Márc. 5-én Pozsonyba látogatott Mircea Geoana román külügyminiszter, szlovák kollégájával, Eduard Kukannal tárgyalt, a magyar kedvezménytörvényt érintő kérdésekről is szó esett. A találkozót követő sajtóértekezleten Geoana csupán annyit mondott: e tekintetben Bukarest a többi érintett országhoz viszonyítva előnyös helyzetben van, mert Romániában az idén nem lesznek választások. A román diplomácia vezetője egyszersmind annak a reményének adott hangot, hogy Pozsony és Budapest az európaiság szellemében fogant megoldást talál a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos problémára. /Geoana Pozsonyban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/

Az amerikai külügyminisztérium által az emberi jogok romániai tiszteletben tartásáról 2001-ben készített, márc. 5-én nyilvánosságra hozott jelentés szerint Románia további eredményeket ér el ezen a területen - áll az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének közleményében. A jelentés szerint Romániában szilárd demokrácia van, az ország az elmúlt évben új kormányt választott szabad és korrekt választások révén. A román kormány általában tiszteletben tartja az emberi jogokat. Az országban szabad és erőteljes sajtó működik, a román dolgozóknak pedig biztos jogaik vannak, szakszervezeteket alakíthatnak és sztrájkot kezdhetnek. A jelentés kiemeli, hogy 2001-ben előrelépés történt a kisebbségi jogok területén: "Az RMDSZ–SZDP együttműködés hozzájárult ahhoz, hogy a parlament márciusban elfogadja a helyhatósági törvényt, amely lehetővé teszi az anyanyelv közigazgatásbeli használatát azokban a térségekben, ahol a kisebbség számaránya meghaladja az össznépesség 20 százalékát". Noha voltak bizonyos incidensek, néhány roma nemzetiségű személy diszkriminációja miatt, a jelentés szerint pozitív események is történtek 2001-ben. "Áprilisban meghirdették egy, a roma közösség helyzetének javítását célzó nemzeti stratégia beindítását, amelyet a kormányfő is támogat, a stratégia megvalósítására létrehozott testület pedig az elmúlt év során több alkalommal is összeült. A minisztériumok, a prefektúrák, több polgármesteri hivatal és megyei intézmény roma szakértőket alkalmaztak", áll a jelentésben. A román kormány 2001-ben elfogadta a nemi, kisebbségi vagy felekezeti alapon történő diszkriminációról szóló törvénycsomagot is. Románia előrelépést tett az emberkereskedelem elleni harc terén is, 2001-ben elfogadott egy sor erre vonatkozó jogszabályt - fogalmaz a jelentés. /Amerikai csillagos tízes Romániának emberi jogból. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/

A külföldi állampolgárok 2014-től vásárolhatnak mezőgazdasági és erdészeti földterületet Romániában - ígérte Vasile Puscas, az ország EU-csatlakozási főtárgyalója. Az Európai Unióba felvételüket kérő jelölt országok EU-főtárgyalóinak szokásos évi tanácskozásán Puscas Maastrichtban újabb vállalásokkal kötelezte el Romániát az integrációs folyamatban. Romániában jelenleg külföldiek csak akkor vásárolhatnak termőföldet, ha az országban törvényesen bejegyzett jogi személyekként működnek, legalább részben külföldi tőkével. A telekvásárlási türelmi idő viszont maradna az eredetileg kért öt év. /Külföldiek is vásárolhatnak földet Romániában 2014-től. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/

A Kolozs megyei RMDSZ válságstábot hoz létre a népszámlálás idejére, amely március 18-tól teljesít majd szolgálatot, és ahova jelezni lehet a felmerülő rendellenességeket – jelezte Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. - Mivel a számlálóbiztosok között nagyon kevés a magyar nemzetiségű, joggal tartunk attól, hogy ez a felmérés kárunkra történhet - mondotta a képviselő. Kónya-Hamar ezúton is felhívta a figyelmet: a megkérdezetteknek kérniük kell, hogy a nemzetiségre és anyanyelvre vonatkozó kódok bevezetése előttük történjen. A képviselő reméli, hogy Kolozsvár magyar lakosságának aránya (22,7%) változatlan marad. A képviselő elmondta, bár a megyei RMDSZ által a kolozsvári magyarokról készített összeírás nem hivatalos, az RMDSZ erre az adatbázisra való hivatkozása megóvhatja a hamisnak tűnő eredményeket. /Sz. K.: Népszámlálási válságstáb a megyei RMDSZ-nél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/

