Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Szabadság [napilap] (Kolozsvár)
8153 tétel
1998. október 14.
A magyar kormány alapvető célkitűzése, hogy elősegítse a határon túli magyarok szülőföldön maradását, a közösségek polgárosodását - jelentette ki Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke a Corvinus Részvénytársaság román és szlovák konzultatív testületeinek okt. 9-i együttes ülésén Budapesten. Szabó Tibor szerint a határon túli magyarok az anyaország segítsége nélkül nem tudnának lényegesen előrehaladni a gazdasági felemelkedés útján. Ezért a jövőben meg kell erősíteni a határon túli vállalkozásfejlesztési központok működését, és anyagi hátteret kell biztosítani egy információs adatbázis létrehozásához. A HTMH a jövőben megvizsgálja a Magyarországgal szomszédos országban élő magyarok gazdasági támogatására létrejött, évi 300 millió forintos forrással rendelkező Új Kézfogás Közalapítvány működését. Felülvizsgálják az alapítvány befektetéseit, a veszteséges cégeket valószínűleg felszámolják. Megvizsgálják, hogyan lehetséges külföldi, elsősorban EU-, PHARE-, CBC-forrásokat bevonni a határ menti területek fejlesztésébe. - A Corvinus Rt. egymilliárd forintos alaptőkével jött létre tavaly ősszel. A társaságot a Magyar Fejlesztési Bank, a magyarországi Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. alapította, elsősorban a működőképes magyarországi vállalkozások külföldi térnyerésének támogatására. A Corvinus Rt. kiemelt figyelmet fordított a Magyarországgal szomszédos országokba irányuló tőkeexportra. Az elmúlt egy évben 100 millió forinttal segítették a Pécsi Gabona Rt.-t az egyik bukaresti kenyérgyár megvásárlásában. /Gazdasági támogatásunk, polgárosodásunk a cél. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
1998. október 14.
"Okt. 11-én RMDSZ - Merre? Meddig? Hogyan? Kivel? - címen szervezett kerekasztal-beszélgetést Kolozsváron a Reform Tömörülés RMDSZ-platform. A rendezvényen megjelent Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem tudott eleget tenni a meghívásnak, előterjesztését írásban küldte el. A vitát Toró T. Tibor, a platform elnöke indította. Szilágyi Zsolt Bihar megyei parlamenti képviselő az RMDSZ külpolitikai prioritásairól, Papp Előd csíkszeredai városi tanácsos az önkormányzatokról, régiófejlesztésről, regionalizmusról, Mátis Jenő Kolozs megyei képviselő pedig gazdaságpolitikai kérdésekről értekezett. Toró T. Tibor elmondta, hogy a Reform Műhely ?98 rendezvénysorozat elindításával a Reform Tömörülés /RT/ igyekszik hangsúlyozottabban fellépni az erdélyi politikában. A platformok működése elengedhetetlen az RMDSZ-en belüli egészséges verseny kialakulásában. A kétévi kormányzás bebizonyította, hogy az a "neptuni út", amin az RMDSZ elindult, nem vezet eredményhez, hangsúlyozta Toró T. Tibor. Az RMDSZ szereplése ebben a koalícióban ellehetetlenült. Ezért "újra kell kezdeni a tárgyalásokat egy új feltételrendszer kialakítására. Természetesen továbbra is ezekkel a partnerekkel, hiszen nyilvánvaló, hogy a kormánykoalícióban jelenleg részt vevő pártoknál jobbakat nem találunk." "Az RT egyértelműen amellett foglalt állást, hogy az RMDSZ lépjen ki a kormánykoalícióból, és pontosan meghatározott feltételek mellett ígérjen parlamenti támogatást a koalíciónak." /Székely Kriszta: Sehova sem vezet ez a neptuni út... = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Toró T. Tibor elmondta, hogy a Reform Tömörülés felébredt Csipkerózsika-álmából. Az elmúlt két évben a szakmaiság mögé bújtak, megindították a Magyar Kisebbség folyóiratot és a Jakabffy Alapítványt. Mindkettő a közeljövőben érik be igazán. A Reformműhely rendezvénysorozat lesz. A neptuni út nem járható, állapította meg Toró T. Tibor. Ki kell mondani a dolgokat, nem elrejteni. Kilenc éve indították el Bálványost, ahol összehozták a román és magyar értelmiséget. "Szerintünk a sokat emlegetett román kisebbségvédelem modell nem létező valami, mert a román politikai élet 80 évében túlságosan nagy a kontinuitás." "...az erdélyi magyarságnak reális képviselete egyáltalán nincs ott, ahol a döntések valóban megszületnek. Oda minket be nem engednek." - Magyar egyetem csak Kolozsváron lehet, hangsúlyozta. /A rendezvénysorozat neve: Reformműhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./"
1998. október 14.
"Victor Babiuc védelmi miniszter kizárta annak lehetőségét, hogy a parlament ne hagyná jóvá okt. 14-én a Legfelső Védelmi Tanács azon döntését, hogy Románia "sürgős és előre nem látható esetekben" engedélyezi a NATO légierejének a román légtér használatát. Az ellenzéki pártok rendkívül éles hangnemben támadták a határozatot: a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja úgy foglalt állást, hogy a Legfelső Védelmi Tanács döntése az ország nemzeti érdekei ellen szól. Miközben a párt vezetője, Ion Iliescu a döntés utáni első nyilatkozatában még érthetőnek nevezte a tanács állásfoglalását, a párt szócsövének számító Dimineata okt. 13-i számában azt írta: a jelenlegi kormány, miután képtelen volt az országot a NATO-ba vinni, most egy beláthatatlan, katasztrofális következményekkel járó háborúba akarja sodorni Romániát. - Románia már háborúban áll - állapította meg okt. 13-i kommentárjában az Adevarul, amely interjút közölt a bukaresti jugoszláv nagykövettel. A jugoszláv diplomata kijelentette: Románia megsértette a két ország közti alapszerződést, és elveszítette az esélyt, hogy élhessen tárgyalási tőkéjével a koszovói konfliktusban. /Romániának a NATO és Milosevic között kell választania. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./"
1998. október 14.
Nyolc éve jegyezték be, és ma már közel nyolcszáz tagot számlál az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/. Az EMT tíz szakosztállyal /bányászat-kohászat, elekrotechnika, építészet, faipar, fizika, földművelés, gépészet, kémia, kertészet, számítástechnika/ és hét fiókszervezettel működik, egyik legfontosabb területe a szakmai konferenciák rendezése. Szalma Győrfi Noémi főtitkár elmondta, hogy az okt. 16-18-án tartandó VII. Országos Szakmai Napokra több mint kétszáz résztvevő várható. A magyarországi társszervezeteken /MTA stb./ kívül idén először Ungvárról és Szabadkáról is érkeznek előadók. Kolozsváron rendezik meg a CompNews 98 konferenciát, majd ugyanitt nov. 20-22-én a IV. Vegyészkonferenciát. Az EMT-nek több kiadványa van: Firka, a középiskolások kéthavi fizika-informatika-kémia lapja, a Műszaki Szemle, az EMT-Tájékoztató és az EMT-Ismertető, 1997 óta lát napvilágot a Civil Infó. Az Interneten az EMT nemrég létesített Web-oldalt. Dr. Bíró Károly EMT-elnök szerint a kolozsvári központ és a vidéki fiókszervezetek együttműködése eredményes. /Ördög I. Béla: EMT: konferenciák, kiadványok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
1998. október 14.
A Kárpátok-Eurorégió vezetői a múlt héten Nyíregyházán tanácskoztak. A hatékonyabb együttműködés érdekében új, koncepcionális javaslatok születtek, amelyek célja, hogy a tagországok Európai Unióhoz való csatlakozását meggyorsítsák - hangoztatta Piotr Helinski, a régió titkárságának lengyel vezetője. - Az ukrán kormány megbízta a kárpátaljai közigazgatást, hogy dolgozza ki egy magyar?ukrán gazdasági övezet megvalósításának tervét - jelentette be Szergej Usztics, a kárpátaljai adminisztráció vezetője. Hozzátette: sokat várnak Kucsma ukrán elnök október végi magyarországi látogatásától, lényegesnek tartják a magyar nemzetiséggel való törődést. - Gheorghe Micolaus, a Szatmár Megyei Tanács elnöke arról szólt, hogy a PHARE?CBC-program keretében több, határokon átnyúló projektet dolgoznak ki. Mindkét oldalon bővítik a Csengersima és Pete közötti határátkelőt, román részről elindították Vállaj és Csanálos között egy állandó határátkelő megnyitásának engedélyezési eljárását. Elmondta azt is: október 5-én Szatmáron egy olyan közigazgatási főiskolát nyitottak, amelyben román, magyar és német nyelven folyik az oktatás. /Növelni kell a Kárpátok?Eurorégió hatékonyságát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
1998. október 15.
Okt. 14-én Budapesten ülésezett a magyar?román kormányzati vegyes bizottság. Bebizonyosodott, hogy a magyar?román kormányzati vegyes bizottság és a hozzá kapcsolódó szakbizottságok rendszere megfelelő keretet kínál a két ország kapcsolatainak fejlesztésére - hangzott el a testület tanácskozása után Németh Zsolt magyar és Mihnea Constantinescu román külügyi államtitkár közös sajtótájékoztatóján. A vegyes bizottság két elnöki tisztét a hagyományoktól eltérően - a külügyminiszterek koszovói válsággal összefüggő parlamenti elfoglaltságuk miatt - az államtitkárok látták el. A román külügyminisztérium szóvivője az MTI kérdésére közölte: mivel a parlament együttes ülésén a vita a tervezettnél hosszabbra húzódott el, és Andrei Plesu külügyminiszternek a végső döntésig jelen kellett lennie a törvényhozásban, kénytelen volt lemondani budapesti útjáról. A nap folyamán azonban telefonkapcsolatba lépett magyar kollégájával, Martonyi Jánossal. A szóvivő szerint mindkét miniszter gyümölcsözőnek minősítette a kétoldalú kormányközi vegyes bizottság tanácskozását. /Megtalálták a megfelelő keretet. Ülésezett a magyar?román kormányzati vegyes bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
1998. október 15.
Bebizonyosodott, hogy a magyar-román kormányzati vegyes bizottság és a hozzá kapcsolódó szakbizottságok rendszere megfelelő keretet kínál a két ország kapcsolatainak fejlesztéséhez - nyilatkozta okt. 14-én Németh Zsolt, Mihnea Constantinescu román külügyi államtitkárral közösen megtartott sajtótájékoztatóján, Budapesten, a vegyes bizottság tanácskozása után. A vegyes bizottság két elnöki tisztét a hagyományoktól eltérően - a külügyminiszterek koszovói válsággal összefüggő parlamenti elfoglaltsága miatt - az államtitkárok látták el. Németh Zsolt a sajtótájékoztatón elmondta: olyan ajánlásokat tartalmazó jegyzőkönyvet készítettek elő, amelyet mindkét külügyi államtitkár kormánya elé fognak terjeszteni jóváhagyás végett. Többek között ülésezett a kisebbségek és a gazdasági kérdésekkel foglalkozó albizottság is. A magyar államtitkár rámutatott, hogy Magyarország a tizenhatodik a külföldi befektetők sorában Romániában, és mindenképpen azon igyekszik, hogy ezen a listán előbbre kerüljön. Magyarország kereskedelmi forgalma Romániával dinamikusan nő, elsősorban a CEFTA-tagságnak köszönhetően. Az volt a kérése a magyar félnek, hogy 1998 decembere után Románia ne hosszabbítsa meg a búzabevitel korlátozását célzó intézkedéseit, hanem hagyja, hogy a CEFTA-tagság értelmében szabadabb kereskedelem valósuljon meg. Mihnea Constantinescu elmondta, hogy az albizottságok munkálatai modellértékűnek tekinthetők, melyek jószomszédi viszonyra utalnak, és bízik benne, hogy ezek a bizottságok olyan javaslatokat fognak tenni a kormányoknak, melyek gyakorlatias és azonnal alkalmazható lépéseket fogadjanak el. A sajtótájékoztatón szó esett a magyar-német egyetemről is. A két államtitkár kifejtette: figyelemmel fogják kísérni az ezzel kapcsolatos kormányhatározat megvalósítását, és gyakorlatba ültetését. Németh ugyanakkor azt is megerősítette, hogy a magyar kormány támogatni fogja a magyar egyetem létesítését, bármilyen formában - akár az állami, akár magánegyetem - , ha az az RMDSZ-nek a kérése, attól függetlenül, hogy létrehoznak-e bármilyen multikulturális egyetemet vagy sem Romániában - mondta. A multikulturális egyetemet egyébként a magyar fél biztató, pozitív jelnek tekinti, amely elősegíti a két nemzet, a két ország kapcsolatait. Az értekezleten még szó esett a magyarországi nemzeti kisebbségek helyzetének további javításáról, valamint a Gozsdu Alapítvány körüli vitás kérdésekről. A résztvevők ugyanakkor emlékeztették a román kormányt arra a kötelezettségére, hogy a parlament ratifikálja az Európa Tanács kisebbségi nyelvi chartáját, és szeretnék, ha Románia elfogadná a közeljövőben a kisebbségi törvényt, illetve a nyelvhasználatot és a kisebbségek oktatását szabályozó törvényt, a 22-es és a 36-os kormányhatározatok tartalma szerint. /Balló Áron: Megtalálták a megfelelő keretet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
1998. október 15.
"Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója is reagált Nits Árpád cikkére (Szabadság, okt. 7., majd okt. 10.), "aki végül kibökte: nem Márványi Péterbe akart belerúgni, hanem tulajdonképpen belém." Tibori Szabó Zoltán tudósításai és az Adevarul című napilap anyagai közötti párhuzamot a leghatározottabban visszautasította. Anyagaiban egyáltalán nem "röpködtek a radikális jelzők a csernátoni politikusi csoportról", ahogy Nits írta. /Tibori Szabó Zoltán: Az újságíró legyen pártatlan. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./"
1998. október 16.
"Az okt. 15-i kormányülésen kinevezték a magyar-német egyetem alapításával kapcsolatos felmérések elkészítésével megbízott munkacsoport tagjait, s így a munkabizottság már a jövő hét elején elkezdheti tevékenységét - nyilatkozta Kötő József oktatási államtitkár. Az államtitkár továbbá elmondta, hogy a kormányülésen meghosszabbították az önálló magyar állami egyetem alapításának lehetőségét tanulmányozó korábbi bizottság tevékenységének határidejét azzal a céllal, hogy tapasztalatait átadhassa az új bizottságnak, az elkészített felméréseket pedig véglegesíthesse, és a kormányhatározat értelmében létrehozott munkacsoport rendelkezésére bocsássa. A kormányhatározat által megszabott, az egyetem akkreditálása véglegesítésének állítólagosan "rövid" határidejére vonatkozó aggodalmak kapcsán Kötő rámutat: tekintettel arra, hogy az egyetemelőkészítő-bizottság, illetve azok a munkacsoportok, amelyek az RMDSZ oktatási főosztályának keretében dolgoznak előrehaladtak a munkában, a bizottság be fogja tudni tartani a kormányhatározat által megjelölt időpontokat. "Természetesen, az akkreditációs bizottság a törvények értelmében még néhány hétig elhúzhatja az időt, de túlzott aggodalmakat nem fogalmaznék meg ezzel kapcsolatban. Egyrészt azért, mert olyan törvényesen szabályozott eljárásról van szó, amely érthető és ellenőrizhető, másrészt, pedig időben beszerezhetők az intézmény ideiglenes működéséhez és a felvételizéshez szükséges jóváhagyások, amelyek feltételeket teremthetnek ahhoz, hogy már a következő iskolai évben beinduljon az új intézmény működése" - mutatott rá Kötő József. /Betartható határidők. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./"
1998. október 16.
Erdély-szerte megpezsdült az egyházi oktatás. Történelmi egyházaink egyre több helyen vállalják fel iskolák, bentlakások, szociális otthonok működtetését a két világháború közötti, illetve az azt megelőző évszázadok hagyományai szerint. A mai Romániában ugyanis az egyház rendelkezik az egyetlen olyan autonóm, az állam által legkevésbé befolyásolható intézményrendszerrel, amelyik életképes alternatívát jelenthet az állami oktatásra, írta Makkay József. A főleg külföldi támogatásokból felépített vagy rendbe tett épületeket a kor követelményei szerint sikerült berendezni. Sikerült elérni, hogy az egyházi iskolában tanító pedagógusnak állami fizetése legyen, saját forrásból időnként fizetéskiegészítést juttatnak az itt tanító tanároknak, tanítóknak. Ezzel sikerül a legjobb oktatókat megnyerni, jól felkészült fiatal tanárokat alkalmazni. Ez a látványos egyházi térhódítás ellenkezést szült azokban, akik ateista neveltetésüknél fogva kezdettől fogva ellenezték az egyház túlzott befolyását a romániai magyarság életében. Az egyházi önszerveződést az RMDSZ-vezetők egy része nem fogadja kitörő lelkesedéssel. Az egyház?RMDSZ mai kapcsolatának érzékeltetésére elegendő egyetlen frázis, amely Markó Béla szájából hangzott el: az egyház foglalkozzon csak a lelkek üdvözülésével, és az oktatást bízza az RMDSZ-re! A romániai magyarság leghitelesebb képviselői a történelmi egyházak. Elöljáróinak szava közvélemény-formáló. Egyházaiból a magyarság nem ábrándult ki, ami az RMDSZ-ről nem mondható el...Nem véletlen, hogy Trianon utáni történelmünk legkritikusabb korszakaiban az egyházi méltóságok hallatták leghatározottabban szavukat, kerestek közösen kiutat a ránk szakadt nehézségekből, hangsúlyozta Makkay. /Makkay József: Egyházi misszió a magyarságért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
1998. október 16.
"Gica Agrigoroae, a Nagy Románia Párt Kovászna megyei elnöke az Evenimentul Zilei című lap okt. 15-i számában megjelent nyilatkozatában kijelentette, hogy a megyében már létrehozták azt a helyi Nemzeti Gárdát, amely szükség esetén összeállított listák alapján "begyűjti a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőit, akiket egy ad hoc bíróság ítélete alapján kivégeznek". A helyi Nemzeti Gárda 127 tagból áll. Van köztük "Jugoszláviát megjárt hét zsoldos", és a gárda soraiban megtalálhatók "a védelmi minisztérium és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI)" tagjai is. A gárda 11 fős csoportokra oszlik, s ezek már "elfoglalták állásaikat" a városokban, Sepsiszentgyörgyön és Kovászna megyében. Agrigoroae kifejtette: ha hozzákezdenek az RMDSZ autonómiatörekvéseinek megvalósításához, a magyar szövetség vezetőit "a már elkészített listák alapján begyűjtik otthonaikból, rögtönítélő bíróság elé állítják őket, és annak ítélete alapján kivégzik: főbe lövik, felakasztják vagy karóba húzzák őket. Ha megpróbálnak elmenekülni, a Vasgárda volt tagjai, akik most Kanadában és az Egyesült Államokban vannak, felkutatják őket." A Kovászna megyei elnök nyilatkozatát az Evenimentul Zilei csak a vidékre menő, első kiadásában közölte. Az MTI bukaresti irodájának érdeklődésére Romulus Ioan Budura, a Nagy Románia Párt szóvivője úgy nyilatkozott, hogy "nincs tudomása a hírről. A lapok egyébként is annyi mindent közölnek". Egyben kétségbe vonta annak lehetőségét, hogy a párt bármely tagja is ilyen nyilatkozatot adott volna. - A Román Hírszerző Szolgálat sajtóirodájának egyik munkatársa az újságcikk kapcsán kijelentette az MTI-nek: kizárt, hogy a SRI alkalmazottai tagjai lennének egy ilyen szervezetnek. /RMDSZ-vezetők kivégzését tervezi a Kovászna megyei NRP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./"
1998. október 16.
A nyári árvizek károsultjainak megsegítéséről számolt be Nagy Zsolt, az RMDSZ ifjúsági főosztályának vezetője. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége által, 10 millió lejjel az árvízkárosultak megsegítésére megnyitott bankszámlára már jelentős pénzösszeg gyűlt össze, egyrészt magánszemélyek, másrészt intézmények adományából. Az RMDSZ és a Duna Televízió Marosvásárhelyen közösen szervezett adománygyűjtő gálaestet, melyen mintegy 95 millió lejt sikerült összegyűjteni az árvízkárosultak javára, ugyanakkor 10 millió forintnyi adomány gyűlt össze a marosvásárhelyi gálaestnek, a Duna tv által történő közvetítése nyomán. Nagy Zsolt elmondja: az összegeket az önkormányzatokon keresztül elsősorban a nagycsaládosoknak szánják, építőanyagra, házak felújítására, illetve nagyobb mennyiségű vetőmag felvásárlására azon községekbe, ahol az ár súlyosan érintette a mezőgazdasági területeket. Az ifjúsági főosztály vezetője elmondta, hogy az RMDSZ szakemberei jelenleg olyan törvénytervezeten dolgoznak, amely a Maros gyűjtőmedencéjébe tartozó folyók rendezésének szabályozására irányul. Továbbá az RMDSZ határozattervezetet dolgozott ki a károkat szenvedett lakosság mezőgazdasági hiteltérítés határidejének elnapolására, kedvezményes hitelekben való részesítésre, a vetőmagkészletek biztosítására és a szántóföldek felújítására vonatkozóan. /Összefogás az erdélyi árvízkárosultakért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
1998. október 16.
A Szabadság Campus nevű diáklap-oldalán Szakács Zsuzsa kijelentette, hogy unja a multikulturális egyetemmel kapcsolatos vitát, szerinte az lerágott csont. /Szakács Zsuzsa: Multikulti. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
1998. október 16.
Okt. 16-án többen jelezték a városi RMDSZ irodáján, hogy újból meggyalázták a Zilahon álló Wesselényi-szobrot. Fekete Károly alpolgármester értesítette a rendőrséget, a szobrot megtisztították. Fadrusz János remekműve mindig céltáblája volt a magyarellenességnek. 1940 előtt ledöntötték, majd újra felállították a szobrot, az 50-es években azután fapalánkkal bekerítették. A 80-as években a román nemzeti ünnepeken többször meggyalázták a szobrot a milicisták szeme láttára. /Zilahon újból meggyalázták a Wesselényi-szobrot. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./
1998. október 17.
A magyar állam és a nemzet határai nem esnek egybe, ez pár száz évig így marad, erre kell számítani, s emiatt összmagyar stratégia kialakítására van szükség - mondta Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár bécsi látogatása alkalmával. Ez azt jelenti, hogy a magyar-magyar párbeszéd számára kiszámítható, rendszeres és emberi kapcsolatokon alapuló rendszert kell kialakítani. Megítélésében egyeztetésekre van szükség az érintett határon túli szervezetekkel arról, hogy hogyan lehetne fejleszteni a határon túli magyarok és a magyar állam közötti kapcsolatokat. Ezt még akkor is meg kell tenni, ha a magyar kormány tudja, hogy ez utóbbi feszültségeket gerjeszt majd, jelentette ki. /Összmagyar stratégiát kell kialakítani. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
1998. október 17.
"Göncz Árpád köztársasági elnök levélben üdvözölte az Európai Felsőoktatásban Tanulók Szervezetének (AEGEE) "Magyar-román kapcsolatok 2020-ban" címmel október 16-17-i kolozsvári konferenciáját, amelynek Emil Constantinescu államfővel együtt fővédnöke volt. A magyar államfő méltatta a román hatóságoknak azt a szándékát, hogy létrehozzák a Petőfi-Schiller magyar és német nyelvű egyetemet. Göncz reményét fejezte ki, hogy sor kerülhet a román kormányprogram következőpontjának megvalósítására, nevezetesen egy magyar egyetem létrehozására Kolozsváron. Ion Iliescu, az RTDP elnöke, aki maga is részt vett a konferencián, élesen bírálta a magyar államfőt, Románia belügyeibe való megengedhetetlen beavatkozásnak minősítve az üzenetet. Iliescu úgy vélekedett, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem minden tanulási lehetőséget biztosít a magyar és a német kisebbség számára. A konferencia résztvevői ellenezték a magyar-német nyelvű egyetem létrehozását. /Iliescu a magyar államfőt bírálja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./"
1998. október 17.
"Andrei Plesu román külügyminiszter a Pro TV magánadó egyik műsorában bírálta az RMDSZ-t amiatt, hogy "az ország súlyos gazdasági helyzetében taktikai hibát követ el egyetem-követeléseivel". A külügyminiszter azt is elmondta: Ukrajnának nem volt ellenvetése az ellen, hogy Csernovicban multikulturális egyetemet hozzanak létre, amelynek a román mellett magyar és német kihelyezett főiskolái is legyenek. Románia egy ilyen egyetemben gondolkozhat: "súlyos pénzügyi helyzetünk nem engedi meg egy önálló magyar egyetem létrehozását" - mondta Plesu. /Plesu szerint mehetünk Csernovicba egyetemre. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./"
1998. október 17.
