"Budapesten, az Országgyűlés máj. 26-i ülésén, napirend előtti felszólalásokban értékelték a hetedik Máért történéseit. Kovács László külügyminiszter (MSZP) sikerről beszélt, mert megállapodás született a kedvezménytörvény módosításáról. Csapody Miklós (MDF) elégedetlenségükről, mert számos korábbi indítványuk nem került be a módosítási tervezetbe. Németh Zsolt (Fidesz) szerint az elmúlt egy évben a kormányzat cserbenhagyta a státustörvényt. Eörsi Mátyás (SZDSZ) kijelentette: a kedvezménytörvény megbukott, a módosításokat örömmel támogatják. Tabajdi Csaba (MSZP) leszögezte: győzött a józan realizmus, végetér a kedvezménytörvény hányattatása. Kovács László összegezte a módosítás lényegét: kivesznek a jogszabályból minden olyan elemet, amely akadályozza az alkalmazását, többek között kiiktatják az etnikai alapon történő és az unió számára elfogadhatatlan megkülönböztetést, ugyanakkor megerősítik a törvény eredeti céljait és bővítik a támogatásokat. Módosították a hatályba lépés időpontját, így nem Magyarország EU-taggá válásától, hanem a törvény kihirdetésének napjától lehet alkalmazni azt. Csapody Miklós kifejtette, elégedetlenségük ellenére az MDF mégis támogatta a Máért közös nyilatkozatát, mert nem a konfliktust, hanem a megoldást keresték. Nehezményezte, hogy a preambulumból kimarad a magyar nemzet egységére vonatkozó mondat, de reméli, a törvénycsomag módosításának parlamenti vitájában lesz még lehetőség a jogszabály további javítására. Németh Zsolt többek között felrótta a kormánynak, hogy nem biztosította kellő diplomáciai védelemben a jogszabályt, és emiatt "romlott a nemzetközi klíma" a törvény körül, melynek végrehajtása gyakorlatilag elakadt. Kijelentette, nem értenek egyet a magyarigazolvány "leselejtezésével", s ha ez ügyben nem lesz kompromisszum, akkor a parlamentben sem támogatják a módosító csomag elfogadását. Tabajdi Csaba kérte a Fideszt, járuljon hozzá legalább a módosító csomag különleges eljárásban való tárgyalásához, hogy júniusban elfogadhassa a parlament, ne érje emiatt nemzetközi szinten elmarasztalás Magyarországot. /(Guther M. Ilona): Vita a Máértról a magyar Országgyűlésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./"

"Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készített exkluzív interjúban értékelte a Magyar Állandó Értekezlet ülését. Az RMDSZ, Bugár Béláék, más magyar szervezetek javaslatai sorra bekerültek a módosító csomagba. A törvénnyel kapcsolatosan a legtöbb gond az volt, hogy nagyfokú bizonytalanságot gerjesztett. Olyan törvényt kellett alkotni, amely az európai integrációs normarendszerben is alkalmazható. Az értekezleten jelentéktelen szervezetek nyíltan csatlakoztak a Fidesz álláspontjához, jelentette ki Takács Csaba. Szerinte nem szabad attól függővé tenni a lépéseiket, hogy valaki Budapesten vagy más fővárosban mit diktál. Medgyessy Péter miniszterelnök. aki meggyőződéses híve a határon túli magyarság megsegítése ügyének, egyetértett az RMDSZ javaslataival. Takács Csaba szerint a most elfogadott változat jobb az előbbinél, mert bővült a kedvezményezettek köre. Az Illyés Közalapítvány bő éve például az oktatási támogatást nem, vagy csak csurranva-csepegtetve folyósította. Takács a terjedelmes interjúban ezért is az előző kormányt tette felelőssé. /!/ /Gyarmath János: Hosszútávú törvény lehet belőle. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./"

"Megjelent a Gyulafehérvári Gróf Mailáth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium Évkönyve - Gyulafehérvár, az erdélyi püspök székhelye. Szerkesztette Baróti László-Sándor, az intézmény igazgatója, készült az Apáczai Közalapítvány támogatásával. Az évkönyvben dr. Kovács András Gyulafehérvárról, az erdélyi püspök középkori székhelyéről, valamint a gyulafehérvári Szent Mihály Székesegyház történetéről értekezett, Balla Imre a Szent István király alapította erdélyi püspökség történetét, Geréd Vilmos a székesegyház orgonáinak, Horváth László a helybeli teológiai intézet, Sípos Ibolya és Vass Csongor a Batthyaneum könyvtár történetét tárta az olvasó elé. Baróti László-Sándor Szent Istvánról, az egyház- és államalapításról, Márton Áronról, az apostolról, iskolapolitikájáról és nevelési törekvéseiről, a Római Katolikus Kántoriskola történetéről (1953-1990), a szeminárium közelmúltjáról (1990-2000) írott tanulmányai gazdagítják az évkönyvet. Csala Rita a Gyulafehérvári Érseki és Főkáptalani Levéltárba adott betekintést, Gudor Botond Bod Péter életét és munkásságát méltatta, Dimén Levente a Torockói-hegység geológiai rezervátumát ismertette. Az iskolában jelenleg működik fúvószenekar, kamarazene együttes, van Dsida Jenő Önképzőkör, melynek keretében a Szikra című iskolai lapot szerkesztik. Testvériskolai kapcsolatot ápolnak a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiummal és a székesfehérvári ciszterci gimnáziummal. /Győrfi Dénes: Becses kiadvány a Bethlen-könyvtárban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./"

"Marosvásárhelyen máj. 25-én, vasárnap a Nagy-Románia Pártot a parlamentben képviselő Dumitru Pop szenátor és Adrian Moisoiu képviselő valósággal megrohamozta a marosvásárhelyi prefektúra épületét, ahol az előcsarnokban található a hajdani tornyos városházát építtető dr. Bernády György polgármestert ábrázoló dombormű. Amióta korában már levették az emlékművet, azóta szigorúan őrzik a polgárőrök az épületet. A "nagy-romániás" honatyák azt mondták az őröknek: azért jöttek, mert Ovidiu Natea prefektus nem képes eleget tenni kérésüknek, hogy levegye a "gyalázatos" domborművet. Mivel most akciójuk nem volt sikeres, azt ígérték, a Marosvásárhelyt környező falvakból gyűjtenek embereket, hogy többen legyenek majd legközelebb, mint a rendfenntartók. (Remember fekete március...) Folytatás tehát következhet. /Nagy-romániás" anarchia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./"

"Máj. 26-án Székelyudvarhelyen az SZ-MADISZ szervezésében sor került a VI. Tudász vetélkedőre. A középiskolások általános műveltségi vetélkedőjének témaköre ez alkalommal a görög kultúra és civilizáció volt. A részt vevő diákok történelemmel, földrajzzal, kultúrával, valamint mitológiával kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk. /Tudász vetélkedő Székelyudvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ "

"Máthé Éva, a Romániai Magyar Szó rendszeresen publikál a Magyar Hírlapban. A balliberális lapban kifejtette, hogy soha nem folyamodott - marosvásárhelyi magyarként -a magyar igazolványért. "Pedig amikor ultraliberális magyar politikusok és újságírók a státustörvény vitájának kezdetén fanyalogtak az ötlet ellen, igencsak kinyílt a székely bicskám." Most már nem tudja, hogy van-e értelme magyarigazolványért folyamodnia. "Olvasom a Kovácsok, Markók és más jeles vezetők jól fésült mondatait arról, hogy most milyen jó fiúk és lányok vagyunk, mert nem haragszik ránk sem Európa, sem Nastase. Jól működött a Máérten a politikai öncenzúra, a mindenképpen megfelelni akarás. Bizonyára a nyáron majd Eric Jürgenstől is vállveregetést fog kapni Frunda György és Tabajdi Csaba, amikor találkoznak Strasbourgban." Tehát úgy néz ki: a nemzetegyesítés még gondolatban is elmarad. "Magyarigazolvánnyal vagy anélkül vagyunk, de fogyunk." /Máthé Éva, a Romániai Magyar Szó szerkesztőbizottságának tagja: Igazolatlan magyar. = Magyar Hírlap 2003. május 31. "

"Máj. 30-án az RMDSZ néhány képviselője Erdőszentgyörgyön a térségben élő értelmiségiekkel találkozott. A házigazda Osváth József, helyi RMDSZ-vezető volt. Markó Béla vitaindító bevezetőjében arról beszélt, hogy az új európai trendek révén az erdélyi magyarság soha nem tapasztalt esélyhez jutott, amivel élnie kell. Ahhoz, hogy az esélyből valóság legyen, az erdélyi magyarság érdekképviseletének a lehető legjobb kapcsolatot kell kiépítenie mind a magyar, mind a román kormánnyal. Ennek eredménye lehet az Erdélyen is áthaladó autópálya, a magyar kedvezménytörvény "Ehhez egységes, erős politikai képviselet kell, fölöslegesek a burkolt viták" - üzent a belső ellenzéknek a szövetségi elnök. Asztalos Ferenc szólt az új típusú szakoktatásról, amely végződhet érettségivel, de ez nem lesz kötelező, csak a tíz osztály elvégzése, és megszűnik a képességvizsga. A megjelent lelkészek sürgették az egyházi épületek visszaadását. Mások azt sérelmezték, hogy az egyházak szinte semmilyen fórumon, alapítványnál nem pályázhatnak. A helyi kórház az év eleje óta a fizetéseken kívül egyetlen lejt sem kapott, ha az egyházak nem segítenék az intézményt, akkor a beutalt betegeknek élelmet sem tudtak volna biztosítani. Virág György megyei elnök közölte: miközben a megyei költségvetésben egy lej sincs előirányozva ilyen célokra, idén a kormány a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalta át a kórházak épületeinek a fenntartását. Volt, aki azt kérdezte: miért nem lehetett megtartani Tőkés Lászlót a tiszteletbeli elnöki szerepkörben. Markó Béla szerint Tőkés László évek óta nem vállalta már az együttműködést az RMDSZ többi vezetőjével. Markó szerint "ha a román bíróság helyt adott volna Tőkés László keresetének, akkor az oda vezethetett volna, hogy a joghatóság feloszlatja az RMDSZ-t". /(Máthé Éva): RMDSZ-tanácskozás Erdőszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./"

"Tizenkét erdélyi magyar alkotóművész (esetenként csoport) számára ítélt oda egy évre szóló ösztöndíjat a Communitas Alapítvány ösztöndíj bizottsága máj. 30-i ülésén: irodalom, képzőművészet, színházművészet illetve zene témakörben 3-3 alkotónak. A nyertesek egy éves időtartamra havonta 3 millió lejes támogatásban részesülnek. Az okleveleket jún. 13-án, Kolozsváron nyújtják át a nyerteseknek. A bizottság a következő művészeknek ítélte meg a támogatást. Irodalom: Papp Sándor Zsigmond újságíró, Vallasek Júlia egyetemi hallgató, Vida Gábor író. Képzőművészet: Ferencz S. Apor képzőművész, Nemes-Kovács Ernő szobrász, Vilhelem József Hunor egyetemi hallgató. Színházművészet: Dimény Áron színész, Keresztes Attila, Bodó A. Ottó, Sebestyén Aba színész. Zene: Amaryllis Együttes, Jankó Zsolt karmester, Vox Turturis kamarakórus - Flórián Gergely karvezető. A Communitas Alapítvány ösztöndíj bizottságának tagjai: irodalom: Gálfalvi György, Markó Béla, Szilágyi István; képzőművészet: Jakobovits Miklós, Márton Árpád; színházművészet: Béres András, Kötő József; zene: Angi István, Csíky Boldizsár. /Tizenkét művészt támogat a Communitas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./"

"Badau Tünde, brassói Áprily Lajos Középiskola aligazgatónője beszámolt arról, hogy megvolt az iskolabörze, most kezdőnek az Áprily napok, Dalszínházban szervezik az évzáró ünnepséget, tíz év után újra megjelenik az iskola évkönyve. Az iskolabörzén az iskolát mutatták be. Megvolt az iskola rendezvénye, a Fordított-napok, amelyen minden diák talált magának leginkább megfelelőt. Volt általános műveltségi verseny, böngésző, vetélkedő és városjárás. Máj. 31-én az Áprily-napokon belül tudományos ülésszak lesz, június elsején a brassói Dalszínházban tartják az évzáróünnepélyt, amelyen fellépnek, többek között a kórus, a régizene-együttes, a színjátszó-csoport és a néptánc-együttes. Legutóbb 1992-ben jelent meg évkönyv, mikor újra alakult a brassói magyar iskola. /Tóásó Áron Zoltán: Közeledő évzárta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./"

"Újabb egy évre szóló hírszolgáltatási szerződést írt alá 10 határon túli lap szerkesztőségével a Magyar Távirati Iroda Rt. és az Illyés Közalapítvány jún. 3-án, Budapesten. A szerződés értelmében a nagyváradi Bihari Napló, a csíkszeredai Hargita Népe, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a kolozsvári Krónika illetve Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a pozsonyi Új Szó, az újvidéki Magyar Szó és az ungvári Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségéhez jutnak el továbbra is az MTI- hírei. Bátai Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala Dokumentációs, Sajtó- és Tájékoztatási Főosztályának vezetője emlékeztetett: 10 éve létesültek az első, a hír- és képszolgáltatás fogadására alkalmas műholdas állomások a határon túli szerkesztőségeknél. Hozzátette: a határon túli magyar szerkesztőségektől kapott visszajelzések szerint az MTI hírszolgáltatása tartósan beépült a kárpát-medencei magyar lapok szerkesztésébe. Az MTI híreinek felhasználásával ezek az újságok csökkenteni tudják piaci hátrányukat a környező országok többségi sajtójával szemben - jegyezte meg. /Továbbra is biztosított hírszolgáltatás. Szerződés az MTI és a határon túli magyar lapok között. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./"

"Még a téli fagyokban, a nemzetközi forgalom zavarására hivatkozva, kitiltották a bicikliseket a Pete-Csengersima határátkelő román oldalán. A tilalom elsősorban a közeli falvak lakosait érintette érzékenyen, hisz nemcsak bevásárolni pedáloztak át sokan, hanem dolgozni is, a téli hónapokban például fát metszeni és gallyat összeszedni a gyümölcsösökben. Hazafelé jövet két-három csomag lisztet, fagyasztott csirkét, öt-tíz kiló almát hoztak magukkal, a könnyebb megélhetés végett. Jóllehet azt ígérték nekik, hogy tavasz beálltával ismét elővehetik a kétkerekűt, a naptári nyár beköszöntéséig sem kaptak zöld utat. Illetve a helyi lapok szerint hét elején ez megtörtént. Gáman Mihály daróci polgármester azonban határozottan cáfolta ezt a hírt, és kérte a lapot, csináljon már belőle országos ügyet, hadd tudjanak róla minél többen: Szatmárnémeti alatt durván megsértik az emberi jogokat. Gáman Mihály az elmúlt napokban Szabó Károly szenátorral is beszélt, s a visszajelzés szerint közbejárt illetékeseknél, ám a gyakorlatban mi sem történt. /(Sike Lajos): Peténél durván megsértik az emberi jogokat. A szenátornak se volt sikere? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./"