Az önkorlátozás bátorságát adták a világnak 1989 után a Kárpát-medencei magyar közösségek - hangoztatta Markó Béla a Kisebbségek és kormánypolitika Közép-Európában című konferencián Budapesten. Emlékeztetett: az akkoriban a világ számos helyén bátorságnak számító radikalizmus és az azt követő erőszak nem hozott megoldást, míg az önmérséklet nyomán eredmények születtek. Szavai szerint például négy éve a szlovákiai magyaroknak nem a koalícióból való kimaradáshoz, hanem az abba való belépéshez kellett bátorság, ahogy az RMDSZ 1996-os kormányba menetele is mindkét fél részéről önkorlátozást igényelt. A román kormánypárttal való együttműködés tapasztalatairól szólva kifejtette: változtatni kellene a jelenlegi helyzeten, amelyben még a politikai érdek, nem pedig a kisebbség–többség együttműködés iránti igény motiválja a közös fellépést Romániában, hozzátéve: még nem dőlt el, az együttműködés vagy a nacionalizmus szelleme győz. /Kisebbségek és kormánypolitika Közép-Európában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/

Székelyföldön nem tanítják jól a román nyelvet - állította Balázs Lajos a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kirendeltségének román–angol szakos tanára. Balázs szerint a román nyelv oktatásának hiányosságai miatt a Maros, Hargita és Kovászna megyei diákok mintegy 60%-ának nem sikerül a képességvizsgája. Balázs hozzátette: az említett három megyében a diákok 90%-a bukásra áll a román nyelv és irodalom tantárgyból. Hargita megyében 350, román nyelvet oktató pedagógus helyettesítőként tölti be állását — jelentette ki Balázs. A Sapientia feladata tankönyvkészítő tanárokat, a kétnyelvűség területén kutatókat nevelni, akiknek a székelyföldi román nyelvű oktatás jövőjét kell biztosítaniuk – összegezte Balázs Lajos. /Magyar bírálat a román nyelv tanításáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/

Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke az RMDSZ–SZDP egyezményt felügyelő bizottság márc. 5-i ülését követően kijelentette, hogy az általa képviselt politikai alakulat a magyar kisebbség arányának megfelelő képviseletet akar a fontosabb állami intézmények szintjén. Elmondása szerint az Eckstein-Kovács Péter által márc. 2-án, Kolozsváron megfogalmazott igény nem újkeletű és szerepel az SZDP-vel kötött egyezmény szövegében is. A Kolozs megyei szenátor szerint az érvényes európai normák alapján a szövetségnek követelnie kell a magyarok arányos képviseletét valamennyi állami intézmény szintjén. Javasolta, hogy a magyaroknak képviselete legyen a rendőrség, a katonaság és a titkosszolgálat kötelékében is. Viorel Hrebenciuc, az SZDP alelnöke kijelentette, nem tartja megoldhatatlan problémának a magyarok képviseletét az állami intézményekben, ha léteznek a megfelelő képesítéssel rendelkező személyek. Elmondása szerint, ahhoz, hogy egy személy a titkosszolgálatnál dolgozzon, hosszas és alapos felkészültségre van szüksége, és jelen pillanatban nem tud arról, hogy a baneasai iskola kurzusain magyar nemzetiségű tanuló is létezne. - Románia minden állampolgárának, beleértve a magyar nemzetiségűeket is, joga van versenyvizsgára jelentkezni köztisztviselői állásokba, a felvételi procedúrák pedig nem diszkriminatív jellegűek - jelentette ki Adrian Nastase kormányfő is. Bár a protokollum értelmében febr. 28-ig sort kellett volna keríteni a nemzeti zászló kitűzéséről, a himnuszéneklésről és a nemzeti szimbólumokról szóló törvény alkalmazási normáinak módosításáról, a márc. 5-i RMDSZ-SZDP egyeztetésen a kormánypárt megígérte: a márc. 7-i kormányülésen mindenképpen sort kerít a módosításra. /Ördög I. Béla: SZDP: Nincs akadálya a magyar titkosügynökök alkalmazásának. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/

