"A magyarországi felsőoktatási intézmények erdélyi, délvidéki, felvidéki, kárpátaljai magyar anyanyelvű hallgatói rendeztek vitafórumot a határon túli magyarokról a számukra otthont adó Márton Áron Szakkollégium budapesti székhelyén. Csapody Miklós MDF alelnököt, országgyűlési képviselő elmondta, a megbeszélésen a hallgatók megkérdezték, van-e Magyarországnak nemzetstratégája, mik a tervei a határon túli magyarsággal? "A nemzetstratégia ügyében a kormányzati válasz és az én válaszom teljes mértékben egybeesett, a mi elképelésünk a szülőföld stratégia." Szemben a német elképzeléssel, mert ők a németeket "kivásárolták Romániából". "A cél érdekében, hogy a szomszédos országokban élő magyar százezrek, milliók a szülőföldjükön érezhessék otthon magukat, ott boldoguljanak, olyan eszközökre van szükség, melyekkel a szülőföld valódi hazává formálható." Ez egyetlen természetes megoldás, ezért van ez ügyben a magyar parlament pártjai között is ritkán tapasztalható konszenzus. Ehhez a magyar kormányzatnak törvényhozási, anyagi és kulturális eszközrendszerével hozzá kell járulnia. Nem elég a kedvezménytörvény, nem elég az Illyés Közalapítvány, az Új Kézfogás Közalapítvány, az Apáczai Közalapítvány, a Segítő Jobb Közalapítvány és más szervezetek, alapítványok támogatása, hanem a magyar államnak is szerepet kell vállalnia, mégpedig állami vagy államilag garantált privát stratégiai befektetésekkel, beruházásokkal. - Az Illyés Közalapítványnál egy bírónő formahibákat vétett. Csapody védte a kormányt: akik nem kapták meg a támogatást, szidják a kormányt, a kormány azonban nem tud beavatkozni a folyamatba. Foglalkoztatja a diákokat a Magyarország EU-s csatlakozásából adódó vízumkényszer küszöbön álló bevezetése. Ez a közeljövőben két magyar közösséget érint, a kárpátaljaiakat és a vajdaságiakat, egy 150-200 ezres és egy 300 ezres közösséget. A kormány hibája, hogy a tervezetből a kedvezményezettek köréből hiányoznak a vajdasági és a kárpátaljai magyarok mint olyanok. Az MDF szerint egyszerűsített eljárással kedvezményes vízumhoz való hozzájutást kellene biztosítani. Elképzelhető például - a kishatárforgalomról szóló kétoldalú egyezmények módosításával - az a bizonyos 15 km-es sáv megszélesítése mindkét oldalon. Egy másik lehetőség pedig a tartós vízum bevezetése. - A kettős állampolgárságot a kormány elutasítja. A későbbiekben, ott, ahol erre a partnerország részéről esetleg fogadókészség mutatkozik, Csapody elképzelhetőnek tartja. /Guther M. Ilona: Interjú Csapody Miklóssal a Magyarországon tanuló határon túli magyar főiskolásokat foglalkoztató kérdésekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./ "

"Hajdu Gábor ügyvéd, a Csíki Magánjavak elnöke felvázolta a Csíki Magánjavak történetét és a visszaszerzéséért folytatott jogi küzdelem fontosabb állomásait. A Csíkszeredai Bíróság l32l/2002. jún. l3-i polgári ítéletével megállapította, hogy a Csíki Magánjavak Közbirtokossági Egyesület azonos jogi személy a 765/l946. szept. 28-i törvényben hivatkozott Csíki Magánjavak jogi személlyel. Hajdu szerint az RMDSZ kiemelkedő feladatai közé tartozik, hogy elérje a Csíki Magánjavakat sújtó közel 8 évtizednyi sérelmek törvényes orvoslását. /Székedi Ferenc: Küzdelem a Csíki Magánjavak vagyonának visszaszerzéséért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./ "

"Szélrózsa címmel első alkalommal jelentetett meg tudományos és kulturális évkönyvet a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ) Bihar megyei szervezete. Az évkönyvet Szabó Ödön szerkesztette, akinek kutatási területe a bihari, főleg az Érmellék magyar településeinek néprajzi kultúrája. A kötetben 33 szerző dolgozata olvasható, egymástól távol eső tudományos területekről. /Fejér László: RODOSZ- bemutatkozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./ "

"A kongresszus után alig egy héttel konfliktus körvonalazódik Ráduly Róbert Kálmán, a Csíki Területi RMDSZ elnöke és Borboly Csaba a MIÉRT titkára és a Csík Terület Ifjúsági Tanácsának elnöke között. Ráduly sajtótájékoztatóján az RMDSZ kongresszusa utáni helyzetet értékelte. Előzőleg nagy volt a felzúdulás, egyesek szerint Tőkés ára az idei RMDSZ-PSD protokollum volt. Ráduly kifogásolta, hogy a Területi Küldöttek Tanácsának egyöntetű döntésével ellentétben, amely kimondta, hogy a tiszteltbeli elnök kérdéséhez nem kell hozzányúlni, a csíki kongresszusi küldöttek kétharmada ezzel ellentétesen, a tisztség megszüntetése mellett szavazott. Ráduly továbbra is Tőkés Lászlót tekinti tiszteletbeli elnöknek. Borboly Csaba, a CSTIT elnöke szerint a "szennyest" a szervezeten belül kellett volna kiteregetni. /(Daczó Dénes): A kongresszus utószele - konfliktus előjele? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ "

"Febr. 11-én Markó Béla szövetségi elnök a Román Közszolgálati Rádió igazgatótanácsával folytatott megbeszélést. Jelen volt Borbély Melinda, a kisebbségi adásokért felelős főtitkár-helyettes és Ágoston Hugó igazgatótanácsi tag is. A találkozón megvizsgálták a sugárzás fejlesztésének, valamint a magyar nyelvű adásidők kiterjesztésére, illetve a területi stúdiók autonómiájának bővítési lehetőségeire vonatkozó kérdéseket. /A közszolgálati rádió megreformálásának lehetőségeiről tárgyaltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ "

"Fey László szokása szerint újból támadta Tőkés Lászlót és a radikálisokat, újból bátran kiállt a másik oldal mellett. "A radikális politizálás türelmetlen, maximális követelésekkel lép fel és azonnali eredményt akar elérni." "A radikalizmusra a sérelmi politika jellemző: az elkövetett igazságtalanságokat, jogtiprást, elnyomást igyekszik minél hangosabban a világ elé tárni..." stb.Nekünk a románokkal kell megegyeznünk, vallotta a cikkíró. Fey László az 1993-ban, Neptunfürdőn tartott megbeszélésről azt állította, hogy Tőkés László heves támadást indított a három RMDSZ- tisztségviselő ellen, azt kifogásolva, hogy a "román hatalommal" paktáltak le, pedig a cikkíró szerint szó sem volt hivatalos tárgyalásról, még kevésbé egyezkedésről. Természetesen Fey tudatosan elhallgatja, hogy annak idején Markó Béla hivatalosan elítélte a neptuni titkos tárgyalást. Erről ma már nem beszélnek. /Fey László: Kétféle stratégia? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ "

"Geréb Mihály olvasói levelében leszögezte: Tőkés László püspök nem tetszett az RMDSZ megalkuvó politikáját folytató vezetőségének, egyszerűen félretették, megszűntetve a tiszteletbeli elnök tisztségét. De gondoltak-e arra, hogy ők ott lehetnének-e ahol vannak, ha nem lett volna Tőkés László bátor kiállása 1989-ben? Most is bátran ki meri mondani, hogy a romániai magyarság jogfosztott, megalázott nemzetiség. Amit visszaszolgáltattak, az külföldi nyomás eredménye. A fasisztákat, utána a kommunistákat (már ahol) kérdőre vonták. Húsz-harminc év múlva majd megkérdik a PSD-t, a kormánypártot, hogy a reform nevében miként tette tönkre az országot? És akkor mellette lesz az RMDSZ is. /Geréb Mihály, Balázsfalva: "Legnagyobb ellensége a magyarnak a magyar". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13., Postafiók rovat/ "

"Febr. 11-én a Brassó Megyei Tanfelügyelőségre elé vonult a 6-os számú általános iskolában tanuló diákok szüleinek egy csoportja, követelve, hogy a felújított Áprily Lajos Gimnázium épületébe költözhessenek vissza a románul tanuló diákok. Ígéretet kaptak már régebben, hogy új román iskolát építenek. Andronescu miniszter asszony pár hete látogatta meg az Áprily Lajos Gimnáziumot, s akkor azt mondta, hogy az új román iskola alapkőletételére március elején kerül sor. A háborgó szülők most azzal fenyegetőztek, hogy febr. 17-én a szabad ég alatt az Áprily udvarán fognak "órát tartani", ha nem engedik őket be az iskolába. /(Tóásó Áron Zoltán): Az Áprilyban akarják taníttatni gyerekeiket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ Egy évtizede kérik, hogy legyen egyetlen magyar középiskola Brassóban, a román szülők ez ellen tüntetnek, annak ellenére, hogy gyermekeik részére új román iskola épül."

"Febr. 12-én Temesváron emlékeztek a 63 esztendővel ezelőtt született és kilenc hónappal ezelőtt nyomtalanul eltűnt Iosif Costinas író-újságíróra, amatőr filmesre, fotósra jóbarátai, értelmiségiek és forradalmárok. Barátai szeretettel emlékeztek erre az örökké gúnyolódó, de csupaszív emberre, aki nagy valószínűséggel szabadság- és igazságszeretete, szókimondása áldozata lett. Iosif Costinas 1989 óta a temesvári forradalom titkait kutatta. Már csak néhány hiányzó láncszemet kellett volna összeillesztenie és megjelenhetett volna a teljes igazságot tartalmazó leleplező könyve, élete főműve. Ez a könyv már soha nem fog megjelenni, de a Iosif Costinas újságcikkeit, fennmaradt írásait tartalmazó meglepetés-kötet már készül. /(Pataki Zoltán): Iosif Costinas és Temesvár szellemének felidézése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./ "

"Sztálin neve egyet jelent a huszadik század talán legtragikusabb fejezetével: a szovjet hatalom rémtetteivel előbb az orosz birodalomban, majd Európa keleti felének azon országaiban, ahol a Vörös Hadsereg nyomában a kommunizmus a második világháború után megvetette a lábát. A Korunk legfrissebb lapszámának a középpontjában nem a diktátor személye áll, hanem a korszak: a sztálinizmus Romániában. Az ismert szociáldemokrata vezető, Lakatos István kiadatlan emlékiratainak egyik fejezete személyes élmények alapján számol be a teljes hatalmat megszerezni készülő kommunista párt módszereiről, a két munkáspárt egyesítéséről, a mindennapokat átjáró félelemről. A korszak egyik kiemelkedő személyisége, Ana Pauker azok sorsában osztozott, akik a kommunizmust előbb hatalomra segítették, majd maguk is áldozatai lettek. Robert Levy amerikai történész tett róla közzé nemrég monográfiát; az ebből közölt részletek, valamint Michael Shafir recenziója a romániai "tisztogatások" működését tárják fel. A Magyar Külügyminisztérium levéltárából származó dokumentumok a romániai politikai légkörről tudósítanak a nevezetes év: 1956 előtt és után. /Sztálin 1953-2003. Sztálinizmus Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./ "

"A Közoktatás februári számában Muhi Miklós az oktatásról és a pénztelenségről írt, Szilveszter László Szilárd pedig a kisiskoláskori tanulási motiváció fejlesztésére tett kísérletről számolt be. Folytatódik Dr. Murvai László az előző számban megjelent tanulmánya a romániai felnőttoktatásról és a margittai tanítónők romániai Step by step oktatási programról szóló cikksorozata. /Oktatás és pénztelenség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./ "

