"Máj. 30-án Kolozsváron tanácskozott a Kolozs megyei RMDSZ Képviselői Tanácsa. Az MKT-ülésen jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Kötő József oktatásügyi államtitkár, Eckstein Kovács Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők, egyetemi tanárok, egyházfők, vezető értelmiségiek. Napirenden az állami önálló magyar egyetem újraindításának kérdése szerepelt. A jelenlévők többórás hozzászólás-sorozatban vitatták meg a kérdést, és határozat született arról, hogy felkérik az RMDSZ parlamenti képviseletét, hogy folyó év június 15-ig nyújtsák be a kolozsvári székhelyű egyetem alapításáról szóló törvényt. Az ülést követő sajtóértekezleten, újságírók kérdéseire válaszolva Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha a parlament nem emeli törvényerőre a 22-es és 36-os sürgősségi kormányrendeleteket, az RMDSZ nem tudja elképzelni a koalíciós együttműködést olyan pártokkal, amelyek ellenzik alapvető kisebbségi jogok megadását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 1., 1275. sz./ Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke vitaindítójában alapos helyzetelemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az új kormány megalakulásával, egy új oktatásügyi államtitkár kinevezésével némileg változás állt be az oktatás kérdésében, a multikulturalitás eszméjének állampolitikává emelése, továbbá az egyre nehezedő anyagi helyzet igen nehézzé teszi az előrelépést, de ugyancsak súlyosbító tényezőként látja a román közvéleményben, valamint az RMDSZ és a civil szervezetek viszonyában tapasztalható válságot is. Kötő József államtitkár helyzetértékelése szerint a fokozatos eredmények elérése is lehet az eredményesség fokmérője, amelyek között megemlítette a teljes körű kisebbségi oktatáspolitika kidolgozását, a hat főiskolai intézmény tagozatosításának tervét, a minisztériumi határozatot, amelynek értelmében magyar tankönyvek beszerezhetők fordításból, eredeti alkotásból, vagy importból. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy a kormányban való részvétel módjával kapcsolatban 1996 november óta ellentétes álláspontja volt a csúcsvezetéssel. "Ilyen homályos elképzelésekkel nem is lehet eredményt elérni" - mondotta a püspök, aki szerint "a nem eredményes politika fényezése önámítás". Tőkés köszönetet mondott a kolozsváriaknak azért, hogy felhívták a figyelmet az egyetem ügyére. Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese ismertette a magyar oktatás helyzetét a kolozsvári egyetemen, arra a következtetésre jutva, hogy a "koszovói kivonulási modell" nem lehet megoldás a magyar felsőoktatást illetően, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség pedig állásfoglalásában az egyetemalapítás csökkenő esélyeire figyelmeztetett. Az ülés további felszólalói a magyar felsőfokú oktatás, a magyar oktatáspolitika, valamint ezeket érvényre juttató politikai eszközök hatékonyságát, lehetséges alternatíváit elemezték Tonk Sándor egyetemi tanár leszögezte: a problémamegoldás immár nem a szakembereken, hanem a politikusokon múlik, továbbá szükségesnek látszik egy, a magyar egyetem létrehozására vonatkozó törvény kidolgozása. Markó Béla a maga részéről bevallotta: 1996 őszén esélyt látott a kormányzásban, és ha másfél év után kiderül, hogy az RMDSZ tévedett, történelmi vétket követett el, akkor le kell vonni a személyi konzekvenciákat. Ugyanakkor az elnök elmondja, megdöbbentette az a keserűség, reménytelenség amely meglátása szerint terjedőben van, ezért figyelni kell a jelenségre. Az elnök továbbá kifejtette, a csúcsvezetőség is aggodalommal követi a tanügyi, valamint a helyhatósági kormányrendelet sorsát, viszont ezek esetleges kudarca esetén határozott lépésre lesz szükség az RMDSZ részéről: amennyiben a 22-es, illetve a 36-os kormányrendelet elesik, az RMDSZ nem tekintheti magát a kormánykoalíciós partnerek szövetségesének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1., /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./ A Kolozsvári Magyar Diákszövetség, az RMDSZ társult tagja a vita alkalmából közzétett állásfoglalásában a többi kormánypárt negatív hozzáállása mellett az "RMDSZ politikai tehetetlenségét" is okolta a Bolyai egyetem újraindításának elakadása miatt és "politikai eszközváltást" sürgetett. Nevezetesen azt, hogy az RMDSZ Petre Roman Demokrata Pártjához hasonlóan (a kormányból való kilépéssel, a parlamenti támogatás feltételekhez kötésével) küzdjön célkitűzéseiért, ehhez hozzátette az "önálló külpolitika" gondolatát is. A KMDSZ azt sürgette, hogy "az RMDSZ kormányzati szereplésével valótlanul ne javítsa Románia nemzetközi megítélését, inkább vállalja az erdélyi magyarság jogtiprásainak nemzetközi propagálását" és javasolta, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa június végére tervezett ülésén tűzze napirendre az RMDSZ rövid- és középtávú stratégiájának elemzését, valamint a Bolyai egyetem kérdését. /A KMDSZ Diáktanácsának és Bolyai Csoportjának közös állásfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./"