Az RMDSZ parlamenti frakciói működési szabályzatának módosítására készülnek a szövetség vezetői: szankciókat kívánnak bevezetni azok ellen, akik lelkiismeretük szerint, szavaznak meg egy törvénytervezetet, és nem úgy, ahogy arról előzőleg a frakció kétharmados többséggel döntött. Erről tervről a márc. 5-i román sajtó is beszámolt, úgy értékelve, hogy ezzel a módosítással az RMDSZ vezetősége a Polgári Szárnyat akarja ellehetetleníteni. Ezt a lépést azzal indokolják az RMDSZ vezető politikusai, hogy jelzéseket kaptak a kormánypárttól, miszerint a Polgári Szárny megalakulása óta az SZDP-nek megrendült a bizalma az RMDSZ fegyelmezettségében, és tartanak attól, hogy azok a jogszabályok, amelyeknek elfogadásáról a két párt megegyezett, nem fognak átmenni a parlamenten. Az SZDP azt is kilátásba helyezte, hogy amennyiben az RMDSZ nem "rendezi a helyzetet", kénytelenek lesznek a Nemzeti Liberális Párttal egyezkedni. /Székely Kriszta: Polgári "szárnyszegés"? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/

Az erdélyi unitárius ifjúság és más felekezetű, szabadelvű vallásos fiatalok szervezeteként működő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) márc. 2-án Székelyudvarhelyen szervezte meg az V. ODFIE Szavaló- és népdalverseny országos döntőjét. A több mint százötven résztvevő zömében olyan 12 és 25 év közötti fiatal volt, akik életük valós értékének tekintik a verssel és a népdallal való foglalkozást. /Országos szavaló- és népdalverseny. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/

A kolozsvári Írók Társasága idei díjazottai között szerepel többek között Lászlóffy Csaba (próza), Faragó József (esszé) és Demeter Szilárd (pályakezdő). Az írók 2001-ben megjelent köteteikért részesültek az anyagi juttatással is járó elismerésben. Az Írók Társasága díjazottai. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/

Fodor Sándor nem akarja fiatal, kiváltképpen tehetségesnek tartott pályatársat kioktatni. Mindenki tudja, hogy a mindenkori román hatalom mindent elkövet, hogy a magyarság létszámát mennél jelentéktelenebbé zsugorítsa. Amíg ugyanis a móc, a momurlán egységesen románnak számít, addig külön szerepel a kérdőíveken a "magyar" a "székely" meg a "csángó" nemzetiség. A cél: a "közel" vagy éppenséggel "több mint" kétmillió magyart egy kis ügyeskedés árán millió alá süllyeszteni, állapította meg Fodor. Az ifjú pályatárs lapjában "gúnyt űzött a nemzeti hovatartozás kérdéséből." Az új nemzedék egyik igencsak tekintélyes tollforgatója tette, szellemesen elviccelődve azon, hogy miféle nemzethez, melyik közösséghez tartozónak vallja-tekintse magát. Önként, felkérés nélkül senki se vállalkozott a múltban saját nemzeti hovatartozásának a szellemes kifigurázására. A lap előfizetéséről (amelyben a kiváló Selyem Zsuzsa is elverte a port a Napsugár régi munkatársai hátán) lemondott. /Fodor Sándor: Az "Írástudók felelősségé"-ről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/ Fodor célzott Versánszky Ernő: Gondolatok a kivándorlásról /Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./ című cikkére.

A besztercei MADISZ márc. 2-án a tagság egy részének képzést tartottak. A főleg pályázatírásra és programszervezésre kitérő képzés meghívott előadói a beszterceiket eddig is jelentősen támogató Kovács Péter és Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ifjúsági előadói voltak. /Borsos Lehel: Szórványtalálkozót és majálist szervez az ifjúság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/

Örvények címmel Bekő N.Ildikó első elbeszéléskötetét mutatta be a TINIVÁR felelős szerkesztője, Bartha Zoltán Zilahon. Szabó Vilmos, a zilahi EMKE képzőművész elnöke a szerzőnek az olvasókkal való élő jó kapcsolatát emelte ki, majd Fejér László, a Hepehupa főszerkesztője köszöntötte a "kollégát", emlékeztetve a résztvevőket, hogy a szerző több irodalmi pályázaton is díjakat kapott. A kötet a szerző jelentős anyagi áldozatvállalásának köszönhetően jelenhetett meg. /Gáspár Attila: Könyvbemutató Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/

"Az RMDSZ parlamenti csoportja keretében létrejött Polgári Szárny a törvényhozási folyamatban vállalt aktív részvételen túl egyik fontos feladatának tekinti az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti megállapodás gyakorlatba ültetésének figyelemmel követését. A protokollum pontos és időbeni monitorizálása azért is fontos, mert Szövetségünk jelenlegi vezetői csak a kormánypárttal megkötött paktumtól várják célkitűzéseink megvalósítását" - áll a Polgári Szárny szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében. A protokollumban megjelölt első határidő (február 28.) lejártával a Polgári Szárny kénytelen megállapítani, hogy az előirányzott hat tételből csak kettő teljesült. Ebből is az egyik, az etnikai okokból üldözött személyek kárpótlására vonatkozó törvény végrehajtását szabályozó kormányrendelet további kiegészítésre szorul, mert csak részben tartalmazza az RMDSZ javaslatait. A kormánypárt a vállalt határidőket nem tudja vagy nem akarja betartani, a megállapodás tartalma és megszövegezése pedig nem teszi lehetővé a Szövetség vezetői számára sem az előírások, sem a határidők betartatását. "Igazolva látjuk a Polgári Szárny azon álláspontját, hogy a megállapodás egyes pontatlan megfogalmazásai korlátozzák a Szövetség politikai cselekvéseinek terét és szavazataink megkövetelése a kormány minden kezdeményezésének támogatására valóban szavazógépezetté degradálhatja parlamenti képviseletünket. Elfogadhatatlannak és a sokszínű Szövetség plurális szellemiségével összeegyeztethetetlennek tartjuk a Polgári Szárny tagjai, valamint az őket támogató RMDSZ-szervezetek ellen irányuló megfélemlítési és lejáratási kísérleteket" — fogalmaz a közlemény. /Hatból kettő - elégedetlenkedik a Polgári Szárny. Megalapozottnak látják aggodalmaikat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7/

Az Apáczai Közalapítvány közel kétmilliárd forintot fordított eddigi, hároméves működése során a határon túli magyar nyelvű oktatás, elsősorban a felsőoktatás és szakképzés támogatására - hangzott el a közalapítvány márc. 6-i budapesti sajtótájékoztatóján. Gál András Levente, a magyar oktatási minisztérium közigazgatási államtitkára a határon túli magyar nyelvű oktatásfejlesztési koncepcióról szólva rámutatott: a Kárpát-medencei magyar oktatási intézményhálózat megerősítése és fejlesztése egyik fő feltétele a külhoni magyar nemzetrészek reális jövőképének. Hozzátette: a határon túli magyar oktatás fejlesztésének egyik legfontosabb háttérintézménye az Apáczai Közalapítvány. Berényi Dénes akadémikus, a közalapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: három évvel ezelőtt azt tűzték ki egyik fő irányelvükként, hogy a rendelkezésre álló összegeket ne elaprózva, hanem főleg nagyobb programok támogatására használják fel. Mindegyik magyar kisebbségi régióban sikerült egy-két nagyobb beruházást, fejlesztést támogatni. Jelentős összegekkel támogatták például a komáromi Selye János Kollégium, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, a marosvásárhelyi, illetve az újvidéki egyetemi kollégiumok építését, fejlesztését. Az Apáczai hallgatói ösztöndíjjal az elmúlt két évben összesen több mint háromezer szak- és főiskolai, illetve egyetemi hallgató tanulmányait támogatták, valamint a beiskolázási programot, amely 17 ezer kisdiákot érintett Erdélyben és a Vajdaságban. Csete Örs irodaigazgató beszélt a szórványban élők oktatásának támogatását célzó programról is, melyet Románia és Jugoszlávia után Kárpátaljára és a Felvidékre is kiterjesztenek. /Apáczai Közalapítvány-mérleg. Három év alatt közel kétmilliárd forint határon túlra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7/