"Febr. 24. -márc. 1. között a romániai katolikus püspöki konferencia tagjai Rómába mennek, ad limina látogatásra: a katolikus püspökök öt évente meglátogatják a pápát, ugyanakkor a kongregációknál megbeszélik az elmúlt öt évben adódott kérdéseket. A romániai katolikus püspökök konferenciája, mely három rítust foglal magába (latin, görög és örmény), 1991-ben alakult meg és azon év márciusában a püspöki kar tagjai első ízben voltak ad limina látogatáson Rómába, először 1937 óta. E látogatáson választották meg a megyéspüspökök Alexandru Todea metropolitát, a későbbi bíborost a konferencia elnökének. A konferencia jelenlegi elnöke Ioan Robu bukaresti metropolita-érsek. A második ad limina látogatásra 1996 decemberében került sor, a jelenlegi a harmadik lesz. Az öt éves ciklus szerint 2001-ben került volna sor a következő látogatásra, de a jubileumi esztendő zsúfoltságának és II. János Pál pápa betegségének következményeként két évvel kitolódott. /Romániai katolikus püspökök a pápánál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./ "

"Megalakulásának első évfordulója alkalmából, febr. 8-án, Kolozsváron sor került a mára közel százas tagságúvá bővült Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) általános közgyűlésére, amelynek folytatásaképpen bemutatták az Álmok szállodája (erdélyi magyar költők antológiája 1918-2000, Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár) című kötetet. Sántha Attila költő, az E-MIL ügyvezető elnöke úgy látja, hogy az Erdélyi Magyar Írók Ligája eredményes évet zárt. A közgyűlés megerősítette az E-MIL irányvonalának két legfontosabb elemét, az írók érdekvédelmének ellátására és az irodalomszervezésre fektetett hangsúlyt. Az E-MIL társszervezőként beszáll könyvbemutatók megrendezésébe. - Az Álmok szállodája - és Demény Péter válogatásában megjelent társantológiája, a Lassított lónézés című prózagyűjtemény - az eddigiek során ritka sikernek örvendett Erdélyben. Az Álmok szállodája című kötet összeállítója, Balázs Imre József költő, irodalomkritikus ötödik éve tanít erdélyi irodalmat a kolozsvári egyetemen, és úgy látja, hogy az olvasóközönségben számos előítélet él az erdélyi irodalommal kapcsolatban. Meg akarta mutatni az erdélyi magyar irodalom "rejtett értékeit" is. Reményik Sándor versei közül nem azok szerepelnek az antológiában, amelyeket iskolai ünnepeken szoktak szavalni, hanem visszafogott versei. A húszas évek avantgárd költészetét bevette az antológiába. /Szonda Szabolcs: "Egyetlen erdélyi magyar írószervezetként talán mi látjuk át legjobban irodalmunk erőviszonyait". Az E-MIL évfordulós közgyűlése után a folytatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./ "

"15 nap áll a Hargita megyei polgármesterek rendelkezésére, hogy a kormány által jóvá nem hagyott címereket visszavonják a hivatalok homlokzatáról illetve a hivatalos iratokból. Mircea Dusa, Hargita megye prefektusa körlevélben szólította fel a települések vezetőit, hogy ne használják a címereket, mert ezek még nem kaptak jóváhagyást a kormánytól, törvényszegés esetén 5-től 10 millió lejig terjedő büntetést kaphatnak. Hargita megyében eddig még egyetlen település címerét sem hagyták jóvá, ugyanígy a megye címere sincs törvényesítve. Zsombori Vilmos Megyei Tanács elnök nemrég azt nyilatkozta, hogy logoként használható a megyecímer, mert levédték az országos szakhivatalnál. Mircea Dusa prefektus, ellentmodva a megyei tanácselnök nyilatkozatának, kijelentette: a megyecímer egyelőre nem használható hivatalos iratokban. /A címerek nem érvényesek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./ "

"Alig két évvel a nagy sikert arató Harangok című könyve után dr. Márton László mérnök újabb technikatörténeti kötettel lépett az olvasó elé, melynek címe: Vízimalmok Erdélyben /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/. Erdély bő vízű folyóival, gyors vízű patakjaival egy olyan jellegzetes vidéke Európának, ahol a vízimalmok nagyon elterjedtek. A szerző bejárt több ezer kilométert, kutatott a levéltárakban. Nagyon kevesen tudják, hogy Csíkmadarason, valamint a Hargita két oldalán hámorok működtek a középkorban, és a csíkmadarasi olyan fejlett volt, mint a vajdahunyadi vagy a torockói. A madarasi vashámor közel 200 esztendeig működött, és termékeit Erdély-szerte értékelték. /Gál Éva Emese: Vízimalmok Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./ "

"Végveszélybe került az erdélyi magyar nép. "Szórványainkat főleg az asszimiláció, a tömbmagyarság sorait a kivándorlás tizedeli vészesen, amit a soha nem látott gazdasági nyomor csak ösztönöz"- olvasható a lapokban. Az utóbbi időben divat lett a negatív életszemlélet, a vészharangkongatás, írta Sike Lajos. Szerinte nem szabad ezt túlzásba vinni. Együtt kell élni a többségiekkel, szerinte a problémákat velük együttműködve lehet megoldani. /Sike Lajos: Ne tessék zokogni! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ "

"Egy amerikai életrajzi intézet, az American Biographical Institute dr. Domokos Ernő sepsiszentgyörgyi professzort választotta meg nemrég Az év emberének. A döntéssel a közgazdasági tudományok doktorának kiemelkedő szakmai-tudományos tevékenységét ismerte el, méltányolva a közösség érdekében kifejtett munkáját, amelyet 25 kötetnyi kiadvány, félszáznyi szakdolgozat fémjelez. Az elismerő oklevelet áprilisban nyújtják át dr. Domokos Ernőnek. A díjazott a Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett főiskolai tagozatának főigazgatója. /(Flóra Gábor): Domokos Ernő elismerése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ "

"Reiner Antal febr. 4-én feltételesen szabadlábra helyezték. Elmondta, hogy 18 hónap és 7 napot töltött börtönben. A börtön kapujánál ott várta őt az Agache fiú. Reiner megkérdezte tőle, hogy valóban pénzt ajánlott azért, hogy végezzenek vele a börtönben? Igen, mondta, mert ha tőle függne, akkor Reiner 20-25 évet kapna. Reiner elmondta, sok keserves dolgon ment keresztül, a börtönben. Hálásan gondol azokra akik a rabsága idején csomagokat jutattak el hozzá. /(Daczó Dénes): Reiner Antal ma is keresi igazát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./ "

"Több mint fél évszázad után ismét van saját közösségi háza a temesvári magyarságnak. Január eleje óta működik a Putna utca 7. szám alatt az RMDSZ Közösségi Központja. A romániai státusirodákat működtető Progress Alapítvány által vásárolt, eredetileg családi háznak épült ingatlanban az év eleje óta már működik a kedvezménytörvény alkalmazását elősegítő Központi Információs Iroda. Az ingatlanban, az év elejétől klubtevékenység is beindult. A nagyterem a Temesváron működő magyar civil szervezetek rendelkezésére áll. /(Pataki Zoltán): Magyar közösségi ház működik Temesváron! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./ "

"Az RMDSZ és a SZDP vezetősége megállapodott a protokollumról. A tárgyaló testület egyik tagja dr. Kelemen Atilla, a képviselőházi frakció elnöke, a Maros megyei RMDSZ-szervezet elnöke nyilatkozatában kitért arra, hogy idén nehezebben állt össze a megállapodás. A kormánypárt részéről állandóan a Funar-veszélyt emlegették. Kelemen ragaszkodott ahhoz, szögezzék le: érvényben maradnak azok a dolgok, melyeket már kivívtak. Az újságíró megjegyezte, hogy a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem, valamint a kolozsvári mezőgazdasági oktatás és a zenei egyetemi képzés terén nem történt előrelépés. Még mindig csak az olvasható az egyezményben, hogy a két fél tanulmányozni fogja a magyar karok beindításának a lehetőségét. Kelemen erre úgy reagált, hogy muszáj "képben tartani" a tematikát. /Máthé Éva: A politikai egyezkedés hátteréről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./ "

"Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztályának kiadványa, az Orvostudományi Értesítő ezentúl évi négy számban jelenik meg. Kapható a 2002. évi 75. kötet 2-3. összevont száma, amely a 2002. áprilisában Marosvásárhelyen lezajlott tudományos ülésszakon bemutatott dolgozatokat tartalmazza, valamint az orvostanhallgatók dolgozatait magába foglaló 4. szám. /Kapható az Orvostudományi Értesítő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./ "

"Továbbra is növekedett tavaly a romániai magyar konzulátusokon kiadott vízumok száma: összesen 23700 volt szemben a 2001-ben 22100 kiadott vízummal. A legtöbben munkavállalási vízumot kértek. Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja szerint tavaly Kolozsváron összesen 21300 vízumot adtak ki, ebből 20500 a harminc napot meghaladó tartózkodásra szólt. Munkavállalói vízumot 15400, tanulmányi, látogatói, illetve családegyesítési vízumot közel 5200 kérelmező kapott. Miközben a kolozsvári főkonzulátuson tavaly mintegy 15 százalékkal nőtt a kiadott vízumok száma, a bukaresti magyar konzulátuson közel harmadával, 3500- ról 2400-ra csökkent a tavaly kiadott vízumok száma 2001-hez képest. A kedvezménytörvény életbe lépése óta több mint 300 ezer magyar igazolványt adtak ki. /(Gózon István / MTI): Több vízumot adtak ki tavaly Magyarországra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ "

"Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör febr. 24-i ülésén névadójára, Salamon Ernő /1912-1943/költőre emlékezett. A költő életrajzát Bajna György ismertette, Patek Mária magyartanárnő költészetének egyes vonásait értékelte, majd verseiből olvastak fel a köri tagok. Febr. 28-án a Salamon Ernő Gimnázium diákjai és a Salamon Ernő Irodalmi Kör tagjai koszorúzási szertartással emlékeznek meg a 60 éve elhunyt költőről a gimnázium előtti mellszobránál. /(Gál Éva Emese): Irodalmi kör névadójára emlékezett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ "

"Febr. 25-én a képviselőházban Kovács Csaba képviselő politikai nyilatkozatban szólt a brassói Áprily Lajos Líceum helyzetéről: a magyar diákok helyszűkében vannak, nem férnek hozzá a laboratóriumi felszerelésekhez, mindez árt az oktatás színvonalának. A brassói magyar közösség joggal kéri az iskola tulajdonjogának visszaállítását. Dr. Garda Dezső képviselő ugyanakkor elhangzott politikai nyilatkozatában felháborodását fejezte ki a Hargita megyei prefektúra és a polgármesteri hivatal vezetőinek magatartásával kapcsolatban, amiért a csendőrség és a rendőrség igénybevételével akarják rákényszeríteni a lakosságot a kiirtott erdőterületek átvételére, a csutakvizsga és a törvény által előírt más kötelezettségek betartása nélkül. Ezeket az erdőket az erdészeti hivatalok, a prefektúra és a polgármesteri hivatalok klientúrája irtotta ki, s amikor a parlamenti vizsgáló bizottság segítségével sikerült az erdő-tolvajok nyomára bukkanni, a rendőrség megakadályozta a kivizsgálások folytatását, az ügyészség megszüntette a kártevők elleni eljárást. Erdő helyett erdőt kéne visszaadni, nem csutakokat- zárta beszédét a képviselő. (Az RMDSZ-tájékoztató nyomán) /Napirend előtti felszólalások. Megint az Árpily, s megint az erdő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ "

"Az 1989-es események után Nagyszalonta városának megszületett az első helyi újsága, a Szalontai Lapok, amely alig haladta meg az egy tucatnyi számot, majd megszűnt. 1994-ben új lap követte Szalontai Újság címmel, amely néhány hónapos pályafutása után szintén megszűnt. Még ugyanazon év végén indult a ma is élő Szalontai Napló. A közelmúltban felbukkant még egy, a Bihari Esemény-Szalontai Kiadás című hetilap, magyar és román nyelvű cikkekkel. /Sára Péter, Nagyszalonta: Gyökeret ereszt-e? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ "

"Az Illyés Gyula Közalapítvány jelenleg nem működik. Február végén az Illyés Közalapítvány idei pályázatait nem hirdette meg, a támogatott művelődési intézmények, folyóiratok, civil szervezetek az eddigieknél is szorongatóbb gondokkal küszködnek. Gálfalvi Zsolt A Hét hasábjain mindezért a magyarországi ellenzéket, az előző kormányt tette felelőssé. Szerinte a mai magyarországi ellenzék jó néhány képviselője a határokon túl élő magyar nemzeti közösségek helyzetét a hatalmi érdekeknek akarja alárendelni. Gálfalvi következtetése: "A minél rosszabb, annál jobb" elvének jegyében romboló politikai garázdálkodás nemcsak egy közalapítványt - hanem az egész nemzet életerejét, a megtartó értelmes cselekvést béníthatja meg. /Gálfalvi Zsolt: Garázdaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28. - átvéve A Hét február 27-i számából/"

"Szatmár megye sok szállal kötődik a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharchoz, melynek 300. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepségek lesznek. Legutóbb a Scheffler János Lelkipásztori Központban /Szatmárnémeti/ a helyi katolikus és református nőszövetség ünnepelte együtt Rákóczit. Febr. 26-án a Lorántffy Zsuzsanna Református Nőszövetség a Calvineumban farsangi vacsorán viszonozta a vendégséget. /(Sike Lajos): Rákóczi-nótákat énekeltek az asszonyok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./ "

"Hosszú éveken keresztül Marosvásárhelyen Bónis Johanna volt a Maros Megyei Múzeum történelmi részlegének egyetlen magyar nemzetiségű munkatársa. 2002-ben tört meg a jég, akkor vették fel a fiatal középkori régészt, Soós Zoltánt. A múzeum anyaga siralmas helyzetben van. Marosvásárhelyen az első múzeum 1886-ban létesült, a Székelyföldi Iparmúzeum. Trianon után az iparmúzeum tevékenysége megszűnt. Anyagát széthordták, egy részét Kolozsvárra vitték át. 1940-ben próbálták újraindítani a múzeumot. A harmincas években alakult meg az úgynevezett régészeti és néprajzi múzeum, ami román régészeti tárgyakat, emlékeket gyűjtött. A hatvanas években felújították az egykori Székelyföldi Iparmúzeum épületét, abban egyesítették a régészeti gyűjteményt, és megnyílt a tartományi múzeum első kiállítása, ahol már magyar emlékeket is bemutattak. Akkor kezdték el gyűjteni a magyar történelmi anyagot. Dragomán Pál volt az igazgató, Zrínyi Endre is ott dolgozott. Most a történelmi részleg a Kultúrpalotában van, a néprajzi részleg a főtéri Toldalagi-házban, a természetrajzi gyűjtemény maradt az egykori ipartörténeti múzeum épületében. Bónis Johanna 1994-ben rendezett hatalmas céhtörténeti tárlatot, ehhez Kolozsvárról, Brassóból, Nagyszebenből, Szatmárról, Zilahról és más városokból érkezett az anyag. Ezt követte a textilkiállítás, majd a kerámia, fajansz porcelán tárgyak seregszemléje és az órakiállítás. 1997 óta nyaranta helytörténeti kiállítást rendeznek. Magyar restaurátor nincs a múzeumban. Állandó néprajzi kiállítás létezik a Toldalagi-házban, de az anyagban nincs egyetlen magyar vonatkozású tárgy sem, annak ellenére, hogy Maros megyében negyven százalék a magyarság aránya. A néprajzi részlegnek státussal rendelkező magyar munkatársa nincs. /Máthé Éva: Múzeumi tárgyak - hűvös, holt halomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./ "

"A Hargita és Kovászna megyében működő román civil szervezetek: a parlamenti politikai pártokhoz címzett felhívásukban hevesen szót emeltek a kisebbségek anyanyelvének bírósági használata ellen; károsnak tekintvén minden olyan korábbi döntést is, amely az anyanyelv közigazgatási használatát biztosítja. Ugyanakkor néhány héttel ezelőtt a kormánypárt vezetőinél tett látogatásukon épp az EU 1201-es ajánlására hivatkozva, alanyi jogon parlamenti helyet igényeltek a Hargita-Kovászna megyében "kisebbségben" élő románság számára. /(Flóra Gábor): Anyanyelven egy szót sem? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./"

"Febr. 20-án a Bukaresti Egyetem Történelem Kara adott otthont A romániai magyar közösség - mitológia és történelmi valóság között címet viselő konferenciának, amelyet két egyesület szervezett (Societatea de Studii Istorice "Erasmus" és Institutul Roman de Istorie Recenta). A rendezvénysorozat célja: megismertetni az érdeklődőkkel a romániai kisebbségek történelmét. Vekov Károly történész a magyar nép történelmének honfoglalás kori szakaszáról beszélt. Szerinte a magyarok kapcsolata a hunokkal annyi, hogy a magyar nép is részét képezte egykor a nagy hun birodalomnak. Ugyanakkor kapcsolata volt a türk népekkel, az onogurokkal, s nem véletlenül használatos az "ungur" kifejezés, amellyel az idegen nyelvek nevezik meg e népet. A magyar a lovasnépek közül való, amelyek a maguk során országalapító népek voltak és civilizációkat teremtettek. "A meghajtott fő le nem vágatik" alapon a magyar nép bárkit befogadott nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül. Demény Lajos történész a székelyekkel kapcsolatos gondolatait osztotta meg. Solcan Sarolta egyetemi előadó a XVII. századi Erdélyről tartott előadást. Lukács Antal egyetemi tanár a román és magyar nép vallási kapcsolatairól szólt. Marius Diaconescu egyetemi tanár a moldvai magyarok elrománosításáról értekezett mondván, hogy nagyon sok történelmi forrás igazolja: a moldvai katolikusok magyarok voltak (1550 körüli források). Ezt kezdetben senki sem tagadta, de az olasz szerzetesek Moldvába való érkezése elindított egy románosítási folyamatot. A későbbi időkben már rendelettel betiltották a katolikus magyar lapok terjesztését, valamint a harangok megszólaltatását. Egyes történészek a kommunista diktatúra alatt a moldvai katolikusok román eredete mellett kardoskodtak. Csortán Ferenc minisztériumi főtisztviselő elmondta: 1925-ben már az ország 95%-ában csak román nyelvű oktatás folyt. Az egyházi javak, földek és erdők államosításával megszűnt a még magyarul működő egyházi iskolák jövedelemforrása. Anton Niculescu politológus az 1989 utáni magyar állapotokkal foglalkozott. A forradalom utáni (talán túlzott) várakozásokról, majd a lelkesedés "lelohadásáról" szólt, amely nem csak a magyarokra, hanem az egész román társadalomra jellemző. 1997 után egyfajta megpezsdülés következett ismét az RMDSZ kormányra való kerülésével. /Gáspár Hajnal: "A romániai magyar közösség - mitológia és történelmi valóság között".= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./"