"A Szabadelvű Kör tagjai "egyelőre" irreálisnak, feleslegesnek ítélték meg egy önálló magyar egyetem létesítését Kolozsváron. Mi lesz addig? - tette fel a kérdést a Szabadelvű Kör képviselőjéhez, Magyari Nándor Lászlóhoz fordulva Nagy László. Nagy László több kérdést felvetett, ezek között van az, hogy tanított-e többségi iskolában vagy szórványvidéken, ahol minden tanár és diák kisebbségi gátlásban szenved? Hallott-e arról, hogy 1918 előtt a románok Magyarországon külön egyetemet követeltek, nem kisebbségi csoportokat-osztályokat? A Szabadelvű Körnek 200-300 tagja van, hogy mer lemondani 1,7 millió magyar nevében a kulturális autonómiáról? /Nagy László: Mi lesz addig? Kérdések a Szabadelvű Kör képviselőjéhez? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./ Nits Árpád nem fogadta el Magyari Nándor László felmérését: "Maholnap felmérik, hogy a romániai magyarság jelentős részének nincs szüksége autonómiára, érdekvédelmi szervezetre, parlamenti képviseletre..." /Nits Árpád: Miért nem követelnek osztrák egyetemet a mócok? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./"

"Cs. Gyimesi Éva tanszékvezetőnek a Szabadelvű Kör jan. 31-i ülésén elhangzott előadásának szerkesztett, átdolgozott változatát közli a Szabadság. Ebben már nem szerepel az, hogy a tanszékvezető szerint kik kérik az önálló egyetemet: "Mind olyan személyek, akik már nyugalomba vonultak, vagy tartósan nem, vagy még sohasem dolgoztak egyetemnek nevezett felsőoktatási intézményekben. Politikusok, becsvágyók, szervezők." /Horváth Anikó idézte tudósításában./ Szerepel viszont az, hogy Kolozsváron az önálló magyar egyetem szerinte mit jelentene: "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Ehelyett két- vagy akár többnyelvű egyetem szükséges, vallja Cs. Gyimesi Éva. /Cs. Gyimesi Éva: Erdélyi tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12., Horváth Anikó: Lényegében erről volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./"

"A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ levélben kérte a febr. 8-án összeülő Szövetségi Képviselő Tanácstól /SZKT/, hogy "tűzze napirendre az RMDSZ által kidolgozott, az önálló magyar nyelvű egyetemre vonatkozó" tervet. Amennyiben ez a terv nem készült el, dolgozzák ki a tervet és terjesszék a következő SZKT elé. /A KMDSZ levele az SZKT-hoz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./"

"Az egyik lap azt írta, hogy Tokay 40 magyart fog bevinni a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatalba. Nincsenek ilyen szándékai, nyilatkozta Tokay György kisebbségügyi miniszter, a hivatalnak görög, ukrán, német, lengyel, roma és más nemzetiségű alkalmazottai is lesznek. Az államtitkár is várhatóan más nemzetiségű lesz. A hivatal több igazgatóságra oszlik. Az egyik a területi munkával foglalkozik, az állampolgárokkal tartja a kapcsolatot, a másik a nemzetközi és nem kormányzati szervekkel áll kapcsolatban, a harmadik a törvényelőkészítéssel és a végrehajtás figyelésével foglalkozik, a negyedik a pénzügyi témával foglalkozik, a roma kisebbség integrálására külön struktúrát hoznak létre. A hivatal "depolitizálni akarja a kisebbségi tematikát, mondta Tokay György. További elv, hogy a kérdéseket lehetőleg a helyszínen kell megoldani. Nemzetközi érdeklődés övezi az alakuló hivatalt, ezt mutatja, hogy Tokaynak olyan vendégei voltak, mint Walter Slocombe amerikai védelmi miniszterhelyettes, Michel Rochard volt francia miniszterelnök, Tom lantos amerikai képviselő, az Európai Unió háromtagú küldöttsége és mások. /Alakul a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./"

"Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője küldött tudósítást a magyar egyetemmel kapcsolatos vitáról. Az erdélyi magyar felsőoktatásról szóló kolozsvári tanácskozáson az előadók kifejtették, hogy az egyetemi oktatás ügyét a hozzá nem értő jó szándékúak emelték a politikai kérdések sorába. Az előadók szerint ezek az önjelölt illetékesek mítoszt csináltak a Bolyai Egyetem emlékéből. Az egyetem ügyének szakmai kérdésnek kell maradnia. Andrei Marga rektor a legnyitottabb egyetemi vezetők közé tartozik, a világszínvonalú képzést szorgalmazza. Ugyanakkor tény az is, ha a mostani egyetemi vezetőséget leváltják, akkor a magyar tagozatot könnyű lenne elsorvasztani. A magyar egyetemi tanárok nem képviselnek azonos álláspontot, egyesek az önálló egyetem mellett állnak ki, mások a jelenlegin belül az önálló tagozatra esküsznek. "A magyar egyetem kérdése éppen a szellemi elit hazatérése szempontjából rendkívül fontos." /Tibori Szabó Zoltán: Az erdélyi magyar felsőoktatás sorsa. Nem kizárólag politikai kérdés. = Magyar Szó (Újvidék), febr. 9./"

"A Bolyai Társaság Elnökségének nyilatkozata: jan 23/ Magyari Nándor László a Szabadelvű Kör ülésén elhangzott előadásában arról szólt, hogy eddig senki sem vállalkozott a Bolyai Egyetem tevékenységének kritikai feldolgozására. Szerinte kritizálni tilos, így azután "az egész egyetem-tradíció: mítosz és szent tehén". Ironikusan megjegyezte, hogy a Bolyai Társaság hozzánőtt a "megemésztetlen tradícióhoz", ténykedése pedig felszívódik a sűrű ködben. Magyari László Nándor szerint az egyetem ügyével foglalkozó kultúrpolitikusok "nem bírnak kiszabadulni egy rosszul felfogott tradíció fogságából", ez akadálya a korszerű intézmény tervének kidolgozásának. Anakronisztikus a hagyományba merevedés. "A nemzeti hagyományba, a múltba való bezárkózás" járhatatlan. Elitcserére van szükség, állapította meg. Olyan elit kell, amely "mer a korral haladni". - "Az egyetemreform főáramától eltérő törekvésnek tűnik" hangsúlyozta, "az etnikai alapon elkülönített egyetem létrehozásának kizárólagossága is." /Magyari Nándor László: Universitas és környezete. A magyar egyetem-eszme beágyazottsága a kisebbségi elitek diszkurzusába. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./"

"Az önálló magyar egyetem jogos igénye a romániai magyar közösségnek, szögezte le Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke a Szabadelvű Körhöz intézett nyílt levelében. Az egyetem szétválasztása, az osztozkodás nem járható út, reális elképzelés az új egyetem. Azonnali célnak kell tekinteni a kolozsvári egyetem, a Zeneművészeti, a Képzőművészeti Főiskola, a marosvásárhelyi Orvosi Egyetem román-magyar kétnyelvűségének azonnali elismertetését. /A Bolyai Társaság elnökének levele a Szabadelvű Körhöz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./"

"Szabadelvű offenzíva indult az önálló magyar egyetem létesítése ellen, állapította meg Szabó Piroska, a Szabadság munkatársa. Ennek első fejezeteként a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese Ellenségkép nélkül című, a Magyar Hírlap jan. 25-én megjelent írásában megállapította. "Autonómiát, egyetemet követelt nagy hangon boldog-boldogtalan." A továbbiakban kifejtette: "A nagy követelők az adott ország állapotának, társadalmi jelenségeinek figyelmen kívül hagyásával követelőztek..." Szabó Piroska megállapította: "Néhány idézettel lehet példázni az itteni és határon túli szabadelvűség megtévesztésig hasonló retorikáját /önjelölt képviselők, szakemberek döntési joga stb./." A szabadelvű offenzíva további lépése a Szabadelvű Kör jan. 31-i kolozsvári tanácskozása, az ugyancsak általuk rendelt és készített felmérés és a bukaresti tv magyar nyelvű adásában és a Duna tévében. A diákok elégedetlenek, a tanárok némelyike többet tartózkodik külföldön, mint odahaza, óráit nem tartja meg. - Az RMDSZ egyetlen platformja nem módosíthatja az RMDSZ programját, amelyben szerepel az önálló magyar egyetem. Amit viszont megtehet, az saját nézeteinek propagálása. Akár összehangolt offenzívával is. /Szabó Piroska: Szabadelvű offenzíva. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./ Szabó Piroska Cs. Gyímesi Évára céloz, aki gyakran jár Budapestre, emiatt egyetemi óráit nem tartja meg."

