Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Szabadság [napilap] (Kolozsvár)
8153 tétel
2002. március 21.
A Budapesti Tavaszi Fesztiválon a kolozsvári Magyar Opera Kálmán Imre A bajadér című operettjét mutatja be a társulat márc. 22-én, az Operettszínházban. /Laskay Adrienne: A bajadér Budapestre utazik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2002. március 21.
Márc. 20-án Kolozsváron, Báthory Líceumban a középiskolás közönségnek mutatta be a Korunk szerkesztősége A XX. század legszebb magyar versei című ankétját. /Sándor Boglárka Ágnes: A halott költő a jó költő. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2002. március 22.
Tiltakozott a Romániai Legionárius Mozgalom a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szervezetek tevékenységét, az ilyen szimbólumok használatát, illetve az emberiség és a béke elleni cselekedetekben érintett személyek kultuszát betiltó sürgősségi kormányrendelet ellen. Serban Suru, a mozgalom vezetője kijelentette: a tervezett jogszabály ellentétes Románia alkotmányával és az emberi jogokat sérti. Suru hangsúlyozta: a nemzetközi zsidó szervezetek a második világháború áldozataiért kártérítést kértek, de nem tudták bebizonyítani azt, hogy Romániában zsidó áldozatok léteztek. Ezzel szemben ismert, hogy a második világháború után közreadták azon dokumentumok egy részét, amelyek bizonyítják: Románia mintegy 270 ezer zsidó kivégzéséért felelős. Ezek közül körülbelül 15–20 ezren 1941-ben, a jászvásári, dorohoi-i, bukaresti és más pogromok során vesztették életüket, a többieket pedig Odesszában, illetve a Transznyisztriában felállított lágerekben irtották ki. A tömeg-gyilkosságok nagy részét a román hadsereg végezte. /Tiltakoznak a legionáriusok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ A kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt (PSD) történelmi súlyú lelkiismereti önvizsgálat elé került: az ország NATO-csatlakozása érdekében meg kell szabadulnia a Ceausescu-diktatúra hírhedt politikai rendőrségének azoktól az ügynökeitől, akiket 1989 vége óta mind a mai napig oltalmazott és megvédett - írta márc. 21-i kommentárjában a Cotidianul című napilap. /Románia—NATO. Securitate — le az ügynökökkel? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 22./
2002. március 22.
Márc. 15. idei erdélyi megünnepléséről tárgyszerűen és részletesen adtak hírt a román lapok, amiért köszönet illeti a román sajtót - hangsúlyozta márc. 20-án Markó Béla RMDSZ-elnök. Ez azt jelenti, hogy a román közvéleményt érdekelte, ami március 15-én történt. Az RMDSZ elnöke különösen fontosnak és méltánylandónak tartotta, hogy Romániában kedvező változás történt az ilyen, a nemzeti kisebbségek számára fontos ünnepekkel, eseményekkel kapcsolatban a közgondolkodásban. - Meggyőződésem, hogy bizonyos eredményeket már elértünk, bizonyos mértékben változott a közgondolkodás. Ez nem azt jelenti, hogy már meg is oldottunk minden problémát, de elindultunk a megoldás irányába — mondta. Markó ennek szellemében üdvözölte, hogy Ion Iliescu román államfő a napokban elnöki kegyelemben részesítette Héjja Dezsőt, az 1989. decemberében Kézdivásárhelyen lejátszódott eseményekkel kapcsolatos Agache-per egyik elítéltjét. /Markó Béla köszönetet mondott a román sajtónak. Tárgyszerűen számolt be március 15. erdélyi megünnepléséről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 22.
A kolozsvári városi tanács márc. 21-i rendkívüli ülésén az RMDSZ-tanácsosok felvetették a Szabadság riporterének ügyét. Pálffy Károly frakcióvezető hevesen tiltakozott az ellen, hogy a városháza márc. 20-i sajtóértekezletén a polgármester alulírottat ki akarta dobni az üvegteremből, mi több azzal fenyegetőzött, "megegyengeti a csontjait". Elmondta: Gheorghe Funar megengedhetetlen módon viselkedett, nem csupán egy újságírót fenyegetett meg veréssel, hanem kijelentéseivel az egész kolozsvári magyarságot megsértette. Pálffy Károly azt kérte az elöljárótól, adjon magyarázatot és azonnal kérjen bocsánatot mindazoktól, akiket előre megfontoltan és rosszindulattal megsértett. Stefan Dimitriu ülésvezető, szociáldemokrata önkormányzati képviselő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatalban ilyesmi megtörténhet. Funar, Kolozsvár polgármestere tagadta, hogy alulírottat megfenyegette. Ezenkívül kérdőre vonta Pálffy Károly jogát ahhoz, hogy az RMDSZ nevében magyarázatot kérjen tőle. Kijelentette: nem hajlandó magyarázkodni egy olyan szervezet képviselőjének, ahol a tiszteletbeli elnöki tisztet "a sátán képviselője" tölti be. Funar többszöri felkérés ellenére sem volt hajlandó bocsánatot érni a kolozsvári magyarságot is sértő kijelentései miatt. /Kiss Olivér: Tanácsülésen a veréssel fenyegetés ügye. Az RMDSZ-tanácsosok védelmükbe vették a Szabadság riporterét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 22.
