Veres József a romániai antiszemitizmus megnyilvánulásairól írt: a Nagy-Románia Párt nyíltan antiszemita párt, a Román Nemzeti Egységpárt burkoltan az. 1995 júliusában bejegyezték a vasgárdista mozgalmat. Több antiszemita könyv jelent meg: Jan von Helsing Organizatiile secrete si puterea lor in secolul XX bővített változata, továbbá Traian Romenescu Marea conspiratie evreiasca című munkája és legújabban Radu Theodoru Nazismul sionist című könyve. /Veres József: Miért van, ha nincs antiszemitizmus? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

"A román sajtó megoszlik a román ortodox - görögkeleti - egyház papjainak március 20-i nagy kolozsvári felvonulásának megítélésében. A "hallgatás menete", amelyen több ezer pap vett részt Erdély minden területéről, válasz volt arra, hogy a görög katolikusok egy héttel korábban erővel vették birtokukba a Szamos-parti városban a bíróság által jogerősen nekik ítélt "Urunk Színeváltozása" katedrálist a város centrumában, miután a görögkeletiek elutasították az átadást. A görög katolikusok egykori temploma azt követően került az ortodox egyház tulajdonába, hogy a kommunista hatóságok 1948-ban betiltották felekezetüket. A Romania Libera "Ájtatos képmutatások" címen vitába száll az ortodox egyház érveivel, miszerint a bíróság és az állam nem avatkozhat be egyházi vitákba. A lap feltette a kérdést, hogy vajon tiltakoztak-e az ortodox egyház elöljárói 1948-ban, amikor az állam nekik juttatta a görög katolikus javakat. Ugyancsak vitatta a publicista Anania Bartolomeu kolozsvári görög katolikus pátriárka érveit, amelyek szerint a baj gyökere az egyház "megosztása" 1700-ban, vagyis maga a görög katolikus egyház létezése, s itt rámutat, hogy a román nemzeti jogokért vívott erdélyi harcokban fontos szerepe volt ennek a felekezetnek. Az Evenimentul Zilei igazgatója, Cornel Nistorescu "A kereszt fenyegetése" című márc. 24-i vezércikkében példátlannak nevezte az ortodox papok látványos felvonulását, amihez hasonlóra nemigen volt példa Románia, sőt a görögkeleti egyház történetében sem. A felvonulás arra szolgált, hogy megmutassa az egyház, a papság és a hívők erejét, ez azonban "nem imponál, inkább megrémít" - írta Nistorescu, kifejezve aggodalmát, hogy a görög katolikusok valami hasonlóval válaszolnak és innen már nem kell sok a következő lépésig: az ortodox szertelenségre a görög katolikusok válaszolnak és viszont. A nacionalista erők egyfajta ideológusaként fellépő Adevarul viszont "Erdély egyháza felébreszti az országot" című vezércikkében szintén kiemeli a felvonulás példátlan jellegét, amely "megrázza az embert" /a lap hatezerre becsülte a résztvevők számát/, és korholta a politikusokat, amiért nem reagáltak a jelenségre. A lap emlékeztetett ugyan a görög katolikus vallás betiltására, viszont az 1992 évi népszámlálás adatai alapján azt hangoztatta, hogy a görög katolikusok száma 228 ezer csupán, mert 1950-ben az 1948-ban bejegyzett 1 423 000 görög katolikusból 1 329 000 "visszatért" az ortodoxokhoz, 1702 papjukból pedig 1213 "tért vissza" az ortodoxiához. Az Adevarul elismerte ugyan, hogy a kommunista időkben a görög katolikusok határozottan szemben álltak a rendszerrel, az ortodoxok pedig mindenfajta kompromisszumot kötöttek vele, még néhány tucat templom lerombolását és áthelyezését is elfogadták, de hangsúlyozta, hogy ezzel szemben a kommunista időkben is több száz új görögkeleti templom épült e kompromisszum nyomán. Az Adevarul szerint március 13-ika a gyűlölet és a megosztás üzenetét hozta Kolozsváron, március 20-ika pedig a "testvéri megbocsátását". A vezércikk szerint Erdélyben, "amelyet a kormányban lévő RMDSZ vezetői nem tekintenek Románia részének", a politikusok üzérkedése hatalmas űrt teremtett, s a lakosság úgy érzi, hogy magára hagyták. "Ilyen feltételek között jelenik meg a színen a Román Ortodox Egyház a román trikolórral az élen, hogy betöltsön egy űrt". 50 évi kényszerű engedelmesség után a nemzet egyháza újból ország-világ előtt a románság színeit hordja. Egy bölcs és elegáns nacionalizmusét, amely cseppet sem lesz kevesebb azáltal, hogy tiszteletben tartja a többi etnikumot, amely hitvallásává azt teszi, hogy imádkozzon a gyűlölködők megbékítéséért" - méltatta az ortodox demonstrációt az Adevarul. /Elegáns és bölcs ortodox nacionalizmus? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./"