A Sergiu Cunescu vezette Román Szociáldemokrata Párt kinyilvánította azt a szándékát, hogy továbblépjen a megkötött parlamenti együttműködési megállapodásnál és egyesüljön a Teodor Melescanu vezette, Ion Iliescu pártjából kivált formációval, a Szövetség Romániával nevű párttal. A Román Szociáldemokrata Párt egyben a kormánypárti Demokrata Párt szövetségese is. /Szakadárok gyűjtőpártja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ platformja üdvözölte a magyarországi parlamenti választások győzteseit a romániai magyar közösség érdekében vívott hatékony segítségükért. /Üdvözlet a győzőknek Erdélyből. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

"Andrei Marga az Adevarul jún. 2-i számában megjelent nyilatkozatában kifejtette: "a valóságtól elrugaszkodott, nem kívánatos és nem megfelelő kritériumok alapján létrehozandó egyetem gondolata". Szerinte az egyetem ügyében magyarok és románok részéről egyaránt, nacionalista megnyilvánulások jelentkeztek. Marga szerint csak újabb etnikai feszültséghez vezetnek az egyetem megvalósulása. /Marga etnikai feszültségtől tart. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./"

A romániai lapterjesztéssel továbbra is súlyos gondok vannak. A Román Postából kilépett Rodiped elérte, hogy a helyi lapok ne léphessék át megyéjük határát, kivétel a Szabadság. Sok vidéki településre alig hetente jár a posta, onnan nem fognak lapokra előfizetni. Ez az emberi jogok megsértése, amelyen az 1996 utáni hazalom sem változtatott Érdekes módon Kolozsvár legnagyobb példányszámú napilapja a Szabadság. /Ördögh I. Béla: Erdélyi sajtószabadságról és egyébről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Radu Vasile miniszterelnök egy tudományos tanácskozáson kifejtette, hogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártnak fel kell készülnie válságok menedzselésére és kormánykoalíciók vezetésére, mert Romániában az elkövetkező húsz éven át egyetlen politikai erő sem alakíthat egyedül kormányt. Ion Diaconescu pártelnök felszólalásában viszont úgy látta, hogy a parasztpártiaknak inkább arra kell törekedniük, hogy a jövőben egyedül alakíthassanak kormányt, mert csak így lehet maradéktalanul érvényt szerezni saját elképzeléseiknek. Victor Ciorbea volt miniszterelnök, aki több mint két hónap elteltével most lépett először a nyilvánosság elé, előadásában saját kormányzásának időszakát elemezve nyíltan szólt az elkövetett hibákról, a káros kompromisszumokról, pártjának és kormányának gyöngeségeiről. Rámutatott: a Parasztpárt olyan engedményekbe ment bele, melyek ártottak tekintélyének és kormányzati pozícióinak, miközben semmit sem használtak a reformnak. Úgy vélekedett, hogy a Parasztpárt meghátrálásaival engedett a Petre Roman-vezette Demokrata Párt zsarolásainak. Ciorbea szerint a kormányát felváltó mostani kabinetben a parasztpártiak, bár ott vannak a kormány élén, elvesztették a tényleges irányítást, mert a parasztpárti miniszterek ma már nincsenek döntési helyzetben, sokszor még törvényjavaslataikat és elképzeléseiket sem terjeszthetik elő. A kormányzati irányítás és döntés a parasztpártiak kezéből átcsúszott a Demokrata Párt és a liberálisok kezébe - mondta. Radu Vasile kormányfő nem várta meg Ciorbea előadását, saját felszólalása után nyomban elhagyta a tanácskozás színhelyét. /Egyedül vagy koalícióban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

"Sajtókampány indult a bukaresti lapokban az RMDSZ ellen: "Az RMDSZ Budapestre figyelve hadat üzen a többségi koalíciónak", "Budapest és Bukarest kapcsolataihoz szükség van az RMDSZ beleegyezésére", "A Fidesz győzelme váltotta ki az RMDSZ radikalizálódását" - ilyen és ehhez hasonló címek jelzik ezt. A Romania Libera és a Curentul egészében véve tárgyilagosnak mondható összefoglalókban és nyilatkozatokban vázolta fel az önálló romániai magyar egyetem létrehozásával kapcsolatos belpolitikai fejleményeket, a Cotidianul - csakúgy mint korábban az Adevarul - magyarellenes elfogultsággal taglalta a témát. A Cotidianul szerint az RMDSZ számonkérő és sürgető fellépése a koalíciós megállapodások, köztük a kisebbségi jogok gyakorlati biztosítását törvényerőre emelő jogszabályok és intézkedések meghozataláért kizárólag a Fidesz választási győzelmével magyarázhatók. Indulófélben Budapestre, a Fidesz kongresszusára, Markó Béla, az RMDSZ vezetője hadat üzent a kormánykoalíciónak. Felszólította a koalíciós partnereket, a kormányprogramnak megfelelően teljesítsék az RDMSZ-nek két sürgősségi kormányrendelet kodifikációjára és a magyar egyetem létrehozására vonatkozó követeléseit, ellenkező esetben az RMDSZ kilép a hatalmon lévő koalícióból és ellenzékbe vonul - írta a Cotidianul, amely szerint egy ilyen helyzet minden bizonnyal a politikai bizonytalanság árnyékát vetítené Romániára, amely érdemeket szerzett magának annak idején a Nyugat szemében azzal, hogy az RMDSZ-t bevonta a kormányzásba. A lap azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a májusi választások nyomán létrejövő új budapesti kormánynak "székelyudvarhelyi születésű honvédelmi minisztere lesz" a kisgazdapárti Lányi Zsolt személyében. A lap Orbán Viktor mosolygó portréját közli, a képaláírás pedig így hangzik: "Egy mosoly, amely elszomorít bennünket". /Kibontakozó sajtókampány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./"