Váratlan fordulatot vett a Funar, Kolozsvár polgármestere által tett márc. 21-i pataréti látogatás. Gheorghe Funar arról szerette volna meggyőzni a szeméttelepről élőket, hogy ne magyarnak, hanem romának vallják magukat a népszámláláson. A számkivetettek legtöbbjének nem volt személyazonossági igazolványa. Ennek ellenére a helyszínre érkezett népszámlálók kitöltötték nekik a kérdőíveket. Gheorghe Funart előre elkészített transzparensekkel várták a pataréti cigányok: Munkahelyeket akarunk! Személyazonosági igazolványt! Ezenkívül az itteniek sajátos, piros-fehér-zöld betűkkel írott feliratokkal lepték meg a város első emberét: Magyar igazolványt! Magyar iskolákba adjuk gyermekeinket! Attila leszármazottai vagyunk! A polgármester falfehéren sétált el a tüntetők mellett. A pataréti cigányokat összeírták annak ellenére, hogy nem volt náluk személyazonossági igazolvány. A számlálóbiztos szerint csupán egyetlen cigány vallotta magyarnak magát, alig több mint tíz pedig románnak. /Kiss Olivér: Szeméttelepi népszámlálás polgármesterrel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 22.
Kolozsvári értelmiségiek felhívást tettek közzé. Funar polgármester magyarellenes tevékenységét, sorozatos rágalmazásait és megfélemlítéseit a román kormányzás változatlanul eltűri. "Kolozsvárt e pillanattól fogva zárolt városnak kell tekinteni, és a hírközlés minden vonalán tudtára adva a világnak mindent, sürgős nemzetközi ellenőrzést kell kérni. A kolozsvári polgármester szélsőségesen soviniszta kijelentései és a legelesettebb polgárokat, a nyugdíjas öregeket is megalázó, megfélemlítő terrorhadjárata megfékezésének a felelőssége nem csupán az RMDSZ-vezetőségre hárul, hanem a belügyminiszter valamint a kormányfő hatáskörébe is tartozik." /Kolozsvári értelmiségiek felhívása. A fizikai és lelki terror megfékezése ellen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 22.
Kolozsváron, a Györgyfalvi negyedből jelezték, hogy a kérdezőbiztos a választ meg sem várva beírta egy magyar nemzetiségű család tagjának az etnikai hovatartozásához, hogy "román". Amikor azonnal kérték a hiba kijavítására, ugyanazzal a kék golyóstollal, amivel a téves adatot beírta, a javítást is bejegyezte, noha tudott dolog, hogy javítani csak piros golyóstollal szabad. Az adatfelvétel után a biztos azt állította, hogy a kitöltött kérdőívet a családfőnek nem kell aláírnia. Az érintett utána érdeklődött, és végül a szomszédban érte utol a biztost, ahol a kérdőívet aláírhatta. - Hat hónapos gyermeket nem írtak be az űrlapba — panaszolja egy kolozsvári. Annak ellenére, hogy a népszámlálás minden olyan személyre érvényes, aki 2002. március 18-án 0.00 órakor élt. /Népszámlálási tanulságok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 22.