"Nits Árpád az 1991-es bányászjáráshoz hasonlította Ciorbea miniszterelnök megbuktatását és ezért a Demokrata Pártot tette felelőssé. A Ciorbea által emlegetett "körmönfont bányászjárás" olyan miniszterelnök politikai pályafutását tette tönkre, aki megpróbálta erkölcsössé tenni a politizálást, írta Nits Árpád. Victor Ciorbea megérdemelt volna néhány szó hivatalos méltatást, legalább annyit, hogy "érdemei elismerése mellett". A kormánypolitikusoknak ezután is együtt kell működniök a Demokrata Párttal, mert más koalíciós lehetőség nem várható, de - szerinte - "ettől a csoporttól semmi jó nem várható". /Nits Árpád: Érdemei elismerése helyett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./"

Szabó Csaba biológiatanárként kezdte pályáját, majd újságíró lett, most íróként jelentkezett: Az egri hullócsillagok /Tinivár, Kolozsvár, 1998/ című regényes nyomozásában történelmünk zegzugaiban kutat Mohácstól Kolozsvárig. Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas költő nagy elismeréssel mutatta be a könyvet Kolozsváron. /Ördögh I. Béla: Jelképeinkről, a kolozsváriológia és a teljesség igényével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

"Három éve egy volt szekus alezredes, Roland Vasilievici nyilvánosságra hozta, hogy 1977-ben a Securitate, a titkosrendőrség egy húszéves terv, a Tiszta Románia megvalósításához látott hozzá, melynek célja a veszélyesnek minősített öt kisebbség, a német, a magyar, a zsidó, a cigány és a török - teljes felszámolása volt. Ez volt a Helga-terv. Roland Vasilievici nemrég újabb adatokat tárt erről a nyilvánosság elé. A terv Magyarország és a világ magyarságának lejáratását tűzte céljául, de szabotázscselekmények végrehajtása is szerepelt benne. Törcsváron különleges, magyar nyelvű szekusiskolát hoztak létre, hozzáláttak a tudatos félretájékoztatáshoz, a létfontosságú magyarországi intézményekbe való befurakodáshoz, ügynökhálózat kiépítéséhez, a magyar nagykövetségek lehallgatásához, a magyar egyházak lejáratásához, a magyar propagandaeszközök megsemmisítéséhez, a Szabad Európa Rádió és a Vatikáni Rádió magyar adásának hamis hírekkel való ellátásához. A törcsvári iskolát elvégzők új identitást kaptak. Az iskola főleg árvaházakból toborozta tanulóit, hamis személyi igazolványt kaptak, magyar nevekkel. Tökéletesen elsajátították a magyart, magyar lapokat olvastak, a Kossuth rádiót hallgatták, tanulmányozták a magyar néprajzot, a magyar szokásokat. Az iskola elvégzése után "szökve" hagyták el az országot, hatósági segítséggel. 1989 végéig ezek a fiatalok több országban tevékenykedtek, de befurakodtak az erdélyi magyar iskolákba, szervezetekbe is. Õk irányították 1990 márciusában a marosvásárhelyi eseményeket. Õk szítják Erdélyben a két nemzet közötti gyűlöletet, síremlékeket gyaláznak meg. A Helga-tervet a mai napig nem érvénytelenítették. /Asztalos Lajos: A Helga-terv. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"

"Az országféltő atyafiak attól rettegnek, hogy a magyar tőke meggyökerezik Erdélyben. "A hosszú évtizedek félelme attól, hogy Románia a masszív betelepítések és a kemény elrománosítási folyamat ellenére is elveszítheti Erdélyt, csak egy dolgot igazol: a trianoni békeszerződés nyomán gyarmatosított ország azóta sem tudott integrálódni abba a keretbe, amit annyian és annyiszor kiáltanak ki Nagy-Romániának." - állapította meg Makkay József. Az RMDSZ nem ismerte fel, hogy "felelőtlenség annak a politikai irányvonalnak a szekerét előmozdítani, amelyik hangzatos szózatai ellenére sem igyekszik Európa felé." / Makkay József: Országféltő gyarmatosítók. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

"A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ tájékoztatót adott ki a határon túli magyarok és a magyar állam jogviszonyáról kialakult vitáról. A Magyarok Világszövetségének legfőbb célja a magyar nemzet egységének megteremtése és megőrzése az önrendelkezési elv alapján. A schengeni előírások akadályokat emelnek a Magyarország és a határain túl élő magyarok közé. A határon túli magyarok, főleg Kárpátalján és Erdélyben, igényelnék a kettős állampolgárságot. Többségük nem akar Magyarországra telepedni, hanem azt "az európai értékektől való kényszerű elválasztás elleni gyógyírnak tekinti". Kuncze Gábor belügyminiszter kijelentette, hogy az EU-csatlakozás egyebek mellett a Romániával, Ukrajnával, Jugoszláviával szembeni vízumkötelezettség bevezetését jelenti. Amit az MVSZ a magyar állam figyelmébe ajánl, az nem más, mint az anyaország felelőssége a határain túl élő magyar nemzeti közösség iránt. Az MVSZ vitát kezdeményezett ebben a témában. Az 1993-ban elfogadott horvát alkotmány szerint minden horvát eredetű személy jogosult horvát állampolgárságra, az 1997/70-es számú törvény értelmében a külföldi állampolgárságú szlovákok Szlovákiában a szlovák állampolgárokéval egyenértékű jogokat élveznek. A VET tájékoztatóját Patrubány Miklós elnök írta alá. /Össznemzeti vitatéma. A VET tájékoztatása a határon túli magyarok és a magyar állam jogviszonyáról kialakult vitáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./"

"Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnöke elmondta, hogy elődjüknek az 1990. február 8-án hivatalosan bejegyzett Független Magyar Pártot tekintik. Frunda György is képviselő-jelöltjük volt, aki azután megtagadta őket. 1992. május 2-án tartották első kongresszusukat, akkor döntöttek a névmódosítás mellett. 1993-ban, közvetlenül az RMDSZ brassói kongresszusa előtt, szakítottak az RMDSZ-szel. Szerintük ugyanis megszűnt az RMDSZ-en belül a pluralizmus. Kiss Kálmán elmondta, hogy 1996. augusztus 17-én Déván tartott országos konferenciájukon úgy döntöttek, hogy eleget tesznek a választási törvény követelményeinek /minimum 15 megyében legkevesebb tízezer tag/. "A romániai magyar pártok közül ez csupán nekünk sikerült." Népszerűségüket bizonyítja, hogy az 1996-os választáson a rájuk adott szavazatok száma bejegyzett tagjainak háromszorosa volt. Pártjuk a román liberális pártok szövetségéhez, a Szabadelvű Koalícióhoz akarnak csatlakozni, velük akarnak együttműködni. Gyakran elhangzik az a vád, hogy ez a párt idegen érdekek szolgálatába szegődött, csak a választások előtt hallat magáról, hogy megossza az RMDSZ egységes szavazóbázisát, vetette fel Szentgyörgyi László. Kiss Kálmán pártelnök alaptalan vádaskodásnak nevezte ezt. A romániai magyarság követeléseit a román hatalomtól kell kicsikarni, azért keresik ők a támaszt a román pártokban. Nem akarnak együttműködni az RMDSZ-szel, mert az egy szűk érdekcsoport kezében összpontosul. Csak egy olyan RMDSZ-szel tudnának együttműködni, amelyik "legfelsőbb konzultatív tanácsként működik". Kiss Kálmán bízik abban, hogy a következő választásokon parlamenti képviselethez jutnak. /Szentgyörgyi László: Interjú Kiss Kálmánnal, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./ A Független Magyar Párt zavaros társaság, jellemző rájuk a következő: Vincze János, a párt első vezetője elismerte, hogy a múltban a milícia hivatalos informátora volt. /Átvéve a kolozsvári Szabadságból. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. febr. 7./ Febr. 22-én a Független Magyar Párt minden tisztségétől megfosztotta Vincze Jánost. A pártot a jövőben vezetőtanács irányítja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. febr. 23./"

A Magyarok Világszövetsége tárgyalt a határon túl élő magyarok és a magyar állam jogviszonyáról. Az MVSZ választmányának döntése pontosan úgy szólt, hogy erről a problémáról az MVSZ összmagyar vitát kezdeményez. Heves viták követték az MVSZ választmányi ülését. Fölöttébb furcsa, állapította meg Patrubány Miklós, az MVSZ elnökhelyettese, hogy az MVSZ elképzelése még nyilvánosságra sem került, de a félremagyarázások már elkezdődtek. A legnagyobb csúsztatás az az állítás, hogy a kettős állampolgárság nem létezik a gyakorlatban. Elég csak a horvát példára hivatkozni: az ország 4 millió állampolgárán kívül további 4 millió horvát nemzetiségű folyamodhat horvát okmányokért, és a horvát parlamentbe 12 külföldi jutott be. A másik félrevezetés, hogy az Európai Unió kikötéseire hivatkoznak. Az EU-csatlakozás során Magyarország az egyik fél, amelynek pontosan ismertetnie kell feltételeit. /Nits Árpád: Össznemzeti vita előtt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke a bukaresti rádió magyar adásának nyilatkozva jogosnak nevezte az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tanácskozásán elhangzott igényt, hogy a szövetség vezetősége konzultáljon a területi szervezetekkel a kettős állampolgárság kérdéséről. Ugyanakkor fenntartotta azt a véleményét, hogy kollektív megoldásként ez nem képezhet kiutat a kétmilliós romániai magyarság számára. A bukaresti rádióban azért kérdezték meg a témáról Markót, aki a kolozsvári tanácskozás idején külföldön tartózkodott, mert az ápr. 27-i, hétfői román lapok nagy terjedelemben foglalkoztak a kérdéssel és több esetben olyan értelmezésben ismertették a témáról a Kolozsváron lezajlott vitát, mintha az ottani szervezet állást is foglalt volna amellett: a "schengeni határ" majdani bevezetésével várható vízumproblémák elkerülésére a kettős állampolgárság bevezetését kellene szorgalmaznia az RMDSZ-nek. A kolozsvári Szabadság ápr. 27-i beszámolója szerint a kolozsvári határozat-tervezet arra kérte a felső vezetést, hogy ne foglaljon állást a kettős állampolgárságról, az eddigi nyilatkozatokat nyilvánítsa magánjellegűnek és kérje ki a területi szervezetek véleményét. Markó szerint az RMDSZ ügyvezető elnöksége és ő maga is konzultálni szándékozik a témáról, nincs szó RMDSZ-en belüli konfliktusról. A kérdés felvetődése mögött, mutatott rá, az a jogos aggodalom húzódik meg, hogy a körülmények nehezebbé válhatnak a schengeni határ létrejöttével, mind a határátlépés tekintetében, mind más kérdésekben. Ezt nem szabad megengedni, mondta, és ezzel kapcsolatban vetették fel egyesek azt, hogy a kettős állampolgárság megoldást jelenthetne. Azt a beállítást azonban félrevezetőnek nevezte a szövetség elnöke, mintha létezne valamilyen hivatalos javaslat a két millió romániai magyarnak szóló kettős állampolgárság megadására, és csak az RMDSZ-en múlna, hogy ezt elfogadja vagy visszautasítsa. Ilyen javaslat a magyar kormány, a magyar politikusok részéről nem volt, a Magyarok Világszövetsége részéről történt ilyen felvetés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./"

