"Észak-Erdély visszacsatolására emlékeztek annak évfordulóján szept. 12-én Kolozsvárott, a nemzeti érzelmű fiatalokat összefogni kívánó Erdélyi Magyar Ifjak nevű szervezet rendezésében. A még mindig élő félelem miatt a Belsőmonostori RMDSZ és a Pro Iuventute székháza nem telt meg. Herédi Zsolt szociológus, a rendezvény egyik házigazdája elmondta: fontosnak tartják a témáról történő felvilágosítást, mert az ellenpropagandák következtében a kornak és az eseménynek egy erősen torzított képe él a fejekben. Levetítették a Kelet felé! című filmet, amely a magyar királyi honvédsereg városról városra történő erdélyi bevonulásának, visszatérésének képeiből 1940-ben készített válogatás. A honvédeket mindenütt könnyeket fakasztó meghatottsággal fogadták az erdélyi magyarok. Sipos Gábor egyetemi docens, levéltáros szerint ez nem a propaganda felnagyítása, hiszen a nagyszülők mesélték: 1940 szeptembere leírhatatlan örömmel töltötte el Erdély magyarságát. A régi-új magyar közigazgatás nemcsak igyekezett egyenlő mértékkel mérni, hanem segítette is a kisebbségeket. Középiskolában mindenki számára kötelező volt a román nyelv tanulása, a görög katolikus és az ortodox papok fizetése a református papokénak háromszorosa volt, akárcsak a románul tanító magyar tanároké a többi tanári fizetéshez viszonyítva, a zömmel románok lakta vidékeken a közigazgatás a többség nyelvén folyt. A románságot semmiféle atrocitás nem érte, a visszatért területekről Dél-Erdélybe és a Kárpátokon túlra "menekülőket", a Trianon utáni román megszállást válogatott eszközökkel megvalósítókat rossz lelkiismeretük üldözte csak el. A fasiszta, antiszemita és más címkékkel ellátott Horthy-korszakot bátran tanulmányozhatnák a Romániát ma vezető politikusok, hiszen a szélsőségesnek mondott magyar kormány nemzetiségpolitikája háborús időkben is emberségesebb volt, mint a mindenkori román kormányoké békeidőkben. /Bagoly Zsolt: Észak-Erdély visszatért! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 28./"

"A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszentgyörgyi alakuló ülése sikeres volt. A meghívott RMDSZ-tisztségviselők közül a csúcsvezetőség nem jött el, a hazai törvényhozásból Vekov Károly és Szilágyi Zsolt vett részt az alakuló ülésen. A székelyföldi fórumot külföldről többek között Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, a Fidesz-MPSZ elnöke, Éva Maria Barki bécsi emberjogi aktivista és Ágoston András, a vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke üdvözölte. Az SZNT elnökévé dr. Csapó I. József volt RMDSZ-szenátort választották, aki a vele készült beszélgetésben elmondta: személyi elvű autonómia-statútumomát az SZKT 1996 nyaráig vitatta meg, és egyetlen szavazásra lett volna szükség ahhoz, hogy végleges szöveggé váljon, amit a törvényhozás elé lehetett volna terjeszteni. Erre azonban nem került sor. A székelyföldi autonómia-statútum az 1996 nyaráig még működő Székelyföldi Egyeztető Tanács napirendjén szerepelt többször, és ebben az esetben is végső szavazásra lett volna szükség ahhoz, hogy az RMDSZ hivatalos dokumentumaként a parlament elé jusson, de erre sem kerülhetett sor. 1996 óta egyetlen RMDSZ-fórum sem foglalkozott többé az autonómia-statútumokkal. Az SZNT határozata értelmében Csapó autonómia-statútuma munkadokumentum, amelynek véglegesítésére a SZNT az állandó bizottságot, a szakbizottságokat, valamint a székely székeknek a tanácsait hatalmazta fel. Az autonómia-tervezetet a román törvényhozáshoz történő eljuttatásával párhuzamosan továbbítják az Európai Unió (EU) parlamentjének, illetve az Európa Tanácsnak (ET) is. Az ET nemrég hozott 1334-es határozata megfogalmazza azt, hogy a régió sajátos hatáskörrel való felruházása a demokratikus eszköze annak, hogy az ott élő nemzeti közösség önazonosságát megőrizhesse, hogy a teljes és tényleges egyenlőséget élvezze. A SZNT által megfogalmazott igény az EU tagországaiban is honos. A Regionális Európai Autonómia-charta előírásai szerint a régió autonómiájának kiépítésére több szomszédos vidék is társulhat. A legutóbbi Szilágysomlyói Fórumon nyilatkozat született a partiumi magyarság autonómia igényéről a regionális és a személyi elvű autonómia elnyerésére. A Partiumban, illetve Kolozsvár környékén Csapó öt olyan régiót említett, amelyek polgárai jogosak lennének ilyen önkormányzás megfogalmazására: a Nagyszalonta környéki Erdőhát, a nagyváradi és a Várad melletti Hegyköz, az Érmellék, a Szilágyság és Kalotaszeg. Mindezek önrendelkezési törekvése szervesen illeszkedik az Európa-szerte érvényes jogszabályokhoz. /Makkay József: Csapó: Napirenden Kalotaszeg autonómiája is. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./"