"Ősztől 20, illetve 25 hellyel első és ötödik osztály indul a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban, közölte Bálint István igazgató. Utoljára a nyolcvanas években működött alsó tagozat a középiskolában. A tanerők létszáma csak eggyel nő, kiváló tanítónénit szeretnének szerződtetni az elsősök oktatására. Szeptemberben viszont még mindig 12 román osztály kezdi meg a tanulást a Bolyaiban - két évfolyamon. Tehát a 2005-2006-os évben lesz esély arra, hogy kizárólag magyarul történjen az oktatás. /(Máthé Éva): Alsótagozat is lesz a Bolyaiban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./"

"Az EMKE és a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ rendezésében Dsida Jenő költőre emlékeztek jún. 5-én Szatmárnémetiben, szülővárosában. A költő Deák téri szobránál Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke után Nagy Gyula, a Kölcsey Főgimnázium magyar irodalom tanára méltatta Dsida Jenő munkásságát. Ezt követően a város magyar középiskoláinak diákjai szavaltak, miközben a Dsida Jenőről elnevezett cserkészcsapat tagjai díszőrséget álltak a szobornál. Az emlékezés jelszava: "Hozzon egy szál virágot" ezúttal is eredményes volt, rengeteg virágot kapott Dsida Jenő. /(Sike Lajos): Virágok Dsida Jenőnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./"

"Húsz éve halt meg Kurkó Gyárfás erdélyi magyar író, újságíró, politikus /Csíkszentdomokos, 1909. dec. 2. - Brassó, 1983. máj. 21./ Szászrégenben lett lakatosinas, majd 1927-ben Brassóban telepedett le, ahol később lakatos- és asztalosműhelyt nyitott. Műveltségét autodidakta módon szerezte meg. Bekapcsolódott az erdélyi politikai mozgalmakba, 1934-ben részt vett a Magyar Dolgozók Szövetségének (MADOSZ) alapításában, a szervezet Brassó megyei, majd országos elnöke lett. 1937-ben jelöltette magát a parlamenti választásokon, de választási visszaélések miatt nem nyert mandátumot. A politikai pártok 1938-as feloszlatása után a MADOSZ az ő vezetésével illegálisan folytatta tevékenységét, 1940-ben népi találkozót szervezett Brassóban. Ezután az Antonescu-diktatúra Caracalba internálta, majd a második bécsi döntés (1940 augusztus 30.) után Magyarországra toloncolták. A magyar hatóságok azonban nem fogadták be, Brassóba visszakerülve egy ideig a fellegvárban tartották fogva. A háborús munkaszolgálattól csak súlyos gyomorműtéte miatt menekült meg. 1944. október 16-án az újra megalakuló MADOSZ, majd az örökébe lépő Magyar Népi Szövetség (MNSZ) elnöke lett. 1946-ban parlamenti képviselővé választották. Az egypártrendszer kialakulásának idején kezdődött el a politikai életből való kiszorítása: 1947-ben a temesvári pártkongresszuson a szélsőbal frakció nyomására leváltották. Ekkor kezdett neki - Gaál Gábor biztatására - önéletrajzi regényének. Az 1944-1947 közti időszak publicisztikája virágkora: írásai az általa alapított brassói Népi Egységben (melynek két évig főszerkesztője is volt), valamint Balogh Edgár kolozsvári Világosságában jelentek meg. Lapjában, cikkeiben igyekezett megvédeni a magyarságot a román nacionalizmus támadásaitól, a kollektív bűnösség vádjával szemben. Szót emelt az anyanyelvi oktatásért, a magyar művelődési intézményekért. Nem értett egyet a magyar szövetkezetek államosításával, ezért azzal vádolták, hogy az erdélyi magyarságot "elvtelen magyar egységben" tömöríti az MNSZ köré. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták, és Márton Áronnal, Venczel Józseffel, Lakatos Istvánnal együtt elítélték. A börtönévek egy részét a dicsőszentmártoni elmegyógyintézetben töltötte. 1964-es szabadulása után szellemileg megrokkanva tért vissza Brassóba, ahol 1974-ig, nyugdíjazásáig egy textilgyárban dolgozott. 1968-ban a Román Legfelsőbb Bíróság rehabilitálta. Híres önéletrajzi regénye a Nehéz kenyér, ez a szociológiai értékű alkotás először 1949-ben jelent meg, majd 1970-ben a bukaresti Kriterionnál. Szülőfaluja, Csíkszentdomokos parasztságának nehéz életét, munkáját, a székely fortélyosságot és ügyességet nagy nyelvi erővel, az erdélyi irodalmi hagyományokhoz méltóan ábrázolta. Szabadulása után Kurkó tovább írta élete történetét, ebből csak egy töredék jelent meg a Korunkban, Inasévek 1933 címmel. Publicisztikájából 1987-ben jelent meg egy válogatás Magyarországon. /Fábri Ferenc (MTI-Sajtóadatbank): A mozgalmi élet, a publicisztika és az irodalom keresztútjánál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./"

"Teljes titoktartás közepette látogatott el Nagyváradra Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Viorel Hrebenciuc, az SZDP alelnöke, hogy megvizsgálják: a Barokk-palotában kaphatna-e helyet a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, amíg sikerül elköltöztetni onnan a Kőrösvidéki Múzeumot. Markó és Hrebenciuc a helyszínen akart meggyőződni arról, hogy mivel járna a püspökség beköltözése az ominózus szárnyba, ahol többnyire raktárak és restauráló műhelyek vannak. Valószínűleg a hónap második hetében megérkezik a szakemberekből álló minisztériumi csoport, hogy megvizsgálja hová volna alkalmas átköltöztetni a múzeumot. /(Balla Tünde): Markó és Hrebenciuc személyesen tájékozódtak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./"

"A Nagyváradi Ady Társaság kiadásában jelent meg Jézus kopogtatott, neki adtam címmel Szűcs László új könyve, amelyet a nagyváradiak számára kedves ferences rendi apáca, Zita nővér, azaz Stoff Magdolna életéről írt. A könyv egy idős apáca élettörténete, a XX. század korrajza és bemutatja az egyháznak a kommunista diktatúra idején betöltött szerepét. Zita nővér a bemutatón elmondta: mindig ott igyekezett kamatoztatni Istentől kapott adományát az árvák, betegek, elhagyottak, Istent keresők, bajba jutottak között, ahová a gondviselés vezette. Fejes Rudolf Anzelm premontrei főapát hozzátette: az ember felfedezi, mi az, amit "Isten művel az emberi lélekkel". A főapát a nővér hittanóráinak hatására lett pappá. Zita nővér Petrozsényben végezte a betegápolást, e hivatása akkor is kenyéradója maradt, amikor felszámolták rendjét, hazatérve Nagyváradra is folytatta és hitre oktatta az ifjúságot. A Securitate eltüntetette a közelmúlt dokumentumait, amelyek az egyház vértanúságáról árulkodhatnának. Ezért sok hasonló vallomásra volna szükség, hogy kirajzolódjon egy még megíratlan egyháztörténet. /Balla Tünde: Hittel a tények ellenében - Zita nővér. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./"

"Jún. 6-a ünnepséget szerveztek a Bihar megyei Hegyközcsatáron a Benedek Elek Általános Iskolában, a névfelvétel alakalmából. Stark Erzsébet iskolaigazgató hangsúlyozta: "Benedek Elek ragaszkodott szülőföldjéhez, legyen ez példa mindannyiunk számára" - Pető Csilla szaktanfelügyelő, a Bihar megyei RMDSZ oktatási bizottságának vezetője emlékeztetett, hogy a bihari iskola-névadások 1998-ban kezdődtek, amikor az érsemjéni általános iskola Kazinczy Ferencről elneveztetett. A 140 gyermeket számláló csatári iskolában egyúttal a nyolcadikosok ballagtak. /(Balla Tünde): Benedek Elek iskola Hegyközcsatárban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./"

"Jún. 6-án két színpadra átdolgozott sulikomédiával örvendeztette meg a színházkedvelőket a nagybányai Németh László Elméleti Líceum nemrég alakult Fülemile Színjátszó Köre. Az 1998-ban visszakapott magyarnyelvű oktatási intézmény diákjait Balogh E. Csaba magyar tanár vette szárnyai alá. A nagybányai Városi Színház stúdiótermének telt háza előtt volt a bemutató. /A fülemile és A szamárrá lett deák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./"

"A gyergyóremetei Fráter György Általános Iskola 46 tagú gyermekkórusa Trucza Árpád zenetanár vezetésével Újvidékre utazott, hogy részt vegyen a Temerinben jún. 6-9-e között megrendezett Kárpát medencei Bárdos Lajos Zenei Fesztiválon. A többször díjazott gyergyóremetei kórus önálló műsora mellett a vendéglátó Kókai Imre Általános Iskola énekkarával közösen is fellépett a rendezvényen. /Remetei gyermekkórus a Bárdos Fesztiválon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./"

"A Salamon Ernő Irodalmi Kör /Gyergyószentmiklós/ jún. 9-i ülésének vendége Füzesi Magda költőnő volt a kárpátaljai Beregszászról. A Lorántffy Zsuzsanna nőegylet székhelyén tartott találkozón műveiből olvasott fel és a kárpátaljai irodalmi életről számolt be a vendég. /Találkozó Füzesi Magdával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./"

"Erdélyi látogatását megelőzően Szabados Tamás, a Magyar Oktatási Minisztérium új politikai államtitkára exkluzív interjút adott. Jún. 11-én Kolozsváron találkozott a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tisztségviselőivel, rektor-helyettesekkel és tanszékvezetőkkel, valamint fiatal egyetemi oktatókkal, kutatókkal, majd látogatást tett az RMDSZ ügyvezető elnökségénél. 12-én Szamosújváron meglátogatja a Téka Alapítványt és a helybeli iskolát, majd Kolozsváron a Báthory István Líceumban magyar iskolaigazgatókkal folytat eszmecserét. Marosvásárhelyen megtekinti a Stúdium Alapítvány által, az Apáczai Közalapítvány támogatásával épített tanári lakásokat és könyvtárat, majd a marosvásárhelyi állami felsőoktatás magyar képviselőivel találkozik, este pedig Markó Béla RMDSZ elnökkel. Jún. 13-án látogatást tesz Margittán. Szabados Tamás elmondta, hogy friss államtitkárként a helyszínen akar tájékozódni a romániai magyar nyelvű felsőoktatás, illetve közoktatás helyzetéről. Az államtitkár magánemberként harminc éve jár Erdélybe. A Sapientia Egyetem jövőjét illetően a hangsúlyt nem a kiszélesítésére, egyre több szaknak az indítására helyeznénk, hanem a minőség biztosítására, hogy az akkreditáció folyamata minél zökkenőmentesebb legyen, szögezte le. "Tudomásul kell venni, hogy a támogatási pénzeket nem lehet növelni a végtelenségig." Szabados Tamás reméli, sikerül kiszélesíteni a Julianus Testvériskola Programban résztvevők körét. Minden terület esetében bevonják - már a döntés-előkészítés fázisában - a határon túli érdekképviseleti, szakmai szervezeteket. Folyamatosan működik az Ösztöndíjtanács, az Oktatási Tanács, a Határon Túli Tankönyv és Taneszköz Tanács, és most van megalakulóban a Határon Túli Felsőoktatási Tanács is, melynek mind a négy nagy régióban lennének regionális tanácsai. A hatékonyság érdekében fontos szempont még az oktatási támogatások összehangolása a különböző források - Oktatási Minisztérium, Apáczai Közalapítvány, Illyés Közalapítvány, Határon túli Magyarok Hivatala, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Magyar Tudományos Akadémia stb. - között. Ennek érdekében május 7-én már megtörtént az első egyeztetés, ezt folytatják mind vezetői, mind szakértői szinten. /(Guther M. Ilona): Elsődleges a minőségi oktatás biztosítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./"

"Nagy F. István, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke a MÁÉRT-en elfogadott dokumentum oktatásügyi kérdéseiről nyilatkozott. Szerinte a Kárpát-medence irányába érkező támogatási formák bővültek. A bővítés különösen az oktatási és nevelési támogatások esetében jelentős. Az új változat minden iskoláskorú gyermek számára, akik magyar tanítási nyelvű intézményben tanul, lehetővé teszi a 20 000 forintos, éves támogatást. 2002 őszén indult országos szinten hozzávetőlegesen 11500 elsős nebulóra számítottak, hogy ennyi gyereket iratnak be a magyar tannyelvű oktatásba Erdély-szerte. Végül kiderült, hogy a magyar elsősök száma meghaladja a 13000 főt. A magyarországi diákok és pedagógusok számára igénybe vehető kedvezményeknek csak egy részét biztosítják a határon túliak számára. A közeljövőben megszületik ezek pontos jegyzéke. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen a két új magyar kar létrehozását a törvénykezés lehetővé teszi, de a döntés az egyetem szenátusának a hatáskörébe tartozik. Nagy F. István reméli, megszületik az új kari szerkezetet lehetővé tevő döntés. /Dinca Nóra: Oktatási támogatás, magyar egyetemi vonal, kis- és nagyérettségik... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./"

"A Magyarok Világszövetsége és az Erdélyi Kezdeményező Tanács szervezte fórumsorozat jún. 10-én kezdődött és jún. 21-én végződik. A fórumon Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke, dr. Csapó József volt szenátor, Rácz Sándor magyarországi politikus vettek részt mint vendégek. Csapó József az európai autonómiaformákról beszélt, az ötvenhatos veterán Rácz Sándor szerinte az anyaország képtelen segítséget nyújtani, mert épp a határon túliaknak kell észhez téríteni a jelenkori hatalmat, hogy a helyes útra térjen. Hajdó István főesperes bírálta a nemrég megválasztott helyi RMDSZ-vezetést, amiért távol maradt a fórumtól. Patrubány Miklós arra ösztökelte a megjelenteket, hogy a székely falvakban mindenütt tartsanak falugyűléseket, amelyeken állítsák vissza a történelmi székely székeket, s a helyi tanácsok után válasszák meg a Székely Nemzeti Tanácsot is. /Székelyföldi körutazás autonómia-ügyben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./"

"Jún. 10-én helyezték örök nyugalomra a nagyváradi Bazilika kriptájában dr. Dászkál István pápai prelátust, ny. nagyváradi ordonáriust, nagyprépostot, aki közel hatvan évig szolgálta egyházát és gyülekezetét. Dászkál hirdette, hogy nemzet és vallás akkor maradhat életben, ha "megmaradunk a kötelességteljesítés útján" méltatta a jún. 8-ára virradóan elhunyt kilencvenes éveiben járó főpapot Fodor József nagyváradi általános püspöki helynök. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök tartotta a gyászmisét. A székes- bazilikában megtartott gyászszertartáson részt vett Ioan Robu bukaresti és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Virgil Bercea nagyváradi görög katolikus püspök, aki román nyelvű gyászszertartást végzett és Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei főapát. /(Balla Tünde): Dászkál atyát püspökök temették. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./"

"Milyen elkötelezettségűek a romániai magyar lapok? - tették fel a kérdést a Transindex.ro internetes hírújság munkatársai. A Romániai Magyar Szót 41 százalék tartja középbalnak, 31 százalék pedig szélsőbaloldali irányultságúnak. Az erdélyi napilapok nagy részét a középbalra helyezték a szavazók. Az Erdélyi Napló hetilapot 49 százalék tartja középjobbhoz húzónak, 30 százalék pedig a szélsőjobb sávra helyezi a kiadványt. Az Erdélyi Riport hetente megjelenő lapot legtöbben a szélsőbalra helyezték (47 százalék), 30 százalék pedig úgy véli, hogy inkább középbal-irányultságú. A Krónikát 47 százalék a középjobbra helyezi, 33 százalék szavazott úgy, hogy centrum-irányultságú. /(princz): Felmérést készített a transindex.ro hírportál: Hová sorolják a politikai palettán a lapokat az erdélyi olvasók? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 14./"

"Dr. Bura László neves szatmári nyelvész és közíró, a Babes-Bolyai Egyetem kihelyezett tagozataként működő Tanítóképző Főiskola igazgatója közölte, mostani végzősei közül sokan választották a néprajzot, népismeretet, helytörténetet államvizsga dolgozatuk témájául. A 89 dolgozatból 20 ebből a témakörből íródott. Krasznadobráról például nem kevesebb, mint négy dolgozat készült: Rádi Edita pintérmesterséget, Kállay Éva az állatnév- és a helynév adatokat dolgozta fel. Suhó Zoltán 858 (!) helyi köz- és szólásmondást vonultat fel tanulmányában. /Sike Lajos: 20 főiskolás írt nép- és helytörténeti témájú államvizsga dolgozatot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./"

"Jún. 12-én Bukarestben Wim van Velzen az Európai Néppárt alelnöke, az Európa Parlament tagja fogadta az RMDSZ delegációját. A találkozó során a résztvevők bel- és külpolitikai, illetve EU integrációs kérdésekről tárgyaltak. A holland politikus a Romániában sorra kerülő helyi- és általános választások szemszögéből érdeklődött elsősorban, ugyanakkor a romániai kereszténydemokrata, azaz jobboldali erők helyzetéről kért felvilágosítást. Az RMDSZ képviselői a Szövetség jövőbeni célkitűzéseit ismertették, valamint az Európai Néppárttal való együttműködés lehetséges módozatairól folytattak eszmecserét. /Az RMDSZ képviselői Wim van Velzennel egyeztettek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./"