Kevesen tudják, hogy a Szabadság volt az első interneten olvasható napilap. Kolozsváron Scwartz Róbert a HHRF megbízásából készíti el a Szabadság Internet-változatát. Elmondta, hogy már havonta több mint 45 ezren keresik meg a Szabadság honlapját. A Szabadság mindegyik száma visszakereshető 1995. március 1-ig. Mindez Hámos Lászlónak, az amerikai Magyar Emberjogi Alapítvány /Hungrian Human Rights Foundation/ elnökének köszönhető. A HHRF lehetőséget biztosított arra, hogy bármelyi romániai szerkesztőség, alapítvány bérmente helyet kapjon a HHRF szerverén. Jelenleg a HHRF honlapján olvasható az RMDSZ Tájékoztató, a Királyhágómelléki Református Püspökség tájékoztatója, a Magyar Közélet, a Könyvjelző, a Perspektíva, a KMKSZ lapja. /Világ - Szabadság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./ A felsoroltakon kívül a Háromszék (Sepsiszentgyörgy) napilap is interneten van.

A Magyarok Világszövetsége Stratégiai Bizottsága, elnöksége és választmány háromhónapos munka során alkotta meg a Nemzeti minimum című dokumentumot, amely tükrözi a világ 52 országában élő magyar közösségek elvárásait. A Nemzeti minimum hat pontból áll. Minden magyar ember része a magyar nemzetnek. A nemzet alapsejtje a család, A politikának a család megvédése és az erkölcs megerősödése irányába kell hatnia. A nemzet összetartozását a kultúrpolitikának szavatolnia kell. Magyarországon meg kell valósítani az állami támogatottságú világi és egyházi elit képzését. Alanyi jogon kell szavatolni minden kimagasló tehetségű fiatalnak, születési helyétől függetlenül, a legmagasabb szintű ingyenes képzés lehetőségét. A Kárpát-medencében élő őshonos magyar nemzetrészeket alanyi jogon illetik meg a kollektív jogok. Az euroatlanti tárgyalások során a határon túli magyarokat érintő hátrányokat meg kell szüntetni. Külpolitikai tárgyalások során a magyar állam a kárpát-medencei magyarság érdekeit kell, hogy képviselje. /Nemzeti minimum. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29., Brassói Lapok (Brassó), máj. 8-14./

Máj. 3-án megkezdődött Nagyvárad ünnepe, a Varadinum. Az előzetesen meghirdetett programtól eltérően nem Tőkés László püspök mondott beszédet az istentiszteleten, hanem Sándor Lajos tiszteletes. Később a püspök a sajtónak nyilatkozva egyenesen lelkésztársai szabotálásaként jellemezte, hogy az eredeti időpontot előbbre hozták, így nem lehetett jelen az ünnepélyes megnyitón. Emiatt maradt távola megnyitótól Tempfli József püspök is. Este a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és az RMDSZ Bihar megyei szervezet rendezésében az együttélés városa elnevezésű összejövetelen Nagyvárad magyar és román közéleti személyiségei találkoztak. /Rostás Szabolcs: Festum Varadinum 1998. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