A Magyar Polgármesterek IV. Világtalálkozóját az informatika, az ifjúság, a környezetvédelem és a turisztika témái jegyében rendezik meg március 24. és 26. között Gödöllőn. A rendezvény házigazda városának polgármestere, Gémesi György, sajtótájékoztatón ismertette a találkozó részletes programját Budapesten. Mintegy ezer magyar polgármestert várnak a Kárpát-medencéből, köztük minden másodikat az országhatáron túli területről. Gémesi György emlékeztetett arra, hogy az 1996 óta kétévente megrendezésre kerülő találkozónak az összetartozás-érzés erősítésén túli célja az, hogy szakmai segítséget biztosítsanak a magyar polgármesterek munkájához a különböző fórumok keretében. A találkozó jó alkalmat biztosít arra, hogy az anyaországi és a határon túli magyar települések vezetői testvérvárosi kapcsolatok kialakítását kezdeményezhessék. Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök, a találkozó fővédnöke köszönti majd az egybegyűlteket, ezután többek között Pintér Sándor belügyminiszter, Németh Zsolt külügyi államtitkár és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tart előadást. A találkozó az informatika, az ifjúság, a környezetvédelem, valamint a turisztika témakörében rendezett szekcióülések keretében folytatódik. A szekcióüléseken várhatóan szó esik majd az önkormányzatok világhálós honlapszerkesztési lehetőségeiről, valamint a NIKI által a határon túli magyar fiatalok körében végzett kutatás első eredményeiről is. /Gazdasági kérdésekre koncentrálnak a Magyar Polgármesterek IV. Világtalálkozóján. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ A romániai magyar közösség szempontjából kedvezőtlen időpontban rendezik a magyar polgármesterek idei világtalálkozóját - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A romániai magyar közösség létérdeke, hogy a március 28-ig tartó népszámlálás helyi lebonyolításáért felelős erdélyi magyar polgármesterek ne világtalálkozókra vagy más nemzetközi tanácskozásra utazgassanak, hanem a helyükön maradva közvetlenül felügyeljék és irányítsák a lakosság összeírását - szögezte le. Több mint kétszáz erdélyi magyar polgármester hivatalos a találkozóra. A helyi népszámlálási bizottságokat hivatalból az adott települések, városok polgármesterei vezetik. /Markó: Kedvezőtlen az időpont. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 22.
Vasile Soporan prefektus márc. 22-i sajtóértekezletén bejelentette: a rendőrség közhivatalnok által elkövetett közokirat-hamisítással vádolja Sorin Oltean számlálóbiztost, mert az érintett megszegte a népszámlálásra vonatkozó törvényes előírásokat. Mint ismeretes, Sorin Oltean több írásos figyelmeztetést állított ki azoknak, akik állítólag nem voltak hajlandók együttműködni a számlálóbiztosokkal. A rendőrség helyszíni vizsgálatot folytatott, és azt tapasztalta, az Oltean által írtak nem fedik a valóságot. /Közokirathamisítással vádolt számlálóbiztos. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 22.
Márc. 21-én az EME-házban mutatkozott be a Magyar Középiskolások Országos Diákszervezetének (MAKOSZ) új elnöksége. A délutáni kerekasztal-beszélgetésen részt vett mind Jakab István, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke, mind Porcsalmi Bálint, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) képviselője. A megbeszélésen felmerült a középiskolás szövetség és az egyetemista szervezeteket tömörítő Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) közötti együttműködés lehetősége. Terítékre került a MAKOSZ ellenszervezetével, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségével (RMKSZ) kialakított viszony is. Debreczeni Sándor elnök elmondta: a közeljövőben találkozót kezdeményez az RMKSZ-elnökkel, ugyanis bizonyos formaságkérdések még tisztázatlanok. Az elnök szerint mindkét szervezetnek létjogosultsága van, "mindenki járja a saját útját". A MAKOSZ elnöke kifejtette: "annak ellenére, hogy MIÉRT-tagsággal rendelkezünk, szorosabb kapcsolatot szeretnénk létesíteni a MIT tagszervezeteivel. A kettős tagság fel sem tevődhet, mivel a MIT alapszabályzata kizárja ezt a lehetőséget". /B. T.: A MAKOSZ a MIÉRT és MIT között. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 22.
Andrei Marga, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektora a márc. 21-i sajtótájékoztatón kifejtette: a jelenlegi négyéves alapképzést három évre szeretnék csökkenteni, amelyet kétéves mesteri képzés követne. A hároméves alapképzést a piaci követelményeknek megfelelően alakítanák, amit a jelenlegi oktatási rendszer figyelmen kívül hagy. A másik alapvető baj a korai szakosodás, amely nem előnyös az elsőéves diákok számára. Ésszerűbb lenne, ha csak két-három év után választanának szakterületet — mondta. Az új elképzelés meghonosítása érdekében minisztériumi jóváhagyásra van szükség. Az egyetem vezetősége ajánlotta módosításokhoz szkeptikusan viszonyulnak Bukarestben — fejtette ki Marga. /B. T.: Későbbi szakosodást a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 22.