Ion Iliescu, az RTDP elnöke Vasile kormányfőtől azt követelte, hogy Petőfi-Schiller egyetem se legyen. Iliescu bejelentette, ha a miniszterelnök 30 napon belül nem vonja vissza a multikulturális egyetem létrehozására irányuló rendeletét, akkor azt megtámadja az ítélőtáblánál. Iliescu szerint az ugyanis ellentmond a román alkotmánynak. /Petőfi-Schiller egyetem se legyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
1998. október 17.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke visszautasította és rágalmazásnak minősítette Makkay József állítását /Egyházi misszió a magyarságért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./, ő ugyanis sohasem mondta, hogy az egyház ne foglalkozzon az oktatással. /Markó Béla: A válaszadás jogán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
1998. október 20.
"Történelemkönyvek - ismeretforrás és sztereotípia teremtő címmel történész konferenciát tartottak a hét végén Brassóban. Wolf Rudolf történész, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója elmondotta: a jelenlévők elsősorban a történelem-tantervről tárgyaltak, ugyanis a Tanügyminisztérium által kibocsátott új tanterv szerint a líceumokban a történelmet heti egy órában kötelező oktatni. A jelenlévők erre vonatkozóan megfogalmaztak egy javaslatot, amelyben kérik a Tanügyminisztériumtól, hogy a történelmet heti két órában tanítsák. A jelen lévő magyar történészek azt szorgalmazták, hogy kerüljenek be mindegyik fejezetbe azok az alcímek, amelyek a nemzeti közösségek, a magyarság, a németek hagyományaira vonatkoznak. Így ebben a tantervben, amelyet a szakminisztérium elé fognak terjeszteni jóváhagyás végett, a kisebbségek úgymond "helyükre kerülnének" végre - mondotta Wolf Rudolf. /Javaslat új történelemtankönyvekre. "Helyükre kerülnek" a nemzeti közösségek? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./"
1998. október 21.
Hatályban marad a helyhatósági törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet. Okt. 20-án ugyanis a képviselőházban újra napirendre került a 22-es sürgősségi kormányrendeletnek a vitája, amely - több más reformintézkedés közt - a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezését, illetve az anyanyelvnek a közigazgatásban való használatát is szavatolja. A Demokrata Párt ugyanis az ellenzékkel szavazott a szenátus a múlt ülésszakán, így a szenátus elutasította a sürgősségi kormányrendeletet. A sürgősségi kormányrendelet elutasításához abszolút többségre, szám szerint tehát legkevesebb 173 szavazatra lett volna szükség. Ennyi nem volt meg. A 22-es visszautasítását továbbra is az ellenzék és a Demokrata Párt támogatta. Az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt a sürgősségi kormányrendelet mellett foglalt állást. A két ház véleménye meglehetősen eltér, ezért a vitát kiváltó 22-es visszakerül a szenátus szakbizottságaiba, majd pedig a plénumba újratárgyalás végett. /Hatályban marad a 22-es sürgősségi kormányrendelet. Továbbra is törvény szavatolja a kétnyelvű helységnévtáblákhoz való jogot. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./
1998. október 21.
"Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke bizakodó az állami magyar egyetem létesítésével kapcsolatban. Reménykedik abban, hogy a politikai partnerek Románia eurointegrációs jövője miatt figyelembe fogják venni a nyugat-európai intézmények képviselőinek jelzéseit. /Inczefi Tibor. Az állami magyar egyetem létesítésének jogáról nem mondunk le. - Interjú Asztalos Ferenccel, a képviselőház oktatási bizottságának alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke hangsúlyozta: "A román társadalom, beleértve a román politikai elit nagy részét is, a nemzetállam bűvöletében él. A politizálásban, a hatalomgyakorlásban arra törekszik, hogy a valóság igazodjon ehhez a doktrínához. Folyamatosan az asszimiláció rejtett, rafinált eszközeivel él. A magyar egyetem léte az asszimilációs folyamatot akadályozná, hiszen az egyetem olyan centrummá válna, amely a szakemberképzésen túl a saját közössége iránti felelősséget érző és vállaló értelmiségiek nevelésének a műhelye lenne." Asztalos leszögezte, hogy az RMDSZ nem fog lemondani az önálló magyar egyetem követeléséről. /Rektorok tiltakoznak a magyar?német egyetem létrehozása ellen. Alkotmánybírósági óvással fenyegetőznek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./"
1998. október 22.
Radu Vasile miniszterelnök Brüsszelbe látogatott, okt. 20-án tárgyalt Javier Solana NATO- főtitkárral. Az áprilisi washingtoni NATO-csúcsértekezleten a szövetség nem csupán szóban fogja világossá tenni, hogy ajtaja nyitva marad a további keleti bővítés jegyében - hangoztatta Javier Solana Radu Vasile kormányfővel folytatott találkozója után. Kijelentette, hogy a szövetség még nem döntötte el, milyen formában folytatja a bővítést. A főtitkár mindazonáltal nem tett említést arról, hogy a washingtoni értekezlet megnevez újabb államokat, amelyek meghívásra számíthatnak a NATO-tól. Vasile azt kérte tárgyalópartnerétől, hogy Washingtonban a szövetség bizonyítsa egyértelműen nyitottságát. Vasile arról biztosította a szövetséget, hogy az ország politikai és gazdasági erőfeszítésekkel is igyekszik megalapozni áhított NATO-tagságát. /Románia nyitott ajtókat vár a NATO-tól. Solana nem tett említést a bővítés második hullámáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
1998. október 24.
A képviselőház szakbizottsága okt. 21-én abban állapodott meg, hogy a multikulturális egyetemek oktatási nyelve a román, amelynek értelmében a magyar-német egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározat okafogyottá válik. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Medifaxnak nyilatkozva kifejtette: Annak ellenére, hogy a képviselőház oktatási bizottsága több korlátozó szövegmódosítást eszközölt a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletben, az RMDSZ mindaddig nem lép ki a kormányból, amíg a parlament nem mondja ki a végső szót. Takács Csaba megállapította, hogy ezek a szövegmódosítások az ellenzéki pártok mesterkedéseinek az eredményei, amelyek támogatására viszont sikerült megnyerniök a parasztpárti, a demokrata, illetve a nemzeti liberális képviselők támogatását is. - A koalíciós pártok, és velük együtt Románia egész népe nagyon meg fog lepődni akkor, amikor rádöbben, hogy az ország nem az Európai Unióba, hanem egy egészen más érdekszférába tartozik - nyilatkozta Takács. - Radu Vasile miniszterelnök brüsszeli látogatása után világosan kijelentette, hogy az EU hivatalosságaival folytatott tárgyalásokon félreérthetetlenül az értésére adták, hogy Románia csatlakozási esélyei mindenekelőtt a gazdasági reformtól függnek. /Parlamenti végszóra várva. A tanügyi bizottság véleményezése nem készteti a kormánykoalícióból való kilépésre az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
1998. október 24.
Jugoszlávia példája azt mutatja, hogy ha a többséget alkotó nemzetiség értelmiségének elitje a nemzeti kisebbségek elleni támadásokhoz csatlakozik, a nemzetiségközi kapcsolatok rohamosan megromlanak - figyelmeztetett a Helsinki Bizottság a tervezett magyar-német egyetem elleni kampányt elemezve. A bizottság elítélte azt a kampányt, amely a román egyetemi közösségben indult meg a magyar-német egyetem alapításáról szóló kormányhatározat ellen. A Helsinki Bizottság állásfoglalásában leszögezte, hogy a lakosság elégedetlen az ország jelenlegi helyzetével, s a gazdasági bajok a jövőben valószínűleg még nagyobbak lesznek. Az egyetemről szóló kormányhatározat elleni kampány ezt az elégedetlenséget etnikai jellegű feszültséggé változtatja. A bizottság szerint a kormány a magyar-német egyetem tervével az etnikai békét igyekszik segíteni. A határozat elleni kampány az etnikumok közötti feszültség kiterjedéséhez vezet Romániában. /Gyászos következményei lehetnek az etnikai feszültségszításnak - figyelmeztetnek a Helsinki Bizottság vezetői. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
1998. október 24.
"A román politikusok egyre hangosabb nacionalizmusa a média "hűséges" közvetítésével szétáradt a civil társadalom köreiben is - nyilatkozta Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság egyik vezető tagja. A sajtónak Romániában jelen pillanatban valamivel nagyobb a szerepe, mint amennyi az természetes volna. Egy társadalom nem akkor működőképes, ha erős a média, hanem ha egyensúlyban vannak a hatalmi ágak, szögezte le. /Andreescu a sajtó felelősségéről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./"
1998. október 24.
"Andrei Marga oktatási miniszter meghatározta, mit kell érteni a multikulturalitás fogalmán. Ez a fogalom a többség nyelvén és a nemzeti kisebbségek nyelvén történő felvételi vizsgákat, illetve e nyelveken folyó oktatást jelent, továbbá olyan programokat, amelyek lehetővé teszik az etnikai kisebbségek kultúrájának megismerését és a kisebbségek önazonosságának megőrzését, különböző tantárgyaknak és nyelveknek az egybekapcsolását, választás szerint. - Az ilyen multikulturális egyetemeket elfogadják Európában - nyilatkozta a Rompres hírügynökségnek Andrei Marga. A miniszter szerint, "aki becsületesen méri fel a tényeket, elismeri, hogy Romániában egyetemi reform van folyamatban, amely az együttélés problémái megoldásának a területe, mivel nincs etnikai színezete". /Marga és a multikulturalitás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./"
1998. október 24.
"Okt. 24-én tartják a Partiumi Fórum - a régiók találkozója elnevezésű találkozót Érmihályfalván, ahova hivatalosak mindazok, akiket a romániai magyarság közös gondjai foglalkoztatnak, és a magyar nemzeti közösség jövendőjét szívükön viselik. A kezdeményezők szerint a Partiumi Fórum a szeptember 12-én Alsócsernátonban tartott Székelyföldi Fórum természetes folytatása. "Több választmány, területi képviselők tanácsa jelezte már részvételi szándékát. Reméljük, hogy ez a találkozó választ ad majd azokra a megjegyzésekre, hogy a Székelyföldi Fórum nem az RMDSZ tagságát képviselte, mert Alsócsernátonban csak mintegy 1500 ember jött össze. Érmihályfalvára a területi szervezetek küldöttei jönnek, reményeink szerint mindegyik több ezer embert képviselve" - nyilatkozta Nagy Attila, Tőkés püspök titkára. Az érmihályfalvi református templomban tervezett fórumon Tőkés László mond megnyitó beszédet. A hozzászólások után a tanácskozás határozatok elfogadásával zárul. /Több választmány is jelezte részvételét a Partiumi Fórumra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./"
1998. október 24.
"A Reform Tömörülés nyílt levelet intézett Markó Bélához, az RMDSZ szövetségi elnökéhez, emlékeztetve őt arra, hogy a Reform Tömörülés október 11-i tanácskozásán "igen éles bírálatot fogalmazott meg az Ön nevével fémjelzett RMDSZ-politikával szemben." "Olyan kongresszusi döntések végrehajtásának elodázása fűződik ehhez a politikához, mint a jogvédelmi és közösségszervezési szempontból egyaránt alapvető nemzeti kataszter összeállítása, vagy a szövetségi struktúrák valódi legitimitását megalapozó belső választások megrendezése, amelyekért újraválasztásakor Ön vállalt személyes garanciát. De ennél is súlyosabb és nehezen megbocsátható hiba volt kormányzati pozícióból magunkévá tenni egy olyan tanügyi törvénytervezetet, amely több helyen ütközik a félmillió aláírással kifejezett közösségi akarattal" - áll az RT közleményében. Pozitívan ítélték meg Markó Béla határozott fellépését a szeptember 5-i SZKT-ülésen, amikor a koalíciós szerződés mielőbbi felbontását szorgalmazta. A következő hetek történései azonban egészen mást mutatnak: "az Ön köré tömörülő szűk csoport által gyakorlatba ültetett politika végzetesen távolodik a szövetség programjától, alapvető célkitűzéseitől, és egyre kevésbé szolgálja az erdélyi magyar közösség hosszú távú érdekeit." A jelenlegi helyzet a RT szerint a következő: - A koalíciós együttműködés minden áron való megőrzése. Emellett "titokban Szövetségünk nemcsak társszerzőjévé, de Tokay György miniszter személyén keresztül legfőbb szekértolójává vált a senki által nem kívánt kreatúrának, a Petőfi-Schiller ?bikulturális? egyetemnek." - Az RMDSZ legitimálta a margai értelmezésű "multikulturalitást". - "Továbbéltettük a "román kisebbségvédelmi modell" hamis mítoszát." "Üzentünk saját népünknek, hogy az adott szó már nálunk sem kötelez.." "Mindezen felismerések késztettek bennünket arra, hogy az RMDSZ csúcsvezetésében végzetesen megrendült bizalmunkat nyilvánosan is kifejezésre juttassuk." A Reform Tömörülés nyílt párbeszédet kezdeményez "a csapdahelyzetből való kitörési lehetőségekről, a Szövetség belső reformjáról és az erdélyi magyar politikai érdekképviselet ezredvégi prioritásairól." A nyílt levelet Toró T. Tibor írta alá. /Párbeszédet a csapdahelyzetből való kitörési lehetőségekről. A Reform Tömörülés nyílt levele Markó Bélához. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./"
1998. október 24.
"Október 17-én Csíkszeredában tartotta a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ Országos Elnöksége soros ülését. Az RMPSZ elemezve és értékelve az RMDSZ kormánykoalícióban való szerepvállalása során folytatott politikáját, elsősorban a romániai magyar oktatás érdekeinek érvényesítésére vonatkozóan, állásfoglalásában megállapította: jelentős eredménynek tekinthető, hogy a végrehajtás minden szintjén kiépült a magyar oktatásért felelős struktúra. Sikerült új oktatási intézményeket létrehozni, otthont biztosítani egyes, eddig társbérletben működő iskoláknak, bővíteni az iskolahálózatot, elsősorban a szakoktatás területén. Több megyében is sikerült újraindítani a magyar szakközép- és szakmunkásképző osztályokat, sőt, magyar tannyelvű posztliceális osztályokkal gazdagítani a meglévő hálózatot, kihelyezett főiskolai csoportokat létrehozni. A sikertelenség sok esetben "egyes tisztségviselők határozatlanságának, tehetetlenségének tudható be." Ezekre az okokra vezethetők vissza a sürgősségi kormányrendelet alkalmazásában tapasztalható egyenetlenségek is. Mindehhez hozzájárult, hogy az illetékes helyi RMDSZ, és RMPSZ-szervezetek adósok maradtak az általuk tisztségekbe juttatott oktatási vezetők elszámoltatásával." Az RMPSZ sajnálattal állapította meg, hogy az 1998 szeptemberétől bevezetett román oktatási reform távolról sem váltotta be azokat az elvárásokat, amelyeket a még tavasszal közzétett reformtervezet ígért." A kisebbségek nyelvén történő oktatás számára alkalmazott kerettantervekben nagyon sok a hiányosság: alig, vagy egyáltalán nem csökkent az osztályok heti óraszáma. Ezért mielőbb szükség volna az új szemléletet tükröző tantárgyprogramok szerkesztésére, az indokolatlanul rögzített óraszámok feloldására. /A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Elnökségének tájékoztatója. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./"