek emberfeletti nehézségekkel kell megküzdeniük: a testvérek elhelyezése - szörnyű zsúfoltság -, élelem beszerzése, főzés, étkezés, mosás... Sem fizetésük, sem jövedelmük. Szerzetesi életük középpontjában a lelkiélet állt: közösen imádkoztak, elmélkedtek, minden nap miséztek. Szellemi igényeiket a teológiai tanítás, "szabadegyetemi" előadás, újságírás, éneklés, lelkipásztorkodás elégítette ki. 1952 tavaszán a kolostor szomszédságában lévő laktanyába szovjet katonákat hoztak. Ezért a testvéreknek Máriaradnát el kellett hagyniuk. Számukra három új kolostort jelöltek ki: Dés, Esztelnek és Kőrösbánya. Ide a testvéreket az elöljárók osztották be. A legjelentősebb a dési ház. Itt voltak a legtöbben, itt voltak a rendi vezetők és a teológiai tanárok a klerikusokkal együtt. Intenzív lelki, szellemi és fizikai munka folyt. A klerikusok befejezik teológiai tanulmányaikat, és az állam tilalma ellenére Márton Áron megyéspüspök pappá szentelte őket. Az állami tilalom miatt új tagokat nem vettek fel. A ferencesek a kényszertábor megpróbáltatásait türelemmel viselték, ezért hamis vádak alapján letartóztatták, börtönre ítélték a rend vezetőit és a teológiai tanárokat, hogy megfélemlítsék a többieket. Házkutatásokat tartottak, rendőrségen tartották őket, lehallgatókat szerelnek be celláikba, éjjel-nappal zaklatták, besúgásra kényszerítgették őket. Végül a plébánia alkalmazottain (két atya és két testvér) kívül mindenkinek el kellett hagynia Dést. 1967-ben Fidél főatya megállapította, hogy fizikai kényszert szenvednek, idegileg tovább nem bírják a szenvedéseket. Megengedte, hogy a testvérek elhagyják Dést, és az egyházmegye szolgálatába álljanak. Márton Áron püspök befogadta őket, és az atyákat lelkipásztoroknak nevezte ki, a testvérek pedig megfelelő szolgálatot kaptak. P. Boros Fortunát exprovinciális vértanú a Duna-csatornánál éhenhalt. 37 ferences szenvedett börtönt, másokat megvertek, éheztettek, lelkileg, erkölcsileg kínoztak, megaláztak. Közülük senki nem lett besúgó, áruló. 56 testvér élte túl a negyven évi megpróbáltatást. Ma 19 él közülük. Emlékeik megszépültek. A szenvedéseket lelkileg feldolgozták. Nem éreznek haragot. A változás után a rend azonnal újjászerveződött, jelölteket vett fel, a provincia újjászületik. A jelöltek itthon készülnek a ferences életre, a novíciusok Szécsényben, a klerikusok pedig Szegeden. Ma 65 tagja van rendtartománynak. /Fr. János: Ötven éve történt. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 19./"

"Két Kárpát-medencei találkozót szervezett a katolikus közösségeket tömörítő Háló-mozgalom Pannonhalmán. Júl. 16-20. között a Kárpát-medencei keresztény közösségek és lelkiségi mozgalmak magyar lapjainak munkatársai találkoztak. A szakmai továbbképzőn az előadások és szemináriumok keretében, a szakma jeles képviselői segítségével a hír- és publicisztikai műfajokkal, sajtónyelvvel, lapszerkesztéssel kapcsolatos, illetve retorikai ismereteiket gazdagíthatták a vajdasági, kárpátaljai, erdélyi, felvidéki és magyarországi résztvevők. Ezen a továbbképzőn közel 20 erdélyi katolikus kiadvány munkatársa vett részt. Szintén Pannonhalmán, júl. 23. és 27. között ifjúsági kommunikációs műhelyt szerveztek. A Kötőjel című rendezvényre a Kárpát-medencei egyházi és állami magyar középiskolák diákjai, tanárai, hitoktatói közül százhúszan érkeztek. Az ünnepélyes megnyitón Kosik Júlia, a program tervezője és a Háló kommunikációs szekciójának vezetője, Binzberger Ákos pannonhalmi alperjel, valamint Puchard Zoltán, a Háló-mozgalom szervezője és társelnöke köszöntötte a résztvevőket. A kommunikációs műhelyt és a lapkészítők továbbképzőjét a Duna Televízió Rt. valamint a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. /Csúcs Mária: Erdélyiek Pannonhalmán. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 19./"