Az erdélyi rádióadók közül elsőként a csíkszeredai Rádió 21 adása hallgatható márciustól a Magyar Internet VilágRádión, amelynek segítségével az együttműködő rádióadók műsora az interneten keresztül fogható. A világrádió és a Rádió 21 márc. 20-i közös sajtóközleménye szerint már több mint harminc szerkesztőség adása vehető bárhol a világon és a közeljövőben további, magyar nyelven sugárzó rádióadókat is fel kívánnak helyezni a világrádióra. A Magyar Internet VilágRádió Hálózat célja — mint a www.vilagradio.hu című honlapon olvasható —, hogy elősegítse a Magyarországon és a világban szétszórtan élő magyarok szórakoztatását és hiteles tájékoztatását, a magyar kulturális értékek terjesztését, az ország jó hírnevének és tekintélyének erősítését. /Erdélyi rádió a Magyar Világrádión. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 22.
Márc. 20-án Kolozsváron, a Phoenix könyvesházban mutatták be Vetési László Ne csüggedj el, kicsiny sereg! /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/ című könyvét. Dr. Dávid Gyula emlékeztetett arra a televíziós filmsorozatra, amelyet a szerző, Vetési László készített a szórványban élő magyarságról, és amely megdöbbentő eseményeket dolgozott fel, megrázó képsorok segítségével. Hasonló sorsokról szól a könyv is, olyan emberekről, akik 100 km-re a magyarok lakta helyektől magyarként élnek le egy életet, továbbá lelkészekről, akik utolsó hívüket is kikísérve a temetőbe, egyedül maradnak, Istenre bízva az elárvult templomot. Kiderült: ’90 után a szórványok körül is megélénkült az érdeklődés, többek között a Regátban is új magyar közösségeket fedeztek fel. De mindig is voltak önzetlen lelkészek, akik az életüket tették fel arra, hogy járják a szórványokat, gyülekezetet teremtsenek. Vetési László tizenkét éve folytatja a szórványjárást. Vigaszt kell vinni mindenhová, ezt sugallja a könyv alcíme — Lelkipásztori barangolások küszködő nyelvi tájakon. /Sándor Boglárka Ágnes: Szórványban is magyar a magyar. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 22.
Orbán János Dénes /sz. Brassó, 1973. júl. 4./ magyar–angol szakot végzett a kolozsvári bölcsészkaron, ezt magiszteri (ugyanitt, irodalomkritikából), majd doktori (Szegeden, világirodalomból) tanulmányok követték. Jelenleg az Erdélyi Híradó Kiadó igazgatója. Több verseskötete, egy novelláskötete jelent meg, továbbá megírta a Méhes György-monográfiát /Bizalmas jelentés egy életműről (Méhes György-monográfia), Erdélyi Híradó, 2001./ Több díjat kapott: A Romániai Írók Szövetségének Debüt-díja (Bukarest, 1996), Sziveri János-díj (Budapest, 1996), Faludy György-díj (Szeged, 1999), Petőfi-díj (Budapest, 2000), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (Budapest, 2000), Herder-ösztöndíj (Bécs, 2000) (Kertész Imre Herder-díjas író javaslatára), Tivoli-díj (Róma, 2000) (beválasztották a 12 legjobb 35 év alatti európai poéta közé) és most megkapta a József Attila-díjat. Orbán János leszögezte, hogy nem a transzszilván eszméket vallja, hanem egyetemes irodalomban gondolkodik. Míg Magyarországon és időnként külföldön sikert siker után aratott idehaza gyakran mellőzték. Az erdélyi sajtó nem akarta észrevenni, hogy egy nemzetközileg elismert fiatal irodalmi műhely virágzik itt, Kolozsvárott, az Előretolt Helyőrség, amely nemcsak az erdélyi, hanem a magyarországi irodalomszemléletre is nagy hatással volt, és van. Orbán János kollégáival együtt szeretnek egy jól működő kiadót és egy jól működő írószövetséget (az Erdélyi Magyar Írók Ligájára gondolok) megteremteni. /Szabó Csaba: Aki próféta lett saját világhazájában. A József Attila-díjas Orbán János Dénes. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 22.