Febr. 6-án, Ion Iliescu elnökkel történt konzultációt követően Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke elmondta: az államfőtől, a korrupcióellenes kampány szellemében, Adrian Nastase kormányfő, Ilie Sarbu, Serban Mihailescu és Miron Mitrea miniszterek menesztését kérték, akik — a DP szerint — a kabinet legkorruptabb tagjai. /Kormányszintű nagytakarítást akar a DP. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7/

Ilie Neacsu képviselő, a Nagy-Románia Párt egykori tagja kijelentette, hogy több parlamenti képviselővel és civil szervezetekkel együtt az igazságszolgáltatáshoz fordul az NRP törvényen kívül helyezése érdekében, mivel ez a párt "szélsőséges" alakulat. Neacsu közölte, először Corneliu Vadim Tudor pártelnököt pereli be rágalmazásért. Hozzátette: ugyanezt teszik Sever Mesca, Raj Tunaru, Costel Avram és Culita Tarita képviselők is. Ilie Neacsu az NRP-vezért fasiszta propaganda és fajgyűlölet miatt is bepereli. "Ezt követően 30 napot adunk minden NRP-tagnak, hogy elhatárolják magukat Vadim Tudortól, mivel több civil szervezettel együtt kezdeményezni fogjuk az NRP törvényen kívül helyezését", mondta a képviselő. Hozzáfűzte, hogy a kérelemhez csatolni fogja az amerikai külügyminisztérium nyilatkozatát is, amely szintén szélsőségesnek tartja az NRP-t. – A szenátus ma tárgyalja a Nagy-Románia Párt Erdély elárulása című bizalmatlansági indítványát. A múlt héten Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke visszautasította az egyszerű indítvány napirendre tűzését azzal az indokkal, hogy házszabályellenes, hiszen a benyújtott indítványok nem bírálhatják egy párt, jelesen a kormányzó Szociáldemokrata Párt cselekedeteit, csupán a kormányét. Másnap az NRP ezzel a címmel új indítványt nyújtott be, amely ezúttal nem az SZDP–RMDSZ protokollumot bírálta, hanem a státustörvény életbe léptetéséről szóló Orbán-Nastase egyezményt. /Neacsu az NRP törvényen kívül helyezését kéri. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7/

Márc. 7-én lejár a helyi közigazgatási törvény alkalmazásának határideje. A lap Kolozs megye polgármesteri hivatalaihoz intézett körkérdésére adott válaszokból kiderül: a legtöbb esetben a kétnyelvű helységnévtáblákat már megrendelték, azok kifüggesztése heteken belül megtörténik. Néhány helyen a kétnyelvű táblákat már évek óta kifüggesztették. A Kolozs megyei RMDSZ kéri Gheorghe Funar kolozsvári polgármester megbüntetését, amennyiben a városatya márc. 7-ig nem hagyja jóvá a kétnyelvű táblák kifüggesztését. Vasile Soporan prefektus megvárná a népszámlálásnak egy év múlva nyilvánosságra kerülő adatait, s csak azt követően lépne fel Funarral szemben, ha kiderül, Kolozsvár magyar lakosságának számaránya nem csökkent. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint törvénysértést követ el az, aki a megszabott határidőig nem tartja be a törvényt, amelynek előírásai az 1992-es népszámlálás adataira vonatkoznak. Funar szerint Kolozsváron a magyar nemzetiségű lakosság aránya alig 11 százalék. Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető alelnöke Marosvásárhelyen felkérte Markó Béla szövetségi elnököt, hogy Kolozsvár polgármesterének ügyében lépjen közbe a kormánynál is. Gheorghe Funar határozottan kijelentette: Kolozsváron nem érvényes a szóban forgó jogszabály. Kolozs megyében 84 helységben kell kétnyelvű helységnévtáblákat elhelyezni. Bitay Levente szerint a helységek nagy részében nem lesz fennakadás a törvény alkalmazásával. Kisbács már megpróbálkozott egyszer a kétnyelvű táblák kihelyezésével, a településjelzőt azonban "ismeretlen tettesek" elégették. Kolozson is megtörtént a kétnyelvű helységnévtáblák megrendelése, azok a napokban meg is érkeznek. Egeres községben már folyamatban van a táblák felszerelése. Egyes polgármesterek letagadták a magyar lakosság 20% feletti arányát, így Bonchidán és Magyarszarvaskenden. /B. T. — K. E. — K. O. — J. B. N.: Nem siettek a kétnyelvű táblákkal. Soporan vonakodik fellépni Funar ellen, a népszámlálás eredményére vár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7/

