"Fodor Sándor is hozzászólt a Bolyai Egyetem vitájához. Csodálkozik az indulatos hangon, különösen Magyari Nándor László indulata meglepő. Furcsa, amikor a közvélemény-kutató csoport munkájának eredménye a csoport munkáját irányító tanár magánvéleményével rímel. - A társadalomtudományokat, és a szociológia is idetartozik, lehet politikai megfontolásokkal manipulálni. Fodor Sándor is az önálló magyar egyetemre szavaz. A kéttagozatú megoldást rövid távon jónak, hosszú távon azonban elfogadhatatlannak tartja. Már "láttunk kéttagozatos egyetemet Kolozsváron." Az egyik a szalámitechnikával kicsire zsugorodott. /Fodor Sándor: Látkérdés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./"

"Febr. 28. és márc. 2-a között Csíkszeredában tartott tisztújító közgyűlést a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/. A tanácskozáson felszólalt Markó Béla szövetségi elnök, a Látó főszerkesztője is. Markó Béla a romániai magyar sajtó és az RMDSZ viszonyáról, a sajtónak a civiltársadalom építésében, a demokrácia megerősítésében játszott szerepéről beszélt. Kántor Lajos elnök kritikus hangú beszámolóban elemezte a romániai magyar sajtó helyzetét, bírálta az Orient Expressz és az Erdélyi Napló hasábjain 1995-ben megjelent támadásokat a MÚRE ellen, továbbá a Szabadság főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltánnak a Magyarok Világszövetségével kapcsolatos véleménye miatti támadásokat, valamint a sepsiszentgyörgyi Európai Időben megjelenő írásokat. Kántor Lajos elégedetlen azért is, mert "az alpáriságot, a dilettantizmust az elmúlt két évben sem sikerült visszaszorítani". A MÚRE elnöke bejelentette, hogy leköszön tisztségéből, egyúttal méltatta a MÚRE kitüntetettjeit, Lászlóffy Aladárt, Andrei Corneát, Muzsnay Magdát /kolozsvári rádió/, Szabó Csabát /Szabadság/, Tófalvi Zoltánt, Gúzs Imrét, Szatmári Lászlót, Bajza Györgyöt és Vincze Gyulát. Boros Zoltán, a román televízió bukaresti magyar adásának vezetője felvetette, hogy a rádió közszolgálati magyar nyelvű adásokat az egész országban egy hullámhosszon kellene sugározni, így a magyar hallgató egyetlen összefüggő, nagy területre szétszórt, több stúdió által készített műsorfolyamot hallgathatna. Bejelentette, hogy az RTV első csatornáján eddig sugárzott hétfői másfél órás magyar nyelvű adás kétórás lesz, bár 17 órakor megszakítja egy román nyelvű híradó. Boross Zoltán állást foglalt a helyi stúdiókra épülő, országhatárokon átívelő magyar televíziózás mellett. A közgyűlés Ágoston Hugót, a bukaresti A Hét c. hetilap 53 éves főszerkesztő-helyettesét választotta a MÚRE elnökévé. Ügyvezető elnökké Gáspár Sándort, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztőjét, az egyesület eddigi főtitkárát választották meg. Kántor Lajos bejelentette, hogy nemcsak lemond elnöki tisztségéről, de a szervezetből is kilép, mert nem látja biztosítottnak a továbbiakban a MÚRE eredményes tevékenységét. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ A Szabadság megkérte Kántor Lajost, indokolja meg döntését. Kántor elmondta, hogy tiltakozása Gáspár Sándor újraválasztása ellen szól, akit alkalmatlannak tart erre a tisztségre erőszakossága, vezetői módszerei miatt, nevéhez önérdekű ügyeskedések, "kis piszkos ügyek" fűződnek. Arra a kérdésre, hogy MÚRE-elnökként miért nem lépett fel Gáspár Sándor visszaélései ellen, Kántor elmondta: többször szóvá tette kifogásait, de határozottabban kellett volna fellépnie. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Gáspár Sándor erre márc. 4-én válaszolt: Értetlenül fogadta Kántor Lajos nyilatkozatát, hiszen az utóbbi két évben nem adott hangot kifogásának, sőt, a közgyűlésen előterjesztett jelentésében sem esett szó erről. "Kántor Lajos nyilatkozata önmagát minősíti." /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./"