Vladimír Meciar azt állította, hogy a státustörvény megalkotását annak idején ő javasolta Horn Gyulának. A háromszoros szlovák exkormányfő, az ősszel esedékes választások legesélyesebb pártvezetője, az ellenzékben politizáló Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom-Néppárt (HZDS LS) elnöke, a Pozsonyban megjelenő Vasárnap című magyar családi magazinnak nyilatkozva állította azt, hogy "ami a külföldi kisebbségekre vonatkozó törvényt illeti, érdekes, hogy ezt én javasoltam Horn úrnak győri tárgyalásainkon. Amikor közöltem vele, hogy jó lenne, ha törvényben szavatolnák a külhoni magyarok jogait Magyarországon, Horn nyilvánosan megvádolt, hogy a magyar nemzetiségű szlovákiai polgárok átköltöztetését akarom. De az Istenért, nem erről volt szó, hanem az általam javasolt törvényről, amelyet most Orbán Viktor megvalósított". A lap megkérdezte: csak nem azt akarja mondani, hogy a státustörvény az ön ötlete volt? "Nem az enyém, hanem más országoké, amelyek hasonló törvényeket fogadtak el" — így Meciar, aki elmondta: akkoriban Szlovákiában ők is hasonló jogszabállyal rendezték a határon túli szlovákok hazai jogállását", és én azon voltam, hogy a magyarok is hasonló jogi normát hozzanak létre, miközben a magyarországi szocialisták ezt keményen ellenezték." Vladimír Meciar kifejtése szerint "az Orbán-féle törvény akkor lenne jó, ha nem avatkozna be a szlovákiai jogrendbe, és ha nem teremtene egyenlőtlenséget aszerint, hogy a szülők milyen iskolába adják a gyereküket". "A törvény többi rendelkezése pedig hadd érvényesüljön, sőt, adjanak még több jogot a törvény kedvezményezetteinek" — vélekedett Vladimír Meciar, aki a beszélgetésben azt is kijelentette: mozgalma és a Magyar Koalíció Pártja (MKP) közti együttműködést a választások után elképzelhetőnek tartja, mert szerinte Szlovákiában két stabil és szavahihető párt van. Mint mondta: az egyik a HZDS, a másik az MKP. /Meciar javasolta a státustörvényt Horn Gyulának? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 22.
A nemzet nagyobb, mint az ország; ha belépünk az Európai Unióba, s a határok veszítenek jelentőségükből, 10 millió lakosú, közepes nagyságúnak tartott országból 15 milliós nemzet leszünk — mondta Orbán Viktor márc. 20-án Szegeden. A magyar miniszterelnök a Haza és haladás című est díszvendégeként tartott beszédében hangsúlyozta, hogy valójában az Európai Unió jön Magyarországra, és nem fordítva, hiszen "ki szeretné terjeszteni határait, s mi szívesen látjuk, jól fogja magát érezni nálunk". Orbán Viktor Magyarországnak az európai fejlett országokhoz való felzárkózásáról szólva úgy vélekedett, hogy ezen az úton "senkire nem számíthatunk, csak magunkra, mert a magyarok felemelkedése egyetlen népnek fontos: nekünk". /Orbán Viktor: 15 milliós nemzet leszünk. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 23.
Funar, Kolozsvár polgármestere közleményben tiltakozott az ellen, hogy a prefektúra és a megyei rendőrkapitányság kivizsgálást kezdeményezett minden olyan népszámlálási rendellenesség ügyében, amelyre a magyar lakosság, esetenként a sajtó hívta fel a figyelmet. Gheorghe Funar szerint nem befolyásolja kedvezően a népszámlálók munkáját az a tény, hogy a rendőrség is "beleavatkozott" a népszámlálásba, és esetenként még házkutatást is elrendelnek azon biztosok ellen, akiket az "eremdéeszesek" megrágalmaznak. A polgármester véleménye szerint más megyékből szállítja át az RMDSZ a magyarokat, hogy növeljék ezek részarányát a megyében, és forintezrekkel, illetve élelmiszercsomagokkal győzködik a magyar eredetű románokat, hogy magyarnak vallják magukat. Vasile Soporan prefektus közleményt adott ki, amelyben utasította Funar polgármestert, hogy vonja vissza azokat az űrlapokat, amelyekkel egyes biztosok — a hivatalossal párhuzamosan — a polgármesteri hivatal népszámlálását végzik. /Sz. Cs.: Felfigyeltek a kolozsvári népszámlálásra. Orrára koppintottak a polgármesternek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./
2002. március 23.
Funar polgármester azon kijelentésére, miszerint később saját maga fogja ellenőrizni, hogy ki merte magát magyarnak vallani, Markó Béla a következőket nyilatkozta a Szabadságnak: Gheorghe Funar ilyen jellegű "tervei" törvénytelenek, és ezekre nemcsak a prefektusnak, de a közigazgatási miniszternek is fel kellene figyelnie. Fel szeretném hívni viszont a figyelmét a magyaroknak arra, hogy nem kellene szívre venni a polgármester minden egyes nyilatkozatát. Funarnak éppen az a célja, hogy stresszelje a magyarságot. Kérem Kolozs megye magyarságát, hogy vallja magát nyugodtan magyarnak és magyar anyanyelvűnek, mert a funari fenyegetőzések egyrészt törvénytelenek, másrészt kivitelezhetetlenek. Márc. 22-i sajtóértekezletén Octav Cosmanca közigazgatási miniszter jogtalannak minősítette Funar párhuzamos népszámlálását, viszont felkérte az RMDSZ-t arra, hogy hagyjon fel a romák identitástudatának különböző utakon történő befolyásolásával. Cosmanca szerint Hargita és Kolozs megyében egyaránt voltak erre kísérletek, ezt bizonyítják azok a cédulák is, amelyeken — állítólag — az RMDSZ arra buzdította a romákat, hogy vallják magukat magyarnak. /Harc a kisebbségi százalékarányokért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./
2002. március 23.