A Magyar Posta Rt. Négy darab nagyteljesítményű számítógépet /Compaq típusú entry szervert, valamint szoftvercsomagot/ adományozott Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek. Az adomány értéke 500 millió forint, azaz 1,78 millió dollár. A programok az adomány kilencven százalékát teszik ki. A nagyteljesítményű szerverek az EMTE számítógép-hálózatának működését segítik elő. A szervezők Íjgyártó István magyar nagykövetet is meghívták. A diplomata nem jelent meg az ünnepségen, mert Nagyvárad közelében a vendégek két mikrobuszát leállították, a sofőröket pedig gyorshajtás miatt megbüntették. - Aláírták a Magyar Posta Rt. és az EMTE közti munkaprogramot is, amely az idei teendőket foglalja magába. Ennek keretében többek között professzori és hallgatói ösztöndíjakat biztosítanak. /Kiss Olivér: Félmilliárd forint a Sapientiának a Magyar Posta Rt.-től. Magánszemélyek is pénzt utalnak az oktatási intézménynek További gondolatok a kivándorlásról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7/

Versánszky Ernőnek igaza van, hogy minden élőlénynek joga van az élethez, sőt azt sem vitatom, hogy joga van, ha teheti, a jobb életfeltételek kereséséhez, kiválasztásához. Azonban az állatok legfőbb jellemvonása, hogy mindegyik, akár élete árán is igyekszik megvédeni azt a kis helyet, ami az övé, amit mi emberek hazának, otthonnak nevezünk. Ön vitathatatlanul nagyobb gazember, mint a kutyája, mert gyakran a megalázott kutya is védi és el nem hagyja otthonát, jegyezte meg Kocsis István. /Kocsis István: További gondolatok a kivándorlásról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7/Előzmény: Versánszky Ernő: Gondolatok a kivándorlásról /Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./ című cikke.

Márc. 7-én 69 nem, 47 igen szavazattal és két tartózkodással a szenátus elutasította a Nagy-Románia Párt által kezdeményezett Erdély elárulása című egyszerű indítványt. A vita során a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt szenátorai az NRP indítványa mellett foglaltak állást. A román–magyar egyetértési megállapodás létrejöttével a határon túli magyarokról szóló törvény megszűnt eredeti formájában létezni Románia számára, jelentette ki a vita során Mircea Geoana külügyminiszter. Elmondta, a román kormány szerint az indítvány megvitatása a szenátusban "lehetőséget teremt bizonyos dolgok tisztázására, de a kezdeményezők javaslatainak támogatása nem indokolt, az indítványt pedig el kell utasítani ". Geoana rámutatott: az NRP szenátorai által támadott memorandum révén Románia néhány konkrét előnyre tett szert, mint például a magyar fél elkötelezettsége az iránt, hogy hat hónapon belül módosítja a státustörvényt, minden román állampolgár magyarországi munkavállalási lehetősége, valamint az, hogy a státustörvény nem alkalmazható a nem magyar családtagok esetében. Az indítványban megemlített csángó-helyzet kapcsán Mircea Geoana kijelentette, az Oktatásügyi Minisztérium nem regisztrált egyetlen, magyar tannyelvű osztály létrehozásával kapcsolatos kérelmet sem magánszemélyek részéről. "A román kormány eddig az aradi szabadság-emlékmű visszaállításával kapcsolatban sem vállalt semmiféle elkötelezettséget, ez az SZDP–RMDSZ protokollumban jelenik meg", szögezte le a külügyminiszter. Verestóy Attila szenátor élesen bírálta a liberálisokat és demokratákat, amiért a volt szövetségesek megszavazták az NRP által kezdeményezett egyszerű indítványt Erdélynek az úgymond elárulásáról. Az RMDSZ álláspontját Markó Béla szenátor fejtette ki. Kiváló alkalmat szolgáltat ez a vita arra, mondotta, hogy tisztázhassuk: a konfrontáció vagy az együttműködés stratégiáját választjuk a kisebbségi probléma megoldásához. Markó kiemelte: a magyar nyelvhez, a magyar kultúrához, a magyar hagyományokhoz, a magyar nemzethez való kapcsolódás szimbólumának fogja föl az igazolványt, s nem a felkínált kedvezmények miatt folyamodott érte. Ennek az országnak nem renegátokra, hanem önazonosságukat bátran vállaló polgárokra van szükségük. Áll ez a csángókra is, nyilváníthassa ki közülük bárki, hogy kinek-minek érzi magát. /Visszautasították az NRP-indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

