Szept. 15-17. között Kolozsváron újságíróképzést szerveztek a Vasárnap hetilap szerkesztői. Tapasztalható volt, hogy gyenge az érdeklődés a keresztény újságírás iránt. Az újságírás műfaji tipológiájáról Bánhegyesi Csilla, riportról pedig Lukács János gyulafehérvári médiareferens tartott előadást. /Veres Levente: Újságíróképzés Kolozsváron, kezdőknek. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 1./

Államalapító Szent István király domborműve díszíti szeptember 9-e óta Nyárádtő katolikus templomának homlokzatát. Bálint Károly szobrászművész alkotását Tamás József segédpüspök áldotta meg. A nyárádtői és környékbeli hívek és a paptársak az említett események mellett a templom három védőszentjére emlékeztek. Az alvinci születésű Pongrácz István, a lengyel Grodecz Menyhért és a horvát Körösi Márk 1619. szeptember 7-én Kassán szenvedett vértanúhalált katolikus hitéért, és 1995-ben II. János Pál pápa avatta szentté őket. A templom új harangot is kapott, az Illyés Közalapítvány és mások támogatásával. Ugyanakkor márvány emléktáblát helyeztek el a templom falán a két világháborúban elesett nyárádtői férfiak emlékére, akiknek neve nem kerülhetett fel a falu központjában felavatott emlékműre. /Emlékezetes búcsú Nyárádtőn. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 1./

Jóbok és Kamillok címmel jelent meg - már a második kiadásban - László Attila fiatal lelkipásztor könyve a keresztény beteggondozásról. A beteg- és kórházpasztoráció kérdései mellett a kamilliánus család tevékenységével és a betegek jogaival ismerkedhet meg a könyv olvasója. /Jóbok és Kamillok. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 1./

"Harmincöt év után újra megindulhatott Óradnán a magyar nyelvű óvoda. Bardóczy Réka marosvásárhelyi fiatal tanítónő kezdhette el ezt a korántsem könnyű "missziós" munkát. - Az aug. 26-27-én Kolozsváron megrendezett Reményik Sándor ünnepségeken az óradnai Reményik Sándor Magyar Művelődési és Oktatási Ház képviselői koszorút helyeztek el a költő mellszobránál és a Házsongárdi temetőben. A meghirdetett szavalóversenyen három óradnai tanuló vett részt és a zsűri különdíját nyerték el. /Bauer Ilona tanárnő: Óradnai újdonságok. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 8./"

Új temetőkápolnát szentelnek Mezőpetriben november 1-jén. A közösségi erőből épült kápolna nem egyedülálló példa a szatmári egyházmegyében, hiszen az elmúlt négy évben Túrterebesen, Mezőfényen és Kaplonyban is új kápolnák épültek. /Új temetőkápolnát szentelnek. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 8./

Papi lelkinap volt Nagybecskereken szeptember 23-24-én. A lelkinapot Reizer Pál szatmári megyéspüspök tartotta, aki meghívottként utazott a vajdasági városba és részt vett a lelkinapot követő búcsúünnepségen is. /Papi lelkinap és búcsú. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 8./

Nagykárolyban a katolikus templom plébániaépületének Fényi Istvánról elnevezett klubtermében gyűltek össze a költő tisztelői, a város irodalomkedvelői, hogy megemlékezzenek a költő halálának hatodik évfordulójáról. Volt tanítványa, Végh Balázs Béla magyartanár, irodalomtörténész olvasta fel újabb tanulmányát Fényi István költészetéről. Az előadás után a résztvevők Fényi István Égi város című posztumusz kötetéből hallhattak verseket. /Rencz Gizella: Nagykároly költő-tanárára emlékeztek. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 22./

A nagykárolyi római katolikus teológiai líceum új nevet kapott. Ettől az iskolai évtől Kalazanci Szent József Teológiai Líceumnak nevezik. A névadó ünnepi szentmisén megjelent a magyarországi Piarista Diákszövetség elnöke, Szűcs Ervin is. Ez alkalommal negyedszer látták vendégül a budapesti Sík Sándor kamarakórust. /Névadó ünnepség. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 22./

A sajátos ünnep, az Ezer Székely Leány Nap keletkezését világította meg a Vasárnap, a katolikus hetilap. Az Erdélyi Római Katolikus Nőszövetség vezetői aggodalommal tapasztalták, hogy az első világháború után az idegen uralomtól megfélemlített nép a szőttesekkel és a varrottasokkal együtt nemzeti önazonosságát jelentő értékeit is a ládák fenekébe rejti. A népi értékmentésre irányuló munka a nemsokára Erdély egész faluvilágát átfogó mozgalommá szélesedett Kaláka (Katolikus Lánykörök, Katolikus Asszonyok) néven. A Kaláka mozgalom keretében szorgalmazták a népi játékok, dalok, táncok tanítását. Megszervezték a feledésnek indult székely festékes szőnyegek, szőttesek, varrottasok háziiparát, és értékesítési lehetőséget teremtettek bel- és külföldön. Székely Leány Népfőiskolát, lelkigyakorlatokat, megyei leánynapokat szerveztek. A Kaláka mozgalom egyik szép kezdeményezése volt az Ezer Székely Leány Nap nevű rendezvény. Pusztulásra ítélt értékeket, erőszakosan feledésbe kergetett hagyományokat akart ismét közkinccsé tenni, A találkozás helyéül Csíksomlyót választották. /Biró Mária: Erdélyi sajátosságok. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 29./

Bokor Sándor plébános 1972 júniusának elején erzsébetbányai plébániájáról Nagybányára indult, majd eltűnt. Dr. Jakubinyi György A szentek nyomában Erdélyben című hézagpótló kis könyvében emlékezett meg róla. Bokor Sándor /sz. Kolozsvár, 1915. július 15./ 1947-től eltűnéséig erzsébetbányai plébános volt. A hatóságok mindenben akadályozták Bokor Sándor plébános bement Nagybányára, a hívek úgy tudják, hogy beidézték a rendőrségre. Azóta nem látták. Holttestét a Dunából halászták ki, a rendőrség csak novemberben értesítette a plébániát, miután Márton Áron püspök jelentést követelt. Márton Áron magyarázatot kért a belügyminisztériumtól, de azok elutasítottak minden felvilágosítást. /Vízi Zakariás plébános: Főhajtás Bokor Sándor emléke előtt. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 5./

Okt. 6-9. között a Kárpát-medencéből és a világ más tájairól magyarok ezrei zarándokoltak Rómába. A magyar nemzeti jubileumi zarándoklaton az anyaországból, az utódállamokból a magyar püspökök szinte kivétel nélkül mind ott voltak. Okt. 7-én a Szent Pál bazilikában tartott magyar szentmisén egy utódállambeli magyar püspök /dr. Jakubinyi Görgy érsek/, majd az ezeréves határon túli magyarok püspöke /Miklósházy Attila/ mondott szentbeszédet. A pápa külön kihallgatáson fogadta a Szent Péter bazilikában a magyar jubileumi zarándokokat. - Okt. 25-én az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői találkoztak az RMDSZ vezetőivel. A cél az volt, hogy a választások előtt tisztázzák az RMDSZ és a történelmi egyházak kapcsolatát. A megbeszélés eredményes volt, mert a magyarság ügyét - s benne az erdélyi történelmi egyházak érdekeit - az RMDSZ képviseli. A püspökök leszögezték, hogy a novemberi választásoknál kettőt kérnek a hívőktől: vegyenek részt a választásokon, mert hívő nem maradhat közömbös, amikor törvényhozókat kell megválasztani, szavazatukat csak olyanra adják, akiről tudják, hogy egyházukat és népüket szolgálják. /Schuller Mária: Római élmények és kolozsvári tanácskozás. Interjú dr. Jakubinyi György érsekkel. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 12./

Németországi támogatók érkeztek az árvaházat kinövő fiatalok felkarolására hivatott csíksomlyói Csibész Alapítványhoz. A vendégek megtekintették a támogatásukkal készülő új autójavító Csibész-műhelyt és inasiskolát. A közel 600 000 DM értékű beruházást német támogatók biztosítják. Az autószerelő-inasiskolát a Székely Károly Ipari Szakközépiskolával közösen fogják működtetni, a műhelyben pedig 40-45 személyt tudnak majd foglalkoztatni. /Csibész-műhely, német segítséggel. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 12./

A romániai katolikusok és ortodoxok Németországban párbeszédet kezdtek. A Renovabis rendezésében Freisingben, München mellett 4. nemzetközi ökuménikus kongresszusukat tartották Közép- és Kelet-Európa keresztény egyházai szeptember 14-16. között. A tanácskozáson a fő hangsúly az ortodox-katolikus párbeszéden volt, hiszen e térség országaiban az együttélés során éppen e két egyház konfrontálódik. Romániából az ortodox egyházat Daniel Ciobotea iasi-i metropolita, a görög katolikus egyházat Virgil Bercea nagyváradi püspök, a román nyelvű latin rítusú római katolikus egyházat dr. Wilhelm Danca bukaresti teológiai tanár képviselte, míg az erdélyi magyar római katolikus latin rítusú egyház részéről dr. Székely Dénes gyulafehérvári teológiai tanár volt jelen. Elsőként Virgil Bercea nagyváradi görög katolikus püspök tartott előadást egyháza szenvedéseiről és reményéről. Kifejtette, hogy templomaikat, anyagi javaikat még mindig nem kapták vissza (2680 templomból 406-ot adtak vissza és jelenleg 150 új templomot építenek). Ő az egyedüli püspök, akinek még mindig nincs székesegyháza, míg az ortodox testvéregyháznak kettő van ugyanabban a városban. Elismeréssel szólt a római katolikus egyház szerepéről az üldöztetés idején. Daniel Ciobotea metropolita elmondta, hogy Románia többségében ortodox ország (86 százalék), s mint ilyen, az elmúlt évben meghívta és fogadta II. János Pál pápát (1999. május 7-9). A pápalátogatás ökumenikus volt és ortodox szempontból pozitív, de párbeszéd már korábban is létezett az ortodox és katolikus egyház között. Dr. Székely Dénes szerint nincs igazi párbeszéd. A két egyház gondolkodásban messze van egymástól. Ezt a távolságot még a pápalátogatásnak sem sikerült lényegesen csökkentenie. Továbbá zavaró tényező az ortodox egyház és az állam viszonya, valamint a demokráciában is még mindig érezhető diszkrimináció. Miközben az ortodox egyház minden állami támogatást megkap, hogy ingatlanjait (templomok, kolostorok stb.) gyarapítsa - Erdély területén nagy igyekezettel és előszeretettel, addig a zömében magyar kisebbséget képviselő római katolikus egyház a papíron meglevő ígéretek ellenére sem kapta vissza épületeit, anyagi javait. /(Sz. D.): / Konfrontáció vagy együttműködés? Ökumenikus párbeszéd Kelet- és Közép-Európában. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 26./

"Megjelent a szatmári római katolikus püspökség 2001. évi könyvnaptára. Mint az egyházmegyei könyvnaptár első megjelenése óta mindig, most is Máriás József szerkesztette a kalendáriumot, s az írások többsége is az ő tollából került ki. A kalendárium átfogó képet ad a szatmári egyházmegye történetéről, a templomok képzőművészeti értékeiről, az utóbbi évtizedben létrehozott oktatási és karitatív létesítményekről, bemutatja a jugoszláviai (nagybecskereki) római katolikus egyházmegye életét. /(sch): Színes olvasmányt ígérő könyvnaptár. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 14./"

"A Küldetésben című marosvásárhelyi római katolikus értesítő, a Keresztelő Szent János plébánia kiadványa VI. évfolyamának 2000. decemberi számában az egyik szerkesztő, Lokodi Imre, Csató Béla főesperest a gyulafehérvári főegyházmegye zsinatáról kérdezte. /Plébániai értesítő. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 14./"

"2000. december 31-én tartották meg Csíkszeredában a magyar államalapításra emlékező millenniumi ünnepséget a Szent Kereszt plébánián. A szentmisét Tamás József segédpüspök mutatta be. Az emlékezők a plébánia épületének homlokzatára erősített, Szent István királyt ábrázoló bronz domborművel kívántak az államalapító szent király előtt tisztelegni. Dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere és Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész alkotását Tamás József segédpüspök és Darvas Kozma József plébános leplezte le. /Csúcs Mária: Ezer év Nagyasszonyunk oltalmában. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 21./"

"A Caritas és Egyház, a temesvári egyházmegye Caritas-szervezetének folyóirata 2000 decemberi számában adta hírül, hogy gróf Klebelsberg Kunó (1875-1932), a két világháború közötti neves magyar kultúrpolitikus, kultuszminiszter szobrot kapott szülőhelyén, az Arad megyei Magyarpécskán. Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotását tavaly november 11-én a templomkertben állították fel. A ünnepi szentmisét Gyulay Endre szeged-csanádi és Martin Roos temesvári megyéspüspök celebrálta 13 pap segédletével. /Klebelsberg Kunó szobra Pécskán. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 21./"

"Megjelent a szatmári római katolikus egyházmegye új név- és címtára (sematizmus). A felújított kiadvány részletesen összefoglalja az egyházmegyében történt egyházszervezeti változásokat, újdonság továbbá az előszóként megjelent rövid történeti összefoglaló a szatmári püspökségről, amit dr. Tempfli Imre püspöki helynök írt. /Új név- és címtár Szatmáron. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 28./"

"Jan. 13-án lépett érvénybe a volt államfő, Emil Constantinescu által az utolsók között jóváhagyott törvény a tábori papok működésére vonatkozóan. Ez törvényes keretet teremt a vallási tevékenység folytatásához a katonai intézményekben. /Törvény a tábori papok működésére. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 28./"

"A nemrég leköszönt Isarescu-kormány az 1334/2000-es kormányhatározattal két Hargita megyei ingatlan eredeti tulajdonosainak való visszajuttatásáról is döntött. Székelykeresztúr két fontos épülete, a jelenlegi Művelődési Ház a református, míg a Tanulók Háza a római katolikus egyház tulajdonába kerül vissza. Mindkét épületben az államosítás előtt felekezeti iskolák működtek. Az egyház a Művelődési Ház tevékenységét nem akarja elvenni a várostól. A Tanulók Házában több mint 500 gyereknek szervez különböző szakköröket a repülőmodellezéstől a tánckörig. /Az egyházé lett a Művelődési Ház és a Tanulók Háza. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 28./"

"1998-ban a 13. számú sürgősségi kormányrendelet döntött a gyulafehérvári Batthyaneum visszaszolgáltatásáról. Az RTDP Fehér megyei szervezete a bíróságon keresetet nyújtott be a Batthyaneum épületének visszaszolgáltatása ellen. Hosszú ideig tartó pereskedés után a gyulafehérvári táblabíróság az érsekségnek kedvező döntést hozott. Akkor az RTDP megyei szervezete az Alkotmánybírósághoz fordult azzal az indokkal, hogy a kormányrendelet alkotmányellenes. Idén jan. 16-án az Alkotmánybíróság elutasította az RTDP helyi szervezete által benyújtott keresetet. A továbbiakban a pereskedés helyi szinten folytatódik. Ugyanez a helyzet a temesvári Piarista Gimnázium esetében is. Az Alkotmánybíróság nem tartja alkotmányellenesnek az iskola egyházi tulajdonba való visszaadását előíró sürgősségi kormányrendeletet. Azonban helyi szinten a pereskedés Temesváron is végeérhetetlen az egyház jogos tulajdonáért. /Restitutio hazai módra. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 4./"

"Gyulafehérváron elkészült a Caritasnak egy újabb épülete. Az új épület ad helyet a szociális segélyekkel foglalkozó irodának, valamint a rövidesen induló házi beteggondozó központnak. /Szociális központ Gyulafehérváron. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 4./"

"A Kölcsey Társaság és Szatmárcseke önkormányzata meghívásának eleget téve dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek részt vett a magyar kultúra napjának alkalmából jan. 21-én tartott megemlékezésen. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött a szatmárcsekei református templomban, az igét Nagy László református püspök-helyettes és Jakubinyi érsek hirdette. /Kölcsey-emlékünnepségek. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 4./"

"Az immár hagyománnyá vált magyarországi lelkipásztori napokra minden évben hivatalosak a romániai magyar egyházmegyék képviselői is, melyet Esztergomban tartottak jan. 29.-febr. 1. között. /Papellás István: Egyházunk a harmadik évezred küszöbén. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 18./"

"Dobolyi Gyula képzőművész-tanár jóvoltából teljesült az immár évtizedes álom: Szent István-mellszobrot állítottak Csíkszentmárton temploma előcsarnokában. A felavatás jan. 14-én volt, a szobor megálmodója halálának hetedik évfordulóján. Dobolyi Gyula szobrát a családja adományozta a templomnak. /Koncsag László: Szent István-szobor Csíkszentmártonban. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 18./"

"Immár hatodik alkalommal jelent meg a Nagykároly és Vidéke évkönyve, melyben a prózai és lírai vallomások szerzői többségükben Partium szülöttei. Az évkönyv szerkesztője, Silimon-Várday Zoltán vallotta: "Egy közösség árvaságra juthat, ha emlékezetét veszni hagyja. Mi a közös álmodozást, a közös emlékezést és az értékek közös őrzését akarjuk elősegíteni évkönyvünkkel." Mindenekelőtt a valamilyen formában Nagykárolyhoz kötődő alkotókat "szólaltatja meg" a szerkesztő. Dokumentum-értékű régi fotók mutatják az egykori Nagykárolyt. /Nagykárolyiság. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 25./"

"A Keresztény Ifjúsági Mozgalom Nagyváradon levő székhelyén, a Posticumban tartotta fiókszervezeti közgyűlését a Máltai Szeretetszolgálat. A közgyűlésen Barla Zsuzsa, a kolozsvári székhelyű országos szervezet főtitkára elmondta, hogy máj. 11-re tervezik az országos ünnepi közgyűlést. A váradi fiók vezetője dr. Földes Béla maradt. /Tüzes Bálint: Segítő máltaiak Nagyváradon. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 25./"

"Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek febr. 9-15-e között Rómába látogatott. Felkereste a római kongregációkat. A Hittudományi Kongregációnál Ratzinger bíborossal tárgyalt a szőkefalvi állítólagos Mária-jelenések ügyében. Az érsek további kongregációkkal tárgyalt az erdélyi katolikus örmény kormányzóságról, a klérus helyzetéről, a májusban Csíksomlyón tartandó szimpóziumról, a gyulafehérvári székesegyház restaurálásáról, több püspökkel együtt a Szentatyát is köszönthette. /(A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Sajtóirodája). = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 11./"

"A nagyváradi püspökséghez tartozó Bélfenyéren Kiss Márton plébános odakerülése után az addig lassú sorvadásra ítélt faluban megmozdult valami. A visszakapott épületeknek, a volt zárdának és a hozzátartozó épületnek új rendeltetést adott a plébános. Kolping-központtá történő átalakítása folyik. Nyolc településről érkeztek fiatalok a farsangi délutánra, amelyen a bélfenyéri Kolping-család színjátszói tartottak előadást. Kiss Márton ősztől két osztálynyi gyerekkel tervezi újraindítani Bélfenyéren az iskolai oktatást úgy, hogy a Kolping-család árva gyermekeket fogad be. Ennek érdekében történik az épületek felújítása, tatarozása. Az előadás bevételét is erre a célra fordítják - mondta a plébános, aki szintén játszott két jelenetben. /Tüzes Bálint: Személyes példa. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 11./"

"Kolozsváron a Providentia-Gondviselés-Fürsorge Egyesület által működtetett Rekuperációs Központ keretében egy újabb szociális-karitatív szolgáltatást indítottak. Az eddig működtetett felnőttkorú szellemi fogyatékosok munkaterápiás nappali foglalkoztatója mellett új program, nevezetesen a Krízis Intervenció Lakóotthon kiépítését, megvalósítását tűzték ki célul. Az egyesület vezetője, Vízi Ildikó gyógypedagógus arról tájékoztatott, hogy az új program egyelőre három sérült fiatalnak biztosít átmeneti elhelyezést a Gondviselés Házban. /Fodor György: Krízis-szálló sérült felnőtteknek. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 11./"