"Nem kellene válaszolnia Magyari Nándor László cikkére /Szabadság , febr. 27./, mert mocskos kesztyűt nem vesz fel, állapította meg Balázs Sándor, de ez a cikk becsületsértő, mert azt állította, hogy Balázs Sándor hazudik. Igenis, még ötven százalékos tévedések is vannak Magyari felmérésében, erősítette meg, hiszen a helyhatósági választásokon Magyari Nándor László felmérése szerint Petre Litiunak 12 %-os esélye volt, valójában a szavazatok 1,79 %-át kapta. /Balázs Sándor: Kesztyű-ügy. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Magyari Nándor László - ahogy eddig minden kritikai hangra - Balázs Sándor írására is reagált, az előzőekhez hasonlóan ezt is elvetette. /Magyari Nándor László: Válasz. felkérésre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./"

"Ebben az évben is műholdas átvitellel és kedvezményes áron kapja a pozsonyi Új Szó, az ungvári Kárpáti Igaz Szó, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság és az újvidéki Magyar Szó a Magyar Távirati Iroda híreit. Erről írtak alá márc. 4-én a szerződést Budapesten dr. Törzsök Erika, a HTMH megbízott elnöke, Szűrös Mátyás, az Illyés Közalapítvány elnöke, Tompa Gábor, az MTI megbízott vezérigazgatója és a napilapok főszerkesztői. /Új Szó (Pozsony), márc. 5., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének azon állításaira, melyeket a püspök valótlannak, becsületsértőnek és tiszteletbeli elnöki minőségében korlátozónak érzett. Markó Béla a Cronica Romana febr. 14-i számában kijelentette, hogy a tiszteletbeli elnöki funkciónak nincs operatív jellege. Markó Béla más lapok szerint hangsúlyozta, hogy Tőkés László 25 pontos indítványa "szigorúan magánjellegű" kezdeményezés. A püspök visszautasította az intoleráns megnevezést, mondván, nem minősülhet "intoleranciának az, ha Bolyai Tudományegyetem ellenzőit - az RMDSZ programja értelmében - jogos bírálattal illetjük." Az viszont intoleráns volt, hogy Markó Béla megtiltotta, hogy Tőkés László sajtótájékoztatóval egybekötötten mutassa be Temesvár szellemében című, a magyar-román megbékélésről szóló könyvét. Végül kizárólag a könyvbemutatót engedélyezte. - Markó Béla a Medifaxnak és az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy Tőkés László 25 pontos indítványáról csak a sajtóból értesült, a román-magyar kerekasztal gondolata pedig túlhaladott, mivel az RMDSZ a kormányban van. Valójában Tőkés László 25 pontját az RMDSZ Bihar megyei, febr. 15-i küldöttgyűlésén előterjesztette. Érthetetlen, hogy az ülésen elnöklő Takács Csaba nem hozta Markó Béla tudomására ezt a dokumentumot. Tőkés László 1996. novembere óta szorgalmazta a kormányba lépés feltételeinek megfogalmazását. A magyar-román kerekasztal indítványa az RMDSZ kongresszusától származik, azt a szövetségi elnök nem bírálhatja felül. - Tőkés László többször figyelmeztetett: nehogy az autonómia feláldozása árán jusson az RMDSZ kormányzati, konjukturális előnyökhöz. /Tőkés László: Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./"

