Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2002. április 11.
A magyarországi választási kampánnyal kapcsolatban Makkay Józsefet megdöbbentette a főleg szocialista politikusok azon állítása, hogy Magyarországon még mindig félnek az emberek, mert a hatalmon levő kormány által úgymond megosztott ország "másik fele" nem érezheti biztonságban magát saját hazájában. Makkay ma sem érti, hogy a ioniliescuk, horngyulák, medgyesipéterek, kovácslászlók és sok-sok száz közép-kelet-európai, az elmúlt totalitárius rendszerekből átöröklött, továbbra is vezető funkcióban maradó sorstársaik miként tudnak demokráciáról, gyűlöletmentes világról szónokolni, amikor jól tudják: ha sokan bele is fáradtak üldözőik gyűlölésébe, az emlékezet tovább él. A volt kommunista utódállamok egykori pártaktivistái szociáldemokrata, szocialista bőrbe bújva a nyugati szociáldemokráciához mérik magukat, holott köztudott, hogy az igazi szociáldemokrácia képviselői politikai foglyokként sínylődtek a kommunista börtönökben, mivel elveiket nem voltak hajlandók feladni. A magukat utódaiknak tekintő mai elvtársak az egykori kommunista pártok egyenes leszármazottjai, ilyen minőségükben pedig nincs erkölcsi alapjuk egy emberibb világ illúziójával hitegetni a népet. A reformkommunisták a Rákosi-rendszert kiszolgálókhoz viszonyítva becsületesebb kommunisták, de csak kommunisták voltak. /Makkay József: A múlt elkezdődött? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2002. április 11.
A Román Színházi Szövetség (UNITER) díját kapta meg Tompa Gábor rendező, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, a hivatalos átadásra ápr. 8-án került sor. Tompa Gábor kijelentette, hogy ez a kitüntetés nagy örömöt okozott neki, mert azok, akik előzőleg ebben részesültek, azok eszményien képviselik azt a fajta nagyszerű színházat, amire ő mindig felnézett. Tompa magyar kormánykitüntetést is kapott. Ez a két díj akkor jött, amikor a színházra is, rám is annyi szenny, mocsok és epe zúdult. Úgy érzem, ez a két díj kicsit olyan volt, mint egy mosógép, amely a sok szennyet lemossa.? - állapította meg Tompa Gábor. /Köllő Katalin: "A szenny mind visszahull, és elröppen a tiszta" Beszélgetés Tompa Gáborral. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2002. április 11.
A bukaresti magyar tévéadás brassói munkatársa, Balázs János fáradhatatlanul járja Erdély útjait, hírt ad Isten háta mögötti településekről. Viszont riportjai gyakran beleszürkülnek a tájba. /Máthé Éva: Itthon - színesebben! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2002. április 11.
Ápr. 10-én bemutatták a Közmag, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum /Kolozsvár/ gazdasági diáklapjának új számát, ez a lap egyéves évfordulót is jelentette. /(benke): KÖZMAG. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2002. április 12.