A magyar belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának menekültügyi statisztikája szerint tavaly a 9554 menedékjogot kérő személy közül 8119 érkezett illegálisan Magyarországra. Ezek közül a befogadó állomásokról 4565-en szöktek meg, jelentős részük eltávozott az országból. A menekült státust, amely a magyar állampolgársággal majdnem azonos jogokkal jár, összesen 174-en kapták meg. Az ennél kevesebb joggal járó, úgynevezett befogadottként elismert státusban, amely egy évre szól és meghosszabbítható, 290-en részesültek. Háromezer kérelmezőt elutasítottak, a többiek esetében megszüntették az eljárást, mert illegálisan elhagyták az országot. Az elmúlt évben a bevándorlási kérelmek száma csökkent 2000-hez képest. A kérést benyújtók között legtöbben román állampolgárok, őket az ukránok és jugoszlávok követik, elsősorban a magyar anyanyelvűek. Több mint 29 ezren kértek ideiglenes tartózkodási engedélyt, és szinte mindannyian meg is kapták, 34 ezer külföldinek pedig huzamos tartózkodást engedélyeztek. Tavaly 5400 külföldi ellen indult büntetőeljárás Magyarországon elkövetett bűncselekmények miatt. Közülük több mint kétezren román állampolgárok. Őket a sorban a jugoszlávok, majd a kínaiak követik. 2001-ben 14 ezer személyt utasítottak ki Magyarországról. Ez a kényszerintézkedés 8800 román állampolgárt érintett. Közel kilencezer esetben a kitoloncolásra is szükség volt. /8800 román állampolgárt utasítottak ki tavaly Magyarországról. A bevándorlási statisztikában is élen járunk. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./
2002. március 23.
Márc. 22-én díszpolgárrá avatták Kolozsváron Razvan Theodorescu művelődésügyi és kultuszminisztert. Theodorescu kijelentette: nem szégyelli azt, hogy nacionalista, majd felvázolta a Mátyás szoborcsoport restaurálásának tervét. A miniszter szerint a szoborcsoportot darabonként fogják majd felújítani a szaklaboratóriumok, úgy, hogy a restaurált darabok visszakerülnek még azelőtt az alapzatra, mielőtt a következő figurára kerülne a sor. A minisztérium támogatni fogja anyagilag a felújítást, de a munkálatok elkezdéséről a helyi önkormányzat dönt majd. /Részletekben újítják fel a Mátyás-szoborcsoportot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./
2002. március 23.
Márc. 22-én tartották a fiatal műszakiak - immár hetedik alkalommal - tudományos ülésszakukat Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület védnöksége alatt. Hazai és magyarországi fiatal kutatók előadásában 42 tudományos értekezés hangzott el. A szervezők az ülésszak céljaként az erdélyi magyar műszaki értelmiség szakmai színvonalának emelését, a kutatási munka ösztönzését, a tudományos kapcsolatok kialakítását, valamint a magyar műszaki nyelv művelését jelölték meg. Dr. Gyenge Csaba, a tudományos bizottság elnöke örömmel tapasztalta, hogy ismét sikerült felkelteni a Kárpát-medencei fiatal magyar tudományos kutatók és doktoranduszok érdeklődését a rendezvény iránt. /B. T.: Műszakiak ülésszaka Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./
2002. március 23.
Márc. 21-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában három néprajzi könyvet mutattak be. Virt István: Elszakasztottad a testemtől én lelkemet (Kriza János Társaság, Kolozsvár, 2001), Tamási Margit: Táncalkalmak, táncszokások, táncrend Lövétén (Püski Kiadó, Budapest, 2001), valamint Kalotaszeg néprajzi bibliográfiája (Kriza János Társaság, Kolozsvár, 2001. - Ercsey Judit szerkesztésében) című könyvekről számoltak be az egybegyűlteknek. /Sándor Boglárka Ágnes: Hármas könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./
2002. március 25.