"A magyar forradalom eszméi már nem számítanak tabutémának Romániában. A lelkek mélyén még ég a gyűlölködés, gondos kezek vigyáznak erre. Mi egyébbel magyarázható a kolozsvári többségi felhördülés a Bolyai Egyetem ellen? Ez a halálos ellenségeket, a parasztpárti, az egységpárti és a nagyrománia pártiakat is egy táborba tudja vonni. Honnan az egyetem román tanárainak egységes fellépése? Elgondolkoztató az európai gondolkodású Andrei Marga rektornak az egyetem különválását ellenző vehemenciája. A demokrácia jegyében megint román tanárok döntenek majd arról, legyen-e önálló egyetem. /Németh Júlia: "...Élni életvidoran". = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Köztudott, hogy az RMDSZ kezdettől megkülönböztetett figyelemmel kezelte, napirenden tartotta a magyar nyelvű oktatás megvalósulásának kérdését, az "óvodától az egyetemig", olvasható dr. K. Ajtay Mária egyetemi előadótanár cikkében. Ma, amikor lépni lehetne, akkor egyes, magukat vezető szellemi elitnek tekintők körében páni félelem lett úrrá, tiltakoznak az önálló magyar egyetem visszaállítása miatt. Cs. Gyimesi Éva szerint a magyar egyetem "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót" jelent. Az önálló egyetem feladásának gondolata - úgy tűnik - az "anyaországból" jött, a sípot Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese adta /valószínűleg nem saját fejéből/ az "erdélyi négyek" szájába az Ellenségkép nélkül című cikkével /Magyar Hírlap, jan. 25., kolozsvári Szabadság, febr. 3./. Ebben szerepel: "Autonómiát, önálló egyetemet követelt nagy hangon boldog-boldogtalan... Nem lett átgondolva, nem lett feltéve a kérdés, hogy milyen egyetemet, kinek, miből, kikkel is akarnak? ...A nagy követelők az adott országok állapotának, társadalmi jelenségeinek figyelmen kívül hagyásával követelőztek." Ezek a követelőzők megosztják a kisebbségi közösséget. Mennyire ismeri Törzsök Erika a romániai valóságot, különös tekintettel a magyar felsőoktatás helyzetére? - tette fel a kérdést a cikkíró, majd adatokat sorolt fel a marosvásárhelyi "önálló" magyar orvosi és gyógyszerészeti oktatás helyzetéről. A magyar hallgatók száma emelkedő tendenciát mutat, arányuk megközelíti a 40 %-ot, azonban az oktatói kar részaránya meredeken zuhan: 1989-ben az általános orvosi karon 46 %, 1993-ban 31 %, 1997-ben 29 %, a gyógyszerészeti karon 1989-ben 60 %, 1997-ben 40 % a magyar oktatók aránya. Lefejezéssel egyenértékű volt a nyugdíjkorhatárt elérő tanárok tevékenységének felfüggesztése: 1991. okt. 1-jei hatállyal egyszerre 12 magyar professzort küldtek nyugdíjba. Utánpótlásukról nem gondoskodtak. Egyes tanszékekről hiányoznak a magyar oktatók. Magyarországi vendégelőadók a magyar tagozaton kizárólag csak valamelyik világnyelven adhatnak elő, a magyar nyelvet nem használhatják, az egyetemi vezetőség határozata értelmében. Az egyetemi demokráciára jellemző, hogy a magyar diákok az egyetem épületében nem tarthatják meg tudományos szakköri üléseiket. A magyarországi testvéregyetemek által felajánlott együttműködést eddig az egyetem vezetősége egyszer sem engedélyezte. Az adminisztratív, műszaki személyzet körében hét évvel ezelőtt a magyarok aránya 60-70 %-os volt, jelenleg 5 %. Az adatok mutatják, hogy még mindig folyik a magyar felsőoktatás elsorvasztása. "Ezért nem fogadhatjuk el az ?anyaország? üzenetét". /Dr. K. Ajtay Mária egyetemi előadótanár (Marosvásárhely): Polihisztori érzelgősség vagy a tények ismerete? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14., újraközölte - kisebb eltéréssel, azt például kimaradt, hogy az önálló egyetem gondolata az anyaországból jött: Magyar Hírlap, márc. 19./"

"Fodor Sándor emlékeztetett arra, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök reménytkeltő megnyilatkozását az Elnöki Hivatal "mérséklő" kijelentései követték, úgy látszik, a koalíciós szövetségesek, de maga Emil Constantinescu elnök sem lelkesedik az önálló magyar egyetemért. Igaz, hogy idén szabadon lehetett ünnepelni márc. 15-ét, hadd lássa a világ, milyen nagy szabadságnak örvendenek a magyarok. Kár, hogy az egyik célkitűzésről, az önálló magyar egyetemről "olyan nagylelkűen lemondott a magyar kormány Határon Túli Magyar Hivatalának megbízott elnöke, Törzsök Erika..." És nemcsak ő. "Hazai követői is vannak. Liberális körünk például, amelynek egyik-másik tudós-publicistája egyenest Törzsök Erika gúnyos kifejezéseit olvassa az önálló magyar egyetemhez ragaszkodók fejére." Adrian Mario, a román irodalmi élet egyik kimagasló alakja nyilatkozatában egyértelműen kimondta: semmi kivetnivalót nem lát magyar egyetem létesítésében Kolozsváron, sőt úgy látja, hogy ez jótékony hatással lenne mindkét népre. Ezzel szemben Pillich László kijelentette, hogy önálló magyar egyetem létesítése most rögtön, nem időszerű. - Lehűlt március idusának melege. Kiderült, hogy önálló magyar egyetemről nincs szó, csupán tagozatról, ha az egyetemi szenátus úgy dönt. De mi lesz, ha nem úgy döntenek, akkor mivel maradunk, "kedves liberális körünk? Törzsök Erikával." Majd meghallgatjuk őt, "amint kioktat bennünket, hogyan kell európai módon, ?polihisztorok? nélkül, úgy, hogy Magyarországnak se kerüljön pénzébe - elcsángósodni." /Fodor Sándor: Ünnep után. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"