"A Gyimesfelsőlokon levő Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum Haranghy Sándor tervezte épülete az egymásra figyelés, az egy és oszthatatlan nemzetben való gondolkodás jelképévé vált. A 3000 lelkes magyarlakta katolikus községben évente több a keresztelő, mint a temetés. Berzsán Lajos atya, az igazgató arról tájékoztatott, hogy kinőtték az épületet, új épület kell, hogy még egy kilencedik osztályt indíthassanak. A tanulók helyből, a megyéből és a szomszédos megyékből érkeznek. Az épület alapkövét már elhelyezték. Gyimesbükk végén, a hajdani ezeréves határon még áll a Szent István kápolna, 1919-ig a határőrség istenháza. /Tüzes Bálint: Napszentület Erdély határán. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./"

"A brassó-belvárosi plébánia egyetemista ifjúsági közösségének eredete az 1990-91-es évekre vezethető vissza. Bara László káplán vállalta, hogy hetente a plébánián vezeti a találkozókat. Később Nagy-György Attila káplán bevonta a nem egyetemista fiatalokat is. 1996 őszén szervezték meg először brassói szinten az erdélyi egyetemista találkozót temesvári, vásárhelyi, kolozsvári fiatalok részvételével. 1999 őszén szervezték meg másodszorra Brassóban a Keresztény Egyetemisták Találkozóját. Az újonnan épülő Szentkereszt templom szolgálati lakásában helyet kapott nemcsak a főegyházmegyei Ifjúsági Iroda, hanem a Brassói Katolikus Egyetemi Lelkészség is, ahová várják a Brassóban tanuló egyetemistákat. /Egyetemisták brassó-belvárosi közössége. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./"

"Csíkszeredán aug. 4-én szentmise keretében helyezték el az új millenniumi templom alapkövét. A szentmisét Tamás József segédpüspök mutatta be. Az új templommal, amit Makovecz Imre budapesti és Bogos Ernő csíkszeredai műépítész tervezett, a 12 000 lelket számláló Szent Kereszt plébánia híveinek biztos otthona lesz. /Csúcs Mária: Új millenniumi templom Csíkszeredának. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./"

"Csíksomlyón tartották a Szent István királyról elnevezett erdélyi ferences provincia idei nyári nagytalálkozóját aug. 9 és 12-e között. Az erdélyi ferences rendtartománynak jelenleg 63 tagja van, akik 14 rendházban tevékenykednek. A csíksomlyói kegytemplomban tartott legtöbb ünnepségen jelen voltak a csíksomlyói klarissza rendház szerzetesnői. Az érseki szentmisét követően az 50 évvel ezelőtt kényszerlakhelyre hurcolt testvérek vallomásaiból összeállított, Halálra ítélve című könyvet mutatták be. /Csúcs Mária: Krisztus tekintetét keresve. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./ Aug. 11-én, az erdélyi ferences kisebb testvérek (ferences barátok), klarissza nővéreke, a Ferences Világi Rend tagjai, a rendtartomány tagjainak szülei Jakubinyi György érsekkel és a csíki medence paptestvéreivel együtt ünnepelték a múltat. Emlékeztek a kommunista üldöztetések idején elszenvedett megpróbáltatásokra. /Damján testvér: Ma ismét emlékezni akarunk.... = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./"

"A nagyváradi Ady Endre Sajtó-kollégium az egyházi újságíró szak sikerén felbuzdulva felvételi vizsgát hirdet a 2001-2002. tanévre. A képzés egyedülálló a magyar nyelvterületen. /Egyházi újságírás. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./"