Márc. 23-án Kolozsváron tartotta alapító küldöttgyűlését az Erdély–Bánság Liga. Az egybegyűltek — Románia 16 megyéjének 83 küldötte — a Pro Transilvania Alapítvány elnökét, az utóbbi években a központosított román nemzetállam decentralizálását és regionalizálását feltűnően hangosan követelő politikust, Sabin Ghermant választották meg ideiglenes elnöknek. Elfogadták az új politikai tömörülés statútumát, majd a nagyváradi Mircea Teaha, illetve az aradi Wilkli Landt személyében megválasztották a párt alelnökeit. Az Erdély–Bánság Liga főtitkára a besztercei Iosif Murza lett. Az új pártnak Kolozsváron lesz a stratégiai központja, Besztercén fog működni a titkársága, és Aradon alakítják majd ki gazdasági fiókját. Gherman elmondta, hogy a párt bejegyzésének kérelmét 15 napon belül fogják benyújtani a fővárosi bírósághoz. /Szabó Csaba: Párttá alakult az Erdély–Bánság Liga. Sabin Gherman az ideiglenes elnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2002. március 25.
Az RMDSZ valóban széles körű felvilágosító kampányt folytatott a népszámlálásról, és ezzel pótolta, amit a kormány elmulasztott megtenni - jelentette ki márc. 23-án Markó Béla RMDSZ-elnök Octav Cozmanca közigazgatási miniszter kijelentésére reagálva. Cozmanca ugyanis felszólította az RMDSZ-t: szüntesse be azoknak a szórólapoknak a terjesztését, amelyeken arra biztatják a csángókat és a cigányokat, hogy vallják magyar nemzetiségűeknek magukat. A miniszter elmondta: kivizsgálták azt a panaszt, amelyet az RMDSZ nyújtott be, mert Bákó megyében egyes összeírók nem voltak hajlandók elfogadni, hogy a megkérdezettek magyar nemzetiségűnek, illetve magyar anyanyelvűnek vallották magukat. A Bákó megyei népszámlálási bizottság úgy nyilatkozott, hogy semmiféle szabálytalanságot nem állapítottak meg. Cozmanca úgy vélte, Gheorghe Funar polgármester visszaélést követett el, amikor azt követelte, hogy naponta adjanak neki jelentést az összeírt lakosság etnikai arányának alakulásáról. - Markó Béla szerint a legsúlyosabb gondok Kolozsváron és a csángók lakta vidékeken jelentkeztek mostanáig. Csángóföldön a visszaélések folytatódnak. Nisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke kijelentette, hogy márc. 22-én a bákói prefektusi hivatal két ellenőre a helyszínen vizsgálódott, és megállapította, hogy minden rendben zajlik. Ennek ellenére szóváltások, viták alakultak ki a számlálóbiztosok és egyes megkérdezettek között, mert kérésre sem írták be a magyar nemzetiséget és anyanyelvet. A Csángómagyarok Szövetsége kérte az RMDSZ-t és a hazai emberjogi szervezeteket, hogy sürgősen küldjenek megfigyelőket Moldvába. /Folytatódnak a népszámlálási diverziók. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2002. március 26.
Bukarestben találkoztak a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségeinek képviselői és márc. 25-én kerekasztal-megbeszélés keretében mutatták be Bukarestben a zsidók tragédiájának elismertetése terén elért eredményeket. Jelen volt Razvan Theodorescu művelődési miniszter, Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke, Nicolae Cajal, a Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke, Victor Opaschi elnöki tanácsos és Andrew Baker, az American Jewish Committe képviselője. A romániai, albániai, macedón, bolgár, szlovén, szlovák, horvát, valamint a balti államok zsidó közösségeinek képviselői hangsúlyozták: a kommunizmus bukása óta eltelt tíz évben országaik erőfeszítéseket tettek a zsidó közösségek XX. századi történelmének tisztázása érdekében. Ion Iliescu államfő üzenetében "figyelmeztetett arra, hogy Antonescu marsall háborús bűnös, következésképpen minden, személyére irányuló kultusz, indoklásától függetlenül a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösség ellen való". Üzenetében az államfő kitért a zsidó közösségek javainak visszaszolgáltatására is, és hangsúlyozta, hogy a folyamat tovább tart. Razvan Theodorescu említést tett a zsidó kultikus épületek védelméről, illetve a szélsőséges megnyilvánulások és szimbólumok használatának betiltásáról szóló kormányrendeletre. /Bukarestben találkoztak a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségeinek képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
2002. március 26.
A magyarországi Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szegeden is megnyitotta a Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezés vállalkozássegítő irodáját. A Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezés (Southeast European Cooperative Initiative — SECI) 1996-ban indult. Célja — regionális együttműködés keretében — a délkelet-európai országok stabilitásának támogatása és ezáltal a térség európai integrációjának elősegítése. A kezdeményezésben részt vesz Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Görögország, Magyarország, Moldávia, Románia, Törökország és Szlovénia. /Vállalkozássegítő iroda nyílt Szegeden. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
2002. március 26.
Márc. 25-én Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere bejelentette: több olyan esetről van tudomása, amely során a magyar nemzetiségűek sokkal több személyt jelentettek be, mint amennyi a valóságban létezik, továbbá más településen vagy Magyarországon élő polgárokat írattak be a számlálóbiztossal. Simion Tusa, a 12-es számú körzet számlálóbiztosa érvelni próbált a polgármester kijelentése mellett: a hatáskörébe tartozó zónában többen vannak olyan magyar nemzetiségűek, akiknek nincs ideiglenes tartózkodási engedélyük, így ezeket nem lehet állandó kolozsvári lakosként regisztrálni. A Szabadság felvetette, hogy a pataréti cigányoknak még személyazonossági igazolványuk sem volt, mégis részt vettek a népszámláláson. Az illetékesek nem adtak választ. Funar megerősítette: adott esetben személyesen látogat el azon magyar nemzetiségű polgárokhoz, akikről gyanítja, hogy pontatlan információkat szolgáltattak a számlálóbiztosoknak. Szerinte a népszámlálást követően az RMDSZ gyászolni fog, hisz nem lesz meg a jogokat biztosító 20 százalékos arány. Bejelentette: a párhuzamos adatgyűjtésnek köszönhetően a polgármesteri hivatal március 28-án, csütörtökön máris nyilvánosságra hozza a népszámlálás adatait. — Az RMDSZ-eseket is megszámoljuk. Hogy hányan lesznek? Annyi magyar lesz a városban, ahánynak lennie kell. Számarányuk tíz százalék körül mozog - jósolta Funar. /Kiss Olivér: "Annyi magyar lesz a városban, ahánynak lennie kell" A polgármester csütörtökre ígéri a népszámlálás eredményét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
2002. március 26.
Márc. 25-én Bukarestben megkezdődött a NATO-felvételre váró országok kétnapos csúcstalálkozójuka. Az úgynevezett Vilnius 10 csoport valamennyi tagállama — Albánia, Bulgária, Észtország, Horvátország, Macedónia, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia — miniszterelnöki szinten vesz részt a találkozón. Az Új Szövetségesek Tavasza elnevezésű találkozón a NATO-tagállamok részéről jelen lesz Aleksander Kwasniewski lengyel államfő, Bülent Ecevit török és Milos Zeman cseh miniszterelnök, Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes, Martonyi János magyar külügyminiszter, valamint a holland, a luxemburgi és a török védelmi miniszter. A bukaresti találkozón két fő témakörben — az Új fenyegetések, új szövetségesek, valamint A NATO-hoz való alkalmazkodás, a leendő tagállamok álláspontja, a Prágába vezető út és a további teendők elnevezésű munkacsoportban — fejtik ki a jelölt államok miniszterelnökei országuk álláspontját. Martonyi János külügyminiszter márc. 26-án kétoldalú megbeszélést folytat román kollégájával, fogadja őt Adrian Nastase miniszterelnök, és találkozik Markó Béla RMDSZ-elnökkel is. /NATO-jelöltek tanácskoznak Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
2002. március 26.
Márc. 25-én a közigazgatási bíróság úgy döntött, két esetében a tanácsosi tisztség összeférhetetlen a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó közüzemek vezetőtanácsi tagságával. A bíróság Molnos Lajos RMDSZ-es és Ruja Nicolae egységpárti városi tanácsos esetében hozott ítéletet. Gheorghe Funar polgármester perbe fogta mindazon városi tanácsosokat, akik valamely közüzem vezetőtanácsának tagjai. Mi több, megtagadta, hogy a 2001 május–szeptember időszakra kiadja tanácsosi juttatásukat. Molnos Lajos bejelentette: óvást emel a döntés ellen. Máté András ügyvéd, városi tanácsos értetlenségének adott hangot a közigazgatási bíróság döntésével kapcsolatban. Emlékeztetett: a parlament és a kormány úgy értelmezte a törvényt, hogy ennek rendelkezései csupán a következő helyhatósági választások után lépnek érvénybe, és ez így is helyénvaló, hisz egy jogszabályt visszamenőleg nem lehet alkalmazni. Egy héttel korábban a bíróság úgy döntött, 2001 május–szeptember időszakra a polgármesteri hivatalnak ki kell fizetnie az kifogásolt önkormányzati képviselők juttatását. Ezzel elismerték, hogy a tanácsosok jogosan töltötték be tisztségüket. /K. O.: Pert vesztettek a tanácsosok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./