"A külföldi utasszállító cégek kálváriája immár két hete tart. A Szállításügyi Minisztérium nehezen elfogadható bürokráciához kötötte a hazai kisbuszok külföldre történő utasszállítását, és ezzel tucatnyi utasszállító céget a csőd szélére juttatott. Jelenleg rendszerint a határőrtől és a vámostól függ, hogy átengedik-e a buszokat. A kolozsvári utasszállítók érdekében az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője, Kónya-Hamar Sándor próbált eljárni az illetékes minisztériumban. A képviselő szept. 17-ig vár, és ha nem történik semmi változás, interpellálni fog a parlamentben az ügy érdekében. Kónya-Hamar Sándor diszkriminatív jellegűnek tartja a rendeletet, amely számos visszaélésre adhat alkalmat. /Gálffy Attila: Kisbuszok határátkelési kálváriája. Továbbra sincs megoldás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"

"Romániában az idén közel harminc százalékkal kevesebb első osztályos kisdiák kezdi el az iskolát a magyar tannyelvű oktatásban, mint egy évvel korábban. A lakosság csökkenő számának megfelelően egész Romániában kevesebb diák ül majd a padokba a hétfői becsengetéskor. Nagy F. István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség oktatásért felelős ügyvezető alelnöke elmondta, hogy tavaly a romániai általános és középiskolákban összesen 186 ezer diák tanult magyar nyelven, az idei létszámról pontos adatokat csak az iskola megkezdése után lehet kapni. Az iskoláskorú magyar népesség közel 35 százaléka - mintegy 70 ezer gyermek - vagy román nyelven tanul, vagy egyáltalán nem jár iskolába, másrészt továbbra is erőteljes - főként a középfokú oktatásban - a magyarországi tanintézetek elszívó hatása. Növekvő tendenciát mutat a román tannyelvű iskolát választó magyar tanulók száma. Becslés szerint az általános iskolások mintegy 25 százaléka, a középiskolásoknak viszont 55-60 százaléka román tannyelvű iskolába jár. Az elmúlt négy évben jelentősen nőtt a Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatás támogatása, s a magyarigazolványhoz kapcsolva új, jelentős formát jelent a pályázati úton elnyerhető, gyermekenként évi 20 ezer forint oktatási támogatás. Eddig 19 ezer pályázat érkezett a szovátai központba és ebből 15 ezer adatlapot már feldolgoztak. A gyermeküket magyar iskolába járató szülők ugyancsak pályázat formájában 2950 forint támogatást kaphatnak taneszközök vásárlására. Az Apáczai Közalapítvány tavaly - hasonló értékben - ajándék tanszercsomagot küldött a magyar nyelvű oktatást választó valamennyi elsőosztályosnak. Tavaly 14 ezer magyar elsőosztályosnak osztottak tanszercsomagot, az idén csak 10-11 ezer ajándékcsomagra lesz szükség. /Tanévkezdés. Magyar nyelvű oktatás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 14./"

"A Transindex internetes újságban az olvasók Kelemen Hunornak tettek fel kérdéseket, és közölték válaszát. Az egyik kérdés: tételesen melyik médiaorgánumoknak nem nyert a pályázata?; hogyan állt össze a sajtószaktestület?; kik döntötték el és milyen alapon, hogy az EMKE-től a Communitas átveszi a pénzosztás jogát? Kelemen Hunor válasza: A sajtóbizottság 1 milliárd 410 millió lejt osztott szét. A Hét 150 milliót, a Bányavidéki Új Szó 20 milliót, a Bemondó 10 milliót, a besztercei magyar elektronikus média 20 milliót, a Besztercei Híradó 60 milliót, a Brassói Lapok 10 milliót, a bukaresti Magyar Közlöny 30 milliót, a Cimbora 15 milliót, a Csernátoni Füzetek 10 milliót, a Csigalépcső 10 milliót, a Dalbimbó 7 milliót, az Erdélyi Gyopár 20 milliót, az Erdélyi Gazda 20 milliót, az Erdélyi Híradó - Szabadság 15 milliót, az Erdélyi Kórus 15 milliót, az Erdővidék 10 milliót, az Erdővidéki Lapok 10 milliót, a Filmtett 15 milliót, a Firka 12 milliót, a Függöny 10 milliót, a Helikon 80 milliót, a Hírhordó - Kovászna 10 milliót, a Hunyad Megyei Hírvivő 20 milliót, a Kalotaszeg 10 milliót, a Kellék 10 milliót, a Keresztmetszet-Temesvári Új Szó 15 milliót, a Kis Küküllő 10 milliót, a Korunk 100 milliót, a Közbirtokossági Hírvivő 5 milliót, a Kraszna 5 milliót, a Látó 60 milliót, az Lkkt 10 milliót, a Lugosi Hírmondó 10 milliót, a Matlap 30 milliót, a Moldvai Magyarság 15 milliót, a Művelődés 40 milliót, a Nagykároly és Vidéke 25 milliót, a Napsugár/Szivárvány 70 milliót, a Népújság-Múzsa 40 milliót, a Nyugati Jelen 20 milliót, a Perspektíva 8 milliót, a Pont 15 milliót, a Pulzus 10 milliót, a Református Szemle 15 milliót, a Hírlevél 10 milliót, a sepsiszentgyörgyi Egyházi Tudósító 10 milliót, Szászrégen és Vidéke 10 milliót, Szatmári Figyelő 15 milliót, Székelyföld 50 milliót, Szigeti Turmix 20 milliót, Szikulusz Rádió 30 milliót, Szilágyság 60 milliót, Tálentum 3 milliót, Tasnádi Tükör 5 milliót, Törvénytár 80 milliót, Udvarhelyszéki Tájékoztató 10 milliót, Unitárius Közlöny 10 milliót, Várad 15 milliót kapott. - A sajtószakbizottság tagjait erre a feladatra a Kuratórium elnöke kérte fel. Gondolom a többi szakbizottság esetében is így történt. - Az EMKE és az RMDSZ között volt megegyezés arról, hogy addig, amíg nem lesz más megoldás, a Kisebbségi Tanács pénzeinek a kezelésével az RMDSZ az EMKÉ-t bízza meg. Az EMKE közben ellátott és ellát más feladatokat is, például kezeli a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által nyújtott támogatásokat. Az RMDSZ vezetősége az EMKE vezetőségével megegyezett arról, hogy a pénzek kezelését, a pályázatok lebonyolítását átveszi a Communitas Alapítvány. Azt, hogy ki bonyolítja le a pályázatokat, és ki kezeli a támogatásokat, mely kezelés egyszerű pénzátutalást jelent, azt 2000 előtt is, és ma is az RMDSZ dönti el és javasolja a kormánynak. Ez minden bizonnyal ezután is így fog történni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"