"A magyar történelmi egyházak vezetői márc. 20-án Kolozsváron tanácskoztak, a fő téma az egyházi javak visszaadásának megoldatlan kérdése volt. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke részt vett az egyházfők tanácskozásán, ismertette a kormánykoalíció álláspontját: ezt a kérdést a - tervek szerint - őszre a parlament elé kerülő vallásügyi törvény fogja rendezni. Vannak azonban olyan ingatlanok és ingóságok, amelyek sorsát kormányhatározattal is meg lehet oldani, tette hozzá. /Székely Kriszta: A koalíció szakítópróbája lenne a Bolyai? Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"

"Nem látja a hasznát a Bolyai Egyetemmel kapcsolatban Kolozsváron kirobbant vitának, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az RMDSZ számára elsőrendű fontosságú az önálló magyar egyetem, a koalíción belül ezt folyamatnak képzelik el: először az oktatási törvényt kell módosítani, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kell az önálló magyar tagozatot kiépíteni, azután lesz önálló magyar egyetem. Markó szerint a kibontakozott vita egy adott ponton magyar-román vitává alakult. Ez a vita feszültségeket gerjesztett. - Az RMDSZ álláspontja az, szögezte le Markó Béla, hogy önálló magyar egyetemre van szükség, emellett főiskolákra is. - Az egyetem kérdése nem lehet szakítópróba a koalícióban. Szakítópróba lehet viszont az anyanyelvű oktatás kérdésének megoldása általában. /Székely Kriszta: A koalíció szakítópróbája lenne a Bolyai? Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"

"Kiss János fenntartásait fogalmazta meg a közös Babes-Bolyai Egyetemmel kapcsolatban. A magyar nyelvű oktatás nem százalékos arányok, hanem emberi jogok kérdése: igenis szükséges az önálló magyar egyetem. Kiss János emlékeztetett arra, hogy a jogi kar dékánja megakadályozta az évnyitón a magyarul megszólalást, továbbá Funar polgármester provokatív kezdeményezéseire, vagy arra, hogy a városban működő magyar színház és opera nem tehet ki anyanyelvű plakátokat. A kéttagozatos egyetem vezetője csak az egyik tagozat érdekeit képviseli. Ebben a vállalásokban, ígérgetésekben gazdag országban mindenképpen szükség van önálló magyar egyetemre. /Kiss János: A közös ló. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./"

"Az egyetem vitájával kapcsolatban Fodor Sándor kifejtette: annyit elvárnának a magyar kormánytól és tisztségviselőitől, hogy erkölcsileg támogassák az RMDSZ célkitűzéseit. "Nem úgy, mint a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, Törzsök Erika tette emlékezetes cikkében " /Ellenségkép nélkül, Magyar Hírlap, jan. 25./ "ahol igencsak gúnyolódott azokkal az erdélyi értelmiségiekkel, akik ragaszkodnak a magyar tannyelvű egyetem újraindításához." Amennyiben nem támogatja erkölcsileg "érdekvédelmi szervezeteinket", javasolta Fodor, esetleg szüntessék meg "a szépen hangzó nevű hivatalt". /Fodor Sándor: Ne legyen igazam. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./"

"Gajdos Balogh Attila hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek pontosan meg kell fogalmazni követeléseit, különben úgy járunk, mint az egyetemmel. Ciorbea miniszterelnök Budapesten még Bolyai Egyetemről beszélt, hazatérése után már csak tagozatról. Ez a hasonlóság 1945-1947-tel, amikor a Magyar Népi Szövetség semmilyen jogi követelményt nem fogalmazott meg. Ez ellen próbáltak fellépni Márton Áron püspök és társai. - Az "analógiák fel nem ismerésével hasonló helyzetek és eredmények megismétlődését kockáztathatjuk." /Gajdos Balogh Attila: Hasonló helyzetek nincsenek? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./"

