Színházi vita Jancsó Miklós színész cáfolta a legutóbbi, Tompa Gábor igazgató melletti állásfoglalás /Szabadság, jan. 11./ megállapításait. /Jancsó Miklós: Aláírók felelőssége. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, amely 2001-ben ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját és jelentette meg századik, Ferenczi Géza Változások Udvarhelyszéken című könyvét, felvállalta a néprajzi, valamint szociográfiai, művelődéstörténeti, nyelvészeti köteteket, de a gyermekek számára készült irodalmat is. A kiadó sok értéket tett közzé, ezek között van Ferenczi Géza: Székely rovásírásos emlékek című tanulmánykötete, Murádin László: Anyanyelvünk ösvényein című kötete, Kozma Dezső: Erdélyi utakon. Régi kolozsvári arcok, Tankó Gyula: Gyimesi szokásvilág, Lászlóffy Csaba: Fej, vagy írás című verseskötete. Az Erdélyi Gondolat Kiadó és az 1991-ben megindult Székely Útkereső című irodalmi és művelődési folyóirat közös igazgatója Beke Sándor. - Az Erdélyi Gondolat szerkesztőbizottsága: Beke Sándor igazgató, Benkő András, Cseke Gábor, Cseke Péter, Csire Gabriella, Fodor Sándor, Gábor Dénes, Jancsik Pál, Péntek János. - Beke Sándor egyben kiváló költő is, 1993-ban jelent meg első verskötete /Madártemető/, azóta 9 verskötete látott napvilágot. /Nagy Olga: Az Erdélyi Gondolat szerepe, jelentősége. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

A neves kolozsvári fotóművész, Feleki István munkáiból nyílt kiállítás a bukaresti Francia Kulturális Központ székházában. A művész a kolozsvári Sindan Művelődési Központban 2001-ben Emlékképek címen már bemutatott tárlatának anyagát vitte Bukarestbe. Munkáival sikert aratott többek között Magyarországon, Svédországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Portugáliában, Németországban és Spanyolországban. /N. J.: Feleki István kiállítása Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

Jan. 19-én ülésezett az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes ismertette a jövő évi Kolozs megyei beiskolázási tervet. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy nem egy magyar tannyelvű intézményben számos tantárgyat román nyelven tanítanak, például a kolozsvári Posta és Távközlési Szakiskolában a magyar tannyelvű osztályban csak a földrajzot és a magyar nyelvet és irodalmat tanítják magyarul. Török Ferenc szerint a megoldás egy tiszta magyar szakoktatási központ létrehozása lenne. Kónya-Hamar Sándor beszámolt arról, hogy még mindig tart a Kolozs megyei magyarság összeírása. Korábban a megyében csupán 37 RMDSZ-szervezet működött, ezek száma mára 93-ra tehető. Lakatos András megyei tanácsos javasolta: az MKT bízza meg a megyei elnökséget, hogy a februári küldöttgyűlésre az RMDSZ csúcsvezetőségéhez, személyesen Markó Béla szövetségi elnökhöz intézett állásfoglalás-tervezetet dolgozzon ki. Ebben Kolozs megye fejezze ki tiltakozását azon mód ellen, ahogyan a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) etikai bizottsága elmarasztalta Tőkés László református püspököt, továbbá fogalmazzák meg fenntartásaikat és aggodalmaikat a kormánypárttal létrehozott protokollum megkötésével, illetve annak felújításával kapcsolatban, végül pedig az RMDSZ csúcsvezetősége foglaljon egyértelmű és határozott állást a jelenlegi magyar kormány mellett az őt ért ellenzéki támadások miatt a státustörvény kapcsán. Lakatos indítványára reagálva Eckstein-Kovács Péter szenátor kifejtette: az utóbbi javaslatot egyszerűen veszélyesnek tartja, mivel ez a magyar választásokba való beavatkozást jelenti. /Papp Annamária: Több konkrétumot az új protokollumba. Megyei küldöttgyűlés februárban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Jan. 19-én Bethlenben a megyei RMDSZ és a Bethlen Egyesület közös szervezésében közel hetvenen, Bethlen, a környező falvak képviselői, illetve a kolozsvári magyar tévé munkatársai találkoztak. A jelenlevők arra keresték a választ, hogy a szórványban élő magyarság identitástudatának erősítésében milyen szerepe lehet a médiának. A tanácskozáson Kostyák Alpár, Márkus Etelka, Szabó Csaba és Vígh Emese által — Beszterce-Naszód megyei falvakról készített riportfilmeket levetítették. /Mészely Réka: Média a szórványért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Jan. 22-én Gheorghe Funar polgármester szerint összefüggés van a bukaresti politikai és pénzügyi botrányok (Armagedon) és a státustörvény között. — A bukaresti hatóságok utóbbiakkal próbálják elterelni a figyelmet arról, hogy Erdély-szerte teljes gőzzel beindult a magyar igazolványok kibocsátása. A szóban forgó dokumentumot a Magyarországhoz lojális román állampolgárok veszik majd kézbe. Funar már rég kérte a felügyelő testület azonnali feloszlatását. Bejelentette: az elkövetkező napokban a Nagy-Románia Párt, a Vatra Romaneasca, az Avram Iancu Egyesület és más "hazafias erők" önkéntesei sztrájkőrséget szerveznek az RMDSZ Fürdő utcai székháza előtt. Funar kilátásba helyezte, hogy a "lakbérleti szerződés egyes kitételének megszegése miatt" a polgármesteri hivatal az RMDSZ kilakoltatását fontolgatja. Segítenünk kell a magyaroknak abban, hogy anyaországukba jussanak. A kilakoltatásra jan. 24-e körül kerül sor - jelentette be Funar. Pop Eugen nagy-romániás városi tanácsos bejelentette: a Nagy-Románia Párt monitorizálni fogja az RMDSZ és a státusiroda működését. /K. O.: A megyei RMDSZ kilakoltatásával fenyegetőzik Funar. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

Jan. 21-én országszerte megnyíltak a magyar státustörvény romániai alkalmazásában segítséget nyújtó információs irodák. Kolozs, Szilágy, Fehér és Beszterce-Naszód megyében semmiféle rendellenességet nem tapasztaltak, incidensekről, provokációkról egyik megyéből sem érkezett jelzés. Jóllehet Kolozsváron provokációktól tartottak, a legnagyobb rendben kezdte el működését a Kolozs megyei információs iroda. Kónya-Hamar Sándor képviselő, kiemelte, hogy sikerült tisztázni a státustörvény alkalmazása kapcsán felmerülő problémákat Vasile Soporan prefektussal. Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul elmondta: a konzulátus január 4-én küldte el az első kéréseket, amelyek meg is érkeztek Budapestre. Figyelembe véve, hogy a jogszabály szerint harminc nap az igénylések elbírálási határideje, február elején vagy közepén az első erdélyi igénylők megkaphatják a magyar igazolványt. A huszonegy iroda közül tizenhat (öt ugyanis a bukaresti magyar nagykövetséghez tartozik) a kolozsvári magyar főkonzulátushoz továbbítja a beérkezett kérelmeket digitális úton, amelyeket ők majd Budapestre küldenek. Egyelőre a huszonegy irodából csak négy rendelkezik bérelt vonallal, a konzul azonban kifejezte reményét, hogy mielőbb a többi irodával is sikerül digitális összeköttetést létesíteniük. Alföldi László kérdésünkre elmondta: nincs tudomása arról, hogy Budapesten információs iroda működne. A magyar igazolványt csak személyesen igényelhetik, kivéve a kiskorú gyermekeket, akik esetében a szülő járhat el. A magyar igazolványokat a Romániával szomszédos megyeközpontokban — Békéscsabán, Szegeden, Debrecenben, Nyíregyházán és Budapesten — vehetik át a közigazgatási hivataloknál. /P. A. M., Sz. Cs.: Megnyíltak az információs irodák. Eredményesen zárult az első nap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

Ismét összeült a kormánypárt és az RMDSZ tárgyalóbizottsága, ám "körvonalazódó" együttműködés máris ugyanolyannak látszik, mint amilyen az eddigi volt: teli nagyon távoli és homályos ígéretekkel, állapította meg Kiss János. Jellemzően, "szerződést felügyelő bizottságot hoznak létre." Közben Funar tevékenységét még a helyi RMDSZ sem tekinti vizsgálatra méltónak. A tévéműsorokban bemutatott polgármesteri szövegek egyértelműek, bizonyítják, hogy Funar visszaél e város lakóitól kapott hatalmával, különösen abban a fenyegetésében, hogy nemzetiségük vállalásáért kívánja felbontani a tisztviselők munkaszerződését. Kolozsváron a polgármesteri hivatalnak a mintegy hetvenezer magyar polgárnak és adófizetőnek is a szolgálatában kellene állnia, méghozzá anyanyelvű ügyintézéssel a közigazgatási törvény szerint. /Kiss János: Ígéretes blöffök. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Országos Elnöksége, a Magyar Kultúra Napjának megünneplése alkalmából jan. 18-i ülésén határozatot fogadott el Kölcsey Ferenc szülőfalujában, Sződemeteren kialakítandó kegyhely létrehozásáról. A tervek szerint a 2002. aug. 8-i sződemeteri, születésnapi megemlékezést már a felújított szoborkertben tartják meg. /Határozat a Kölcsey-kegyhely létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

Máthé Gyula kerámikus technikus, az Erdélyi Kárpát-Egyesület országos elnöke, életének 64. évében, január 20-án elhunyt. Temetése január 23-án lesz, a Házsongárdi temetőben. /Gyászhír. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

Tovább gyűrűzik az Armaggedon II néven ismertté vált botrány. Az interneten Adrian Nastase kormányfőt vádoló dokumentum jelent meg. Az ügy kapcsán Emil Constantinescu volt államfő Ioan Rus belügyminiszter és Tanase Joita főügyész azonnali lemondását és Toma Zaharia belügyminisztériumi államtitkár, illetve Alexandru Tuculeanu menesztését kérte. Úgy véli, az ügyészség és a rendőrség jogtalan akcióit politikai parancsra hajtották végre. Constantinescu szerint az Armaggedon II elnevezésű jelentésben foglaltak körül kialakult botrány azt bizonyítja, hogy az állítások valós tényekre alapulnak. Adrian Nastase miniszterelnök bejelentette: a főügyész rendelkezésére bocsátja vagyon- és adóbevallási nyilatkozatát. Adrian Nastase szinte biztos abban, egy olyan csoport, amely mögött — úgy tűnik — Emil Constantinescu áll, nagyon kemény támadást intézett az állam különböző intézményei ellen egy olyan pillanatban, amikor az országnak szüksége van a külföld hitelére. A kormányfő cáfolta a jelentésben foglaltakat. /Tovább gyűrűzik az Armaggedon botrány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Előzetes engedélyhez köti a román kormány a magyar búza és a liszt behozatalát. Tavaly is több kísérlet történt arra, hogy a magyar termékeket távol tartsák Romániától, ám a nemzetközi szerződésekbe ütköző intézkedéseket a román fél végül kénytelen volt visszavonni. A mostani intézkedéssorozattal elsősorban a magyar termékek kiszorítását akarják elérni és politikai célokat szolgálnak a román lépések. Tavaly összesen 165 ezer tonna búza érkezett Magyarországról, ez a magyar kivitelnek mindössze néhány százaléka. /Újabb háború a magyar liszt ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Jan. 22-én Dan Canta alprefektus találkozott Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnökkel. A prefektus-helyettes tisztázni akarta a státustörvény romániai alkalmazásában segítséget nyújtó információs iroda működésével kapcsolatos gyakorlati kérdéseket. Dan Canta elmondta, építő jellegű megbeszélést folytatott az RMDSZ tisztségviselőjével. Az iroda tevékenysége nem szegi meg a megállapodást. Szerinte Kolozsváron nincs szükség mesterséges feszültségkeltésre még akkor sem, ha a szóban forgó irodában több történik, mint útbaigazítás. /K. O.: Tisztázzák a félreértéseket státusügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Jan. 22-én Kolozsváron ülésezett az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács. A tanácskozáson — amelynek fő témái a státustörvény közoktatási vonatkozásai, illetve az egyetemi hallgatók résztanulmányi keretének, és a szülőföldi posztgraduális ösztöndíjkeret bővítési lehetőségei voltak — részt vettek a magyarországi Oktatási Minisztérium (OM) küldöttei is. A sajtóértekezleten bemutatták a magyar igazolvány három sajátos mellékletét, a magyar diákigazolványt, a magyar pedagógusigazolványt és az egyetemi oktatók kártyáját (oktatókártya). Az igazolványokat/kártyát vagy a magyar igazolvánnyal egyidőben, vagy ennek kiadása után lehet igényelni, ugyanis mindhárom az előbbi mellékleteit képezi. Mindhárom magyar igazolvány-melléklet esetében okiratokat kell mellékelni. A diákoknál a hallgatói jogviszony-igazolásra, a pedagógusoknál főleg a munkaviszonyra fényt derítő okiratokra van szükség. Az oktató kártya csak az egyetemeken oktatókra vonatkozik. /Bemutatták a Magyar Diák- és Pedagógusigazolványokat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Székelyudvarhelyen a városi tanács január 11-i ülésén, az idei költségvetésben majdnem felére csökkentette a város kulturális intézményeinek fenntartására szánt összeget. A döntés legsúlyosabban a Székelyudvarhelyi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodát (SZINFO) érintette: ők semmi költségvetési támogatást nem kapnak. A Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/, mint az országos ifjúsági szervezetek ernyőszervezete, nyilatkozatban tiltakozott a döntés ellen. Jakab István, a szervezet elnöke elmondta: a csökkentett költségvetési támogatás a helyi múzeum, színház és könyvtár számára csupán az alkalmazottak fizetését fedezi, nincs lehetőségük javítások elvégzésére vagy egyéb beruházásokra. A SZINFO számára pedig gyakorlatilag az iroda megszűnését jelenti. A SZINFO irodában önkéntesek dolgoznak, működési költségeiket a Megyei Tanács támogatásából fedezik. Munkanélkülieknek munkahelyekről, felvételire készülőknek pedig egyetemekről nyújtanak felvilágosítást. Szolgáltatásukat eddig mintegy 23 000-en vették igénybe. Az elnök szerint a döntés az RMDSZ által az ifjúsági és civil szféra irányába indított támadás. Az egység megbontása a cél. A nyilatkozat kiadásával szeretnék az RMDSZ helyi önkormányzati képviselőit "jobb belátásra bírni". Jakab István szerint a támogatás megvonásának köze van a MIT és az RMDSZ között másfél éve fennálló feszült helyzethez. /Rácz Éva: Támadás az ifjúsági és civil szféra ellen. A MIT az RMDSZ-t vádolja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Elhunyt dr. Csulak Ákos egyetemi tanár. 1953-tól 1990-ig Kolozsváron, a Műszaki Egyetemen oktatott. 1991-től doktorandusvezető volt. 1968–1995 között eredményesen oktatott többek között a budapesti, gödöllői, drezdai, berlini, müncheni és stuttgarti egyetemen. /László Ferenc: Dr. Csulak Ákos 1929–2002. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Dr. Csulak Ákos /Hátszeg, 1929. okt. 27. – Kolozsvár, 2002. jan. 19./

A Moldvai Magyarság folyóirat decemberi számában közölték a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége RMDSZ-hez intézett felhívását. A Bandinus-kódexről is szó esett a kiadványban, továbbá emlékeztek a 90 esztendeje született Lakatos Demeter csángó költőre (1911–1974). /Moldvai Magyarság/december. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

"Neves tudósok" szorgalmasan gyártják azokat a bizonyítékokat miszerint a csángók nem magyarok. Dumitru Zaharia professzor, miután még azt is kétségbe vonta, hogy magyar népesség, sőt Magyarország is egyáltalán létezik, megállapította, hogy a moldvai csángók — románok. Zaharia immár negyven éve tanulmányozza ezt a kérdést, ami tulajdonképpen — nem is létezik. De hát ha nincs is kérdés, mit tanulmányozott annyi temérdek ideig? Tatár Zoltán szerint a kommunikációs zavar a mindenkori magyar kormányok részéről is megnyilvánult. Nemrég a bukaresti pápai nuncius így nyilatkozott a televíziónak: "Valóban hallottam beszélni egymásközt az apácákat, nővéreket csángóul (!), de imádkozni csak románul imádkoztak, sőt a templomban sem kértek soha magyar nyelvű misét... akkor meg minek erőltetni a magyar oktatást?" A kommunikációs zavarok a magyarok és a magyar csángók között már a reformáció után megkezdődtek, papok hiánya meg nemtörődömség miatt. Amikor nagykésőre a Magyar Tudományos Akadémia megfigyelőket küldött Moldvába felmérni a csángók helyzetét, már csak arra szorítkoznak, hogy megállapítsák: egy halálraítélt népcsoportocska agonizált. Szerencsére vannak Lakatos Andrások, Petrás Józsefek, Duma Andrások, Domokos Pálok, Kallós Zoltánok, Szabó T. Attilák, és még sokan mások, akik a csángókra jellemző konok kitartással végzett munkásságukkal bizonyították a történelmi tényt, hogy léteztek és léteznek a moldvai magyar csángók, anyanyelvükkel (lásd a két kötetes Csángó nyelvatlaszt), hitvallásukkal, gazdag és színes kultúrájukkal, állapította meg a cikkíró. Idézett a Kolozsváron megjelent Világosság" című napilap Magyar tanító jelentése Csángóföldről című cikkéből. Felsőrekettyésen "Amikor először vettem részt a szentmisén, a templomból az egész falunépe hazakísért. Sokan sírtak, éljeneztek. Az ifjúság estére táncba hívott.A gyermekek most már szorgalmasan tanulnak anyanyelvükön. Köszönet érte az MNSZ-nek, Czikó Nándor országgyűlési képviselőnek, Dogariu- Kádár István lelkes csángó titkárnak és Kemenes József brassói tanfelügyelőnek" /1948. jan. 21./ Ugyanabban a lapban, az Újabb magyar tanítókat kérnek Csángóföldre! című cikkben: "Rácz György a MNSZ kp. vb. tagja könyveket vitt a felállítandó csángóiskolák részére. Lészped és Klézse környékén magyar gyermekek olyan tömegesen iratkoztak be a magyar tannyelvű iskolákba, hogy a kinevezett tanítók máris kevésnek bizonyultak. Bákó megye tanügyi főnöke sürgősen újabb tanítókat kér!" /1948. jan. 25./ És még egy idézet: "Hazánkban nem szóbeszéd a népek egyenjogúsága, hirdeti Duma György, a bákó megyei csángók nemzetgyűlési képviselője. " /1948. ápr. 23./ /Tatár Zoltán: Volt csángó, nincs csángó avagy a kommunikáció csődje. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

A Magyar Gallup Intézet felmérést készített a kedvezménytörvény támogatottságával kapcsolatban a magyarországi választópolgárok körében. A felmérésből kiderül, a véleményt kifejtők 53%-a helyeselte a kedvezménytörvényt. Ezen belül 15% kifejezetten helyesli és egyetért a határon túl élő magyarok számára nyújtott kedvezményekkel, míg 38%-a inkább csak helyesli és egyetért azokkal. A másik oldalon a megkérdezettek 27%-a ellenzi a státustörvényt, valamint 20% kifejezetten ellenzi, egyáltalán nem ért egyet a támogatásokkal. A magyar–román miniszterelnöki megállapodással kapcsolatban a megkérdezettek 18%-a úgy vélte, hogy az Orbán-kormány súlyos hibát követett el, a memorandum aláírása a magyar érdekek elárulását jelentette. A válaszadók 32%-a szerint hibás lépés volt a kormány gesztusa, de ez nem jelent különösebb veszélyt Magyarország érdekeit tekintve. Hozzávetőlegesen ugyanennyien, a megkérdezettek 30%-a úgy vélte, hogy a román–magyar megállapodás ésszerű kompromisszum volt, amely lehetővé tette a kedvezménytörvény január elsejével kezdődő életbelépését. Az alanyok 6%-a a megállapodást a magyar külpolitika egyértelmű sikereként értékelte, míg 14%-nak nem volt véleménye. - A megkérdezettek 47%-a aggódik amiatt, hogy a külföldiek tömegesen fognak hivatalosan munkához jutni Magyarországon. Az alanyok 31%-a különösebben nem tart a kisebbségi magyar munkavállalóktól, és 15%-a egyáltalán nem fél a munkaerőpiacon jelentkező esetleges versenyhelyzettől. Az aggódók aránya pártpreferencia szerint változik. Az MSZP-re vagy az SZDSZ-re szavazók 67%-a mondja, hogy aggódik. A még tanácstalan voksolók 51%-a, a FIDESZ-MDF lista támogatóinak viszont csak 27%-a aggódik a tömeges munkaerő-bevándorlástól. Hasonló megosztottság mutatható ki a mintán a miniszterelnöki megállapodás megítélése esetében is. Az SZDSZ támogatóinak 37%-a, az MSZP szavazóinak 31%-a súlyos hibának, a magyar érdekek elárulásának tartja az egyetértési nyilatkozatot. A bizonytalanok közül csupán 15%, míg a FIDESZ-MDF támogatóinak 7%-a osztja ezt a nézetet. A kormánytábor fele (49%) és a bizonytalanok 25%-a ésszerű kompromisszumnak tartja a megegyezést. Minden más szavazó-táborban azok vannak relatív többségben, akik úgy ítélik meg, hogy az aláírás hibás lépés, de nem veszélyezteti komolyan Magyarország érdekeit. A Magyar Gallup Intézet felmérésének a következtetése az, hogy a vélemények egyértelműen a pártszimpatiák szerint oszlanak meg. /Borbély Tamás: Pártpreferenciák szerint változik az Orbán–Nastase megállapodás megítélése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Váljon a tanulás nemzeti létformává címmel jan. 22-én, a Magyar Kultúra Napján kerekasztal-beszélgetést rendezett Berettyóújfaluban a Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület, valamint a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. A fórumon részt vett Halász János, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) politikai államtitkára és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A találkozón Halász János a nemzeti összetartozást erősítő folyamat jelentős állomásaként értékelte a kedvezménytörvényt. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte a kedvezménytörvényt, hogy immár nemcsak az írók, a művészek, hanem a kultúra fogyasztói is közelebb kerülhetnek az egységes magyar kultúrához. Markó jelentős lépésnek tartja, hogy a magyar igazolvány az otthon tanuló erdélyi diákoknak is lehetővé teszi a magyarországi diákkedvezmények igénybevételét. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke közölte: Sződemetert, Kölcsey Ferenc szülőfaluját új nemzeti zarándokhellyé kívánják tenni. Ennek szellemében aug. 8-án Kölcsey születésnapján találkozóra várják a magyar nemzetet az erdélyi településre. A kerekasztal-beszélgetés délután Nagyváradon folytatódott. /Váljon a tanulás nemzeti létformává. Kerekasztal a Magyar Kultúra Napján. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Nagyváradon dr. Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese jelezte: várják a doktori fokozattal rendelkezők jelentkezését. Markó Béla kitért arra, hogy a magyar kultúra egységes. A nemzet fogalmának országhatároktól független megközelítése, amelyet a kedvezménytörvény is tükröz, megoldás lehet nemzeti jegyeink védelmére. Markó Béla hangsúlyozta: a himnuszt a mi ajkunkról senki le nem veheti, a politikának alázattal kell szolgálnia a magyar kultúra örök értékeit. "Az egység a mi különös csodánk, hiába választottak el határokkal, nyelvünk és kultúránk egységes" – fogalmazott. Ennek az egységnek szép példája, hogy Nagyvárad és Berettyóújfalu közösen ünnepelt. Az est fénypontjaként kiosztották az első Magyar Kultúráért-díjat, amelyet nemrégiben a Bihar megyei RMDSZ alapította, hogy megjutalmazhassák azon bihariakat, akik önzetlenül és sokat tettek a magyar kultúráért. /(Balla Tünde): A magyar kultúra napján. Váljon a tanulás nemzeti létformává. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Orbán Viktor miniszterelnök szerint múlófélben van az az országos szinten letaglózó, sokkoló hatás, amit néhány politikai erőnek a kedvezménytörvény kapcsán kifejtett támadása okozott. A kormányfő szokásos szerda reggeli rádióinterjújában úgy fogalmazott, hogy a karácsony időszakára eső ünnepi készülődésbe hasított bele az a támadássorozat, amit nem a kormánnyal, hanem az egész országgal, az ország polgáraival szemben indított néhány politikai erő. Kovács László, az MSZP elnöke a miniszterelnök kijelentésére reagálva elmondta: nem támadták, és nem támadják a jogszabályt, hanem az Orbán–Nastase paktumot kifogásolják, amely szerintük a parlament háta mögött megváltoztatta a törvényt. Orbán Viktor megállapította, hogy az ellenzék indokolatlan félelmet keltett, hogy a magyar kormány rossz döntése miatt esetleg elveszíthetik az állásukat, mert a külföldről érkező munkavállalók kiszoríthatják őket. Orbán Viktor ismételten hangsúlyozta, hogy ebből a szempontból semmilyen romlás nem történt a munkaerőpiacon, és senkinek nincs veszélyben a munkahelye. A miniszterelnök kifejtette: Magyarországon senki sem fogja elveszíteni a munkahelyét külföldiek miatt, ugyanis a kormány kezében vannak azok az eszközök, amelyekkel szabályozhatja a magyar munkaerőpiacot. A kormányfő jelezte: az Országos Munkaügyi Tanács ülésére kötött mandátummal küldték a gazdasági minisztert azzal, hogy a Magyarországon egy időben külföldiek által betöltött álláshelyek száma nem lehet több mint 81 ezer 300. A miniszterelnök elmondta: a Magyar Nemzeti Bank három hét alatt kétszer is csökkentette a jegybanki alapkamatot, ami azt jelenti, hogy az ország mind a munkaerőpiaci, mind pedig a pénzügyi helyzet szempontjából stabil, kiszámítható. A miniszterelnök bízik abban, hogy a jóérzés kerekedik felül, a polgári és nemzeti értékeket fontosnak tartó emberek visszanyerik a nemzeti egység lehetőségébe, megvalósíthatóságába vetett hitüket. Reményei szerint a határon túli magyarok is néhány hét elteltével úgy fogják érezni, hogy ismét egységesen áll mögöttük és mellettük az anyaország. A miniszterelnök szeretné, ha a magyar politikai erők mindegyike visszatérne a nemzeti összefogás politikájához. Szavai szerint vissza lehet térni a nemzeti összefogás politikájához akkor is, ha egy politikai erő egy meggondolatlan akcióval több millió embert sértett meg. /Múlófélben a letaglózó sokkhatás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

A Szabadság részletezte a kedvezménytörvényben foglalt diák- és pedagógus kedvezményeket. A magyar igazolvány mellékleteként kiváltható diákigazolvány, pedagógusigazolvány vagy oktatói kártya. Diákigazolvány igénylésére jogosultak azok, akik a Magyarországgal szomszédos állam közoktatási intézményében tanulói jogviszonyban állnak és magyar tannyelven tanulnak, vagy bármely felsőoktatási intézményében hallgatói jogviszonyban állnak. Pedagógusigazolvány igénylésére jogosultak azok, akiket a Magyarországgal szomszédos állam közoktatási intézményében pedagógusként foglalkoztatnak, és az őket foglalkoztató közoktatási intézményben magyar nyelven tanítanak. Oktatói kártya igénylésére jogosultak azok, akiket a Magyarországgal szomszédos állam felsőoktatási intézményében oktatóként foglalkoztatnak. Az igazolványokat egységes igénylőlapon lehet igényelni, az adott igazolványtípusnak megfelelő rovatok kitöltésével és a szükséges okiratok csatolásával. A diákigazolvány igényléséhez az alábbi okiratok valamelyikét kell benyújtani: az oktatási intézmény által kiállított, az adott tanévre szóló tanulói vagy hallgatói jogviszony-igazolás, az oktatási intézmény által kiállított, az adott tanévre szóló beiratkozási igazolás, csak a felsőoktatási intézmények hallgatói esetében a leckekönyvnek az adott tanév megkezdését igazoló, a felsőoktatási intézmény aláírásával és pecsétjével ellátott oldalának (oldalainak) másolata. A pedagógusigazolvány igényléséhez be kell nyújtani az alábbi okiratok mindegyikét: az adott tanévre vonatkozó, vagy 30 napnál nem régebbi határozatlan időre szóló munkáltatói igazolás, amely igazolja, hogy az igénylő pedagógus jogviszonyban áll egy közoktatási intézménnyel, és ott magyar tanítási nyelven (is) tanít, a szakképzettséget igazoló oklevél másolata. Az oktatói kártya igényléséhez be kell nyújtani az alábbi okiratok mindegyikét: az adott tanévre vonatkozó, vagy 30 napnál nem régebbi határozatlan időre szóló munkáltatói igazolás, amely igazolja, hogy az igénylő oktató jogviszonyban áll egy felsőoktatási intézménnyel, — a szakképzettséget igazoló oklevél másolata. A diákigazolvánnyal járó kedvezmények: 1. Utazási kedvezmények /67,5 százalékos utazási kedvezmény illeti meg vasúton, helyközi autóbuszon, valamint a helyi tömegközlekedésben (pl. Budapesten a BKV járatain). A menetrend szerinti hajóforgalomban, valamint a Budapestet a környező településekkel összekötő gyorsvasút-hálózaton (HÉV) 50 százalékos kedvezményű menetjegy váltható. A levelező tagozatos és távoktatásban résztvevő hallgatók (a továbbiakban: részidős képzésben résztvevő hallgatók) nem részesülnek utazási kedvezményben. 2. Kulturális kedvezmények /A kulturális kedvezményeket biztosító intézmények (pl. múzeumok) jegyzéke a www.om.hu, vagy a www.eduport.hu internet-oldalon tekinthető meg./ 3. Kereskedelmi kedvezmények /A kereskedelmi kedvezményeket biztosító üzletek (pl. könyvesboltok) jegyzéke a Diákbónusz Kht. által kiadásra kerülő tájékoztató füzetben tekinthető meg. A pedagógusigazolvány és az oktatói kártya kedvezményei: 1. Utazási kedvezmények /Magyarországi utazás esetén, magyarországi menetjegyváltással 50 százalékos kedvezményű menetjegy a vasúti közlekedésben./ 2. Kulturális kedvezmények /A kedvezménytörvényben szabályozott kedvezmények (pl. bizonyos könyvtári szolgáltatások ingyenes igénybevétele)/. 