"Szilágycseh a házigazdája - immár másodízben - a "Zsibai" nemzetközi népzene- és néptánctábornak, a helyi Berekenye Ifjúsági Társaság, a budapesti Zene- Tánc-Mozgás Kulturális Egyesület, a helybeli művelődési ház és a brnoi Kazinczy Ferenc Diákklub szervezésében. A júl. 5-13 között működő táborba erdélyieken kívül magyarországiak is érkeztek. A táborlakók részt vehetnek színjátszó és versmondó gyakorlatokon, kézműves mesterségeket tanulhatnak, üvegfestészettel foglalkoznak, kirándulnak, de van táncház, foci, tollaslabdázás. /(Fejér László): II. Zsibai nemzetközi tábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./"

"A népszámlálás szerint 248 015 fő volt Szilágy megye lakossága. Nemzetiségi megoszlás szerint magyar 57 246 személy, roma 12 544, szlovák 1366, német 102. A megye lakosságának felekezeti megoszlása: ortodox 165 097 (1992-ben 178 681), görög katolikus 6859 (1992-ben 9198), református 48 452 (1992-ben 54 154), baptista 8141, pünkösdista 8548, római katolikus 6358, az eltelt évtizedben csak a neoprotestánsok gyarapodtak, az ún. történelmi egyházak híveinek száma fogyatkozott. A megyében a románok száma 8,3%-kal csökkent, a magyaroké 9,5 és a szlovákoké 15,1%-al, miközben a romák 36%-kal gyarapodtak. A megye négy városának lakossága is csökkent, legnagyobb mértékben Zilahon. A megyében a falusi lakosság aránya 60,4%. /Fejér László: Kevesebb városi, több falusi lakos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./"

"Gyergyószentmiklóson közel egy évtizede alapította az Adogató Műhelyt az óvónők egy csoportja. A műhely júl. 14-17-e között immár IX. alkalommal szervez pszichopedagógiai tanfolyamot pedagógusoknak. /Adogató Műhely Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./"

"Júl. 4-6-a között zajlott a XIII. Határmenti Ifjúsági Találkozó Nagyváradon, az őssi strandon Mindhárom napon esett az eső. Török László, a Bihar megyei MIDESZ alelnöke nyitotta meg a találkozót. Megválasztották a MIDESZ szépét, fellépett a népszerű budapesti Irigy Hónaljmirigy együttes. Az utolsó napon a magyarországi TNT együttes koncertjére rengetegen eljöttek, sikeres volt a székelyhídi Tini Dance tánccsoport is. /Esőáztatta fesztivál a határ mentén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./"

"A Gyergyószentmiklósi Egyetemi Jogú Főiskola a 2003-2004-es tanévben is indít évfolyamot mind idegenforgalmi, mind a térképészeti szakon - jelezte dr. Dombay István egyetemi adjunktus, a főiskola aligazgatója. Felvételi vizsga nincs, a felvétel egyetlen kritériuma az érettségin elért átlag. Az idegenforgalom magyar tagozatán 22 állami és 20 tandíjas hely van, míg a földmérés magyar tagozatán 20 állami és 10 tandíjas hely. A tandíj a tanévre 300 euró, amit négy részletben lehet befizetni. Az idén a magyar és román szakon összesen 84-en végeztek, az államvizsga a diákok felének sikerült. Az idegenforgalom-szakon végezettek iránt érdeklődtek cégek, turisztikai irodák. Sok fiatal tanársegéd van Gyergyószentmiklóson, mindegyik doktorandus. Dombay vezetésével, a minisztériummal közösen a kidolgozták a Gyilkos-tó turisztikai település rövid- és középfokú fejlesztési stratégiáját. Az idei végzősök közül két hallgató a földmérő szakról elkészítette a Csíky-kert nagyon részletes térképét. /Gál Éva Emese: Helyek a gyergyói főiskolán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"

"Medgyessy Péter miniszterelnök júl. 10-én hivatalában fogadta Budapesten az erdélyi Partium magyarságának képviselőit. A találkozón az RMDSZ partiumi szervezeteinek vezetői, köztük a román parlament szenátorai és képviselői, megyei és önkormányzati tisztségviselői vettek részt. Nagy jelentőségű eseménynek nevezték, hogy az anyaország miniszterelnöke - kisebbségbe kerülésük óta először - hivatalában fogadta a térségben élők küldötteit, lehetőséget biztosítva számukra közvetlen véleménycserére és együttgondolkodásra. A Miniszterelnöki Hivatal közleménye szerint a küldöttség tagjai a régió magyarságának helyzetét ismertetve azokról a tervekről és elképzelésekről szóltak, melyek a Partium gazdasági és társadalmi megerősödésének esélyeit hivatottak növelni. Szóba került a kelet-magyarországi és a partiumi térséget összekötő közutak, vasutak és határátkelők fejlesztése. A kormányfő felhívta a figyelmet azokra a lehetőségekre, melyek a Corvinus Befektetési Társaságnál, illetve más, a szomszédos országokban történő befektetések és beruházások támogatását segítő intézmények révén rendelkezésre állnak. Áttekintették a régió jelentős műemlékeivel kapcsolatos teendőket - áll a közleményben - és megállapodtak arról, hogy ezekről közös középtávú intézkedési terv készül a Magyar Állandó Értekezlet illetékes szakbizottsága számára. /(Guther M. Ilona): Medgyessy Péter találkozója a partiumi magyarság képviselőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./"