"A lap Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnökét kérdezte, mi a véleménye a Sepsiszentgyörgyön megalakult a Székely Nemzeti Tanácsról (SZNT), amelynek fő célkitűzése az autonómia megvalósítása. Szerinte ezek az emberek kétségbeesetten keresnek olyan keretet, amelyben valamilyen formában megnyilvánulhatnak. Az autonómiát Romániában lépésről lépésre kell megvalósítani, az RMDSZ pedig ezen dolgozik. Szerinte ez csak az autonómia eszméjének lejáratása: "hangzatos nyilatkozatok, tapssal megválasztott elnök, mindennek azonban nem sok köze van a demokráciához és az autonómiához." Az újságíró megjegyezte: Az elmúlt években Csapó József kidolgozta a háromszintű autonómiára vonatkozó statútum-tervezetet, amelyet azonban a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) nem véglegesített, amit azóta is felrónak az RMDSZ csúcsvezetőségének. Markó szerint Csapó József különböző tervezeteket készített, amiket ők mindig komolyan is vettek és megfogalmazták a tervezetekkel kapcsolatos észrevételeiket. Arra a kérdésre, hogy amennyiben a statútum-tervezetet az SZNT a román parlament elé terjeszti, az RMDSZ támogatni fogja azt, Markó kijelentette: látatlanban nem utasítják el. Meg fogják nézni, és ennek függvényében döntenek. /Papp Annamária: Markó: Az RMDSZ nem közfelkiáltással dönt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./"

"A másfél tucatnyi bukaresti román napilap közül mindössze négy-öt újság közölt rövid tényhírt vagy tárgyszerű beszámolót a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakulásáról. A Ziua első oldalán adott hírt az SZNT vasárnap Sepsiszentgyörgyön lezajlott alakuló küldöttgyűléséről. A Demokrata Párt (DP) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) Kovászna megyei szervezetei a román nemzeti integritás elleni támadásnak minősítették az SZNT megalakulását. A két ellenzéki párt sepsiszentgyörgyi vezetői sérelmezték, hogy az SZNT szervezői nem kérték ki előzetesen a helyi román lakosság véleményét, s szomorúnak mondták, hogy a román állami szervek nem foglalnak állást az SZNT ellen. A DP és az NLP Kovászna megye szervezeteinek vezetői ugyanakkor kétszínűséggel vádolták meg az RMDSZ-t, mert az új alkotmánymódosítás megszavazása után a szövetség egyes képviselői támogatták az SZNT létrehozását. /A román sajtó és az ellenzéki pártok az SZNT megalakulásáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./"

"Kevesen vettek részt okt. 26-án Kolozsváron a Deák Ferenc emlékesten, melyet az RMDSZ és az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezett. Egyed Ákos történész, akadémikus és Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas költő és akadémikus tartottak előadást. Egyed Ákos Erdély és Deák Ferenc kapcsolatáról beszélt. /Farkas Imola: Deák Ferenc emlékest. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./"

"Selymesilosván a gyermekhiány miatt késélen táncol a helyi általános iskola. Több éven keresztül csak Seres Dénesnek és az RMDSZ képviseletének köszönhetően nem zárták be az iskolát. Mindezek tükrében felértékelődik az okt. 26-i ünnepség, amelynek keretében a tanintézmény felvette Ilosvai Selymes Péter nevét. A Sarmaság községhez tartozó, mintegy 780 lelket számláló színmagyar falu minden fogyás, elöregedés ellenére állta a sarat. Most ők is falunapot rendeztek. Az első Ilosvai Napokat a templomban kezdték. A templomban megáldották a teljesen felújított parókiát. Az iskola névadó ünnepségén nem csak a névtáblát leplezték le, hanem az Ilosvai Selymes Péter emléktáblát is. Ilosvai Selymes Péter munkásságát Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő-helyettes ismertette. Seres Dénes szenátor és Vida Gyula képviselő köszöntője után Csóka Tibor alprefektus foglalta össze a faluban végbement változásokat. Az emberek takarítják a házak környékét, új községi kút van, renoválták az iskola 250 éves épületét, új parókia fogadja a híveket. Fehérvári Ernő református lelkipásztor több mint tíz éve harcol a községért. Felesége, Katalin az iskola igazgatója is egyben. Az egyik tanteremben a falu néprajzi emlékeiből állítottak össze bemutatót, a másik tanteremben a falu szülötte, Bánházi Gyöngyi, Kolozsváron élő képzőművész festményeiből gyűjtöttek össze kiállításra valót. /Józsa László: Selymesilosva. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ "

"Néhány hónapja jelent meg Gáll Ernő (1949-től 1989-ig a Babes-Bolyai Egyetem professzora, 1957-84 között a Korunk főszerkesztője) titkos naplójának első kötete az 1979- 1990 közötti évekből /Polis Kiadó, Kolozsvár/, következik majd a második kötet az 1990-2000 közti eseményekről. Gáll Ernő /sz. Nagyvárad, 1917/ az egyetemet a magyar időkben végezte be filozófia szakon, a hírhedt numerus clausus dacára. 1944-ben Buchenwaldba deportálták. 1945-49 között a kolozsvári Igazság főszerkesztője volt; 1949-től a Bolyai (majd Babes-Bolyai) marxizmus-leninizmus katedrájának professzora. 1957-től az újraindította Korunk folyóirat főszerkesztője volt 1984-es nyugdíjazásáig. 1989 után is aktív közéleti férfi, sokat közöl, szerepelt 2000-ben bekövetkezett haláláig. A napló írásának kezdése egybeesik a "hivatalos" cenzúra megszüntetésével; ezt egy súlyosabb, képmutatóbb, fenyegetőző irányítás váltotta fel, a Központi Bizottság "magyar bizottsága" részéről, akik az ún. magyar vezetőket sakkfiguraként tologatták. Ezek közül a naplóban igen elítélően Koppándi, Pezderka, Szász Béla, Vincze, Szilágyi Dezső elvtársak neve szerepel. A naplóban a legmeglepőbb az a kommunizmussal szembeni, szokatlanul élesen kritikus és önkritikus hang. Ilyen az egyenlőségjel, amely a szerző szerint a kommunizmus és fasizmus közt létezik (a holokauszt és Gulág összehasonlíthatósága). Ilyen Izrael állam szellemiségének (bigott, primitív) elítélése. Sokkoló azok (köztük önmaga) elítélése, akik még a háború előtt léptek be a sztálini kommunista pártba, noha (az újságokból stb.) ismerték a szovjetunióbeli rémségeket; bevallása szerint ezen híreket betegesen elhessegették maguktól. "Mennyire tekinthető erkölcsi értéknek a bátorság, helytállás, a szenvedések hősies elviselése - egész a mártíromságig -, ha ez utópisztikus, téves politikát szolgált?" - kérdi önmagától is, lefokozva a nem valló Józsa Béla mártír voltát - betyárbecsületté. Az illegális pártról: "Megdöbbentő a zsidók, értelmiségiek részaránya (66 százalék) a mozgalomban, kiknek a pártja a kommunista párt, mely társadalmi csoportnak a rendszere?" Talán saját magára és mai többi "damaszkuszi utasunkra" gondolva: "Ha abszolút elutasítjuk a marxizmus korszerűsítését, miért honorálni egy marxista állandó önrevízióját?" Mindig is divat volt, hogy egy-egy folyóirat főszerkesztője a humánértelmiség vezetője szerepében tetszelegjen. Az Utunk főszerkesztőjének, az uralkodói-inkvizítori megnyilvánulású Gaál Gábornak voltak ilyen allűrjei. A napló idején négy lap főszerkesztője küzdött e főkolomposi pozícióért: Gáll Ernő (Korunk), Létay Lajos (Utunk), Huszár Sándor (A Hét), Hajdu Győző (Igaz Szó), egymással sokszor feszült viszonyban. Szellemi vezetői ambíciói következtében G. E. igen sok "értelmiségivel" tartott kapcsolatot, munkáit dedikálta nekik, könyveiket ismertette: a naplóban ezek neve száz felett van. Különös társaság: céljuk az állandó önmutogatás, "közlés", ha van érdekes téma, ha nincs. Gáll nem kivétel, pályatársaival hol összevész, hol kibékül. Naplójában nem fukarkodik ilyenkor a jelzőkkel, mint például: Bretter Zoltán pökhendi, Balogh Edgár demagóg, naiv, képmutató, irreális, Benkő Samu sértődős, gőgös, arisztokratikus, Herédi Gusztáv bárdolatlan, felületes, Kántor Lajos szürke, fumigáló, Jordáky Lajos becsvágyó, gyűlölködő, Létay Lajos pitiáner, surmó, Méliusz József paranoiás, dühöngő, rigolyás, Panek Zoltán pimasz, patologikus, Huszár Sándor aljas, pimasz fickó, hiú, Sütő András fölényeskedő, lefitymáló, nem él a közéletben, Tóth Sándor intoleráns, Heller Ágnes és Tamás Gáspár Miklós tenyérbe mászó, pökhendi stb. Akad, akiket csak dicsér (például az Ilie Verdetnek súgó Gálfalvi Zsoltot, Lászlóffy Aladárt, Szász Jánost, sőt az ifjú Salat Leventét stb.). Két legkiválóbb költőnk (Kányádi Sándor és Szilágyi Domokos) jellemzésétől tartózkodott. Egyértelműen gonosz G. E. szerint Rácz Győző, utóbb a Korunk főszerkesztő-helyettese. G. E. sajnálatraméltó megnyilvánulása, mikor 1989 őszén (a magyarországi, bulgáriai stb. rendszerbukások hatására) így írt: "Magyarországon a baloldal diszkreditálva, elanyátlanodva, magatehetetlenül számolja fel önmagát, mindez az én további ellehetetlenedésemet jelenti, csak az itthoni peremélet marad számomra - pillanatnyi távlat nélkül". Korainak bizonyult a magyar kommunisták siratása, csak átmeneti volt "elanyátlanodásuk"... Az 1989. decemberi fordulatkor felismerte. lehetséges a kommunizmus túlélése, elég, ha Ceausescut áldozzák fel. Barátaival részt vett a mai RMDSZ megalakítására szólító felhívás (Hívó szó) megfogalmazásában-aláírásában. E kiáltványban Gáll és társai elítélik Ceausescut és klikkjét, de a kommunizmust nem. Az embernek az az érzése támad Gáll Ernő naplóját olvasva, jegyezet meg Nagy László, hogy a Ceausescu-rezsim politikai rendőrsége, a Securitate hülye volt, mert a politikai és kulturális kulcspozíciókban (az örökös bűnbakká tett Hajdu Győzőt kivéve) mind ellenállók ültek, és nemcsak a folyóiratok szerkesztőségeiben, de minden intézménynél (például: rádió - Csép Sándor, televízió - Bodor Pál, Kriterion Kiadó - Domokos Géza), ahol még magyar főnökök egyáltalán megmaradhattak. /Nagy László, Kolozsvár: Gáll Ernő meglepő naplója. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 21., újraközölte: Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"

"A Székelyföldi Frakció már jó fél esztendővel azelőtt létezett, mielőtt a Székely Nemzeti Tanács szervezése elindult volna. Verestóy Attila szenátor kezdeményezte a megalakítását. A Székelyföldi Frakció tizennyolc tagú, havonta összeülnek. A frakció Székelyföld regionális értékeinek összehangolt és egységes megfogalmazását, érvényesítését vállalta az SZKT-n belül, az RMDSZ struktúráiban. Jelenleg Hargita és Kovászna megye képviselete jelenik meg a frakcióban. Maros megyének külön frakciója van, a Novum Forum. Ők is területi, régiós szinten szerveződtek. Az SZKT-ban még van még a partiumi és a szórvány frakció. Verestóy szerint a Székely Nemzeti Tanács kísérlet az RMDSZ, a romániai magyarság egységes képviseletének megszüntetésére. /Oláh István: "Könnyű nektek ott a tömbben" avagy a székelyföldiség lényege. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./"

"Okt. 25-én Buziásfürdő magyarsága a helyi Református Központ udvarán felavatta Deák Ferenc helyreállított pihenőpadját és megemlékezett a "haza bölcse" születésének 200. évfordulójáról. Deák Ferenc életpályáját Szabó Ferenc, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bánsági Osztályának elnöke idézte fel. Toró T. Tibor parlamenti képviselő a deákferenci életpálya a ma emberéhez szóló politikai üzenetét fogalmazta meg. A gyógyfürdő parkjából eltüntetett műemlék-pad helyreállításának történetét Balogh András helyi RMDSZ-elnök, Enyedi András református gondnok és Molnár József nyugdíjas villanyszerelő mester, a pad kivitelezői mondták el. Trefort Ágoston kultuszminiszter szobra és Deák Ferenc pihenőpadja a még épülő Református Központ udvarán áll. /(Pataki Zoltán): Buziásfürdőn felavatták Deák Ferenc helyreállított pihenőpadját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./"

"Okt. 25-én tartotta a besztercei RMDSZ közgyűlésen, melyen Szántó Árpádot, a megyei tanács jelenlegi alelnökét választották meg a besztercei szervezet elnökévé. Szántó Szabó Attilát váltotta fel e tisztségben. Mint ismeretes, a szabályzat értelmében városi elnököt kétévente választanak. Jona Zsolt, a városi szervezet alelnöke köszöntő beszédében felkérte a jelenlevőket, hogy ne a széthúzás hanem az összetartás jegyében próbáljanak együttműködni. /Bencze Anna: Szántó lett a besztercei RMDSZ-elnök. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"

"Okt. 28-án, a 2004. évi költségvetési tárgyalások keretében Miron Mitreával, a közlekedés-, építkezésügyi és turizmus tárca miniszterével találkozott az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója. Az RMDSZ képviselőinek felvetették javaslataikat, amelyek nem jelennek meg tételesen a költségvetés tervezetében, és amelyek a magyarlakta területek önkormányzatainak javaslatára születtek. Miron Mitrea közölte, a következő évben a beruházásokra szánt összegek csökkennek a szociális intézkedések javára. / Megbeszélések a magyarlakta területek érdekében. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./ "

"Románia alkotmánya elleni támadásnak nevezte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakulását okt. 29-én a felsőház jogi bizottságában Antonie Iorgovan kormánypárti (PSD) szenátor, kérve, hogy a testület forduljon az ország legfőbb ügyészségéhez "a Székely Nemzeti Tanács akcióival kapcsolatban". A felvetésre Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor kijelentette: ő maga másképpen értelmezi az alaptörvényt, nem Románia központi térségének elkülönüléséről van szó. Ez nem szeparatizmus, a helyi autonómia pedig az egész Európában elismert közigazgatási szervezési elv és forma - fejtette ki az RMDSZ szenátora. A szenátus ülésén megjelent Ilie Botos, Románia legfőbb ügyésze, s biztosította a testület tagjait, hogy az általa vezetett intézmény az ügyben "már teljesíti kötelességét" - közölte a román közszolgálati rádió. /Vita az SZNT-ről - szenátusi jogi bizottság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 30./"

"A kormánypárt /PSD/ nyilatkozatban utasította el Székely Nemzeti Tanácsot és felszólította a hatóságokat, intézkedjenek az (SZNT) törvényen kívül helyezése érdekében. A kormánypárt hangsúlyozza, Európában modellként értékelik azt a módot, ahogyan Románia a kisebbségekhez tartozó személyek kulturális és nyelvi identitásához való jogát biztosítja. "Nyilvánvaló, hogy az etnikai alapú területi autonómiának semmi köze nincsen a szubszidiaritás elvéhez és az európai integrációhoz" - áll a közleményben. A PSD felelősnek tartja az RMDSZ-nek az SZNT-t elutasító magatartását, és azt is helyesli, hogy a szövetség a nemzeti tanács szervezőinek a kizárását tervezi. Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere bejelentette: ügyészségi feljelentést tett a sepsiszentgyörgyi alakuló ülés résztvevői ellen a kolozsvári, gyulafehérvári, brassói, marosvásárhelyi és nagyváradi táblabírósági ügyészségeken. Funar pártja Bukarestben kétszínűséggel vádolta meg a kormánypártot. A PSD képviselői tudniillik a házbizottságban nem támogatták a Nagy-Románia Párt (PRM) kezdeményezését, hogy a parlament határozatban tiltakozzék a Székely Nemzeti Tanács megalakulása ellen. Borbély László RMDSZ-alelnök, a házbizottság tagja elmondta, sem a házbizottság, sem a frakcióvezetők nem támogatták a kérdés napirendre tűzését. "Én az RMDSZ nevében azt az álláspontot képviseltem, hogy ez civil kezdeményezés, és visszautasítunk mindenféle beavatkozást ebbe a kérdésbe. Utaltam viszont arra, hogy az SZKT megfogalmazta róla a véleményét" - részletezte az alelnök. Nicolae Vacaroiu felsőházi elnök lehetővé tette, hogy valamennyi politikai párt politikai nyilatkozatot olvasson fel e tárggyal kapcsolatban. Vacaroiu ugyanakkor felszólította a belügyminisztert, hogy korrekt jelentést mutasson be az SZNT megalakulásáról. Csapó József, az SZNT elnöke elmondta, van már tapasztalata az ügyészségi vizsgálatokban, hiszen az 1998-as alsócsernátoni fórum után is beidézték a brassói ügyészségre. Kijelentette viszont, hogy az SZNT megalakulása után nem kapott idézést. Hozzátette, ha kap, most is magával viszi azokat az európai dokumentumokat, amelyekre az SZNT létrehozását és a székelyföldi autonómiát alapozták. /Gazda Árpád: Össztűzben az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./"

"Az RMDSZ csúcsvezetése valójában székét, hatalmát félti a frissen alakult Székely Nemzeti Tanácstól, állapította meg cikkében Simó Erzsébet. Nyolcvanévi elnyomás, tragikus mértékű számbéli megfogyatkozás után azok, akik még tömbben megmaradtak, bejelentették igényüket a területi autonómiára. Az RMDSZ vezető elitje 1996 óta ejtette mind a területi autonómiát, mind az etnikai okokból különleges státussal felruházott kisrégiók létrehozására vonatkozó igényét. Téglánként kell építeni az autonómiát - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Ezt az SZNT sem gondolta másként. Jó lenne az erdélyi autonómiák házát kalákában építeni. /Simó Erzsébet: Felhívás kalákára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./"

"A Temesvári Táblabíróság helyt adott az RMDSZ Arad megyei szervezete által a borosjenői Informatia hetilap kiadója, a Petropres ellen a magyarságot elmarasztaló anyagok közlése miatt benyújtott fellebbezési kérelmének. A bírósági határozat nevezett kiadót kötelezi 1 eurónak megfelelő összeg kártérítés gyanánt történő kifizetésére. /(b): Rendhagyó ítélet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 30./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke okt. 30-i sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Tőkés László "helyi konfliktusban" áll a Bihar megyei RMDSZ képviselőivel, de emiatt nem kellene kizárni a szövetségből. Az RMDSZ etikai bizottsága elemezte a Tőkés és bihari kollégái közti nézeteltéréseket, és kérni fogja a református püspököt, hogy "kérjen bocsánatot azoktól, akiket megsértett". A szövetségi elnök szerint a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és más alakulatok politikusai túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT), ezáltal a Nagy-Románia Párt (NRP) és az ultranacionalisták "malmára hajtják a vizet". "Nem értjük, miért tulajdonítanak akkora jelentőséget ennek a kezdeményezésnek, amelynek nincs sikere a magyarság körében", mondta Markó. Szerinte az SZNT kezdeményezői között olyan RMDSZ-tagok vannak, "akiknek nem sikerült semmiféle eredményt elérni a szövetségen belül". Hozzátette: Csapó József, az autonómiáért síkra szálló csoport vezetője valóban szakember, csakhogy a mezőgazdaságban. Markó Béla elutasította a kormánypárt bizonyos képviselőinek vádjait, miszerint az SZNT létrehozása illegális lenne. "Senki nem követett el törvényszegést. Nem törvénytelen vagy alkotmányellenes, ha néhány ember összegyűl és az autonómia eszméjéről beszélget. Politikai szempontból azonban nem tetszik, amit kollégáink csinálnak", fogalmazott az RMDSZ elnöke. /Markó: Tőkés Lászlót nem kell kizárni az RMDSZ-ből. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./"

"Tőkés László szerint az autonómiatörekvés tisztázása végett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező testületének mielőbbi asztalhoz kell ülnie a román hatalommal és az RMDSZ-szel. A püspök ezzel a lépéssel szeretné elhárítani az egyre sűrűsödő támadásokat A Marosvásárhelyen gyűlésező EMNT Kezdeményező Testülete az év végét jelölte meg a tanács létrehozásának határidejeként. Ennek érdekében a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alakulási folyamatának tapasztalatait elemezték az okt. 30-i ülésen. Tőkés László szerint tudathasadásos állapot keletkezett: "mi az RMDSZ programját akarjuk megvalósítani, de a párt csúcsvezetése még attól is elzárkózik, hogy az ebben foglalt autonómiatervet a parlament elé terjessze" . "Az EMNT létrehozásának menete jól halad" - értékelte Szilágyi Zsolt, az ügyvivő testület soros elnöke. Gabriel Oprea közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter okt. 30-án úgy nyilatkozott, bíróság elé állítja a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezőit, ha kiderül, hogy törvénytelennek minősíthető a szervezet hatásköre vagy alapszabálya. Az RMDSZ okt. 30-i sajtótájékoztatóján Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: visszautasítja a kormánypárt közleményét, amelyben alkotmányellenesnek nevezi a Székely Nemzeti Tanácsot, hiszen szerinte nem alkotmányellenes, ha néhányan összegyűlnek, és az autonómia elveiről tanácskoznak. "Álláspontunk szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy bármivel kapcsolatban kifejezésre juttathassa véleményét. Szövetségünk nem ért egyet a Székely Nemzeti Tanácsnak nevezett kezdeményezéssel, mert úgy értékeli, hogy ez tulajdonképpen az RMDSZ-szel szembeni politikai alternatíva keresését jelképezi" - jelentette ki Markó Béla. /Egyeztetett az EMNT... = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./"

"A Nagy-Románia Párt (NRP) bűnvádi feljelentést tett a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tagjai ellen és "nemzet elleni támadás" miatt kéri Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő kizárását a parlamentből, közölte okt. 31-én Corneliu Vadim Tudor pártelnök. Az NRP elnöke sajtótájékoztatón kijelentette, hogy pártja kéri a rendőrség vezetését, hozza nyilvánosságra a Marosvásárhely alpolgármestere ellen indult vizsgálat eredményét. CV Tudor úgy fogalmazott, hogy Fodor Imre néhány héttel korábban "Románia területi szétszakítására buzdító" plakátokat terjesztett. /Bűnvádi feljelentés az SZNT tagjai ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"

"Markó Attila nem fogadta el Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő kijelentését, hogy az erdélyi magyar pártok között létező elvi ellentéteket hiba fegyelmi kérdéssé süllyeszteni. Valakik mindenáron el akarják hitetni az erdélyi magyarsággal, hogy léteznek "erdélyi magyar pártok". Markó Attila is elmondta az RMDSZ vezetőinek most hangoztatott érvét: az RMDSZ programjában továbbra is ott az autonómia megvalósítása. /Markó Attila: Mennyire "nemzeti" a szövetség? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./"

"A Maros Megyei Törvényszék okt. 27-én ítéletet hozott a Maros Megyei Prefektúra és Molnár József volt erdőszentgyörgyi RMDSZ-elnök által indított közigazgatási perben. Az ítélet nyomán Molnár József elfoglalhatja helyét az erdőszentgyörgyi tanácsban. Az erdőszentgyörgyi tanács 2003 februárjában ugyanis törvénytelenül tagadta meg Molnár József tanácsosi mandátumának érvényesítését. A tanúvallomások szerint az ominózus tanácsülést megelőzően az RMDSZ megyei elnöke, dr. Kelemen Atilla "készítette elő" a tanácsosokat a szavazásra. Bica Maria tanácsi jegyző a testületet a gyűlésen figyelmeztette, hogy kötelező módon az RMDSZ-választási listán következő helyezett mandátumát kell érvényesíteni. A tanácsosok legnagyobb része nem törődött a törvényességi kifogással, és megtagadta Molnár József tanácsosi mandátumának igazolását. Az erdőszentgyörgyi tanács jegyzője ezek után felhívta a prefektúra figyelmét a törvénytelenségre, a főispáni hivatal pedig lépéseket tett a törvényesség helyreállítására, ám a tanács a per alatt mindvégig kitartott amellett, hogy nem engedi tagjai sorába Molnár Józsefet. Az RMDSZ képviseletében, a megyei szervezet meghatalmazása alapján a jelenlegi erdőszentgyörgyi RMDSZ-elnök a perben azzal érvelt, hogy Molnár József nem fizetett tagdíjat, nem adta át az iroda kulcsait és nem tartja a kapcsolatot a jelenlegi vezetéssel. A havi tagdíjat azonban a tagdíjbegyűjtő nyilvántartása és tanúvallomása szerint az egész Molnár család idejében kifizette. Molnár József védője, dr. Kincses Előd felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy a történtek időpontjában érvényes alapszabályzat szerint senkit nem lehetett kizárni az RMDSZ-ből. Az ítélet helybenhagyta Molnár József tanácsosi minőségét, kötelezte az erdőszentgyörgyi tanácsot a 2003. február óta esedékes tanácsosi díj megfizetésére. /Antalfi Imola: Érvényes Molnár József tanácsosi mandátuma. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./"

"Tornácszky Dénes aktív nyugdíjasnak számít Lippán, ahol a református egyházközség presbitere, ugyanakkor RMDSZ-szervezőként is megpróbálja összefogni a magyarságot. Az elmúlt választásokon az érdekvédelmi szövetség helybeli szervezete egyetlen képviselőt sem tudott bejuttatni a városi tanácsba. Lippán kezdetben az RMDSZ-nek több mint 100 tagja volt, jelenleg is 85 szerepel a nyilvántartásban. A református parókián be fogják indítani a tervezett olvasókört. /Reménysugár az olvasókör. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./"

"Okt. 31-én az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök és Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető sajtóértekezletet tartott. Markó Béla szerint Mádl Ferenc magánlátogatása Erdély különböző városaiban a két ország közötti kapcsolatok normalizálódásának bizonysága. Fontos a magyar elnök által megfogalmazott üzenet, melyben az egymás iránti szolidaritást és együttműködést hangsúlyozta. Az alkotmány-módosítás után most annak alkalmazása a következő lépés, s a szervezet már megtette az első intézkedéseket felleltározva ama törvényeket, melyek az új alkotmány alapján módosításra szorulnak. A választási törvénybe a személyre szóló szavazat bevezetését az RMDSZ nem támogatja, ennek egyetlen nyertese ugyanis az éppen kormányon lévő párt lenne, mivel így kb. 80%-ban tudná képviseltetni magát mindkét házban, ami diktatúrához vezetne. Verestóy Attila a készülő költségvetési vitákról tájékoztatta a jelenlévőket, elmondta: remélhetőleg sikerül olyan költségvetést összeállítani, mely lehetővé teszi az 5,5%-os gazdasági fejlődést. A Székely Nemzeti Tanácsról Markó Béla kifejtette: mindenkinek alkotmányos joga, hogy valamilyen formában kifejezze véleményét az ország közigazgatását illetően, ezért alkotmányellenes dolog nem történt. A most alakuló szervezet iránt a magyarság sem tanúsít különösebb érdeklődést. Ami az autonómia létrehozását illeti, ez az RMDSZ programjában is szerepel, de más jellegű megoldásokat kell találni a problémákra, mint a fent említett próbálkozások. /(Gáspár Hajnal): RMDSZ-sajtóértekezlet. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./ "

"Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a vele készült interjúban leszögezte, nincs szükség alkotmánymódosításra a székelyföldi autonómiához. A folyamatot az Európai Unió által megkövetelt regionális átalakulás keretében képzelik el. A székelyföldi RMDSZ-szervezetek által létrehozott tanács 1995-ben már kinyilvánította a székelységnek és a Székelyföldnek az autonómiához való jogát, és ennek alapján vitatta meg az autonómiát biztosító statútum tervezetét. Azonban 1996 nyarán nem történt meg az a végső szavazás, mellyel a Székelyföldi Egyeztető Tanács tagjainak véglegesíteniük kellett volna a statútumtervezetet. Aztán feloszlatták a tanácsot, és azóta nem foglalkoztak a kérdéssel. Az EU és az Európa Tanács a régiók Európájáról beszél, és e régiókat a teljes egyenlőség megvalósulási feltételeként határozza meg. Az autonómia-statútum-tervezet azonos azzal, amit annak idején a Székelyföldi Egyeztető Tanács dolgozott ki. Ahhoz, hogy egy gazdasági régió a nemzeti önazonosság védelmére alakuló régió legyen, szükségszerű egy olyan intézményrendszer, mely a régiót nemzeti alapú régióvá teszi.Olaszországtól Spanyolországon át Finnországig több olyan területi autonómia létezik Európában, amely a nemzeti közösségek védelmét is szavatoló többlethatáskörökkel rendelkezik. Az Európai Unióban 12 ilyen területi autonómia működik. Az Európa Tanács idén elfogadott 1334-es határozata a területi autonómiát ajánlja a hatalom és a nemzeti közösség közötti egyeztetés demokratikus eszközeként. /Gazda Árpád: "Egyetlen feladatunk: az autonómia" Interjú Csapó I. Józseffel, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./"

"Két erdélyi ötvenhatos szervezet, az Erdélyi Ötvenhatos Bajtársi Társaság és a Volt Politikai Foglyok Szövetsége /VPFSZ/ okt. 23-án jelentette be, hogy párbeszédet kezdeményezett az RMDSZ és a polgári oldal képviselői között. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke jelezte: kész részt venni a sepsiszentgyörgyi szópárbajon. Török József, a VPFSZ elnöke jelezte, eddig csak Szász Jenő jelentkezett. /(Dánél): Lesz-e párbeszéd? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./"

"Az Országos Diszkriminációellenes Tanács vizsgálatot indít a Székely Nemzeti Tanács autonómia-plakátok miatt meghurcolt vezetőinek ügyében. Nyomásgyakorlásra is számítani lehet a kormánypárt és az RMDSZ részéről egy olyan testület irányába, amelyet együtt alakítottak meg két évvel ezelőtt. A diszkrimináció elleni küzdelem Romániában gyermekcipőben jár. Szinte bármelyik hazai napilapban meglepően sok kifogásolható passzus van. Világuralomra törő, pénzsóvár zsidók a viccekben, karikatúrákban, mosdatlan, erőszakos cigányhordák a szocioriportokban, Erdélyt elszakító, revizionista magyarok a publicisztikákban, a Kárpátokon túlról betelepülő, elmaradott románok a szórványfalujáró beszámolókban, sorolta Salamon Márton László. /Salamon Márton László: Gyerekcipőben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4/"

"A képviselőház Állandó Bizottsága nov. 3-án elutasította a Szilágyi Zsolt parlamenti mandátumának megvonásával kapcsolatos kérelmet, amelyet a Nagy-Románia Párt (NRP) nyújtott be azzal az indoklással, hogy az RMDSZ-képviselő részt vett a Székely Nemzeti Tanács létrehozásában. Tudor Mohora (SZDP), a Képviselőház főjegyzője közölte, az Állandó Bizottságban csak az NRP képviselői támogatták a kérést, az SZDP, az RMDSZ és az NLP ellene szavazott, a DP tartózkodott. "Úgy döntöttünk, hogy megvárjuk az SZNT megalakulási körülményeinek kivizsgálására felkért intézmények álláspontját", szögezte le Mohora. /Szilágyi Zsolt marad. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./"

"Nyílt levelet intézett a Demokrata Párt-Nemzeti Liberális Párt szövetség kovásznai vezetősége Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez és Albert Álmoshoz, az RMDSZ kovásznai szervezetének elnökéhez. Az irat azt javasolja, hogy az RMDSZ vonja vissza politikai támogatását azoktól a tagjaitól, akik a székely székek létrehozásánál szerepet vállaltak. /A demokrata-liberális szövetség a székely székek ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sajtóirodája A félretájékoztatástól a valóságig című közleményében válaszolt "az egyes politikai vezetők által a BBTE multikulturalitásának megváltoztatására gyakorolt nyomására". A közlemény kapcsán Kása Zoltán, a rektor helyettese nacionalizmust, Markó Béla RMSZ-elnök durva támadást emlegetett. A közlemény nehezményezte, hogy "a tanügyminiszter nem vállalta a felelősséget a 14 kar etnikai-nyelvi elkülönítésének anyagi és jogi következményeiért". A nyilatkozat nyelvi-etnikai elkülönítéssel vádolta a magyar karok létrehozását szorgalmazókat, leszögezte: az egyetemen belül a magyar nyelvű felsőoktatás bővítése nem képez problémát, hiszen azt nem akadályozza senki. A közlemény szerint a tanárok elsöprő többsége - románok, magyarok és németek - visszautasították a létező karok felszámolását. Sehol Európában nem került sor a karok nyelvi-etnikai szempontból való szétválasztására. A BBTE szenátusa nem vállalhatja a karok felszámolásáért a felelősséget. Dr. Kása Zoltánt, a BBTE prorektora az újságból szerzett tudomást a sajtóközleményről, mert a rektori tanácsi ülésen erről szó sem esett. A közleményben nagyon sok valótlan információ van - mondotta a rektor-helyettes: nem igaz, hogy a tanárok nagy része, románok, németek és magyarok, elutasítják a magyar karok létrehozását. Kása legutóbb szept. 4-én tanácskozott a magyar tagozat vezetőivel, senki sem állította sem szóban, sem írásban, hogy a karok létrehozása ellen lennének. Ez nacionalista nyilatkozat, összegezett Kása Zoltán. Markó Béla szövetségi elnök szavai szerint ez a nyilatkozat a politikai állásfoglalásokra emlékeztet. Érdekes, hogy amíg nem került sor az európai rektorok találkozójára, addig Marga rektor tompította a megnyilatkozásait, most pedig jön a durva támadás. Az RMDSZ-elnök reméli, hogy a magyar oktatók is reagálnak majd a mostani nyilatkozatra. /Köllő Katalin: A "BBTE sajtóirodája" nem akar magyar karokat. Kása Zoltán és Markó Béla visszavág. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./"

"A Temes megyei RMDSZ és a műszaki szakemberek társaságának, a Techné Egyesületnek a vezetőségi tagjai közösen koszorúzták meg nov. 3-án a magyar tudomány napján a temesvári Bolyai-emléktáblát. Toró T. Tibor parlamenti képviselő hangsúlyozta: kettős évfordulót ünnepelnek, hiszen a magyar tudomány napja egybeesik annak az évfordulójával, hogy Bolyai János matematikus, hadimérnök a geometriát megreformáló felfedezést tett. Miként a többnyelvű emléktáblák közül a magyar feliratú is hirdeti: a híres tudós 1823. nov. 3-án, Temesvárról adta hírül - "semmiből, egy új, más világot teremtettem" - az első, nem euklideszi geometria alapképletének felfedezését. A Bolyai-dombormű és -emléktábla a matematikusról elnevezett utca sarkán található, annak az épületnek a falán, ahol Bolyai János temesvári tartózkodása idején lakott. /P. L. Zs.: A magyar tudomány napja. Tisztelgés Bolyai János emléke előtt. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./"

"Újszentesen a református gyülekezet október 26-án ünnepelte temploma felszentelésének századik, valamint a helyi Keresztyén Gazdakör létrehozásának kilencvenedik évfordulóját. Az ünnepségre kívül-belül felújították a templomot és a műemlék orgonát, felavatták a Keresztyén Gazdakör zászlaját és a Petőfi Sándor újszentesi táborozásának emléket állító új márványtáblát. A jubileumi ünnepségeken részt vett a templom felújítását jelentős összeggel támogató Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke, Bálint-Pataki József, Ludányi-Horváth Attila kolozsvári magyar konzul, Szirbik Imre, Szentes testvérváros polgármestere, Toró T. Tibor parlamenti képviselő és a Temes megyei RMDSZ szervezet vezetői. /(Pataki Zoltán): Kettős jubileum Újszentesen "Aki útra készül, nem újít fel templomot". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ Átadták a szentesi testvérgyülekezet adományát s egy kopjafát. Bálint-Pataki József HTMH-elnök emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás óta Magyarország valamennyi kormánya fontosságához méltóan kezelte az egyházak ügyét. Szinte minden határon túli magyar egyházi ingatlan megvásárlása, felépítése vagy felújítása a magyar kormány támogatásával történt. - A HTMH és a Magyar Köztársaság kormánya nevében ígérhetem: az anyaország továbbra is kiemelt figyelmet szentel az erdélyi magyar történelmi egyházak közösségépítő szerepének - mondta. Szirbik Imre, Szentes testvérváros polgármestere felidézte azt az időszakot, amikor 112 esztendővel ezelőtt, 133 szentesi család a nyomor és a földnélküliség elől ide menekült. Úgy tűnt, a történelem örökre elszakította egymástól a testvéreket. 1989 után néhány héttel a szentesiek már itt voltak, azóta egyre szorosabbra fűződnek a települések közti kapcsolatok. Felavatták a felújított Petőfi-emlékművet. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke történészként felidézte az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc Újszenteshez kötődő eseményeit. /Pataki Zoltán: Kettős jubileum Újszentesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./"