"A kormánykoalíciós tárgyalásokon mindegyik félnek le kellett mondani valamiről. Valószínű, hogy az RMDSZ a romániai magyarság jogos követeléséről, az RMDSZ-ről mondhatott le, állapított meg Kiss Olivér, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ elnöke, Cs. Gyimesi Éva egyenesen megtorlásnak tekinti az önálló magyar egyetem visszaállítását, az RMDSZ vezetői csak tagozatok létrehozását tudták elérni, a születendő kormányhatározat a tagozatok létesítését szentesíti majd. A KMDSZ viszont tovább küzd a Bolyai Egyetem újraindításáért, a Szövetségi Képviselők Tanácsát /SZKT/ kérte, tűzze napirendre az önálló magyar egyetem újraindítására vonatkozó tervet, megalakították a KMDSZ-en belül a Bolyai akciócsoportot, kidolgozták az egyetem újraindításának stratégiáját, tárgyaltak az RMDSZ vezetőivel, továbbá a nyugati magyarság képviselőjével, Hámos László emberjogi aktivistával. Az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/ márc. 9-i nyilatkozatában sürgette az önálló magyar egyetem megindítását. A KMDSZ össze szeretné állítani a Bolyai Egyetem Nulladik Tanári Karát, ennek a karnak kellene megválasztani az egyetem szenátusát, kidolgozni a tantervet és személyi javaslatokat tenni a megfelelő állások betöltésére. /Kiss Olivér: Nem lesz Bolyai Egyetem? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./ OMDSZ-nyilatkozat: márc. 9."

"Tudor Mohora, a Szocialista Párt elnöke ellenezte a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztását. A román állam anyagi befektetéseivel nem a szeparatista törekvéseket, hanem az egységes nemzetállam fejlődését kellene szolgálni, mondta. /Tiszta beszéd. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"

"Évekkel ezelőtt kétszázezren írták alá a Bolyai Tudományegyetem újraindítását kérő folyamodványt. Victor Ciorbea miniszterelnök nyilatkozott: lehet magyar egyetem, de nem a Babes-Bolyai Tudományegyetem különválasztásával. Mitruly Miklós közölte aggodalmait: az egyetem szenátusában a kisebbségiek számszerű kisebbségben vannak. A kormány az egyetemi autonómiára hivatkozva elhárítja magától a felelősséget. Valójában a magyar egyetem politikai kérdés. - Amennyiben csak tagozat lesz, ki garantálja a teljes egyenjogúságot, amikor olyan egyetemi vezetők vannak, akiknek a fülét sérti a magyar szó. A magyar egyetem ügyében nem az egyetemi vezetőknek kell dönteni, a döntés kizárólag a kormány joga és kötelessége. /Mitruly Miklós: Politikai döntésen múlik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"

"Ápr. 2-án Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban tanácskoztak a magyar szakpedagógusok képviselői, melyen részt vettek a román és magyar minisztériumi küldöttek is. Vitaindítójában Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezető professzora a rendezvény céljának az oktatási reform elindítását jelölte meg. A hazai magyar közoktatásban bizonyos elzárkózás tapasztalható a szakmai fórumok, a pedagógus szövetség és az anyanyelvvédő fórumoktól. Az új politikai konstellációban alapvető igény, hogy megszűnjön minden korlát a magyar nyelv érvényesítésében. Anyanyelvünkben romlás mutatható ki, figyelmeztetett Péntek János. A magyar szaknyelvek egységét, azonos terminológiáját meg kell őrizni. /Romániai magyar nyelvű líceumok és tagozatok fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./"

"Egy évvel ezelőtt Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban járt, írja Faragó József néprajzkutató, ahol arra kérték, küldje el nekik a romániai magyar irodalmi múzeumok, gyűjtemények, emlékházak, emlékszobák jegyzékét, gondozóik névsorát, mert az utóbbiakat meg szeretnék hívni egy tanácskozásra. Hazatérve rájött, hogy sehol sincs ilyen pontos lista. Ugyanígy hiányzik a szobrok pontos jegyzéke, a még létezőké, az eldugottaké, az összetörtek esetleg megmaradt darabjaié, az alkotás felavatásának időpontja, leírásuk, fényképük nincs meg egy helyen. A kőbe vésett emléktáblák, feliratok, címerek jegyzékére is szükség lenne. Az erdélyi vonatkozású magyar közgyűjtemények számbavételével foglalkoztak a szakemberek 1996. máj. 19-én Székelyudvarhelyen, az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ és a Haáz Rezső Kulturális Egyesület által rendezett tanácskozáson, már harmadszor járva körül a témát. Faragó József - visszatérve Kolozsvárra - összeállította egy kis tudakozó körlevél szövegét, amelyeket szétküldve össze lehetett volna állítani a közgyűjtemények jegyzékét. A szöveget átadta az EME képviselőjének, aki azt elküldte Székelyudvarhelyre. Azóta semmi hír nem jött. Felvethető a műemlékek jegyzéke. Elkészítették? /Faragó József: Ki a gazdája kulturális örökségünknek? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./"

"Bíró Béla ingerülten visszautasította Nits Árpád írását, egyúttal magyarázkodott: cikkét akkor írta, amikor a Bolyai Egyetem visszaállítása kormányszinten még föl sem merült. Bíró Béla leszögezte, hogy ha a Bolyai Egyetem engedélyezésére a román kormányban nincs politikai akarat, akkor nem a magyarság akaratán, s még kevésbé a magyar értelmiségieken múlik a sorsa. Bíró Béla tisztában van azzal, hogy a jelenlegi helyzetben az önállóság hiánya több súrlódáshoz fog vezetni, mint amennyihez a különállás vezetne. Hangsúlyozta, hogy ezekről "/sajnos/ nem mi döntünk." /Bíró Béla: Én, az erdélyi magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./ Nits Árpád cikke: ápr. 3. /Szabadság/"

"A Bolyai Egyetem újraindításával kapcsolatban a sajtóban visszatérő motívum, hogy a magyar diákok soraiban történt felmérés is igazolja: nem kell magyar egyetem. Ebben "a diverzióban minek a főszerep." "Ellenfeleink szempontjából, akik belekényszerültek a játékba, most az tűnik a legegyszerűbbnek, hogy velünk mondassák ki az 1959-es kényszerházasságra a boldogító igent. Ezért a döntéshozatalt olyan területre összpontosítják, ahol zsarolni tudnak. Nem egy jelzés érkezett a nyomásgyakorlás különböző megnyilvánulási formáiról, amely főként a pályakezdő fiatal egyetemi tanerőkre nehezedik. Akik előtt ott a doktorátus, az előléptetés." Az egyetem ügyében a döntéshozatal megtörtént, benn van az RMDSZ programjában. A felelősséget nem lehet átengedni az erősen megcsappant magyar oktatói gárdára. /Németh Júlia: Hintapolitika? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./"

"A gyakorlat kezd igazat adni a kényelmetlennek kikiáltott királyhágómelléki püspöknek, aki annak idején megfogalmazta: hiba belemennünk a kormánykoalícióba, amíg nem teremtődnek meg a jogos elvárásainkhoz elengedhetetlen politikai feltételek - állapította meg Ördög I. Béla. Sokszor elmondják, hogy megoldódott a kisebbségek helyzete. "Miközben az önálló magyar egyetemet próbálják valahová vidékre félreseperni, a kétnyelvű táblák és a közigazgatásban, valamint a törvénykezésben anyanyelvünk használatát a lehető legszigorúbban korlátozni..." Félő, hogy ha bekövetkezik nyáron a nagy kiábrándulás, gyökeresen átértékelődik az erdélyi magyarsággal szembeni érdekkapcsolat. A magyar egyetem ügyében a magyar kormánynak most határozottan kellene lépnie, és emlékeztetni Bukarestet alig néhány hete kötött megállapodásukra. /Ördög I. Béla: Figyelmeztető jelek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

"Hetedik alkalommal szervezte meg a Koionia Könyvkiadó és a MÁSvilág KLUB a Király utcai esték című rendezvényt. Az egy héten át tartó előadásokon a mindennapi élet kihívásait a keresztény hagyomány tükrében szemlélik. Az elmúlt években megrendezték a természettudományos hetet, az utolsó idők keresztény szemléletéről szóló hetet, a kommunikáció hetét. Az előadók ismert teológusok, filozófusok, írók, tudósok, lelkészek, szerzetesek voltak, például Balla Péter református lelkész /Budapest/, dr. Kozma Zsolt /Kolozsvár, teológiai professzor/, stb. Ezúttal a szabadság a téma. Az elhangzott előadásokból válogatást fog megjelentetni a Koionia. /az alapszerződés egyes rendelkezéseinek végrehajtásában késlekedés mutatkozik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

