A Magyarországon munkát vállaló külföldiek száma idén nem haladhatja meg a 81 ezer 320-at — közölte a kormány ez ügyben hozott döntését Borókai Gábor. Idén legfeljebb annyi külföldi vállalhat munkát Magyarországon, ahány betöltetlen állás volt 2001-ben az országban. Az a fajta riadalomkeltés, amely több tízmillió román, ötvenmillió ukrán, egymilliárd indiai, vagy 1,2 milliárd kínai magyarországi munkavállalásáról szól, teljeséggel megalapozatlan — fogalmazott Borókai Gábor. Leszögezte: a kormány tartja magát ahhoz a megállapodáshoz, amelyet Romániával aláírt, az említett keretszámon belül a Romániából jelentkezők között nemzetiségi alapon a hivatalos szervek nem tesznek különbséget. /Idén a Magyarországon munkát vállalók száma nem haladhatja meg a 81 ezret. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

Kovács László, az MSZP elnöke szerint a kormányoldal nem bízik a saját választási győzelmében, ezért bekészített egy időzített bombát, hiszen a következő kormánynak okoznak majd gondot a román–magyar megállapodás alapján a tavaszi–nyári időszakban az országba áramló román vendégmunkások. Kijelentette: a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos román–magyar megállapodás aláírása a törvényhozói szándékot tekintve négy helyen, a konkrét szövegszerűséget figyelembe véve három helyen módosította a jogszabályt, a magyar munkavállalók, illetve a határon túli magyarok hátrányára. - Ez a parlament jóváhagyása nélkül történt, ami ellentétes az alkotmányos renddel - fűzte hozzá a pártelnök. /MSZP: Időzített Fidesz-bomba. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

A Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum lezártnak tekinti a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos belpolitikai vitát - derült ki a két kormányzó magyarországi párt frakcióvezetőjének jan. 15-i budapesti közös sajtótájékoztatóján. Szájer József, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője hangsúlyozta, hogy a kedvezménytörvény kapcsán megkötött román–magyar miniszterelnöki megállapodás semmiképpen sem vet fel alkotmányossági aggályokat. Mint mondta, jogászként ő szégyelli magát Kovács László szocialista pártelnök helyett, a politikus kedvezménytörvény kapcsán megfogalmazott jogi fejtegetései miatt. Balsai István, az MDF frakcióvezetője a sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy 1988-ban, közvetlenül a rendszerváltozás előtt a baloldal fehérterrorral riogatott. Azután — mint mondta — folytatták a félelemkeltést a kereszténykurzus, az antiszemitizmus és a Horthy-rendszer restaurálásának vádjával. A politikus elképesztőnek nevezte, hogy az ellenzék egy része olyan területet tett most demagógiájának részévé, amely a nemzetpolitika alapját képezi. /Lezárult a státusvita? Fidesz–MDF közös sajtótájékoztató. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

Az uniós vízumkényszer feloldása nyújtotta lehetőséget a románok nagy többsége egyelőre arra használja, hogy munkát keressen magának külföldön. A legtöbb román Olaszországba, Spanyolországba és Németországba utazott. Idegenforgalmi szakértők véleménye szerint 80 százalékuk azzal a céllal indult útnak, hogy feketén munkát vállaljon. - A feketemunkát a kormány természetesen nem ösztönzi, de azt nagyon jónak tartja, ha minél több román vállal külföldön munkát, mivel ez az egyik módja az országon belüli munkanélküliség csökkentésének — jelentette ki Marian Sarbu munkaügyi miniszter. Elmondta, hogy tavaly a munkaerő exportja nyomán 1 milliárd dollár áramlott be Romániába. A tárca reményei szerint ez az összeg az idén jelentősen meghaladja majd az 1 milliárd dollárt. Romániának jelenleg Németországgal, Svájccal, Magyarországgal és Luxemburggal van kétoldalú munkavállalási megállapodása. A miniszter szerint előrehaladott állapotban vannak azok a tárgyalások, amelyeket a román kormány hasonló egyezményekről folytat Spanyolországgal, Olaszországgal és Franciaországgal. A reménye szerint hamarosan megállapodás születhet Portugáliával és Görögországgal az idénymunkásokról. /Sarbu: A kormány ösztönzi a külföldi munkavállalást. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

A román nyelv védelméért közel félezren tüntettek jan. 15-én Kolozsváron, a polgármesteri hivatal által szervezett tiltakozó megmozduláson. A tüntetők felháborodásukat fejezték ki az orosz nyelv tanulmányozását Moldova Köztársaságban kötelezővé tevő rendelet miatt. Tiltakozásukat levélben összegezték, amelyet Vasile Soporan prefektusnak nyújtottak át. A tüntető tömeg által hordozott transzparenseken többek között az alábbi jelszavakat szerepeltek: "Le Moldova Köztársaság oroszosítási politikájával", "Besszarábiai románok! Veletek vagyunk az oroszosítás és elnemzetietlenítés elleni harcban", "Dicsőség a román nyelvért a Dnyeszternél elesett románoknak", "Éljen a román nyelv, a románság keleti pajzsa". – A Moldova Köztársaságban jan. 15-től kezdődően lépett életbe az orosz nyelv tanulását kötelezővé tevő rendelet. A kolozsvárihoz hasonló tiltakozó akciókról Románia más városaiból is érkeztek hírek. /Moldovai testvéreikért tüntettek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

Adrian Nastase kormányfő legutóbb azt a nyilatkozatot tette, hogy, ha Magyarországon rosszhiszeműen próbálják alkalmazni a nemrég aláírt román–magyar megállapodást, akkor kilátásba helyezik a területi információs irodák működésének betiltását. Az RMDSZ vezetői határozottan cáfolták, hogy erre vonatkozóan a prefektúrák írásos utasítást kaptak volna, hangsúlyozva, hogy a miniszterelnök kijelentései feltételes módban hangzottak el. Adrian Nastase kijelentésére reagálva Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: a szövetség azonnal felvette a kapcsolatot a miniszterelnök közvetlen munkatársaival és magyarázatot kért a kijelentéssel kapcsolatban. Takács tájékoztatása szerint a nyilatkozat nyomán a szövetség vezetőinek több esetben is azt jelezték, hogy egyes prefektusok Nastase feltételes módban elhangzott kijelentését kész ténynek vették. - Meg szeretném nyugtatni a közvéleményt, hogy a román–magyar megállapodás érvényes, az információs irodák tevékenységét nem tilthatják be— mondotta Takács Csaba. Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint Nastase kijelentése sem jogilag, sem politikailag nem elfogadható, hiszen a területi irodák tevékenysége a román–magyar megállapodásban rögzítettek szerint zajlik. /Papp Annamária: Nem tilthatják be az információs irodákat. Január 21-től várják az érdeklődőket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

Megszületett Adrian Nastase és Orbán Viktor miniszterelnök megegyezése a kedvezménytörvény alkalmazása tekintetében. A magyarországi ellenzéki pártok azt jósolták, hogy Magyarországot húszmillió román munkavállaló lepi majd el. A cikkíró, Fodor Sándor szerint a kormánypárti politikusok ahelyett, hogy józan érvekkel cáfolták volna a képtelen állítást, siettek odakacsintani a választóknak: nem kell ám félni a román áradattól, sejtetve, hogy Magyarország úgysem teljesíti majd következetesen a megegyezésben ráháruló kötelezettségeket. /!/ Fodor szerint érthető, ha ezek után Adrian Nastase miniszterelnök kormánybizottságot hozott létre, amelyik figyelemmel kíséri majd az egyezség magyar fél általi tiszteletben tartását. /Fodor Sándor: Kevesebb szóval! = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./Megdöbbentő ez a cikk, szó sem volt arról, hogy Magyarország nem teljesíti kötelezettségét!

A kolozsvári önkormányzati képviselők jan. 15-én tartott kibővített frakcióülésén egyetértettek azzal, hogy szükséges a Mátyás-szobor, de nem Funarral. Boros János alpolgármester leszögezte: amíg Funar a polgármester, addig nem szabad beleegyezni a Mátyás-szobor helyreállításába. /Kiss Olivér: Mátyás-szobor: Helyreállítani, de nem Funarral. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

Az Erdélyi Református Egyházkerület újabb pert indított a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum, a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség és a kolozsvári városi tanács ellen a Református Kollégium volt Farkas utcai épületének visszaszolgáltatásáért. Előzőleg az Alkotmánybíróság semmi kifogásolnivalót nem talált az iskolaépület visszaszolgáltatásáról rendelkező sürgősségi kormányrendeletben és azt alkotmányosnak minősítette. A jogszabály felülvizsgálata a kolozsvári tanács kérésére történt, amely megpróbálta megakadályozni az épület visszajuttatását a református egyháznak. P. A. M.: Újabb per a Református Kollégium visszaszerzésére. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

Bodor Ádám: A börtön szaga - válaszok Balla Zsófia kérdéseire című könyvéért kapta megosztva a Magyar Irodalmi Díj 2001. évi jutalmat jan. 14-én Budapesten; a másik díjazott munka a Hollóidő című regény lett, ám szerzője, Szilágyi István nem jelent meg és nem vette át a Magyarország Európában Alapítvány elismerését. Göncz Árpád, a Magyarország Európában Alapítvány elnöke közölte: a testület a múlt héten a Népszabadság cikkéből értesült arról, hogy a Kolozsvárott élő író, Szilágyi István nem fogadja el a díjat. Göncz Árpád elmondta: a testület úgy határozott: tíz legméltóbbnak tartott fiatal erdélyi írónak teremt lehetőséget arra, hogy Magyarországon tanulmányúton vehessen részt, találkozhasson többek között anyaországi írókkal és kiadók képviselőivel is. Az erre vonatkozó levelet az ünnepségen adta át Göncz Árpád Péntek János professzornak, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága Erdélyi Tagozata elnökének. A Magyarország Európában Alapítványt 2000-ben tíz piacvezető cég hozta létre. /Átadták az idei Magyar Irodalmi Díjat. Szilágyi István nem vette át az elismerést. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ Szilágyi István elmondta, nem a díj ellen tiltakozik, hanem az eljárást, azaz az odaítélés módját kifogásolja. "Nincs szó sértődöttségről vagy megbántottságról, csupán arról, hogy a Kossuth-díj után ezt a megosztott díjat méltánytalannak éreztem." /Botházi Mária: Szilágyinak nem kellett a díj. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) személyiségsérelem elkövetése miatt polgári pert indított Duray Miklós, a Magyarok Világszövetsége korábbi elnökségi tagja ellen. Az MVSZ peres úton kíván elégtételt szerezni a Duray Miklós ellen, mert a korábbi tisztségviselő "a legképtelenebb nyilatkozataival sorozatosan rágalmazta a szövetséget". A Magyarok Világszövetsége nyilvános megkövetést és ötmillió forint kártérítést követel Duray Miklóstól. /Beperelte Duray Miklóst az MVSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

Különleges, a korrupció elleni küzdelmet szolgáló országos hatáskörű ügyészség létrehozását döntötte el Romániában a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetősége. Az SZDP-politikusok azt követően hirdették meg a korrupció elleni harcot az idei év egyik legfontosabb feladatának, hogy Bukarest mind a NATO, mind az Európai Unió illetékeseitől egyértelmű figyelmeztetést kapott: az országban uralkodó és a politika A kormányzati munka hatékonyságának érdekében az SZDP vezetése azt javasolta, hogy négy megyében váltsák le a kormányt képviselő prefektust. Tervbe vették az államtitkárok számának csökkentését. A román kormányzatban jelenleg 80 államtitkár van. /Harcot indít az SZDP a korrupció ellen. Veszélyben Románia integrációja? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Bukarestben, a képviselőház helyi közigazgatási bizottságában az SZDP-képviselők visszautasították a Demokrata Párt azon kezdeményezését, amely szerint a jelenleg tisztségben levő helyi tanácsosoknak kötelezően választaniuk kell önkormányzati mandátumuk, illetve a polgármesteri hivatalok hatáskörébe tartozó közüzemek vezető tanácsában elfoglalt pozícióik közt. A demokraták javaslata ellen szavazott az RMDSZ bizottsági tagja is. A DP szerint amennyiben a kormánypárt komolyan gondolja a korupció elleni harcot, támogatnia kellett volna a kezdeményezést. /Szemfényvesztés az egész — véli az ellenzék. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Jan. 16-án újra tanácskozott az RMDSZ és az SZDP tárgyalóbizottsága a meghosszabbítandó együttműködési szerződés előkészítéséről. Megegyeztek: 5–5 tagú felügyelő bizottságot hoznak létre, amelyik hetente elemzi a szerződésben foglaltak tiszteletben tartását. A találkozó után Markó Béla és Viorel Hrebenciuc a sajtónak nyilatkozva elmondták: kidolgozták az együttműködés meghosszabbítása érdekében folytatott tárgyalások ütemtervét, felvázolták az idei együttműködési szerződés prioritásait illetve annak fontosabb fejezeteit. Ezek: a két alakulat politikai kapcsolata, a parlamenti csoportok együttműködése, a kormány támogatása az idei célkitűzések megvalósítása érdekében, a helyi szinten való együttműködés, valamint a szerződés monitorizálási rendszerének kidolgozása. Markó Béla kifejtette: a protokollum tartalmazni fogja a 2001-es együttműködés során meg nem valósult pontokat is, külön hangsúlyt fektetve az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására, a területi fejlesztésre, a decentralizációra, a kisebbségi jogok tiszteletben tartására, ezen belül az állami magyar nyelvű felsőoktatás bővítésére. A tárgyaláson szó esett két független intézmény létrehozásáról. Az egyik a kisebbségek helyzetét tanulmányozó intézmény lenne, amelynek létesítésére vonatkozóan már létezik egy régebbi kormányrendelet, a másikat pedig a diszkrimináció visszaszorítása érdekében hoznák létre. Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke szerint az új együttműködési megállapodásban az RMDSZ a többi között vállalja: közbenjár a külföldi magyar közösségeknél azért, hogy támogassák Románia meghívását a NATO-ba. Ezzel szemben az SZDP egyebek között vállalja, hogy az év végéig véglegesítik a vissza nem szolgáltatható ingatlanokért járó kárpótlásról és az elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásáról szóló jogszabályokat. /(Ú. I.): Körvonalazódik az RMDSZ–SZDP együttműködés. Intézmények kisebbségkutatásra és a diszkrimináció visszaszorítására. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./ Toró T. Tibor képviselő szerint a protokollumnak tartalmaznia kellene a közösségi autonómiát, a párbeszéd megkezdését a kulturális önrendelkezésről. Az ezzel kapcsolatos ütemterv elmulasztása kizáró jellegű is lehetne – vélte a Reform Tömörülés elnöke. Szintén kizárólagos tényezőként sorolta Toró a csángók anyanyelvi oktatáshoz való jogát. Prioritások között említette az egyházi ingatlanok kérdését, valamint a települések önkormányzati autonómiájának szavatolását. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint elsősorban a tavalyi "restanciákat" kell tartalmaznia a megállapodásnak, ezúttal meghatározott határidőkkel. A szenátor prioritásként jelölte meg a kolozsvári Babes–Bolyai-egyetem magyar vonalának megerősítését, az elfogadott törvények maradéktalan alkalmazását, keretmegállapodás aláírását az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, a kisebbségkutató intézet működtetését, vezető beosztásokat az állam fontos intézményeiben. Vekov Károly képviselő jónak látná, ha a "sokszínű RMDSZ-t sokszínű tárgyalóbizottság" képviselné. A képviselő prioritásai között szerepel az egyházi és közösségi tulajdon visszaszolgáltatása, a kolozsvári és marosvásárhelyi egyetem magyar vonalának a bővítése, a kolozsvári Zeneakadémia magyar tagozatának létrejötte, a magyar tanerők alkalmazása a kolozsvári mezőgazdasági főiskolán. Székely Ervin képviselő fontosnak vélte, hogy a kormánypárt egyeztessen törvényhozási terveiről a szövetséggel. /Elvárások, vélemények. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

Dan Brudascu nagy-románia párti képviselő "a magyar revizionizmus és szélsőségesség támogatásával" vádolta a kolozsvári Állami Magyar Operát és Színházat. A képviselő felhívta a figyelmet: annak ellenére, hogy a két intézmény anyagi támogatásban részesül a román állam részéről, repertoárjukban mégsem lelhetők fel román szerzők művei. Sőt, mi több, az RMDSZ- és a budapesti rendelkezéseket végrehajtva, a régi hungarista ábrándokat kergető műveket visznek színpadra, valamint székelyföldi és magyarországi turnékat szerveznek, fenntartva a nemzeti-soviniszta érzelmeket. Dan Brudascu kérte a Művelődési Minisztériumot, hogy "2002 januárjától szüntesse be a két intézmény anyagi támogatását". Simon Gábor, az opera igazgatója leszögezte: hivatalosan nem reagál erre a "förmedvényre". Szerinte emögött az a két volt operatag áll, László Róbert és Hár Éva, akiknek felbontotta a munkaszerződésüket, és akik emiatt megígérték, hogy minden eszközt felhasználnak a bosszúra. Először Gheorghe Funart keresték meg, ennek következtében kiszálltak a pénzügyi ellenőrök és a gazdasági rendőrök, akik bevallottan ezért jöttek az intézményt ellenőrizni. Majd megkeresték Dan Brudascut, aki egy november elsejei keltezésű kísérőlevélben a két ex-tag panaszlevelét elküldte a minisztériumhoz, kérve az ügy kivizsgálását. Tompa Gábor, az Állami Magyar Színház igazgatója nevetségesnek tartotta, hogy most már mindkét szélsőség vádolja a színházat. Tompa tiltakozott, hogy egy kalap alá vegyék a két intézményt, hiszen - az épületen kívül - nincs semmi közös a műsortervben. /Köllő Katalin: Nagy-Romániás támadás a magyar színház és opera ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Színházi vita Az Országos Színházi Szövetség, az Uniter "meglepődve követte a Szabadság című kolozsvári magyar nyelvű napilap által Tompa Gábor rendező, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója ellen indított kampányt". Boszorkányüldözésről van szó. Tompa Gábor a romániai hazai színházi mozgalom kiemelkedő, európai szinten is elismert személyisége. Az Uniter szerint az alkotói szabadság elleni támadásról van szó. Tompa Gábor mellett az UNITER is kiáll. /Az Országos Színházi Szövetség megvédi Tompa Gábort. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi és Matematikai Szakosztálya közleményeinek tavaly megjelent 10. száma sok értékes munkát közölt harminchat szerző tollából. /Múzeumi Füzetek/10. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Elhunyt Mátyás József (1930-2002) festőművész, aki a hatvanas évek elején alakította ki balladisztikusan poétikus, expresszív grafikai-festői világát, írta róla Németh Júlia. /Németh Júlia: Mátyás József (1930-2002). = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./Mátyás József (Csíkcsekefalva, 1930. jún. 27. – Déva, 2002. jan. 15.)

Jan. 17-én a Ion Iliescu államfő úgy nyilatkozott: Romániának jó esélyei vannak arra, hogy az év végi prágai NATO-csúcson meghívják a csatlakozásra. Iliescu úgy vélekedett: ennek érdekében elengedhetetlenül szükséges valamennyi állami intézmény közös fellépése mind bel-, mind pedig külföldön, külön hangsúlyozva a parlamenti pártok közti ilyen irányú együttműködés jelentőségét is. Az államfő szerint a kormánynak prioritással kell kezelnie a hadsereg reformjának, a többi NATO-országgal való katonai együttműködésnek, a román társadalom negatív jelenségei, mindenekelőtt a korrupció megfékezésének a kérdését. Iliescu februárban Washingtonba készül, ahol szintén Románia NATO-csatlakozásának támogatását igyekszik megnyerni, és mindenekelőtt erről lesz szó Aleksander Kwasniewski lengyel államfő, illetve Costas Simiti görög miniszterelnök tervezett bukaresti látogatásán is. Iliescu bizakodik abban, hogy mind az Egyesült Államok, mind pedig a másik két NATO-tag, Lengyelország és Görögország Románia felvétele mellett szavaz. Kijelentette: nemsokára román-bolgár-görög, illetve román-bolgár-török hármas találkozóra is sor kerül. Adrian Nastase kormányfő szerint Románia NATO-csatlakozásának folyamata tele lesz előre nem látható akadályokkal. /Román NATO-csatlakozási remények Nastase: Rögös út áll előttünk. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete közleményében tiltakozott az ellen, hogy "az elmúlt napokban egyes magyarországi politikai pártok és személyiségek, újságok és televíziós csatornák összehangolt lejáratási kampányt indítottak a szomszédos államokban élő magyarokról szóló kedvezménytörvény ellen". A közlemény szerint a kampányt támogatók "tömeghisztériát akarnak kelteni, hogy szembeállítsák az anyaországi magyarokat a határokon túlra szakadt kisebbségi sorsban vergődő magyarokkal. Hamis, csúsztatott adatokkal és félrevezetéssel rémképeket akarnak kialakítani az anyaországi munkavállalók soraiban, romboló idegengyűlöletre buzdítják a lakosságot, hogy szűkkörű politikai érdekeiket érvényesíthessék." A szerzők felhívással fordulnak az anyaországi közvéleményhez és a határokon túli magyar közösségekhez, arra kérve őket, hogy "utasítsák vissza ezt a lejáratási propagandát, és álljanak ki a magyar országgyűlés által elfogadott törvény maradéktalan végrehajtása mellett." A Szilágy megyei állásfoglalást megelőzően Kovászna megyében 23 közéleti személyiség nyílt levélben fejezik ki elégedetlenségét a kedvezménytörvénnyel szemben kifejtett kampány miatt. Közleményükben arra kérték a magyarországi sajtót, hogy biztosítson teret a határon túli magyarok véleményének is ebben az ügyben. /Erdélyi magyarok tiltakozása a státustörvényt lejárató magyarországi kampány ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

A Szövetség Romániáért Párt (SZR) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) közötti fúzióra jan. 19-én kerül majd sor. Többen úgy értékelik, hogy az sokkal nagyobb hátrányt jelent majd a liberálisok számára, mint ahogyan azt Valeriu Stoica pártelnök elképzeli. /Összeolvadás előtt az NLP és az SZR. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Dan Brudascu /Nagy-Románia Párt/ képviselő szerint Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök között a kedvezménytörvényről kötött megállapodás porhintés, hiszen a magyar hatóságoknak esze ágában sem áll betartani az aláírt dokumentumot. Brudascu szerint az utóbb időben több romániai roma képviselőt Budapestre hívtak annak érdekében, hogy meggyőzzék őket: a márciusra tervezett népszámlálás során vallják magukat magyarnak. — A roma képviselőknek több milliárd forintot ígértek azért, hogy a romániai cigányok magyarnak vallják magukat. Dan Brudascu arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, a Nagy-Románia Párt monitorizálni fogja az RMDSZ tevékenységét. Heti rendszerességgel tájékoztató dokumentumot szerkesztenek, amelyet a különböző európai fórumoknak is elküldenek. /K. O.: Brudascu: Romákat fizetett le Budapest. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

A Monitorul de Cluj szerint jan. 21-én, a Kolozs megyei információs iroda megnyitása alkalmából a polgármesteri hivatal különleges intézkedéseket akar tenni. "A megyei RMDSZ székháza elé tojással és paradicsommal felfegyverkezett kolozsvári polgárok tömegét szeretné felsorakoztatni Gheorghe Funar polgármester, hogy híveivel magyarellenes szlogenekkel fogadja az igazolványért folyamodókat" — véli a Monitorul. Az újság szerint a tüntetők nem zárják ki az RMDSZ székhelyét körülvevő kerítésnek román nemzeti színekre való bemázolását sem. Teodor Pop-Puscas, a kolozsvári rendőrkapitányság vezetője közölte, a hatóságok csak abban az esetben hoznak megelőző intézkedéseket, amennyiben valaki jelentést tesz a jan. 21-re időzített tiltakozásról. /B. T.: Funar az infoirodák ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Hosszú ideig Kolozsváron, a Munka út egyik kiskocsmájának ajtaján tábla lógott, amely a romákat kitiltotta a helyiségből. Igaz, kirekesztéssel senki nem törődött, hiszen addig is, azóta is a törzsvendégek zöme cigány. Miután a helyi román sajtó megszellőztette a rasszista feliratot, a tábla eltűnt. A Transilvania Jurnal értesülései szerint Kolozsvárra érkeztek a különböző roma szervezetek képviselői, hogy kivizsgálják az ügyet. A Hivatalos Közlönyben még nem közölt 2000/137-es kormányrendelet értelmében 500 000-től 2 millió lejig terjedő pénzbírsággal sújthatók a különböző rasszista megnyilvánulások elkövetői. /Tóth János: Rasszista felirat az Irisz telepen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Az Erdélyi Református Egyházkerület kiadványa /Az Építő egyház, Kolozsvár, 2000/ feltérképezte az Erdélyi Református Egyházkerületnek a 89-es változást követően épített ingatlanjait: templomokat, imaházakat, parókiákat, gyülekezeti házakat, beteggondozó központokat, ifjúsági házakat. Szabó Tamás fotóművész felvételei mellett rövid kísérőszöveg számol be arról: mikor készült az épület, ki volt ebben az időben a gyülekezet lelkipásztora, gondnoka, mekkora a gyülekezet lélekszáma, illetve milyen külső segítség érkezett az építkezéshez. /Sándor Boglárka Ágnes: Épít az egyház. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Színházi vita Legutóbb a bukaresti Adevarul napilap jan. 17-i számában megvádolta a Szabadságot, hogy hadjáratot indított volna Tompa Gábor színházigazgató ellen, akit azzal vádolna, hogy nem folytat kellőképpen magyarbarát politikát. A Szabadság nem kezdeményezett vitát színházügyben, és semmilyen kampánynak nem kiszolgálója, szögezte le Balló Áron főszerkesztő. A Szabadság pusztán teret adott azoknak a hangoknak, amelyek közérdekű kérdésekkel foglalkoztak. /Balló Áron: A Szabadság és a színházi vita. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Színházi vita A Polgári Publikum Egyesület Intézőbizottsága, melyet legitim módon választottak meg 2001. dec. 8-án Kolozsváron a "Honnan és hová, kolozsvári Magyar Színház?…" nyilvános vitafórum részvevői, az utóbbi napokban megjelent sajtóhírek kapcsán tiltakozást hozott nyilvánosságra. Sértőnek tartják az Országos Színházi Szövetség (UNITER) azon kijelentéseit, miszerint a vitafórum egyféle "fekete misére" emlékeztető jelleget öltött volna. Senki, sehol nem minősítette Tompa Gábor rendezői munkásságát, hanem igazgatói rátermettségét kérdőjelezték meg. Senki nem kívánja cenzúra bevezetését. Felháborítónak tartják Tompa Gábor igazgató rosszindulatú kijelentéseit, aki összekapcsolta Dan Brudascu nagy-romániás képviselő színházat érintő támadásait azt őt ért bírálatokkal. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Jan. 18-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa (TEKT), amelyen a kedvezménytörvény romániai alkalmazását érintő gyakorlati kérdésekről tárgyaltak. Ezt követően Markó Béla szövetségi elnök beszámolt a kormánypárttal folytatott tárgyalásokról. Az oktatás terén a kormánypárt ígéretet tett magyar karok, tanszékek létesítésére a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen, a Gheorghe Dima Zeneakadémián, az agrártudományi egyetemen, illetve a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen. Ígéret van arra, hogy a pedagógusok leépítése nem fogja befolyásolni a beiskolázási számokat, a magyar osztályok száma emiatt nem fog csökkenni. Az RMDSZ kérte: rendezzék az egyházi iskolák helyzetét, a meglévő felekezeti iskolákban ne csak egyházi tantárgyakat lehessen tanítani. A rendőrök jogállását szabályozó törvényben rögzíteni fogják, hogy ott, ahol valamely kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot, a rend őrei között legyen olyan, aki ismeri az illető kisebbség nyelvét. Az RMDSZ indítványozta az igazságszolgáltatásban való anyanyelvhasználat alkalmazását is, és arányos képviseletet kért a különböző kulturális, belügyi, igazságügyi stb. intézményekben is. Ami az egyházi ingatlanok helyzetét illeti: a kormánypárt azt ígérte, 2002. folyamán a parlament elfogadja az RMDSZ által előterjesztett törvénytervezetet, amelyet még ebben az évben életbe is léptetnek. Szóba került a zászló- és himnusz-ügy is, az RMDSZ kérte a jelenlegi jogszabály módosítását-kiegészítését, amelynek ki kell térnie a kisebbségi szimbólumok használatára is. Kónya-Hamar Sándor szerint az egyezményben a kormány képviselőinek fel is kell vállalniuk a kolozsvári Főtér helyzetének megnyugtató rendezését, beleértve Mátyás király szobrának restaurálását is. /Sz. K.: RMDSZ igények, SZDP ígéretek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

Vasile Soporan, Kolozs megye prefektusa szerint a kedvezménytörvény alapján létrehozandó irodák ügyében mérvadónak az Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar kormányfő által kötött megállapodásnak kell lennie. — A megállapodásban nem szerepel az, hogy az RMDSZ székházaiban tájékoztató irodák működjenek. A dokumentációt a magyar főkonzulátuson kell majd leadni. Tárgyaltam az RMDSZ egyik magas rangú tisztségviselőjével, aki arról biztosított, az érdeklődők az RMDSZ székházakban csupán útbaigazítást kapnak. Az említett tisztségviselő azt ígérte, Kolozs megyében nem hoznak létre információs irodát. Mint ismeretes, a múlt heti videokonferencián Adrian Nastase kormányfő arra kérte a prefektusokat, ne tegyék lehetővé az irodák létrehozását. /Soporan: Csupán útbaigazításról volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

Jan. 21-én országszerte megnyílnak a státustörvény romániai végrehajtásában segítséget nyújtó információs irodák. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta, a református egyház hívei az egyházközségeken keresztül kérhetik a tagsági igazolást, amit a helyi lelkipásztor vagy főgondnok aláírásával igazol. Szabó Árpád unitárius püspök kijelentette, hogy az igazolást az összes unitárius egyházközség lelkészi hivatalában kiállítják. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke, Csép Sándor elmondta: a MÚRE tagjai a területi megbízottakon keresztül igényelhetik a szervezet tagsági igazolványát. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke, Sebestyén Csaba elmondta: az RMGE jelenleg 13 megyében tud igazolást kibocsátani tagjai számára. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke kérdésünkre beszámolt arról, hogy az érdeklődök az EMKE területi szervezeteihez, valamint annak társ- szervezeteihez fordulhatnak igazoló bizonylatért. /Folytatódik a magyar igazolványt igénylők előjegyzése.Tagsági igazolás RMDSZ-től, egyháztól vagy civil szervezetektől. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./