"Az önálló Bolyai Egyetem léte nem lehet vita tárgya, szögezte le Asztalos Lajos. Meglepő volt a Szabadelvű Kör által szervezett tanácskozáson a "hozzá nem értő jószándékúak" emlegetése, hogy főleg ők tették politikai kérdéssé a magyar nyelvű egyetemi oktatást. Eddig úgy tudtuk, írta Asztalos Lajos, hogy a kommunista hatalom kezelte politikai kérdésként, amikor arra hivatkozott, hogy a Bolyai a szeparatizmus, a nacionalizmus fellegvára. Meglepő, hogy a hajdani Bolyai Egyetem emlékéből mítoszt csináltak. Az viszont megdöbbentő, hogy a Szabadelvű Körön felszólalók "egyöntetűen időszerűtlennek" tartják az önálló egyetem kiépítését. Talán elfelejtették, hogy a milyen könnyedén számolták fel a magyar nyelvű oktatást a mezőgazdasági intézetben, a műegyetemen, a Zeneművészeti és a Képzőművészeti Főiskolán, majd az egyesített egyetemen. "Négy egyetemi tanár milyen alapon sajátítja ki magának a jogot, hogy az önálló magyar egyetem létéről döntsön?" Ez az egész romániai magyarság sorsdöntő kérdése. Az RMDSZ programjában ez áll: "Induljon újra a Bolyai Egyetem." Tagadhatatlan, hogy az önálló Bolyai létrehozása számtalan nehézséggel járna, de előnyei felbecsülhetetlenek lennének. Asztalos Lajos a semmiből létrehozott baszk egyetem példáját hozta föl, továbbá hivatkozott a 300 ezer finnországi svédre, akiknek Turkuban saját svéd nyelvű egyetemük van. - A Szabadelvű Kör által szervezett tanácskozás eredményeként a román sajtó egy része máris ujjong, hogy a romániai magyarságnak nem kell önálló egyetem. /Asztalos Lajos: A Bolyai Egyetem léte nem lehet vita tárgya. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./"

"A kormánykoalíciós tárgyalások során egyetértés született a Babes-Bolyai Egyetem magyar tagozatának önállósulására. A koalíciós partnerek semmiféle olyan kötelezettségvállalásra az RMDSZ-t, hogy lemondjon az önálló magyar egyetemről" ? nyilatkozta a Szabadságnak Takács Csaba ügyvezető elnök. A magyar egyetemmel kapcsolatban kirobbant vitákkal kapcsolatban az ügyvezető elnök kifejtette, nem vonja kétségbe a közvélemény-kutatás eredményeit, de nem tartja helyénvalónak azt, hogy olyasmiről kérték ki a tanulók véleményét, amiről legfeljebb csak hallomásból tudhatnak. Óvatosnak kell lennünk, mondta, "elég néhány hang, markánsabb ellenvélemény, amely megkérdőjelezi a Bolyai Egyetem létjogosultságát és máris kellemetlen visszhangra találnak e vélemények." Nem lehet vita tárgya a Kolozsvár központú magyar felsőoktatás feltételeinek megteremtése, de számolni kell azzal, hogy máshol is igényelnek különböző főiskolai oktatási formákat. Két hónapon belül ki kell dolgozni a Bolyai Egyetemmel kapcsolatos stratégiát. /Takács Csaba nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./"

"Tőkés András, az RMDSZ Maros megyei területi elnökök tanácsa elnöke visszaemlékezett testvére, Tőkés László 1989-es jogi védelmére. Helyesbítette Frunda György nyilatkozatát, aki azt állította, hogy elvállalta 1989-ben Tőkés László jogi védelmét, megszerkesztette a szöveget, de úgy vélte, a kilakoltatási perben egy helybeli, Temesváron élő ügyvéd tudna eredményesen eljárni. Tőkés András helyesbít: valóban felkereste Frunda Györgyöt, aki azonban nem vállalta el az ügyet. A Marosvásárhelyen élő Kincses Előd viszont elvállalta. /Tőkés András: Háború után elszaporodnak a hősök. = Szabadság, febr. 13./"

"Magyari Nándor László a vele vitatkozó írásokat, az "aktuális gyalázkodásokat, válogatott sértegetéseket, inszinuálásokat stb." összegyűjtötte, hogy válaszoljon. Elítélte a Szabadság napilapot, továbbá a Romániai Magyar Szót, "melynek deontológiai vétségeinél csupán professzionális inkompetenciája jellemzőbb". Ezt azzal bizonyítja, hogy a lap tudósítója nem vesz részt a rendezvényen, melyről beszámolót ír és "bután rágalmaz" neves egyetemi tanárt. /lásd: Miklós László: Elfecsérelt esély?, Romániai Magyar Szó, febr. 6./ Ez szakmai és etikai vétek, állapította meg Magyari, ezért az újságírószövetség figyelmébe ajánlotta. Magyari László Nándor mindegyik vitacikket indulatosan elvetette. Nagy Lászlónak azt ajánlotta például, hogy forduljon pszichológushoz, Neményi Ágnes rosszakaratú, rágalmazó, aki kizárható a szakma soraiból, mert nem tartja be a "szakmai deontológia" szabályait. /Magyari Nándor László: Rágalmaznak, tehát vagyok? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./"

"Balázs Sándor vitatta Magyari Nándor László felmérését. A Szabadelvű Kör előadói azt mondták, hogy az egyetem ügyét nem szabad "megpolitizálni", holott éppen ők tették ezt. A Ziua másnapi száma szalagcímben közölte: a magyar diákok nem akarnak Bolyai Egyetemet. Ugyanezt írta kiemelten több román lap is. Balázs Sándor több kiválóságot felsorolt, akik mind a Bolyai Egyetemen végeztek. Azonban az a lényeg, hogy senki sem mondta: ezt a Bolyait kell feltámasztani. El lehet képzelni olyan egyetemet, ahol nincs informatika szak? "Akik nosztalgiázással bélyegzik meg azokat, akik egyszerűen múltunk megbecsülését szorgalmazzák, nemegyszer maguk is hamis múlttudattal élnek." Cs. Gyimesi Éva a Szabadelvű Körön felolvasott előadásában azt taglalta, hogy az önálló magyar egyetem az azonosságtudatunk pallérozását szolgálná, ezzel szemben /!/ nekünk a szakmai színvonalra, a minőségre kell fordítanunk a figyelmet. Mintha a magyar tannyelvű egyetemen a nemzettudat ápolását nem lehetne összekapcsolni a magas szintű szakmai igénnyel." /Balázs Sándor: Churchill és Bolyai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./"

"Akik kirobbantói voltak az önálló magyar egyetem létjogosultságát kétségbe vonó akciónak, "fölmérték-e a közösségnek okozott erkölcsi kár mértékét?" - tette fel a kérdést Murádin Jenő. "Szabad elfelejtenünk azt a balkáni taktikát, amellyel 1959-től egyetemünket elsorvasztották ?" Most "az elitképzés, a nemzet megmaradásnak alapja ellen indítottak némelyek támadást." Mindenképpen önálló magyar egyetemre van szükség. /Murádin Jenő: Az nem lehet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./"

"Horváth István kifogásolta az önálló magyar egyetemmel kapcsolatos vita hangnemét, azt is, hogy azt újságírók szintén kifejtették véleményüket. /Horváth István: Zsákutcás történelmi alkat? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./"

"Orbán Ferenc kolozsvári tudósításában emlékeztetett a Bolyai Egyetem körüli vitára. Jan. 31-én a Szabadelvű Kör összejövetelén az a vélemény összegződött, hogy: "Az egyetemreform főáramától eltérő törekvésnek tűnik - az integrációs folyamatok felől nézve - az etnikai alapon elkülönített egyetem létrehozása". Magyarán: nem kell Bolyai Egyetem. Jelentőségteljes, hogy ezekben a napokban széles nyilvánosságot kapott a Szabadelvű Kör érvelése a tévé magyar adásában, a Duna Televízióban, a román lapok pedig szalagcímben közölték: a román diákok nem akarnak Bolyai Egyetemet. A Szabadság napilap átvette Törzsök Erikának, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökhelyettesének Ellenségkép nélkül című, a Magyar Hírlap jan. 25-i számában megjelent írását, "amely sok mindent megmagyaráz." Törzsök Erika szerint "Autonómiát, egyetemet követelt nagy hangon boldog-boldogtalan." Továbbá: "A nagy követelők az adott ország állapotának figyelmen kívül hagyásával követelőztek..." "...az a játék, amelyben a többségi hatalom azért kreált kisebbségi ellenállókat, hogy folyamatos konfrontálódásukkal megosszák a kisebbségi közösségeket, Magyarországról a továbbiakban - feltehetően - nem kap támogatást." Ez tiszta beszéd, tette hozzá Orbán Ferenc. - A szabadelvűek vitája nagy felháborodást váltott ki. Egyre többen mondják, hogy az RMDSZ-nek érvényesítenie kell saját stratégiáját, erre az alapszerződés is módot ad. /Orbán Ferenc: Kinek nem kell Bolyai Egyetem? = Magyar Szó (Újvidék), febr. 16./"

"Magyari Tivadar szociológia szakos egyetemi adjunktus kiállt amellett, hogy a Bolyai Egyetemmel kapcsolatos felmérés szakmai ügy, az a szakmabeliekre tartozik. Szét kell választani a felsőoktatás jövőjének kérdését és a felmérés lebonyolítását, javasolta. Magyari Tivadar nem foglalt állást az egyetem vitájában. /Magyari Tivadar: Kérés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./"

"Dr. Neményi Ágnes reflektált Magyari Nándor László "akadémia nyelvezettel nem jellemezhető" cikkére /Rágalmaznak, tehát vagyok, Szabadság, febr. 14./. Számszaki hibák vannak a Magyari Nándor László által közölt adatokban /a megkérdezett hallgatók száma évfolyamonként összeadva 241, tanulási nyelv szerint 238, nemenként 242, szakonként 245 fő/. Neményi továbbra is állítja, hogy a felmérés koncepciós hibákat és súlyos értelmezési hiányosságokat tartalmaz. Magyari nyíltan megfenyegette Neményit, ez viszont durva agresszió, volt diákja részéről. /Dr. Neményi Ágnes: Közvélemény-kutatásról, ismételten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./"

"Mitruly Miklós helytelennek tartja, hogy ha már szembefordultak az RMDSZ programjával, melynek egyik platformja a Szabadelvű Kör, akkor miért nem úgy szervezték meg az eszmecserét, hogy az RMDSZ többi csoportosulása, a civil intézmények is felkészüljenek és megjelenjenek a vitaesten. Úgy tűnik, ez nem volt a Szabadelvű Kör ínyére. Mitruly nem ért egyet azzal, hogy az önálló magyar egyetemen alacsonyabb lenne a színvonal. "Az egyetemes mérce biztosítaná a magyar oktatók és hallgatók hazai és nemzetközi versenyképességét." "Nemzeti érdekeken felülemelkedő tudományos kommunikáció csak egyenlő felek között lehetséges." Egyenlő felekről nem lehet beszélni "közös" egyetem mellett. Ki tudná megmondani, hogy a jelenlegi megváltozott helyzet meddig tart? Megbocsáthatatlan bűn lemondani az önálló egyetemről. /Mitruly Miklós: Nem csupán szakmai kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./"

"A magyar egyetem ügyéről szólva Kása Zoltán nem érti az RMDSZ vezetőit. Önálló magyar egyetem szükséges, hangsúlyozza, annak itthontartó, hazahívó ereje lenne. /Kása Zoltán: Nem értem. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./"

"Dr. Újvári József határozottan kiállt az önálló magyar egyetem mellett /"az erdélyi, magyar nyelven alkotott kultúrát csak magyarul érdemes tanítani."/. Ez nem jelent elszigeteltséget, a nyelvtanulást biztosítani kell külföldi nyári nyelvgyakorlatokkal. /Dr. Újvári József, a fizikai-földrajzi tanszék egyetemi tanára: Kultúra, tudományos kutatás és a felsőoktatás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./"

"Bodor Pál sietett kiállni Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság főszerkesztője mellett, újból megdicsérte, amiért nekiment a Magyarok Világszövetségének és ezért püspöki feddésben részesült. Erdélyben némelyek élesen támadták Tibori Szabó Zoltánt, amiért az anyaországban kitüntetésben részesült. Bodor csak irigyli ezért Tiborit. /Bodor Pál: Margó. = Magyar Hírlap, febr. 19./"

"Nagy vitalitásra vall egy nemzeti kisebbség esetében, amikor a saját, önálló egyetem kérdése, úgyszólván össznépi üggyé válik, állapította meg Cs. Gyimesi Éva. Az egyetem ügy nem válhat politikai nézetütközések martalékává. Lírai módon fogalmazta meg, mi is az egyetem. Nincs joguk a volt kommunistáknak, párttitkároknak leckéztetni nemzeti becsületből. Az egyetem leglényegesebb tulajdonsága az univerzitás eszméje, az egyetemesség, nemzeti korlátokon túlra is nyíló ablak. - Ma már Európa-szerte egyezményes kritériumok szabályozzák, hogy melyek az elismert, akkreditált felsőoktatási intézmények. Amíg nem tudjuk teljesíteni ezeket a kritériumokat, az "önállóság" csak mondvacsinált lehet. Bizonyos karok magyar tagozatán egy évtizedbe is beletelik, amíg a jelenlegi tanársegédek professzorok lehetnek /Cs. Gyimesi Éva: A jogfolytonosság és az egyetem öntörvényűsége. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./ Cs. Gyimesi Éva fel sem veti azt, hogy vendégprofesszorokkal indulhatna az egyetem. "

"Fey László szerint maximalista követelés az önálló Bolyai Egyetem visszaállítása, nincsenek meg hozzá a személyi és anyagi feltételek. Szerinte vendégtanárokra sem nagyon lehet számítani. Járható út a jelenlegi egyetem keretén belül a megerősödés, írta, ebből majd kinőhet az új magyar egyetem. Fey László a vidéki kihelyezett tagozatok indításával egyetért. /Fey László: Két maximalizmus között. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./"

"A kolozsvári Szabadság tájékoztat arról, hogy a Mediafax hírügynökség a hét végén 25 pontos dokumentumot tett közzé, amelyet értesülése szerint Tőkés László február 14.-én juttatott el az RMDSZ vezetőségéhez. A szöveg azokat az igényeket és követeléseket foglalja össze, melyek "a romániai magyar közösség elvárásait fogalmazzák meg Románia demokratikus kormánya iránt". Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke megismétli, hogy a szövetségnek meg kell fogalmaznia elvárásait, ahhoz, hogy azok teljesítését számon lehessen kérni. A szöveg felsorolja az RMDSZ programjában szereplő valamennyi fontos pontot: az alkotmány és mindazon törvények módosítását, melyek a kisebbségek számára hátrányos előírásokat tartalmaznak, az RMDSZ által kidolgozott autonómia-törvénytervezet elfogadását, a kisebbségek kollektív jogainak elismerésére vonatkozó tárgyalások megkezdését, valamint Tőkés László javaslatát a román-magyar kerekasztal megszervezésére. Az Evenimentul Zilei "Tőkés László a magyar autonóm területek újralétesítését akarja" címmel ugyancsak ismerteti a Mediafax által közzétett szöveget. A lap szerint a szöveg tartalmazza, hogy azokban a megyékben, ahol a magyarság többségben él legyenek magyar prefektusok. Az Adevarul is ismerteti a szöveget Tőkés László papírra vetette szélsőséges aberrációit címmel. A Ziua szerint a tiszteletbeli elnök a magyarok követeléseinek radikalizálását szorgalmazza. A Ziua szerint Markó Béla kijelentette, hogy a követelések Tőkés László magánvéleményét fejezik ki. Az Evenimentul Zilei RMDSZ-beli forrásokra hivatkozva úgy tudja, hogy a tiszteletbeli elnök eljárása szövetségbeli elszigetelésének eredménye, melyet a szervezet politikájával szembeni állandó ellenzékisége váltott ki. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), febr. 24., 24. sz./"

"Néhány hete Kötő József RMDSZ ügyvezető alelnökhöz tartozik két főosztály, a művelődési és egyházügyi, illetve az oktatási főosztály. Székely Kriszta készített interjút vele, kiérve a Bolyai Egyetemmel kapcsolatos vitára. Az egyetemről tartott kerekesztal-beszélgetésen elmondta, hogy "elsőrendű feladatunk: cselekedni. Stratégiák helyett egyetemeket kell létesíteni!" A tanügyi törvény diszkriminatív rendelkezéseit kell módosítani, így többek között a magyar szakoktatást korlátozó cikkelyeket, megteremtve ezáltal a jogi, a mezőgazdasági, orvosi, műszaki anyanyelvi oktatás kereteit is. Rendezni kell az a felekezeti oktatáshoz való jogot. Ki kell dolgozni azt a kormányrendeletet, amely a Babes-Bolyai Tudományegyetem esetében a kéttagozatos forma létrehozását szavatolja. Ugyancsak sürgős az elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatásáról rendelkező vallásügyi törvény életbe léptetése, de az anyanyelvű zeneművészeti és képzőművészeti főiskola megteremtése is. - A politikai döntés nem elég, biztosítani kell a minőségi oktatás feltételeit is. - Tervezik a tanár- és diákállomány felmérését, az igények feltérképezését, szórványkollégiumok létesítését, felvetődik a csángó oktatás kérdése is. Az egyetemi központnak Kolozsváron kell lennie, de megalapozott igény a Székelyföldre kihelyezett mezőgazdasági szak. - Andrei Marga rektor nyilatkozata, amelyben visszautasítja a Babes-Bolyai Egyetem struktúrájának megbontását, nem tántoríthat el attól, hogy önálló magyar egyetemet hozzanak létre, állapította meg Kötő József, ez ugyanis meghaladja a rektor kompetenciáját. Az átmeneti kéttagozatos egyetemi megoldás viszont belefér Marga rektor koncepciójába is. /Székely Kriszta: Interjú Kötő József ügyvezető alelnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./"

"Kincses Előd ügyvéd, a Maros megyei RMDSZ tiszteletbeli elnöke vitába szállt Cs. Gyimesi Éva professzorasszonnyal, aki szerint az önálló magyar egyetem nem jelent mást, mint "helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Kincses Előd meglepődve olvasta, hogy Cs Gyímesi szerint a nagyvilágban az egyetemi hallgatókat nem anyanyelvű intézményekben oktatják, mert az anyanyelvű egyetemek "barkácsolt torzszülöttek". Cs. Gyímesi négynyelvű egyetemet javasol, azaz merőben általa kiókumlált "torzszülöttet", de nincsenek pedagógiai érveli e bábeli oktatás mellett. Fütyül a Kolozsvári Magyar Diákszövetség - saját diákjainak - kezdeményezésére, akik önálló magyar egyetemen akarnak tanulni. Cs. Gyimesi Éva maga írja, hogy az egyetemen az adminisztráció nyelve kizárólag román, saját dolgaikról nem maguk döntenek, mégis azt hiszi, hogy ha a közös egyetem keretein belül a magyar tagozat autonómiájának ügye ellenállásba ütközik, még mindig van lehetőség a kiválására. Nem kell tehát kihasználni a ritka történelmi pillanatot, amelyben az RMDSZ a kormányzó pártok egyike és Románia küzd a NATO-ba jutásért. Hasonló lehetőség mikor lesz? /Kincses Előd: Az angol lord és a dzsungel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26., átvette: Magyar Hírlap, febr. 27. - Kincses Előd febr. 23-án faxon elküldte hozzászólását a Magyar Hírlapnak, de csak most közölték./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke 25 pontba foglalta javaslatát, melyet a az RMDSZ Bihar megyei szervezetének febr. 15-i közgyűlésén ismertetek. Az RMDSZ kormányba lépve elmulasztotta megfogalmazni jogos követeléseit, ezt pótolni kell, ezért Tőkés László az igények és elvárások előterjesztését javasolta az RMDSZ-nek. Felsorolta az RMDSZ programjában szereplő valamennyi fontos pontot: az alkotmány és mindazon törvények módosítását, melyek a kisebbségek számára hátrányos előírásokat tartalmaznak, az RMDSZ által kidolgozott autonómia-törvénytervezet elfogadását, a kisebbségi és vallásügyi törvény elfogadását, a tanügyi törvény felülvizsgálatát, a kisebbségek kollektív jogainak elismerésére vonatkozó tárgyalások megkezdését, a magyar művelődési élet autonómiájának biztosítását, az állam magyar nyelvű közszolgálati médiák autonómiájának biztosítását, a felekezeti oktatás 1948 előtti állapotoknak megfelelő helyreállítását és állami támogatását, az egyházi javak visszaadását, anyanyelv használatát a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban és a társadalmi közéletben, magyar prefektusok kinevezését a székely megyékbe, valamint a román-magyar kerekasztal megszervezését. /Tőkés László: A romániai magyar nemzeti közösség jogos igényei és elvárásai a demokratikus román kormány iránt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"

"Dr. Juhász Tamás teológiai tanár a Szabadelvű Kör jan. 31-i ülésén a kolozsvári Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet példáját hozta fel arra, hogy a szerény kezdetből ki tudott fejlődni egy önálló magyar főiskola. A teológián négyféle összehangolt tevékenységet folytatnak: szakképzést, tudományos nevelést, tudományos kutatást és tudományos továbbképzést. A három karon 18 tanár és 18 óraadó tanár tanít, közülük hat idegen nyelvű, külföldi. A 300 beiratkozott hallgató között 24 külföldi, doktori fokozatot jelenleg 21-en szereznek meg. Rendes tanáraik közül - egy kivételével - mind tanultak külföldi egyetemeken. Végzettjeik közül 1969-89 között 25, 1990 óta pedig hatvannál több hallgató folytatott külföldön is tanulmányokat. A teológia könyvtára teljesen magánadományokból állt össze, jelenleg számítógépbe táplálják az 50 ezres könyvállományt, hogy elkészítsék a szakkatalógust. A teológiának már húsz számítógépe van, kapcsolódhatnak az elektronikus postához és az inernethez. /Dr. Juhász Tamás: "Tudománnyal és fegyverrel". = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"

"Magyar Nándor László újból reagál az egyetemmel kapcsolatos vitacikkekre. Szerinte ezek "egy letűnt korszak szellemi relikviáinak tiltakozása a feledés ellen". Meg kell változni az értelmiségieknek, különben kiszorulnak "az új elitek piacáról". Magyari indulatosan visszautasította Balázs Sándor vitacikkét /Chrurchill és Bolyai, Szabadság, febr. 14./, aki szerint egy korábbi felmérés ötven százalékos tévedést is tartalmazott. Magyari szerint ez "szemenszedett hazugság". Magyari nem áll meg itt, hanem tovább támad: milyen jó lenne egy kis pártgyűlés, ahol Balázs Sándor kimondhatná, hogy a szociológia "burzsuj áltudomány". /Magyar Nándor László: A töltött káposzta eszmei üzenete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"