"A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ megalakulása, 1990 januárja óta célul tűzte ki a magyar nyelvű felsőoktatási hálózat létrehozásának és működtetésének támogatását. A KMDSZ felhívására 1990 márciusában a Bolyai Egyetem újraindításáért mintegy 800 magyar diák folytatott ülősztrájkot. A KMDSZ úgy érzi, újra eljött az idő a Bolyai Egyetem újraindítására. Az alapszerződés is biztosítja az anyanyelvi képzést minden szinten. A tanügyi törvény módosítása után kormányhatározatnak kellene rendelkeznie a Kolozsvár központú Bolyai Egyetem létesítéséről. A KMDSZ kormányhatározat-tervezetet dolgozott ki. - Értesülésük szerint a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa nem fogadta el a magyar tanárok által előterjesztett tagozatos javaslatot. /KMDSZ-közlemény. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség elképzelése a Bolyai Egyetem újraindításáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi fakultásának dékánja, Liviu Pop ellenzi magyar tagozat létesítését a Jogon. A dékán szerint nem indokolt külön kar létrehozása 14 magyar hallgató számára. /Ellenzik a magyar jogi tagozatot. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./"

"A kiskatonák ünnepi eskütétele ápr. 12-én volt. A beszédben elhangzott gondolatok között szó volt a következőkről: harc Nagy-Romániáért, harc Erdély földjének megvédéséért, harc az ország ellenségei ellen. Az eskütétel után ortodox mise következett. /Kulcsár János: Harcos fogadalom. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./"

"Heves támadások érték Fodor Imrét, Marosvásárhely polgármesterét, mert a polgármesteri hivatal alkalmazási feltételeként előírta a román és magyar nyelv ismeretét. Tamás Sándor képviselő a román alkotmány és Románia által elfoglalt nemzetközi dokumentumok vonatkozó részeivel igazolta, hogy Marosvásárhely RMDSZ-es polgármesterének pályázati felhívása sem az alkotmány előírásaival, sem a nemzetiségek békés egymás mellett élésének íratlan szabályaival nem ütközik. Az alkotmányban a román kormány kötelezi magát, hogy az általa aláírt szerződésekből reá háruló kötelezettségeket teljesítse. A Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek oltalmazásáról című dokumentum körülményesebben, de az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1201. Ajánlásának rendelkezése világosan kimondja, hogy azokon a településeken, ahol hagyományosan vagy lényeges számban élnek nemzeti kisebbségek, joguk van az anyanyelv szabad használatára a közigazgatásban. Marosvásárhelyen hagyományosan és lényeges számban élnek magyarok, a város nemzetiségi megoszlása: 52 % magyar, 46 % román és 2 % más nemzetiségű. Tamás Sándor rámutatott, hogy a nemzetközi dokumentum és a nemzeti jogszabály ütközése esetén az előbbi elsőbbséget élvez. /Tamás Sándor: Fodor Imre igaza. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./"

"Ápr. 24-én a szórványoktatással kapcsolatos gondokról tanácskoztak Kolozsváron a magyar tanárok, igazgatók, egykori és mai tanfelügyelők, valamint az RMDSZ és a pedagógusszövetség képviselői. A vita kiindulópontját Boldizsár Zeyk Imre megyei tanácsos-pedagógus által bemutatott felmérés képezte, amely alapján kiderült, hogy Kolozs megye 18.497 magyar anyanyelvű óvodás-iskolásából csak 14.433 jár magyar tagozatra. A magyarságnak határozottabban kellene fellépni ez ellen. Megfogalmazták, hogy a magyarlakta falvaknak többet kell tenni annak érdekében, hogy tanárai-tanítói legyenek. Tőkés Elek volt tanfelügyelő felhívta a figyelmet arra, hogy "fentről" hiába próbálják irányítani a "lélekcsere" elleni harcot, hiszen ennek alapja a helyi, érintett közösség ez irányú igénye kell hogy legyen. Meg kell szüntetni az értelmiségiek és a falvak passzivitását - mondta Tőkés Elek. Kötő József az RMDSZ művelődési, egyházügyi és oktatási alelnöke szerint az utóbbi időben nagy gondot okozott a politikusoknak és a pedagógus társadalomnak, hogy nem cselekvőképes stratégiákban gondolkoztak, hanem "siránkoztak" és gyakran azokat a lehetőségeket sem használták ki, amelyek adottak voltak. Kijelentette, hiába lesz "jó tanügyi törvény", ha az oktatás szintjét nem tudják emelni. Bálint-Kelemen Attila megyei főtanfelügyelő-helyettes hangsúlyozta a tanár-önszerveződés fontosságát, Péter Tünde magyar szakos tanfelügyelő pedig elmondta, hogy szórványgondjaink megoldásának komoly anyagi oldala is van. Vetési László lelkész, szórványkutató szerint minden szórványvidék számára pontos kimutatásokat is tartalmazó stratégiát kell kidolgozni /tudni kell, hogy melyik faluba hány gyerek szeretne magyarul tanulni, hány tanár kellem hány busz, stb./ Vetési hozzászólása alapján arra lehet következtetni, hogy hét évvel a változások után még mindig nincs átfogó kép a megye reális szórványgondjairól. /Szabó Csaba. Harc a lélekcsere ellen. Pedagógusaink szórványtanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./"