Ápr. 10-én tüntetést szerveztek a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum román tagozatos diákjai, akik trikolorszínű karszalagokkal és az órákon való részvétel megtagadásával tiltakoztak az iskola "elmagyarosítása" ellen. Az RMDSZ és a kormánypárt között aláírt protokollum értelmében a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum a következő tanévtől kezdődően kizárólag magyar nyelvű tanintézménnyé válik. A kérdés igen kényes, mivel éppen az iskola ügye jelentette a fekete március eseményeinek kiváltó okát. Akkoriban a tanárok és a diákok tüntetései mély érzelmeket kavartak fel, de amint kiderült, ez most sincs másként. A diákok tiltakozó akciója éppen azon a napon zajlott, amikor Ovidiu Natea, a megye újonnan kinevezett prefektusa nyilvánosan bemutatta a protokollum szövegét. Natea kijelentette: az egyezmény Románia integrációs törekvéseinek a politikájához tartozik, neki kötelessége alkalmazni. A Transilvania Jurnal tudósítója magyar nyelvű diákoktól megtudta, a nap folyamán a magyar nemzetiségű tanárok türelemre intették őket, figyelmeztették, hogy ne válaszoljanak semmilyen fajta provokációra. Az egyik magyar diák arról panaszkodott, hogy a tüntető román diákok megfenyegették, és a román zászló megcsókolására kényszerítették. Jelenleg 13 román osztály működik a Bolyaiban, amelyeket más iskolákba helyeznének át, osztálycsere folytán. Kelemen Attila képviselő azt nyilatkozta: "Erről az oszálycseréről nem beszélni kellene, hanem cselekedni. Én elhiszem, hogy érzelmeket kavar fel ez, de mindenféleképpen egy európai megoldást szeretnénk keresni. Ebben az európai megoldásban a szociáldemokratákkal meg is egyeztünk, tulajdonképpen az 1960-ban felborított rendnek a visszaállításáról lenne szó. Én remélem, hogy előbb vagy utóbb a kedélyek le fognak higgadni, és meg tudjuk oldani ezt a gondot." Emil Boc demokrata képviselő elítélően nyilatkozott az SZDP-RMDSZ protokollum alapján a Marosvásárhelyen folyó "etnikai szegregacionizmusról". A másik "Bolyai-ügyben" BBTE magyar karainak a létrehozásáról Kelemen hangsúlyozta: minden esély megvan arra, hogy a következő tanévtől megalakuljon a két új kar. Azonban arra figyelmeztetett: fennáll annak a veszélye, hogy nem lesz elegendő számú diák a helyek betöltésére. Kása Zoltán rektor-helyettes a Szabadságnak nyilatkozva határozottan cáfolta Kelemen Attila képviselő feltételezéseit, hiszen csupán a most működő tanszékeknek az átcsoportosításáról van szó, tehát helyek száma ezáltal nem is fog növekedni. /Borbély Tamás: "Múltidézés" Marosvásárhelyen? Tüntettek a román diákok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Ápr. 10-én mederben folyt az oktatás, csend volt a Bolyai Farkas Líceumban. Annál "hangosabb" a helyi és a bukaresti román sajtó, a román tévék, a román rádióadások. Munkatársaik tiltakozást hoztak a tegnap nyilvánosságra, amiért négy órán át a Bolyai kapuján kívül tartották őket. A ferdítés természetesen nyilvánvaló. Azt ugyanis nem írták meg, hogy az iskola vezetősége a prefektusnál volt, visszatértét és a főtanfelügyelő odaérkezését kellett megvárniuk. A román lapok szerint a bolyais román diákok beadvánnyal fordultak a kormányhoz iskolájuk "magyarosítása" ellen, s ha nem teljesítik kérésüket, miszerint abban az iskolában akarnak érettségizni, ahova felvételiztek, akkor utcára vonulnak, és tüntetni fognak. /Máthé Éva: Negatív sajtókampány - Bolyai-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
2002. április 12.
Otto Schilly német belügyminiszter Romániába látogatott, a képviselőházban ápr. 10-én mondott beszédében kijelentette: örül annak, hogy a román kormány és a törvényhozás "nyílt politikát" alkalmaz a kisebbségek tekintetében, és köszönetet mondott a két intézménynek azért, hogy a német kisebbség többé nem "károsul" a földek tulajdonjogának visszaállítása kapcsán. A német miniszter elismerően beszélt a kormány nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos erőfeszítéseiről, utalva a német tannyelvű iskolákra, középiskolákra és egyetemekre, ahol a fiatalokat a partnerség szellemében oktatják. Schilly hangsúlyozta : a németek támogatják a kisebbségeket, és a 80 000 erdélyi és bánsági szászra utalva elmondta, a cél nem a német nemzetiségűek kedvezményezése, hanem pozitív eredmények elérése, amelyek a románságra is kiterjednek. /Schilly méltatja a kormány kisebbségpolitikáját. Bukarestben a német belügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
2002. április 12.
Nemkívánatosnak minősülnek a NATO számára azok a személyek, akiknek valamilyen közük volt az egykori román titkosszolgálathoz, a Szekuritátéhoz, a román hatóságok ezért valamennyi olyan személy ellenőrzésére készülnek, akiknek valamilyen formában a NATO titkosított adattárához lesz közük. Arra nem derült fény, hogy a NATO saját összeállítású feketelistát bocsátott volna a román hatóságok rendelkezésére, vagy az illetékes szervek feladata kiszűrni a nemkívánatos egyéneket. Mihnea Motoc külügyi államtitkár a sajtónak adott nyilatkozata szerint eddig 2000?3000 személyt ellenőriztek, de ennek ötszöröse, hatszorosa vár átvilágításra. A Román Hírszerző Szolgálat és a Román Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetői, Radu Timofte és Gheorghe Fulga azt nyilatkozták, hogy az utóbbi években lényegesen csökkent az egykori szekus-tisztek száma a két hírszerző szolgálat állományában. Az előbbiben "már csak" 15%-ra, az utóbbiban pedig "alig" 20%-ra tehető a múlt rendszerből örökölt aktív szekusok száma. Beismerték ugyanakkor, hogy ezek közül többen vezető funkcióban vannak. /Nem kellenek a NATO-nak a volt szekusok, kémek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
2002. április 12.
Ápr. 11-i ülésén a szenátus megszavazta a rendőrök jogállására vonatkozó, a képviselőház által már elfogadott törvénytervezetet. A rendőrség demilitarizálásának és a közbiztonság fenntartásában játszott eurokonform szerepének szabályozása szempontjából fontos előrelépést jelentő törvényben szentesítést nyer az az RMDSZ által kiharcolt előírás, amely szerint ott, ahol a lakosság 20 százalékát elérő vagy meghaladó nemzeti kisebbségi közösségek élnek, a rendőrség kötelékében alkalmazni kell az azok anyanyelvét értő rendőröket. /Eurokonform a rendőrök jogállására vonatkozó törvény. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
2002. április 12.
Ion Iliescu elnök ápr. 11-én Csíkszeredában tett látogatást. Sajtóértekezletén a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban kialakult helyzet kapcsán kijelentette, nem érti, miért kell etnikai tisztogatáshoz folyamodni. Az államfő szerint az iskola diákjai "helyesebben fogják fel a valóságot". Hozzátette: az Oktatásügyi Minisztériumnak és a helyi önkormányzatnak "elfogadható megoldást" kell találnia. - "A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium kizárólag magyar tannyelvű intézménnyé való átalakítása érzékeny kérdés, ezért a helyi hatóságok feladata azt megoldani" ? nyilatkozta ápr. 11-én Ecaterina Andronescu tanügyminiszter. A demokraták után a Nemzeti Liberális Párt (NLP) is tiltakozott az ellen, hogy a Bolyai Farkas Gimnáziumot magyar tannyelvű, az Alexandru Papiu Ilarian Középiskolát pedig román tannyelvű oktatási intézményekké alakítsák. Markó Béla szövetségi elnök a Szabadság kérdésére a következőképpen reagált az államfő kijelentésére: Jó lett volna, ha az államelnök tájékozódik, mielőtt nyilatkozik erről a kérdésről ? mondotta. Marosvásárhelyen egy magyar tannyelvű középiskola sem létezik, ellentétben Kolozsvárral, Zilahhal, Szatmárnémetivel, Nagyváraddal, Araddal, Nagybányával, Székelyföldről nem is beszélve. /Iliescu: Érthetetlen "etnikai tisztogatás" Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
2002. április 12.
A romániai magyar református egyházban vita folyik arról, hogy a jelenlegi két egyházkerület mellett jöjjön létre egy harmadik is, amely a székelyföldi egyházmegyék fennhatóságát vállalná. Az átszervezés kezdeményezője, Kató Béla háromszéki lelkész, egyházkerületi főjegyző rámutatott arra, hogy a romániai magyar református egyház mai formájában Trianon után jött létre, azt követően, hogy a Partiumot leszakították a Tiszántúli Református Egyházkerületről. A zsinat a református egyház legfontosabb testülete, azonban az erdélyi zsinat nehézkesen működött. A királyhágómelléki egyházkerület a kisebb, az erdélyi a nagyobb, így 6:4 arányos képviselet van a zsinatban, a kolozsváriak javára. A kisebb gyakran érezte azt, hogy a többség elutasította akaratát. Székelyföld és környéke képezné a harmadik egyházkerületet. A Székelyföld mind a romániai magyarság, mind a reformátusság, mind a hazai gazdasági, geopolitkikai helyzetben egyre fontosabb szerepet tölt be. Ez utóbbit az is bizonyítja, hogy az ortodox egyház, amelynek itt soha nem volt püspöksége, létrehozott egy püspöki hivatalt. - Ezzel párhuzamosan Kolozsváron létrehoznánk egy állandó zsinati irodát ? ez lenne a romániai magyar református egyház "kormánya", a zsinat pedig a törvényhozói feladatokat látná el. A tervezetet a székelyföldi egyházmegyék már beadták a zsinathoz. Az elképzelést a két egyházkerület vezetősége támogatja. /Makkay József: Átszervezés előtt a református egyház? Kolozsváron püspökségek fölötti zsinati iroda működne. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
2002. április 12.
Ápr. 11-én, a költészet napján Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban bemutatták a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ három új verseskötetét. Egyed Emese Hajnalének, Kinde Annamária Szandra May kertje és Kovács András Ferenc Aranyos vitézi órák köteteinek keletkezési körülményeiről Káli Király István kiadói főszerkesztő beszélt. /(benke): Hármas könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
2002. április 12.
A zene és a képzőművészet kölcsönhatásának jegyében nyílt meg ápr. 10-én Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában a két éve alakult Esetleg csoport kiállítása. A fiatal művészek, Tosa Katalin és Adrian, Szabó Attila és Váncza Edit alkotta csoportosuláshoz csatlakoztak mások is, amint történt ez most, az Instrumentárium című kiállítás alkalmával. A befutott neves művészektől, mint Veresspál, Kusztos Endre, Soó Zöld Margit, dr. Terényi Ede, Novák Ildikó, Gally Katalin, Kún György, a pályakezdő Jánosi Andreáig terjed az ugyancsak népes kiállítói gárda. /(kő): Instrumentárium. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
2002. április 12.
Mester József /Welland, Kanada, 1927. aug. 10. ? Vecsés, 2002. ápr. 8./, a kolozsvári Magyar Opera egykori énekese Vecsésen örök búcsút vett a földiektől. Több emlékezetes alakítása volt. A közelmúltban már mint nyugdíjasnak tapsolhatott Kolozsvár közönsége utolsó fellépéséhez, Vajda János: Mário és a varázsló című operájában. /Laskay Adrienne: In Memoriam Mester József (1927?2002) . = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
2002. április 13.
A Bolyai Farkas Gimnázium helyzetét "ésszerűen" kell rendezni, hogy biztosítva legyen a kisebbségi jogok védelme, ez azonban ne vezessen "mozaiktársadalomhoz", jelentette ki Adrian Nastase kormányfő a prefektusokkal tartott szokásos pénteki, /ápr. 12-i/ távértekezletén. "A megoldásokat figyelmesen össze kell egyeztetni az együtt élők és továbbra is együtt élni kívánók részéről jövő jelzésekkel, akik különböző nyelveket beszélnek az egyetlen hivatalos román nyelv mellett", mondta Nastase. Hangsúlyozta, csakis a román és az európai értékekkel összeegyeztethető megoldásokat kell alkalmazni. A miniszterelnök meggyőződését fejezte ki, hogy a szaktárca elfogadja majd az "ésszerű, igazságos, az európai normáknak megfelelő javaslatokat, amelyek a diákok és az oktatók javát szolgálják". Ecaterina Andronescu oktatási miniszter személyesen elemzi a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium és az Alexandru Papiu Ilarian középiskola kapcsán kialakult helyzetet, ennek érdekében hamarosan Marosvásárhelyre utazik. A miniszter asszony a sajtónak elmondta, személyesen kíván beszélni a marosvásárhelyi önkormányzat képviselőivel. /Nastase: Ésszerűen kell rendezni a Bolyai-gimnázium helyzetét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./
2002. április 13.
Harminchét pusztinai csángó követelte ápr. 12-én a Jászvásári Római Katolikus Püspökség előtt, hogy a település templomában magyar nyelven tartsanak misét. A tüntetők figyelmeztettek: amennyiben kérésüket nem teljesítik, a Vatikánhoz fordulnak. A 37 pusztinai csángó, a Szent István Egyesült tagjai, népviseletben, egy budapesti televízió forgatócsoportja kíséretében érkezett Iasi-ba. "Jogaink tiszteletben tartását akarjuk. Azt kívánjuk, hogy Eugen Diac pap magyar nyelven is misézzen, az iskola vezetése pedig vezessen be heti négy óra anyanyelvoktatást. Noha ezeket már több ízben kértük, sem a pap, sem pedig a tanárok nem vették figyelembe kérésünket. Falunkban mintegy kétezren élnek, a lakosság többsége magyar nemzetiségű, magyarnak vallotta magát a népszámláláson. Beadványt nyújtottunk be ennek kapcsán, de csak ígéreteket kaptunk", nyilatkozta Tinca Nistor, a Szent István Egyesület elnöke. A csoportot fogadta Aurel Perca római-katolikus segédpüspök. "Az emberek kéréseit továbbítom a püspöknek. Én nem vagyok illetékes a döntéshozatalban", mondta Perca. A pusztinaiak elmondták: tavaly Karácsonykor Eugen Diac helybéli pap kidobta a templomból a mise után magyar nyelven betlehemezőket. /Csángó tüntetés Jászvásárban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./ Pusztina 2100 lelket számláló katolikus falu csángó közössége immár a sokadik kérvényét juttatja el a püspökségre. Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke elmondta, a legutóbbi kérvényt tavaly ősszel több mint 300-an írták alá. Aurel Perca segédpüspök a pusztinai küldöttségnek csupán négy tagját fogadta. Nyisztor Tinca a találkozó után elmesélte, ismét kétségbe vonták azt, hogy szükséges lenne a magyar mise bevezetése. ?Tudjuk: a Vatikán ellenzi, hogy dialektusokban misézzenek a templomokban. Mi nem dialektust, hanem magyar nyelvű misét kérünk. Pusztinában az emberek igaz magyar nyelvet, szép magyar nyelvet akarnak. Ez pedig az irodalmi magyar? ? idézte fel a segédpüspöknek mondottakat Nyisztor Tinka. Aurel Perca segédpüspök a találkozó után csak annyit mondott, hogy az egyház álláspontját írásban hozzák nyilvánosságra, miután Petru Ghergheli püspök is hazatér Rómából. Az elmúlt napokban a csángó közösségeket meglátogatta Szép Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség művelődési ügyvezető alelnöke, aki Markó Béla RMDSZ-elnök tervezett csángóföldi látogatását készítette elő. /Gazda Árpád: Magyar nyelven imádkoznának. A iasi-i püspökségen jártak a pusztinaiak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./
2002. április 13.
Ápr. 11-én Tordaszentlászló határában Tamás Gebe András polgármester saját kezűleg szerelte fel a szabványoknak megfelelő új kétnyelvű helységnévtáblákat. Magyarfenesen és Magyarlétán csak a jövő héten függesztik ki a három héttel ezelőtt megrendelt táblákat. 1998-ig körülbelül ötször kellett táblát cserélniük a községvezetőknek, mert lemázolták vagy eltávolították a táblákat. A polgármester szerint nem a falubeliek rongálják a feliratokat, magasabb szintről irányították a tetteseket. /(borbély): Szabványos helységnévtáblák Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./
2002. április 13.
A napokban megjelent a Maturandusok /Tinivár Lap- és Könyvkiadó, Kolozsvár/ sorozat nyolcadik kötete, amely az erdélyi ballagók névsorain kívül az alma materek címét, telefonszámát, esetenként más jellemzőit is tartalmazza. A Maturandus-kötetek publicisztikai szempontból is megállják a helyüket, és egymásutániságuk bizonyos fokú időtlenséget, hangulat-párhuzamosságot sugall. /Szabó Csaba: A dokumentumköteten túl. Megjelent a Maturandusok 2002. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./
2002. április 13.
Ápr. 11-én Kolozsváron, az Escorial vendéglőben az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) szervezésében felolvasóestet rendeztek a magyar költészet napja alkalmából, tizenkét költő részvételével./Jakab-Benke Nándor: Dodeka(író)nia. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./
2002. április 13.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte: "Mivel kapcsolatban álltunk az MSZP-vel és az SZDSZ-szel is az elmúlt években, ha ők kerülnek kormányra, akkor megvan a garanciája annak, hogy velük is megfelelően együttműködjünk". De ha szövetségünk tagjainak nagy-nagy többsége nem így látja, azért persze nem haragudhat meg Markó Béla úr és senki más a világon, jegyezte meg Plesa Vass Magda.?Nekünk nem mindegy, hogy a Fidesz keresztény módon kormányoz, vagy pedig a kommunisták diktálnak újból!? ?Nekünk egyetlen jelszavunk van, amit senki be nem tilthat és szívünkből ki nem téphet: velünk az Isten.? /Plesa Vass Magda: Velünk az Isten! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./
2002. április 13.
Első, tavaly novemberi találkozója után a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete ápr. 6-án megszervezte a Szegények II. Fórumát. Az egyesület 2001 novemberében memorandumot fogalmazott meg, amelyben a kis jövedelműek problémáinak megoldására ? a nyugdíjazási eljárások gyorsítására, a régi és az új nyugdíjak összege közötti, szerintük igazságtalanul nagy különbségek kiegyenlítésére ? tett javaslatokat. Nagy Károly elmondta, az RMDSZ parlamenti tárgyalóküldöttsége a memorandum több pontját is szóvá tette, bár többnyire általánosan. A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete javaslatait a jövő hét folyamán megfogalmazandó memorandum által ismét eljuttatja az RMDSZ és más, a kormányt támogató pártok parlamenti képviseleteihez. /Kónya Klára: Felháborodottság uralkodott a szegények fórumán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./
2002. április 15.
Ecaterina Andronescu, a tanügyi tárca vezetője okt. 13-án villámlátogatást tett Kolozsváron, amikor a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium felbujtatott román diákjai lecsendesítésére sietett. Andronescu azt nyilatkozta, nem hiszi, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban kialakult konfliktus más városok gimnáziumaiba is átterjedhet. Ecaterina Andronescu okt. 12-án járt Marosvásárhelyen. A tanulók és a miniszter közötti tárgyalás nem tartott tíz percnél tovább. A tanulóknak megtiltották, hogy a látogatás után nyilatkozatokat tegyenek. Okt. 13-án Markó Béla szövetségi elnök úgy nyilatkozott: meggyőződése, hogy Marosvásárhelyen ? Kolozsvárhoz, Szatmárnémetihez, Temesvárhoz, Zilahhoz hasonlóan ? újra lesz önálló magyar líceum. /Miniszterek villámlátogatása Kolozsváron Andronescu a marosvásárhelyi, Bartos a nagyváradi botrányt pihente ki városunkban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ Okt. 14-én is tárgyalásokat folytatott Marosvásárhelyen Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter. A hosszas beszélgetések után még mindig nem alakult ki egységes álláspont a Bolyai Farkas Gimnázium ügyében.
2002. április 15.
Soha nem övezte még olyan érdeklődés a magyarországi választásokat Erdélyben, mint az idén. A magyarázat egyszerű: a FIDESZ- kormány alatt ? ki tudja, hány évtized óta először ? újra rivaldafénybe került a határon túli magyarság sorsa. Uraim, le a kalapokkal, hiszen ilyen profi módon elhitetni a határon túli magyarokkal, hogy ez a kormány egészen másként viszonyul az erdélyiekhez, mint az előzőek, nem akármilyen teljesítmény! Elhitetni az erdélyi tömegekkel, hogy a segítség önzetlen, és semmi ára nincs ? férfimunka volt! Szabó Csaba szerint mindegy az erdélyinek, hogy MSZP-SZDSZ-kormány, vagy FIDESZ-kormány fogja Magyarországot vezetni. Az erdélyi magyarság gazdasági közérzetét egyik sem javíthatja, a szimbolikus gesztusok pedig, bárhogy is csomagolják azokat, és bármilyen port is vernek fel körülöttük ? hamar megkopnak. Az elmúlt négy év alatt létrehozott "FIDESZ-közeli" erdélyi intézmények ? vagy legalábbis jó részük ? vadonatújak és profitcentrikusak. Nekem édesmindegy, hogy ki nyeri meg a választásokat Magyarországon, hangsúlyozta Szabó Csaba. /Szabó Csaba: A valóság elkezdődött. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./
2002. április 15.
Hajlék- és hontalanok közt keresed a helyed. A Kálvin téri metróaluljáróban, a Café Tranzit körül vagy a Centrálban, a "szellemi hontalanok" között. Közös vonásotok a hajléktalan honpolgárság. Azaz még csak nem is polgár(ság), mert annak politikai csengése van. Civil szeretnél lenni inkább, aki önmagában hordozza centrumát. Határokon túl menekülnél a sorsod elől, miközben az hajthatatlanul benned van, veled utazik. De hogyan lehet civil egy kisebbségi? Ha elfelejtenéd is, naponta eszedbe juttatják, belepofoznak ebbe a tudatba. Itthon és otthon is, Kolozsváron avagy a Moszkva téren, mindegy, bárhol is legyél. Nem te vagy a fontos, hanem az "öntőforma", amibe "belelöttyintett" a történelem. Nos, ez az, ami a civilségünk legnagyobb akadálya. Civil szeretnél lenni végre. Az uniformis, a bélyeg alatt is. /Cs. Gyímesi Éva: Dona nobis pacem - 7. Ember és polgár leszek?" A valóság elkezdődött. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./
2002. április 15.
Ápr. 13-án a Balaton közeli Monostorapát képviselői Szucságra látogattak, aláírták a testvértelepülés-kapcsolat szándéknyilatkozatát. Ez a kapcsolat nem hivatalosított, mert a kis költségvetésű települések nem engedhetik meg maguknak az okiratintézéssel járó tetemes költségeket. A lényeg az, hogy az emberek között valódi barátságok alakuljanak ki, amelyek "családra bontva" sokkal hatékonyabbak és ésszerűbbek lehetnek. /Borbély Tamás: Testvértelepülési kapcsolat Szucság és Monostorapát özött A vendégek a házigazdák vendégszeretetét dicsérték. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./
2002. április 15.
Nagy érdeklődés közepette nyílt meg okt. 13-án Kolozsváron, a főtéri Gy. Szabó Béla Galériában Fodor Nagy Éva akvarellkiállítása. A kiállítás képeit Németh Júlia méltatta. /A szépség vonzásában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./
2002. április 16.
Adrian Nastase miniszterelnök az ápr. 15-16-án hivatalos látogatást tesz Svájcban. Találkozik különféle személyiségekkel, és előadás tart az Emberjogi Bizottság 58. konferenciáján. Adrian Nastase találkozott Alexandru Safrannal, Genf főrabbijával. A találkozón a romániai zsidóság jelenlegi helyzetéről és a kormány által a kisebbségi jogok védelméért tett lépésekről beszéltek. A találkozó során Alexandru Safran értékelte a kormány kezdeményezte lépéseket, amelyeket a romániai zsidóság kulturális és szellemi identitása, valamint történelmi értékei megőrzéséért tett. - Nagyon fontos, hogy a jelenlegi nemzedék megismerkedhessen a zsidók fájdalmas sorsával a második világháborúban - mondta Safran. Alexandru Safran 92 éves, romániai származású, és a két világháború között Románia főrabbija volt. /Nastase Genf főrabbijánál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
2002. április 16.
Funart, Kolozsvár polgármesterét mélységesen felháborították a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban történtek. Szerinte a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ által kötött protokollum értelmében történő diák- és tanárköltöztetés megszegi az alkotmányt. Funar magyar irredentizmusról, szegregációról beszél. Azt akarja elérni, hogy a városi tanácsi döntése következtében a kolozsvári magyar tannyelvű líceumokba "visszahozzák" a román osztályokat, hogy "Kolozsváron véget vessenek a magyar és a román diákok közötti diszkriminációnak". Funar tanácsi határozat-tervezetet állított össze azért, hogy a Brassai Sámuel, Apáczai Csere János és Báthory István Líceumba "visszahozzák a magyar revizionisták nyomására 1990-ben kizárt román osztályokat". A polgármester ugyanakkor Ecaterina Andronescu tanügyminiszterhez, Constantin Corega tanügyi államtitkárhoz és Valentin Cuibus ideiglenes Kolozs megyei főtanfelügyelőhöz fordult kérésével. - A polgármester bármit kérvényezhet ? reagált a hírre Tőkés Elek, a Báthory István Líceum igazgatója. A beiskolázási terveket a tantestület fogadja el, és továbbítja a tanfelügyelőségnek. A Báthory István Líceum igazgatója nem hiszi, hogy a tanügyminisztérium eleget tesz Funar kérésének. A Báthory Líceumból 1993-ban távozott az utolsó román esti osztály. A Brassai Sámuel Líceum igazgatónője, Kósa Mária szerint a polgármester szélmalomharcot vív. A Brassaiban jelenleg 13 román tannyelvű esti oszály működik ? tette hozzá. Az utolsó román nappali osztály 1990-ben távozott az oktatási intézményből. /Kiss Olivér: Román osztályok kolozsvári magyar iskolákban? Jogi abszurdum a polgármester kérése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
2002. április 16.
A Biharkeresztesen ötödik alkalommal megrendezett határ menti kiállítás és vásár két napig tartó eseménysorozaton, a Bihar-Bihor Expón 60 magyarországi és romániai kiállító vett részt. A kiállítás alkalmából Fülöp Mihály, a Határ Menti Bihari Települések Területfejlesztési Társulásának elnöke és Báthori Géza, a Romániai Határ Menti Önkormányzatok Szövetségének elnöke aláírta a Bihar-Bihor Eurorégió alapító okiratát. A kistérségi Bihar-Bihor Eurorégiónak körülbelül 60 település lesz tagja, ahol 200 000-en élnek. /Bihar-Bihor Eurórégió alakult. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
2002. április 16.
Ápr. 12-én sikeres volt Bánffyhunyadon a helyi Kós Károly Kulturális Egyesület, valamint a január 15-én újjáalakult diáktanács által a költészet napja alkalmával szervezett zenés irodalmi est. Az est második felében A költő visszatér című rockoperát nézhették meg a jelenlevők, videofelvételről. Szrága Zoltán, a Kós Károly Kulturális Egyesület elnöke elmondta, a jövőben szeretnék rendszeressé tenni a videovetítéseket. Ápr. 13-án előadásra került sor Kalotaszentkirályon, a kultúrotthonban, az immár második alkalommal megrendezett felszegi mulatságra. Fellépett a nagyváradi Kármentő Együttes, a bánffyhunyadi Varga István "Kiscsipás" és zenekara, a magyarlónai táncegyüttes, a kalotaszentkirályi hagyományőrző tánccsoport a Múlt és jelen a fonóban című előadással. Kürtőskaláccsal fogadták ápr. 13-án Kőrösfő reformátusai a tiszavasvári református testvéregyházközség közel negyven tagú csoportját. A két egyházközség tavaly határozta el a testvérkapcsolat létrehozását. /Péntek László: Vers, néptánc, testvérszerződés Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
2002. április 16.
Kide falu katolikus plébániája már harmadik hétvégén fogadja az egyetemi lelkészség vezetőképző programjára összegyűlt 28 egyetemista lányt és fiút. Temesvár, Marosvásárhely, Kolozsvár katolikus egyetemistái, képviselői Miénk a jövő mottó alatt gazdag programban vettek részt, mindhárom hétvégén a falu lakóival közös misén imádkozva, énekelve. Ápr. 14-én Czirják Árpád érseki helynök eljött Kidére, a program befejezéseként az okleveleket személyesen átadni. A 120 lakost számláló faluban 70-en igényeltek magyar igazolványt. /Lukács Éva: Véget ért az egyetemi lelkészség vezetőképző programja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./