"1945 januárjában Szatmár megye 39 településéről közel 5000 személyt - férfiakat és nőket vegyesen - elhurcoltak a volt Szovjetunióba, "jóvátételi közmunkára". E szomorú esemény emlékére a történtek évfordulóján az 1990-es évek eleje óta évente megrendezik a volt szatmári deportáltak találkozóját. Az idei találkozót jan. 25-én Mezőfényen tartották. A temetőben megkoszorúzták a deportáltaknak állított emlékművet. A rendezvényen részt vett Karol König a Művelődési- és Kultuszminisztérium államtitkára, és a Német Demokrata Fórum több területi vezetője is. /(Boros Ernő): Deportált-találkozó Mezőfényen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ "

"A katolikus közösségek hálózatának mozgalma, a Háló kiterjed az egész Kárpát-medencére.A Háló minden év őszén más- más országban 3 napos évi találkozót szervez. Erdélyben először 1996-ban volt találkozó Csíksomlyón, majd 2001-ben Székelyudvarhelyen. A legutóbbi évi nagytalálkozót 2002 októberében Érsekújváron tartották. Vannak nyári nagytáborok is. Az első tábort Erdélyben Homoródfürdőn szervezték 1999-ben, több mint 700 résztvevővel. Emellett régiónként is szerveznek találkozókat. A gyergyói szervezők, Hideg Csaba és Hideg Júlia idén jan.18-án hívták össze a Gyergyói-medence szintű Háló-találkozót /IV. Gyergyói Háló-találkozó/, amelyen 27 katolikus közösség vett részt: cserkészcsapatok, Kolping-családok, karizmatikus imacsoportok, ifjúsági csoportok, Taize-közösségek, Mária kongregáció, családos közösségek, a Katolikus Magyar Bibliatársulat képviselői. A találkozón részt vett az erdélyi Háló lelki vezetője, Nagy György Attila zernyesti plébános, valamint az utóbbi években egyesületként is bejegyzett Erdélyi Háló világi vezetője, Márton Melinda. /Gál Éva Emese: A IV. gyergyói Háló-találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ "

"A népszámlálás megerősítette, hogy Románia többnemzetiségű állam, melyben ugyan valóban nagy a többség számaránya (kb. 89%), de az országnak nincs egyetlenegy olyan adminisztratív egysége, települése sem, melyben kimondottan csak románok élnének. Az 1 434 377 lelket számláló magyarok közül például több mint 17 000 az ókirályságbeli megyékben él: Bukarestben majdnem 6000-en, 2800-zal kevesebben, mint 1992-ben, Bákó megyében 4500-an, Konstanca megyében majdnem ezren. A tíz évvel korábbi összeíráshoz képest jó harmadával nőtt a romák száma, igaz, közben felére apadt a németeké. A többség-kisebbség aránya 2002-ben is ugyanaz (89,5-10,5%), mint 1992-ben volt. 2002 tavaszán 21 698 181 embert vettek nyilvántartásba Romániában. A többségiek száma 19 409 400 volt. A magukat más nemzetiségűnek valló állampolgárok száma tehát majdnem két és félmillió (hivatalosnak mondható adatok szerint), ami azt jelenti, hogy az ország minden hetedik lakosa nem román. Románia nem nemzetállam. A nemzetállami mentalitás a felekezeti megoszlásban is tettenérhető. 1992-höz képest majdnem egymillióval csökkent a görögkeletiek száma, de az állampolitika rangjára emelt nemzetállamiság okán az ortodoxia továbbra is nemzetvallásnak tartja magát. 1992-höz viszonyítva leginkább a reformátusok, unitáriusok, római katolikusok száma csökkent 2002-re, mintegy 13 százalékkal. S meglepő módon kisebb az ateisták és vallás nélküliek száma is, miközben látványosan megugrott a neoprotestánosoké (baptistáké például) és a muzulmánoké. Így aztán 2002-ben immár majdnem hárommillió román állampolgár volt nem ortodox vallású. Ezt továbbra sem hajlandó tudomásul venni az ortodox egyház. /Ferencz L. Imre: Nemzetállam (?) és népességi adatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./ "

"A Polgári Csoport két évvel ezelőtt alakult Gyergyószentmiklóson a csíkszeredai Polgár Társ Alapítvány gyergyószentmiklósi Párbeszéd-programja részeként, a városért tenni akaró önkéntesekből. A csoport tavaly májusban a Pro Cive Egyesület néven bejegyezett önálló jogi személyé vált. Hideg Csaba tanár, az egyesület vezetője adott tájékoztatást: 25 tagjuk van, kéthetente találkoznak. Fórumot szerveztek Járdánk, útjaink télen címmel, részt vettek a Gyilkos-tó megmentéséért összehívott nagy találkozón. Az Amőba Öko Központtal közösen beadványt nyújtottak be arról, hogy hogyan lehetne javítani a vizek helyzetét. /Gál Éva Emese: A Pro Cive Egyesület. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./ "

"A 2002-es esztendő EMKE-díjasai között van dr. Papp Kincses Emese, Csíkszeredában élő, magyar-német szakos tanárnő is. Két testvérének is jó az írás készsége. Elemér, színművészeti akadémiát végzett, drámaíró is egyben, Előd is könyvet írt 90 márciusáról (Fekete március címmel). Tíz évig volt magyartanár Gyergyóalfaluban, majd 1975-ben került Csíkszeredába. Annak ellenére, hogy megszerezte az irodalomtudományok doktora címet, csak évek múlva engedélyezték, hogy magyart taníthasson. Közel tíz évig kutatta a két világháború közötti erdélyi történelmi regény fejlődését, ebből született a disszertációja is. Már 199l-ben a kisebbségi autonómiában gondolkodott, emiatt sok ellenséget szerzett magának. Sok-sok cikket, tanulmányt írt, könyveket, lapokat szerkesztett. A Lármafa együttessel elért legszebb sikere a Mikor Csíkból elindultam című előadás volt 199l-ben. Virrassz velem c könyve 1999-ben jelent meg, s hetek alatt elfogyott, a napokban megjelenik a harmadik kiadása. /Forró Miklós: Még nem aludt ki a remény világító lángja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./ "

"Erdélyben is alakulnak polgári szövetségek. A Népújság és a Romániai Magyar Szó azonnal ellenük fordult, munkatársai cikkeket írnak ellenük:Lokodi Imre értetlenkedett, miféle polgári értékeket adtak fel, hiszen a kezdeményezők inkább valami ellen állnak össze, mintsem valamiért. /Lokodi Imre: Polgári körök laza szövésben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./ Ugyanebben a számban a másik cikk már sorra vette a Maros megyei Polgári Mozgalom vezetőit és vizsgálta múltjukat, név szerint sorra véve őket, megállapítva, hogy ők egykoron az RMDSZ vezető tisztségviselői voltak. /Varró Gyula, Marosvásárhely: A beszámoló elmarad? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./"

"Dr. Makkai Gergely indulatosan elítélte az Erdélyi Polgári Mozgalmat, az szerinte politikai kalandorság. Ez a mozgalom a legitim hatalom ellen szerveződik, céljuk az RMDSZ szétverése.Makkai szerint a közösség demokratikus többsége ellen szerveződő kisebbség nem nevezheti magát keresztény mozgalomnak. Ez az önmagát polgárinak nevező mozgalom a szolgálatait ajánlja a nemzeti közösségünk pusztulásának kivédéséhez. Makkai cáfolatul büszkén sorolta, mi minden történt az elmúlt 13 évben: a mező- és erdőgazdasági tulajdonviszonyok megoldása a végéhez közeledik, szabadon használhatók az anyanyelv és nemzeti szimbólumok, beindult az a folyamat, amelynek eredményeként a történelmi egyházak visszakapják az egykoron elvett ingatlanjaikat. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom harcot hirdet minden egyéni és/vagy csoportos diktatorikus igénnyel szemben. /Dr. Makkai Gergely: Az Erdélyi Polgári Mozgalom kereszténydemokrata szemmel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ Dr. Makkai Gergely a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom ügyvezető elnöke"

"Nagy E. József /Bukarest/ nyílt levelet írt Medgyessy Péternek, jelezve, hogy ő nem tartozik a miniszterelnök feltétlen hívei közé. Nem azért, mert ügynök volt, hanem mert ezt nem hozta ezt a közvélemény tudomására. Mindezek ellenére a levélíró Medgyessyre szavazott volna a magyarországi választásokon és nagyra értékeli részvételét Nastase miniszterelnök december elsejei fogadásán. Szerinte ez "jóval kedvezőbben befolyásolja a román-magyar viszonyt, és ezen keresztül a romániai magyarság helyzetét, mint akármilyen státustörvény!" A levélíró elhibázottnak tartja a státustörvényt, mert pökhendi, másokat semmibevevő politika eredménye.Itt az ideje, állapította meg Trianonról, "hogy túltegyük magunkat rajta!" /Nagy E. József, Bukarest: Nyílt levél Medgyessy Péternek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ "

"A Cserehátként elhíresült ügyben a január közepére kitűzött tárgyalást febr. 20-ra halasztották.A csereháti kérdésben Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd képviseli Székelyudvarhely várost.Ismeretes, hogy jogtalanul bukaresti ortodox apácák költöztek a hivatalosan át nem adott épületbe. Annak idején Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár megígérte, hogy a magyar kormány kifizeti az épületért a mintegy négymillió dollárt. Oláh István újságíró szinte kárörvendően megjegyezte, azóta új magyar kormány van, kérdés, honnan lesz pénz. /Oláh István: Cserehát - ha van új még egyáltalán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ "

"Napvilágot látott a Vámfaluban élő Müller Dezső református lelkész Rimánkodó szívverésben. Versek /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című kötete. /A Pallas-Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ "

"Kuntár Lajos A véres Don című kötete a Don mentén harcoló magyar hadsereg honvédeinek példás helytállásairól tanúskodik. A 2. magyar hadsereg főparancsnoka Vitéz Jány Gusztáv vezérezredes volt, aki rendíthetetlenségével, példás magatartásával mindig az élen járt, példásan buzdítva bajtársait, akik egymásért is bármikor "tűzbe" mentek. A haditudósítónak ezt mondták: "Bevonulásunkat önként vállaltuk, mert szent kötelességünknek éreztük hazánk védelmét!" A könyv szerzője szerint a magyar hadsereg egyáltalán nem az orosz nép ellen, hanem a bolsevizmus és annak ateista szellemisége ellen hozta minden áldozatát. /Sára Péter,Nagyszalonta: Meghatódva emlékeztünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ "

"Egyértelműen örülnünk kell, noha tudom, hogy az öröm Magyarországon nem általános - fogalmazott Pomogáts Béla irodalomtörténész Budapesten, a Kossuth Klubban jan. 28-án rendezett vitaesten, amelynek Kertész Imre Nobel-díjának magyarországi fogadtatása volt a témája. Szavai szerint számára egy kicsit fájdalmas, hogy Kertész több alkalommal is elhatárolta magát attól a közösségtől, amely most mégis elfogadja őt. Pomogáts szerint nem volt szerencsés, és személyileg is bántotta őt, hogy Kertész Imre számos nyilatkozatában, tanulmányában elhatárolódott mindattól, ami magyar. Holott nem az a magyar, aki ma ki akarja tagadni őt - tette hozzá. 1956-ban Kertész Imre szívében ott volt az azonosulás pillanata és lehetősége, illetve tavaly decemberi stockholmi beszédében szintén az azonosulás, a felelősségvállalás volt érezhető - jegyezte meg az írószövetség volt elnöke. Bozóki András politológus szerint az első magyar irodalmi Nobel-díjat egyfelől határtalan öröm, másfelől zavarodottság, agresszivitás fogadta. Megítélése szerint Kertész Imre besorolhatatlan, beskatulyázhatatlan, politikai táborok által nehezen kisajátítható "figura". Kívülállósága, idegensége szerinte Bibó Istvánhoz, Bartók Bélához és Kurtág Györgyhöz teszi őt hasonlóvá. Sándor Iván író szerint a Kertész Imre Nobel-díját körbevevő agresszív reakciók és értetlenség oka az, hogy a szokásostól gyökeresen eltérő módon beszél nemcsak a holokausztról, hanem a XX. századi magyar történelemről is. Kertész Imre a méltósággal megfogalmazott felforgatás nyelvén, úgymond a szembenézés nyelvén ír, s e tekintetben a magyar irodalomban talán nincs elődje. Bojtár Endre szerint egy író megengedhet magának egy olyan mondatot, hogy nem szereti a magyarokat. Ettől még nem lesz hazaáruló, nem kell kitagadni a nemzetből - vélte az irodalomtörténész, akit a vitavezető, Márton László Párizsban élő újságíró az elfoglaltsága miatt távolmaradó Görgey Gábor kulturális miniszter helyett kért fel az ankéton való részvételre. Bojtár Endre úgy értékelte, hogy Kertész Imre írásaiban sokszor kíméletlenség üti meg az olvasót, ez azonban gyógyító hatású, ha az ember nem prekoncepcióval olvassa őt, ha nem tartja a magyart értékfogalomnak. A Nobel-díj sokkot jelentett Kertész Imre számára is -vélte; annyi szeretetet kapott Magyarországról, amennyire nem számított. Pomogáts Béla az irodalmi Nobel-díj odaítélése kapcsán elmondta, hogy a két világháború között esélyes magyar jelölt volt Kosztolányi Dezső és Herczeg Ferenc, a világháború után pedig Déry Tibort, Illyés Gyulát, Németh Lászlót, Pilinszky Jánost és Weöres Sándort is fölterjesztették, utóbbi csak az utolsó rostán esett ki. A három magyarországi jelölőszervezet, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar PEN Club és a Magyar Írószövetség - amelyek igyekeztek egyhangú jelöléseket tenni - a többi között Szabó Magdát, Mészöly Miklóst, Esterházy Pétert és Nádas Pétert is felterjesztette a díjra. (Az MTI nyomán) /Kertész Imre Nobel-díjának fogadtatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ "

"A Hargita megyei Tanfelügyelőség levélben kérte az oktatási minisztériumtól, hogy legyenek tekintettel a márc. 15-ei ünnepségekre, és ezen a napon ne szervezzenek tantárgyversenyeket. Ennek ellenére latinból, a kisebbségiek számára román nyelv és irodalomból, angol nyelvből és informatikából márc. 15-én szervezik meg a tantárgyversenyt. - A minisztérium az osztályok összetétele során, a törvény által megszabott legmagasabb létszám mellett érvelt. Így a következő tanévre az óvodai csoportoknak 20 fős létszámot, az elemi tagozatokon 25 fős osztályokat, míg a felsőbb éveseknél a 30 fős osztálylétszámot javasolta. A tanfelügyelők szerint ez bizonyos esetekben kevesebb osztály indítását feltételezi. /Daczó Dénes: Március idusán is lesznek tantárgyversenyek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./ "

"Jan. 27-én Anyanyelvi nevelés az elemi osztályokban, Romániában címmel Nagyváradon szakmai megbeszélést tartottak határon inneni és túli tanintézetek pedagógusainak részvételével. Az ülésen bejelentették, hogy aláírták a két megye /Hajdú-Bihar és Bihar/ iskolái közötti együttműködést, ugyanúgy a Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége és az RMPSZ közötti kapcsolatról szólót is. Biharkeresztesen létre akarnak hozni egy szakmai továbbképző központot, ahol nem csak anyaországi, hanem határon túli magyar és román pedagógusoknak is szerveznének szakmai tanfolyamokat. Bemutató órával kezdték a szakmai napot. Tankönyvekkel, munkafüzetekkel Nagyváradon is bemutatkozott a magyarországi Apáczai Kiadó. Elhangzott, hogy a romániai magyar elemiben a rajzhoz, kézimunkához és vallásoktatáshoz nincsenek tankönyvek, zenéhez is csak harmadiktól. /Balla Tünde: Anyanyelvi nevelés Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./ "

"Bihar megyében is felkészültek ama új lehetőség ki- és fölhasználásra, hogy a kisebbségi oktatásban tanuló diákok külön anyanyelvi vizsgát tehetnek az érettségi mellett. Ez plusz lehetőségeket adhat akár elhelyezkedéskor is, mert a vizsgán részt vevő egy olyan elismerő okiratot vehet kezébe, mint az informatika, az idegennyelv, vagy pedagógiai kompetenciát bizonyítók. A szaktanárok megbeszélése után az iskolákban kifüggesztették a tíz oldalas dolgozatok elkészítéséhez választható témákat. A tanulók rendelkezésére három hónap áll, hogy elkészítsék, s majd májusban megvédjék egy szakbizottság előtt dolgozataikat. Pásztor Gabriella, Bihar megyei magyar szaktanfelügyelő lesz az anyanyelvi vizsgabizottság elnöke. Reméli, mondta, hogy a kilenc Bihar megyei magyar és magyar tagozatos középiskola idei érettségizői élnek is vele. /(Balla Tünde): Bizonyítvány a bihariaknak is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./ "

"Adrian Nastase kormányfő magyarul elmondott köszöntő szavai akár egy romániai magyar-román hidegháború végét is jelezhetnék, ha nem kellett volna a megelőző években annyiszor csalódni éppen Nastaséban. Medgyessy Péter gesztusa, akinek hirtelen nagyon fontos lett erdélyi származása, akár azt is jelentheti, hogy a baloldali magyar kormánynak immár éppen olyan fontos a határon túli magyarság, mint az EU-ba való betagozódás, állapította meg Máthé Éva. Jó lenne, ha a magyar-román politikai fegyverszünet a romániai magyaroknak nem jogfosztásokat, a mosolyok mögötti újabb diszkriminációkat takarna. A kongresszuson Eckstein-Kovács Péter sérelmezte, hogy az ellenzékiek alapszabály-módosító javaslatait szőnyeg alá söpörték. Magyari Nándor László szerint: miközben az RMDSZ vezetősége kétségtelen eredményeket kicsikarva kollaboracionista politikát folytat, azért nem szabad megfeledkeznie a "demokratikus minimumról". Az újságírónő hozzátette: Tőkés László még ma sem az az elhanyagolható személyiség, akinek félreállása után közvetlenül még fenntartható a romániai magyar egység látszata. Nem titok, hogy létezik az 1989 előtt "helyzetben", valamilyen funkcióban levők és a korábban mellőzöttek, netán üldözöttek szembenállása; nem különben tagadhatatlan a világi és egyházi polaritás. Máthé Éva szerint jó lenne, ha végre nyílt vita zajlana le mindarról, amiről sokan suttognak, négyszemközt, vagy kis közösségekben hevesen vitáznak. /Máthé Éva: Gesztusok, pólusok, robbanások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr.3./ "

"Febr. 3-án megkezdi sugárzását a csíkszeredai Sztár Rádió. Eddig ezen a hullámhosszon az Uniplus rádió jelentkezett, egész napi magyar nyelvű adással. A négy csíkszeredai adó közül ez volt az egyetlen teljes egészében magyar rádió. Mezey Zsolt, az új rádió műsorigazgatója közölte: az Uniplus hálózatnak új tulajdonosa van, aki új névvel és új műsorráccsal szeretne hallgatottságot nyerni, továbbra is egész nap magyar nyelven jelentkeznek. Az eddig ismert műsorok közül továbbra is a "Talpra magyar" c. adással indul a nap, majd a "Desszert" hallható. /(Daczó Dénes): Mától indul a Sztár Rádió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ "

"Elhunyt Imreh István professzor /Sepsiszentkirály, 1919. szept. 12. - Kolozsvár, 2003. jan. 31./, kiváló történész és szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. 1948-ban a Bolyai Tudományegyetem előadó tanárává nevezték ki. Előbb a jog- és közgazdaságtudományi karon fejtette ki tevékenységét, majd 1950-től a történelem szakon tanított. A két kolozsvári egyetem 1959. évi egyesítése után a Babes-Bolyai Egyetemen az egyetemes legújabb kori történelem előadó tanára volt nyugalomba vonulásáig (1983). Közben a kolozsvári Történeti Intézet munkatársa, az Erdélyi Múzeum-Egyesület történeti levéltárának megbízott igazgatója is volt. A Magyar Néprajzi Társaság 1977-ben tiszteletbeli tagjává választotta. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben vette fel külső tagjai sorába. Gazdag tudományos munkássága középpontjában Erdély, s azon belül a székelység, különösen a rendtartó és a törvényhozó székely falu története állott. Temetésére február 4-én lesz Kolozsváron, a Házsongárdon. (RMSZ) /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ Imreh István a legmagasabb szinten művelte nemcsak a történelemtudományt, hanem szociográfusként és a történelmi statisztika terén is a legjobbak között emlegetik. Mindenekelőtt Székelyföld kutatója volt. Érdeklődésének középpontjában a székely faluközösség értékmegtartó és értékteremtő életének feltárása állt. Ennek eredményeként jelennek meg korszak-meghatározó művei: 1973-ban A rendtartó székely falu, a falujegyzőkönyvek világából rekonstruált székely történet. 1983-ban megszületett A törvényhozó székely falu című munkája. Kimondottan székely vonatkozású könyvei a felsoroltakon kívül: Majorsági gazdálkodás a Székelyföldön a feudalizmus bomlásának idején (1956), Székelyek a múló időben (1987), Kászonszéki krónika, 1650-1750 (1992), Látom az életem, nemigen gyönyörű - 1764 (1994). Ezenkívül még legalább tucatnyi könyvet írt, több mint háromszáz közleménye jelent meg. 1999-ben kiemelkedő történetírói és közéleti munkássága elismeréseként az Erdélyi Múzeum-Egyesület emlékkönyvet jelentetett meg tiszteletére. Imreh István egész életét a tudományos munka mellett az egyetemi oktatásnak szentelte. Kutatók generációit nevelte nagy szakmai igényességgel és hozzáértéssel. Kiváló szónoki tehetséggel rendelkezett, színes, magával ragadó előadásait mindig telt házas hallgatóság előtt tartotta. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./"

"A Románia Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) valamint a Közgazdász Fórum szerkesztőbizottsága a kiadvány és a székház öt éves évfordulója alkalmára emlékezett. A jelenlevőket Somai József, az RMKT elnöke üdvözölte, majd dr. Sajó János (Budapest) Modernizáció és finanszírozás címmel tartott előadást. Somai József, az RMKT elnöke visszaemlékezett arra a folyamatra, melynek következtében sikerült majdnem önerőből felépíteni a székházat. A Közgazdász Fórum 24 oldalon megjelenő szaklappá nőtte ki magát. Kerekes Jenő, az RMKT tiszteletbeli elnöke arra a tényre hívta fel a figyelmet, hogy a RMKT ötezer kötetes szakkönyvtárral rendelkezik. /Csomafáy Ferenc: Emlékezőgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./"

"Szilágyi Zsolt képviselőt a borsi határátlépőnél feltartóztatták 2400 magyar igazolvánnyal a kocsijában, amelyekhez nem tudott kísérődokumentumokat felmutatni. A képviselő visszafordult és Magyarországon hagyta az igazolványokat, tudósított az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ "

"A Köztájékoztatási Minisztérium interetnikus kapcsolatokért felelős főosztálya, valamint a Nevelés- és Kutatásügyi Minisztérium kisebbségek nyelvén történő oktatással foglalkozó vezérigazgatósága kiadásában jelent meg nemrégiben román nyelven, a dr. Murvai László szerkesztette Timpul prezent in invatamantul minoritatilor nationale din Romania [A romániai nemzeti kisebbségek oktatásának jelene] c. könyv. A 2001-2002-es tanév megvalósításai és perspektívák alcímet viselő gyűjtemény a kormánypárt nemzetiségi oktatáspolitikáját dicsérő kiadványnak tűnhet, ám az abban közölt írások aggasztó helyzetképét adják a romániai anyanyelvű oktatásnak. A kötetből kiderül, évről évre sorvad, apad a kisebbségek anyanyelvű oktatása. A kötet szerint a romániai közoktatás 24 178 tanügyi egységben zajlott a vizsgált időszakban, amiből 2732-ban (iskolák és tagozatok), azaz az összes 11,29 százalékában kisebbségi nyelven folyt a tanítás, a beiskolázottak száma 3 972 245 volt, de abból a nemzetiségieké csak 209 842, alig valamivel több, mint 5 százalék. A líceumi és a szakiskolai arány ennél is kisebb, 4,63, illetve 2,8 százalék. A magyar iskolák, tagozatok száma 2384, az összes egységek 9,86 százaléka, de azokban csak 187 156 gyermek tanult anyanyelvén, ami az országos tanulószámnak csak 4,71 százaléka. Maros megyében csak két önálló magyar középiskola működik. A kötet csak propagandacélokat szolgálhat. Mert a gyarapodó lehetőségek dacára több mint 30 000 nemzetiségi (ebből a magyar majdnem 3000) román iskolába járva tanulja anyanyelvét, miközben a tanulók száma évről évre csökken. /Ferencz L. Imre: Számadatok - tendenciák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ "

"Székelyudvarhelyről egy teljes osztály, harminc ápoló telepedett át Kecskemétre, a kórházban kaptak munkát. A Népszabadságban is részletezték ezt az áttelepedést. Az anyaországiak Ausztriába, Németországba, Svájcba, Olaszországba mennek dolgozni, az erdélyiek szintén nyugatnak tartanak. S hogy kik jönnek az erdélyiek helyébe... /Oláh István: Udvarhelyi ápolók Kecskeméten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ "

"Dancs Artúr nemrég ismét önálló kabaréműsorral lépett fel a szatmárnémeti közönség előtt A Nagy Testvér mindent lát címmel. Már két előadás volt telt ház előtt. A sokoldalú előadóművész már minden médiumban kipróbálta magát, és sikerrel, legyen az rádió, televízió, színpad vagy sajtó. Mostani műsora politikai kabaré, melyet maga ír. Dancs Artúrt rengeteg helyre hívják fellépésekre vagy műsorokat konferálni. A "Nem kapsz levegőt!" című műsorát a Romániai Magyar Szó folytatásokban közölte. Szókimondása miatt több alkalommal akarták többé-kevésbé finoman "eltávolítani" a közéletből, vagy lejáratni őt. S ez egyelőre működik is. A rendezője szerint az is csak a siker jele, hogy egyetlen éjszaka alatt tűntek el az előadás plakátjai az utcáról, vagy a fotója a kiállításról. /Debreczeni Éva: Nevettetni sem könnyű...Kérdezz-felelek játék Dancs Arturral. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 7./"

"Zászlóügyben elmarasztaló ítéletet hozott a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal ellen az onesti-i bíróság. A több mint fél éve húzódó pert a Kovászna megyei prefektúra indította a megyeszékhelyi városháza ellen. Az ok: a román nemzeti zászlók nem megfelelő elhelyezése, és magyar fejléces papírok használata a városháza levelezésében. Bár a sepsiszentgyörgyi városháza bizonyítékokat mutatott be igazának alátámasztására, az onesti-i bíróság a prefektúra javára döntött, azaz Albert Álmos polgármestert 100 millió lejes bírság kifizetésére kötelezte. Albert Álmos igazságtalannak tartja az ítéletet, fellebbezést kíván benyújtani. /Albert Álmos ellen döntött zászlóügyben a bíróság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./ "

"Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója, akárcsak elődei, nem hazudtolhatta meg önmagát és intézményét. Magyarországgal kapcsolatban figyelmeztetett: A nagy barátság nem altathatja el az éberséget! Az igazgató a szervezet megyei részlegeihez küldött összegzésben értékelte a titkosszolgálat tavalyi tevékenységét, s a nyilvánosságra hozott részletekben Radu Timofte arra figyelmeztet, hogy bizonyos érdekcsoportok Románia nemzetállami létét, bankrendszerét, a lakosság megtakarításait vették célba (utóbbi megalapozatlanságát kapásból cáfolta az RNB. Szerinte a NATO-tagállam Magyarországgal tartott kapcsolatokat nagyon nagy figyelemmel kell kezelni. /Ferencz L. Imre: Éberséges barátság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./ "

"Febr. 7-én vitafórumot rendeztek a Márton Áron Szakkollégium budapesti székhelyén a kedvezménytörvényről és a határon túli magyarok támogatásáról, kormányzati részről Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, és ellenzékiről Csapody Miklós MDF alelnök, országgyűlési képviselő részvételével. A szakkollégium a magyarországi felsőoktatási intézmények határon túli magyar hallgatói számára biztosít kollégiumi elhelyezést. Budapesten kívül Szegeden és Debrecenben van részlege. Tornai Tünde kollégiumi igazgató tájékoztatása szerint a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban elhangzott a hallgatók részéről, hogy a kormánynak és ellenzéknek a gyakorlati résszel foglalkozniuk, hogy e kedvezményekkel a gyakorlatban miként tudnak élni a Magyarországra érkező határon túliak. /Guther M. Ilona: Vitafórum a Márton Áron Szakkollégiumban a határon túli magyarokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./ "

"A febr. 6-i városi tanácsülésen elfogadták, hogy a városi könyvtár változatlan formában működjön. Arról is döntöttek, hogy a Figura Stúdió Színház gyergyószentmiklósi közintézménnyé váljon. Művészeti intézményben igazgatói szerepkört csak főiskolai végzettséggel lehet betölteni, ezért az érettségivel rendelkező Szabó Tibor eddigi színházigazgatót felmentették, és versenyvizsgát hirdetnek. /Gál Éva Emese: Tanácsülés a színházigazgató felfüggesztésével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./ "

"A lap átvette a Magyar Narancs cikkét. Az RMDSZ Szatmárnémetiben tartott kongresszusa a várakozásoknak megfelelően alakult. Ismét Markó Béla lett az elnök, a vezetéssel szemben állók megtették az első lépést afelé, hogy idővel akár külön szervezetet alakítsanak. Immár két ciklus óta nem boldogulnak nélkülük az éppen kormányzó román pártok, és Markóék éltek is a lehetőséggel. A tiszteletbeli elnök a bukaresti bíróságon föl is jelentette az RMDSZ-t. Nem csoda hát, ha a kongresszus megvonta tőle a bizalmat. A Tőkés-párt az erdélyi sajtóban hónapok óta sorolja, hogy a pártvezetés mely tagja mely állami munkahely megbecsült osztályharcosa volt 1989 előtt. Arról van szó, ki a komcsi. Ismerős valahonnan? Érdemes idézni az SZDSZ egyik lapjának szerkesztőségi cikkéből: "A magyarországi belpolitika imbecillis kliséinek felbuzgása ez. Mint ahogyan a határokon túli magyar szervezetek mindenkori válságai is azzal függtek össze, hogy a budapesti kormányzat eldöntötte, ki a jó, a hiteles romániai/szlovákiai/szerbiai magyar vezető. Az RMDSZ-en belüli - hol karcosabban, hol kulturáltabban jelentkező - ellentétek akkor durvultak el (félő, jóvátehetetlenül), amikor Orbánék úgy gondolták: végre megmondják a tutit a romániai magyaroknak is. Amiről persze soha senki semmi konkrétumot nem tudott meg (de arról sem, hogy miért kell Budapestnek mindenbe belepofáznia), mert a "nagy ívű koncepció" nem volt egyéb homályos célozgatásoknál a kettős állampolgárságra (amit ők sem gondoltak komolyan) meg más, az ottaniak érzéseivel cinikusan visszaélő utalgatásoknál "nemzetpolitikáról", "lelki újraegyesítésről". Maszlag. Ahhoz azonban, hogy e "nagyot álmodás" időszerűségével kábítson és hergeljen sokakat, épp elég volt. Németh Zsolt most polgári körök alakítására biztatta az erdélyieket, és az "antistátustörvényről" szónokolt: az erdélyi magyarokat az MSZP, a saját vezetőik és román partnereik ellen tüzelte." (Magyar Narancs 2003. február 6.) /Érdes Erdély. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./ "

"Febr. 6-án Nagyváradon Tempfli József római katolikus megyéspüspök és a hasonmás kiadványokat nyomtatás alá rendező Szilágyi Aladár közíró közösen mutatták be Bunyitay munkásságának újabb reprint köteteit: az 1892-ben írott Szent László emlékezete című emlékalbumot és az 1890-ben kiadott Nagyvárad természetrajza című tudományos gyűjteményt.A nagyváradi római katolikus egyházmegye történetét több kötetben feldolgozó Bunyitay Vince - a mű hasonmás kiadása anyaországi segédlettel a közelmúltban jelent meg- akit ezért a nagyvolumenű munkájáért levelező tagjának fogadott a Magyar Tudományos Akadémia. Bunyitay Vince /sz. Sátoraljaújhely, 1837. jan. 11./ apát történetírói, egyháztörténet-írói munkásságáról Tempfli püspök beszélt. /Balla Tünde: A Bunyitay-életmű újabb kötetei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./"

"Az Illyés Közalapítvány döntéshozói tevékenysége október óta szünetel, így a státustörvény által biztosított oktatási támogatás elnyerésére vonatkozó, Erdélyből érkezett kérelmek elenyésző részének tudtak csak eleget tenni. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke szerint ez jelenleg a legsúlyosabb gond, amivel szervezete szembe kell hogy nézzen. Az Apáczai Közalapítvány rendelkezésére a pályáztatásra bocsátott források tavalyhoz képest növekedtek. Az Iskolatáska program befejeződött, amelynek keretében közel 13 ezer magyar iskolás részesült a fejenként mintegy 230 ezer lej értékű tanszercsomagban. A kezdeményezés folytatásaként február végéig 3 millió forint értékben, televíziókból, video- és CD-lejátszókból, valamint kazettás magnókból álló támogatást nyújtanak 15 szórványban található óvodának. /Rédai Attila: Késlekedik az oktatástámogatás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./ Lászlófy Pál bejelentette: április 5-6-án tanácskozást tartanak közösen a Babes-Bolyai Tudományegyetemmel, a romániai magyar közoktatás minőségéről. Idén júl. 13-19. között tartják a legtöbb képzést a Bolyai Nyári Akadémián, s 800 pedagógus részvételére számítanak. Újdonság, hogy a programban külön jelenik meg a vallástanárok képzése. Az RMPSZ e hónapban szórványóvodáknak nyújt támogatást. Ennek keretében 15 megye 15 óvodája részesül támogatásban. /(Daczó Dénes): A hazai magyar közoktatás állapotáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./ "