"Annak ellenére, hogy már többször bejelentették a ráfizetéses nagyvállalatok bezárását, a mai napig ez nem történt meg. Amint az első tíz felszámolandó vállalatot kijelölték, útelzárási akciók indultak, a kormány meghátrált. Új terveket dolgoztak ki, átütemezést végeznek, a veszteséges üzemek tovább emésztik a tartalékokat, állapította meg Tibori Szabó Zoltán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./"

"Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, a tavalyi helyi választások után hivatalos szerv elleni rágalmazás vádjával indított pert Molnos Lajos ellen, aki akkor még az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke volt. A törvényszék úgy értékelte, hogy csak magánszemély elleni rágalmazás esete áll fenn. A lap megemlíti, hogy Molnos Lajos Funart minősítő szavai a PRO TV riporterével való magán beszélgetésen hangzottak el. A polgármester két újságírót nevezett meg tanúként, akiket elfogadott a bíróság is. Funar 20 milliárd lej kártérítést követel. /Folytatódik Molnos Lajos zaklatása . = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./"

"Vetési László lelkész a szórványkérdésről, annak egyházi vonatkozásáról fejtette ki gondolatait. "Az egyház az utolsó olyan intézmény, amely a kisközösségben intézményként működik, és ezért rá nehezedik minden teher." Több mezőségi faluban a lelkész a nyelveszakadt konfirmandusokat így tanítja meg: eu-s crs, tin reformata maghiar. Már románul tanulja meg, hogy ő magyar református, de megtanulja, él benne az eredet- és hovatartozástudat. "Ugyanígy cserélt nyelvet - de nem hitet - Küküllőkarácsonyfalva magyar reformátussága." A Fehér megyei Borbánd római katolikusai egy évszázada cserélték át nyelvüket, de nem a kultusz nyelvét. Ugyanez a helyzet Verespatak unitárius, katolikus és református népével. Nagyváradon működik egy olyan szlovák adminisztrációjú apácarend, melynek belső nyelve ma is magyar. Az egyház sokat tehet, anyanyelven szól és szervez. Szigetfalu volt Vetési László első gyülekezete, a Szeben megyei Bürkös, ahol a nősülni vágyók 30-40 km-re levő magyar faluba mentek, hogy magyar társat keressenek. "De fenntartható ez a modell?" Az egyház egyedül nem tud megfelelni a beolvadástól való őrzésnek. A múlt században Czelder Márton lelkész Havaselvére ment a hívek után, Koós Ferenc Bukarestbe, templomokat építettek. 1881-ben azután megszületett az a református egyház egyetemes zsinati döntése, ez új alapokra fektette a szórványmunkát. Ekkor mondták ki a körlelkészség megszervezését, új templomok építését. Az ekkor indult "szórványszolgálat egyik legáldottabb eredménye az, hogy még vagyunk a Mezőségen, Dél- és Belső-Erdélyben." A múlt század végétől szolgálatának nagy részét lelkészekre, gyülekezetekre építette az EMKE is. Trianon után jöttek Reményik Sándor versei. A falumisszió útbaindítását a népi irodalom adta: Szabó Dezső, Ignácz Rózsa, Makkai Sándor, Rákosi Viktor, Nyírő József. A Mezőség apostolaként említették a két világháború között Földes Károlyt, Mezőújlak lelkipásztorát. Az elmúlt nehéz évtizedekben Szegedi László /Magyarigen/ és Herman János /Nagysármás/ lelkészek tették mindig azt, amit kellett, a szórványmunkában. - Vetési László figyelmeztetett: még mindig nem született átfogó szórványstratégia. Közben egyre közelebb húzódik a tömbökhöz a nyelvhatár. - Vetésinek ez a tanulmány a Jelen és jövő a mai szórványkutatásban című kötetben jelent meg. /Vetési László: Szórványszolgálat és az egyház. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ "