"A román politikai pártok tiltakozása ellenére a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a román parlament elé kívánja terjeszteni a Székelyföld teljes autonómiájáról szóló alapszabály-tervezetét - adta hírül a nov. 15-i román sajtó. A román lapok kivétel nélkül ismertették, hogy Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását. Beszámoltak arról is, hogy az SZNT a Székelyföld évszázados önrendelkezési hagyományaira, a közösségek belső önrendelkezési jogára, a szubszidiaritás és az önigazgatás európai dokumentumokban szentesített elveire hivatkozik dokumentumterveztében. Ion Solcanu szenátor, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) egyik alelnöke szerint szó sem lehet arról, hogy a tervezetet a román parlamentben megvitassák. Sőt, Solcanu úgy vélte: "a tervezet kidolgozóit börtönbe kellene zárni". Az SZDP-alelnök véleményét osztotta Aron Balascu, a Nagy-Románia Párt (NRP) e szenátora, a román törvényhozás felsőháza jogi bizottságának az alelnöke is. Ezzel szemben a Nemzeti Liberális Párt (NLP) két parlamenti képviselője nem zárkózott el a dokumentumtervezet esetleges megvitatásának lehetőségétől. V. Coifan képviselő, az NLP egyik közigazgatási szakértője és közigazgatással foglalkozó számos európai fórum tagja olasz és francia példákat hozott fel az önkormányzati régióvezetés megválasztásáról. Coifan szerint az SZNT autonómiatervezetében az olasz mintát követi, legalábbis a régiós tanács elnökének megválasztási módozatát illetően. A Cotidianulnak nyilatkozó Verestóy Attila RMDSZ-szenátor fenntartásait hangoztatta Csapó Józsefnek egy ilyen természetű dokumentum kidolgozásának és politikai támogatása megszerzésének illetékességével kapcsolatban. /Politikusok a székelyföldi autonómia alapszabály-tervezetéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"Valami zászlóbontásra készül az RMDSZ, mert felismeri: új útra kellene lépnie. Az RMDSZ-nek épp ahhoz a kérdéshez kell visszatérnie, amelyet a Székely Nemzeti Tanács szegezett neki: az autonómiák kérdéséhez. Az RMDSZ a Csapó-féle autonómiatervezetek bírálatakor adós annak leírásával, hogy akkor miképp is néz ki Székelyföld korszerűen megfogalmazott területi autonómiája. /Bakk Miklós: Valami zászlóbontás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./"

"Létezik ugyan határidő, amelyben az RMDSZ megállapodott a kormánnyal a Szabadság-szobor (újra) felállításának mindkét felet kielégítő megoldásra, Fodor Sándor kéri az RMDSZ vezetőit, ne tegyenek úgy, mintha bíznának a kormány ígéreteiben. A kormány az ígéretét Magyarország kormánya irányában sem tartotta be. Ion Iliescu elnök az 1989-es fordulat után azzal állt elő, hogy óvakodjunk az önbíráskodástól - kiváltképp, a nemzeti kisebbségek-lakta vidékeken. Az egész országban történtek atrocitások. A legbestiálisabb Kudzsiron, ahol levágták a foglyul ejtett rendőr- vagy "szekus" parancsnok nemi szervét, nyársra húzták és megsüttették a szerencsétlennel, majd megetették vele - utána pedig agyonverték. Felelősségre azonban csak magyarokat vontak a "forradalom" során elkövetett atrocitásokért. Fodor Sándor kéri az RMDSZ vezetőit, ne menjenek bele "Szabadság park" létesítésébe, ahol egyéb szobrok mellett felállítanák a Szabadság emlékművet is. Ezt ugyanis - igencsak rövid idő alatt - megcsonkítanák, meggyaláznák, és végül el is tüntetnék helyéről. Mert Romániában, valójában csak a románoknak lehetnek szabadsághőseik. Petőfi arcképét is lekalapálták hősi halála színhelyén Fehéregyháza és Héjjasfalva között, a kőből faragott emlékműről. A Szabadság-szobor maradjon rács mögött, a templom udvarán, és jelképéül annak a szabadságnak, amelyikben a magyarok élnek Romániában, amelyet "csak országunknak mondhatunk - hazánknak nem." /Fodor Sándor: Szakítópróba. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./"