"Szept. 13-án Marosvásárhelyen a városban levő Köpeczy-ház ügyében tartott sajtóértekezletet dr. Kincses Előd ügyvéd, a Maros megyei RMDSZ volt elnöke. Kincses Előd képviseli annak a családnak a leszármazottait, akik az ingatlant visszakövetelik. Az ingatlanra szemet vetett a kormánypárt, az "RMDSZ-beli hűségeseik pedig ezzel az épülettel próbálják megjutalmazni a PSD-t" - jegyezte meg Kincses Előd. Ha a kormánypárt él a törvény biztosította jogával és 1990-es leltári áron megvásárolja az ingatlant 500.000 lejért, ez "merényletet" jelent az állami költségvetés ellen. A sarokház ugyanis mai áron legkevesebb 4 milliárd lejt ér. Kincses hozzátette, míg ő már két székházat is szerzett az RMDSZ számára, Borbély László és a jelenlegi megyei RMDSZ-elnök, a protokollumba foglalt megegyezés alapján a PSD részére szerzik meg a székhelyet. Az Ádám család leszármazottai jelenleg Izraelben, Németországban és az Egyesült Államokban élnek, de az ingatlan-visszaszolgáltatásra vonatkozó 10-es törvény alapján visszaigénylési kérelmüket benyújtották a polgármesteri hivatalhoz. "Remélem, ha az RMDSZ tudomást szerez arról, hogy a holokauszt egyik áldozatának ingatlanjáról van szó, nem támogatja a PSD követelését" - jelentette ki Kincses Előd, hozzátéve, hogy a család ragaszkodik az ingatlan természetbeni visszaszolgáltatásához. Amennyiben visszaigénylésüket elutasítják, az európai igazságügyi fórumokhoz fordulnak. Minderre Kelemen Atilla képviselő, a Maros megyei RMDSZ elnöke leszögezte: "Az RMDSZ támogatja a PSD-t abban, hogy mint minden más pártnak, neki is legyen székháza. Teljesen törvényes, és lehetőleg olyan megoldást fogunk keresni, ami senkit sem zavar. Úgy tudom, hogy az Ádám család kárpótlásba is beleegyezne, bár erről még nincs konkrét adatom." "Meglehet, hogy Kincses Elődnek ilyenek az információi, de nem ez az első eset, hogy nem jók az információi." /(antalfi): Konfliktushelyzet az Ádám leszármazottak ingatlanigénye körül. Kincses hatalmi manipulációt sejtet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./"

"Bihardiószegen ünnepélyes keretek közötti visszaállítják Kossuth Lajos mellszobrát. Bihardiószeg magyar közössége Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójának tiszteletére a Bihar megyei RMDSZ támogatásával állíttatja vissza eredeti talapzatára az 1946-ban onnan eltávolított mellszobrot. Kossuth mellszobrának tervezője és szobrásza Gerenday Béla volt. Az ünnepségen részt vesz Markó Béla szövetségi elnök. /Kossuth-szobor Bihardiószegen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./"

"Gyulán szept. 13-án megkezdte tanácskozását a román-magyar vegyes bizottság kisebbségi szakbizottsága. Első alkalommal történik meg, hogy nem fővárosban, hanem egy kisebbség lakta településen ülésezik a román-magyar kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szakbizottsága - jelentette ki a Krónikának Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. A magyarországi kormányváltás óta első alkalommal ülésező bizottság élén magyar részről Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára foglalta el a társelnökei tisztséget Cristian Diaconescu román államtitkár mellett. A felek áttekintik az előző ülésen megfogalmazott ajánlásokat. Szabó Vilmos elmondta, az ajánlások közül jó néhány összefügg a magyarországi román és a romániai magyar kisebbség helyzetével. "Ezek átfogják az oktatás, a kultúra ügyét, illetve a politikai és civil szervezetek kérdését." Az államtitkár a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban hangsúlyozta, meg kell találni azokat a pontokat, melyek elfogadhatóak a román fél számára, és az RMDSZ-szel folytatott egyeztetések után bekerülhetnek abba a csomagba, melyet megtárgyal a Magyar Állandó Értekezlet. A magyar kormány ezt követően készíti elő a kedvezménytörvény módosítását a parlament számára. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, a Krónikának hangsúlyozta: a megbeszélések nyílt, őszinte légköréből arra lehet következtetni, hogy egyre jobbak a két ország közötti kapcsolatok. A megbeszélésen a magyar fél elmondta, a budapesti tanügyi tárca segíti a román oktatást és a magyarországi ortodox egyházat. Folyamatban van a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletének a megoldása és a román önkormányzat gondjainak orvoslása. Bálint-Pataki József kifejtette, teljesült a romániai közigazgatásban a nyelvhasználatot szavatoló végrehajtási szabályzatra vonatkozó ajánlás, és megszületett az egyházi javak visszaszolgáltatását szabályozó törvény. Ennek a végrehajtási utasításait kell még elkészíteni. Részben teljesült a kolozsvári egyetemre vonatkozó ajánlás is, ugyanis létezik magyar prorektor, vannak magyar dékánok, de a magyar vonal autonóm működését akadályozza, hogy a szenátus leszavazhatja a magyar professzorok indítványait. /Simon Judit: Az emlékeztető néhány pontját kipipálták. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./ "