"Az ellenzéki RTDP még ezen a héten egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújt be az RMDSZ ellen, és parlamenti vitát kíván kezdeményezni a szövetség politikájáról. Neculai Popa RTDP-s képviselő kifogásolja az RHSZ-jelentés kapcsán elhangzott RMDSZ-es véleményeket. Elmondta, hogy az RTDP soha nem hitte volna, hogy meg kell érnie azt a pillanatot, amikor az RMDSZ lesz olyan orcátlan, hogy a román parlamentben etnikai alapú autonómiát követeljen. Az RMDSZ-es Kónya-Hamar Sándor a Szabadságnak elmondta, hogy az indítvány nemcsak az RMDSZ, hanem a koalíció ellen is irányul, mivel alaposan próbára teszi a koalíción belüli kölcsönös bizalmat. A parasztpártot meg akarják ingatni eddigi elhatározásában, az RMDSZ-t pedig ki akarják utasítani, helyét pedig más párttal, például az úgymond megújult Román Nemzeti Egységpárttal szándékoznak betölteni. Kónya-Hamar Sándor tájékoztatott, hogy "ilyen irányú tárgyalásokról már van tudomásunk". Szerinte az RMDSZ politikáját legjobban az ukrajnai románoknak a román kormány elé terjesztett követelés-csomagja igazolja, mely mögött az RMDSZ kérései messze-messze elmaradnak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./"

"Máj. 5-én a parlament két házának együttes ülésén a vita után sem született döntés az ellenzéki SZDRP arra vonatkozó javaslatáról, hogy alakuljon parlamenti vizsgálóbizottság az úgynevezett cigarettaügy kivizsgálására. Több képviselő távozása miatt ugyanis estére határozatképtelenné vált. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt szónokai ellenezték azt, hogy a parlament külön, párhuzamos vizsgálatot folytasson, ezt a véleményt osztotta az RMDSZ is, míg a Demokrata Párt /a kormánykoalíció tagja/ egy olyan bizottság felállítását tartotta megoldásnak, amely az állami hatóságok eljárásának lezárulása után vizsgálja majd annak szabályosságát. Az ellenzéki pártok pedig a jelenlegi kormányzat felelősségét igyekeztek bizonyítani, Ion Iliescu volt államfő egyenesen "a közvélemény megtévesztésével" vádolta utódát. /Opogeni-gate. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./"

Folyik a vita az önálló magyar egyetem helyéről. Hollanda Dénes professzor, a Marosvásárhelyi Műszaki Egyetem dékánja annak a híve, hogy Marosvásárhelyen legyen az egyetem. Szerinte már eldöntött dolog, hogy ebben a városban lesz a magyar egyetem, amelyben megkezdődik majd az orvosi és a műszaki oktatás. A professzor szerint a tanári gárda is megvan mind a két szakon, a szükséges pénzalapok összegyűjtésével pedig már 2000-ben meg is indulhat az oktatás. Hollanda szerint 5 millió dollárt kell összegyűjteni. Már bejegyezték az alapítványt és a kuratóriumot. Hollanda maga fizette be az alapítvány létrehozásához szükséges 10 millió lejt. A kuratórium tagjai:Dávid László előadótanár, Sánta Tibor jogász és Kiss Elemér professzor. /Önálló magyar egyetem Marosvásárhelyen? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./ A egyetem helyéről vita van, ezt mutatja az ugyanezen lapszámban közölt, a Kolozs megyei RMDSZ-képviselők Markó Béla szövetségi elnökhöz intézett nyílt levele, amelyben a képviselők aggodalmukat fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy az újraindítandó állami magyar tannyelvű egyetem központja Kolozsváron kívül más erdélyi városban is lehetséges lenne. Ezen kérdések megvitatására, tisztázására a kolozsváriak egy rendkívüli ülést megtartását szorgalmazzák, amelyre meghívják majd Markó Béla elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, Kötő József oktatásügyi alelnököt, Horváth Andort, a Bolyai Társaság elnökét, Szilágyi Pál prorektort, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárait is. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

"A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ legfrissebb becslése szerint a feketegazdaság a GDP 40 százalékát tette ki 1996-ban, az elmúlt évben 30-40 százalékát. /"Járványos méretű" a feketegazdaság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./"

Újabb letartóztatások történtek a cigarettacsempészési ügyben. Õrizetbe vették Valentin Vasilescut, az Otopeni repülőtér igazgatóhelyettesét. Õ volt az ügyeletes ápr. 16-án, amikor megérkezett a repülőtérre az Air Sofia csempészett cigarettákat szállító gépe és - azóta a lapokban közzétett jegyzőkönyv tanúsága szerint ő irányította a gépet a katonai támaszpontra. Vasilescu elismerte, hogy ezért 2500 dollárt kapott Ioan Suciu repülőtéri parancsnoktól. A kormányőrség szerepét betöltő Õrző és Védő Szolgálat /SPP/ terjedelmes, 150 oldalas jelentést hozott nyilvánosságra. A jelentés szerint az SSP-ből csak a letartóztatott Trutulescu ezredes vett részt az akcióba, de csak egyénileg, az SPP más tagjai nem keveredtek ebbe bele. - Máj. 7-én ünnepelték az SPP fennállásának 8. évfordulóját. Az 1600 fős szolgálat terroristaellenes akciót mutatott be az egyik támaszpontján. A szenátusban - ugyancsak máj. 7-én - valamelyest lefaragtak az SPP jogköréből: ezentúl nem kap jogot önálló telefonlehallgatásra, ezt a Román Hírszerző Szolgálattal /SRI/ kell egyeztetnie. Leváltották az SPP vezetőjét, Nicu Anghel igazgatót, a szolgálat létszámát 15 százalékkal kell csökkenteni. - Dorin Marian, Emil Constantinescu elnök nemzetbiztonsági tanácsadója máj. 7-i nyilatkozatában követelte, hogy a Ion Iliescu pártjához tartozó Radu Timofte szenátor terjesszen elő bizonyítékokat azzal a vádjával kapcsolatban., hogy Marian is részese volt a csempészésnek. /Cigarettaügy: újabb letartóztatások. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Máj. 9-én ülésezett Kolozsváron a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Kolozs megyei szervezete. Székely Győző, a Tankönyvtanács elnöke javasolta, hogy minden megyében létesüljön szakoktatási tanács, hiszen nagyon sok a kihalófélben lévő szakma, amelyekre nincs tankönyv. /Kereszttűzben: a magyar nyelvű oktatás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