"Hasznos ez a tanácskozás, melynek egyik célja az is, hogy innen, erről a fórumról hangsúlyosan fölhívjuk a román kormány figyelmét nemcsak arra, hogy az RMDSZ hozzá kíván járulni a továbbiakban is az egészségügy problémáinak megoldásához, hanem arra is, hogy nagyon komoly gondok vannak az egészségügyben - szögezte le Markó Béla szövetségi elnök jún. 14-én Marosvásárhelyen az orvostalálkozón, melyet Az egészségügyi reform és a magyar orvosképzés aktuális kérdései címmel szervezett az RMDSZ. Daniela Bartos egészségügyi miniszter az utolsó pillanatban lemondta részvételét a fórumról, helyette George Pavelescu államtitkár érkezett. Az államtitkár a kórházi kezelésnek a járóbeteg ellátás irányában való elmozdítását emelte ki, ami többek között lehetővé teszi az ágyszámok mintegy 22 ezres nagyságrendű csökkentését, s ez egyéb intézkedésekkel összekapcsolva jelentős anyagi források felszabadulását eredményezi, mely összegeket az egészségügyi ellátás minőségének növelésére lehet fordítani. Dr. Göncz Kinga magyarországi politikai államtitkár a Magyarországon folyó átalakításokat ismertette.Dr. Bárányi Ferenc, volt RMDSZ-es egészségügyi miniszter kiemelte: beteg a román egészségügy, a biztosítási- meg a kamaratörvény három részre szakította az egészségügyi minisztériumot. Dr. Kalmár László, a Segítő jobb Alapítvány Kuratóriumának elnöke a román-magyar szakmai együttműködés lehetőségeit térképezte fel. Dr. Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem prorektora A romániai magyar orvosképzés a MOGYE-n című előadásában leszögezte: az egyetemen volt, van, s kell legyen magyar nyelvű oktatás. A MOGYE- ről készült statisztika: míg 1989-ben csupán 19 diák tanult magyarul az egyetemen, addig a mostani, 54. évfolyamon az általános orvosin 109, a gyógyszerészetin 27, a fogászaton pedig 25 diák végzett. A jelentkezők és a bejutók arányát nézve az utóbbi öt-hat évben állandósult egy 115-120-as szám, mely alapul szolgálhat a beiskolázási számok bemérésére. Jelenleg az általános orvosi karon a diákok 44 százaléka tanul magyarul, a fogorvosin vannak olyan évfolyamok, ahol az arány 50 százalék feletti. Ami eredményként könyvelhető még el az a kétszériás magyar nyelvű oktatás lehetősége az általános orvosi karon, továbbá hogy az ősztől induló bábaképzésen is lesz a magyar nyelvű oktatás. Komoly gondok vannak viszont az oktatók körében: a magyar százalékarány nem éri el a 30-40-et. Mindössze 11 magyar professzor van, 14 magyar docens, 29 adjunktus, 37 tanársegéd és 25 preparátor. /(Bögözi Attila): Mitől madár az egészségügyi reform? RMDSZ-es orvosi találkozó Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./"

"A Romániai Magyar Szó a budapesti 168 Óra hetilapból vette át Buják Attila cikkét. Az erdélyi magyar és román értelmiség sok kiváló képviselője találkozott évente a Bálványosi Szabadegyetemen. Buják Attila visszamenően is nevetségessé akarja tenni ezeket a találkozókat, ezért így jellemezte a szabadegyetemet: a korábbi magyar miniszterelnök divatba hozta a szokást, hogy a Szent Anna-tó partján, szabadegyetem keretében meglátogatja Ceausescu medvéit. Buják Attila kirohant B. Zs., „egy magyarországi újságíró", ellen, aki az „ír, baszk és a korzikai modellekre hivatkozott". Buják hangsúlyozta, hogy Sepsiszentgyörgy Romániához tartozik, itt nyilatkozta B. Zs.: „El tudjátok képzelni, mit tennének az írek, a baszkok, a katalánok, a déltiroliak, a korzikaiak, ha megpróbálnák megtiltani nekik, hogy azt írják a szobraikra, amit akarnak?... Akkor ott kő kövön nem maradna. Mi pedig hallgatunk, de meddig még?" Eddig az idézet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette: nincs szükség arra, hogy „a magyarországi közélet legalja - így beszélt - Erdélybe jöjjön tanácsokat osztogatni". Az újságíró különben Orbán Viktor környezetéhez tartozik, mi több, a barátja, de ez nem jelent semmit – fűzte hozzá Buják. Buják elismerte, a román nacionalizmus sok túlkapását, de nem tapasztalta, hogy oda-vissza bárki bárkin pokolgéppel akart volna elégtételt venni. Buják elismeréssel írt a jelenlegi magyar kormány munkájáról: van a ki tárgyal, utazik, egyeztet, „próbálja elfogadhatóvá tenni a romos, horpadt státustörvényt”. Buják szerint: a „státustörvény erősíti a szomszédok nemzetállami sovinizmusát (a magyar sovinizmust szintúgy), a valódi érdekképviselet tompítja ezt a balkáni érzületet.” (168 Óra) /Buják Attila: A baszk modell. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./"

"Várható volt, a helyi többségi sajtó nem tűri sokáig, hogy Szatmár megyében a magyarok által létrehozott, illetve a magyar személyek által vezetett civil szervezetek működnek a legjobban és legeredményesebben. Elég csak az CRES-re (Nem Kormányzati Szervek Forrásközpontja), az EKE-re vagy a Pro Europa Liga itteni szervezetére gondolni. Ám arról dr. Héjja Botond, Szabó László vagy Kónya László nem tehet, hogy másoknál hamarabb jutottak a civil szerveződések társadalmi szükségességével kapcsolatos információkhoz, többek között a hazai magyar sajtóból. A Szatmárnémetiben megjelenő Gazeta de Nord-Vest szerint a román többséget hátrányosan érinti a már említett és egyéb civil szervezetek tevékenysége. Mert miért lenne csak magyar ügy az, ha az Erdélyi Kárpát Egylet EU-s pályázatokat nyer a Túr vize tisztaságának megóvására? /(Sike Lajos): Támadás a magyar civil szervezetek ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./"