Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének kiadásában megjelent a Román?magyar közigazgatási szótár, szerkesztője Fazakas Emese, munkatársai Szász A. Zoltán, Szász Lőrinc és Vremir Márta. /Megjelent a Román?magyar közigazgatási szótár. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Ápr. 4-én Kolozsváron, egy nacionalizmust dicsőítő konferencián Nicolae Lupan, a Pro Basarabia és Bucovina Világegyesület elnöke élesen támadta a jelenlegi hatalmat, amelyet azzal vádolt, hogy "románellenes politikai erőkkel szövetkezik, amelyek az ország federalizálásra törekednek". Ahelyett, hogy az "igazi román pártokkal" keresse a szövetséget. A második világháború utáni valamennyi politikai hatalomnak a rovására írta azt, hogy nem próbálták meg újraegyesíteni az összes, valaha Romániához tartozott területeket. /"Világ románjai, egyesüljetek!" = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Ápr. 4-én a Nastase-kabinet elfogadta Románia NATO-integrációjának stratégiáját. Ez jövő héten kerül a parlament napirendjére. A kormány szerint Romániának elsőrendű céljává kell kitűznie a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartását, a diszkrimináció valamennyi formájának felszámolását, valamint a történelemnek teljes egészében való felvállalását. A rövid távú akcióterv szerint a fasiszta szervezetek, a fasiszta, rasszista, xenofób jellegű jelképek, az emberiség elleni bűncselekménnyel vádolt személyiségek dicsőítésének betiltásáról szóló törvényt mielőbbi gyakorlatba kell ültetni, valamennyi, Ion Antonescu marsallról készült emlékmű megsemmisítése (2002 közepéig); valamennyi, Antonescuról elnevezett park, tér, utca nevének megváltoztatása (2002 májusáig). A középtávú tervek: a nemzeti kulturális örökség feltérképezése, restaurálása (2003 közepéig); minél több elkobzott ingatlan visszaszolgáltatása (2003-al bezárólag) a hatályban levő rendelkezések szerint. /Abrakolás a hegy alatt. Romániának iparkodnia kell a NATO-feltételek teljesítésére. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Ápr. 4-én Kisbácsban, valamint a községhez tartozó Szucságban és Mérában elhelyezték a kétnyelvű helységnévtáblákat. Kisbácsban utoljára 1958-ban állott magyar nyelvű helységnévtábla. Az 1998-as kísérlet kudarcba fulladt, akkor ismeretlenek a táblára gumiabroncsot égettek. A Hargita megyei Maroshévízen a márc. 7-én felállított kétnyelvű helységnévtáblákat egy hét múlva ismeretlen tettesek ellopták. Két hét múlva újabbakat állítanak fel, de ezeket már cement talapzatra helyezik el. /K. E. ? Ö. I. B.: Kétnyelvű helységnévtábla Kisbács községben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Az RMDSZ és az EMKE tordaszentlászlói választmánya, a Református Egyházközség, az Önkormányzat, valamint a Thamó Gyula Közművelődési Egyesület az idén is megszervezi a Tordaszentlászlói Napok keretében az immár hagyományos Szent László-napi Kórustalálkozót. Az idei, 13. találkozót Kossuth Lajos születésének 200. valamint Kodály Zoltán születésének 120. és halálának 35 évfordulója tiszteletére rendezik meg. Az eseményre 2002. június 29-én kerül sor. /XIII. Szent László-napi Kórustalálkozó Szentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Tordán ápr. 2-án az RMDSZ szervezte a tordai magyar kisebbség kulturális napját, a színpadon fellépett egy 14 tagú bábcsoport, továbbá szerepeltek modern táncosok, iskolások, aprók táncháza is volt, mindez Vincze Márta nyugalmazott tanítónő munkáját dicséri, akinek Szilágyi Katalin nyugalmazott tanítónő segített. Az est fénypontját a várfalvi Aranyosszék népi táncegyüttes jelentette. /P. J.: Telt ház a magyarok kulturális napján. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Eddig 130 ezer magyar igazolványért folyamodó kérelmet vettek át országos szinten a státustörvény végrehajtásában segítséget nyújtó információs irodák ? jelentette ki Székely István, a központi Tájékoztató Iroda vezetője a magyar kedvezménytörvény romániai alkalmazásáért felelős Országos Felügyelő Testület ápr. 5-i ülését követően. Március 11-én megkezdték a diák- és pedagógusigazolványok, illetve oktatói kártyák iránti kérelmek átvételét, eddig 1750 kérést iktattak. Tőkés László, a Református Egyházkerület püspöke tiltakozásképpen távozott az ülésről amiatt, hogy a státustörvény életbe léptetése óta eltelt három hónap alatt nem sikerült megalakítani a kedvezménytörvény végrehajtásában segítséget nyújtó zilahi információs irodát, mivel a Szilágy megyei RMDSZ nem hagyta jóvá az egyház által a felügyelő testületbe kijelölt személyt. /Eddig 130 ezren kértek magyar igazolványt. Jó ütemben halad a munka a tájékoztató irodákban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Funar, Kolozsvár polgármestere a magyar főkonzulátuson levő zászló azonnali eltávolítását kérte Vasile Soporan prefektustól és Adrian Nastase kormányfőtől. Szerinte "ez nem a Magyar Köztársaság zászlója, hanem horthysta szimbólum". Ezenkívül Funar azt kérte, a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szervezetek és szimbólumok betiltásáról szóló 31-es számú, idén elfogadott sürgősségi kormányrendelet alapján a magyar konzulátust 250 millió lejre büntessék. Az elöljáró szerint a kormányrendelet alapján a zászlót kitűző személyeket 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönbüntetésre ítéljék. A prefektushoz és a miniszterelnökhöz intézett levelében Funar arról is beszámol, hogy a törvényszékhez fordult annak érdekében, hogy a kolozsvári magyar főkonzulátust felszámolják. Vasile Soporan prefektus kifejtette: elemezni fogja a levélben foglaltakat és azt, hogy a zászló kitűzésével megszegték-e valamelyik román törvényt. /K. O.: Funar a magyar zászló eltávolítását követeli. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Márc. 15-én Kolozsváron, Temesváron, Udvarhelyen és más székelyföldi városokban olvasták fel a Magyar Ifjúsági Tanács tizenkét pontos kiáltványát. Többen kifogásolták az RMDSZ-t támadó nyilatkozatot, amely megosztja az erdélyi magyarságot. A kiáltványról Jakab István, a MIT elnöke leszögezte: a kiáltvány első részében olyan pontok szerepelnek, mint az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, önálló magyar egyetem, erdélyi magyar bank, alternatív katonaság bevezetése. Az igénylés a román hatóságok irányába történik, ugyanakkor az erdélyi magyarságnak is szól, jelezve, hogy ezek az ügyek mind megoldatlanok. A MIT szerint az RMDSZ érdekvédelmi szervezet formát próbál ölteni, de a politikában való részvétel fontosabb. Jakab szerint a MIT-et kitaszították az RMDSZ-ből.Az RMDSZ országos szervezete saját ifjúsági szervezetet kezdett szervezni, ez lett a MIÉRT. /-máté-: Mit kíván a MIT? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Tíz éve hunyt el Domokos Pál Péter /Csíksomlyó, 1901. jún. 28. ? Budapest, 1992. febr. Előbb Csíkkarcfalván és Vulkánban volt tanító, majd Csíkszeredában tanár, aztán Kézdivásárhelyen és Kolozsvárt a tanítóképző intézet igazgatói feladatait töltötte be sikerrel. 1944 után Budapesten élt. Szabó T. Attila professzor írta róla: "... vándorapostol módjára járta be a moldvai falvakat és összegyűjtötte az ott élő magyarságra vonatkozó társadalmi és néprajzi anyagot." Többek között, gazdag dokumentációval kiadta Kájoni János Cantionale Catholicum és Petrás Incze János Tudósítások munkáját, ...édes Hazámnak akartam szolgálni címen. Rendületlenül című könyvében Erdély szentéletű püspökének, Márton Áronnak állított örök emléket. Lejegyezte a csángók dalait és szokásait, levéltári és könyvtári kutatásait egybevetette a helyszíni tapasztalatokkal. /Fodor György: Tíz éve hunyt el a csángók vándorapostola. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

A Romania Libera napilap ápr. 5-i száma egész oldalas összeállítást közölt az RMDSZ udvarhelyszéki szenátoráról, Verestóy Attiláról, akinek viselt dolgai immár a román közvéleményt is kezdik megdöbbenteni. A lap beszámolója szerint a székelyföldi szenátor "karrierje" tizenévesen kezdődött egy betörőbanda tagjaként: több udvarhelyszéki épületet rámoltak ki, mígnem megnövekedett étvágyuk Konstancára is elkalauzolta őket, itt azonban a társaság lebukott. Szerencséjére a tengerparti "bevetésben" a 17 éves fiatalember nem vett részt, azonban miután megtudta, hogy társait a milícia letartóztatta, hamarjában beutaltatta magát a marosvásárhelyi elmegyógyászati klinikára. Az újság szerint itt kezdődött el a fiatal Verestóy szoros kapcsolata a Szekuritáté tisztjeivel, amely későbbi életét is meghatározta. Az újság azt is tudni véli, hogy a magyar szenátor azért nem igényli a magyar igazolványt, mert talán meg sem kapná, hiszen az igazolványok odaítélése előtt a magyar belügyminisztérium is belepillant saját adatbankjába... A bukaresti napilap szerint Verestóy számos vállalkozása összfonódott sógorával, Ferenczy Károllyal, akivel közösen aprópénzért vásároltak meg sok tízmilliárdot érő több székelyföldi állami vállalatot, illetve az udvarhelyi kábeltévés cégeket különféle zsarolásos módszerekkel. Verestóy Attila összesen 11 kereskedelmi társaság kisebbségi vagy többségi tulajdonosa, amelyek az újság szerint napjainkban (legalábbis a könyvelési mérlegek szerint) sok profitot nem hoznak, azonban RMDSZ-forrásokra hivatkozva az újság úgy tudja, a magyar szenátornak csillagászati jövedelmei vannak, amelyek nyilván nem jelennek meg a könyvelésben. Mivel Udvarhely polgármestere nem volt hajlandó belemenni Verestóy Attila törvénytelenségeibe, kegyvesztetté vált, és elindult ellene a hajtóvadászat, közéleti ellehetetlenítése. Az újság szerint Verestóy számos megkérdőjelezhető ügyletét a legmagasabb kormányszinteken támogatják, személyesen jó barátja, Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. Az újság szerint az RMDSZ-be befolyó pénzek, különféle támogatások "főkurátora" is Verestóy Attila. A pénzek elköltését feszegető kérdésekre azonban a kérdésfeltevők rendszerint nem kapnak választ. /Górcső alatt a Verestóy család. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

A Romániai Magyar Pedagógusszövetség fennállásának 10. évfordulója alkalmából ápr. 6-án a besztercei Művelődési Házban átadták a Beszterce-Naszód megyei pedagógusoknak odaítélt RMPSZ-életműdíjakat. A megye új pedagógusszövetségi elnöke, Borsos K. László meleg szavakkal méltatta annak a 16 díjazott pedagógusnak a sokéves tevékenységét, akik nélkül a megye magyar nyelvű oktatása talán már nem is létezne Erdély ezen vidékén. Ugyancsak ápr. 6-án felavatták Besztercén a Magyar Házat. Markó Béla RMDSZ-elnök rámutatott: az impozáns épület a megye magyarsága 12 éves kitartásának, összetartásának és közös munkájának eredménye. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője ünnepi beszédében meleg szavakkal biztatta a megye magyarságát, és biztosította őket, hogy fáradozásaik, harcaik a HTMH-nál nem találnak süket fülekre. Szilágyi János megyei RMDSZ elnök elmondta: a Magyar Ház megszületésével egy álom valósult meg Besztercén. /Szabó Csaba: Közösségi ünnepek Besztercén. Átadták az RMPSZ-életműdíjakat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

Ápr. 5-e és 7-e között zajlott Kolozsváron az Animafest címet viselő nemzetközi bábfesztivál. A rendezvény szervezője a kolozsvári Puck Bábszínház. A fesztivál nemzetközi jellegét három külföldi társulat ? két magyarországi, valamint a kisinyovi bábszínház vendégjátéka nyújtotta. A három nap alatt a rendezvényre meghívott társulatok ellátogattak a megye városaiba és falvaiba is előadásaikkal. Így lehetőségük volt a tordai, gyéresi, dési, szamosújvári, bánffyhunyadi, de a széki, tordaszentlászlói, bácsi, kőrösfői és a fenesi gyerekeknek is bábszínházat nézni. /Köllő Katalin: Animafest Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

Ápr. 6-án tartották a Szivárvány gyermeklap és az Anyanyelvápolók Szövetsége által szervezett mesemondó verseny Kolozs megyei szakaszát. /(i): Hol volt, hol nem volt, mesemondó verseny volt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

A magyar nemzethez tartozást a megnyilatkozás alapján döntik el, szögezte le Y. Szabó Gyula. Magyarnak lenni ugyanakkor egy állapot, így emiatt nem működhet a kollektív bűnösség elve egy nemzetre vonatkoztatva. Kirekesztők lennénk? Lehetett Petőfi "legmagyarabb költőnk" (ha van ilyen), lehetett Göncz Árpád köztársasági elnök. Lehet Mádl Ferenc köztársasági elnök (német származású vérségileg, ha valaki nem látta a portréfilmet), lehetett? Ugyanakkor magyarság kérdésében nem elég a hiszem, kell a vallom is! /Y. Szabó Gyula: Magyarnak lenni. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

A határon túli magyarság figyelemmel kísérte a magyarországi országgyűlési választások első fordulóját /ápr. 7./, hiszen annak tétje az anyaország határain kívül élők számára úgyszintén nagy. Markó Béla szövetségi elnök: A határon túli magyarság helyzetének nem lenne szabad pártpolitikai viták tárgyát képeznie Magyarországon, nem megosztó, hanem konszenzusteremtő kérdés kellene hogy legyen. Számunkra az a hasznos, ha a mindenkori magyar kormánnyal minél szorosabb kapcsolatot tartunk fenn, és minél közelebbi viszonyban vagyunk minden jelentős magyarországi politikai párttal. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Árulkodó Medgyessy Péternek, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének nyilatkozata, amely folytatja a kilencvenes évek elején indult számmisztikát a magyarság létszámát illetően. A szocialista politikus kijelentette, hogy kétszer ötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Ő is felvette Horn Gyula volt miniszterelnök tízmillió magyar állampolgárra vonatkozó nyilatkozatának fonalát, és sietett a tudtunkra adni, hogy nem folytatja az Antall?Orbán féle tizenötmilliós össznemzetben gondolkodó nemzetpolitikai irányvonalat, megjegyezve ugyanakkor, hogy a felelősséget nem hárítja el. Számunkra azonban ez a kiegészítése kevés vigaszt jelent, hiszen nem kevesebbről van szó, mint a Fidesz-kormány által beindított azon nemzetpolitikai koncepcióról, amely a magyar nemzet határokon átívelő egyesítésére törekszik. Ebben a tekintetben már-már áttörésnek számított a státustörvény elfogadása. Jelenleg azonban úgy néz ki, hogy amennyiben valóban az MSZP?SZDSZ alakíthat kormányt, akkor egyrészt a múltból átörökölt proletárinternacionalizmus, másrészt pedig a kozmopolitizmus által meghatározott szűkkeblű országpolitikai gondolkodásnak nincs szüksége a nemzetpolitika szélesebb távlataira. Ez a határon túli magyarok számára már-már lesújtó. Nemzetpolitikai vonatkozásban értékelve az eseményeket, lesújtónak merem nevezni, ha az Orbán-kormány által elkezdett nemzetpolitikai irányvonal megtörik, eltorzul, vagy leveszik napirendről. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint a miniszterelnökjelöltek vitája azt mutatta, hogy Magyarországon bármelyik nagy párt is nyerné meg a választásokat, radikális hangsúlyeltolódásra nem kerülhet sor, többek között a határon túli magyarokhoz fűződő viszonyt illetően sem. Kónya-Hamar Sándor képviselő: Hogy mi mindent sikerült elérnie az Orbán-kormánynak az elmúlt négy évben, a saját bőrünkön is lemérhetjük, hiszen amit a határon túli magyarságért tettek, nem kevés. Gondolok itt az egyetemre, a státustörvényre, a kulturális és gazdasági téren tett kezdeményezésekre, amelyeknek azonban politikai áldatlansága mindig megvolt, és meglesz. - A határon túli maggyarokkal kapcsolatban Kovács László úgy fogalmazott, hogy tízmillió magyar kormánya kerülhet személyükben hatalomra, az anyaországon kívül élők pedig boldolguljanak ott, ahova a történelmi sors helyezte őket. Nyilatkozatából egyértelműen kitűnik, hogy a szocialisták nem nemzeti, hanem állami keretben gondolkoznak, olyan politikai entitásban, amelyet 1994, és 1998 között is hangoztattak, és gyakoroltak. Semmiképpen nem az antalli és az orbáni megfogalmazást vállalják át. Vekov Károly parlamenti képviselő: ? Nagyobb szükségünk van a magyar kormány támogatására, mint valaha, s ez érvényes volt tegnap is, ma is és holnap is. Úgy vélem, lényegi változás nem fog bekövetkezni a magyar kormány politikájában a határon túli magyarságot és bennünket illetően sem. /Papp Annamária: Szükségük van a határon túli magyaroknak a budapesti kormány további támogatására. Erdélyi magyar politikusok a magyarországi választásokról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Mircea Geoana külügyminiszter ápr. 10-én kétnapos hivatalos látogatást tesz az Egyesült Királyságban, ahol találkozik Jack Straw brit külügyminiszterrel. A román diplomácia vezetőjét meghallgatja a brit parlament alsóházának védelmi és külügyi bizottsága. A látogatás során Mircea Geoana találkozik Adam Ingram katonai ügyekkel foglalkozó államtitkár-miniszterrel. A brit parlament alsóházának külügyi és védelmi bizottságaiban a román külügyminiszter bemutatja a román euro-atlanti csatlakozási folyamat fejleményeit, valamint az ország gazdasági, törvényhozási eredményeit, a korrupció elleni intézkedéseket, az államilag gondozott gyermekek helyzetét. Mircea Geoana találkozik Jean Lemierre-rel, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnökével is, akivel a nemzetközi pénzintézetek által Romániának nyújtott támogatásokról folytat megbeszélést. A román külügyminiszter előadást tart a Királyi Stratégiai Tanulmányok Intézetében. /Nagy-Britanniába látogat Geoana. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester segítségét kéri Aurel Rosianu, a Romák Pártja Kolozs megyei szervezetének elnöke a népszámláláson magukat magyarnak valló romák megbüntetésének érdekében. A roma vezető tanácsért fordul a polgármesterhez azzal kapcsolatban is, hogy miképpen lehetne törvényes keretek között egy újabb népszámlálást lebonyolítani csak a romák megszámláltatása érdekében, ugyanis szerinte a közösség csupán hetven százaléka vallotta be eredeti származását, a többiek vagy magyarnak vagy más nemzetiségűnek nyilvánították magukat. Ugyanakkor beszámolt arról, hogy kizárta a pártból Dondoczi Gligor alelnököt, mivel az együttműködött a Romák Egységéért Szervezettel, amely Rosianu szerint állítólag arra biztatta a romákat, hogy a magyar igazolvány megszerzése érdekében magyarnak vallják magukat. /Újból számláltassanak meg a romák. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Annak ellenére, hogy Kolozsváron a városi tanács több ízben elvetette az elképzelést, a polgármesteri hivatal továbbra sem hajlandó lemondani a Mátyás-szoborcsoport helyreállítási tervéről. A polgármester szerint a szobrok egy részét nem a helyszínen, hanem külön műhelyben kell rendbetenni. Pálffy Károly RMDSZ-frakcióvezető, a városi pénzügyi bizottság tagja kijelentette: nem mennek lépre. Nem bíznak Funarban. Ameddig ő a polgármester, a városháza nem állíthatja helyre a szobrot, mert nem akarnak mást, mint a műépítészeti alkotás leleplezésének századik évfordulójára építőteleppé alakítani a Főteret. Pálffy szerint a Mátyás-szobrot román?magyar államközi megállapodás, és nem polgármesteri kezdeményezés során kellene helyreállítani. /Kiss Olivér: A Mátyás-szobor állítólagos helyreállítási terve. Az RMDSZ nem bízik abban, hogy nem szállítják el a helyéről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Olyan miniszterelnöke lesz Magyarországnak, aki beszél románul? - tette fel ápr. 9-i számának címlapján a kérdést a Ziarul Financiar. A román pénzügyi körök lapja a román?magyar kapcsolatok várható alakulásának szempontjából elemezte az MSZP kormányra kerülésének lehetőségét. Az újság arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZP és a Romániában jelenleg kormányon lévő Szociáldemokrata Párt egyazon politikai családhoz tartozik, és ez megkönnyíti majd a román kormánnyal folytatott párbeszédet. Ugyanakkor az SZDP az MSZP-t egy olyan szövetségesnek tartja, amely egyengeti útját a Szocialista Internacionáléba. Ugyancsak Medgyessy Péter román nyelvtudását emelte ki a bukaresti Adevarul is. A lap szerint "a kiváló pénzügyi szakember, az egykori kommunista párt központi bizottságának tagja, aki paradox módon nem tagja a szocialista pártnak, a párton belül egymással harcoló frakciók kompromisszumaként lett az MSZP kormányfő-jelöltje". /Románul tudó miniszterelnöke lesz Magyarországnak Medgyessy Péter, az egykori MKP KB-tag személyében? Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Romániának a NATO-hoz való csatlakozása egyik feltétele a titokvédelmi törvény minél gyorsabb elfogadása. A szenátus ápr. 8-án rövid tárgyalás után elfogadta a törvény képviselőházi változatát. Eckstein Kovács Péter szenátor szerint egy emberjogilag megnyugtatóbb jogszabályváltozatot fogadtak el arra az esetre, amikor egy állampolgár véletlenül jutna titkosnak minősített adat birtokába. Nem oldja meg ellenben a törvény azt, hogy az adatok titkosítása és kezelése egyetlen hatóság kezében összpontosuljon. A törvény ugyanis a külügyminisztérium hatáskörébe tartozó hatóság feladataként tünteti fel az adatok jegyzését és kezelését, de ilyen jellegű hatáskört több intézménynél is feltüntet, például az országos védelmi tanácsot és más hatóságokat is megemlít, mint olyanokat, akik kezelhetnek titkosnak minősülő adatokat. Éppen ezért szükségesnek látszik egy másik jogszabály elfogadása is, amely tisztázza és megoldja ezt a helyzetet, vélte Eckstein-Kovács Péter. /(i): Elfogadták az adatvédelmi törvényt a szenátusban is. Teljesítve a NATO-csatlakozás egyik feltétele. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Az RMDSZ kérte annak a pernek az Alkotmánybíróságra utalását, amelyben a Nagy-Románia Párt a szövetség feloszlatását követeli. A bukaresti 2. kerületi bíróság ápr. 30-án hoz döntést az RMDSZ azon kéréséről, hogy a Nagy-Románia Pártnak a szövetség feloszlatására vonatkozó követelését utalják-e át az Alkotmánybíróságra, vagy sem. Az RMDSZ képviselői arra hivatkoztak, hogy a kerületi bíróság nem illetékes egy politikai pártra vonatkozó ilyen követelés elbírálásában, szerintük a döntés az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Tavaly decemberben Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Párt-elnök bejelentette, hogy pártja kérni fogja az RMDSZ törvényen kívül helyezését és feloszlatását. A szövetséget "terrorista szervezetnek" nevező CV Tudor szerint az NRP lépése "összeegyeztethető a terrorizmus elleni nemzetközi intézkedésekkel". /Alkotmánybírósági döntés az RMDSZ feloszlatásáról? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Vasile Soporan prefektus, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) megyei szervezetének első alelnöke csupán általánosságokat mondott az RMDSZ-el kötendő protokollum helyi vonatkozásáról. Még nem kapta meg az RMDSZ változatát, így nem tud véleményt mondani. Az SZDP és az RMDSZ közötti eddigi együttműködésről szólva Soporan elmondta: rendkívül jó, normális viszonyról beszélhetünk. A helyhatóság célkitűzése közül szinte valamennyi az érdekvédelmi szervezet képviselőinek támogatásával valósult meg. /K. O.: Soporan elégedett az eddigi együttműködéssel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Továbbra sincs előrelépés az RMDSZ és a kormánypárt Kolozs megyei szervezete közti együttműködési megállapodás véglegesítése terén. Ioan Rus megyei elnök nem siet leülni az RMDSZ-vezetőkkel, hogy pontot tegyenek a protokollum végére. A megyei együttműködési megállapodások megkötésének határidejét ápr. végéig hosszabbították meg. megyei RMDSZ szerint a két szervezet közti együttműködés Kolozs megye valamennyi kiemelten fontos problémájára kiterjedne. A kormánypárt helyi szervezetének el kellene köteleznie magát az elkobzott földterületek visszaszolgáltatásának felgyorsítása mellett; anyagi támogatást kellene biztosítania az egyházaknak, ugyanakkor ígéretet tenne, hogy az egyházaktól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását felgyorsítja, azok az ingatlanok pedig, amelyeknek visszatérítéséről már van sürgősségi kormányrendelet, ápr. végéig visszakerülnek a jogos tulajdonoshoz; a két párt monitorizálná a helyi közigazgatási, illetve a rendőrségi törvény gyakorlati alkalmazását a megyében; a kormánypárt ugyanakkor biztosítaná a magyar kisebbség arányos képviseletét az állami intézmények helyi és területi fiókszervezeteinek vezetőségében stb. A megállapodás többek közt leszögezi: külön figyelmet kell fordítani a szórványban élő magyar közösségekre, illetve meg kell előzni, hogy különböző polgármesterek túlkapásai megmérgezzék a kisebbség és a többség közötti együttélést. Az RMDSZ kéri a minden szintű anyanyelvi oktatás fejlesztését az igényeknek megfelelően, a magyar pedagógusok arányos képviseletét a különböző oktatási intézményekben, illetve hogy a megyei iskolahálózat átszervezésekor vegyék figyelembe a magyar oktatási szakértők véleményét is. A szöveg külön hangsúlyt fektet a felsőfokú anyanyelvi oktatásra is, kérve az országos protokollum erre vonatkozó részeinek az alkalmazását /a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, illetve a kolozsvári Zeneakadémián és az Agronómián létesítendő magyar karok és katedrák ügyét/. Az RMDSZ továbbá kéri a megyei tanács hatáskörébe tartozó kulturális intézmények művészeti vezetése függetlenségének biztosítását; a Kolozs megyei műemlékek, hagyományos utcanevek tiszteletben tartását; külön pénzalap biztosítását a Mátyás-szobor 100 éves évfordulójának megünneplésére. /Sz. K.: Várat magára az RMDSZ?SZDP megállapodás. A kormánypárt nem érti a szövetség türelmetlenségét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Annak ellenére, hogy a megyei tanfelügyelőség ápr. 10?25. közötti időszakra tűzte ki az elsősök beíratását, Kolozsváron már több helyen is olvashatók olyan hirdetések, plakátok, amelyeknek tartalma arra utal, sok közoktatási intézmény nem tartja be ezt a rendeletet, és már az elmúlt napokban megkezdte a beíratást. A kolozsvári igazgatók jó része a sajtóból értesült arról, hogy Constantin Corega főtanfelügyelő a múlt héten újra bevezette a nyolcvanas évek úgynevezett szigorú röghözkötöttségét, de nem vették ezt komolyan. Sok helyen úgy hirdették meg a beiratkozásokat, hogy a szülőktől nem is kérték annak az iskolának az elbocsájtó-beleegyezését, amelynek vonzáskörébe tartozik a gyermek lakhelye. /Szabó Csaba: Megkezdődött az elsősök beíratási kampánya. Újra téma a "röghözkötöttségi" rendelet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

A pusztinai csángómagyarok már 1991 óta kérvényezik a jászvásári püspökségnél, hogy magyar nyelvű misét is biztosítsanak számukra, de kérvényeiket a legkülönbözőbb és leglehetetlenebb indokokkal ? mindig elutasították. Először azt mondták, hogy részegesek írták a kérvényt, majd hogy komolytalan emberekről van szó, később pedig, hogy halottak is vannak az aláírók között. A pusztinaiak a napokban megelégelték a huzavonát, és elhatározták, az aláírók maguk mennek el a püspökségre, hogy lássák, mi a gond a kérvény körül. Először mind a háromszázan el akartak menni Jászvásárra, de később úgy döntöttek, elég lesz egyelőre egy autóbusznyi ember is. Aurel Berca segédpüspök 10 órára várja az elszánt küldöttséget. - Reméljük, hogy a busznyi delegáció meggyőzi majd Aurel Berca segédpüspököt arról, hogy kik valójában a "részegesek" meg a "halottak" akik magyar misét kérnek Pusztinának - nyilatkozta a Szabadságnak Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. /Sz. Cs.: Magyar misét kérnek a pusztinaiak. Buszra, csángómagyar! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Már hagyománnyá vált, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztiválra meghívják a kolozsvári Állami Magyar Operát. Idén a kolozsvári intézmény Kálmán Imre A bajadér című operettjével lépett fel. Simon Gábor, az opera igazgatója visszatekintett: első alkalommal 1991-ben kaptak meghívást, ez egybeesett a kolozsvári Magyar Opera legelső budapesti vendégjátékával az intézményünk történetében. /Köllő Katalin: A Magyar Opera és a Tavaszi Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

A Kolozsvári Népfőiskola előadásán Wanek Ferenc geológus, egyetemi tanár Az altalajkincsek szerepe Erdély történelmében címmel tartott előadást. Az előadó szerint az az általánosan elterjedt vélemény, amely szerint Erdély altalajkincsekben gazdag terület, csak félig igaz, félig pedig legenda. /Ajtay Ferenc: Geológia és történelem. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Ápr. 10-én Kolozsváron megnyílt IX. Közép-Kelet Európai Vásár. A Magyarországi Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITD-H) adatai szerint tavaly a magyar kivitel elérte az 1,12 milliárd dollárt, míg a román export meghaladta a 401 millió dollárt. /A magyar?román külkereskedelem helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Funar, Kolozsvár polgármestere kijelentette, hogy a népszámlálási biztosok összegzésének feldolgozása alapján Kolozsvár magyar lakosságának aránya 18,83 százalék. Közvetlenül a népszámlálás befejezése után a polgármester bejelentette: a városban 18,45 százalék a magyar. Korábban Vasile Soporan prefektus azt nyilatkozta, a hivatalos adatokat kizárólag a Statisztikai Hivatal hozza nyilvánosságra. - A polgármesternek nem áll jogában ilyen jellegű bejelentéseket tennie - tette hozzá a prefektus. A polgármesteri hivatal adatai szerint Kolozsváron 59 781 magyar él, a város állandó lakossága 317 379. Ebből 252 334 román nemzetiségű. Funar szerint 1992-höz képest a többségiek száma nőtt. A fenti szám a lakosság arányának 79,5 százalékát jelenti. (Az 1992-es népszámlálás végleges adatai szerint Kolozsvár lakossága 328 602 volt. Ebből 74 871 magyar, 3 201 roma, 1 149 német és 344 zsidó volt.) Funar "párhuzamos" népszámlálása azt mutatta ki, Kolozsváron 2 982 roma, 587 német, 194 zsidó, 108 ukrán, illetve 62 olasz nemzetiségű polgár él. A többi nemzetiséghez tartozók száma 50 alatti, 104-en pedig nem voltak hajlandók elárulni etnikai hovatartozásukat. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kifejtette: az eredeményhirdetés újabb bizonyíték arra, hogy az adatoknak semmi közük a valósághoz. Az RMDSZ szerint a kolozsvári magyarság aránya "nem csökkent lényegesen" az elmúlt tizenegy év alatt. Bitay Levente, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, az RMDSZ adatbázisa még nem teljes, hiányoznak a Pata?Györgyfalvi negyed, a Belmonostor és a Tóköz adatai, de már így is több mint 50 000 kolozsvári magyart vettek nyilvántartásba. Ha a hiányzó adatok is bejönnek, akkor könnyen bizonyíthatóvá válik, hogy a kolozsvári magyarok száma nem esett 20% alá. Eckstein Kovács Péter szenátor szerint a közvélemény tudatos és sorozatos félrevezetéséről van szó. Javasolni fogja az RMDSZ vezetőségének, hogy a polgármestert jelentsék fel az ügyészségen. /Kiss Olivér: Újabb polgármesteri eredményhirdetés. A népszámlálás hivatalos eredményeinek nincs közük ezekhez az adatokhoz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./