"A mezőségi Mócs neve - Mochy - először 1219-ben fordult elő oklevélben. Templomát az évszázadok folyamán többször tatarozták az épületet, a 20. század végére ismét romos állapotba került. Teljes felújításához 1998-ban kezdtek hozzá, s 2001 nyarára fejezték be a munkát a helybeliek hozzájárulásával. A kívül-belül megújított templom megáldására szept. 22-én, kerül sor. Albert Imre plébános és mócsi hívei szeretettel várják az ünnepségre a híveket. /Életjel a szórványból. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 9./"

"Magyarszarvaskenden, augusztus 19-én áldotta meg dr. Czirják Árpád pápai prelátus a Venczel Árpád kolozsvári szobrász által újonnan restaurált 18. századi barokk oltárt. Az ünnepi szentmisén Jakab Gábor, a Keresztény Szó főszerkesztője prédikált. /Felújított barokk oltár. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 9./"

"A csíksomlyói kegytemplom 1931-ben készült Geyer Józsefnek, a budapesti zeneművészeti főiskola tanárának tervei alapján, a korábbi orgona szekrényének és sípanyagának részbeni felhasználásával. Walter Kindl temesvári professzor jelenleg végzi az orgona javítását. /Megújul a csíksomlyói orgona. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 9./"

"Nagykárolyban az idei Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én a római katolikus nőszövetség felhívására az édesanyákért imádkoztak. Este a Kalazanci Szent József templomban a debreceni Ifjú Zeneművészek Nemzetközi Nyári Akadémiája zenekarának a hangversenyére került sor, amelyet Kovács Zoltán vezényelt. Közreműködött Gyöngyössy Zoltán fuvolaművész és Fátyol Rudolf hegedűművész, a szatmári filharmónia igazgatója. /Igazi ünnepnap volt. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 9./"

"Az épített örökség felújítására szakképző program záróünnepségét tartották augusztus 25-én a bonchidai Bánffy kastély udvarán. A hazai, magyarországi és nagy-britanniai intézetek által szervezett képzésen több mint 30 ács, kőműves és kőfaragó sajátíthatta el a történeti épületek helyreállításának mesterfogásait. A programban részt vett mintegy 20 építész, építőmérnök, művészettörténész-hallgató, s a Babes-Bolyai Egyetem keretében tartott műemlékvédelmi szakképző tanfolyam 30 hallgatója itt végezte gyakorlatát. Az angol szakemberek irányításával felújították a volt konyhaépület romos saroktornyát. /Bonchida 2001. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 9./"

"Dr. Christoph Schönborn, Bécs bíboros-érseke romániai útja során, szept. 4-én Marosvásárhelyen találkozott az erdélyi magyar katolikusokkal. A marosvásárhelyi esemény fénypontja a Dr. Christoph Schönbornszékhelyének megáldása volt. "A világban a kultúrák és nyelvek sokszínűsége és gazdagsága létezik, és sajnos vannak összeütközések is a nyelvek és a kultúrák között. De csak egyetlen evangélium van. Ez az anyának az anyanyelve. Amikor hallgattam az éneketeket, még ha olyan nyelven énekeltétek is, amelyet nem értek, mégis megértettem, mert az anyanyelven szólt, a szív anyanyelvén"- jelentette ki a bíboros. A bíboros azt is említette, Bécsben számos magyar is él, akiket magyar lelkipásztorok szolgálnak. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek többször maga fordította a bécsi bíboros szavait az egybegyűlteknek. A találkozó szervezője Nagy József volt, a Katolikus Magyar Bibliatársulat vezetője. /Bodó Márta: Közös anyanyelvünkről. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 16./"

"egyháztörténeti írások /Glória Kiadó, Kolozsvár/. A könyv a Keresztény Szó /Kolozsvár/ folyóirat négy évfolyamának jelentősebb cikkeit, tanulmányait gyűjti egybe. /Könyvajándék. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 23./"

"Szept. 16-án dr. Jakubinyi György érsek ünnepi szentmise felszentelte Parajd új római katolikus templomát. /(Bajna György): Templomszentelés Parajdon. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./ A falu kincsét, a sókristály választotta formának Szekeres Gerő mérnök is a templom tervének készítésekor. Az előző templomot vizes helyre építették. A sóbánya vezetése gépekkel segített. Jakubinyi György érsek hangsúlyozta, hogy idén már 15 templomot szentelt. /Balla Árpád: Csoda Parajdon. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 30./"

"Szeptember 14-én Brassóban, az Astra munkásnegyedben dr. Jakubinyi György érsek felszentelte az új templomot, melynek homlokzatán három nyelvű felirat: Ave crux spes unica - Slavita cruce unica speranta - Üdvözlégy kereszt, egyetlen reményünk! áll. A bibliai szövegeket románul, magyarul és németül olvasták fel. Öröm a templomszentelés híre, de az ember arra gondol, hogy bizony nem is olyan régen többségükben magyarul énekeltek a jelen levő csángók szülei. Hitüket nem, de nyelvüket már elveszítették. A templom a különböző nyelven beszélő brassói katolikus közösségek együttélésének a színhelye lesz. /Felszentelték Brassó új és impozáns római katolikus templomát. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 30./"

"Svella Adél csíksomlyói csapata nagy sikerrel mutatkozott be Budapesten a Csíksomlyói Passió előadásával. Szeptember 7-én a szemlőhegyi barlang fölötti domboldalon, 8-án és 9-én a Ganz parkban adták elő Krisztus szenvedéstörténetét. /(Tarsoly): A Csíksomlyói Passió Budapesten. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 30./"

"Tíz éve, 1991. okt. 6-án jelent meg Kolozsváron a Vasárnap katolikus hetilap első száma. Négyoldalas volt kezdetben a Vasárnap, a harmadik oldal gyermekolvasóink számára fenntartva. Sokáig nem volt számítógép a Szent Mihály plébánia udvarának sarkában működő szerkesztőségben. /Schuller Mária: Így kezdődött... = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 7./ Csaknem fél évszázadig nem volt katolikus magyar lap Erdélyben, azután 1990 elején megjelent a Keresztény Szó, 1991-ben pedig megszületett a Vasárnap is. A lap szerkesztői feladatuknak tekintették, hogy az írott szó segítségével pótolják a katolikus nevelésben és kultúrában keletkezett 45 éves űrt. A Vasárnap sohasem volt üzleti, de öncélú vállalkozás, hanem a gyulafehérvári, szatmári, váradi és temesvári történelmi egyházmegyék katolikus magyarjaiért és velük élt, létezett, hangsúlyozta Fodor György. /Fodor György: Vasárnap - keresztényi, emberi és magyar sajtóhang. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 7./"

"Mert hősök voltak ők címmel díszelőadás színhelye okt. 5-én Arad kultúrpalotája. A 13 honvédtábornokra hagyományosan a Vesztőhelyen emlékeznek, ezúttal okt. 6-án délelőtt 11 órakor. Az emlékünnepségre meghívott vendég Gyulay Endre szeged-csanádi püspök. Délután 5-kor kezdődik a minoriták templomában az aradi vértanúk tiszteletére tartott szentmise, amelynek főcelebránsa és ünnepi szónoka Gyulay Endre püspök. Az istentiszteleten részt vesz Kartal Ernő minorita tartományfőnök Miskolcról. A szentmise után a gyülekezet a minorita rendház udvarán tiszteleg a Szabadság-szobor előtt. Az emlékünnepségek díszvendége Dávid Ibolya igazságügyminiszter, aki a magyar kormányküldöttséggel érkezett Aradra. /A vértanúkra emlékezve. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 7./"

"1991. okt. 6-án, az aradi vértanúk emléknapján jelent meg Vasárnap, a katolikus hetilap első száma, csaknem fél évszázados szünet után látott napvilágot katolikus lap. Okt. 9-én Kolozsváron, a Szent Mihály plébánia dísztermében emlékeztek a tízéves évfordulóra nagyszámú olvasó - papok és hívek, szerzetesek és szerzetesnők egyaránt - s természetesen a munkatársak, terjesztők, szerkesztők, valamint az újságot kiadó Gloria Kiadó és Nyomda vezetőségének jelenlétében. Ünnepi köszöntőt mondott dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, dr. Czirják Árpád kanonok, pápai prelátus, érseki helynök és Hoch Sándor, a Gloria igazgatója. Jakab Gábor pápai káplán, a lap főszerkesztője beszélt a lapról. A jelenlevők egy perces csenddel és imádsággal adóztak az alapító főszerkesztő, Bajor Andor író emléke előtt. A Vasárnap és az 1990-ben indult Keresztény Szó katolikus kulturális folyóirat sokoldalú, gazdag tartalmú. - Megjelent a Vasárnap Évkönyv 2002. /Fodor György: Tízéves a Vasárnap. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"

"A XX. század egyházi személyeinek állít emléket Az erdélyi vértanú börtönviselt és jelesebb elhunyt papok rövid életrajza című könyvében Jakab László. Méltó rájuk emlékezni, hiszen a távolabbi múlt nehéz évtizedeinek a tanúi, sok esetben a túlélői és helytállásukkal az Isten- és emberszolgálat példaképei. A felsorolt 96 életút hozzájárult az egyházközségek fejlődéséhez. /Jakab László újabb könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./ Múltidéző ez a könyv, amely a 20. századi papi életutakról lebbenti fel a fátylat, és csokorba köti javarészét. A szerző, Jakab László kanonok a legtöbbjüket közelről ismerte és tisztelte. A kilencvenhat élettörténetet három téma köré csoportosítja a szerző: vannak köztük vértanúk, akik Krisztusért és a hívő nyájért vérüket hullatták. Másokat a megfélemlítés és elrettentés végett kínzott meg és küldött börtönök poklába az egyházüldöző rendszer. Némelyeket pedig a töretlen hűség erénye tett a kortársak előtt jelessé. /Koncsag László: Múltidéző. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 28./"

"II. János Pál pápa megválasztásának 23. évfordulója tiszteletére dr. Jean-Claude Périsset érsek, a Vatikán romániai apostoli nunciusa okt. 18-án fogadást adott, amelyen részt vettek a római katolikus és a görög katolikus főpásztorok s a szerzetesrendek és -kongregációk elöljárói. A palotát, amely az apostoli nunciatúrának, száz éve, 1901-ben épült. Az 1920-as trianoni békeszerződés után a bukaresti kormány kezdeményezte a Szentszékkel való diplomáciai kapcsolatfelvételt, 1920. okt. 17-én Romániába érkezett Francesco Marmaggi apostoli nuncius. Az Apostoli Szentszék és Románia között 1927. május 17-én megkötött konkordátumot a román állam 1948-ban egyoldalúan felmondta, 1950. július 4-én felszólították a nunciust, hogy három nap alatt a Vatikán munkatársaival együtt képviselője hagyja el az országot. A kommunista hatóságok lefoglalták az épületet, elkergették az épület gondozásával megbízott apácákat. Elöljárónőjüket, a moldovai származású Ecaterina Clara Laslaut 1950-ben hamis vádak alapján letartóztatták és mint a Vatikán kémét börtönbüntetésre ítélték. Tizennégy évet töltött börtönben, 1964. április 20-án, általános amnesztiával szabadult. 1990. július 14-én boldogan lépte át újra a nunciatúra küszöbét. Az 1989-es decemberi események után a nunciatúra palotája visszakerült a jogos tulajdonos kezébe, majd 1992. november 5-én ünnepélyesen újra megnyitották. Azóta egymást követték apostoli nuncius-érsekként John Bukovsky (1990.XI.27.-1995.I.23.), Janusz Bolonek (5.V.1995 -30.IX.1998) és dr. Jean-Claude Périsset, aki 1998. december 9-én kezdte meg tevékenységét Romániában. /Fodor György: Tisztelgés a pápa előtt. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 28./"