"Romániában felgyorsult a kedvezménytörvényhez kapcsolódó nevelési és oktatási támogatások kifizetése: több hónapi szünet után 664 kedvezően elbírált pályázatra utalták át a pénzt. Romániában a szovátai Teleki Oktatási Központ vesz részt a pályázatok lebonyolításában. Márton Zoltán központigazgató elmondta, hogy a most kiutalt támogatások után rövid időn belül újabb ezer kedvezően elbírált pályázatra érkezik meg a pénz. A most kiutalt támogatáshoz csatolták a közel 2400 forint értékű tanszer- és taneszköz-támogatást is. Romániában a nevelési és oktatási támogatásra már több mint 25 ezer pályázatot adtak be. A pályázók többsége azonban a kérvény beadásakor még nem rendelkezett magyar igazolvánnyal. Pályázatukat csak akkor hagyhatják jóvá, ha időközben beszerzik ezt az okmányt. /Továbbra is napirenden a státustörvény. Felgyorsult a romániai oktatási támogatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ "

"Háromszék prefektusa, anélkül, hogy konzultált volna az RMDSZ-szel, olyan új megyei névadó bizottságot nevezett ki - nyilatkozta Albert Álmos területi RMDSZ-elnök -, melynek egyetlen tagja élvezi az RMDSZ támogatását. /Újabb vita tárgya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ "

"Nov. 9-én az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ-platformja tartott közönségtalálkozót Csíkszeredán. Katona Ádám, a platform elnöke vázolta az elmúlt 12 év autonómia-törekvéseinek kérdéskörét. Véleménye szerint az EU- csatlakozás előtt újra aktuálissá vált a problémakör. Az RMDSZ feladata lett volna, hogy tiltakozzon Románia régiós felosztása ellen. Katona szerint a stratégiákban szereplő hét régió nem felel meg a romániai magyarság érdekeinek, épp ezért most jött el annak az ideje, hogy a történelmi régiók: Székelyföld, Partium és Bánság is harcoljanak érdekeinek megjelenítéséért. /(Daczó Dénes): Az autonómia kérdésköréről tárgyaltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ "

"Hat hónappal az új közigazgatási törvény életbelépése után Horia Anderco, Szatmárnémeti polgármestere még nem rendelte meg a hivatal bejáratához a kétnyelvű táblát. Képtelenségnek tartja, hogy ezért több tízmillió lejes bírságot is kiróhatnak rá. Elmondta, hogy ezért nem marasztalta el és nem vonta felelősségre senki. Arra a kérdésre, hogy mégis mikor szándékozik az ötvenezres szatmári magyarságot megajándékozni az anyanyelvén is feliratozott táblával, Horea Anderco nem mondott határidőt. /Szatmárnémeti polgármestere még meg se rendelte a kétnyelvű táblát! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ "

"Csíkszeredai fiatalok, Lázár Csaba és Günther Ottó internetes újságot indított Erdély hírportáljaként. Az oldal két hónapja működik. A fiatal csapat saját tudósítókat foglalkoztat Erdély több városában. Így a Kolozsváron, Szatmáron, Nagyváradon, Brassóban, Aradon, Udvarhelyen és Csíkszeredában történtekről adnak tájékoztatást. A hirek.ro csapata: Rédai Attila, főszerkesztő, Csata Orsolya, Fodor István, Jakab Árpád, Kiss Edit, Lepedus Péter, Tóásó Áron Zoltán, Tóth Hajnalka tudósítók megpróbálnak gyors és objektív tájékoztatást nyújtani. Naponta mintegy húsz új hír kerül a portálra. Azokra is gondoltak, akiknek nincs állandó internet hozzáférési lehetőségük, éppen ezért napi hírlevelet is szerkesztenek. Eddig 98-an igényelték az ingyenes hírlevelet. Internetes rádiót is működtetnek, Erdély Rádió néven. /Daczó Dénes: Erdély hírportálja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ "

"Stephan Lang (Láng István) 1945-ben Kálmándon született. Politikai okok miatt bebörtönözték. 1974-ben Hollandiába emigrált, ahol holland nyelven közlő író lett. Erdélyi menyegző című könyve jelenleg folytatásokban olvasható a Szatmári Friss Újságban. "A kálmándi hollandus" előbb Szatmárnémetiben, majd Nagykárolyban a Pont Kiadónál nemrég magyar fordításban is megjelent, A vakondvadász című könyvének bemutatója alkalmából találkozott olvasóival. A vakondvadász regény, fikció. Egyik fejezete három egymás melletti (egy katolikus, egy református, és egy román) falu második bécsi döntés utáni történetéről szól. 1940-ben a református falu lakói hazakergetik a román falu Trianon után kolonistákként a vidékre érkezett lakóit, baltával főbe ütnek egy román özvegyasszonyt. Egy nagykárolyi barátja megjegyezte, valójában 1940-ben Lucaceniben csak egy idős néni halt meg szívroham következtében. A vakondvadász egy másik fejezetében a földvári haláltáborról írt. Erről a témáról Mindennap eljött a halál címmel nemrég Boros Ernő jelentetett meg nívós munkát, nagyon részletes dokumentumkönyvet. /Kinál György: Találkozók a "kálmándi hollandussal". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ "

"Városkép- meghatározóak azok az impozáns épületek, melyek akár Szatmárnémetiben, akár Nagykárolyban vagy Máramarosszigeten a katolikus egyház tulajdonát képezték. A Máramarost is magába foglaló egyházmegyének mintegy száz ingatlant kellene visszakapnia, ezek közül a néhány éve összeállított prioritások listájára 11 került. Azonban a szatmári katolikusok a 11 ingatlanból csupán egyet kaptak ténylegesen vissza ez ideig. Az is romhalmaz, az egykori nagykárolyi Szent László konviktus épülete, ugyanis leomlott plafonokkal, ajtók-ablakok nélkül, megrongált tetőzettel adták át, egyetlen szobája sem használható Ardai Attila püspöki kormányzó arról tájékoztatott, hogy a szatmárnémeti konviktus, melyben az Unio Iskolaközpont működik, bár telekkönyvileg visszakerült az egyház tulajdonába, használatával kapcsolatban másfél évi tárgyalás után sem sikerült olyan megoldásra jutni, amit a püspökség elfogadhatónak tart. Érthetetlen, hogy miért ragaszkodik az állam olyan egyházi épületekhez, melyeket amúgy sem képes karbantartani. Nem teljes az elkobzott egyházi földek és erdők visszaszolgáltatása sem. Ugyanakkor kaphatott az ortodox egyház 50 hektár földet Nagykárolyban, amikor egy talpalatnyi földje nem volt ott, ugyanakkor a katolikus egyháznak, amelynek nagy birtokai voltak, csupán 27 hektárt adtak vissza. /(Sike Lajos): A Szatmári Katolikus Püspökség mindeddig: Ténylegesen csak egy romhalmazt kapott vissza! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ "

"A Csíkszeredai Sportklub és a Bukaresti Dinamo vezetősége nov. 11-én Bukarestben tárgyalt a jégkorong szövetség képviselőivel. A két csíki játékos súlyos bántalmazása miatt félbeszakadt nov. 9-i mérkőzés történéseit tisztázni hivatott megbeszélésről a csíkszeredai csapat képviselete kivonult, mivel nem értett egyet a kiszabott büntetések mértékével. A szövetség ugyanis csak 20 millió lejre büntette a Dinamót és hat fordulóra megvonta játékszervezési jogát. Kelemen Hunor csíki RMDSZ-képviselő a Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez küldött tiltakozásában sportszerűtlennek nevezte az eseményt és elfogadhatatlannak azt, hogy a rendfenntartó erők szeme láttára és beavatkozása nélkül verhették meg a játékosokat. Sürgette a tettesek mielőbbi elfogását, a rendőrök felelősségre vonását. /(Daczó Dénes): A hokibotrány fejleményei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ "

"A VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár sikeres volt, három nap alatt csaknem harminc író-olvasó találkozó, könyvbemutató zajlott le. A Pallas Akadémia Kiadót az a Tőzsér József vezeti, aki 1989 előtt a Tőzsér-postát létrehozta és működtette. Nagyon sokan így jutottak házi könyvtárunk köteteinek nagy részéhez. Kozma Mária, a Pallas Akadémia Kiadó főszerkesztője újabb kötettel, ezúttal rövidpróza-gyűjteménnyel rukkolt ki, címe: A másik táj, ez a kiadó 200. kötete. Markó Béla Szerelmes szonettkoszorú-ja egy 1986-os mű újrakiadása, ezúttal Siklódi Ferenc illusztrációjával látott napvilágot. Érdekes sorozatot tesz közzé mostanában Marosi Ildikó irodalombúvár. Bemutatott kötetének címe: Kis / Ligeti / Könyv. Irodalomtörténeti sorozatról van szó, Ligeti Ernőről. Varga Gábor volt államtitkár kedveli a történelmi parabolákat. A szerző bevallotta: mély nyomot hagyott lelkivilágában az a tény, hogy miként távolodott el, vagy miként távolodtak el tőle Immár harmadszor megjelent a Romániai Magyar Évkönyv. A kötet szerkesztője, Bodó Barna egyetemi tanár szerint az első kötet iránt nagyobb volt az érdeklődés. Továbbra is jelen van a kötetben a csángó- kérdés és a státustörvény vitája. A dokumentumok fejezetben pedig megjelenik az év legfontosabb belpolitikai eseményinek a krónikája. A kötet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Pro Professionale Alapítvány, valamint Szeged város Határon Túli és Nemzetiségi Kapcsolataiért Közalapítvány támogatásával látott napvilágot. A legnépesebb közönséget vonzó rendezvényén a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó Antal Imre és Simon Endre képzőművészeti alkotásait magukba foglaló köteteket mutatták be. A Magyar Könyvklub gondolt létrehozta erdélyi változatát. Bencze Tibor elmondta, másfél év alatt 67 ezer rendelést kaptak, 182 ezer kötetet adtak el. Az Erdélyi Magyar Könyvklub felállította a legnépszerűbb könyvek listáját is - a megrendelések alapján. A listavezetők: A világ száz csodája című parádés kötet; Frank Júlia Nagy szakácskönyve; egy ballagási idézeteket tartalmazó kiadvány; Gergely Éva Mindennapi szakácskönyve, no meg az első tíz között szerepel Wass Albert Csaba című regénye is. Bencze szerint a magyarországi és erdélyi olvasási szokások között szembeszökő a különbség. Míg odaát az első száz legnépszerűbb kötet között nem szerepel jó minőségű szépirodalom, addig Erdélyben sokan olvasnak Wass Albertet; a listán a 21. az Országépítő (Kós Károly), és a 30., 33., 37. helyen található A gyertyák csonkig égnek (Márai), a Tót atyafiak (Mikszáth) és Az ember tragédiája (Madách) című alkotások. Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyves Céh vezetője, a Mentor Kiadó igazgatója és a Lyra Kiadó és Könyvkereskedés vezetője bevallotta: amióta az EMKK megjelent a hazai magyar könyvpiacon, azóta a Lyra forgalma 2000-ben 40 százalékkal, 2001-ben további 25 %-kal esett. Az erdélyi könyvpiac egyik rákfenéje, hogy nincs információáramlás. Sem az olvasók nem tudnak az új kötetekről, sem a kiadók nem ismerik egymás tevékenységét. Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó vezetője szeretné, ha pontos nyilvántartás készülne az összes hazai magyar kiadóról, tevékenységükről. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadó igazgatója közölte, idén eddig 42 kötetet adtak ki. Legsikeresebb köteteik a turisztikai jellegűek, mint például a hegyek-sorozat. Listavezetőik a Székelyföld című kiadvány, a Kovászna megyéről, a Hargita-hegységről szóló kötetek. Sikerkönyvnek számít még Szabó Gyula önéletírása (Képek a kutyaszorítóból - több kötetes), és természetesen a szakácskönyvek is fogynak. /Máthé Éva: VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ "

"Nov. 9-én Gyergyószentmiklóson rendezték meg a XIV. Őszi Szavalóversenyt a magyar középiskolások részvételével. /Gál Éva Emese: A XIV. Őszi Szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ "

"Nov. 10-én Papolc és Zágon, a közigazgatásilag együvé tartozó két település lakossága gránitkőből készült emlékmű felavatásával hajtott fejet az 1848/49-es szabadságharc, illetve az első és második világháború csataterein elesettek obeliszkje előtt. A fekete márványtáblákon 94 magyar és román, a világégésekben elhunyt volt falustárs neve szerepel. Délután Zágonban immár huszonharmadik alkalommal szervezték meg a település hírneves kórustalálkozóját. /Együtt emlékeztek, ünnepeltek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ "

"A Bukaresti I. Református Egyház-Calvineum kebelében működő, ökumenikus alapon szervezett Koós Ferenc Kör évadnyitó összejövetelét nov. 15-én tartja. A találkozó előadója: Tóth Mária, aki Felsőcsernátoni Bod Péter (1712-1769) egyháztörténeti munkásságáról tart ismertetést. /(Zsold Béla lp.): Évadot nyit a Koós Ferenc Kör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ "

"Németh Zsolt képviselő /volt fideszes államtitkár/ interpellált a magyar parlamentben a magyarországi középiskolákban tanuló külföldi állampolgárságú diákokkal kapcsolatban. A kérdés fölvetésében még az is elhangzott, hogy pár éven belül több román állampolgárságú diák fog az anyaországban érettségizni, mint szülőföldjén. A miniszter válaszában biztosította az interpellálót arról, hogy foglalkoznak a kérdéssel, megteszik a szükséges intézkedéseket. Szép ez a határokon átnyúló, összmagyarságban gondolkodó felelősségérzet. Különösen annak fényében, hogy a magyar igazolvány és a státustörvény kérdéseit is újra napirendre tűzi a parlament, EU-konform megoldásokkal visszavesz egy kicsit a felelőtlenül osztogatott előnyökből, s ezáltal jobb viszonyt alakít a szomszédos országok politikai vezetésével, jegyezte meg hozzászólásában Baranyai Péter egyetemi oktató. Fájdalmas érzés, "amikor lerománozzák az embert a másik hazájában. Illetve megdicsérik: milyen jól megtanult magyarul!" A magyarországi iskolák normatívát kapnak a diákok létszáma után. A népesség aggasztó csökkenése hozta a gondolatot: föl lehet tölteni a kereteket a kisebbségi magyar diákokkal, és mindenki jól jár. Különösen ha a szórványból jön az a diák, ahol úgyis csak a román líceumba iratkozhatott volna. /Baranyai Péter (egyetemi oktató): Áttanulás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./ "

"Első alkalommal hívott össze sajtótájékoztató Csíkszeredában a Sportklub vezetősége a Bukarestben történt nov. 9-i incidens után. Kurkó János György, a jégkorong szakosztály elnöke arról számolt be, milyen javaslati listával érkeztek hétfőn a szakszövetségi ülésre, melyen kérték, hogy Ion Stanici-ot, a Dinamo játékosát függesszék fel mindaddig, míg bebizonyosodik, ő volt-e a felbujtó vagy sem. Mivel a szövetség döntéseivel nem érthettetek egyet a csíki vezetők, ezért a hétfői tárgyalásokról kivonultak. Nov. 12-én az Ifjúsági és Sportminisztériumban Nicolae Marasescu államtitkár fogadta az ügyben érintetteket. A rendőrség elismerte, hogy Stanici köpködött és fenyegetőzött. A minisztérium felszólította az illetékeseket, vizsgálják felül a nov. 11-én hozott szövetségi döntéseket, mert minimális büntetéseket szabtak ki, amikor emberélet forgott veszélyben. A csíkszeredai klub szerint az ügy végére kell járni. A hétvégére tervezett Sportklub-Steaua örökrangadó elmarad. /(Daczó Dénes): Szigorúbb kivizsgálás a megvert hokisok ügyében! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./ "

"Márványtáblát állítanak a nemrégiben elhunyt Benedek Zoltán /Mezőméhes, 1927. szept. 11. - Nagykároly, 2002. okt. 12./ nagykárolyi tudománynépszerűsítő írónak. A 15 könyv szerzőjének munkásságát és a közéletben betöltött funkcióit (Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnöke) vésik rá. Az avatóünnepségre még ebben az évben sor kerül. /Márványtáblát állítanak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./ "

"Nov. 9-én Algyógyon 9 ifjúsági szervezet képviselője vett részt az I. Hunyad megyei Ifjúsági Műhelytáborban a Lupényi MADISZ, Hunyad megyei Magyar Ifjúsági Tanács /HUMMIT/ és az RMDSZ Hunyad megyei szervezete szervezésében. A meghívott előadók a szervezetek működéséről tartottak előadásokat a fiataloknak. /I. Hunyad megyei Ifjúsági Műhelytábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./ "

"Megjelent Dr. Kozma Dezső egyetemi professzor Ady Endre - A földobott kő című legújabb Ady-tanulmányát, amely az Aranyhal Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A szerző felvázolta Ady életútjának és költészetének leglényegesebb vonásait. A könyv ajánlatos a magyar szakos tanárok és a középiskolás diákok számára. /Oláh Margit, Kémer: Legújabb Ady-tanulmány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./ "

"A Szilágy Társaság, az EMKE helyi szervezete, valamint a magyar baptista közösség szervezésében tartották meg a XIII. Zilahi Nemzetiségi fesztivált nov. 16-17-én. A rendezvény keretében dr. Sütő Zoltán (Miskolc) Az erdélyi köznemesség szerveződése és transzilván öntudata a XIV. század végén címmel tartott előadást; az ugyancsak miskolci Simon Zoltán pedig Identitásvizsgálat a nyárádkarácsonyi görög katolikus közösségben címmel. /Nemzetiségi fesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./ "

"Elhunyt Halász Anna /Nagyvárad, 1928. jan. 6. - Bukarest, 2002. nov. 15./ MÚRE- és Aranytoll-díjas újságíró, színi- és filmkritikus. Lánygyerekként került Nagyváradról Bukarestbe, az akkori Romániai Magyar Szóhoz, sokad magával. Később A Hét munkatársa volt. A fordulat után szabadúszóként rendszeresen jelen volt a Román Rádió bukaresti magyar adásában, cikkeket közölt az RMSZ-ben és másutt. /Gyarmath János: Búcsú Halász Annától. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./ Mindenhez hozzá tudott szólni, irigylésre méltó volt olvasottsága. Elbeszélései tették hitelessé a holokausztból átmentett zsidó kultúra értékeit. Januárban töltötte volna a 75. életévét. /S. Muzsnay Magda: Halász Anna (1928-2002). = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"Tőkés László szerint Románia alkotmányának tervezett módosítása során ki kell venni az alaptörvényből az egységes nemzetállam meghatározást. Ezt azon az ünnepségen mondotta, amelyen a Szalajka-völgyben felavatták a Kárpátok őre elnevezésű szobrot, az egykor Kolozsvárott állt emlékmű pontos mását. A püspök hangsúlyozta: Románia egységét nem vitatják és határait sem kérdőjelezik meg, nem nemzeti, hanem többnemzetiségű állam. A napirenden lévő magyar alkotmánymódosítással kapcsolatban Tőkés László tolmácsolta az RMDSZ Reform Tömörülése által megfogalmazott javaslatot, miszerint a magyar alkotmány rendelkezzék tételesen a határon túli magyarság különleges státusáról. Javasolják továbbá: az alkotmányban ne az szerepeljen, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget érez, hanem az, hogy felelősséget vállal a határon túli nemzetrészekért. Egyúttal azt üzente a Magyar Állandó Értekezleten ülésező politikusoknak, hogy ne csonkítsák meg a státustörvényt. /A Kárpátok őre - ezúttal Szilvásváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ "

"Nov. 16-án Nagyváradon jelképesen birtokba vették a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonát képező régi alma matert. A napokban ugyanis újabb épületszárnyat vehetett át az Andrei Saguna püspök nevét viselő szakközépiskolától a református közösség. Tolnay István tanügyi előadótanácsos közölte, hogy 2003 szeptemberéig teljes egészében megkapják az ingatlant, amelynek visszaszolgáltatásáról kormányhatározat döntött. A hatalmas épületben kibővített oktatást terveznek, első osztálytól érettségiig kívánják megszervezni a tanítást. Az épületrészt rossz állapotban, üresen kapták meg, felújítása sokba kerül, az egyházkerület levelében adakozásra szólított fel minden reformátust. A koraősszel megkapott másik épület felújítása elkezdődött. Lelkészeket avattak, utána pedig kiosztották a Pro Partium és a Pro Eclessia díjakat. Kristófi János festőművészt, Várad megfestőjét tüntették ki Pro Partium díjjal és Boros Zoltánt, televíziós munkásságáért. Pro Eclessia díjaban a vámfalui, a nagyszalontai, a borosjenői egyházközség részesült, Orosz Árpád esperes post mortem kapta meg, továbbá az alsóvalkói Sziszik László és Dieter Brandes, a Gustav Adolf Werk szervezet németországi főtitkára, Szekernyés János temesvári író, illetve az Élesdi Gyermek és Ifjúsági Központ. /(Balla Tünde): Birtokba vették a Lorántffy-épületet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ "

"Műemlék temploma felújításához kezdett Nagyvárad hatszáz fős evangélikus közössége. Kicsi, de nagyon tevékeny a váradi lutheránus közösség, amely jövőre méltóképp szeretné megünnepelni temploma felépülésének és felszentelésének centenáriumát. Mátyás Attila evangélikus elmondta, hogy az itteni gyülekezet hivatalosan 1812-től létezik, amikor bejegyezték az egyházközséget. Az evangélikusok 2000 szeptembere óta óvodát is működtetnek Nagyváradon /jelenleg 65 gyermekkel/. /Balla Tünde: A centenáriumi ünnepségre új köntöst kap a régi templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ "

"Ötödik alkalommal rendezett irodalmi estet a marosvásárhelyi Kultúrpalotában az a Castellum Alapítvány, mely a régi erdélyi nemesi családok mai leszármazottait tömöríti magában. Eddig Bánffy Miklósra, Wass Albertre, Vita Zsigmondra, Kemény Jánosra emlékeztek. Nov. 15-én báró Kemény Zsigmond volt a téma, és olyan személyiségek idézték alakját, műveit, mint Sütő András, Csávossy György és mások. A kiváló marosvásárhelyi Farkas Ernő tanár értékes, a Kemény-kutatás számára nóvumot is felvillantó előadást tartott az íróról. Csép Sándor Sütő Andrással, Csávossy Györggyel és Nagy Pál irodalomtörténésszel beszélgetett Kemény Zsigmond életéről és munkásságáról. Sütő András - a birtokában levő halotti bizonyítvány alapján - tisztázta, hogy 1875. december 22-én hunyt el az író Pusztakamaráson, és 24-én temették. Nagy Pál elmondta: egy évvel a halála után Marosvásárhelyen már létrejött a Kemény Zsigmond Társaság, de nem valósíthatta meg fő célkitűzését: az író regényeinek kiadását. Sütő András szerint Kemény Zsigmondnak drámai gyermekkora, élete volt. Zárkózott, betegeskedő, a magányt, az éjszakát kedvelő ifjúként ismerték. /Máthé Éva: Castellum Irodalmi Esték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ "

"Tizedik alkalommal szervezi meg az Erdővidéki Közművelődési Napokat a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület nov. 19-23. között. A rendezvény Baróton, Olaszteleken, Nagyajtán, Vargyason Erdőfülén és Nagybaconban zajlik. Baróton Simó Erzsébet sepsiszentgyörgyi textilművész kiállítását nyitják meg, Szilágyi Domokos-est lesz. Olaszteleken Benkő Levente tart előadást az 1944-es internálásokról, Dénes István geológus pedig a barlangok világáról. /X. Erdővidéki Közművelődési Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ "

"Kossuth születésének 200. évében a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és a Székely Nemzeti Múzeum közös szervezésében nov. 22-én ünnepi megemlékezés lesz Sepsiszentgyörgyön. Ez alkalommal leplezik le a Kossuth Lajos utcában, a városi művelődési ház előtt, a Varga Mihály készítette Kossuth-mellszobrot, melyet a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület állíttatott. /Kossuth-szobrot avatnak Sepsiszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ "

"Tőkés László püspök kifejtette, hogy a kivándorlással szétszakadozik az erdélyi magyar kistársadalom, az egyéni cselekedet kihat a közösségre, a gyülekezetre, a falura, városra, egész Erdélyre. "Receptet nem tudok nyújtani, csak bíztatást, hogy ott ahol vagyunk, mindent meg kell próbálnunk a helyzet jobbra fordítása érdekében", hangsúlyozta. "Nemcsak a hit, hanem az emberi életösztön forrásai is elapadtak." Hirdetni kell az Evangéliumot, az emberek nem találják a visszavezető utat a tiszta forráshoz. A nemzedékek közötti folytonosság megszakadó félben van. /Nagy Ágnes: Gyógyítható-e a kivándorlás betegsége? Beszélgetés Főtiszteletű Tőkés László püspök úrral, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ "

"Másfél évvel ezelőtt alakult meg a Csíki Közbirtokossági Erdészet, tájékoztatott Tőke István, a vezetőjük. Átvették a csíkszentdomokosi közbirtokosságot 4000 hektárral. 2001-ben eljutottank a hétezer hektáros területig, mert Domokos mellé felzárkózott Csíkdánfalva és Csíkmadaras. Jelenleg a kezelt terület 19 000 hektárra növekedett, a jövő év első negyedére elérik a 35 000 hektár erdőt. Jelenleg az erdészetnek 47 alkalmazottja van, ez kizárólag szakmai személyzetet jelent. Mindenféle szolgáltatás elvégeznek, az ültetésen kívül: bélyegzés, fakiadás, őrzés, erdővédelem. /Daczó Dénes: A közösségünk érdekeit szolgálni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ "

"Pakó Benedek plébános épített kápolnát, cigány közösségi házat, ifjúságszervező házat, fiú- és leánykollégiumot árvaházat, ingyenes étkezdét, szociális népegészségügyi központot klubbal, ingyenes gyógyszertárral, orvosi rendelővel, hangzott el az 1945-ben született római katolikus plébános, címzetes kanonok laudációjában a Mocsáry Lajos-díj átadásakor, nov. 9-én Budapesten, a 10 éves Mocsáry Lajos Alapítvány jubileumi ünnepségén. A plébános elmondta, hogy a házi-beteggondozás kialakításakor egy németországi rendszert vettek át. Sikerült megnyerniük egy európai uniós pályázatot, melynek révén az egész régiót le tudják fedni. Maros megyében Régenen kívül egyelőre Marosvásárhelyen van házi- beteggondozó szolgálat. Az egyház öt éve működő fiú- és lányinternátusában 90 gyermeket tudnak fogadni, de az igény ennek többszöröse. Vannak a kollégiumban református, evangélikus, görög katolikus és ortodox vallásúak is. Most épül egy új, félszáz férőhelyes kollégium, ahol elsősorban árva gyerekeket akarnak elhelyezni. Vidéken is építkeznek: Abafáján cigány közösségi házat, Görgényszentimrén oktatói és kollégiumi központot hoztak létre. Utóbbit nov. 3-án avatták fel. /Guther M. Ilona: Helytállásról, közösségszolgálatról hitelesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ "

"November 16-án a Nagyváradi Ady Társaság és a Várad folyóirat szavalóversenyt szervezett, a résztvevőknek Ady Endre Még egyszer című kötetéből kellett választaniuk. Az Ady-megemlékezések sora Váradon november 21-én folytatódik a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban, ahol a tíz hónapja tartó Olvassuk együtt Adyt címmel szervezett sorozat zárul. November 22-én Nagyváradon Ady-emlékkiállítás nyílik a Kőrösvidéki Múzeumban és bemutatják a Nagyváradi Ady Társaság által újra megjelentetett Még egyszer című Ady-kötetet és dr. Corneliu Craciun egyetemi tanár Adyról írt román nyelvű monográfiáját, majd emlékülés kezdődik a színházban. /Balla Tünde: Ady költészetével "megfertőzötten" Nagyszabású évfordulós ünnepség Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ "

"Azokról is szólni kell, akik az 1956 utáni években be sem kerülhettek az egyetemekre, szüleik társadalmi hovatartozása vagy politikai tevékenysége miatt, figyelmeztetett olvasói levelében Ortenszkyné Gyenge Ildikó. Külön felvételi vizsgát vezettek be azok számára, akiknek jó volt a származásuk: a pártaktivisták, kollektíva-tagok és munkások gyermekei, más, könnyebb tételeket kaptak, és a helyek nagyobb része külön nekik volt fenntartva. Egy-két héttel a rendes felvételi előtt rendezték meg számukra a vizsgát. Eztán a felvételi után következett a rendes felvételi vizsga, a megmaradt helyekre. Erre is azok jelentkezhettek, akik az első vizsga során nem jutottak be. Az évek során (mert ez 4-5 évig tartott) ez a praktika odáig ment, hogy már minden szemrebbenés nélkül a második felvételin is azokat vették fel, akik az elsőn kiestek. Sőt, 1959 után a felvételiztető tanároknak ki volt adva a parancs, hogy a listán megjelölt fiataloknak nem szabad jó jegyet adni, akármilyen jól felelnek is! Azokat a tanárokat, akik mégis igazságosan osztályoztak, aznap délután már a Szekuritáté vagy a pártbizottság elé hívták. Elgondolkodni is rossz, hány és hány tehetséges, jó képességű fiatalnak váltak semmivé tervei. Ez is 56 következménye volt. A levélíró szerint ezt még nem tették szóvá. Kérte azokat, akik tudnak erről, vagy áldozatai voltak ennek a felvételi-rendszernek, jelentkezzenek. /Ortenszkyné Gyenge Ildikó, Kolozsvár: Ezt is el kell mondani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21., Postafiók rovat/ "