"Aug. 28-án délelőtt Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központjában tanácskozástak az erdélyi történelmi magyar egyházak képviselői és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetősége. Római katolikus részről jelen volt Potyó Ferenc pápai káplán, a gyulafehérvári főegyházmegye általános érseki helynöke, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Fejes Rudolf Anzelm váradhegyfoki premontrei apát-prépost és Amma Zoltán kanonok, a szatmári egyházmegye általános püspöki helynöke. Az erdélyi református egyházkerületet Pap Géza püspök, a királyhágómellékit Tolnai István előadó tanácsos, míg az unitárius egyházat Szabó Árpád püspök képviselte. Megvitatták az úgynevezett restitúciós törvényt, melynek végrehajtási szabályzatát ebben az időben kell elfogadnia a kormánynak. Ezzel kapcsolatban az RMDSZ saját tervezetet terjeszt elő. A tervezettel kapcsolatban az egyházak több módosító javaslatot tettek, amelyekkel az RMDSZ vezetői egyetértettek. Potyó Ferenc felvetette a marosigeni bánya ügyét, amely a telekkönyvben régebben is a gyulafehérvári püspökség tulajdonaként szerepelt. Az ott kitermelt kő minősége megfelelő a székesegyház javítási, restaurálási munkálataihoz. Mivel Romániában az altalaj kincsek állami tulajdonban vannak, valamilyen kiutat kell keresni a helyzet megoldására. Szóba került a három egyházat érintő (római katolikus, református és unitárius) verespataki egyházi ingatlanok kérdése is. A 75 százalékban kanadai kézben lévő Rosia Montana Gold Corporation évtizedekre koncesszióba kapta meg a területet, s azt tervezik, hogy néhány települést eltüntetnek a föld felszínéről. A helyieket jelentős összegekkel kárpótolják házaikért, másokét átépítik. A verespataki történelmi központot - a három magyar templommal és a temetővel - állítólag épen hagyják, a templomok azonban az áttelepítés következtében hívek nélkül maradnak. A befektetőnek a templomokért is kártérítést kell fizetnie. A földek és erdők visszaadására vonatkozóan - az RMDSZ javaslatára - a plébániáktól kimutatást kérve, számba kell venni, hogy helységenként mennyire sikerült ezt a kérdést intézni, s ennek függvényében fognak a politikusok lépni. Egy másik téma volt az államsegélyügy. Az unitáriusoknak, illetve a nagyváradi egyházmegyében az újonnan végzett vagy felszentelt személyeknek nincs biztosítva az államsegélyük, Bukarestből pedig nem hagynak jóvá és nem utalnak ki újabb pénzösszegeket. Ennek rendezését is felvállalta az RMDSZ. A gyulafehérvári Batthyaneum megoldása évek óta húzódik. Az RMDSZ vezetői tájékoztattak arról, hogy a külön kormányrendeletekkel visszaadott, de helyi szinten megoldatlan tulajdonok ügyét is visszautalják egy létesítendő - 22 tagú - bizottsághoz, amely egy államtitkár vezetésével fog működni. Az egyházak képviselői javasolták, hogy biztosítsanak törvényes keretet a felekezeti iskolák létesítésére. Fejes Rudolf Anzelm váradhegyfoki premontrei apát-prépost hozzátette, hogy 1989. dec. 22-e után, de különösképpen 1992-őt, majd 1995-öt követően sok egyházi ingatlant juttattak állami vagy vegyes tőkével működő kereskedelmi részvénytársaságok, központi állami intézmények, helyi tanácsok és magánszemélyek tulajdonába. Ugyanakkor 1989 óta sok egyházi ingatlant lebontottak, megsemmisítettek, így ezen ingatlanokért az egyházak nem részesülnek kártalanításban. Szükséges a határidő szabályzatban való megjelölése. Az apát-prépost a premontrei kanonokrend vagyonával kapcsolatban elmondta, hogy Szentmártonban a kolostort és a hozzá tartozó épületeket, területeket a Sanifarm részvénytársaság tulajdonába telekkönyvezték s egy részét már el is idegenítették. A Félix-fürdő - amely szintén a kanonokrend tulajdona volt -a haszonélvezők martalékává vált. A premontrei rend egyetlen ingatlant sem kapott vissza. Nagyváradon ugyanez a helyzet. Fejes Rudolf Anzelm kiemelte: A 2000/94. számú sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvény csak a meglévő ingatlanokra állítja vissza a tulajdonjogot. A többi elkobzott vagy bármi módon az egyházaktól elvett ingatlanok tekintetében nem rendelkezik kártalanításról, sőt az egyházaktól a román állam tulajdonába juttatott templomokat megtartja az állam tulajdonában. Ez a sürgősségi kormányrendelet tehát diszkriminatív, alkotmányellenes, egyházi autonómiát és egyházi tulajdonjogot, alapvető emberi jogot sért. /Fodor György: Visszaigénylésekről tanácskoztak. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 15./"

"A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülése előtt a Megyei Képviselők Tanácsa tartott gyűlést. Napirenden szerepelt Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök, illetve a parlamenti képviselők politikai beszámolója, valamint különböző határozattervezetek elfogadása. A megyei elnök beszámolójában többek között a Református Kollégium körül kialakult helyzetről, a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezésének gondjairól (Aranyosgerend, Bonchida, Aranyosegerbegy) számolt be. Kónya-Hamar Sándor ugyanakkor nehezményezte, hogy az RMDSZ országos csúcsvezetősége bizonyos értelemben pontatlan állításokat fogalmazott meg a Communitas Alapítvánnyal kapcsolatban. Vekov Károly képviselő a magyar színház és a magyar opera helyzetére tért ki. Szerinte vészjósló jelenség az, hogy a színházbajárás helyett a mai fiatalság inkább tévét néz. Úgy véli, emiatt az intézmény vezetősége is hibás. - Lehet, hogy egyesek jó színházi szakemberek, de biztos, hogy nem jó menedzserek - mondta. Vekov Károly azt is szóvátette, hogy az RMDSZ legfelsőbb vezetését nem érdekli ez a kérdés. Az MKT többek között arról döntött, hogy javaslatot tesz a Szövetségi Képviselők Tanácsának: a magyar civil társadalom aláírásokkal támogassa az RMDSZ alkotmánymódosító tervezetcsomagját. A határozatot a jelenlévő MKT-tagok látható többséggel elfogadták. Az MKT jelen lévő tagjai ugyanakkor elhatározták: felkérik az SZKT-t, térjen vissza azon döntésére, amellyel a belső választások megszervezését felfüggeszti. /K. O.: Belső választásokat követel az MKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"

"Szeptember 15-én nyitotta meg ünnepélyes keretek között az új tanévet Kolozsváron a Református Kollégium. Az igehirdetés után Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója köszöntötte a diákokat. Ez a tizenharmadik tanévnyitójuk. A kollégiumnak jelenleg kétszázhatvan diákja van, ebből kétszázhuszonnégy bentlakó. Idén három kilencedik osztály indult, nyolcvannégy diákkal. A gyülekezet elfoglalta a templom előtti teret, ahol Székely Árpád iskolaigazgató és Pap Géza püspök tárta a hallgatóság elé a Református Kollégium áldatlan helyzetét. Elhangzott az egyházi tiltakozó állásfoglalása a kollégium ügyében. A néma tüntetésen többek között jelen volt Boros János, Kolozsvár alpolgármestere, Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Vekov Károly képviselő, Kötő József, az EMKE elnöke, Bitay Levente a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető alelnöke és Révész Erzsébet városi tanácsos. /Valkai Krisztina: Néma tüntetés a Református Kollégiumért. Továbbra sem birtokolhatja az egyház a saját tulajdonát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"

"A román kormánypárt és az RMDSZ között létrejött helyi szintű megállapodás eredményeként szeptembertől 4 magyar tannyelvű óvoda indul Beszterce megyében. Markó Béla szövetségi elnök szept. 14-én megbeszélést folytatott Besztercén a megye prefektusával, valamint a Szociáldemokrata Párt megyei vezetőivel a két politikai erő helyi szervezetei között kialakult konfliktusos helyzet rendezéséről. A megállapodás szellemében növelik a magyar vezető tisztségviselők számát a helyi közigazgatási intézményekben. /RMDSZ-fórum Besztercén. = RMDSZ Tájékoztató, szept. 16., 2284. sz./"

"Szept. 15-én kulturális fórumra került sor Művelődéspolitika a határon innen és túl címen Nagyváradon. Kocsi László a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára elmondta, hogy a magyar kormány arra törekszik, hogy a döntések közösen szülessenek. A támogatást nem lehet hazai pártpolitikai célok szolgálatába állítani - jelentette ki. Markó Béla az RMDSZ elnöke a szövetség művelődéspolitikájáról szólva elmondta, hogy létfontosságú az erdélyi kultúra belehelyezése természetes helyébe, a magyar nemzeti kultúrába. Szabó Vilmos a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarországnak értékként kell magával vinnie a magyar-magyar kapcsolatokat az Európai Unióba. /Művelődéspolitika a határon innen és túl. = RMDSZ Tájékoztató, szept. 16., 2284. sz./"

"Besztercén a Magyar Házban tartották meg, szept. 14-15-e között, a helyi MADISZ szervezésében az Őszi "Tarisznyás Napokat". A résztvevők megtekinthették a Magyar Ház kiállítótermében berendezett kiállításokat. Az Erdélyi Kárpát Egyesület képviselői, Lukács József országos elnök vezetésével, honismeretről és természetvédelemről tartottak előadást és diavetítést. A rendezvényen megjelent az RMDSZ országos vezetősége. Megbeszélést tartottak a megyei RMDSZ szervezet ügyvezető elnökségével. A kerekasztal megbeszélésen Markó Béla a szövetség stratégiáját vázolta, az asszimiláció, a kivándorlás megfékezésében és az itthonmaradás és a hazai érvényesülés érdekében. Nagy Zsolt az erdélyi fiatalság, az oktatás, a helyi önkormányzat, a gazdaság, a politika, a magántulajdon adta lehetőségeket és kilátásokat mutatta be. Szép Gyula a művelődés, hagyományőrzés és az egyházak fontosságát, valamint összefogó szerepét emelte ki. A magyar történelmi egyházak kórusainak fellépését, a helyi ifjúsági színjátszó csoportok és az Árvalányhaj néptánccsoport előadása követte. Az est fénypontját a kolozsvári Tarisznyás együttes muzsikája biztosította. /Besztercei Tarisznyás Napok. = RMDSZ Tájékoztató, szept. 16., 2284. sz./"

"Kézdivásárhely emlékművet állított hősi halottainak, mindazoknak, akik az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban, illetve az első és második világháborúban vesztették életüket. A Bocskay Vince szovátai szobrász által készített emlékmű márványtalapzatára 253 nevet véstek. Szept. 13-án több mint félezren gyűltek össze az egykori Székely Katonai Nevelde - a város legjelentősebb világi jellegű műemlék épülete - előtti téren. Török Sándor polgármester, az RMDSZ helyi szervezetének ügyvezető elnöke elmondta: Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter 1995-ben hétszáz amerikai dollár adományozásával kezdeményezte az emlékmű felállítását. A polgármester köszönetet mondott az Orbán-kormánynak - 1,5 millió forinttal támogatták az emlékmű elkészítését -, a TGS és New Fashion cégeknek, valamint a Nagy Mózes Alapítványnak, és mindazoknak, akik adományaikkal hozzájárultak a rendezvény sikeréhez. Az ünnepségen jelen volt dr. Jeszenszky Géza leköszönt amerikai magyar nagykövet, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Tamás József segédpüspök, Demeter János, Baka Mátyás és Vajda Lajos, a megyei tanács elnöke, illetve két alelnöke, Roth Tibor, a romániai Cionista Szövetség elnöke és a magyar történelmi egyházak képviselői. Markó Béla szövetségi elnök az áldozathozatal fontosságát hangsúlyozta. Roth Tibor a zsidóság által hozott véráldozatot emelte ki, Tamás Sándor képviselő elmondta: olyan személyeknek állítottak emléket, akiknek gyermekei, unokái, rokonai itt állnak ezen a téren, gyertyát vagy virágot szorongatva kezükben. /Iochom István: Kézdivásárhely. Emlékmű a hősi halottaknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./ "

"Szept. 16-án magyar állami segítséggel új, önálló magyar középiskola kezdte meg működését Máramarosszigeten. Az 1960-ban megszűnt máramarosszigeti magyar középiskola helyett most megnyílt új tanintézményben, a Löwey Klára nevét viselő új, önálló magyar líceumban 278 helybeli és környékbeli I-XII. osztályos tanuló kezdte meg a tanévet. Az iskolaavatáson részt vett és beszédet mondott Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. Markó Béla kijelentette: nagyon örülne, ha minden évben meg tudnának nyitni valahol Erdélyben egy újabb magyar középiskolát. Ez az utóbbi két évben sikerült, hiszen tavaly ilyenkor Aradon kezdte meg működését a Csiky Gergely Líceum, most pedig Máramarosszigeten indul új magyar középiskola. Ez az iskolaindítás egyik fontos témája volt az RMDSZ és a Romániában kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) közti együttműködésnek és tárgyalásoknak is. Az iskola létrehozásához a magyar kormány jelentős gyorssegélyt nyújtott a Határon Túli Magyarok Hivatalán keresztül. További támogatást várnak, mert az új iskola még nincs felszerelve - mondta Markó Béla. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke nagy örömmel üdvözölte az iskolanyitás- és avatás ünnepét. A közös cselekvés, a közös ünneplés szükségességét hangsúlyozta. - Az, hogy itt, ebben a térségben, ahol 42 évvel ezelőtt megszűnt a város magyar középiskolája, most új, önálló magyar tanintézet kezdte meg működését, olyan előremutató esemény, amelytől minden magyarnak emelkedhet a lelke, függetlenül attól, hogy hol él. Ez a mostani ünnep egy nagy összefogásnak az eredménye. Az emberek a határon belül és a határon túl össze tudtak fogni az iskola létrehívása érdekében. Idén Máramarosszigeten több mint kétszer annyi elsőosztályos magyar gyermek tanul anyanyelvén, mint tavaly. /Új magyar gimnázium Máramarosszigeten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

"Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke nem akar belenyugodni a népszámlálás eredményébe, abba, hogy Kolozsváron a magyarok száma az összlakosság 20 százalékát sem teszi ki. Több ezer magyart a számlálóbiztosok nem voltak hajlandók felírni a listára. Hiába diktálták be a pillanatnyilag külföldön tartózkodókat, őket nem vették számításba. A magyarság aránya a városban most sem kisebb, mint a múlt népszámláláskor volt. Jelenleg 317 ezer a kolozsvári lakcímmel rendelkezők száma, saját felmérésük szerint ebből mintegy 68 ezer a magyar. Megkezdték a saját népszámlálást, s jelenleg 60 ezer név, címmel ellátva, már a számítógépben van, és reméli, hogy a Belvárosból, a Györgyfalvi negyedből és Monostorról még kikerül a nyolcezer fő. Az sem volt szabályos, hogy a népszámláláskor a városban tanuló diákokat is kolozsváriaknak vették. Igaz, hogy az elmúlt esztendőkben sok magyar távozott, azonban nagyon sok fiatal magyar család letelepedett Kolozsváron. Még külföldről is visszajöttek egyesek. - Mintha elhallgattak volna az RMDSZ-ben a közösségi-területi autonómia igénylésével. - Ha a politikai alanyiságot feladjuk, akkor eleve lemondunk a sikeres politizálásról, szögezte le Kónya-Hamar Sándor. Az RMDSZ lemondott a kezdeményezésről, a kockázatvállalásról, a helyzetteremtésről, pedig mindez feladata lenne. Jelenleg a főcél: megfelelni az éppen hatalmon lévő erőknek, úszni az árral és így kicsikarni bizonyos engedményeket. Az erdélyi magyarság önbizalma megszűnőben, elkeseredettek, csalódottak az emberek. /Román Győző: Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a szövetség megtéveszti a nyugati világot. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 17./"

"Szept. 16-án tartotta évadnyitó társulati gyűlését a Kolozsvári Magyar Opera. Simon Gábor igazgató utalt az elmúlt 12 év, azaz 13 évad reménykeltő megvalósításaira: a társulat létszáma növekedett, több külföldi - és ezen belül anyaországi - vendégszereplés vált lehetővé. Utalt a gondokra is: köztük a Magyar Színház vezetőségének ellenséges viszonyulására, és a 2001-ben elindult, és még azóta is gyűrűző ellenőrzésekre - amelyek Brudascu szenátor "közreműködése" folytán politikai színezetet is nyertek. Az évadnyitó előadás szept. 19-én: Erkel Ferenc Bátori Máriája. Szép Gyula az RMDSZ részéről támogatásáról biztosította az igazgatót. Horváth Andor egyetemi tanár egy pártoktól független értelmiségi csoport létrehozását javasolta, amely egyrészt közvetíteni tudna az opera és a színház között, másrészt megoldást keresne a többi problémára is. /Hintós Diana: Évadnyitás a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

"Erdély legelső Kossuth szobrát állították vissza eredeti helyére szept. 15-én Bihardiószegen, a Kossuth emlékév alkalmából tartott erdélyi központi ünnepségen. Jelen voltak a román és magyar kormány képviselői, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az RMDSZ országos és helyi vezetői és egyházi méltóságok. Az istentiszteleten Hegedűs Lóránt a Dunamelléki Református egyházkerület püspöke hirdetett igét. Tolnay István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület világi főjegyzője emlékeztetett arra: a végeken emelt Kossuth szobrok legtöbbje nem maradt meg. Ledöntötték, nyomuk veszett, ezért különösképp öröm ez az ünnep egész Erdély számára. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a községháza faláról Széchenyi emléktábla hiányzik, emlékállítással tartoznak Bocskainak vagy például Mikes László csángókutatónak. - Az erdélyi magyarság legfontosabb cselekedete az elmúlt évtizedben a helyreállítás és visszavétel volt - hangsúlyozta ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke. - Vissza kell vennünk múltunkat, hogy erre alapozva építhessük fel a közös jövőt - mondta. Szabó Vilmos a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára kiemelte: Kossuth, Széchenyi és Deák tudta hogy csak egy nemzet van, mindhárman ezt a nemzetet akarták szolgálni. Azonos eszméket vallottak, de a gyakorlati megvalósítás módjáról másként vélekedtek ezért politikai ellenfelek voltak. De mindvégig tisztelték egymást, egymás becsületébe soha nem gázoltak, érvekkel érveket szegeztek szembe. A román kormány üdvözletét Ioan Opris a Román Kulturális és Vallásügyi Minisztérium államtitkára adta át, hangsúlyozva, hogy a két nép méltán tiszteleghet közösen Kossuth Lajos emléke előtt. A bihardiószegi Kossuth szobrot, Gerenday Béla alkotását 1896-ban a millennium alkalmából emelték. A szobrot az első világháborút követően a református templomba menekítették, majd 1941 és 1946 között ismét visszakerült helyére. Ezután egészen 1990-ig a helybéliek rejtegették. Az eredeti helyére most harmadszor visszakerült szobrot a magyar történelmi egyházak főpapjai és a román ortodox egyház helyi plébánosa közösen áldotta meg. /Kossuth emlékév. Erdélyi központi ünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17., (Balla Tünde): Rendkívüli esemény részese volt Bihar és Erdély. Bihardiószegen újra áll Kossuth Lajos szobra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./ "

"Az RMDSZ és a kormánypárt képviseletei között Beszterce- Naszód megyében kialakult konfliktusos helyzetről tárgyalt az elmúlt hét végén Markó Béla az RMDSZ helyi vezetőségével, illetve a megye prefektusával. Nem teljesültek az egyezségnek azok a kitételei, amelyek a magyar közösségnek a különböző intézményekben való jelenlétére vonatkoztak, ez döntéshozatalban való részvételt jelent. Markó ígéretet kapott arra, hogy a legégetőbb kérdéseket megpróbálják megoldani. Eddig országos szinten zökkenőmentesebb az együttműködés, mint megyei szinten. /Kresz Béla: RMDSZ - SZDP együttműködés. Beszélgetés MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./ "

"Amennyiben a kormányzó párttal nem születik egyezség, s emiatt felbomlik az együttműködési megállapodás, ki húzza a kurtábbat? - kérdezte Benkő Levente, aki hasonlóságot látott a Kurkó Gyárfás vezette egykori Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ és az RMDSZ között. Az MNSZ rosszul számolt, amikor azt hitte, hogy a kormányzásra kerülő baloldalhoz csatlakozván megoldotta a romániai magyarság sorsát, bár más választása, lehetséges partnere aligha akadt volna akkor. Ma viszont azért fordítanak hátat sokan az RMDSZ-nek, mert túlzottan Bukarest érdekeink képviseletét vélik felfedezni működésében. /Benkő Levente: Évtizedes béklyók között. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./ "

"Mit tesz az RMDSZ csúcsvezetősége az Agache-per utolsó, börtönben levő elítéltje, Reiner Antal kiszabadítása érdekében, kérdezte az újságíró Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét. - Mi nyilván nem feledkeztünk meg róla - nyilatkozta Markó Béla -, de sajnos, az előző években is láthatta mindenki, hogy a pozitív megoldások nagyon nehezen alakulnak ki. Héjja Dezső esetében is a kegyelmi kérés elérése, kikényszerítése hosszú hónapokat vett igénybe, többször kellett erről a kérdésről az államelnökkel tárgyalni, s többszöri ígéretek után végül is sor került a kegyelmi rendelet aláírására. Ami Reinert illeti, az elkövetkezőkben az ő ügyében is el fogunk járni..." /Iochom István: Agache-ügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./ "

"Levélben fordul Kovács László külügyminiszterhez a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnöksége, amelyben kérik egyik csíkszeredai tagtársuk bántalmazásának kivizsgálását és diplomáciai lépésekkel a hasonló esetek előfordulásának megakadályozását. Toroczkai László, a HVIM elnöke budapesti sajtótájékoztatóján elmondta azt is, hogy ugyanilyen tartalmú levelet juttattak el Markó Bélának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökének is. Toroczkai László tájékoztatása szerint szept. 12-én este a HVIM csíkszeredai alapszervezetének vezetőit a város főterén civil ruhás, románul beszélő személyek támadták meg. A támadás elől a négy fiatal közül három elfutott, az ott maradó 17 éves T. Gy.-t, a HVIM helyi elnökét pedig az ismeretlenek órákig ütlegelték, miközben a mozgalomhoz fűződő kapcsolatáról faggatták és táskáját átkutatták. A történteket közelről szemlélő rendőrök nem avatkoztak az eseményekbe. Toroczkai László közlése szerint szept. 14-én a román határőrizeti szervek a csengersimai határátkelőnél durván bántak a HVIM elnökségének magyar állampolgárságú tagjaival, akik egy erdélyi találkozóra utaztak. /Csíkszeredai fiatal bántalmazása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 18./ A Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) közleményében határozottan tiltakozott amiatt, hogy Csíkszereda központjában szept. 12-én délután két "civil ruhás" személy - a belügyminisztérium egységeinek tétlensége mellett - ifjúsági szervezeti vezetőket indokolatlanul bántalmazott és vallatott, majd a vezetőjüknél található személyes és szervezeti iratokat törvényes alapok nélkül elkobozta. A CSTIT felkérte Ráduly Róbert Kálmánt, a Csíki Területi RMDSZ elnökét; Zsombori Vilmost, Hargita Megye Tanácsának elnökét; dr. Csedő Csaba Istvánt, Csíkszereda polgármesterét és Kovács Pétert, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnökét, hogy az eset alapján kezdeményezzenek eljárást a tettesek felelősségre vonása érdekében. /Szüszer-Nagy Róbert: Tiltakozik a CSTIT Verés ideológiai alapon? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./"

"A reformátusok szept. 18-án, az RMDSZ pedig okt. 12-én koszorúz Zilahon. Tekintettel a zilahi RMDSZ és a Zilahi Református Egyházmegye közötti nézeteltérésre, a Wesselényi-szobor 100. évfordulóját kétszer is megünneplik a zilahiak. A zilahi városháza nekilátott, hogy felújítsa a szobor környezetét. A református egyház egyébként Egyházmegyei Napot is tart, amelyen Ady Endre születésének 125. és Kossuth Lajos születésének 200. évfordulóját is megünneplik. /Deák Zoltán: Kétszer ünneplik Wesselényit. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./"

"Minden magyar embert meg kell szólítani valamiképpen - jelentette ki Dézsi Zoltán. A gyergyószentmiklósi politikus az RMDSZ keretén belül működő kereszténydemokrata mozgalom felélesztését szorgalmazza a Gyergyói-medencében. Szept. 16-án Gyergyószentmiklóson összegyűltek azok, akik a kezdeményező csoport meghívásának tettek eleget. Dézsi Zoltán kifejtette: a kereszténydemokrata csoportosulás aktívan kíván politizálni, alternatívát kínálva a már meglévő irányzatok mellett. /Kereszténydemokraták Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./"

"Az "RMDSZ úgynevezett belső ellenzéke, élen Tőkés László püspökkel, tb. elnökkel, sűrűn azt hangoztatta, hogy a szövetség egyébként választott vezetősége az erdélyi magyarság támogatására szánt pénzösszegekkel egymaga és főleg a saját maga javára gazdálkodik, oda juttat nagyobb summákat, ahol valamiképpen érdekelt." - írta Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. "A hazai közvélemény megdöbbenéssel szerzett tudomást arról, hogy az Orbán kormány, országlásának utolsó napjaiban az RMDSZ rendelkezésére álló összegek többszörösét juttatta egyrészt a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek, másrészt kedvenc kolozsvári lapja, a Krónika megsegítésére." - állította Gyarmath. Megjegyezte, hogy lapja, a Romániai Magyar Szó egyetlen egyszer pályázott, egymillió forint alatti összegre, pontosabban egy számítógép árának a felére, de nem kapta meg. Mátis Jenőtől, az Easy Alapítvány kuratóriumának elnökétől kérdezte, igaz-e, hogy az Easy Alapítvány útján 60 millió forintot juttatott a Krónikának, 20 milliót pedig az Erdélyi Könyvklubnak? Mátis Jenő cáfolta ezt és elmondta, miről volt szó. Az Easy Alapítvány, a Krónika Kiadó Rt. és az Erdélyi Magyar Könyvklub szándéknyilatkozatot írt alá, amely arról szólt, hogy egy alternatív újság-és csomagküldő szolgálatot építene ki, lévén, hogy a Román Posta nyújtotta ilyenszerű szolgáltatások sok kívánni valót hagynak maguk után. Ami a Népszabadságban megjelent, az téves, hiszen az Erdélyi Magyar Könyvklub nem kapott az összegből egy forintot sem, csak majd, mint pályázó fél, használhatja ezt a hálózatot, de csakis megrendelés alapján. A pályázat kedvezményezettje a Krónika Kiadóház Rt., amelynek a már létező terjesztési hálózatára épülne rá ez az alternatív hálózat. Ez a hálózat már most is többeket szolgál ki, a Krónika mellett legalább még két lapot, például Kolozs megyében a Szabadságot. Nemcsak újságokról van szó, hanem csomagküldésről, könyvterjesztésről, magyarországi szak- és réteglapok eljuttatásáról, és minden ehhez kapcsolódó tevékenységről. A megítélt nyolcvanmillió forint csakis a terjesztés javítására költhető. /Gyarmath János: A legjobb védekezés a támadás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./ "

"Egyes román lapok azt állították, hogy Kossuth Lajos háborús bűnös; visszatér a bűvös "negyvenezer lemészárolt román" motívuma, és fröcsög az uszító sajtó: Háborús bűnösök nemkülönben "Bem Josif, Pëtöfi Sandor, Vasvari Pál, Hatvani Emeric, Kemeni Farkas, Szentivani Karoly, groful Haler Ignat, Maskasi Pall si altii" - olvasható a román lapban. Kiderül, hogy az 1940-es bécsi döntésért is Kossuth és bandája a felelős. A fasiszta magyarok, sugallja a cikk, negyvenben megváltoztatták a Stefan cel Mare utca nevét Hitlerre, a Calarasilor-t Kossuthra, a Constantin Romanu-Vivu utcát Hórthy (sic!) Miklósra, a Sfantul Gheorghe utcát Mussolinire, a Liceului-t Bem Iosif-ra, "si altele". -Az ellen, hogy az egyik vásárhelyi lap - megjelenése óta! - következetes, kitartó, nacionalista, fasiszta kampányt folytat az egész magyarság ellen, senki sem emeli fel szavát; nem érzékeny rá az emberi jogokért küzdő megannyi civil szervezet, nem kapják fel fejüket az antiszemitizmus és a romagyűlölet ellen oly gyakran tiltakozó csoportosulások, alapítványok, gittegyletek, és nem zavartatja magát az RMDSZ sem. - Választott politikusaink tűrik a gyalázatot, írta a lapban a döme szignójú hozzászóló. /(döme): Nyammográfia: Kossuth és bandája. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./"

"Szatmárnémetiben még a kommunizmus nacionalista kurzusának idején is megmaradt Petőfi és Kossuth utca neve. Volt Vörösmarty utca is, egészen 1990-ig. Akkor azonban az RMDSZ képviselőit is magában foglaló akkori ideiglenes hatóság megfosztotta nevétől a Kossuth Lajos és a Vörösmarty utcát. Valakik nagyon elrontották annak idején ezt a dolgot... /(veres): Kossuth-évi nosztalgia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 19./"

"Szabó Károly RMDSZ-szenátor kifejtette, hogy 13 év eltelte után sem sikerült nyilvánosságra hozni azt a listát, amely a néhai Securitate kötelékeiben dolgozók névjegyzékét tartalmazza. /Szabó Károly a szekuslistákról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 19./"

"A Népművészet Mestere címmel jutalmazták a lészpedi Demeter Antalné Jánó Anna balladaénekest, a díjat szept. 24-én adják át a bukaresti magyar nagykövetség részéről, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és az RMDSZ szervezésében Bákóban, a Moldova Szálló konferenciatermében. Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató méltatja majd Anna néni hozzájárulását az egyetemes magyar kultúra értékeihez. A 76 éves néni jelenleg egy lészpedi házikóban él, egészségi állapota nagyon megromlott. Balladái olyannyira híressé tették, hogy szinte egymást érték az ajtóban a vendégek. A legtöbben Magyarországról jöttek, magnót, videokamerát hoztak, hogy megörökítsék a dalokat. /Rédai Attila: Énekelni szeretett a legjobban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./"

"Az OTV-nek az Országos Audiovizuális Tanács általi felfüggesztése a szenátusban is vihart kavart. Frunda György szenátor politikai nyilatkozatában házbeli kollégái érveléseire reagálva a törvényes előírásokra hivatkozva utasította el azt, hogy a szenátus cenzúrázni próbálja az ügyben illetékes tanács határozatát, melyet késve hozott: az említett tv-adó /OTV/ hosszú időn át hazugságokat, erkölcstelen dolgokat sugárzott. Frunda szerint a szenátusban senki sem érvelhet azzal, hogy vannak ennél fontosabb, rendezésre váró dolgok, Paunescu szerint például az, hogy a románokat elűzték Hargita és Kovászna megyéből, hogy Marosvásárhelyen nincs Mihai Vitezau utca, hogy Segesváron a magyarok számaránya nem éri el a 20 százalékot, amit az RMDSZ szenátora azonnal cáfolt. Véleménye szerint igazságtalanság és méltánytalanság a szenátus részéről az ügy kapcsán a magyar nemzeti kisebbséget vádolni, amikor az 1990-es marosvásárhelyi események miatt csak magyarokat ítéltek el - érvelt Frunda György. /Frunda György figyelmeztet: A Szenátus nem cenzúrázhat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ "

"Nem oldódott meg a marosfői iskolahelyzet: a döntések ellenére az elmúlt napokban a gyermekek régi iskolájukba mentek. Az RMDSZ csúcsvezetése is bekérte a marosfői iskolahelyzet adatait a gyergyói RMDSZ-től, de tárgyalásai e téren a kormánypárttal a tanügyminiszter-asszony távolléte miatt - aki pillanatnyilag Ukrajnában tartózkodik, - nem hoztak előrelépést. Az RMDSZ üzenete a marosfői szülőknek, hogy tartsanak ki az iskola megtartása - mellett. Rokaly József RMDSZ elnök a magyar tannyelvű oktatás megszüntetésére irányuló törekedéseket Marosfőn az elrománosítási politika tipikus eseteként jellemezte, amely egy magyar közösség felszámolására irányul. Emlékeztetett, hogy Gyergyóditróban évekig biztosítottak román tannyelvű osztályt egyetlen gyermekért, míg Marosfőn az óvodásokkal együtt összesen 62 magyar gyermeket akarnak megfosztani anyanyelvű tanintézményétől. Átnyújtotta a sajtó képviselőinek az RMDSZ Gyergyó Területi Képviselők Tanácsa nyilatkozatát az PSD-RMDSZ protokollum be nem tartásáról, követelményként kiemelve a maroshévízi magyar nyelvű líceum létrehozását hatósági rendelettel, és a marosfői magyar I-VIII osztályos iskola megtartását. Amennyiben ez nem valósul meg, a Gyergyói Területi RMDSZ szervezet felkéri az RMDSZ Gyergyó területi elnökét, hogy vonja vissza aláírását a helyi protokollumról. /(Gál Éva Emese): Marosfőn kitartanak a szülők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./"