"A hetedik Észak-Bihari falunapokon a Bihar megyei Micskén az idén is a közösségteremtésen volt a hangsúly, hogy a színmagyar falu esztendőről esztendőre megmutathassa értékeit. Jún. 29-én a négy fiatornyos apró református templomban Farkas Antal várad-velencei parókus hirdetett igét az ünnepen. A templomozás végén megkoszorúzták a falu jótevőjének, Miskolczy Károlynak és családjának sírboltját. Micskén volt népi tánc, fotókiállítás, sport és sok egyéb program. /Balla Tünde: Közösséget építeni szívvel-lélekkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./"

"A református valláspedagógia-zenepedagógia új szak ez a 2003-2004-es egyetemi tanévben. A Református Tanárképző Kar a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egyik fiatal kara. A Református Tanárképző Kar tanárokat és szociális munkásokat nevel. A kar nevelői, oktatói és kutatói munkája az erdélyi református értelmiségképzést szolgálja. Idén az eddig létező református valláspedagógia-magyar, -német, - angol, -francia nyelv, illetve református valláspedagógia-szociális munkás és - történelem mellett negyedik szakként megjelenik a református valláspedagógia-zenepedagógia (egyházi zene) szak is. A részletek kidolgozását a kar fiatal oktatója, Sógor Éva vállalta Angi István volt tanárának bevonásával. /Csomafáy Ferenc: Református valláspedagógia-zenepedagógia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a 2003/2004-es tanévtől Temesvárra kihelyezett távoktatási központot indít, amelynek keretében - Nemzetközi kapcsolatok, Európai tanulmányok, Politológia, Közigazgatás mellett -Történelem szakra is felvételit hirdetnek, román és magyar nyelven. A magyar nyelvű történész-képzés a tervek szerint 20 hallgatóval indulna, távoktatás formájában, Temesváron megtartott felkészítőkkel. Július közepéig mindössze ketten-hárman érdeklődtek a magyar nyelvű történelem szak iránt. Amennyiben nem lesz legalább 15 jelentkező, a magyar nyelvű csoportot nem indítják el. /(Pataki Zoltán): Magyar nyelvű főiskolai távoktatás indulhat Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./"

"Kolozsvári Puskás Sándor tehetséges szobrászművész, emellett mestere a főzésnek, most kiadta tipikusan erdélyi receptjeit /Varázspálcám - fakanál, Alfa Press Kiadó, 2003./ Marosvásárhelyen, volt könyvének bemutatója. Gálfalvi György író: "Szívem és gyomrom szerint való ez a könyv... Nemcsak sok jó recept van benne, hanem egy kis tárgyi néprajz, emlékirat, egy kis történelem, sőt néha egy kis üdvtan is, hiszen Sándor azt is elmeséli, hogyan éljünk". /Máthé Éva: Varázspálcája a fakanál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./"

"Júl. 12-én Beregszászon megtartotta első kongresszusát az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség /UMDSZ/. A közel 500 küldött előtt elmondott beszédében Gajdos István UMDSZ-elnök kiemelte: a 12 év óta ernyőszervezetként működő UMDSZ tavaly decemberben váltott, amikor az alapszabályt módosítva lehetővé tette az egyéni tagságot. Ez után viharos gyorsasággal épült ki az új struktúra, 135 alapszervezet jött létre közel 120 településen, 15 ezer főt meghaladó tagsággal, lefedve a kárpátaljai magyarlakta települések 99 százalékát. " Kiemelt feladatként jelölte meg a közvetítő szerepet az ukrán-magyar államközi, így a határ menti regionális kapcsolatok erősítésében, különös tekintettel a vízumrendszer minél fájdalommentesebb bevezetésére. Szabó Vilmos, a budapesti MeH határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó politikai államtitkára felolvasta Medgyessy Péter miniszterelnök levelét, és hangsúlyozta: a magyar kormány nem avatkozik bele a kárpátaljai magyar szervezetek vitájába. /Megtartotta első kongresszusát az UMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./ "

"Csak a nagy múltú Kölcsey Főgimnázium /Szatmárnémeti/ diákjai remekeltek az érettségin (a kétszázból mindössze hatan buktak meg), a megye többi magyar líceumának és középiskolai magyar tagozatának végzősei bukdácsoltak. Volt, ahol a vizsgára jelentkezők 60 százaléka nem kapott átmenő jegyet. Mintegy 400-500 nyolcadikos sem ment át a kisérettségin. A líceumokban még 132, a szakiskolákban nem kevesebb, mint 438 hely vár betöltésre. Félő, hogy sok hely üresen marad, hiába harcolt, lobbizott érte az RMDSZ. /(Sike Lajos): Még 560 betöltetlen hely várja a magyar fiatalokat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./"