A kőrösfői találkozónak több évtizedes hagyománya van, mondta el Okos Márton, aki kalotaszentkirály-zentelki, 1988 óta él Magyarországon. Amint mondani szokta: Zágontól Miklósfalváig mindenütt otthon érzem magam. Elkezdődött a kalotaszegi falvak kulturális felemelkedése. Az első általuk szervezett rendezvény Kalotaszentkirály-Zentelkén volt 1994-ben, amikor Ady-emlékművet állítottak a faluban. 1995-ben Kőrösfőn Vasvári emlékmű következett. Idén Jegenyén tartották a Kájoni János-ünnepséget. Erre szerették volna meghívni Paskai László érseket is, aki azonban a meghívást finoman elutasította: más országról, más egyházmegyéről van szó, az illetékesekhez kell fordulni. Ezután Várszegi Asztrikot keresték meg, aki elvállalta a meghívást, ugyanúgy Jakubinyi György érsek is. Végül azonban hivatali teendői miatt nem tudtak eljönni. Pécsi Dániel heraldikus elkészítette több falu címerét. Idén még öt másik kalotaszegi falu címeravatását tervezik, májusban Bánffyhunyadon, júliusban Kőrösfőn és Magyarvalkón, augusztusban Kalotaszentkirály-Zentelkén, októberben pedig Zsobokon. /Beszélgetés Okos Mártonnal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ Okos Márton Erdélyért Budapesttől Párizsig című könyvében emlékezik arra, amikor 1989-ben Juhos Gáborral Párizsig gyalogolt, tiltakozva a Ceausescu-rezsim faluromboló politikája ellen. Okos Márton a Mocsáry Alapítvány munkatársa. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 12./

Milosevics szerb elnök meghívására Belgrádba látogatott Ion Iliescu volt elnök és máj. 11-én megbeszélést tartott Miloseviccsel. Iliescu hangsúlyozta, hogy helyesli a szerbeknek a koszovói válságban tanúsított magatartását. Kifejtette, hogy Koszovó Szerbia belügye, abban nem illetékes a nemzetközi döntőbíróság. Anda Filip külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a román külügyminisztériumi álláspont változatlan: a békés megoldást szorgalmazzák, a Koszovóban többségben élő albánok jogainak tiszteletben tartásával, ugyanakkor figyelembe véve Jugoszlávia területi egységét. /Iliescu-Milosevics összhang. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

8,290 milliárd dollárra nőtt Románia küladóssága márciusra, miután februárban 35 és fél millió dollárral növekedett, közölte a Román Nemzeti Bankja nyilatkozatában, megjegyezve, hogy a külföldi adósságból 4,8 milliárd a kormányzat adóssága, 2 milliárd az állami vállalatoké, a többi pedig magáncégeké. A kormányzat a nemzetközi pénzügyi szervezetek felé 3,265 milliárd dollárral, a bankok felé pedig 1,62 milliárddal tartozik. Az adósságokból kevesebb mint 400 millió a rövid lejáratú adósság. Csökkent a lakossági megtakarítás a külföldi fizetőeszközben: februárban például a lejmegtakarítások egybillióval nőttek és a hónap végén 20,2 billiónál tartottak. A lakossági valutavásárlások a márciust megelőző fél évben 40 százalékkal estek vissza. /Növekszik küladósság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Kelemen Kálmán elnök és Varga László tiszteletbeli elnök írta alá az RMDSZ társszervezeteként működő Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt nyilatkozatát a kettős állampolgárság kérdéséről. A nyilatkozat szerint figyelemre méltó precedenst jelent a román parlament által 1991 elején elfogadott törvény, amely lehetővé teszi, hogy tiszteletbeli állampolgárságot adjanak a kormány javaslatára. Az illetők minden állampolgári jogban részesülnek, kivéve a választójogot és a választhatóságot, illetve a közfunkciók betöltését. A törvény megszabja annak feltételeit is, hogy ki részesülhet ebben a megtiszteltetésben. Az RMKDP a román törvény mintájára azt javasolja a magyar államnak, hogy a feltételek teljesítésének alapos megvizsgálása után adjon hasonló tiszteletbeli állampolgárságot mindazoknak a határokon kívül élő magyar személyeknek és családoknak, akik azt arra méltó voltuk igazolásával személy szerint kérik azt. /Tiszteletbeli állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15.

"Máj. 17-én, vasárnap megünnepelték az 1848-as romániai forradalom kiemelkedő eseményét, a balázsfalvi gyűlést. Az ünnepi istentisztelet után Emil Constantinescu elnök és más vezetők megkoszorúzták a román forradalmárok emlékművét. Constantinescu elnök ünnepi beszédében kifejtette, hogy az elődök számos törekvése megvalósult, így "Erdély már régóta ugyanazok a határok között van, mint Bukarest, és ez örökre így is marad". /Balázsfalvi ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./"

Máj. 16-án először rendezte meg a tervek szerint ezután rendszeresen jelentkező Akadémiai Napokat a Protestáns Teológiai Intézet /Kolozsvár/. 1989 előtt a körülmények befelé fordulóvá tették az intézetet, emlékeztetett dr. Geréb Zsolt, az intézet rektora, azóta a helyzet megváltozott. A teológusok állandó párbeszédet folytatnak más egyetemek hallgatóival. Még néhány év szükséges ahhoz, hogy a diktatúra idején megüresedett parókiákra lelkészek kerülhessenek, állapította meg a rektor. Felhívta a figyelmet arra, hogy sok erdélyi hallgatót vonzott a Miskolcon működő Károli Gáspár Teológiai és Missziói Intézet, amely nem nyert akkreditálást és az egyetemes református egyház nem ismeri el az ott végzettek diplomáját. Ez az intézet megosztja a református egyházat, erről értekezett dr. Juhász Tamás teológiai professzor az Üzenet /Kolozsvár/ legutóbbi számában. /Akadémiai Napok a Protestáns Teológián. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

"Kötő József újonnan, május 14-én kinevezett oktatásügyi államtitkára nyilatkozott a kolozsvári lapnak. Elődjét, Béres András államtitkár tevékenységét ért bírálatok kapcsán kifejtette: az elégedetlenség legfőbb oka a kapcsolattartási, információáramoltatási hiányosságok voltak, az oktatásügyi minisztérium kisebbségi államtitkárságán ugyanis történt - ha nem is látható - előrelépés. Ki kellett építeni azt a szervezési keretet, amely korábban nem létezett, ki kellett dolgozni azt a működési szabályzatot, amely értelmében az államtitkár rendelkezhet a kisebbségi oktatás kérdéseiben, dönthet a tankönyvekről, a tantervekről, a beiskolázási mutatókról. Kötő úgy látja, megteremtődött az az autonóm mozgástér, amely lehetővé teszi az előrelépést, látványosabb eredmények elérését. A Kolozs megyeiek konkrét eredményeket vártak a Bolyai Egyetem kérdésében is. Kötő József eredménynek nevezte, hogy a tanügyi főosztály háttérmunkája nyomán tantervbe iktatták a magyar történelmet, meghirdették a vonatkozó tankönyvpályázatot, és nem utolsósorban elfogadtatták és alkalmazták a 36-os kormányrendeletet. Szervezeti elképzelés van arról, tájékoztatott Kötő József, hogy az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács kormányszervvé váljon. Tervezik, hogy kolozsvári központtal magyar oktatáskutatási munkacsoport alakul, hogy a versenyképesség javuljon. Az önálló magyar egyetemre vonatkozóan Kötő József elmondta: az RMDSZ Operatív Tanácsának az új miniszterelnökkel való találkozója során nyomatékosították, nem érthetnek egyet a multikulturalitás fogalmát előtérbe helyező koncepcióval, az RMDSZ nem mondhat le az önálló intézményalakítás jogáról. A remények szerint május 31-ig átmegy majd a parlamenten a 36-os tanügyi kormányrendelet, ezt követően pedig akár már ősztől beindulhatnak az önálló magyar tagozatok a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a marosvásárhelyi Orvosi Intézetben, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen. Az oktatási államtitkár elmondta: véleménye szerint Andrei Marga oktatási miniszter Európára nyitott, modern oktatási szerkezetet kíván kialakítani. "Ezen belül vannak vitáink, például éppen a multikulturális egyetemről" - mondotta Kötő József, hozzátéve: "jogaink fedezetét nem az egyes vezető politikusok jóindulatára kell alapozni, mert az emberi megértés múlandó, hanem törvényekre". Amennyiben nem fogadják el a 36-os kormányrendeletet, akkor "felül kell vizsgálnunk részételünket a koalícióban" - jelentette ki. A Kolozs megyei RMDSZ kifogásolta, hogy nem foglakoztak az 500 ezer aláírással beterjesztett kisebbségi törvénytervezettel. Kötő erre azt válaszolta, hogy a törvénytervezet tovább él a 36-os kormányrendeletben. Az egyetem ugyan nem szerepel a 36-osban, de az önálló intézményteremtés jogának parlamenti elismerése után be lehet nyújtani a törvénytervezetet a Bolyai Tudományegyetem létrehozására. Kötő államtitkári tisztsége mellett továbbra is vezeti az RMDSZ oktatási főosztályát. /Nits Árpád: A kolozsvári magyar egyetem létrehozása axióma. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19., ismertette: Napi Magyarország, máj. 20./"