"Az RMDSZ Gazdasági Fősztálya és a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közös szervezésében EU-s képzéssorozat indul romániai magyar kis- és középvállalkozók csatlakozásra való felkészítésének érdekében. "Az EU házhoz jön" cím képzés bemutató konferenciájára nov. 21-én Kolozsváron kerül sor. A képzésen résztvevő vállalkozók a szemináriumon való részvételről szóló tanúsítványt kapnak. /Képzéssorozat a romániai magyar kis- és középvállalkozók számára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./"

"A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) ezen a héten honlapján közzéteszi a határon túli magyar ifjúsági szervezeteknek nyújtott idei működési támogatás elosztását. A pályázatok elbírálása idén még a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) Állandó Bizottságának a különböző, határon túli régiókat képviselő tagjainak az ajánlása alapján történt. Gyurcsány Ferenc ifjúsági és sportminiszter azonban kijelentette: jövőre a támogatási összegek elosztásáról szóló egyeztetés a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ifjúsági tagozatában történne, amelyiknek felállításáról nemsokára kormányhatározat születik. Az úgynevezett ifi Máértban Erdélyt az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) képviseli majd, amely nem tagja a Magyar Ifjúsági Konferenciának. A miniszter Kolozsváron úgy nyilatkozott, ez nem jelentheti azt, hogy a Miért előnyt élvezhet az erdélyi támogatások elbírálásánál. Az ifi Máért létrehozásának gondolatát helyeselték ugyan, de némi gyanakvással fogadták a MIK múlt hét végén a szlovéniai Lendván tartott ülésének résztvevői, amelyen Erdélyt az RMDSZ-szel szakító Magyar Ifjúsági Tanács küldöttei képviselték. Somogyi Attila, aki a MIK Állandó Bizottságának az erdélyi tagja elmondta: "Lendván Gyurcsány Ferenc nyilatkozatban biztosított minket arról, hogy a MIK-et továbbra is súlyának megfelelően kezeli." A Magyar Ifjúsági Tanács elnöke, Sándor Krisztina szerint a támogatások elosztásáról a MIK és az ifi Máért tagjaiból álló bizottságnak kell majd döntenie. /Cseke Péter Tamás: A MIK számára civil ifjúsági tevékenység a meghatározó. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./"

"Az RMDSZ egy ideje tévúton halad. A Markó-ellenességgel aligha vádolható Gabriel Andreescu román létére kifejtette: az RMDSZ nem az egész erdélyi magyarság érdekeit képviseli, hanem egy szűk csoportét, valamilyen klikkét. "Az utóbbi időben az RMDSZ, de más kisebbségi szervezetek is arra törekednek, hogy monopolizálják a képviseletet. A kisebbségek parlamenti csoportja elfogadott egy kisebbségi törvénytervezetet, amelyben a sajátjukon kívül ki szeretnének zárni minden más szervezetet a kisebbségi érdekképviseletből" - nyilatkozta a Duna Televíziónak. Barátilag figyelmeztetett: egy ilyen típusú "autonómiatörekvést" ijesztőnek tart, hiszen a belső önrendelkezés a közösség sokszínűségének a kifejezése kell hogy legyen, és nem a képviselet monopolizálása. Az angol Románia-szakértő, Tom Gallaghe kívülálló, mégis a kolozsvári Szabadságban megjelent interjúban látleletet készített az RMDSZ tévelygéseiről. A külföldi politológus szerint a Markó-féle RMDSZ önérdekkereső elánnal halad vállvetve egy zsákutcában a Romániát rosszul kormányzó SZDP-vel, elvesztette demokratikus jellegét, egy kirekesztő, arrogáns, acsarkodó és hiperérzékeny román versenypártocskává silányult. Az RMDSZ-nek nincs és nem is lehet hiteles, érdemi válasza sem Andreescu, sem Gallagher kritikáira, de nem is foglalkozik ezzel. Médiabirodalmát építi - országos szórású önálló tévét ígért neki a minap az MSZP -, készül a választási kampányra, mindenáron nyerni akar, az SZDP oldalán szeretné megvalósítani a pártállamot. Amikor a volt politikai foglyok vitázni ültetnék le Szász Jenőt Markó Bélával, utóbbi azt üzeni: neki nem partner egy udvarhelyi polgármester./Dénes László: A diagnózis. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./"

"A volt RMDSZ-szenátor Csapó József, az erdélyi magyar önrendelkezés egyik teoretikusa és élharcosa nemcsak a román nacionalizmus kereszttüzébe került, hanem magára vonta az MSZP-SZDSZ- RMDSZ finanszírozta balliberális média ellenszenvét is. Nyilvánvaló politikai lejáratási célzattal készült terjedelmes összeállítás jelent meg az Erdélyi Riport című hetilapban, amely Csapó doktornak az 1989 előtti romániai magyar sajtóban megjelent, a Román Kommunista Párt agrárpolitikáját népszerűsítő propagandisztikus írásaiból tallóz. Az összeállítás aláíratlanul jelent meg, de a szövegösszefüggésből kiderül: Csapó egykori pártsajtóbeli kollégái állnak a háttérben, akik 1990 után pár évig a politikusi karriert az akkori RMDSZ-vezérkar kérésére és támogatásával felkaroló agrárszakember kegyeit keresték, ma viszont felsőbb utasításra, politikai megrendelésre annak sohasem titkolt múltjában vájkálva igyekeznek "leleplezni". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./"

"Ördögi terv a Duna Televízió ellen. Azok kívánják a halálát, akikért a rendszerváltozás egyik első, okos döntése értelmében megalapították: a határon túli magyarok. No nem mindnyájan, csak a bukaresti kötődésűek. Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács alelnöke szerint "elgyarmatosított janicsárdiktatúraként" működik az összmagyarság tájékoztatására rendelt magyarországi közszolgálati adó. Nyilatkozatából kihallható, szerinte szerencsés volna, ha azt a pénzt, amit a magyar állam a Duna Televízió fenntartására ad, az egész napos erdélyi magyar televízió létrehozására utalná át. Mert ennek a létesítménynek a világra jöttét - szerintük - "a Magyarországról műholdon sugárzott adások, a Duna Televízió és az M2 akadályozzák". Nem akarnak tudni róla, hogy a határon túli magyarok tájékoztatására rendelt anyaországbeli közszolgálati intézmények nemcsak az erdélyi magyaroknak szánják adásaikat, hanem a világon mindenütt jelen levő magyaroknak. - Monopolizálnák az érdekképviseletet. A román parlament kisebbségi frakciója elfogadott egy törvénymódosítás-tervezetet, amely szerint a kisebbségek érdekképviseletét felvállaló mai civil szervezeteket fel kell számolni. Kivételt képeznének a jelenleg is a parlamentben ülő képviselők szervezetei és az RMDSZ. A többiek újrabejegyeztetéséhez a tervezet olyan kritériumokat sorol fel, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik más szervezetek megalakulását... A Helsinki Bizottság nevében Gabriel Andreescu romániai társelnök már tiltakozott a képviseleti monopólium törvénybe iktatása ellen. Gabriel Andreescu egy, a Duna Televíziónak adott interjújában (Közép-európai magazin, 2003. november 6.) a következőket mondta erről a kezdeményezésről: "Az utóbbi időben az RMDSZ, de más szervezetek is arra törekednek, hogy monopolizálják a képviseletet. A kisebbségek parlamenti csoportja elfogadott egy kisebbségi törvénytervezetet, amelyben a sajátjukon kívül ki szeretnének zárni minden más szervezetet a kisebbségi érdekképviseletből. Egy ilyen típusú "autonómiatörekvést" ijesztőnek tartok. A belső önrendelkezés a közösség sokszínűségének a kifejezése kell hogy legyen, és nem a képviselet monopolizálása." (Mediafax) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./"

"Az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy mivel megrendült bennük a bizalom, visszahívja Szilágyi Zsoltot az európai integrációs bizottságból, Pécsi Ferencet pedig a FUEV-ből. Pécsi Ferenc rámutatott, ő már 1989 előtt is végigjárt egy ilyen boszorkányüldözést. Miután elvégezte a külkereskedelmi fakultást, rövid minisztériumi kitérő után a szatmárnémeti Unió gépgyárhoz került. Járta a világot és végezte a teendőket. 1985-ben azonban a gépgyárhoz helyeztek egy román embert, aki őt akarta lejáratni, hogy magyar volta miatt lecserélhessék. Kutatott a papírjai között, másolgatta ezeket. Végül a szeku egy titkos levelet küldött a vállalatnak, közölve, megvonják Pécsitől a külföldiekkel való tárgyalás jogát. Most pedig Markó pártelnök kijelentette, hogy nem azért hívják vissza Pécsit, mert nem tevékenykedett volna jól, hanem mert a bizalom megszűnt. Tehát lényegében ugyanaz történt, mint akkoriban. Az RMDSZ addig süllyedt, hogy ugyanazt a módszert használja, amit a kommunista diktatúra. /R. Gy.: Régi módszerek köszönnek vissza. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./"

"Még egyszer sem ült össze, de dolgozik az RMDSZ állampolgárság-bizottsága - derült ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozatából. A hivatalban jelenleg az elvándorlás kérdéseit is vizsgáló korábbi szociológiai felmérések összegzése zajlik.Aug. 29-én jelentette be Markó Béla, az RMDSZ elnöke, hogy bizottságot hoznak létre a kettős állampolgárság lehetséges hatásainak felmérésére, a koordinációt pedig az ügyvezető elnökségre bízta. Takács Csaba kifejtette, az RMDSZ-nél zajlik ez a szociológiai munka, például a népszámlálás eredményeinek összesítésével. Magyari Nándorék, Veres Valérék, Horváth Istvánék munkáiban markánsan jelen vannak az identitás vállalása, megőrzése és a migráció kérdései is. Takács szerint nem baj, hogy nem üléseztek, neki koordinációs szerepe van ebben a kérdésben, és a szükséges lépéseket megtette. /Gazda Árpád: "Levelező" tagozat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./"

"Még jól meg sem alakult a Székely Nemzeti Tanács, már támadták őket a román nemzetféltők. Az élen Vadim Tudorral, a Nagy-Románia Párt elnökével, aki szerint az említett tanács minden tagját bilincsbe kell verni. Egymást túllicitálva kérik, követelik az SZNT-vel való leszámolást, annak megszüntetését. Az RMDSZ vezetői különböző rész- és önérdekek miatt erről nem akarnak beszélni, tárgyalni erről. Romániában a nacionalista hang még mindig uralkodó, "államalkotó" gondolat. Románia nem demokrácia. A tévében a kormánypárti Adrian Paunescu, . Ceausescu udvari költője nacionalista tirádákkal, mítoszokkal szédíti az egyszerű emberek millióit. Több régi volt főelvtárs ma felsőházi tag, s a legvadabb nacionalisták közül valók. Azután a priuszos Pruteanu, a szovjet őrnagyból román honatyává avanzsált Ilie Ilascu, a folytonosan háttérügyek után kutató Sergiu Nicolaescu - így áll pillanatnyilag a román politikum.Az ország érdeke az, hogy a szélsőséges nacionalizmustól és nacionalista politikusaitól megszabadult korszerű, demokratikus Románia kopogtasson az Európai Unió kapuján. /Román Győző: Bilincszörgetés Bukarestben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./"

"A Capital című bukaresti gazdasági hetilap tavaly még csak százas, idén már háromszázas listát állított össze a leggazdagabb romániaiakról. 80 millió dollárosra saccolt vagyonával továbbra is a kommunikációs szolgáltatóiparban utazó Teszári Zoltán a legtehetősebb magyar, ám a tavalyi második Verestóy Attila a harmadik helyre csúszott le. Megelőzte őt a marosvásárhelyi-bécsi illetőségű Prosszer kereskedő házaspár, de utolérte a kétes eredetű magyarországi pénzeket forgató Mudura Sándor is. Az RMDSZ szenátorát idén már csak 25 milliósra taksálta a bukaresti lap, ám még ez is több csekély ötmillióval, mint amennyit tavaly jeleztek. Verestóy egyébként csupán 172 ezer dollárt írt be a 25 millióból, amikor nemrég a honatyákat vagyonbevallásra kötelezték... /Szegény Verestóy. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./"

"Az RMDSZ a marosvásárhelyi városi tanácsban többségben van, a közös munka nyugalmát óhajtotta. Azonban egyre inkább elszabadulnak az indulatok Dorin Florea polgármesterben, jelentette ki Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke a nov. 17-i sajtótájékoztatón. Kelemen Atilla szerint a polgármester közpénzen kiadott füzetecskéje minden megvalósítást kizárólag a polgármesternek tulajdonít. Ez hamisítás. Az RMDSZ is készített egy anyagot az elmúlt három évről, a polgármester nyilatkozatairól, a megvalósításokról. Ez fogja a polgármester igazi tevékenységét bemutatni. /Mózes Edith: Az RMDSZ nem óhajtott konfrontációt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./"

"Nov. 18-án rendkívüli tanácsülést tart Marosvásárhely tanácsa. A napirendi pont egy Mihai Viteazul-mellszobor felállítása december 1-jére. Az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, Kelemen Atilla újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: az RMDSZ nem ellenzi a Mihai Viteazul-szobor felállítását, de csak akkor, ha nekünk is felállítnak egy Kossuth Lajos- vagy Aranka György-szobrot, és lesz Kossuth Lajos utca is. A XXI. században, az érzékenységek figyelembevételével, ezek a dolgok kölcsönösek kell legyenek - jelentette ki az RMDSZ megyei elnöke. /(m. e.): Kultúra a kölcsönösség jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./"

"Egyre színesebb és gazdagabb a sajtópiac Erdélyben. Valójában ez közönséges propaganda: az RMDSZ önigazolása a valós cél. Az RMDSZ számos központi és helyi orgánuma mellé újabb sorakozott fel: az RMDSZ bihari szervezete "időszaki kiadványként" jelentette meg nyolc újságoldalon a Bihari Szövetség című közlönyt, a megyei napilap, a Bihari Napló mellékleteként. A bihari RMDSZ lapjában csak a pártvezetés iránt végletekig lojális választott tisztségviselők neve jelenhetett meg. Hargita megyében "havonta megjelenő tájékoztatót" ad ki a megyei tanács, egyszerre kettőt is: egyet magyarul Megyeháza címen, egyet románul Comitatus címen. Az RMDSZ-es többségű önkormányzat megvalósításairól olvashatunk mind a nyolc oldalon. Marosvásárhelyen újraindult a tavasszal Bukarestben megszűnt A Hét című hetilap, igazgatója az RMDSZ médiapolitikusaként elhíresült Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő, felelős szerkesztője a szakmában ismeretlen kezdőnek mondható Parászka Boróka. A Hét balliberális irányultságú. Ugyanazok írogatják szinte ugyanazt, amit eddig is írogattak a Korunkban, Látóban, Helikonban. Új lap jelent meg Udvarhelyen is, Székelyföldi Közélet a címe, ingyen osztogatják a levélpapír formátumú nyolc oldalas, erőteljesen balra húzó lapot. /T. P.: Erdélyi magyar pazar. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./"

"Hazám-díjat kapott nov. 15-én Budapesten Domokos Géza, a Kriterion Könyvkiadó alapító igazgatója, az RMDSZ első elnöke. Az elismerés létrehozója a magyarországi XXI. Század Társaság, amely a József Attila Hazám szonettkoszorújának címét kölcsönző kitüntetést harmadik alkalommal ítélte oda. Az alapítói szándék szerint a társaság kuratóriuma évente olyan személyiségeket jutalmaz, akik a magyar közgondolkodásban, az ország tudományos, illetve kulturális és művészeti életében kiemelkedő tevékenységet folytattak, életművükkel Magyarországot szolgálták. A díjat korábban Sütő András író is megkapta./Domokos Géza Hazám-díjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./"

"Brassóban 8%-ra zsugorodott a magyarság arányszáma: 28.500 alatti a magyar lakosság száma. Ebből csak március 15. mozgat meg nagyobb tömeget, úgy ezer embert, az RMDSZ szervezte bálok jóval kevesebb érdeklődőt vonzanak, egy színházi vendégszereplés vagy az irodalmi, zenés estek pedig 10-15, maximum 70 fős tömeget. Hétvégén voltak a hagyományos Mediatéka napok, az Etnovember 2003 rendezvénysorozat. Fellépett a Borica csángó hagyományőrző táncegyüttes - vezetője Szakál András, megyei RMDSZ ügyvezető elnök. Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület megrendezte a hagyományos Bartalis János szavalóversenyt, a Brassói Magyar Dalárda november 16-án fennállása 140. évfordulóját ülte, s a Brassói Magyar Diákszövetség Gólyanapokat tartott. Közben Kortárs Drámafesztivál is zajlik Brassóban. Szükség lett volna összehangolni mindezt, hogy ne egyszerre legyen a sok esemény. /Tóásó Áron Zoltán: Szervezzük egymásra! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./"

"Gálaműsorral köszöntötte szponzorait a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem diáksága. A műsor azért született, hogy az önálló egyetemi kollégium megvásárlását támogassák. Dr. Béres András, az egyetem rektora elmondta, az Apáczai Közalapítványtól pályázat útján elnyert 25 millió forint a valutaárfolyamok változása miatt nem elegendő annak a lakásnak a megvásárlására, amelyben a szükséges átalakításokat követően a színis diákokat fogják elszállásolni. A műsor után 45 millió lej gyűlt össze intézményektől, cégektől, az RMDSZ-től és annak képviselőitől. /(b. gy.): Eredményes volt a gálaműsor. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./"

"Kisebbfajta csoda, hogy a KEDD még megjelenik. Az Udvarhelyi Fiatal Fórum kiadásában negyedévente napvilágot látó ifjúsági lap ugyanis az elmúlt években elég közel állt az RMDSZ által megbélyegzett Magyar Ifjúsági Tanácshoz és távol a hatalomtól ahhoz, hogy ma már szinte semmi támogatást ne kapjon. Ennek ellenére a lap él, nemrég jelent meg a 2003. őszi száma, a már megszokottan változatos tartalommal. /Lapszemle. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./"

"A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) a lakosság 43 százalékának a támogatását élvezi, a liberális-demokrata szövetségre pedig a megkérdezettek 30 százaléka szavazna, amennyiben a következő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat - derült ki a CURS által készített felmérésből. A pártok népszerűségi listáján a harmadik helyen a Nagy-Románia Párt (PRM) áll 16 százalékkal, majd az RMDSZ 5, a Humanista Párt (PUR) 3, illetve a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) és a Népi Akció (AP) egy-egy százalékkal. A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 40 százaléka nem döntött még arról, hogy kire szavaz, vagy egyáltalán elmegy-e szavazni. Ami az elnökválasztásokat illeti, a toplista a következőképpen alakul: Adrian Nastasét a szavazók 30 százaléka választaná államfőnek, őt Theodor Stolojan követi 20, Ion Iliescu 18, Corneliu Vadim Tudor 17, Traian Basescu 9, Mircea Geoana 3 és Emil Constantinescu 1 százalékkal. A bizonytalanok számaránya ebben az esetben 55 százalék. /A pártok népszerűségi listáján. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 19./"

"Nem nyilvánosak ezentúl a parlamenti szakbizottságok ülései - döntöttek a szenátorok nov. 18-án az új házszabály kidolgozásának első lépéseként. Eszerint az újságírók továbbra is rész vehetnek a megbeszéléseken, azonban csupán a testületek tagjainak külön beleegyezésével. Előzőleg a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Demokrata Párt (PD), valamint az RMDSZ szenátorai a szakbizottságok munkájának átláthatósága mellett voksoltak, támogatva Eckstein-Kovács Péter és Radu F. Alexandru liberális honatyák állásfoglalását. /B. B. E.: Kizárják a sajtót. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./"

"Medgyessy Péter kormányfő nov. 14-én bejelentette, miszerint jövő év közepétől esedékes egy erdélyi magyar televízió elindítása. A magyar kormányfő úgy tudja, hogy a magyar tévé "régi vágya az Erdélyben élő magyarságnak, több mint másfél millió magyar embernek. A Duna Tv annak idején pontosan ezért, vagy ennek pótlására létesült. Felmerül tehát a kérdés: mi lesz a Duna Tv-vel? A mostani magyar kormánynak már rég begyében van Duna Tv, ezzel a tévéindítással több legyet akarnak ütni? A Duna Tv-t még inkábbi háttérbe lehet szorítani. Szinte biztosra vehető, hogy a készülődő erdélyi magyar televízióban a Magyarországról szóló hírműsorokban az ellenzék, egy démonizált Orbánnal tűnik majd fel. Kérdés, mi lesz a román televízió magyar adásával?! Kik lesznek a munkatársai az induló tévének? Ha a most létező helyi, regionális vagy országos adókból fog verbuválódni a gárda, akkor sok esély nincs minőségi műsor termelésére. Másik érdekesség, hogy a bejelentésen (ami egy Markó Bélával való beszélgetés után került sor), megállapodás született arról, hogy az RMDSZ vezetőiből, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) ellenőrző kancelláriaminiszter köréből két munkacsoport jön létre. Azonban az erdélyi magyarságnak már nem csak egy képviselője van. Méltányos lenne az ő véleményüket is kikérni egy ilyen nagy horderejű ügyben, mint az Erdélyi Magyar Televízió. Vajon így lesz? Vajon az új televízió képes lesz-e objektivitásból példát adni, a magyar kormányváltásokat túlvészelni. Rossz ómen-e a politikai személyiségek neve, akikhez elindítása kötődni fog? /Jakab-Benke Nándor: Az Erdélyi Magyar Tévé. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19., Campus mell./"

"Medgyessy Péter magyar miniszterelnök a jövő év közepétől önálló erdélyi magyar televíziót ígért. Sylvester Lajos emlékszik arra, amikor Csoóri Sándor és Sára Sándor elindították a Duna Televíziót. Akkor az akkori ellenzék tört a Duna Televízió létére, a kabarézó Farkasházi Tivadar megkérdésezte, hogy "ez kinek kell?" Az RMDSZ Szatmárnémetiben tartott VII. kongresszusán viszont tanúi lehettek annak, hogy Maksai Ágnest miként vesszőznék meg immár "a mieink" is, amiért, úgymond, a Láncos Templomban Tőkés László hívó szavára összesereglett gyülekezet ről beszámoltak a "a Dunában". Ezt követték a nyegle minősítések, amelyek nem átallották a Duna Televíziót a romániai magyar műsorsugárzás akadályozójának feltüntetni. Az anyaországi politikai és anyagi fojtogatás mellé romániai kollaboránsok szegődtek. A "minden magyarok tévéjére" viszont minden magyarnak szüksége van. Sydneytől Székelyszentmiklósig. - Ez volt és mindmáig ez maradt a rendszerváltás utáni Magyarország legmerészebb, leghasznosabb nemzetpolitikai cselekedete az elszakadt nemzetrészek és a világ magyarságának kulturális egybefogásáért, állapította meg Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Ajándék lónak a foga. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./"

"Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is elkészítette a Székelyföld statútumát.Az EMNT Kezdeményező Testületének ügyvivő elnöke, Toró T. Tibor az erdélyi magyarság jogállásáról szóló korszerű autonómiatervezet-csomag elkészítésére kért fel egy szakértői csoportot. Dr. Bodó Barna egyetemi tanár, a szakértői bizottság tagja kifejtette, hogy a kilencvenes években megfogalmazott erdélyi autonómia-tervezetek újragondolását egyrészt a megváltozott társadalmi, politikai és nemzetközi környezet, másrészt a szakmai megközelítés javuló feltételei tették szükségessé. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Andreas Gross képviselő nevéhez fűződő, 2003/1334-es számú ajánlása pozitív megoldásként javasolja a nemzeti alapú kulturális és regionális autonómiák intézményét. Szakértői szinten egy éve kezdtek el újra intenzíven foglalkozni Európában az autonómiakérdéssel. 2002-ben egy világkonferencia keretében találkoztak, amelynek folytatása idén júniusban volt Svédországban. Itt munkacsoportokat alakítottak ki, így folyik a munka jövő év júniusáig, amikor újabb világkonferenciát tartanak az autonómiáról, ugyancsak Svédországban, Uppsalában. Ezért szükséges lenne egy, az autonómia kérdéskörével foglalkozó nemzetközi szakmai társaság életre hívását is, amelynek tevékenységébe az erdélyieknek is be kellene kapcsolódiuk, hangsúlyozta Bodó Barna. Az európai regionalizmushoz kapcsolták a területi és személyi elvű autonómiát, és ez más, mint az a kollektív jogi megközelítés, amelyből az RMDSZ és Csapó József tervezetei kiindultak. Az Európa Tanács Regionális Önkormányzat Európai Chartája című tervezetének preambulumában több olyan elvi megfogalmazás van, amely fontos lehet az autonómiatervek jövője szempontjából. Ilyen például: "a polgárok joga azon demokratikus elvek egyike, amelyeket az Európa Tanács összes tagállama oszt, s hogy a régiók tökéletesíthetik ezen jog gyakorlását". Hasonló jelentőségű ez is: "az általános választások révén megbízott képviselők által kormányzott és érdemi felelősséggel felruházott régiók léte egy olyan közigazgatást jelent, amelyik hatékony, s egyszersmind közel is van a polgárhoz", vagy "a régió megfelelő szintje a szubszidiaritás végrehajtásának, amelyet az egyik olyan elvként kell felfogni, amelyiknek mind az európai integrációban, mind az ebben a folyamatban tevékenykedő államok belső szervezetrendszerében érvényesülnie kell". /Újragondolt autonómiakoncepciók. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19."

"Marosvásárhely román nemzetiségű tanácsosai nov. 18-án inkább visszautasították Mihai Viteazul szobrának ajándékként való elfogadását és elhelyezését, csak hogy ne kelljen megszavazni II. Rákóczi Ferenc szobrának is a felállítását. A magyar nemzetiségű önkormányzati tagok csak akkor lettek volna hajlandók megszavazni a mellszobor felállítását, ha román kollégáik hasonló döntést hoznak II. Rákóczi Ferenc esetében is. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester egy bizonyos PSD-RMDSZ egyeztetés döntésére hivatkozott, amiről az RMDSZ tanácsosainak még csak tudomásuk sem volt. A román tanácsosok megígérték, hogy a következő gyűlésen támogatják a Rákóczi-szobor elhelyezését, de hallani sem akartak a két ügy összekapcsolásáról. Ezzel szemben az RMDSZ tagjai ragaszkodtak saját elképzelésükhöz, mondván, nem bíznak társaikban. /Szucher Ervin: Se Mihai Viteazul, se Rákóczi Ferenc. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./"

"Dr. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke volt a díszvendége a margittaiak idei Ady Endre megemlékezésének. Margittán politikai hovatartozástól függetlenül ünnepeltek az emberek. Dávid Ibolya ünnepi beszédében így fogalmazott. "Adyt a felsőbb erők küldték", táltos volt, akit különcsége elkísért, aki magyarságát is olyanképpen élte meg, mint az utolsó, aki valamit még tehet nemzetéért. A modern magyar költészet megteremtője egyidejűleg volt nemzeti és egyetemes. Dr. Pete István RMDSZ-es szenátor az ellentmondások Adyjáról beszélt, aki ma is jelen van Érmindszenten, Margittán és mindenütt, ahol magyarok élnek. Ellentmondások vannak a világban is és a mindennapjainkban, legégetőbben talán abban, hogy ma Romániában magyarként románnak mondanak minket. mondta. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a reformmozgalom vezetője, feltette a kérdést, lehet-e ma bármely magyarságot érintő kérdésről beszélnünk: az erdélyi magyarság szabadságigényről, regionalizmusról, Erdély európai jövőjéről? Lehet-e beszélni a román és magyar értelmiség igaz párbeszédéről? Van-e szabadsága a nyílt beszédnek? - sorolta az erdélyi magyarságot foglalkoztató kérdéseket. /Balla Tünde: Adyt a felsőbb erők küldték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./"

"Nov. 16-án felavatták a Szeben és Brassó megye határán lévő Szentágotán a település első református templomát Papp Géza erdélyi református püspök, Farkas Gábor esperes, Markó Gábor főgondnok (a Brassó megyei tanács alelnöke), Vetési László, a Szórványmisszió elnöke, Kozma Endre helyi református lelkész, valamint más egyházi és világi személyiségek jelenlétében. Szombatfalvi Török Ferenc, Nagyszeben és környéke RMDSZ-elnöke hangsúlyozta: a szórványok szórványában templomot létrehozni több, mint reménykeltő. /Sz. Cs.: Templomszentelés Szentágotán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"Hónapokkal ezelőtt bemázolták a magyar feliratot Gátalja község helységnévtábláján. Gátalján most a falu mindkét bejáratánál kicserélték a táblákat, de az újakon már csak románul olvasható a helység neve. A gátaljai RMDSZ most próbálja elérni, hogy legalább a vasútállomáson írják ki magyarul is a helység nevét. /Már csak románul. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./"

"Az RMDSZ még nem alakította ki álláspontját az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének képviselői által ismertetett, a Székelyföld autonómiájáról szóló tervezetekkel kapcsolatban, mivel még nem tanulmányozta azokat. "Talán komolytalanoknak tűnünk, de sürgősebb dolgaink voltak annál, hogy tervezet-csomagokat olvassunk", jelentette ki nov. 20-i sajtótájékoztatóján az RMDSZ szövetségi elnöke. Markó elmondta: tudomása szerint a tervezetek formáját az RMDSZ nem fogadhatja el, de azok tartalmazhatnak olyan elemeket is, amelyeket a szövetség támogathat. /Kilin Sándor: Markó álláspontja. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21/"

"Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete tagjai tevékenységének a kivizsgálását kérte Románia főbírájától Gheorghe Funar kolozsvári polgármester. Funar azt kérte a törvényszékektől, hogy állítsanak ki letartóztatási parancsot a fent említettek nevére, csendháborítással és a román állam egységének a megbontásával vádolva őket. A polgármester nyílt levelet intézett Adrian Nastase kormányfőhöz is, melyben felhívta figyelmét az EMNT nov. 19-én Kolozsváron tartott találkozójára, ahol a testület autonómia-tervezetét ismertették. Funar szerint az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) célja, hogy 2004. márc. 15-én kikiáltsa Székelyföld területi autonómiáját és egy kis Magyarországot hozzon létre. Szerinte ezt a célt szolgálja az RMDSZ-nek a választási törvény módosítására tett javaslata is, hiszen ha egyfordulós lesz a helyhatósági választás, bizonyos városokban nagyobb az esély arra, hogy magyar polgármesterek győzzenek. /P. M.: Egységféltő polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"