3. Szakkönyvvásárlási támogatás /A magyar oktatási miniszter által meghatározott rendben és összegben/. Az érvényesség azon tanévet követő október 31-ig tart, amely tanévre vonatkozóan az igazolásokat kiállították. A pedagógusok és az oktatók minden év júl. 1-től kezdeményezhetik — a megfelelő igazolások bemutatásával — a következő év okt. 31-ig érvényes igazolvány kiállítását. /Hogyan lehet igényelni a diák- és pedagógus (oktatói) kedvezményeket? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Átadta az első pedagógus-, diákigazolványt és oktatói kártyát Pálinkás József oktatási miniszter jan. 23-án Budapesten. Az első pedagógusigazolvány birtokosa Hlavács Mária magyar nyelv és irodalom szakos tanár, a kassai Magyar Tannyelvű Középfokú Ipariskola igazgatóhelyettese, az első oktatói kártyát Mikuska József, a biológia tudományok doktora, az eszéki Josip Juraj Strossmayer Tudományegyetem Pedagógiai Karának egyetemi tanára vette át. Az első diákigazolvány tulajdonosa, Lokodi Csaba, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának másodéves nappali tagozatos hallgatója. Pálinkás József az átadás után az MTI kérdésére elmondta: a környező országokban mintegy 240 ezer diákigazolványra jogosult tanuló és mintegy 30 ezer pedagógus él. A minisztérium várakozásai szerint idén több mint százezer diákigazolványt adnak majd ki. Rámutatott: az okmány hasonlatos az Európában használatos igazolványokhoz, és az az uniós csatlakozás után is megmarad. Amire a magyar diákokat feljogosítja, ugyanazokra a kedvezményekre a határon túliaknak is lehetőséget biztosít majd. /Átadták az első pedagógus-, diákigazolványt és oktatói kártyát. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Udvarhelyszéki értelmiségiek egy csoportja nyilatkozatot adott ki: megdöbbenéssel szereztek tudomást az Udvarhelyi Híradó 2002. január 16-i számában arról, hogy Verestóy Attila szenátor, udvarhelyszéki RMDSZ-elnök nem fogja igényelni a magyar igazolványt, mivel vallomása szerint nem egy ilyen dokumentummal kell igazolnia magyarságát. "Erkölcsileg elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az Udvarhelyszéki Felügyelő Testületben olyan szenátor elnököljön, aki a nemzetünkkel való közösséget ilyen értelemben nem vállalja. Ezért mi, udvarhelyszéki értelmiségiek kérjük az Országos Felügyelő Testületet, hogy a legrövidebb időn belül szíveskedjék kinevezni erre a tisztségre a Kedvezménytörvény szellemiségéhez méltó, azzal azonosuló és azt felvállaló személyt, aki nemzetünk szolgálatában jó példával jár elöl." Az aláírók: Kedei Mózes unitárius lelkész; Hegyi Sándor református lelkipásztor; Albert Sándor református lelkipásztor; Dr. András Zoltán szakorvos; Komoróczy György közíró–nyelvművelő; Lőrincz György író; Dr. Farkas Csaba orvos, RMDSZ-elnök; Fülöp Lajos múzeum igazgató, RMDSZ-alelnök; Székely Attila régész–tanár; Balázs Béla, a Petőfi Sándor iskola igazgatója; Dr. Farkas Sándor RMDSZ városi tanácsos; Dr. Sebestyén Gyula orvos; Szombatfalvi József unitárius esperes. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Bethlenben létezik ugyan magyar általános iskola, de nagyon kevés a gyermek. Magyar könyvet nem lehet kapni a bethleni könyvesboltokban. A Bethlen Egyesület /elnöke Borsos László/ nagyon fontos szerepet játszik a város és környéke művelődési életében és ugyanakkor sokat tesz Bethlen és a környező falvak magyarjaiért. Az egyesület munkája hivatalosan csak 2000 októberében indult be. Terveik között szerepel a helyi Magyar Ház létrehozása. A református egyház által működtetett imaház is fontos összetartó erőt jelent a kisváros életében. /Mészely Réka: Egy kisváros kulturális élete. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Jan. 23-án Kolozsváron, a Phoenix Könyvesboltban megnyitották azt a képzőművészeti tárlatot, amelyet az üzlet kirakatában a Világhírnév internetes hetilap munkatársainak (Soó Zöld Margit, Forró Ágnes, Lészai-Bordy Margit, Horváth Gyöngyvér, Orbán István, Essig Klára, Essig József és Jánosi Andrea) alkotásaiból állítottak ki. A 35. megjelenésénél tartó Világhírnév (www.vilaghirnev.ro) főszerkesztője, Szabó Csaba, elmondta: fórumul szolgálnak azoknak a tollforgatóknak, képzőművészeknek, akik műveiket az egész nagyvilágnak meg kívánják mutatni. Németh Júlia műkritikus premiernek nevezte a kirakat-tárlatot, amely jól ismert művészek alkotásai révén a könyv jegyében, eredeti ötletből született meg. /Ö. I. B.: Rendhagyó kirakat-tárlat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Jan. 24-én ülésezett az RMDSZ legfelsőbb vezetőit tömörítő Operatív Tanács, napirendjén a Szociáldemokrata Párttal való együttműködési szerződés megkötése szerepelt. Markó Béla az RMDSZ jan. 24-i bukaresti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a napokban véglegesítik a protokollum szövegét. A hét végén Slanic Moldován találkozik mindkét politikai alakulat küldöttsége. A kétnapos megbeszélésen mind a kormánypárt, mind az RMDSZ mintegy 20–20 tagú küldöttséggel vesz részt - ez szenátorokból, képviselőkből, önkormányzati tisztviselőkből, valamint több helyi szervezet képviselőjéből áll. A hétvégi találkozón szerepel majd az integrációs kérdések megvitatása, a gazdasági reform felgyorsítása, a tulajdonkérdés tisztázása, a visszaszolgáltatások, valamint az érvényben lévő törvények alkalmazása. A tárgyalások során természetesen külön hangsúlyt fektetünk az egyházi, illetve a tanügyi problémák megoldására - hangsúlyozta Markó. Ugyancsak a kétpárti egyezmény, az Operatív Tanács határozatainak a jóváhagyása lesz az egyik fő témája a febr. 2-ra, Marosvásárhelyre összehívott Szövetségi Képviselők Tanácsának is. /Folytatódnak a tárgyalások az együttműködésről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Romániában a külügy és a belügy eltérően ítéli meg, hogy a Magyarországra utazó román állampolgároknak szükségük van-e egészségügyi biztosításra. Aurel Neagu dandártábornok, a román határrendőrség főparancsnoka jan. 24-én közölte, hogy a Magyarországra utazó román állampolgároktól továbbra is kérik az érvényes egészségügyi biztosítást. Közben Románia és Magyarország 1961-ben kormányközi megállapodást kötött a kölcsönös egészségügyi ellátásról. Cristian Niculescu, a román külügyminisztérium államtitkára a múlt héten azt a választ adta Kerekes Károly Maros megyei képviselőnek a kormányhoz intézett kérdésére, hogy a kizárólag Magyarországra utazó román állampolgároknak nem kell külön egészségügyi biztosítást kötniük, mivel az 1961-ben kötött egyezmény életben van. Ennek ellenére a román határőrök rendületlenül kérik a Magyarországra utazóktól a biztosítást. A biztosításért — a minimális öt napban megszabott időtartamra — 100–130 ezer lejt kell fizetni, a 70. életévüket betöltött állampolgároktól az összeg dupláját kérik. Tavaly az év első tíz hónapjában közel 4,2 millió román állampolgár utazott be Magyarországra. Egy évvel korábban a Magyarországra beutazó összes román állampolgár száma 4,66 millió volt. Idén jan. 20-ig összesen 255 ezer román állampolgár utazott ki az országból. Ez a szám 20 százalékkal kevesebb a tavalyi év hasonló időszakához mérten. Ezzel egy időben közel 23 ezer román állampolgárt fordítottak vissza a határról, mivel nem teljesítették maradéktalanul a kiutazási feltételeket. A legtöbbet - mintegy 16 ezer személyt - a magyar határról fordítottak vissza. /Továbbra is kérik az egészségügyi biztosítást. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Franciaország támogatja Románia NATO-csatlakozását - jelentette ki Alain Richard francia védelmi miniszter, aki román kollegája, Ioan Mircea Pascu meghívására jan. 24-én rövid bukaresti látogatásra érkezett. Richard kifejtette: ő csakis hazája véleményének ad hangot, a többi NATO-tagország álláspontjáról az Észak-atlanti Szövetség bővítésével kapcsolatban nem nyilatkozott. /Románbarát franciák. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Ion Iliescu elnök szerint a kedvezménytörvény végrehajtásáról aláírt román–magyar egyetértési nyilatkozat mindkét ország számára jó dolog. Az államfő a Jurnalul Nationalban megjelent interjújában az egyezményt követő magyarországi vitát illetően úgy vélekedett, hogy ez elsősorban a választási harc része. A magyar kormány válasza világos: annyian vállalhatnak majd munkát, amennyi munkahely van. Ez a gyakorlat érvényes más országokban is — mondta. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) szerint ellentétes a magyarországi munkavállalók érdekeivel a román munkavállalók magyarországi foglalkoztatásáról kötött megállapodás. Az MSZOSZ elnöksége többek közt követeli a magyarországi munkahelyek, a munkaerő-piac, a bérek és a munkakörülmények védelmét. Követeli, hogy ne lehessen külföldieket a magyar munkavállalókénál alacsonyabb béren foglalkoztatni, tiltakozik az ellen, hogy a munkavállalók helyi alkupozícióját a külföldiek foglalkoztatásával lerontsák. /Iliescu a magyar–román egyezményt védi. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./