A Demokrata Párt szenátorai egyszerű indítványt nyújtottak be márc. 7-én a felsőházban Intézményesített korrupció címmel. Az indítványt a DP, a Nagy-Románia Párt és a Nemzeti Liberális Párt 55 szenátora kezdeményezte, vitájára pedig várhatóan a jövő héten kerül sor. Az aláírók "megállapítják, hogy a jelenlegi hatalom megszegi az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodásokat és megvetéssel kezeli a nemzeti érdekeket, hogy kiszolgálhassa politikai klientúráját". /Újabb DP-indítvány: Intézményesített korrupció. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Ion Iliescu elnök kérte a kormányt, hogy elemezze a pénzügyminisztérium tevékenységét az elkövetkező hónapokban tervezett törvényhozási és bürokratikus egyszerűsítések érdekében. A kormány márc. 7-i ülésén, amelyet Ion Iliescu vezetett, az államfő bemutatta azt a tájékoztatót, amelyet ázsiai turnéja alatt, a különböző üzletemberekkel való találkozón elhangzott észrevételek alapján állítottak össze. A kormányülésen Adrian Nastase kormányfő is beszámol amerikai, illetve moszkvai útjáról, a kabinet elemzi RomániaIon Iliescu-integrációja terén tett előrelépéseket. /Iliescu közbelép. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Az RMDSZ márc. 7-i bukaresti sajtótájékoztatóján bemutatták a Szövetség alkotmánymódosítási javaslatait, amelyeket az Iliescu államfővel folytatott márc. 7-i megbeszélésen is részleteztek. Az RMDSZ szerint az alkotmánymódosítás során az alaptörvény szövegéből törölni kell a "nemzetállam" kifejezést, újra kell fogalmazni a szuverenitás-elvet, világosan külön kell választani a parlament két házának hatáskörét, szélesíteni kell a helyi autonómiát és előírásokat kell bevezetni a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatban. Az RMDSZ kéri, hogy az alaptörvénybe kerüljön be a hatalom tagolásának elve: a képviselőház legyen a fő törvényhozó szerv, a szenátusnak külpolitikai és nemzetbiztonsági hatásköre legyen, alakíthasson vizsgálóbizottságokat és szűnjön meg a két ház közti közvetítés procedúrája. A szövetség javasolja a prefektusi intézmény megszüntetését is. Az államfőt a parlament válassza, a kormányfőnek pedig szélesebb hatásköre legyen. Az RMDSZ javasolja annak az alkotmányos előírásnak az eltörlését is, melynek alapján a kormány sürgősségi rendeleteket bocsáthat ki. A szövetség javasolja, hogy az alaptörvény erősítse meg a népügyvéd és az alkotmánybíróság hatáskörét, az alkotmányban pedig létezzen egy alfejezet, amely biztosítsa az anyanyelvhasználat igazságszolgáltatásbeli használatának lehetőségét azokban a térségekben, ahol a kisebbségi lakosság számaránya meghaladja a 20 százalékot. Iliescu elnök az eszmecserén pozitívan ítélte meg a kormányzópárt és az RMDSZ együttműködését./RMDSZ-alkotmánymódosító indítványok. A szövetség Iliescunak is bemutatta elképzeléseit. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Mircea Geoana külügyminiszter márc. 6-án fogadta Románia új budapesti nagykövetét, Calin Fabiant, a román külügy közép- és délkelet-európai igazgatósága eddigi vezetőjét. Fabiannak a budapesti lesz az első nagyköveti megbízatása. A diplomata elsődleges feladatai között említette a román–magyar kétoldalú párbeszéd dinamizálását, s ebbe be kívánja vonni az állam valamennyi intézményét, amelyek eddig kevésbé vettek részt ebben a párbeszédben. Hangoztatta: a román–magyar viszony nem szorítkozik csupán a kisebbségi kérdéskörre, annak fel kell ölelnie a gazdasági, politikai és kulturális dimenziót is. Mint rámutatott, tekintettel lesznek a kétoldalú kapcsolatok olyan elemeire is, amelyek eddig nehézségeket okoztak: a kisebbségi törvényre, illetve a romániai magyar közösség és a magyarországi román közösség problémáira is. /Új román nagykövet Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Románia tavalyi hazai összterméke 5,3 százalékkal nőtt, meghaladva a kormány 4,5 százalékos várakozását - jelentette be márc. 7-én Adrian Nastase miniszterelnök. /Tavaly 5,3%-os GDP-növekedés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