Kolozsváron máj. 30-án az erdélyi magyar civil fórumok és az egyházak vezetői előtt Markó Béla elnök és Takács Csaba elismerte, hogy az ígérgetések ideje lejárt, ezért a kolozsvári választmányi értekezlet azt a határozatot hozta, hogy az RMDSZ parlamenti képviseletének június közepéig be kell nyújtania a parlamentnek a kolozsvári székhelyű magyar egyetem visszaállításának törvénytervezetét. Az elmúlt napokban további RMDSZ megyei szervezetek foglaltak állást az egyetem és a kisebbségi jogokért vívott harc módszereinek megváltoztatása érdekében. A kolozsváriak jún. 6-án nyílt levelet tettek közzé /a kolozsvári elégedetlenkedők kesztyűt dobtak az RMDSZ-vezetés arcába, jellemzi őket Cseke Gábor vezércikkében/. A nyílt levélben választ várnak az RMDSZ elnökétől és az RMDSZ parlamenti frakciójától. arra, hogy 1. az RMDSZ vezetősége miért nem kezdeményezte azt, hogy a tanügyi sürgősségi kormányrendelet tartalmazza azokat az elvárásokat, amelyek az 500 ezer aláírással ellátott tanügyi törvénytervezetben benne van, 2. a koalíciós tárgyalásokon feltételül szabta-e az RMDSZ a kolozsvári magyar egyetem újraindítását, 3 miután két koalíciós pár elnöke /Diaconescu és Quintus/ azt állította, hogy a koalíciós tárgyalások során Markó Béla nem Kolozsvárt jelölte meg a magyar nyelvű egyetem székhelyéül, Markó Béla viszont kijelentette, hogy az egyetemnek Kolozsváron kell lennie, tudni szeretnék, mi az igazság, 4. az RMDSZ lemondott a történelem és a földrajz magyar nyelvű oktatásáról, holott erre nem volt felhatalmazása, 5. az utóbbi másfél évben az RMDSZ vezetősége miért nem fejtett ki széles körű propagandát az egyetem érdekében? A kolozsváriak kezdeményezéséhez csatlakoztak a Maros megyeiek, majd a Temes megyeiek. /Cseke Gábor: Kétfelé tekinteni? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./ A kolozsváriak nyílt levele: Válaszra várva. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Jörn Keck, az Európai Bizottság egyik magasrangú tisztségviselője, a brüsszeli bizottság ipari igazgatóságának helyettes vezetője Bukarestben tárgyalt az EU-követelmények (acquis communautaire) teljesítéséről, az EU-hoz való alkalmazkodás romániai programjáról. Aggodalmát hangoztatta a román ipar szerkezeti átalakításának és privatizálásának lassúsága miatt. Rámutatott arra, hogy az EU-csatlakozáshoz Romániának versenyképes iparra van szüksége, ehhez azonban meg kell hozni a döntéseket. Az Adevarulban John Hill, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bukaresti képviselője a román katonai kiadások növekedésével kapcsolatban hangoztatta aggodalmát. Az IMF tárgyalóküldöttségét a hónap közepén várják Bukarestbe, új megállapodásról tárgyalni. A tavaly jóváhagyott 430 millió dolláros készenléti hitel utolsó két 86 millió dolláros részletét az IMF, a feltételek nem kielégítő teljesítése miatt, nem utalta ki. John Hill óvakodott ugyan attól, hogy konkrétan minősítse az amerikai Bell Helicopters Textron és a brassói IAR Ghimbav gyár közös tervét 96 Cobra-Dracula harci helikopter romániai gyártására a román fegyveres erők számára, ami becslések szerint 2005-ig 1,5-2 milliárd dolláros terhet ró a román államra, ám kifejtette, hogy aggasztja az a hatás, amelyet ez a makrostabilizációra gyakorolna, mivel középtávon növelheti a költségvetési hiányt és az inflációt. Az IMF szerint, mondta Hill, Romániának rövid- és hosszú távon egyaránt elsősorban a szerkezeti reformra, az egészségvédelemre és az oktatásra kellene többet költenie, nem katonai célokra. /EU-aggodalmak, IMF-fenntartások. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Jún. 7-én, vasárnap népművészeti kiállítással zárult a Bánffyhunyadon a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség háromnapos találkozója. A szervezet tanácskozásán a székely, a kalotaszegi és az anyaországi művészek tapasztalatcseréje zajlott. /Hagyományőrző kiállítás nyílt Bánffyhunyadon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

