A Jézus Társasága (Jezsuita rend) kolozsvári új Lelkigyakorlatos-Hitoktatási és Képzési Központjában tartotta soros közgyűlését a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Legfőbb Elöljáróinak Konferenciája. Az értekezleten megvitatták, hogyan látják a megszentelt életformát választott személyek hozzájárulását az európai gondolkodásmód tudatosításához a mai Románia körülményei között. A közgyűlés elhatározta, hogy október 24?25. között kerül sor az évi ? immár hagyományos ? országos szemináriumra a Verbiták traiani (Neamt megye) Lelkigyakorlatos Házában, melynek témája: "A megszentelt életet élő személyek elkötelezett erőfeszítése Európa újraevangélizálásában". /Fodor György, általános titkár: Szerzetesek az európai gondolkodásmódért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

Kriza János székely népköltési gyűjteménye, a Vadrózsák Faragó József gondozásában, második, kiegészített kiadásában jelent meg a Kriterion Könyvkiadónál. A kiadvány fő célja a könnyebb olvasás elősegítése, ennek érdekében a cz, nyny, szsz stb. betűcsoportokat c-, nny-, ssz-re változtatták. /Ö. I. B.: Ismét Vadrózsák. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

Az RMDSZ Reform Tömörülés (RT) platformja ápr. 28-án Kolozsváron tartotta partiumi és székelyföldi választmányának együttes ülését, az RT Kolozs megyei képviselőinek és koordinációs tanácsának jelenlétében. A sajtótájékoztatón Toró T. Tibor, az RT elnöke elmondta: az RT választmányai nemrég alakultak, ez az ülés pedig jó alkalom volt a felgyűlt tapasztalatok kicserélésére. A találkozó célja a magyarországi választások után kialakuló helyzet értékelése volt. Jogos az a félelem, hogy abban a nemzetpolitikában, amelyet a polgári kormány fogalmazott meg, törés fog bekövetkezni, hangsúlyozta Toró T. Tibor. Megnövekszik az érdekvédelmi szervezet, ezen belül a tömörülés felelőssége is, mint olyan alternatívát megfogalmazó és felmutató csoportosulás, amely rokon azokkal a törekvésekkel, amelyeket a jelenlegi magyar kormány képviselt. Az RT megrökönyödve vette tudomásul, hogy az RMDSZ csúcsvezetésében többségben vannak azok, akik nem a közösség által elfogadott értékrendet vallják magukénak, hanem a baloldali alternatívát érzik közelebb magukhoz, és ezt meg is fogalmazták. A tanácskozáson az RT eldöntötte, hogy az RMDSZ Polgári Szárnya által megfogalmazott programját kívánja kiszélesíteni. /Köllő Katalin: Reform Tömörülés: kiállni a polgári értékek mellett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Halálának 300. évfordulóján emlékeztek Misztótfalusi Kis Miklósra Kolozsváron ápr. 26?28-a között. A rendezvény három védnöke dr. Hámori József és Jakó Zsigmond akadémikus, illetve Molnár József müncheni irodalomtörténész volt. A Romániai Magyar Református Egyház Zsinata, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, valamint a Református Egyház Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontja által szervezett rendezvénysorozat emlékkonferenciával kezdődött. Az előadássorozatot Pap Géza, az Erdélyi Reformárus Egyházkerület püspöke nyitotta meg. Pomogáts Béla négy, Gergely István kolozsvári képzőművész készítette Misztótfalusi Kis Miklós-emlékplakettet adott át azoknak, aki az ünnepelt emlékét méltón ápolták: Molnár József irodalomtörténésznek, a Dávid Gyula irodalomtörténésznek, Kiss István és Fodor Kornél budapesti nyomdászoknak. A rendezvénysorozat a Romániai Református Egyház Zsinatának Misztótfaluban szervezett ünnepi ülésével zárult. /Kónya Klára: "Kitépték szárnyamat, hogy jobban repülhessek". = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Melegen üdvözölte a Magyar Szocialista Párt (MSZP) választási győzelmét Adrian Nastase miniszterelnök, az SZDP vezetője a Mediafax hírügynökségnek adott interjújában. Úgy vélte, hogy nincs értelme a kedvezménytörvény végrehajtásához kapcsolódó román?magyar egyetértési nyilatkozat kérdését elővenni. - Az MSZP jelentős támogatást nyújtott ahhoz, hogy pártunk a Szocialista Internacionálé tagja legyen, s reméljük, hogy erre a támogatásra a jövőben is számíthatunk - mondta. /Nastase "melegen" üdvözli az MSZP győzelmét. Hogyan tovább, román?magyar kapcsolatok? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

A kormányzó Szociáldemokrata Párt jóváhagyta a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban kialakult helyzet kapcsán kidolgozott megoldást, miszerint a középiskolában tanuló román diákok befejezhetik elkezdett tanulmányaikat, a következő tanévtől kezdődően pedig többé nem rendeznek felvételi vizsgát román osztályokba. /Szeptembertől nem indítanak román osztályt a Bolyaiban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

Az előzetes várakozásokkal ellentétben nem csökkent, hanem valamivel nőtt a Romániából Magyarországra utazó látogatók és turisták száma az év első két hónapjában - közölte hétfőn Bíró Gáspár, a Magyar Turizmus Rt. kolozsvári képviselője. A most befejeződött 3. romániai nemzeti idegenforgalmi szakvásár alkalmából a Magyar Turizmus Rt. külön programot szervezett a Romániában működő legnagyobb vállalatok képviselői számára a turizmus magyarországi lehetőségeiről. Tavaly összesen 4 millió 861 ezer látogató érkezett Magyarországra Romániából. /Bővül a román?magyar turizmus. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

A moldvai római katolikusok (csángók) kulturális önazonossága címen tartottak ápr. 29-én szemináriumot Bukarestben. A konferencián kizárólag a csángók román eredetét vitathatatlan tényként valló román kutatók felszólalását tervezték, s csak az RMDSZ erélyes fellépésére kaphatott szót Demény Lajos romániai történész, valamint a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. - A kormány nem veheti figyelembe az Európa Tanács ajánlását a moldvai csángók kulturális identitásának védelméről, mivel az európai fórum álláspontja nem felel meg a társadalmi valóságnak - jelentette ki Vasile Dancu tájékoztatási miniszter az MTI-nek adott nyilatkozatában. Dancu szerint a mostani bukaresti tanácskozás után az Európa Tanács jelentéstevői minden bizonnyal módosítani fogják eddigi álláspontjukat, megtalálják a lehetőséget arra, hogy a "valóságot tükröző módon" átfogalmazzák ajánlásaikat. Az Európa Tanács tavaly elfogadott 1521. jelentése egyebek között kimondta, hogy a moldvai csángók a magyar nyelv archaikus változatát beszélik. Az ET azt az ajánlást is megfogalmazta, hogy a csángók nyelvének eredetét a román és a magyar szakemberek közös kutatásokkal igyekezzenek tisztázni. A bukaresti tanácskozáson elhangzott előadásokat a tervek szerint román és angol nyelven kiadják, s ezt a kötetet eljuttatják az Európa Tanács illetékeseinek. A tanácskozásra nem csak a magyar kutatók nem kaptak meghívást, kizárták a résztvevők sorából azokat a román szervezeteket is, amelyek nem osztják a csángók eredetéről vallott hivatalos álláspontot. A romániai Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga, amely a közelmúltban az önálló csángó etnikum létét taglaló tanulmányt tett közzé, nyilatkozatban tiltakozott azért, hogy képviselőiktől a szervezők megtagadták a részvétel lehetőségét. Ez a magatartás lejáratja a konferenciát szervezőket, a Román Tudományos Akadémiát és a tájékoztatási minisztériumot. A Román Tudományos Akadémiának az lenne a kötelessége, hogy a legmagasabb színvonalon tegyen tanúbizonyságot a tudományos kutatás etikájáról, a tájékoztatási minisztériumnak pedig épp az lenne a dolga, hogy leleplezze a nemzeti kisebbségek megfélemlítését szolgáló elméleteket — hangoztatta a két emberjogi szervezet közleménye. /Csak román szakértők a bukaresti csángó szemináriumon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Az RMDSZ képviselőházi frakciójának Polgári Szárnya nyílt levelet intézett Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölthöz, azt kérve, hogy ne kezdeményezze a határon túli magyarokról szóló törvény (közismert nevén státustörvény) és a hozzá kapcsolódó dokumentumok módosítását. A határon túli magyarokról szóló törvény, valamint az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozása olyan közösen megvalósított eredmények, amelyek reményt nyújtanak az erdélyi magyarság számára a megmaradásra, az itthon maradásra. /Nyílt levél Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölthöz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

A Korunk /Kolozsvár/ folyóirat áprilisi száma a két világháború közötti Románia kisebbségi magyar intézményrendszerének a keresztmetszetét mutatta be. Erről szólt a kerekasztal-megbeszélés, melyet április 30-án tartottak Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Dávid Gyula irodalomtörténész a magyarság rendelkezésére álló anyagi források feltérképezését szorgalmazta, hiszen szerinte az intézményszféra eltartásának alapvető problémája a pénzalapok szétforgácsolása, valamint azok improvizációszerű irányítása. Takács Csaba, az RDMSZ ügyvezető elnöke kiemelte a nemrég kidolgozott és a kormánypárt által is elfogadott egyházi javak visszaszolgáltatását szabályozó törvénytervezetet, valamint a 13 milliárd dollár értékű közbirtokosságoknak a visszaszerzését. Péntek János, a Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék vezetője az intézmények közötti átfedésekről számolt be, amelynek következtében lefedetlen területek maradnak a társadalmi igények térképén. A Román Akadémia