"Erdély magyar nyelvű közszolgálati televíziójának fóruma zajlott le Kolozsváron. Bardócz Sándor, a Kolozsvári Közszolgálati Televízió osztályvezető szerkesztője ismertette azokat a munka körülményeket, melyek között 12 főállású munkatársával kénytelen 15 megyében dolgozni. 13 év alatt 587 települést kerestek fel. A megyeszékhelyeken, városokban, községközpontokban évente többször is forgattak. Sok helységben, ahol fizikailag jelen van a Kolozsvári Televízió, nem nézhetők a műsoraik. Arad és Temes megyében a Temesvári Körzeti Stúdió műsorai láthatók. Kovászna megyében még mindig nem oldódott meg a regionális műsorok sugárzása. Marosvásárhelyen előkészületek folynak egy újabb területi stúdió beindítására. A kolozsvári szétszabdalt 225 perces adáshoz ha hozzáadjuk a temesvári és bukaresti magyar adások perceit, akkor ez a romániai közszolgálati televíziók összadásidejének a 3,5%-át teszik ki. Az RMDSZ médiapolitikáját Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke ismertette. A kisebbségi közösséget megillett az anyanyelv nyilvános használatának joga. Az RMDSZ programjába vette azt, hogy egész napos magyar nyelvű rádiózási és televíziózási lehetőséget biztosítson a magyar közösségnek. Nem lehet lemondani arról, hogy a romániai magyar közösségnek saját médiaintézményei legyenek. A Communitás Alapítványon keresztül az idén 3 milliárd lejt sikerült pályázati úton szétosztani főleg a romániai magyar nyelvű írott sajtónak. Szerinte nem jelentene gondot a kolozsvári stúdió számára, ha Marosvásárhelyen is beindulna egy magyar nyelven sugárzó területi stúdió. Az RMDSZ-nek független sajtót kell támogatnia. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke figyelmeztetett, hogy az egész napos erdélyi magyarnyelvű televíziózás ötletét ő indította el, ami a jelek szerint továbbra is csak ötlet marad. Márton Árpád háromszéki képviselő elmondta: a romániai magyarságnak joga egy közszolgálati és magántévéhálózat kiépítésére. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke arról a változásról számolt be, ami az utóbbi időben a rádió és a televízióadásokban végbement. Ahhoz, hogy a nézői elvárásoknak eleget tudjon tenni azokat az illetőknek figyelembe, kell vennie. /Csomafáy Ferenc: Erdély magyar nyelvű közszolgálati televíziójának fóruma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./"

"Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke cáfolta azokat a kijelentéseket, amelyeket a Krónika, illetve a Cotidianul bukaresti román lap tulajdonított neki, miszerint helyteleníti, hogy az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának elnöki tisztét Markó Béla, az RMDSZ elnöke látja el. Az MTI-nek adott nyilatkozatában Pomogáts Béla tiltakozott amiatt, hogy olyan kijelentéseket tulajdonított neki a romániai sajtó, amelyek el sem hangzottak. /Pomogáts Béla cáfol. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke leszögezte, hogy ő maga tettem fel a kérdést Pomogáts Bélának: mi a garancia arra, hogy nem politikai alapon kerül szétosztásra az az összeg, amit a budapesti kuratórium Erdélybe irányít át? Ezzel kapcsolatban mondta el Pomogáts Béla: nem ért egyet azzal, hogy az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma kizárólag politikusokból áll, és Markó Béla szövetségi elnök vezeti a testületet. Majd azt is elmondta, hogy nyilvánvaló: a végső döntéseket nem a romániai testület, hanem a budapesti nagy kuratórium hozza meg. Ha ő azt fogja tapasztalni, hogy az RMDSZ belső ellenzékéhez közel álló pályázók folyamatosan kedvezőtlen elbírálásban részesülnek, ha kizárólagosság érvényesül az egyik oldal részéről, akkor kész lesz ezt Budapesten korrigálni. /Mondta? Nem mondta? Pomogáts Béla neki tulajdonított kijelentést cáfol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"A Varadinumot indító nyitóünnepség után az Erdélyi Magyarok Egyesülete szervezésében Szent László király középkori freskóábrázolásairól készített 25-30 fényképet tekinthették meg. A budapesti székhelyű egyesület 15 esztendeje rendez erdélyi vonatkozású tárlatokat, a téma legnagyobb kutatója László Gyula professzor, tájékoztatta hallgatóságát B. Kiss Béla elnök. A képanyagot Gondos Béla és Horváth Zoltán György készítették, Varadinumra azonban csak a legjellegzetesebb képek érkeztek. A muravidéki Bántornya, a felvidéki Kakaslomnic, vagy a cserháti Terecske templomainak László-képei éppúgy föltűnnek, mint az ismertebb Ócsa, Siklós vagy a szászok lakta Nagyszeben, a székelyföldi Bögöz, Székelyderzs, Szék, Bibarcfalva és Kézdiszentlélek. Hagyományos rendezvénye a Varadinumnak az Apáról fiúra, népi mesterségek bemutatója. /(Balla Tünde): XII. Festum Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Ötödik alkalommal tartották meg a Kányádi Sándor szavalóversenyt a Szilágy megyei Varsolcon. Az idei versenyen hat korcsoportban léptek pódiumra, kezdve az iskolára előkészítő óvodásoktól a középiskolásokig. /Kányádi szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Csíkszeredában tartották meg az elmúlt hétvégén az I-IV osztályosok számára a Kurutty általános műveltségi vetélkedő országos szakaszát. A döntőbe jutott 12 csapat több órán keresztül mutathatta be tudását és kreativitását. A csíkszentdomokosi 3-as számú Általános Iskola tanítói által kezdeményezett vetélkedő országszerte nagy sikert arat és egyre több kisiskolás várja izgatottan évről-évre a "kuruttyolást". Idén a legtöbb pontot a kézdivásárhelyi Okos Domokos csapat szerezte meg. /Örömteli országos kuruttyolás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Marosvásárhelyen vitát kavart a középkori vár sorsa. Először a Szent Domonkos rend kezdett templomot és kolostort építtetni; a tatárjárás miatt munkájuk félbeszakadt, majd a Szent Ferenc rend barátai fejezték be az építkezést. A mai Vártemplom 1490-ben készült el, a reformáció idején a református egyház vette birtokába, s ma is a tulajdonában van az épület. 1492-ben Báthory István építtetett a templom köré várkastélyt, majd Borsos Tamás, a város egyik főbírája kezdeményezésére 1602-től kezdődően a várat megnagyobbították, és a kibővített épület máig épségben maradt. A város magyar lakossága, magyar vezetői azt szeretnék, ha a vár amolyan kulturális zarándokhely maradna. Ennek felel meg Szekeres Gerő építészmérnök terve, mely szerint itt interkulturális központ, könyvtár, egyházi oktatási intézmény kapott volna helyet. Ez a terv ma is érvényben van. Dorin Florea polgármester sajtótájékoztatóján "gyengeelméjűek" elképzelésének nevezte a tervet. - A múlt senkit nem érdekel, vegyük észre, hogy a pénz beszél. - magyarázta Florea, aki kidobandó kacatnak minősítette a magyar jellegű múltat. /Máthé Éva: "Gyengeelméjűek" elképzelése? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"A romániai sajtó különbözőképpen értelmezte Pomogáts Béla szovátafürdői kijelentéseit, erről kérdezte Pomogáts Bélát a lap munkatársa. Kolumbán Gábor aziránt érdeklődött, hogy a budapesti kuratórium leadta a maga jogkörét az alkuratóriumnak, s ezentúl az alkuratóriumok fognak dönteni a budapesti helyett? Erre Pomogáts válaszolta: a budapesti kuratórium dönt, figyelembe véve az alkuratóriumok javaslatait. A másik gondolat az volt, hogy az szabja meg a budapesti kuratórium döntéseit, ki adja be a pályázatot, hanem hogy a pályázat mit tartalmaz. Tehát a pályázat komolyságát és pontosságát vesszük figyelembe, nem a megfogalmazója politikai helyzetét. Kolumbán Gábor aggódott amiatt, hogy a jelenlegi romániai alkuratórium esetleg politikailag befolyásolt döntéseket fog hozni. Erre mondtam ő: ilyen döntéseket nem fognak jóváhagyni, a politikától függetlenül kívánnak dönteni. Pomogáts leszögezte, Markó Bélával 25 éve van jó barátságban. Pomogáts szerint a sajtóban számos valótlanság is megjelent.Tudatában van annak, hogy az erdélyi magyar közéletet ma nagyon mély árkok tagolják. Az Illyés Közalapítvány az egyensúlyteremtésben segíthet, de a békítésben nem, ugyanis azt a helyzetet, a romániai magyar közéletben, kellene megoldani. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület ugyanúgy pályázhat, ahogy eddig, Pomogáts garantálja, hogy pályázataikat szakszerűen fogják megítélni. Már most is, előzetesen megítéltünk egy összeget a Bethlen Gábor szoboravató ünnepségekre. Arra a kérdésre, hogy hol kell sürgős segítség, Pomogáts szerint a legfontosabb az oktatás területe, beleértve a felsőfokú oktatást, egyetemi képzést, egyetemek működését. Az erdélyi közoktatás támogatásával foglalkozik az Apáczai Közalapítvány és különböző magyarországi kormányzati programok. Fontos a kulturális intézmények biztonsága, a magyar házak, kulturális szervezetek működése, a sajtó, főleg kulturális sajtó, az irodalmi, a havilapok, a folyóiratok, hetilapok, s természetesen az elektronikus sajtó is. A harmadik nagy feladat a közösségszervezés, hogy az erdélyi magyarságnak legyenek olyan élő közösségei, amelyek az anyanyelvet és a magyar nemzeti kultúrát meg tudják tartani. Igen fontosak az egyházi közösség támogatása, mert Erdélyben az egyházi élet nem csak vallási közösséget jelent, hanem nemzeti közösséget is. /Balla Tünde: Exkluzív interjú Pomogáts Bélával, az Illyés Közalapítvány elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./"

"Nagyváradon az idei Varadinumon az Erdélyi Múzeum Egyesület nagyváradi fiókszervezete tudományos ülésszakot szervezett. Az EME és a Partiumi Keresztény Egyetem között együttműködési megállapodást írtak alá. A Posticum Ifjúsági Központban szekcióüléseken ki-ki tudományos szakterületének megfelelően válogathatott témát és előadót, a nap során több mint húszan olvastak föl dolgozatot a szakosztályokban. A bölcsészettudományi szakosztályban előadást tartottak: Apáti Tímea - Jótékonysági egyesületek Nagyváradon a dualizmus korában, Emődi Tamás - Újabb középkori műemléki kutatások Erdélyben, Fleisz János - Nagyvárad népességének alakulása a XX. században, Kormányos László - XX. század eleji népesedési viszonyok Nagyváradon, Lakatos Attila - A honfoglalás kor kutatásának helyzete Bihar megyében és Malkucz Attila - Telepítési viszonyok Szentjobb esetében (1728-1811) címmel. Az orvosi, gyógyszerészeti és természettudományos szakosztályban számos csoportos előadás hangzott el. A plenáris előadások során dr. Egyed Ákos akadémikus értekezett a székelyek és hajdúk Bocskai korában címmel, Pomogáts Béla a magyar irodalom EU-csatlakozás utáni helyzetét vizsgálta: Nem kell feloldódni ez európai olvasztótégelyben- fogalmazott. Dr. Kovács András a nagyváradi fejedelmi palotában folytatott kutatási eredményeit osztotta meg hallgatóságával, dr. Hadnagy Árpád doktori disszertációjához végzett tíz esztendős kutatómunkájának eredményeit ismertette. A jeles mineralógus a láthatatlan mikrovilágot igyekezett megismertetni. /(Balla Tünde): XII. Festum Varadinum. A tudományosság jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ "

"Cselekvő magyarokkal találkozott Nagyváradon, a Kárpát-medencei civil szervezetek találkozóján, eddig inkább jeruzsálemi siratófalakra emlékeztették a hasonló fórumok - fogalmazott az EMKE képviseletében érkező Kötő József, a Civil Társadalom Napján. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke kifejtette: átfogó polgári társadalom nem jöhetett létre Európának e régiójában, mert a kommunizmus hatásaitól nem szabadultak e társadalmak. Több tényező is befolyásolja ezt, az anyagi függetlenség, hogy a politika ne fogja saját hámjába a civil szerveződéseket, s föltevődik harmadsorban a kérdés, hogy az új polgárságnak vajon köze van-e a magyar kultúrához. Kántor Lajos a frissen megalakult Kolozsvár Társaságról is szólt, szerinte reális veszélyt jelent a karizmatikus személyek bevonása. Egyed Ákos akadémikus közölte: az erdélyi tudományos akadémiaként számontartott, kétezer tagot számláló Erdélyi Múzeum-Egyesület létét veszélyeztető anyagi nehézségekkel küzd. Bemutatkoztak a Kárpát-medencét képviselő szervezetek is. /(Balla Tünde): XII. Festum Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./"

"Életműdíjjal ismerte el Kertész Imre Nobel-díjas magyar író munkásságát a jiddis nyelv és hagyományok ápolására 1925-ben létrejött YIVO intézet. A New Yorkban máj. 12-én megtartott ünnepségen ötszázan vettek részt, köztük nagy számban a közép- és kelet- európai országokból elszármazott zsidóság képviselői. A rendezvényen képviseltette magát New York város és New York állam, s jelen volt Ausztria, Litvánia és Magyarország főkonzulja is. Kertész Imre életművének jelentőségét Soros György magyar származású üzletember méltatta. Kertész Imre videón sugárzott válaszbeszédében mondott köszönetet az elismerésért. Elmondta, írói munkája zsidóságának a kifejeződése, mert az élet ezt kényszerítette rá. Kijelentette, hogy Soros György jelentős támogatása nélkül nem tudta volna írói munkáját végezni. /Kertész Imre életműdíjat kapott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./"

"Nagyvárad zajlik a Varadinum, igényes előadások követik egymást. Osztatlan siker koronázta és állvatapsolás jutalmazta a budapesti Honvéd Táncegyüttes előadását. Zalder András nagyváradi képzőművésznek Nagyvárad legszebb épületeiről készített fényképeit a Foto Art Galériában és az Ady Középiskolában tekinthetik meg a betérők, Miklós János belényesi képzőművész munkái pedig a Bihar megyei RMDSZ székházában láthatók. /(Balla Tünde): XII. Festum Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./"

"Máj. 12-én Lukács Mária, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatónője sajtótájékoztatót tartott Gyergyószentmiklóson annak kapcsán, hogy dr. Jakab Gyula geológus kérvényezte az önkormányzattól egy 250 négyzetméteres telek bérbe adását a múzeum udvarából, ahol magán ásvány- és kőzettani múzeumot létesíthet. Lukács Mária elmondta, hogy a Gyergyói-medencében a múzeum udvarán van az egyetlen szabadtéri néprajzi múzeum, ahol folyamatban van régi faházak felépítése; a tavaly már fölépítettek egy parasztházat, most újabb, az 1800-as évekből származó faházat vettek meg és bontottak le Szárhegyen, amit az idén építenek fel. A 250 négyzetméter bérbe adása elvenné a szabadtéri múzeumtól a teret - fejtette ki az igazgatónő. Lukács Mária fellebbezést nyújtott be a helyi tanácshoz. Az igazgatónő közölte, hogy az erdélyi magyar civil gyűjtemények 80%-a állami tulajdonban van, a székelyföldi múzeumok a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, és ha az önkormányzatok ellehetetlenesítik a múzeumok helyzetét, fennáll a veszély, hogy a gyűjtemények a Keleti Kárpátok Múzeumába kerüljenek. /Gál Éva Emese: Lesz-e kőzettani múzeum? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./"

"A magyar-román gazdasági kapcsolatokat összességükben harmonikusaknak nevezhetjük, de a befektetéseket illetően csalódást keltő jelzések érkeznek Bukarestből - jelentette ki Major István, az integrációs és külgazdasági államtitkárság helyettes vezetője. A magyar helyettes államtitkár az EU és tagállamok VI. kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó konferenciáján vett részt Bukarestben. A két ország közti kereskedelmi forgalom összege meghaladja az egy milliárd dollárt, s a CEFTÁ-n belül Románia legfontosabb gazdasági partnere Magyarország. - Ugyanakkor őszintén meg kell mondani, hogy a befektetések terén problémák vannak, Bukarestből egy sor kedvezőtlen jelzés érkezett, elsősorban az idegenforgalmi beruházásokat illetően - mondta. Major István megemlítette a szováti gyógyfürdő privatizációja körüli gondokat. A román Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban jóváhagyta azt a bírósági döntést, amely már a privatizációs szerződés megkötése után felfüggesztette a gyógyfürdő magánosítási folyamatát. - Az így kialakult helyzetnek nem lett túlságosan jó visszhangja Magyarországon - fogalmazott a helyettes államtitkár. /Magyar-román kapcsolatok. Csalódást keltő jelzések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./"

"Máj. 20-án Miron Mitrea román közlekedésügyi miniszter Csillag István magyar gazdasági és közlekedési miniszter meghívására Budapesten tárgyalt. A hivatalos küldöttség tagjaként a tárgyalássorozaton az RMDSZ részéről jelen volt dr. Verestóy Attila szenátor és Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnökhelyettese. A látogatás során a résztvevők megbeszéléseket folytattak az Észak-Erdélyt átszelő autópályával kapcsolatos kérdésekről, az infrastruktúrát érintő más beruházásokról, valamint a teherszállításra vonatkozó problémákról. /Román-magyar közlekedési tárgyalások Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./ A magyar és a román fél együtt keresi meg az észak-erdélyi autópálya felépítéséhez szükséges pénzforrásokat, ugyanakkor külön-külön is kutatnak finanszírozási lehetőségek után. A két miniszter fontosnak tartotta a két ország miniszterelnöke által április 16-án Athénban Romano Prodinak átnyújtott levelet, amelyben a IV-es korridor megépítése mellett az észak-erdélyi autópálya megépítése is prioritásként szerepel. Csillag István magyar tárcavezető utalt arra, hogy az Észak-Erdélyt érintő autópálya-építés kapcsán remény van a tíz évvel ezelőtt kijelölt nyomvonal Magyarország számára előnyös megváltoztatásáról. A két miniszter megegyezett abban is, hogy a jövőben félévente egyeztetnek; a következő tárgyalást Konstancán tartják. /Salamon Márton László: Ígéretes tárgyalások Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./"

"Szemelvények Gyergyó múltjából címmel tartották meg máj. 17-én az első Unicornis Diákkonferenciát Gyergyószentiklóson, a Gépgyártóipari Iskolaközpont dísztermében. András Szabolcs fiatal történelemtanár, a rendezvény főszervezője elmondta, hogy a Gépgyártóipari Iskolaközpont X-XI-es diákjaival az idén januárban alakították meg az Unicornis Diákkört, amely helytörténeti kutatásokat tűzött ki céljául. A diákkonferenciára az Unicornis Diákkör meghívta Gyergyószentmiklós többi középiskolájának diákságát is, így a Salamon Ernő Gimnázium és a Batthyány Ignác Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai is bekapcsolódtak a helytörténeti kutatómunkába. A dolgozatok mellett a diákok Gyergyó történeti helyszínei címmel saját készítésű fotókból fényképkiállítást is rendeztek a konferencián, és az elhangzott dolgozatok és fényképek teljes anyagát megjelentették CD-lemezen. /Gál Éva Emese: Az I. Unicornis Diákkonferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"

"A kedvezménytörvény módosítása távolról sem elsődleges fontosságú kérdés a délvidéki magyarság számára, ez már "idejétmúlt téma", amennyiben a hét végi MÁÉRT megint csak erről fog szólni - közölte az MTI-vel Kasza József, az Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Szerbiában javában zajlik a tulajdonszerkezet váltása, s ebből a folyamatból kimarad a vajdasági magyarság, amire a politikus évek óta hasztalanul figyelmezteti a magyar kormányt. Az elmúlt évtized politikai bizonytalansága közepette a délvidéki magyarok az anyaországba vitték megtakarított pénzüket, és munkaerővel is serkentették a magyar gazdaságot. Most viszont a szerbiai privatizáció során e pénzből eddig egy árva garas sem folyt vissza a Vajdaságba. Miközben külföldi bankok tucat számra jelennek meg a szerbiai piacon, egyetlen magyar érdekeltségű pénzintézet sem vetette meg a lábát a Vajdaságban. Budapest mellőzi a délvidéki magyarságot, ami érthetetlen és fájó. /Kasza József idejétmúlt témának tartja a státustörvényt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"

"A Romániai Magyar Szó Postafiók rovatában közöl olvasói leveleket. Sok ilyen levél Tőkés László püspököt támadja. Ezek között is kiemelkedik bizonyos Malaies Mihály írása, melyben dühödten kirohant a püspök ellen /Tőkés úr és barátai - írta többször, a szélsőséges román lapok hasonlóan írják/, továbbá Orbán Viktor volt miniszterelnök ellen is. A levélíró kifejezte nagy örömét, amiért az egyik platform fontos személyisége felajánlotta segítségét Joita Tanase legfőbb ügyésznek... /Malaies Mihály, Élesd: Válasszuk meg a "legnagyobb erdélyi magyart". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./"

"A kistérségi és kisközösségi televíziók IV. Filmszemléjét rendezte meg Lakiteleken máj. 13-15-én a Lakiteleki Népfőiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitas Egyesület. Közel 130 alkotó jelentkezett 40 percnél nem hosszabb pályamunkával a Kárpát-medence magyar nyelvterületéről. A 35 tagú zsűri elnöke Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező volt, erdélyi tagjai Gálfalvi György író (Marosvásárhely), Marosi Barna író (Marosvásárhely) és Xantus Gábor filmrendező (Kolozsvár). A fődíjat és a Tradíció-díjat marosvásárhelyiek nyerték az Este lett a liányságnak című, csángó lakodalmat bemutató alkotással (Katyi Antal rendező, operatőr, Balázs János szerkesztő). Erdélyből különdíjat kapott: A könyvtáralapító Teleki Sámuel c. film (Marosvásárhely - Simonffy Katalin szerkesztő, Katyi Antal rendező-operatőr), A világmászó hópárduc (Gyergyószentmiklós - Zsigmond Attila rendező), Sportszerda (Csíkszereda - Becze Zoltán rendező, Ferencz Hunor operatőr), Megint jönnek, koszorúznak (Nagyvárad - Gergely Gizella szerkesztő, Gergely Károly operatőr), Az ezeréves határon (Sepsiszentgyörgy - Ferencz Csaba rendező, Petke László operatőr). Két vajdasági és egy budapesti alkotóközösség nyert kategóriadíjat. Felvidékiek négy különdíjat kaptak. /Guther M. Ilona: IV. Filmszemle Lakiteleken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./"

"Alapításának ötödik évfordulóján műsoros rendezvényt tartottak Szilágysomlyón a református gyülekezeti házban a Báthory István Alapítvány és a Művelődés szerkesztősége szervezésében. Öt éve, 1998. máj. 16-án nyitották meg a Báthory István Anyanyelvi Könyvtárat, amely hiányt pótolt, mert a városi könyvtárból lassan kikoptak a magyar nyelvű könyvek és könyvtárosok. Azóta a könyvtár immár szűk, szükség lenne egy olvasóteremre. A rendezvényen dr. Széman Péter, az alapítvány elnöke emlékezett azokra a személyekre, intézményekre, akik segítették a könyvtáralapítást. A felsorolás nem teljes, de nem maradhatott ki a helybeli Acsádi Elek; a HTMH Pro Hungaris Alapítványa; a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány élén Pillich Lászlóval; a zalaegerszegi József Attila Városi Könyvtár és igazgatója, Major Árpád és a szilágysági származású Juhász András a budapesti Országos Széchényi Könyvtártól. A kezdetben 4500 kötetes könyvtár állománya napjainkra 7000 kötetre gyarapodott. A könyvtárnak néhány száz beiratkozott olvasója van. A könyvtár megnyitója öt évvel ezelőtt szerzőavatással járt együtt, akkor mutatták be a Zilahon élő Fazakas Ferenc - az RMSZ-ben sorozatban közölt - Elmesélem életem című önéletírását. Rendszeresen tartanak könyvbemutatót, karácsonyi könyvvásárt, író-olvasó találkozót. Ezúttal Szabó Zsolt a Művelődés kiadásában megjelent könyveket (Herepei János: A kolozsvári Farkas utcai templom történetéből; Balogh Ernő: Régi erdélyi fotográfiák; Balaskó Nándor: Akt; Szentimrei Jenő: Ferenc tekintetes úr) és a folyóiratot mutatta be. Nem maradt el a Hepehupa, a Szilágyság művelődési folyóiratának az ismertetése sem. A hagyományos író-olvasó találkozó keretében Lászlóffy Csaba a Magyarok története című könyvsorozatát ismertette. A református gyülekezeti teremben megnyílt ex libris kiállítás a kolozsvári Gábor Dénes gyűjteményéből származik. Születésnapját ünnepelte úgyszintén a helyi EC-(Paró)diákok diákszínjátszó csoportja, mely a könyvtáravatáson lépett először közönség elé. /Fejér László: Jubiláló Báthory- könyvtár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./"

"Máj. 19-én Gyergyószentmiklóson a helyi Salamon Ernő Irodalmi Kör vendége Kristó Tibor költő, újságíró volt Csíkszeredából, aki a közelmúltban megjelent Griffek és varjak /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című verseskötetéből olvasott fel a hallgatóságnak. A szerzőnek eddig összesen 8 könyve látott napvilágot, amiből 5 verseskötet. /Kristó Tibor ötödik verseskötete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./"

"A kedvezménytörvény módosításáról folytatott megbeszélést Medgyessy Péter miniszterelnök és Csoóri Sándor költő máj. 22-én parlamentben. Ezt követően a Kossuth-díjas költő elmondta: tájékoztatta a miniszterelnököt arról, hogy máj. 21-én kétszázezer aláírást adott át a kedvezménytörvény módosítása ellen tiltakozva Szabó Vilmos politikai államtitkárnak. Csoóri szerint a miniszterelnök jelezte: a kedvezménytörvény ügyében azt támogatja, hogy a lehető legjobb megoldások szülessenek, és hogy számára a határon túli szervezetek véleménye az elsődleges. Csoóri Sándor ennek kapcsán vitába szállt vele, mert úgy gondolja, hogy a határon túli magyarság körében többféle vélemény is megfogalmazódik, s a határon túli magyar pártok a helyi demokráciákba beleilleszkedve nem egyértelműen az egyszerű emberek véleményét, illetve "az igazságot" képviselik. Szerinte a magyar politikusoknak nemcsak egymást kellene győzködniük az ügyben, hanem az európai politikusokat és jogászokat is. /Medgyessy Péter megbeszélése Csoóri Sándorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette: szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a Magyar Állandó Értekezleten a határon túli magyar szervezetek álláspontja egybeessen, vagy legalább is igen közel kerüljön egymáshoz. Az RMDSZ az Operatív Tanácsban egyértelmű véleményt alakított ki. Eszerint fontos, hogy ez a törvény az Európai Unióba való belépés után is érvényben maradhasson. Az RMDSZ javaslatára már nem csak két vagy több gyermek, hanem egy gyermek után is jár majd iskoláztatási támogatás. Az oktatási támogatásnál azt szeretnék elérni, hogy a törvény világosan tartalmazza az alternatív megoldásokat is. Javasolták, hogy a diák- és pedagógus igazolványról szóló rendelkezésekbe bekerüljön mindenki, aki magyar. Olyan románok is kapjanak támogatást, akik magyarul tanulnak vagy magyarul tanítanak. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./"

"Kovács Győző budapesti mérnök-informatikus számítástechnika-történeti könyvében /Válogatott kalandozásaim informatikában/ írt a száz esztendeje született Neumann Jánosról, akinek tároltprogram-elméletére épülve konstruálták meg az első számítógépet. Kovács Győző erdélyi Neumann-emléktúrája hét állomásán előadással emlékszik meg a kiemelkedő tudósról a magyar középiskolákban. Eddig a székelyhídi Petőfi Sándor, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc, a nagyváradi Ady Endre Középiskolában tartott előadást, továbbá Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Temesváron, a kolozsvári Báthory Gimnázium lesz a következő helyszín. /Balla Tünde: Neumann-emléktúra Partiumban és Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./"

"Az Atlantisz harangoz országos versmondó vetélkedő tematikája: erdélyi magyar versirodalom a XX. század elejétől napjainkig. A versenyzőknek kötelező versként a hit, Isten, vallásosság témakörből kellett választaniuk egy erdélyi magyar költő versét. Idén több mint száz romániai magyar oktatási központból hívtak meg egy-egy verskedvelő diákot. A vetélkedő helyszíne a kolozsvári Unitárius Kollégium díszterme volt. Murádin László, a zsűri elnöke kiértékelő beszédében elmondta: számára nagy öröm, hogy sok tehetséges versenyzőt láthat itt, de sokkal többen jöhettek volna. A legtöbb verset Reményik Sándortól szavaltak; Dsida Jenőtől és Wass Alberttől öt- öt; Ady Endrétől, Ápriliy Lajostól, Bartalis Jánostól és Kányádi Sándortól két-két verset mondtak el. /Csomafáy Ferenc: A vers a legszebb út Isten felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./"

"Máj. 23-24.én Fugyivásárhelyen tartották a Studium Academicum Alapítvány tanulmányi napjait. A rendezvényre rangos professzorok, teológusok és politikusok érkeztek itthonról, az anyaországból és az Európai Unióból. Dr. Kozma Zsolt, a Kolozsvári Református Teológia professzorának kifejtette: mit adhatunk mi, magyarok és erdélyi magyarok az Európai Uniónak? Visszaplántálhatjuk a kereszténységet a szekularizált nyugati világba. Kállay László református lelkipásztor, alapítványi elnök köszöntötte a megjelenteket. A hollandiai Leen van der Waal keresztyén politikus (Holland Református Államismereti Párt), volt európarlamenti képviselő hangsúlyozta: önmagában a globalizáció jelent veszélyt a nemzeti és vallási identitásra, hanem inkább a fogyasztói társadalom. Hasonló következtetésre jutott Goják János, a Pécsi Római Katolikus Hittudományi Egyetem professzora. Kállay László beszámolt arról, hogy Tőkés László püspök több előadót levélben megkért, ne vegyenek részt a Studium Academicum rendezvényén, mert fegyelmi alatt álló lelkipásztor s egy olyan csoportosulás szervezi, mely az egyház ellen konok rosszindulattal lépett fel. A MÁÉRT-re igyekvő Markó Béla Erdély a globalizáció kapujában című előadásában kifejtette: Erdélyben megvannak a történelmi előképei e folyamatnak. Az erdélyi társadalom nem zárkózhat el a világtól. Vissza kell szerezni amit elvettek és meg is kell tartani, de Erdélyt modernizálni is kell a hagyományok megőrzése mellett.Dr. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát szerint "Az embereknek irgalmas szeretettel közeledő egyházakra van szükségük." Dr. Vass Csaba, a Duna TV médiakutatója azzal foglalkozott, hogy sajtónak milyen hatása van a globalizációra és az identitás megőrzésére. /(Balla Tünde): Mit adhatunk Európának mi, magyarok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./"

"Több civil szervezet is rendelkezik többé- kevésbé teljes adatbázissal a romániai, illetve Kárpát-medencei magyar civil szervezetekről. A magyar Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságának kutatási pályázatát elnyerő Márton Áron Szakkollégiumé a legátfogóbb valamennyi adatbázis közül: négyezer oktatási intézmény és körülbelül kétezer civil szervezet adatával rendelkeznek /www.martonaron.hu/magyarszervezetek /. A Magyar szervezetek a Kárpát-medencében kutatási programnak fontos szerepe van a magyar kormány határon túli támogatáspolitikájának kialakításában. A kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány pár esztendeje készített adatbázisa körülbelül 1800 civil szervezet leírását tartalmazza. A harmadik adatbázist, illetve az azt tartalmazó CD-t Romhányi András ismertette a budapesti Magyar Művelődési Intézettől. Hasznos internetoldalak címét, nemzetközi jogszabályokat, magyarországi kulturális, közhasznú törvényeket és a kedvezménytörvényt is tartalmazza. /Balla Tünde: Adattárak a Kárpát- medencei civil szervezetekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./"

"Nagyváradon megnyílt Vasile Gheorghe nagyváradi fotóművész"Ilyen árvát mint én vagyok, keresni kell, mégsem kaptok" című kiállítása a gyimesi csángókról. Gheorghe évente heteket tölt el a gyimesi csángók között, így születtek meg képei. A máj. 21-i tárlatnyitón Szászfalvi Zoltán MDF-es politikus, az Országgyűlés emberjogi, kisebbség és vallásügyi bizottságának elnöke mondotta, a gyimesi csángók hidat képeznek a tömb és szórványmagyarság között. Duma András csángó költő beszéde után csángó gyermekek táncoltak és énekeltek, a pusztinai Nyisztor Ilona pedig egy olyan Szent István éneket csillogtatott meg, amit hatósági intézkedés folytán már nem lehet énekelni templomaikban. Végül Tőkés László püspök bejelentette a Nagyváradi Magyar Művelődési Céh megalakulását, mely céljának tekinti a nagyváradi magyarság kulturális, művészeti és hitéleti gyarapítását. /Balla Tünde: "Ilyen árvát, mint én vagyok, keresni kell, mégsem kaptok". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./"

"A Pro Révért Egyesület márciusban adta ki az új Révi Magazin első számát, a második májusban látott napvilágot. "A Révi Magazin a községünkben élő magyar ajkúak negyedévente megjelenő lapja. Küldetésének tekinti az itt élő emberek tájékoztatását s a helyi események mellett a hazai realitáshoz is igazodó erdélyi magyar jövőkép felmutatását" - fogalmaz vezércikkében az új lap szerkesztője, Hasas János, aki az ötezres nagyközség nyolcszáz főnyi magyar ajkú lakosához igyekszik eljuttatni híreket. A Révi Magazin nyolc oldalon jelenik meg, s a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szenczi Kertész Ábrahám nyomdájában lát napvilágot. /Révi Magazin - erdélyi magyar jövőkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./"

"A Szatmári Friss Újságban folytatásokban közölte Gúzs Imre önéletírását. Most könyvalakban is megjelent az emlékezés: Elsüllyedt évek hordaléka (alcíme: Egy nemzedék vesszőfutása), Identitas Alapítvány, Szatmárnémeti). A memoárt a hét mutatták be Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban. Varga Attila parlamenti képviselő kiemelte, hogy a könyv az emberi magatartás tapasztalt végleteiről, az elembertelenedés, az elaljasulás, a morális megsemmisülés folyamatairól, de egyben a megmaradás, az erkölcsi tartás példázatairól is szól. /(Sike Lajos): Elsüllyedt évek hordaléka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./"

"Gyergyószentmiklóson véget ért az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/-vándorgyűlése. A két nap alatt 42 tudományos dolgozat hangzott el. Garda Dezső kiemelte: "Nem csak az eddigi legnagyobb EME-vándorgyűlésen vagyunk túl, de az előadások minősége is kiemelkedő volt. Sikerült olyan történeti képet kialakítani, ami a székely civilizáció főbb alapelemeit domborította ki, emellett nagyon sok dolgozat a legújabb kutatások eredményeit mutatta be. Örvendetes volt a nagyszámú fiatal kutató jelentkezése és, hogy az összes székely térségből érkeztek kutatók, így Székelyföld tudományossága fel tudott zárkózni az ismert honi kutatók (Egyed Ákos, Magyari András, Péntek János, Kozma Dezső, Kötő József és mások) mellé. Ez annál is fontosabb, mert a tudományos munka megmaradásunk egyik feltétele." /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Véget ért az EME-vándorgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./Az Erdélyi Múzeum Egyesület A székelyföld történelme, kultúrája, földrajzi helyzete és néprajzi sajátosságai elnevezésű vándorgyűlése Gyergyószentmiklóson 1990 óta az egyesület legnagyobb rendezvényének számít: két nap alatt összesen 42 történelmi, helytörténeti, néprajzi, nyelv- és irodalomtudományi dolgozat hangzott el. Sipos Gábor (Sapientia) dolgozata az egyházak együttélését taglalta a XVII.-XVIII. századi Fogarasban. Egyed Ákos akadémikus, az EME-elnöke a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület 1875-ös megalakulásáról és működéséről szólt. Délutántól két helyszínen folytatódtak az előadások, a történelmi szakosztály a Székelyföldet járta körül: Vofkori László (Sapientia) a Székelyföld földrajzi határairól értekezett, Botár István (Csíki Székely Múzeum - CSSZM) Csíkszékről a X.-XIV. században; Tüdős S. Kinga (N. Iorga Intézet, Bukarest) I. Mikes Kelemen erdélyi főúr (a Törökországi levelek írójának nagybátyja) 1685. évi csíksomlyói temetését mutatta be, előkészületeivel, pompájával, korabeli szokásaival. Pál Antal Sándor (Marosvásárhely) Marosszék etnikai összetételének XVII.-XIX. század közötti alakulásáról értekezett: a románság nagy arányú betelepedése a XVII. század elején kezdődik, majd a XVIII. század elején megismétlődik, amikor a kuruc-labanc háború és a pestisjárványok miatt a telkek 31%-a válik lakatlanná, és a földesuraknak munkaerőre van szükségük. Szőcs János (CSSZM) három székely falutörvényt ismertetett: az elpusztult Monyasd, valamint Tusnád és Szépvíz falutörvényeit; Zepeczaner Jenő (Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely) Vargyas Dánielt és családját ismertette. A művelődési ház másik termében székelyföldi intézményeket, néprajzi és helytörténeti vonatkozásokat taglaló dolgozatok hangzottak el: Lukács Mária (Gyergyószentmiklós) a gyergyói múzeum megalakulásának folyamatáról tartott előadást; Balázs Lajos (Sapientia) a keresztnevek változásairól, Farkas Irén (CSSZM) a csíki népi mesterségekről értekezett; Kémenes Mónika (Gyergyószentmiklós) a Lázár-kastély kályháiról és kályhacsempéiről, Kiss Portik Irén a csángó és székely írott tojások motívumainak pogány üzenetéről, István Anikó (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy) István Lajos néprajzosról tartott előadást, Szabó Judit (kézdivásárhelyi múzeum) a gyergyói tulajdonjegyekről. Szombaton a történelmi szakosztályon Magyari András professzor gyergyóiak részvételét követte nyomon a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, Garda Dezső a székely határezredekről, Cserey Zoltán Háromszék részvételéről az 1788-as osztrák-török háborúban, Albert Ernő az utolsó Gábor Áron által öntött ágyúkról, Demeter Lajos (Sepsiszentgyörgy) a határőrségi vagyon visszaszerzéséről tartott előadást; Demeter László (Barót) Horváth Ignácz és Balázs Konrád emlékiratait ismertette az 1848-49-es forradalomról; Roth András Lajos (Székelyudvarhely) Mezőgazdasági ismeretterjesztés a XX. század elején címmel tartott előadást, Bíró Rózsa (Sepsiszentgyörgy) a háromszéki határőrvagyon örökségéről és a Háromszéki Székely Tanalapról, Papucs András (Sepsiszentgyörgy) a székelyföldi erdei kisvasutakról, Tóth Szabolcs (Sepsiszentgyörgy) a szentkereszthelyekről és szerepükről a múzeum történetében, míg Rokaly József (Gyergyószentmiklós) Gyergyócsomafalváról 1937-1946 között, az országos hatalmi változások tükrében. Az irodalmi-néprajzi szakosztályon Péntek János professzor (BBTE) a nyelvi regionalitás értékeiről tartott előadást, Olosz Katalin (Marosvásárhely) az 1849-es orosz intervenció emlékeiről a szájhagyományban, Márton László a vízimalmokról a Székelyföldön, míg Kozma Dezső (BBTE) Hagyomány és megújhodás Aranytól Adyig címmel tartott előadást. Nagy Mihály Zoltán (tudományos kutató, Kolozsvár) Háborús bűnös volt-e Wass Albert? című előadása kapcsán kérdésként fölmerült egy perújrafelvétel lehetősége és kimenetelének esélyei. Kötő József EMKE-elnök Senkálszky Endre színművész visszaemlékezése segítségével ismertette a Kolozsvári Nemzeti Színház történetét 1940-44 között, Boér Hunor (Sepsiszentgyörgy) Bod Péter Magyar Athenasát, az 1767-ben megjelent első magyar irodalomtörténeti lexikont ismertette, amely megjelent újrakiadásban; szintén ő olvasta fel Wolf Tamás budapesti szerkesztő dolgozatát az erdélyi tudományszervezésről a két világháború között. Csáki Árpád (Sepsiszentgyörgy) Benkő József esperes Filius posthumusát ismertette, amely másolatban maradt fenn, és átmenti az erdővidéki egyházmegye elveszett levéltárát. A kutatócsoport az egyházmegye 300. évfordulójára tervezi kiadását. Kocs Irén (Sepsiszentgyörgy) a Székely Nemzeti Múzeum természettudományi tárgyi gyűjteményeinek fejlődéséről tartott előadást és a szervezett kutatóexpedíciókról a két világháború között, Garda Dezső pedig a gyergyói tutajozásról, amelynek kezdetei az 1600-as évek elejére tehetők, egy időben a Portik (parik) név megjelenésével. A vándorgyűlés végén Garda Dezső parlamenti képviselő, a rendezvén főszervezője megköszönte az előadóknak a részvételt. /Gál Éva Emese: Maratoni vándorgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./"