"A kommunisták hatalombiztosító feladatuknak tekintették a magyar nemzetet öntudatától, szellemi egységétől megfosztani. Ezért támadták a leszakított nemzetrészek autonómiapolitikáját és most az állampolgársághoz kötött elképzelés kapcsán, írta Borbély Imre. Fontosnak tartja megjegyezni, hogy eddig nem hangzott el egyetlen javaslat sem a magyar állampolgárság automatikus kiterjesztésére. A magyarság megállapításához a német joggyakorlat szolgálhat mintául. A németséghez tartozást 25 % német vérhez, a német nyelv ismeretéhez, a németség vállalásához kötik. Vannak már példák: Izrael az állampolgársághoz való jogot szigorúan /az anyai ágon/ vérséghez köti, de alanyi jogként kiterjesztette a világon élő minden zsidóra. Az MVSZ választmánya márc. 5-i ülésén úgy döntött, hogy az állampolgárságról való elképzelést az új kormány és új parlament elé fogja terjeszteni. Azért nem előbb, hogy ez ne váljon a választási kampány témájává. Ezen döntés ellenére a sajtó egy része szenzációként röppentette fel a kettős állampolgárság igényét. Kovács László külügyminiszter azonnali reakciója megerősíti azt a feltételezést, hogy ezt a témát az MSZP akarta sajtókampányába integrálni. Kovács László elutasító magatartását durva félretájékoztatásra építette. "A csatlós média és klienspolitikusok /Erdélyben pl. Verestóy és Frunda pénzember-szenátor/ nem tettek egyebet, mint megismételték és sulykolták Kovács László április 6-i tételeit." Borbély Imre sorra megcáfolta Kovács László elutasító érveit. /Borbély Imre: Ki tudja meddig... /Egy politikai félrevezetés dimenziói./ = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"

Hírszolgáltatási szerződést kötött nyolc, határon túli magyar nyelvű napilappal a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság. A megállapodást Dorogi Sándor, az MTI Rt. elnöke és a lapok főszerkesztői, illetve képviselői írták alá a hírügynökség budapesti székházában. Az MTI öt éve nyújt hírszolgáltatást a magyarországi Illyés Közalapítvány anyagi támogatásával a pozsonyi Új Szó, a temesvári Népújság, a sepsiszentgyörgyi Háromszék című lap, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a Csíkszeredán kiadott Hargita Népe, a kolozsvári Szabadság, az Újvidéki Magyar Szó, valamint az ungvári Kárpáti Igaz Szó számára. A határon túli magyar napilapok műholdon keresztül, a magyarországi szerkesztőségekkel egyidőben jutnak hozzá a híranyagokhoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Máj. 23-án Kolozsváron tanácskoztak a magyar történelmi egyházak vezetői. Az egyik téma az új nyugdíjtörvény volt, illetve ennek következményei az egyházak önálló nyugdíjpénztáraira. Másfelől a kormányprogram teljes fizetést biztosít a lelkészek számára. A gyűlésen az egyházfők fenntartásaiknak adtak hangot ezzel kapcsolatban. Elsősorban azért, mert ilyenformán az állam bármikor beleszólási jogot követelhet a lelkészek tevékenységébe. Az egyházfők a Bukarestből érkezett V. Anghelescu államtitkárnak ismét felvetették: hagyják az egyházak ügyvitelét magyarul vezetni, amelyre különben törvényes garanciák vannak. Ennek ellenére sorra megbüntetik az egyházközségeket a magyar ügyvitelért. A magyar egyházi vezetők tiltakoztak román egyetemi tanárok közreadott nyilatkozata miatt, amelyben a 36-os sürgősségi kormányrendelet anyanyelvi oktatással kapcsolatos részeit bírálták. /Magyar történelmi egyházfők tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

"Kelemen Iván '56-os, a rá váró halálbüntetés miatt távozott az országból. Amerikában, Phoenixben él, az itteni magyarságot összefogó Mikes Kelemen Kör örökös elnöke, szerkeszti a "... hogy fényre derüljünk" címû kiadványt és néhány éve pályázatokat ír ki magyarországi, kárpátaljai, vajdasági és erdélyi fiatalok számára. Kolozsváron idén két magyar iskolában, a Református Kollégiumban és az Apáczai Csere János Líceumban hirdették meg a pályázatot a következõ címmel: A magyarság a harmadik évezredben. A díjakat máj. 11-én osztották ki. /Geambasu Réka: Magyarság a harmadik évezredben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./"