intézeteiben, magyar kultúrára vonatkozó forrásanyagokat tároló könyvtárakban, múzeumokban nagyítóval kell keresni a magyar anyanyelvű alkalmazásokat. /Borbély Tamás: Intézményrendszerről a Korunkban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (EMCSZA) máj. 3-4-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban megszervezte a romániai magyar civil szervezetek tanácskozását. A IV. Civil Fórum 2002 A civil társadalom és az önépítkező intézményfejlesztés témájára összpontosított. Erre irányították figyelmüket az egyházi, gazdasági, ifjúsági, műemlékvédelmi, művelődési, oktatási, és szociális szekciók munkálataiban részt vevők, akiknek száma (közel 250) a szervezők szerint meghaladta az előző rendezvényekét. - A romániai magyarság várja a hiteles demokrácia térnyerését, miközben saját intézményrendszerét igyekszik hozzáépíteni a másokéhoz. A Kárpát-medencei magyarok egyenlő jogú és rangú polgárai lehetnek hazájuknak és Európának - mondotta Somai József. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője a magyarországi országgyűlési választások eredményei nyomán kialakult bizalmatlan hangulat eloszlatására elmondta: a magyar kedvezménytörvényt politikai beállítottságtól függetlenül mindenki elfogadta, nem annak tartalmáról, csak megvalósítási módszeréről folyt és tart a vita. Április 29-i adatok szerint a környező országokban összesen 333 329-en kértek magyar igazolványt (közülük 169 ezren Romániából), és 3700-an hozzátartozói igazolványt. Az önépítő intézményfejlesztés legfontosabb kelléke a cselekvőkészség. /Ördög I. Béla: Lezajlott a IV. Civil Fórum 2002. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./ Somai József EMCSZA-elnök szerint soha még ennyien Magyarországról nem vettek részt a Kolozsváron megrendezésre kerülő civil fórumon. Kötő József, az EMKE elnöke közölte, hogy 1432 önálló jogi személyiségként bejegyzett szerveződést tartanak nyilván, több mint 50 százalékuk a művelődés körében tevékenykedő testület. Horváth Tamás, a Márton Áron Szakkollégium főigazgatója Magyar szervezetek a Kárpát—medencében című adatbázis bemutatója nyomán mindenki láthatta az Agora Irodák működésének eredményét. /(Csomafáy Ferenc): IV. Civil Fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány ügyvezető igazgatója cáfolta azt a Mediafax hírt, amely szerint az ügyvezető igazgató azt nyilatkozta volna a román sajtó képviselőinek, hogy Markó Béla (akinek részvételét a Civil Fórum megnyitásán beharangozták) "nem tulajdonít kellő fontosságot az erdélyi magyar társadalom problémáinak, és az utolsó pillanatban lemondta a fórumon való részvételét." Egri István leszögezte: Markó Bélát meghívták a Civil Fórum 2002 rendezvényére, de nem tudott eljönni, ugyanis a fórum munkálataival egy időben a csángó közösség körében tartózkodott. Ezért Markó Béla lemondta a fórumon megtartandó köszöntő beszédét. A román sajtó önkényes módon úgy továbbította a hírt, hogy az RMDSZ kizárólag politikai szervezetté vált, és Markó Béla nem nyújt elsőbbséget a magyar közösség mindennapos problémáinak. /Cáfoló nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

A Kolozs megyei RMDSZ vezetője, Kónya-Hamar Sándor képviselő azt nyilatkozta, hogy a szövetség helyi vezetői egy követeléssel kiegészítették azt a listát, amelytől függővé teszik a Szociáldemokrata Párttal való protokollum aláírását. A követelés: a dési Andrei Muresanu Gimnáziumban hozzanak létre egy magyar tannyelvű osztályt, és Kolozsváron leplezzék le Márton Áron püspök szobrát. A képviselő kijelentette: a szobor elhelyezését a városi tanács már jóváhagyta, úgyhogy már csak a jóváhagyás gyakorlatba ültetésére van szükség. Kónya-Hamar kifejtette: ugyanakkor, elégedetlen azzal, hogy az ingatlant, amelytől a protokollum aláírása tulajdonképpen függ, nem akarják a református püspökségnek visszaadni. Rámutatott, az ingatlan egy részét már egy osztrák cég nevére iktatták, pedig az RMDSZ ennek az épületnek a visszaadásától tette függővé a protokollum aláírását. A protokollum RMDSZ ajánlotta szövegét már megfogalmazták, és aláírására akkor kerül sor, mikor az említett ingatlant visszaadják. /Magyar osztály a dési Andrei Muresanuban? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Óvatossá vált a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja a szeptemberi parlamenti választások előtt. Az MKP úgy döntött, hogy vezető politikusai és parlamenti képviselői a párt programjáról továbbra is szabadon beszélhetnek, nyilatkozhatnak, politikai kérdésekről azonban csak az ezzel megbízott vezetők mondhatnak véleményt. Az MKP elnöksége azért határozott úgy, hogy minden politikusát "önmérsékletre" kötelezi, mert a szlovák pártok továbbra sem tértek napirendre Duray Miklós budapesti szereplése felett (az MKP tiszteletbeli elnöke felszólalt Orbán Viktor magyar miniszterelnök április 13-i budapesti kampánygyűlésén, szlovákiai magyarok egy csoportja pedig "Felvidék veled van, Viktor!" transzparenseket lobogtattak ), sőt politikai kampányuk központi kérdésévé fejlesztették azt, általános magyarellenességre ragadtatva magukat. Az Anna Malíková nevével fémjelzett Szlovák Nemzeti Párt például hazaárulónak nevezte Durayt, s kilátásba helyezte, hogy "mindenáron megakadályozzák Duray Miklós belépését a szlovák parlament épületébe a máj. 14-én kezdődő ülésszakra". A Ján Slota vezette Valódi Szlovák Nemzeti Párt ezzel szemben a Magyar Koalíció Pártja betiltását kezdeményezte a főügyészségen, mert szerintük a magyar párt nem határolódott el Duraytól, ami azt jelenti, nemcsak az ügyvezető alelnök áruló, hanem az egész párt. Slotáék egyúttal memorandumot is készítettek, amelyet elküldtek minden szlovák parlamenti pártnak, hogy aláírásukkal kötelezzék magukat arra, a választások után senki nem lesz hajlandó koalíciós tárgyalásokat folytatni a magyarokkal. A Felvidék kifejezés használata miatt azonban nemcsak a szélsőséges nacionalisták támadják Duray Miklóst, hanem a kormánypártok képviselői és a sajtó is. A kifejezés használatát az MKP-elnökség ezért "helytelennek" minősítette. Bugár Béla pártelnök úgy nyilatkozott, hogy tekintettel a szlovákok érzékenységére, a párt politikusai nem fogják használni ezt a kifejezést. Kiszivárgott hírek szerint ilyen kifejezés azonban az autonómia is, és mindkettő használatának kerülésére szólít fel a párt elnökségének az önmérsékletre vonatkozó határozata. A határozatról ellenszavazat nélkül döntött a párt végrehajtó szerve. /Indexen van a "Felvidék" Szlovákiában. Öncenzúrát vezetett be a Magyar Koalíció Pártja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Máj. 4-én került sor a kőrösfői Ríszegen a 13. Ríszegtetői ifjúsági majálisra. A már hagyománnyá vált ünnepségre évről évre több és több érdeklődő érkezik. A népdalvetélkedőre közel ötven gyermek jelentkezett. Kudor Mária, a Pro Kalotaszeg Művelődési Egyesület egyik vezető tagja elmondta, hogy a Communitas Alapítvány 5 millió lejjel járult hozzá az ünnepség megszervezéséhez. A Magyarok Világszövetsége és a Heltai Alapítvány könyvadományokkal segített. A zentai citera zenekar lépett fel, majd a zsoboki néptánccsoport. A Kós Károly Egyesület elnöke, Szrága Zoltán bánffyhunyadi egyetemista elmondta, hogy társaival idén januárban vették át az egyesület vezetését, amelynek körülbelül hetven tagja van, mind pályakezdők. A sportrendezvényeket ők szervezték meg. /Valkai Krisztina: 13. Ríszegtetői ifjúsági majális. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Háromnapos ünnepséget szerveztek a hét végén az Egeres községhez tartozó Nádasdarócon és Bogártelkén. Bogártelkén imaházat avattak, míg Nádasdarócon egyfajta "alapkőletételre" került sor. A közel egy évtizede vissza-visszatérő holland vendégek is azonnal észlelték és szóvá is tették a változást. Az emmani hollandok és a 220 lelket számláló bogártelki, valamint a száznál valamivel többet kitevő nádasdaróci református gyülekezetek kapcsolata már 1994-ben elkezdődött. Nádasdarócon a református templom kazettás mennyezete műemlék, éppen a mennyezet megőrzése miatt nem fűthető télen. A szükség szülte az imaterem építésének gondolatát, a parókia közvetlen szomszédságában. Az imaterem mellett a manzárdban kétszoba összkomfortos, konyhás vendégszállás is van, a pincében garázzsal, fűtőházzal. A gyakorlatilag közösségi házként szolgáló új épület istentiszteletek mellett gyűléseknek, a gyerekekkel való foglalkozásnak nyújt otthont. Az 1997-ben elkezdett építkezéshez jelentős segítséget nyújtott a holland testvérgyülekezet. A munka oroszlánrészét Bogártelke lakói végezték. Máj. 5-én leleplezték a márványtáblát Nádasdarócon. A kétnyelvű — magyar és holland — emléktábla az 1994 óta az emmani és daróci gyülekezetek között fennálló barátság jelképe: abban az épületben kezdik majd el a nádasdaróciak is saját imatermük kialakítását. A bogártelki ünnepi istentiszteleten Pap Géza püspök hirdetett igét, Bogártelke és Nádasdaróc vegyeskara énekelt, amelyet az 1940-es évek óta tartó szünet után Székely Zoltán tiszteletes úrnak és Székelyné Juhász Klára lelkipásztornak sikerült ismét létrehozniuk. /Kerekes Edit: Imaházat avattak Bogártelkén. Márványtábla a leendő nádasdaróci imaterem falán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

A Kriterion Könyvkiadó gondozásában megjelent Csetri Elek Kőrösi Csoma Sándor életét és tudományos tevékenységét bemutató könyvének második kiadása. A kötet az 1984-es első kiadás hű tükörképe. /Ö. I. B.: Kőrösi Csoma Sándor ismét közöttünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Adrian Nastase miniszterelnök máj. 7-i sajtónyilatkozatában ismét megerősítette: nem lenne hasznos a román–magyar kapcsolatok jelenlegi szakaszában a magyar kedvezménytörvénnyel kapcsolatos, tavaly élénk vitát okozó kérdések újbóli megnyitása. Kovács László MSZP-elnök hét végi nyilatkozatára válaszolva Nastase leszögezte: román részről semmilyen formában nem vetődik fel az, hogy a kedvezménytörvény végrehajtásáról elfogadott román–magyar egyetértési nyilatkozat hatályát veszítené, és az sem, hogy újratárgyalására, módosítására lenne szükség. - Hangsúlyozni szeretném: az egyetértési nyilatkozat felmondása abba a helyzetbe hozná a román vezetést, hogy ismét fontolóra vegye: megfelelő belső jogszabályokat kell hoznia a törvény diszkriminatív és területen kívüli elemeinek megakadályozására — jelentette ki. Kovács László a Duna tv-nek elmondta: — Megértem, hogy a román miniszterelnök elégedett a megállapodás előírásaival, hiszen azok Románia bizonyos érdekeit szolgálják. Ugyanakkor én Magyarország érdekeit kívánom képviselni, ezt tettem külügyminiszterként és pártelnökként is. Ez az egyezség megnyitotta a magyar munkaerőpiac egy szegmensét, nevezetesen az idénymunka lehetőségét a romániai munkaerő számára, ami nehezíti a helyzetet országunk munkaerőpiacán — mondotta. /Kiss Olivér: Románia ragaszkodik a státustörvény módosítását ígérő Orbán–Nastase egyezményhez. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Közel kilenc órán át tárgyalt egymással a romániai magyar történelmi egyházak és az RMDSZ csúcsvezetősége az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról Kolozsváron. Mint ismeretes, a kormányzó Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ közötti együttműködési megállapodásban foglalt ígéretekkel ellentétben a Nastase-kabinet nem terjesztett elő külön törvénytervezetet az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról. Ehelyett még az Isarescu-kormány által elfogadott 2000/94-es sürgősségi kormányrendelethez nyújtott be módosító-javaslatcsomagot, amelyet a rendelet szenátusi vitája során beépítenének annak szövegébe, és így azt teljes és átfogó restituciós törvénnyé emelnék, jóllehet a jogszabály képviselőházi szövegváltozata annak idején több okból kifolyólag is kedvezőtlennek bizonyult az egyházak számára. A képviselőházi vita során a szövegből egyrészt kikerült az a tétel, amely egyházanként tíz-tíz épület visszajuttatását szabta meg, másrészt pedig bekerült egy olyan korlátozás, miszerint nem adhatók vissza azok az épületek, amelyekben közintézmények működnek. Ez azt jelentené, hogy éppen a legértékesebb épületeitől fosztanák meg a magyar történelmi egyházakat. A kormánypárttal egyeztetett módosítócsomag ezt olyan értelemben változtatná meg, hogy a szóban forgó ingatlanok esetében az egyház köteles további tíz évi bérleti szerződést kötni az intézménnyel, amely idő alatt mentesül az ingatlanadó- és épület-karbantartási költségek fizetésétől. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a találkozó után a sajtónak adott nyilatkozatában kifejtette: az RMDSZ-nek és az egyházaknak sikerült megegyezniük abban, hogy együttesen vállalják a korábban közösen elkészített törvénytervezet és az újabban benyújtott módosító-javaslatcsomag fenntartását, a 2000/94-es kormányrendeletet pedig az egyházak törvénytervezetének lényeges elemeivel egészítsék ki. Így a kettő "összeházasításából" jönne létre az egyházak által elfogadható törvénykezdeményezés. - Különösképpen azt nehezményeztük, hogy a tulajdonjog mellett a használati és a birtoklási jog tekintetében teljesen elmosódott, és az eddigi tizenkét éves kálváriánkat meghosszabító szöveggel találtuk szembe magunkat. Mi csodálkoztunk is azon, hogy ezt jónak látják, és Markó Béla elnök úr dicshimnuszokat zengett erről. Furcsa, hogy nekünk kellett megvédenünk azt az egyházak által megfogalmazott törvénytervezetet, amelynek megfogalmazásában az RMDSZ képviselői is részt vettek — jelentette ki Tőkés László. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a megbeszélést követően úgy nyilatkozott: a kormány által javasolt megoldást hasznosnak és jónak tartja. Viszont ugyanolyan igazak voltak a megbeszélésen az egyházak megfogalmazta észrevételek, amelyeket az RMDSZ teljes mértékben támogat, mondta Takács Csaba. Az egyházak megfogalmazták, hogy az RMDSZ-nek az elvi megállapodás előtte egyeztetnie kellett volna velük. Takács Csaba szerint ez azért maradt el, mert úgy ítélték meg, hogy az egyházak kérései lényegében bennefoglaltattak a kormánypárt javaslatcsomagjában. /Papp Annamária: Módosítanák a kormány szándékát. Az egyházak és az RMDSZ vezetői az ingatlan-visszaszolgáltatás rendezéséről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Máj. 7-én a szenátus ülésén Adrian Paunescu arra kérte az RMDSZ vezetőit, nyilvánosan határolódjanak el bizonyos erdélyi magyar lapokban megjelent románellenes cikkektől. A Háromszékben, az Európai Időben és a Történelmi Magazinban megjelent cikkek többek között a román nép eredetét taglalják — állítja a Mediafax hírügynökség szerint Adrian Paunescu. A szociáldemokrata szenátor által minősíthetetlennek nevezett cikkek elítélik a Hargitai Ortodox Püspökség azon döntését, hogy a magyarlakta falvakban görög-keleti templomokat építsenek annak érdekében, hogy megerősítsék a román közösséget. Paunescu szerint az említett kiadványokban az jelent meg, miszerint a székelyek jöttek legelőször Erdélybe, miközben a románok csupán a 18. században értek ide. Ezáltal — állítja a szenátor — a dák-római kontinuitást "legendaként" tüntetik fel. Kijelentette: egy olyan párt tagja, amely túl sok lépést tesz a harmónia irányában, elfogadva az RMDSZ "túlzott követeléseit". /Paunescu magyar lapok ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

A Magyar Középiskolások Kórustalálkozója már hagyományt teremtett: kétévenként rendezi Kolozsváron a Romániai Magyar Dalosszövetség és az EMKE, a házigazda szintén hagyományosan a Kolozsvári Református Kollégium és az igazgató-karnagy, Székely Árpád. Idén máj. 4-én harmadízben rendezték meg a találkozót. Két évvel ezelőtt 13 együttes lépett fel, most csupán hat kórus szerepelt. A kolozsvári iskolák kórusain kívül a Benedek Elek Tanítóképző /Székelyudvarhely/ Camerata leánykara és a Gyulafehérvári Római Katolikus Líceum fiúkara volt jelen. /Benkő Judit: Gazdag-e az éneklő iskolás? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

A Kolozs megyei RMDSZ–RTDP protokollum aláírásának egyik feltételét a dési Andrei Muresanu líceum második magyar tannyelvű osztálysorának beindítása képezi. A dési magyarság egyik legfőbb oktatási gondja már évek óta a helyi magyar nyelvű középiskolai oktatás szegényes profilválasztéka. Egy magyar kilencedik osztály működik a kisvárosban, de ennek szakmai arculata — informatika — már eleve gátló tényezőként hat azokra a nyolcadikosokra, akik nem reál beállítottságúak. Amennyiben az informatika osztálysorral párhuzamosan egy humán jellegű is beindulna, nagyot lendülne előre a dési magyar oktatás kereke - mondta Kalapáti Jolán tanár. /Szabó Csaba: Politikai döntést várnak iskolaügyben. Még egy magyar osztálysort kérnek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Fennállásának tízéves jubileumát ünnepelte máj. 5-én Nagyenyeden a Collegium Gabrielense, a reneszánsz értékek színvonalas megjelenítése révén a középkori kultúra és zene ünnepévé varázsolták e napot. Fellépett a kolozsvári László Bakk Anikó által irányított Amaryllis táncház is. A nagyenyedi együttes irányítói Demény Piroska tanárnő és Tornai Gyöngyi tanítónő. Az induláskor varrott korabeli ruhák most, tíz év múltán is nagyon dekoratívak. Az együttes volt tagjai közül néhányan ma már az anyaországi Dévai Nagy Kamilla iskolájában vagy a kolozsvári zenekonzervatóriumban tanulnak. /Bakó Botond: Tízéves a Collegium Gabrielense. Középkori ruhába öltözött a Vártemplom. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Áprilisban a Nádas-mente falvainak magyar kórusai Türében jöttek össze. A kórustalálkozóra hét faluból jöttek a kórusok: Kajántó, Kisbács, Szucság, Méra, Vista, Mákó és a házigazda Türe kórusai. A türei kórustalálkozó nem reklám-vásár volt, hanem a magyar lélek Istentől átszellemültsége, különössége, írta László György. /László György: Az éneklés ünnepe Türében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Az Erdélyi Református Egyházkerületben már 1964–től létezett Önsegélyző Pénztár (ÖP). Az ÖP gondok nélkül működött, de az utóbbi évekre jellemző nagy infláció negatívan befolyásolta tevékenységét. Mivel az alapok befizetése és a hitelek folyósítása is lejben történt, a ÖP vagyona gyakorlatilag elértéktelenedett. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője tájékoztatott arról, hogy az új, a Státer ÖP tagjai lehetnek a Református Egyház hívei és alkalmazottai. Az anyagi segítség elsősorban a kölcsönnyújtást jelenti. Az egyházközségek is igényelhetnek kölcsönöket a helybeli lelkészen keresztül (például lelkészi hivatalok feljavítására). /Somogyi Botond: Újraindul az Önsegélyző Pénztár Interjú Kató Bélával, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzőjével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Kolozsvárra a szovjet csapatok 1944. október 11-én hajnalban vonultak be, gyakorlatilag harcok nélkül. Megkezdték a zsákmányolást. Óra, töltőtoll, fényképezőgép, feltört üzletek apró árui mind-mind zsákmánynak számítottak. A fosztogatásban leginkább a kolozsvári lumpenek s a környékbeli falvak lakói jeleskedtek. Szovjet járőrök próbálták akadályozni a fosztogatást, de nem sok eredménnyel. A román hadsereg egységei 12-én vagy 13-án érkeztek meg. Veress Pál mesélte Nagy Istvánnak, hogy valamilyen rejtélyes lista alapján román–szovjet járőrök magyar értelmiségieket tartóztattak le, jogászokat, újságírókat, tanárokat, köztük kommunistákat is. Elhurcolták többek között a Református Kollégium több tanárát is. Egeresen román csendőrök és Maniu-gárdisták megkínozták és kivégezték azt a 12 bányászt és erőművi munkást, akik fegyverrel akadályozták meg, hogy a németek az egeresi villamosművet felrobbantsák. A Monostori úton magyarfenesi Maniu-gárdisták lemészárolták az Óvári családot, amely 44 nyarán részt vett az ellenállási mozgalomban. A gyilkosságot tehát nem szovjet katonák követték el. Következett aztán Szárazajta, Csíkszentdomokos, Belényes és más gyilkosságok, amelyekről Balogh Edgár, Demeter János, Kovács András visszaemlékezéseikben már hírt adtak. Ekkor, valamikor október közepén jelent meg Malinovszkij marsallnak, az Erdélybe bevonult II. ukrán front parancsnokának a rendelete, amelynek értelmében a román adminisztrációnak, a rendfenntartó erőknek, a gárdáknak és a hadseregnek 24 óra alatt el kellett hagynia Észak-Erdély területét, s azon csak a frontra menő alakulatok haladhattak át. – Nagy István megbízta fiát, ezt az emlékezést író Nagy Károlyt, hogy gyűjtsön anyagot önéletrajzi regénye 5. kötetéhez. Nagy Károly 1969 őszén Moszkvába utazott tudományos dokumentáció céljából. Borisz Polevoj 1967-ben egy íróküldöttséggel Kolozsváron járt, és elmondta, hogy 1944 őszén a kolozsvári szovjet parancsokságon dolgozott elhárító tisztként, alezredesi rangban. Nagy István kérte fiát, Hogy beszéljen Polevojjal, hogy megtudjanak részleteket a civil férfilakosság ’44-es elhurcolásáról. Nagy Károly beszélt is Polevojjal. Azt válaszolta, hogy a hadijog értelmében munkára vitték őket, hogy újjáépítsék azt, amit a tengelyhatalmak leromboltak. Polevoj kérte, keresse fel újra, addig előszedi az 1944-es feljegyzéseit. Polevoj a következőket mesélte el: A román hadsereg vezérkari főnöksége úgy tájékoztatta a szovjet hadsereg vezérkarát, hogy a magyar hadsereg helyben mozgósítással sok férfit hagyott hátra Észak-Erdélyben és Kárpátalján azzal a megbízatással, hogy a front átvonulása után folytassanak diverziós és partizán tevékenységet, akadályozva ezzel a szovjet hadsereg előnyomulását. Ugyanakkor átadták nekik a legveszélyesebb fasiszta elemek névsorát is. Ezért a bevonulás után városon a szovjet hadsereg járőrei, falun pedig a román csendőrség megkezdte a férfi lakosság összeszedését. Később fény derült arra, hogy a románoktól kapott lista nem a legveszélyesebb fasiszták nevét és a címét tartalmazta, hanem többségükben haladó szellemű magyar értelmiségiekét, sőt kommunistákét is. Ugyanebben az időben tájékoztatták a szovjet szerveket a román csendőrök kegyetlenségeiről, sőt nagyszámú gyilkosságról is. Ekkor a szovjet vezetés leállította a férfiak összeszedését, s Malinovszkij marsall parancsára a román hatóságoknak, a rendfenntartó erőknek és a Maniu-gárdáknak el kellett hagyniuk Észak-Erdély területét. Az elfogottak közül azokat, akik még a II. ukrán front hadműveleti területén voltak, szabadon bocsátották, de akiket már elszállítottak, azokon nem tudtak segíteni. Visszatekintve ezekre a szomorú eseményekre, nyilvánvaló, hogy a szovjet katonai hatóságok egy súlyos és aljas provokáció alapján jártak el. Ezt tudta meg Borisz Polevojtól. /Nagy Károly: Felszabadulás!? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8., A kulisszák mögött. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Monitorizálási Bizottsága jövő héten elemezni fogja azt a beadványt, amely Románia monitorizálásának befejezését veti föl — nyilatkozta máj. 7-én Adrian Nastase miniszterelnökkel való találkozása után Bársony András, a magyar delegáció MSZP-s tagja, a bizottság elnöke. - Azt fogjuk ajánlani, hogy zárjuk le a Romániával való párbeszéd monitorizálással történő összekapcsolását és folytassuk a párbeszédet speciális módszerek nélkül — mondta Bársony. A Monitorizálási Bizottság elnöke Bukarestben találkozott a román kormányfővel, a művelődési, a közigazgatási és az igazságügy-miniszterekkel, hogy a testület jövő héten, Bukarestben megrendezésre kerülő ülésével kapcsolatos dolgokat megbeszélje. A találkozó keretében elemezték a kormány által az utóbbi időben az árva gyermekek és a nemzeti kisebbségek, valamint az egyházi javak visszaszolgáltatása ügyében tett lépéseket. Románia monitorizálását 1997-ben fejezte be az ET, de mivel akkor több kérdés nyitva maradt, úgynevezett "utóellenőrzést" folytattak. Frunda György szenátort, aki az ET román delegációjának tagja rámutatott: Vitathatatlan, hogy Romániában jobbra fordult a kisebbségi kérdés helyzete, és hogy az ország már megtett bizonyos lépéseket a kisebbségi kérdés orvoslásához. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának a megoldása az európai egyezmények által előírt módon kell történjen. Az RMDSZ a teljes mértékű restitúciónak a híve. /B. T.: Lezárják Románia megfigyelését? Az ET azonban azt ígéri, nem téveszt szem elől. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Megalapozatlannak és sajnálatosnak nevezték a Reform Tömörülés (RT) vezetői Kovács Lászlónak, az MSZP elnökének azt a kijelentését, hogy az új magyar kormány nem fogja külön finanszírozni a határon túli magyar szervezetek törvényes vezetésével szembenálló csoportokat. A Jurnalul Nationalban megjelent nyilatkozatában Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az RT vezetője "alaptalannak és meglehetősen súlyosnak" minősítette Kovács kijelentését. Mint mondta, nem tudja, hogy az MSZP elnöke miről beszélt, hiszen a magyarországi támogatást a romániai magyar civil szervezetek kapták átlátható módon, alapítványokon keresztül, meghatározott projektekre. Ráduly Róbert parlamenti képviselő, az RMDSZ képviselőházi csoportján belül alakult Polgári Szárny tagja szintén úgy nyilatkozott, hogy átlátható módon történt a romániai magyar közösség anyaországi támogatása. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ keretén belül működő különböző platformok (csoportok) más és más magyarországi pártokkal tartanak fenn kapcsolatokat. Példaként említette, hogy az RMDSZ liberális platformját a magyarországi liberálisokhoz, a Reform Tömörülést a Fideszhez fűzik ilyen kapcsolatok. A Jurnalul National megszólaltatta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét is, aki elmondta a lapnak, hogy nincs tudomása az ilyen külön finanszírozásról, de ez nem jelenti azt, hogy nem is történhetett ilyen. Mint mondta, a Fidesz nyílt politikai támogatásban részesítette a Reform Tömörülés képviselőit. /RT: megalapozatlanok Kovács kijelentései a "Fidesz pénzelte platformról"? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Az Orbán-kormányt a magyar kedvezménytörvénynek főként az "etnikai oldala" foglalkoztatta, a szocialista túlsúlyú leendő magyar kormány viszont sokkal inkább a vitatott törvény gazdasági vonatkozásait tartja szem előtt — írta a Ziarul Financiar. A lap szerint Radu Podgoreanu, a román képviselőház külügyi bizottságának kormánypárti elnöke nem zárja ki azt, hogy bizonyos feltételek mellett újratárgyalják az egyetértési nyilatkozatot. — Arról tárgyalhatunk, hogy a magyar kormány védeni kívánja a magyar munkaerő-piacot, de azt nem fogadhatjuk el, hogy ez a védelem etnikai alapokon történjen, mivel az ellentétes lenne az Európai Unió előírásaival — nyilatkozta a lapnak Podgoreanu. /Bukarest mégsem zárja ki az Orbán–Nastase egyezmény újratárgyalását? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

A romániai egyházi közösségekhez tartozott egyes ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendelet értelmében a visszaszolgáltatási kéréseket és igazoló okiratokat 2003. január 15-ig kell benyújtani. Amennyiben az ingatlanokban oktatási és kutatási, egészségügyi tevékenység folyik, illetve politikai pártok, nagykövetségek vagy konzulátusok, nemzetközi kormányközi szervezetek székhelyeként szolgálnak, a visszaszolgáltatást igénylő a következőket választhatja: csupán a puszta tulajdon visszaszolgáltatása, amikor az illető ingatlan megtartja az előbb felsorolt rendeltetését 10 évig. Ez időszak alatt a tulajdonos adómentességet élvez, és egyúttal kormányhatározattal megállapított összegű bérleti díjra jogosult. Másik lehetőség: egyenértékű kártérítési intézkedés. A természetben visszaszolgáltatott ingatlanokkal egyidejűleg azokat a javakat is visszaadják, amelyek az illető egyház működésére szolgáltak, és az ingatlannal együtt elkobozták, feltéve, hogy ezek még léteznek a kérés benyújtásakor. A kormányrendelet a Hivatalos Közlönyben történő megjelenést követő 60 napon belül lép hatályba, a közlés utáni 60 nap alatt pedig módszertani szabályozást dolgoz ki a kormány. /Sürgősségi kormányrendelet a romániai egyházi közösségekhez tartozott egyes ingatlanok visszaszolgáltatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./