A legutóbbi népszámláláskor én is számlálóbiztos voltam, a Nyárfasor utcai lakótelepen, és akkor a magyarokat csak ceruzával volt szabad kitölteni. Most is így lesz? – hangzott az olvasói kérdés. A lap válaszul megismételte a szabályzatot: "A számlálóbiztosok az űrlapokon az információkat nagy nyomtatott betűkkel, kék vagy fekete színű golyóstollal tölthetik ki." /Népszámlálási tudnivalók. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Funar polgármester újabb sértő megjegyzéseket tett a kolozsvári magyarságra. Értesülései szerint az RMDSZ több ízben azt kérte nőnemű tagjaitól, hogy legalább négy-öt gyermekkel járuljanak hozzá a város magyarságának gyarapodásához. A magyar nőknek tetszik a szeretkezés, de a gyermekszülés már nem - tette hozzá a polgármester. Funar ismét levelet intézett Vasile Soporan prefektushoz, amelyben kérte, intézkedjék a megyeszerte elhelyezett kétnyelvű helységnévtáblák azonnali eltávolítása érdekében, hiszen a települések elnevezése "a horthysta időszakból származik". Gheorghe Funar rendhagyó ülésre hívta össze az önkormányzati képviselőket, ennek ellenére a tanácsosok mégis azonnali hatállyal összehívott rendkívüli ülést tartottak. Az ad-hoc ülésen lehetőség nyílt arra, hogy napirendre tűzzék a kétnyelvű helységnévtáblákra vonatkozó RMDSZ-tervezetet. A polgármester heves tiltakozása ellenére a testület egyszerű többséggel, titkos szavazással hozzájárult ahhoz, hogy 75 millió lejt utaljanak ki a táblák elkészítésére. A döntés ellenére Funar leszögezte: Ameddig én leszek Kolozsvár polgármestere, a város neve nem lesz kiírva magyarul. /Kiss Olivér: Tanácsi igen a háromnyelvű helységnévtáblára. A polgármester továbbra sem hajlandó betartani a törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Minden hatodik román állampolgár külföldre szeretne menni, többségük dolgozni akar - derül ki egy friss Gallup-felmérésből. A megkérdezettek 17 százaléka az idén szeretne elmenni, többségük (77 százalék) azonban nem ezt az utat választaná. A legvonzóbb helyek az Európai Unió tagállamai. A felmérés szerint az emberek 9 százaléka választaná Magyarországot, 4 százalék pedig az Amerikai Egyesült Államokat, 2 százalék pedig bárhová elmenne dolgozni. Az országot elhagyni kívánók több mint fele akar dolgozni külföldön. /Vonz a külföld. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Visszaigényli a Beszterce-Naszód megyei árokaljai kastélyt, amelyben jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem Regionális Frankofónia Központja működik, és a kastélyt övező területet Atzel Ferenc magyar állampolgár, illetve kéri az annak megfelelő 30 milliárd lejt. Atzel Ferenc az ingatlan utolsó tulajdonosának, Bethlen Balázsnak a leszármazottja, Leányfaluban él. Az árokaljai kastély és park fontos turisztikai objektum. /Visszakövetelik az árokaljai kastélyt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./