"Több romániai napilap is beszámolt arról a nyilatkozatváltásról, amely a Magyar Hírlap hasábjain zajlott le: Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke jún. 11-én megjelent nyilatkozatában kifejtette, hogy világszerte nagy elismerést váltott ki az RMDSZ kormányzati részvétele, ám a magyar érdekvédelmi szervezet programjából 1996 óta alig valósult meg valami, ezért ideje lenne elgondolkodni, meddig érdemes tovább támogatni a román kormányt. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke a Magyar Hírlap másnapi, jún. 12-i számában erre azzal válaszolt, hogy Törzsök Erika szavai "a legteljesebb tájékozatlanságról" tesznek bizonyságot, a szenátor "minősíthetetlenül sommásnak" nevezte a HTMH elnökének véleményét. A Curentul jún. 13-i száma pedig Tokay György kisebbségvédelmi miniszter válaszát közölte, amely "Budapest sugalmaz, Tokay elutasítja" címmel jelent meg. Ebben a kisebbségvédelmi minisztere megjegyezte: "Együttműködési kapcsolataink vannak Törzsök Erikával és nagyon meglep ez a nyilatkozat, ha egyáltalán igaz. Attól tartok, hogy összefüggéseiből kiragadva idézték, de ha a jelentés pontos, akkor csak azt mondhatom, meg vagyok lepve, és nem nagyon kellemes módon". Tokay hangsúlyozta: az RMDSZ elvei kizárnak bármiféle beavatkozást a politikai döntések meghozatalába. Az RMDSZ a romániai magyarság reprezentatív és törvényes képviselete, "az pedig, hogy a koalícióban maradjon vagy sem, az a szövetség belső problémája, amelyben az RMDSZ maga fog dönteni és semmiképpen sem más". Ugyanakkor a miniszter leszögezte: ha a koalíciós megállapodásokat nem tartják be, "az kihat a koalíció szavahihetőségére és arra a képre, amelyet a külföld alakít ki Romániáról". A jún. 13-i Jurnalul National ismertette a Borbély László, az RMDSZ kormányzati ügyvivő alelnöke, területrendezési államtitkár által adott ismertetést az RMDSZ által a kormányban való részvétellel elért konkrét eredményekről. A politikus többek között sikerként értékelte az anyanyelvű oktatás korlátozásait megszüntető és a helyi közigazgatásban való anyanyelvhasználatot lehetővé tévő kormányhatározatokat, amelyek érvényben vannak - még akkor is, ha parlamenti elfogadásuk nem tűnik könnyűnek. /Tokay Györgyöt meglepte Törzsök Erika kijelentése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./"

"Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke jún. 15-i sajtóértekezletén cáfolta a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának nyilatkozatát. Eszerint az egyetemen létesítendő magyar nyelvi, irodalmi és néprajzi karra vonatkozó koalíciós döntés érvénytelen, mert sérti az egyetemi autonómiát. Diaconescu szerint viszont az új kar nem jelent bővítést, csak a fennálló szekciók összevonását e név alatt. Az egyetemi szenátusnak azért nincs igaza, mert az egyetem felépítésére vonatkozó kérdéseket törvénnyel rendezik, az egyetemi autonómia pedig csak az így meghatározott egyetemi keret, struktúra működtetésére vonatkozik. A koalíciós döntésre vonatkozó szerdai közleményről azonban úgy vélekedett, hogy az "mintha nem felelne meg teljesen annak, amiben megállapodás született", ugyanis magyar csoport eddig is volt a nyelvi és irodalmi, valamint a néprajzi karon és ezért a koalíciós döntés ezek közös karként való működtetésére vonatkozik, nem kell egyetlen új munkahelyet sem létrehozni. A Babes-Bolyai keretében már működik, fűzte hozzá, a katolikus és református teológiai kar, e kettő mellett lenne a harmadik a magyar nyelvi, irodalmi és néprajzi kar. Diaconescu szerint azonban nem kell Kolozsváron különálló magyar egyetemet létrehozni, amikor már létezik ott az általa "román-magyar egyetemként" jellemzett Babes Bolyai Tudományegyetem. /Diaconescu: Nem kell kolozsvári magyar egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./"

Az országban árvíz van, négy személy vesztette életét. Számos településen megszűnt az áramszolgáltatás, az utak járhatatlanok. /Ítéletidő halottakkal. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

A Nagy-Románia Párt közleményben tagadta, hogy elnöke, Corneliu Vadim Tudor a Ceausescu-féle titkosszolgálat, a Securitate besúgója lett volna. A párt sajtóirodája szerint a Ziua jún. 15-i számában közölt fénymásolat az 1981-ben aláírt informátori kötelezettség-vállalásról ügyetlen hamisítvány, és C.V.Tudor bepereli a lapot. A Román Hírszerző Szolgálat, amely az egykori Securitate-dossziékat őrzi, sajtóirodája útján szintén nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy több igazi vagy hamis irat jelent meg a napokban ezekből a dossziékból. Ez azt tartalmazza, hogy az archívum használatát szigorúan szabályozták, nincs lehetőség az ott őrzött dokumentumok elvitelére vagy lemásolására, ám korábban, főleg az 1989-1990 időszakban más volt a helyzet, ezért a vonatkozó törvényekben szigorúan büntetni kellene azokat, akik nem törvényes módon használnak fel ilyen dokumentumokat. /C. V. Tudor perli a Ziuát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Le kell mondaniuk azoknak a honatyáknak, kormánytisztviselőknek, akikről kiderül,hogy bedolgoztak az egykori Securitaténak. Az utóbbi napokban egymás után közölte a sajtó Adrian Biliau demokrata párti, Iona Ghise RTDP-s, C. V. Tudor /Nagy Románia Párt/ honatyák, valamint Daniel Daianu pénzügyminiszter Securitate-hűségnyilatkozatát. /Daniel Daianu is bevallotta kollaboráns múltját. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

Életének 89. évében, jún. 17-én Nagyváradon elhunyt László Gyula régészprofesszor. Sepsiszentgyörgyre indult, hogy előadást tartson. László Gyula 1910. március 14-én született, a ma Romániában található Kőhalmon. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendékeként folytatta tanulmányait, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója volt. 1937-től 1940-ig a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott, 1940-től négy esztendőn át Kolozsvárott egyetemi magántanárként, azt követően nyilvános rendes egyetemi tanárként tevékenykedett. László Gyula 1951-től múzeumi előadói, illetve osztályvezetői beosztásban dolgozott. 1957-től 1980-as nyugdíjba vonulásáig az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára volt. A professzor nevéhez fűződik számos könyv és mintegy hétszáz tanulmány, cikk publikálása. A honfoglaló magyarság életének legjobb ismerőjeként számon tartott tudós tollából látott napvilágot az Árpád népe című monográfia, az Õseinkről, az Arckép és kézírás, a Szent László legenda középkori falképei, valamint A zurói temető című munka. Munkásságáért megkapta a Fitz József-díjat 1988-ban, majd három évvel később Széchenyi-díjban részesült. A Nagy Lajos-díjat és a Budapestért díjat pedig 1993-ban vehette át. /MTI/ A kolozsvári napilapban Benkő Samu írt bensőséges búcsúztatót László Gyuláról. /Benkő Samu: Kőhalomtól Váradig. Búcsú László Gyulától. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

"Ion Iliescu volt államfő, a legnagyobb ellenzéki párt, a Társadalmi Demokrácia Pártjának elnöke politikai nyilatkozatában azzal vádolta a Ciorbea-kormányt, hogy szánt szándékkal döntötte gazdasági válságba az országot. A TDP a különböző szélsőbaloldali pártokkal kezdett tárgyalást az erők összefogására: a Szocialista Munkáspártból kivált Szocialista Párt küldöttségével kezdett tárgyalást, majd a parlamentből ugyancsak kiszorult Agrárpárt küldöttségével. - Ugyanakkor a kormányon lévő Demokrata Párt és Szociáldemokrata Párt, valamint az ellenzéki TDP, az onnan kivált Szövetség Romániáért, valamint több szakszervezet vezetőinek részvételével jún. 16-án megalakult a "Szociáldemokrácia 2000" nevű "vita- és kezdeményezési csoport", amely a román értelmiség szellemi-politikai műhelyeként ismert Társadalmi Párbeszéd Csoport egyfajta szociáldemokrata megfelelője kíván lenni kezdeményezői szerint. A kormányon lévő Demokrata Párt és az ellenzéki TDP közötti megállapodás politikai vihart keltett. A Demokrata Párt több tisztázó nyilatkozatban cáfolta, hogy politikai szövetséget készül kötni az ellenzéki párttal, de a sajtóban tartja magát a feltételezés, hogy esetleg a bukaresti főpolgármesteri címért esedékes őszi választásra kialakul a két párt között valamilyen együttműködés. /Szociáldemokrácia 2000. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./"

Valeriu Stoica igazságügyminiszter felkérte Petre Romant, a szenátus elnökét, hogy függessze fel C. V. Tudor szenátor immunitását, hogy bíróság elé állíthassák. A főügyészség újabb négy büntető dossziét állított ki a szenátor nevére, közülük az egyik Gavril Dejeu belügyminiszter feljelentése. Ezekben Tudort becsületsértéssel és rágalmazással vádolják. A négy új dossziét még hét feljelentés előzte meg. Tudor azonban megtagadta, hogy megjelenjen az ügyészség előtt. Szerinte kijelentései nem rágalmazások, hanem politikai véleménynyilvánítások. /Sikerül-e bíróság elé állítani C. V. Tudort? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

"A református egyház és a CE közötti vita egyes részleteiről olvashatunk Józsa Tímea összefoglalásában: egy tiltakozó csoport állásfoglalásáról, egy egyházkerületi határozatról és a sajtótájékoztatóról. A tiltakozó csoport szerint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nem fogadja el a CE nevű missziói szövetség tevékenységét, emiatt kellett ifj. Adorján Kálmán lelkésznek elhagyni zilahi szolgálati helyét. A CE Szövetséget védelmében kiállt egy csoport, mondván, a CE az ébredés szellemét képviseli, az episzkopalizmussal szemben a spirituális és kulturális értékek ápolását hirdeti. A nyílt levél aláírói szerint jelenleg "Tőkés László püspök személyes irányításával a református egyház belső kisebbségének üldözése folyik.", továbbá szerintük ez a "másként gondolkodók diszkriminációja". Ezért szolidaritásukat fejezik ki a "megkülönböztetés áldozataival". Az aláírók között van: Bányai Péter politikai elemző, Saszet Ágnes tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem több tanára, óraadója /Benő Attila óraadó tanár, Berszán István egyetemi adjunktus, Gábor Csilla egyetemi adjunktus, Magyari László Nándor egyetemi adjunktus, Orbán Gyöngyi egyetemi adjunktus, Selyem Zsuzsa óraadó tanár/, Csáki Edit óraadó tanársegéd /Gh. Dima Zeneakadémia, Kolozsvár/, Salat Levente /Kolozsvár/, három marosvásárhelyi író: Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Vida Gábor, két kolozsvári író: Papp Sándor Zsigmond, Visky András, Tompa Gábor rendező /Kolozsvár/. Közölte a napilap a Királyhágómelléki Református Egyházkerület máj. 16-i határozatát: a közgyűlés titkos szavazással elutasította ifj. Adorján Kálmán fellebbezését és jóváhagyta Adorjánnak a zilahi lelkészi állásából való felmentését. A sajtótájékoztatón Tőkés László püspök elmondta: a CE nem vállalt jogi és hitelvi kötelezettséget, nem dolgozott ki olyan szabályzatot, amely megfelelne a református egyház statútumának. A CE sajtókampányt indított az egyházkerület ellen, párhuzamosan működnek a református egyházzal, mindezek miatt Adorján Kálmánt, a CE országos vezetőjét elhelyezték parókiájáról. Két hét múlva a CE is sajtótájékoztatót tartott, ahol ifj. Adorján Kálmán lelkészi elnök, Halmen István ügyvezető elnök és Horváth Levente lelkipásztor elmondták: nem akarnak elszakadni az egyháztól, de az egység nem lehet jogcím az uniformizálásra. A Kánon egyik nagy hibája, hogy alulról jövő kezdeményezésekről nem rendelkezik. /Józsa Tímea: Quo vadis? /Egy témáról - három tételben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10., a tiltakozó csoport állásfoglalását a kolozsvári lap is közölte: Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./ A Romániai CE Szövetség a református egyházon belüli megújulást képviseli, olvasható kiadott tájékoztatójukban. 1948-ban a kommunista hatalom betiltotta működésüket, azonban a föld alatt tovább dolgoztak. A mozgalom több tagja börtönbüntetést szenvedett. 1991-től újra legális szervezetként működnek. A CE állami bejegyeztetéséhez a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hozzájárult. Jelenleg az egyházkerület a "CE Szövetség teljes alávetettségét igényli", a CE viszont önállóságához ragaszkodik, elismerve az egyházi hatóság felügyeleti jogát. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a CE álláspontját engedetlenségnek bélyegezte és ezért az egyház szervezeti keretéből kizárta. A konfliktus Zilahon csúcsosodott ki, ahol ifj. Adorján Kálmán lelkészt, a CE lelkész-elnökét az egyház hatóság elmozdította ottani lelkészi tisztségéből. /Halmen István ügyvezető elnök: A Romániai CE Szövetség tájékoztatója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A Szabadság a fenti közlemény mellett közölte Tóth János lelkész Tőkés Lászlóhoz,a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökéhez intézett nyílt levelét. A lelkész kifejtette, hogy a CE bomlasztja az egyházat. Működjön csak külön a CE, ajánlotta a lelkész. /Nyílt levél. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A tiltakozó csoport állásfoglalását elvetette Molnos Lajos, mondván, vannak olyan nagyokosok, "akik majd eldöntik azt is, hogy egyik vagy másik felekezeten belül milyen legyen a rend", hogyan kelljen gondolkozni. Egyesek "egyházaink belső dolgaiba is gátlástalanul és ízléstelenül beavatkoznak, döntnöki szerepet vindikálnak maguknak". Céljuk az egyház bomlasztása, mégpedig belülről. S teszik ezt "az újfajta internacionalizmus és ateizmus szellemében, amit ma korszerűen multikulturalitásnak, másként gondolkodásnak stb. neveznek." Az aláírók jó részét ismeri, írta Molnos, politikai beállítottságukat is. Nem csodálkozna, ha az a szöveg, amit aláírtak, Tőkés László politikai nézeteivel helyezkedne szembe. Ez a szolidaritási nyilatkozat egyszerűen lejáratás. Molnos még megkérdezte, hogy milyen az aláírók hívői kapcsolata az egyházzal? /Molnos Lajos: Nemcsak undorító, de veszélyes is! = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), jún. 19./"

Az árvíz, a viharos időjárás az elmúlt héten 16 ember halálát okozta. Az árvíz 10 ezer hektár termőterületet és 1200 lakóépületet öntött el. /Lapzártakor. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

"A kormány a jövő hétre halasztotta a magyar egyetem kérdésével foglalkozó bizottság megalakítását, miután a kormány jún. 19-i rendkívüli ülésén vita alakult ki arról, hogy ez a bizottság a koalíció vezetőinek jún. 10-i közleményének megfelelően az egyetem létrehozásának "módozatait" fogja tanulmányozni, vagy - mint a kormány egyes tagjai szorgalmazták az ülésen - annak "célszerűségét és módozatait". Tokay György kisebbségvédelmi miniszter szerint módozatokról van szó, a másik tábor beszúrná a célszerűség szót. Andrei Marga oktatási miniszter részletes közleményt adott ki, amelyben megkérdőjelezte a magyar egyetem célszerűségét. Radu Vasile miniszterelnök szerint a bizottság "a romániai magyar nyelvű szakok helyzetének értékelésére" jött létre. Andrei Marga szerint a bizottság tagjainak a fele román kell, hogy legyen. Marga újból kiállt a multikulturális megoldás mellett. /Vita a korményban az egyetemet kezdeményező bizottságról. Újabb szószegése koalíciós partnereinknek? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./"

A bukaresti bíróság jún. 19-én elutasította a Funar által vezetett, az RNEP-ből kivált Szövetség a Románok Egységéért (román rövidítéssel AUR, aminek jelentése arany) bejegyzését e néven. Elutasította a bíróság a Funar által a Tabara-vezetés ellenében szervezett párttanácskozások és az azokon hozott határozatok elismerését is. Funar a Szabadság szerkesztőségébe is eljuttatott közleményében azzal vádolta volt pártját, hogy nemzetellenes, RMDSZ-barát, amikor a kormányzásban részt vevő RMDSZ románellenes akciói a végsőkig fokozódnak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Jún. 20-án Kolozsváron, a Soros Alapítvány előadótermében tartotta meg közgyűlését az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. Az árvíz miatt öt fiókszervezet küldöttei nem lehettek jelen. Bíró Károly elnök vázolta a társaság célkitűzéseit és az elért eredményeket. Az EMT jelenleg több mint nyolcszáz taggal, kilenc szakosztállyal és hat fiókszervezettel működik. Több éves előkészület után a napokban került nyomdába Műszaki Szemle című szakfolyóiratuk első két száma. Az EMT évente hat tudományos konferenciát szervez. Tisztújítás történt, a választás eredményeként Bíró Gábor maradt az elnök, Köllő Gábor a tudományos elnökhelyettes, Nagy Károly a gazdasági elnökhelyettes, Égly Károly kiadói elnökhelyettes, Szalma-Győrfi Noémi ügyvezető főtitkár. /Ördögh I. Béla: Tisztújító EMT-küldöttgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

"Az Adevarul jún. 20-i száma szinte egész első oldalát betöltő összeállítást publikált a Securitate-dossziék kapcsán Tőkés Lászlóról, s ennek keretében fénymásolatban közölt egy 1982-es kézírásos papírt, amely szerint Tőkés (a szövegből kikövetkeztethetően egy rendőrségi kihallgatáson) kötelezte magát a Securitate tájékoztatására. A lap idézte többek között a püspök 1994. december 15-én Temesváron tett kijelentését, miszerint - ahogy száz- és százezrek tették Romániában - fizikai vagy pszichikai nyomás hatására több nyilatkozatot is aláírt a titkosszolgálatnak, ezek azonban senkinek nem okoztak kárt. - Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a bukaresti rádió magyar adásában kijelentette: "Kötetekre vagy legalábbis egy vaskos kötetre rúg mindaz, amit velem életem folyamán tollbamondással leíratott a Securitate." Eljött az ideje annak, hogy hozzáférhetővé tegyék a vaskos dossziékat, mondta. A püspök elmondta, hogy a Securitatéval mindig ellenzékiként került kapcsolatba, behurcolták először az Ellenpontok kiadvánnyal kapcsolatban, azután Désen. Tőkés László kifejtette: a romániai magyarság elleni koncepciós hadjáratnak tekinti azt, ami a dossziék körül történik. Nem lát okot arra, hogy lemondjon tiszteletbeli elnöki tisztségéről. /Koncepciós hadjárat a romániai magyarság ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./"

"Jún. 19-én Nagyváradon tartotta ülését az Ion Iliescu volt elnök vezette legnagyobb ellenzéki párt, a Társadalmi Demokrácia Pártja. Erdélyi Kiáltványt fogadtak el, amelyben azzal vádolták az RMDSZ-t, hogy akcióinak igazi célja az etnikai alapú autonómia, majd a magyar kisebbség által lakott területek elszakítása. A kiáltvány szerint a magyarság követeléseit szélsőséges helyi vezetők szítják. Iliescu pártja külön akcióprogramot dolgozott ki a "kisebbségek megfékezésére" - olvasható a kiáltványban. Ezzel egyidőben az Országos Román Polgári Fórum, az egyetemi oktatókból álló szervezet közleményében kemény kirohanást intézett az önálló magyar egyetemi oktatás ellen. A közlemény szerint eddig 45 romániai egyetem tanári közössége lépett fel az önálló magyar egyetem létrehozása ellen, az autonóm felsőfokú egyházi oktatás ellen. /Program a kisebbségek megfékezésére. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"Petre Roman, a román kormányban részt vevő Demokrata Párt elnöke jún. 23-án kijelentette, hogy támogatja a multikulturális egyetemeket, és véleménye szerint nem szükséges magyar nyelvű egyetemet létrehozni. Ismeretes, hogy a koalíció vezetői, köztük Ion Diaconescu, a parasztpárt és Petre Roman, a demokraták vezetője múlt szerdán közleményt fogadtak el, amely szerint június 25-ig bizottságot hoznak létre egy magyar egyetem létrehozása módozatainak értékelésére - azóta viszont mind Diaconescu, mind Roman, mind Marga oktatási miniszter csak multikulturális egyetemet szorgalmaz. A kormány múlt heti ülésén a bizottság feladatáról (az egyetem létrehozásának módozatait vagy célszerűségét vizsgálja) kialakult vita után nem hozták létre a bizottságot. A kormány jún. 25-én tartja következő ülését. - Az RMDSZ különböző tényezőinek arra vonatkozó nyilatkozataira utalva, hogy amennyiben a közös megállapodásokat nem tartják be, kiléphet a koalícióból, Petre Roman a Rompres híre szerint kijelentette: nagy türelemre van szükség, hogy ne sérüljön meg a többség és a kisebbség közötti együttélésre vonatkozó példamutató európai modell, amelyet a román modell jelent. Az RMDSZ, fűzte hozzá, nem kérhet többet, mint ami a megállapodásokban szerepel, és ami - Roman véleménye szerint - 1996 novembere óta meg is valósult. /Petre Roman: "Nincs szükség magyar egyetemre" Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"

Göncz Árpád köztársasági elnöki jún. 24-én telefonon érdeklődött Emil Constantinescu államfőnél a romániai árvízhelyzetről, és együttérzését fejezte ki a károsultakkal. A két elnök a telefonbeszélgetés során megemlékezett Barabás Miklósról. A festő halálának 100. évfordulója alkalmából Sepsiszentgyörgyön nemrég ünnepséget tartottak, a két államfő felesége, Göncz Zsuzsanna és Nadia Constantinescu fővédnökségével. - A rendezvény a két nép megbékélésének szép fejezete volt - értékelte a magyar fél. A román államelnökség sajtóirodája közleményben számolt be arról, hogy Göncz Árpád magyar köztársasági elnök jún. 24-én felhívta Emil Constantinescu román államfőt és a maga és a magyar hatóságok nevében részvétét tolmácsolta a legutóbbi időjárási katasztrófák romániai áldozatainak, kifejezésre juttatva a magyar nép együttérzését a szomszédos, baráti román nép iránt. A beszélgetés során megállapodtak abban, hogy diplomáciai úton minél hamarabbi időpontra új találkozót tűznek ki ahelyett, amelyre Salzburgban került volna sor a héten a kelet-közép-európai állam- és kormányfők tanácskozása alkalmából. Göncz Árpád sajnálkozását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a román államfőnek le kellett mondania a romániai árvízhelyzet miatt a salzburgi államfői találkozón való részvételről és kettejük kétoldalú találkozójáról, de fontosnak tartotta, hogy megismételje a magyar hatóságok arra irányuló szilárd eltökéltségét, hogy a román hatóságokkal együtt folytassák és elmélyítsék a két állam közötti történelmi megbékélés folyamatát. Egyetértettek abban, hogy az új kétoldalú találkozóról diplomáciai úton kell megállapodni, minél előbbi időpontban. /Göncz-Constantinescu telefonbeszélgetés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

"Radu Vasile román miniszterelnök lengyelországi látogatásán egy sajtóértekezleten kijelentette: a román kormány üdvözli a Fidesz jobbközép párt hatalomra kerülését, bár - jegyezte meg -, Orbán Viktor egyes kijelentései "aggodalmat" váltottak ki a román politikai körökben. Mindezek ellenére a miniszterelnök úgy vélte, a katonai kapcsolatok "kitűnőek" a két ország között. A kormányfő még utalt arra, hogy hivatalos meghívást kapott magyar kollégájától, Radu Vasile azonban úgy szeretné, hogy előbb a magyar miniszterelnök látogasson el Bukarestbe, ezzel is mintegy eloszlatni kívánva a "kételyeket" arra vonatkozóan, hogy a két ország között fennálló viszonyok változatlanok maradtak. /Vasile meghívta Orbánt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"

"Szőcs Géza az átvilágítás követelményét hangsúlyozta írásában. A közvélemény arra kíváncsi, ki volt a Securitate embere. De miért a múlt idő, tette fel a kérdést Szőcs Géza. "Ki az, aki úgy gondolja. hogy az RMDSZ - az első számú politikai ellenség - nincs ma is keresztül-kasul átszőve informátorokkal, sőt annál is többel: máshol hozott döntések végrehajtóival, nemegyszer ítéletvégrehajtóival?!" Nem véletlen, hogy most kerülnek elő azok az iratok. Bárányi nem hagyta zsarolni magát, hanem vállalta: szekus volt. Szőcs Géza összefoglalta Bárányi múltját, kitérve arra, hogy 1982-ben őt rejtegette, nem kis kockázattal. 1989-ben Tőkés László mellé állt, nem kis kockázattal. 1989 őszétől - Szőcs Gézán keresztül - a Szabad Európa rádió titkos temesvári tudósítójaként működött. Ezért "mérlegelni vagyunk kötelesek", hangsúlyozta Szőcs Géza, ki mit követett el ténylegesen. - A múltfeltárás úgy lenne teljes, ha nemcsak a besúgók neve lenne ismert, hanem a megbízóké, a beszervezőké is. Szőcs Géza arra is emlékeztetett, hogy a Securitate a régi időkben minden kihallgatáson kötelező módon jelentést írt. Az ilyen kihallgatási jegyzőkönyveket próbálják meg mostanában ügynöki tevékenység bizonyítékaként felmutatni. A cél a hiteles politikusok lejáratása vagy megbüntetése. Mindezek miatt az RMDSZ-nek az elmúlt évtizedek történelmének őszinte feltárását kell szorgalmaznia, nyújtson be az RMDSZ egy ilyen törvényjavaslatot. Addig is az RMDSZ - javasolta Szőcs Géza - végezze el saját közszereplőinek átvilágítását. /Szőcs Géza: Átvilágítást!, avagy közszereplőink múltjának átvilágítása, mint imperatívusz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"Nincs döntés az önálló magyar egyetem ügyében ? Hiábavaló minden érvelés" ? olvasható a Szabadságban. A lap újból Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselőt kérdezte az oktatási szakbizottság tegnapi munkájáról, melynek első momentumaként a résztvevők visszatértek egy előzőleg már elfogadott cikkelyre, és elfogadták a sürgősségi kormányrendelet azon előírását, mely értelmében a román nyelv tanulása nemcsak az elemi osztályokban, hanem a felső tagozaton is sajátos tankönyvekből fog folyni. A történelem és földrajz oktatási nyelvét szabályozó szakasz vitájakor "minden szakmai, politikai és pszichopedagógiai érvünk teljesen fölösleges volt" ? mondja Asztalos, a két tantárgyat csak 1-4. osztályban lehet anyanyelven tanítani. A kisebbségek nyelvén létesítendő egyetemekre vonatkozó cikkely megtárgyalásakor "hazafias szónoklatok" azt próbálták bizonyítani, hogy az RMDSZ "mennyire veszélyes politikát folytat", amikor a magyar egyetem létrehozását sürgeti, a hozzászólók szerint azt akarva elérni, hogy a magyar fiatalokat elszigetelje a többségtől. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"