"Nagyszeben áll a Magyar Ház, amelyre a kommunista hatalom annak idején rátette a kezét. Két évi utánajárás után az épület visszakerült a nagyszebeni magyar közösség, nevezetesen a Polgári Magyar Művelődési Egyesület, mint jogutódnak, a tulajdonába. 1993-ban megalakult a Nagyszebeni Polgári Művelődési Egyesület. Ennek célja a magyar közművelődési tevékenység ébren tartása. /Kalmár Zoltán: A nagyszebeni Magyar Ház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./"

"Szentmisével kezdődött a jubileumi X. Borsos Miklós Alkotótábor megnyitója júl. 16-án Gyergyószárhegyen. A tíz éve működő gyermekrajztáborba összesen 28 gyermek érkezett a vajdasági Tótfaluból, a magyarországi Balatonenyingről, Szigetszentmiklósról és Gödöllőről, valamint Marosvásárhelyről, Pusztináról, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról és Csomafalváról. A résztvevő gyermekek kiválasztása régiónként pályamunkák révén történt, melyek témája a Rákóczi évfordulóhoz kapcsolódva egy kuruc dal illusztrálása volt, "A jó lovas katonának de jól megyen dolga" idézettel. /(Gál Éva Emese): A X. Borsos Miklós Alkotótábor gyermekeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./"

"A román és magyar külügyminiszter társelnöklete alatt júl. 18-án Bukarestben ülést tartott a magyar-román kormányközi vegyes bizottság. Megérkezése után Kovács László megbeszélést tartott Mircea Geoana külügyminiszterrel. Román részről a jogszabály módosítását követően is több fenntartás hangzott el annak a reménynek a hangoztatásával, hogy a kormányközi vegyes bizottság keretében sikerül megegyezésre jutni a törvény romániai alkalmazásának módjáról. A két külügyminiszter bejelentette: sikerült olyan megállapodást kötni, amely az utolsó fenntartásokat is eloszlatja a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatban. Kovács László bukaresti programja Nagy Imre snagovi emlékművének megkoszorúzásával zárult. - Azzal számolok, hogy külügyminiszteri szinten megállapodás születik a módosított kedvezménytörvény romániai végrehajtásáról, de az egyezmény aláírására később, kormányfői szinten kerül majd sor - jelentette ki Kovács László, miután Markó Bélával és az RMDSZ több vezető politikusával folytatott megbeszéléseket. Kovács leszögezte: most semmiképpen nem változik a magyarigazolvány külső megjelenése, az oktatási-nevelési támogatásra beadott pályázatok elbírálása, a támogatás folyósítása pedig egy romániai alapítványhoz kerül. 700 ezer magyar igazolványt már kiadtak, ezeket nem fogják visszavonni. Véleménye szerint a változtatással kapcsolatos román igényt legfeljebb akkor lehet majd mérlegelni, ha a most kiadott igazolványok érvényessége lejár. "Addigra már Magyarország az Európai Unió tagja lesz, lehet hogy Románia is bekerül az unióba. Akkor lehet, hogy az új magyarigazolvány úgy fog majd kinézni, mint egy személyi- vagy bankkártya. Semmilyen valóságalapja nincs tehát az olyan híreknek, miszerint Budapesten már eldöntötték, hogy lekerül a korona a magyarigazolványról"- jelentette ki. Az oktatási-nevelési támogatás esetében az az elképzelés, hogy a Romániában működő Iskola Alapítványnál pályázhatnak az érintettek. Ez az 1995-ben létrehozott alapítvány bírálja el majd a pályázatokat, és a kedvezően elbírált pályázatokra a magyarországi Illyés Közalapítványtól igényli majd a pénzt. A pedagógus- és diákigazolványokkal kapcsolatban Kovács László hangsúlyozta, hogy ezek Magyarországon járó kedvezmények igénybe vételére jogosítanak. A módosított törvény szerint ezek a kedvezmények azoknak a román anyanyelvű pedagógusoknak és diákoknak is járnak, akik magyar nyelvet oktatnak vagy magyar nyelven tanulnak, illetve a magyar kultúra tárgykörében folytatnak oktatói, tanulmányi tevékenységet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy az RMDSZ számára elfogadható a körvonalazódott megállapodás. /Román-magyar kormányközi vegyes bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ A magyar és a román fél megállapodott a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról - jelentette be közös sajtóértekezleten Mircea Geoana román és Kovács László magyar külügyminiszter Bukarestben. Mircea Geoana úgy fogalmazott, hogy kétévi, időnként feszültségekkel terhes vita végére sikerült most pontot tenni úgy, hogy a magyar kedvezménytörvényből kikerült minden olyan elem, amely a román fél és a nemzetközi szervezetek véleménye szerint nem felelt meg az európai normáknak. A román-magyar kormányközi vegyes bizottság ülésén megegyezés született arról, hogy felgyorsítják a Magyarországon tervezett, közös stratégiai partnerségi intézetként működő Gozsdu Alapítvány létrehozását. Bejelentették, hogy mindkét fél szükségesnek tartja új határátkelők megnyitását, illetve a meglévők bővítését és átadását a nemzetközi forgalomnak. Várhatóan rövid időn belül legalább egy határátkelőhelyen megkezdődik a közös vámintézés is. Kovács László közölte: a magyar fél nemcsak támogatja az Erdélyt átszelő autópálya építését, hanem kész ennek kapcsolódási szakaszát kiépíteni Debrecen és Nagyvárad között. Kovács Lászlót és küldöttségét az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában fogadta Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László képviselő, Niculescu Tóni, integrációért felelős ügyvezető alelnök, dr. Verestóy Attila szenátor, és Márton Árpád képviselő. /Megállapodás a kedvezménytörvényről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./ A két fél különbözőképpen értékeli a megállapodást. A román külügyminiszter azt hangsúlyozza, hogy a magyar igazolványokról valamikor majd csak lekerül a Szent Korona, a magyar diplomácia vezetője pedig azt, hogy egyelőre nem kerül le. Markó Béla rácsodálkozott, hogy a vita elsősorban ilyen "nevetséges" részletek körül folyik, mintha nem tudná, milyen fontosak a szimbólumok mindkét fél számára. A román kormánynak a közeli választások hatására kell minél kevésbé engedékenynek mutatkoznia dominánsan nacionalista szavazóbázisa előtt, a Medgyessy-kabinetnek pedig a magyarországi ellenzék és főleg a határon túli magyar szervezetek nyomására kell határozottságot mutatnia jelképes értékű elvi kérdésekben. Szintén nem tűnik egyértelműnek, hogy valóban sikerült-e elfogadtatni a román féllel azt az áthidaló megoldást, mely szerint az oktatási-nevelési támogatásért az erdélyi családok az Iskola Alapítványhoz pályázhatnak, az Illyés Közalapítvány pedig az Iskola Alapítványnak utalja át a nyertes pályázóknak járó összeget. Hogy a még mindig értelmezhető megállapodás mennyire lesz végül az erdélyi magyarság javára, nagymértékben függ Kovács László külügyminiszter júl. 19-i, szlovákiai tárgyalásainak sikerességétől. /Salamon Márton László: Szimbólumok harca. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./"

"Megütközést váltott ki Temesváron a Prefektúra és a Megyei Tanács által szervezett szimpózium, melynek témája a helyi közigazgatás legutóbbi 35 éve volt, az 1968-as megyésítés óta eltelt időszak. Temes megye jelenlegi formában való létrehozásának jubileumát ünnepelték, amelyre az egykori párttitkárokat is meghívták. Bodó Barna, az RMDSZ megyei tanácsosa elmondása szerint „hál Istennek" őt meg sem hívták erre a szimpóziumra. Az ünneplést értelmetlennek tartja. Az 1968-as kommunista megyésítés rengeteg elégedetlenséget szült. Nem szerencsés a 89 előtti és utáni politikai események összemosása, a két közigazgatási forma egymás mellé helyezése, mert ez a folytonosság látszatát kelti. /(Pataki Zoltán): "Nem szabad összemosni a 89 előtti és utáni politikai eseményeket". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./"

"Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármester megkapta meg a pénzügyi hivatal felszólítását, mely szerint két héten belül köteles kifizetni a 100 00 millió lejes büntetést "zászló-ügyben". Ugyanakkor kapta kézhez a bákói bíróság végzését is, mely szerint elveszítette a pert. Albert Álmos polgármester elmondta, hogy a jegyzőkönyv, mely alapján még tavaly kirótta rá a prefektúra a büntetést, hamis, hiszen a jegyzőkönyv szerint a Polgármesteri Hivatal épületén nem volt zászló, ám a törvény előírta két zászló a hivatal homlokzatán akkor is ott lobogott, amikor a toronyból két napig hiányzott. A polgármester elmondta, hogy haladékot kér a büntetés kifizetésére, s az ügyet tovább viszi a nemzetközi fórumokra. /(Éltes Enikő): 100 millió egy zászlóért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./"

"Mátrafüreden tartották meg a határon túli magyar pedagógusoknak szervezett Adria-Duna nyári szabadegyetemet. A szervező az anyaországi környezevédelmi tárca. Az egyik résztvevő, Bóné Vilmos szilágyballai tanár véletlenül szerzett tudomást a mátrafüredi szabadegyetemről, amelynek Erdélyből volt a legkevesebb hallgatója. A 60 határontúli résztvevő közül egy-egy pedagógus rajta kívül Segesvárról, Lupényból és Csíkszeredából nevezett be, majd kétannyian Kárpátaljáról mint Szlovákiából, a legtöbben, 32 személy pedig a Vajdaságból. - Piacra kell vinni, eladhatóvá tenni az iskolát - foglalta össze a Mátrafüreden hallottakat a szilágyballai tanár. - Olyan értékeket kell felmutatni, hogy a szülők oda írassák be gyermekeiket. Különben Magyarországon a fejkvóta miatt is "vadásszák" a gyermekeket. Erdélyből ezért iratkoznak sokan ottani iskolákba. /Fejér László: Mátrafüredi szabadegyetem - Erdélyben ismeretlen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./"

"Tempfli József római katolikus megyéspüspök öt éve pereskedett a nagyváradi Püspöki Palota visszaadása ügyében. A palotában van a Kőrösvidéki Múzeum. Most visszakaptak egy kis részt a palotából. Legalább beléphetnek a palotába és egy részét birtokba vehetik, ez csak egy tizedét képezi az egész épületnek. Október 1-től pedig még négy szobát ígértek, idén tehát hét szoba és a kápolna kerül a püspökség használatára, maga az ingatlan telekkönyvileg eddig is a püspökségé volt. Sok a felújítani való, van olyan szoba, ahol ki kell cserélni a parkettet, mert teljesen elkorhadt, vagy például fel kell szerelniünk egy teljes mosdót. Legalább 25 éve nem festettek azon a részen, repedtek a falak. A püspök bízik Szent László segítségében. Püspöki címerére is őt tette. Egész életében Szent Lászlóhoz fohászkodott, aki mind Nagyvárad városának, mind az egyházmegyének az alapítója és éppen Szent László napján tudtak belépni először a palotába. Az Úristen a csodáit sokszor emberek által hajtja végre. Szerencsésen együttműködtek magyarok és románok a legfelsőbb szinttől a megyei szintig. Tempfli püspök úgy tervezi, hogy legelőször maga a püspökség költözik át, másodszor az adminisztratív személyzet, a Kanonok-soron a Szent László Gimnáziumot szeretnék bővíteni , most szűkösen vannak. Újra kellene indítani a teológiát is, az most csak kényszerből van Gyulafehérváron. Ezért törekszenek, hogy minden tárgyból legyen egy magas képzettségű papjuk, mert Róma is csak úgy hagyja jóvá a teológiai főiskolát, ha legalább a fő tárgyakból, doktorátussal rendelkező, de legalábbis doktori fokozatot elért oktató van. Előírás, hogy legalább egy 30 ezer kötetes könyvtára legyen egy teológiai főiskolának. Szeretnék egy helyre összpontosítani a szervezeteket, a katolikus nőszövetséget, Máltai segélyszervezetet, a Vöröskeresztet, az ifjúsági szövetségeket. Tíz épületet kapnak vissza ebben az első fázisban. Az első hatból három Szentjobbon van: visszaadták az iskolát, a malmot és az apátsági épületet. Telegden visszakaptak egy iskolaépületet, Élesden egy általános iskola épületet, Szilágysomlyón a volt gimnáziumot. /Balla Tünde: "Isten a csodáit emberek által hajtja végre". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./"

"Államfőként harmadszor utazott júl. 20-án Pekingbe Ion Iliescu. Látogatásának célja a román-kínai gazdasági kapcsolatok megélénkítése. Jelenleg 5000 kínai tulajdonú cég működik Romániában, 41 millió dollár alaptőkével, de a két ország kétoldalú forgalma messze elmarad az 1979-es rekordszinttől, amikor meghaladta az 1079 millió dollárt. Elutazása előtt Iliescu Cosma bányászvezér kegyelemben részesítését helyezte kilátásba. Szerinte túl szigorú büntetéssel sújtották, mivel nem lehet egyedül őt tenni felelőssé a történtekért. - Iliescu kitüntette Adrian Paunescut. - A Pro Európa Liga Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora mentelmi jogának felfüggesztését kérte. /Iliescu Pekingbe utazott. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./ Ion Iliescu elnök 1991-ben és 1994-ben is tett látogatást a kínai fővárosban. Iliescu 1971-ben szintén Pekingben járt, a Nicolae Ceausescu által vezetett román küldöttséget tagjaként.Ceausescu hazatérve számos területen megkísérelték közvetlenül is átültetni a román gyakorlatba a "kínai tapasztalatokat", egyfajta román "kulturális forradalomként". A bennfentesek szerint Iliescu tiltakozott, ami részleges kegyvesztését eredményezte: először vidékre helyezték át, megyei párttitkárnak, majd egy könyvkiadóhoz küldték. Mint "belső száműzöttet", sokan őt kezdték a román politika reménységének tekinteni - ez alighanem hozzájárult ahhoz, hogy amikor 1989 decemberében a népharag elsodorta a Ceausescu-diktatúrát, ő tűnt annak a személynek, aki a diktatúrából képes átvezetni az országot egy posztkommunista reformkorszakba. Ami a román-kínai politikai kapcsolatokat illeti, sikerrel túlélték mind Mao halálát, mind Ceausescu kivégzését. A kínai vezetők már 1989. dec. 27-én üzenetben biztosították az új román vezetőket arról, hogy tiszteletben tartják a román nép választását. Az 1989-es Tienanmen-téri események után több kelet-európai ország alaposan lehűtötte kapcsolatait Pekinggel, kivéve Romániát. 1994-ben Li Peng kínai miniszterelnök Bukarestben fejtette ki az átalakult kelet-európai országokkal kapcsolatos kínai politika négy elvét, nevezetesen: Peking tiszteletben tartja minden ország népének választását és nem avatkozik be más országok belügyeibe; a hagyományos barátság folytatása és a békében való együttélés; a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése; a viták békés megoldásának, a regionális stabilitásnak a támogatása. Csiang Cö-min kínai párt- és államelnök 1996-ban járt Romániában, és nem érdektelen, hogy mai utóda, Hu Csin-tao alelnökként már 1995-ben látogatást tett Bukarestben. A miniszterelnöki és egyéb magas szintű kölcsönös viziteket összeszámlálni is nehéz lenne. 2000-ben a román-kínai kereskedelem volumene 298 millió dollárra emelkedett. /Baracs Dénes: Iliescu (újra) Pekingben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ "

"Dr. Pap Gézát, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét fogadta Medgyessy Péter kormányfő Budapesten. A püspök elmondta, hogy a találkozás rövid volt. A miniszterelnök úgy érezte, most jött el annak az ideje, hogy a határon kívüli magyar egyházkerületek képviselőivel is találkozzon. A beszélgetés Medgyessy Péter miniszterelnök beszámolójával kezdődött, aki elmondta, nemrég találkozott Románia miniszterelnökével. Pap Géza elmondta azt, hogy Erdélyben két lelkészképző főiskola működik: a katolikus Gyulafehérváron és a Kolozsvári Protestáns Teológia. Mindkettő önerőből tartja fenn magát, mert állami támogatásban egyik sem részesül. Ez az egyházközösségek számára nagy terhet jelent. Ehhez kérte a miniszterelnök támogatását, annál is inkább, mert a tavalyi évben már részesültek hasonló támogatásban. A kérésekre Medgyessy Péter részéről ígéret nem hangzott el. Pap Géza felvetette a Magyarországon lévő ingatlanjaik sorsát is. Erdélynek Budapesten 4 ingatlanja volt, amit államosítottak. /Csomafáy Ferenc: Egy fogadásról - az innenső oldalról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./"

"Portik Piroska, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának osztályvezetője a vele készült interjúban közölte: megszületett a döntés a moldvai csángómagyarok kulturális támogatására a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által idén kiírt 100 millió forintos keret szétosztásáról. Eredetileg két részletben tervezték megpályáztatni a 100 milliós keretet: első körben 61 millió forintra, másodszorra a fennmaradó 39 millió forintra. Az első pályázati kiírásra azonban 211 millió forintos igény érkezett be. Rengeteg színvonalas pályázatot kénytelenek voltak elutasítani. Három nagy témakörre osztották a pályázatokat, kultúra, oktatás (ez zömében iskolán kívüli oktatást jelent) és kutatás. A kultúra témakör 20 millió forintjára közel 120 millió érkezett igény. De ugyanez volt az oktatás és a kutatás vonatkozásában is. Az oktatásra kiírt 36 millióra és a kutatásra kiírt 5 millió forint összegre. Idén is jelentős tétel volt a tárca által még 2000-ben megkezdett gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Gimnázium bővítési munkálataira átutalt 16 millió forint. Ezzel az átutalással a tárca immár több mint 153 millió forinttal támogatta az iskola bővítését. Számos, a maga területén nagyon jelentős szervezet nyújtott be pályázatot: Kallós Zoltán Alapítvány, Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, Romániai Iskolapolgár Alapítvány, Gyepűk Népe Alapítvány, Domokos Pál Péter Közművelődési Egyesület, Petrás Incze János Kulturális Egyesület, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Csángómagyar Pedagógusok Testülete, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Participatio Alapítvány, Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, Kriza János Néprajzi Társaság például. A Csángó Tanácsadó Testület - a tárca munkáját segítő, külső szakértőkből álló tanácsadó testület - már áprilisi ülésén igyekezett ennek fényében támogatást megítélni a program működtetésére. Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke elmondta, tárgyalni készülnek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával és az Oktatási Minisztériummal annak érdekében, hogy tisztázzák: az Erdélyben tanuló csángómagyar gyerekek bentlakás-költségeit ki és milyen formában támogatja az elkövetkezőkben. A válasz az, hogy az ún. "csángómagyar keret" megnevezése egyértelműen a csángómagyar kultúra támogatását nevesíti, mint felhasználási lehetőséget. Ebbe pedig csupán az iskolán kívüli oktatás fér bele. Támogatják viszont gyermektáborok szervezését Magyarország és Románia területén egyaránt. Támogatják a moldvai, illetve gyimesi csángók falunapjait, néprajzi és történelmi táborait. /Guther M. Ilona: Célunk, hogy felkeltsük érdeklődésüket saját kultúrájuk, múltjuk iránt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készített interjúban jelezte, hogy Kovács László külügyminiszterrel három nappal korábban tárgyalt és egyeztetett Budapesten a kedvezménytörvény alkalmazásáról. A magyar kormány bármely képviselője konzultál az RMDSZ-szel, lehetőleg mielőtt a román féllel sor kerülne a megbeszélésekre. Az RMDSZ mára stabil részese a Románia és Magyarország közötti kapcsolatrendszernek. A kedvezménytörvény mostmár megfelel a különböző igényeknek, és tárgyalni már csak az alkalmazásáról lehet. Van néhány olyan kulcskérdés, amiről még csak vitázni sem szabad, például arról, hogy az oktatási támogatás közvetlenül a gyermekekhez, illetve a szülőkhöz jusson el. Terítékre került az Észak-Erdélyen áthaladó autópálya kérdése, ezt Markó az utóbbi évek egyik legnagyobb eredményének tekinti. A gazdasági kérdések mind nagyobb súlyt képviselnek az RMDSZ tevékenységében. Markó leszögezte, az autómia felépíthető, elérhető, decsak az érintett felek közötti tárgyalásos megegyezéssel. Európára jelenleg az a jellemző, hogy nagyon nagy különbségek vannak a kisebbségi kérdés kezelésében, megoldásában. /Gyarmath János: Tálcán nem kaptunk semmit Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ "

"Komoly érdeklődés mutatkozik a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem szakjai iránt. Marosvásárhelyen, a Műszaki és Humántudományok Kar által indított hét szakra a végleges adatok szerint 446-an jelentkeztek a meghirdetett 290 helyre. A Csíkszeredában indított kilenc szak 425 helyére hétfőig összesen 501 diák iratkozott be; az EMTE csíkszeredai kara azonban még július 22-én is várta az érdeklődőket. Kolozsvárott nagy az érdeklődés a környezetföldrajz szak (környezettudományok szakirány) iránt; a fotóművészet, filmművészet, média szakra jelentkezők száma pedig jóval meghaladta a meghirdetett helyek számát. A két szakon meghirdetett 45 helyre összesen 103-an jelentkeztek. (Sapientia sajtószolgálat) /Nagy érdeklődés a Sapientia szakjai iránt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"

"A Félsziget Fesztivál harmadik, júl. 21-i napján a marosvásárhelyi víkendtelepen Frunda György szenátor, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagja, Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, valamint Niculescu Tóni, az RMDSZ integrációs főosztályának a vezetője találkozott az érdeklődőkkel. Frunda György arra hívta fel a figyelmet: Románinak be kell látnia, hogy nem folytathat kétkulacsos politikát: a nemzetközi fórumokon demokrata, itthon nacionalista, retrográd. Emiatt veszített el fontos tulajdonjogi pereket az EU Emberjogi Bíróságán. A kisebbségi jogok terén csak 1998 után kezdődött el a nyitás, mert a román politikai elit is belátta, hogy saját érdeke a toleráns magatartás. Elkezdődött az EU-s tisztségviselők kiválasztása, és jó lenne, ha legalább 10 százalékuk a hazai magyarok sorából kerülne ki. A soron levő európai parlamenti választásokon is el kell érni, hogy a 33 romániai hely közül 2-3 magyar politikusoké legyen. Borbély László a munkaerőnek az EU-ban történő szabad vándorlásával foglalkozott. Kb. 500 új állás keletkezik Romániában azok számára, akik a minisztériumokban a csatlakozással kapcsolatban ténykednek majd. A magyar fiatalokat arra biztatta: jelentkezzenek, pályázzanak. Niculescu Tóni arra figyelmeztetett: majd Románia csatlakozása után jönnek az igazi gondok. Megszűnnek az uniós, PHARE, SAPARD és más támogatások. A romániai magyar fiataloknak többszörösen annyit kell tudniuk, mint hazai román társaiknak, vagy mint az uniós francia, német stb. fiataloknak. /(Máthé Éva): Félsziget. Fesztivál-napló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"

"Tizennegyedik alkalommal szervezték meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet, amely fokozatosan Tusványosi folyamatként honosodik meg a köztudatban. A szervezők váratlan akadályokba ütköztek. Az akadályok egyikeként a támogatások elapadását említették. Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselő a nagy szembesülés évének nevezte a 14. tábort. Németh Zsolt szerint sokan vannak, akik úgy érzik, hogy az anyaország eltávolodott a határon túli magyaroktól, azonban ez nem így van, hiszen az anyaország nem azonos a magyar kormánnyal, a politikus szerint a történelem során ez többször volt így. A státustörvény módosítását fölöslegesnek nevezte, véleménye szerint a mostani megállapodás visszalépés az Orbán-Nastase megállapodáshoz képest. Tőkés László püspök Együtt vagy külön utakon - integráció és nemzeti érdek címmel tartotta meg nyitóbeszédét. Előadásában a magyar és román kormány ténykedését bírálta. Tőkés szerint "a mostani magyar kormány az integráció fejében késznek mutatkozik lemondani rólunk. Gondoljunk a magyar szomszédságpolitikára és a kedvezmények aprópénzére váltott státustörvényre. A román kormány integrációs érdekből a kisebbségi engedmények morzsáival etet bennünket". Tőkés az RMDSZ-t is bírálta. Szerinte "magyar nemzetiségű érdekszövetségünk - az RMDSZ - ehhez a román-magyar "elvtársi" politikához csupán asszisztál. Példának okáért a XIV. Bálványosi szabadegyetemünkre rászervezett marosvásárhelyi Félsziget Irány Európa! című konferenciáján, mely a nemzeti kérdés teljes kikapcsolásával, "eurokonform" szórakoztató programjaival - a román és a magyar kormányzatok masszív támogatásával - hivatott magához édesgetni a pénztől, ragyogástól és "Európától" megbóduló ifjainkat." /(Daczó Dénes): 14. Tusványosi Nyári Szabadegyetem. Kritikus hangvétel, az örök folyamat részeként. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"

"A Szegeden élő dr. Besenyi Sándor filozófus, a határon túli magyar tanárok, önkormányzati képviselők, civil szervezeti vezetők számára 13 éve rendszeresen megszervezett Értelmiség nyári egyetem igazgatója, a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke fáradhatatlan szervezőként járja a Kárpát-medencét. Nemrég a hazai magyar civil szervezetek kolozsvári fórumán is jelen volt. Dr. Besenyi Sándor részt vesz magyar-magyar és szomszédsági, nemzetközi konferenciákon hol Temesváron, Kolozsváron, hol Újvidéken, Szabadkán, vagy éppen Kishegyesen, Csongrádon, hol Szegeden vagy Budapesten. A konferenciákon megállapították, hogy fontos történelmi változások történnek a térségben. Mindennapi magyarországi politikai csatározásaink közben figyelni kellene a közép és kelet-európai térség változó körülményeire. Az európai integráció fokozatosan intézményesül a térségben. A történések, változások új társadalmi-gazdasági és tulajdoni kereteket és e keretek között új politikai koordináta- és normarendszert hoznak létre a térség államaiban is. Besenyi szerint fokozatosan lehetővé válik, hogy az etnikai kisebbségek nemzeti identitásuk megélésében, egyéni és közösségi jogaik érvényesítésében ne elszigetelten gondolják át mozgásterüket, lehetőségeiket, problémáikat. Feloldható a nemzetállami elzárkózás, a nemzeti kisebbségek jogi, politikai, gazdasági, kulturális kisemmizése és elszigeteltsége. Mód nyílik, hogy összekapaszkodjanak az eddig merev falakkal és tiltásokkal, nemzetállami erőszakszervezetekkel elválasztott anyaországi és a nemzeti kisebbségi közösségek. Magyarországon a nyomtatott sajtó igen kevés figyelmet fordít a határokon túli magyarság bemutatására. Magyarország diplomáciája sem kezeli méltó módon a civil szervezetek térségi stabilizációt erősítő szerepét. Az autonómia kérdését ki kellene emelni a többségi nemzetállam kontra etnikai kisebbségi területi -közigazgatási autonómia egymásnak feleselő és veselkedő dualitásából. A magyarság civil önszerveződései, a civil szféra törvényes lehetőségeket biztosít valamennyi szomszédos országban a települési, szakterületi és a speciális polgári kezdeményezések széles skálája számára a szabad önszerveződésre. A magyar történelmi egyházak kiemelkedő szerepet töltenek be a magyar kisebbségi társadalmak és közösségek összefogásában. /Máthé Éva: Új történelmi konstelláció, új koordináta- és normarendszer. "Dunának, Oltnak egy a hangja". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"

"A Regiovest Szent László Kistérségi Szövetség sikeresen pályázott az ópusztaszerihez hasonló Székely Nemzeti Park létrehozására. Az emlékparkot Agyagfalvára tervezik, és helyi, magyarországi, illetve uniós támogatással épülne. A nemzeti történelem emlékparkja hat hekáron épülne, a Kulcsár-Hunyadi szoborcsoport, amit korábban az 1848 októberi székely nemzetgyűlés emlékére emeltek, e park közepén lesz. /Székely Nemzeti Park. = Romániai Magyar Szó "

"11 év alatt több mint 100 képzőművész vett részt abban a táborban, melynek központi motívuma, totemállata, a ló. Az idei táborban 20 képzőművész vett részt. A táborban készült munkákból a Kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban júl. 13-án szervezett tárlat megnyitóján Magyari Lajos költő méltatta a kiállított 75 munkát. Számos érdeklődő csodálta meg a lovastáborban született alkotásokat. A művészek a két hetes táborozás idején a fortyogói Incitato Szállóból élménygyűjtő utakon is részt vettek. Az Incitato táboroknak története van, s ez kiolvasható az évente megjelentetett katalógusokból. A tábor 1993-ban létesült. Két jeles ember szerencsés találkozásának köszönhető a tábor létrejötte, Tóth Ferenc mérnöknek és Miholcsa József marosvásárhelyi szobrászművésznek. A tízedik tábor után sokan úgy látták, hogy ez lesz az utolsó, ugyanis a dálnoki ménesnek megváltozott a tulajdonosa. Vetró B. Sebestyén András képzőművész idén átvette a tábor vezetését Miholcsa József szobrászművésztől. /Tóásó Áron Zoltán: Incitato Art Camp - Fortyogó 2003. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"

"A brassói származású Lendvay Évát, aki 1958-ban költőként debütált az Utunk c. hetilapban, a Romániai Írószövetség brassói fiókja Opera Omnia életműdíjjal jutalmazta. Az év nagy részét Bukarestben töltő költőnő és műfordító Szemlér Ferenc lánya. Apja ajánlotta, hogy versei közlésekor válasszon álnevet, így lett Lendvay Éva. /(Tóásó Áron Zoltán): Opera Omnia-díj Lendvay Évának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ "