"Tagadja, hogy ismerné a múlt héten Hargita megyében történt csendőrincidenst Ioan Rus belügyminiszter. A miniszter Kolozsváron kifejtette: nem képezheti a Kolozs megyei PSD-RMDSZ megállapodás tárgyát bármilyen ingatlan-visszaszolgáltatási kérdés. Vákár Gábor parajdi polgármester a megyei csendőrparancsnoksághoz fordult, és írásban fejtette ki, a falunapok alkalmával nem tart igényt a csendőrség jelenlétére. A belügyminiszter nem volt hajlandó bővebben nyilatkozni a korondi csendőrincidensről. Rus belügyminiszter közölte, naponta három-négy levelet vagy felhívást kap Funartól, és kormányzati szinten akadályozza a munkát. /Zilahi Imre, Lázár Lehel: Kezeit mossa a belügyminiszter. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./"

"Augusztus 18-án, vasárnap került sor Brassóban Szent István király megünneplésére. Az RMDSZ és az egyházak által szervezett megemlékezés a belvárosi római katolikus templomban kezdődött, ezután vonult az ünneplő közösség az Áprily Lajos Középiskola udvarára, Széchenyi István fehér márványból készült emléktáblájához. Itt Kovács Attila megyei RMDSZ-elnök és Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztő-menedzsere szólt a közel száz fős tömeghez, a Brassói Magyar Dalárda pedig énekeivel tette ünnepivé a koszorúzást. /(Tóásó Endre): Brassóban is ünnepeltek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./"

"Kolozsváron a Hajnal negyedi RMDSZ körzet elnöke, Makkay Ferenc beszámolt arról, hogy a helyi RMDSZ-szervezet létszáma változó. 1992-ben 1504 fő volt, 1997-re 1100-ra csökkent az RMDSZ-tagok száma. Jelenleg 700 körüli a taglétszám. Sokan elköltöznek, illetve újak jönnek a negyedbe, akik nem jelentkeznek be az RMDSZ-nél. A körzeti RMDSZ tevékenységben nagyon kevesen vesznek részt, de ez nyilván minden körzetre jellemző. Nagyon nehéz rávenni az embereket, hogy részt vegyenek a gyűlésen. Sokak szemében Markó Béla elnök a vörös posztó, meg is mondták, hogy amíg Markó és csapata a vezető, addig nem akarnak tagjai lenni a szervezetnek. Amikor a magyar igazolványhoz szükséges igazolásokat adták, akkor sokan beiratkoztak csak azért, hogy hozzájussanak az irathoz. Székház hiányában a Pro Iuventute székházban gyűlnek össze, ahol a kül- és a belmonostori körzettel együtt megtűrt személyeknek számítanak. Évek óta gyűjtik a tagdíjakat a székházra. Makkay Ferenc nyugdíjas, nincs más, aki vállalja a munkát. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (VI.). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"Vincze Gábor Aradon aug. 5-én a Magyar Népi Szövetségről tartott előadást. A szegedi történész a témát jól ismerő szakember. A háború után sokan úgy hitték, hogy kölcsönös bizalom, együttmunkálkodás kezdődik magyarok és románok között. Azonban a háború nem tudta kiirtani a bizalmatlanságot és félelmet a néplélekből. A különböző alapokból kifejlődött, eltérő eszmeiséggel és szerkezettel bíró, más-más műveltségű népek egybeolvasztása politikai eszközökkel bárhol a világon kudarccal jár. Az előadásról beszámoló Kövér Gábor szerint az RMDSZ jelenlegi együttműködése a posztkommunista román kormánnyal hasonlít a Magyar Népi Szövetség nagy öregjeinek elképzeléseire, ami kudarccal végződött. Sorozatos kudarcokat fogyatkozó nemzetünk nem tud kompenzálni, szögezte le. A Polgári Együttműködési Mozgalom vagy a Polgári Körök feladatainak meghatározására szolgáló irányelvek megvalósítására hivatottak nem hagyhatják figyelmen kívül ezt a kis írást. /Kövér Gábor, Arad: Szegedi történész aradi előadása kapcsán. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 20./"

"Augusztus 20. alkalmából Szent István emlékét idéző világi és egyházi ünnepi rendezvények zajlottak Erdély-szerte. Hármasfalu község Székelyszentistván nevű településén került sor a legfőbb erdélyi Szent István-ünnepségre. Részt vett Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Burkhardt Árpád Maros megyei alprefektus és az RMDSZ több parlamenti képviselője. Az ünnepi rendezvénysorozat keretében Szent István király nevét vette fel a helybeli iskola, és a községhez tartozó Csokfalván felavatták Simorka Sándor Szent Imre-szobrát. Szabó Vilmos beszédében fontosnak nevezte a magyar nemzeti ünnepek megtartását a határon túli magyarság körében. Rámutatott: a mindenkori magyar kormánynak kötelessége, hogy bátorítsa, jelenlétével erősítse ezeket az ünnepi eseményeket. Az anyaország kormánya számára fontos, hogy ehhez támogatást adjon s érzékeltesse, hogy ebben a törekvésben együtt gondolkodik a határon túli magyar közösségekkel és támogatja azokat - hangsúlyozta. Markó Béla kifejtette: "Itt kell hazát építenünk magunknak, a szülőföldön". - Csíkszentkirályon tartott ünnepségek keretében felavatták a faluból származó Andrássy-család egyik neves képviselőjének, Andrássy Gyulának a szobrát. Szoboravatás volt a Marosvásárhely környéki Sárpatak nevű faluban is. A település főterén felavatták Miholcsa József szobrász kőbe faragott Szent István-szobrát. A Temes megyei Buziásfürdőn a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány és a helyi RMDSZ által rendezett ünnepség keretében szobrot állítottak a bánsági származású Trefort Ágostonnak. Háromszéken a Kézdiszentlélek melletti Perkőn zajlott a vidék legjelentősebb Szent István-napi rendezvénye. Erdély történelmi egyházainak templomaiban mindenütt ünnepi istentiszteletek és felekezeti rendezvények keretében idézték az államalapító Szent István király emlékét. /Szent István-napi rendezvények Erdélyben. "Itt kell hazát építenünk magunknak, a szülőföldünkön". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./"

"Nem tette le a rögzített határidőre a szövegszerű alkotmánymódosító javaslatait az RMDSZ. A szövetség képviselői így próbálják elérni, hogy tovább folyjék az egyeztetés. Szándékosan nem tette le az RMDSZ szövegszerű alkotmánymódosító javaslatait az alkotmánymódosítást előkészítő bizottság által megjelölt augusztus 20-i határidő előtt. Eckstein-Kovács Péter szenátor emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ azért nem írta alá a megállapodást, mert úgy értékelte, az leszűkíti az alkotmánymódosító bizottság munkájának területeit. /Gazda Árpád: Különutas RMDSZ. Politikai egyeztetést kérnek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./"

"Aug. 18-án Marosvásárhelyen az RMDSZ-el együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöksége találkozott Markó Béla szövetségi elnökkel. Markó felkérte a MIÉRT-et, hogy alakítson két munkabizottságot, amelyek elemezik a jövő évben sorra kerülő Kongresszuson átértékelésre kerülő RMDSZ-Program és Alapszabályzat ifjúságra vonatkozó fejezeteit. Napirenden szerepelt az RMDSZ és a MIÉRT utánpótlásképző programja is, mely évente 25-35 fiatal vezető, ifjú politikus számára országos szinten a mindennapi politikai életben való eligazodásra nyújt elméleti és gyakorlati felkészítőt. /Markó Béla MIÉRT-es vezetőkkel találkozott. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./"

"Az elmúlt hét folyamán több támadás is érte az RMDSZ-t. Szász Attila szerint Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Curentul aug. 12-i számában közzétett "vagdalkozó interjújában" bejelentette: amennyiben az RMDSZ nem változtat jelenlegi politikai irányvonalán, szellemi követőivel együtt szakadást okoz, és megalakítja a romániai magyarság új érdekvédelmi szervezetét. A cikkíró szerint ez pánikhangulat szítása. Brassóban Victor Ciorbea, később Valeriu Stoica támadta a Szövetséget, akik szerint Romániának nincs szüksége az RMDSZ-re, az etnikai alapon tömörülő politikai alakulatokra. Victor Cirobea ex-miniszterelnök egykor a magyarság nagy rokonszenvének örvendett, csakhogy akkor (1996-1997-ben) a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, amelynek most az újraépítésén fáradozik, erős volt, kormányon volt. A 2000-es parlamenti választásokon Cirobea bukását követte egykori pártjának leszereplése, a KDNPP a Parlamentbe való bejutáshoz szükséges 5%-ot sem érte el. Ezért érthető, hogy kétségbeesésében immár bármilyen kártyát kijátszik ahhoz, hogy pártjának népszerűségét legalább az 5%-os küszöb fölé tornássza. Valeriu Stoica addig lavírozott a zavaros román politikai viszonyok között, míg a 2000-es parlamenti választásokon sikerült pártját bejuttatnia a parlamentbe. Ugyanakkor a liberális pártot belviszályok marcangolják. /Szász Attila: Kényelmetlenek vagyunk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./"

"Kiss János sem elégedett az RMDSZ által elért eredményekkel. Az RMDSZ kormányzó párt, ennek ellenére sincs döntési helyzetben. Az újságíró ennek ellenére kiállt az egység mellett, Markó Bélát idézve: "Nem látom azt, hogy ők milyen alternatívát mutatnak fel ahhoz képest, amit most tesz az RMDSZ". /Kiss János: Az egység és alternatívája. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./"

"Az Agache-per öt elítéltje közül jelenleg a három év börtönbüntetésre ítélt Reiner Antal van a rácsok mögött a csíkszeredai börtönben immár 382 napja. Reiner a hipotónia egy különös válfajában szenved, mely életfontosságú szerveit - például szemét, agyát, veséjét, szívét - visszafordíthatatlanul károsítja, s melynek kezelése a börtönben nem lehetséges. A beteg férfi ügyét elsősorban Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke karolta fel, aki Sógor Csaba szenátorral és Ráduly Róbert parlamenti képviselővel együtt több alkalommal is felkereste a börtönben. A megye RMDSZ-es honatyái közül senki nem látogatta meg. Reiner jelenleg embertelen körülmények között él, ötvenen vannak a közös cellában, ketten alszanak egy ágyban. Katona Ádám ez év augusztus 12-én nyílt levelet intézett Ion Iliescu államfőhöz, melyben Reiner Antalnak elnöki kegyelmet kér. Katona Ádám nyílt levelére az elnöki hivatalból egyelőre semmiféle visszajelzés nem érkezett. /Iochom István: Agache-ügy. Reiner Antal a börtönben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./"

"A kormánypárttal megkötött egyezmény értelmében az RMDSZ támogatásával Adrian Nastase miniszterelnök a tegnapi kormányülésen Asztalos Csaba Ferencet, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának emberjogi és kisebbségjogi tanácsosát nevezte ki a 7 tagú Országos Diszkriminációellenes Tanácsba. /Kisebbségi képviselet az Országos Diszkriminációellenes Tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"Verestóy Attila szenátor elmondta: a magyar kormány képviselőjével folytatott megbeszélésen megállapodtak abban, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a két ország gazdasági kapcsolatainak hatékonyabbá tételére. /Hatékonyabb gazdasági kapcsolatokat. Véget ért a nyári szünidő. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ Az RMDSZ vezetői aug. 21-én megbeszélést tartottak Budapesten Csillag István gazdasági miniszterrel. Az RMDSZ Magyarország támogatását kérte az erdélyi régiók gazdasági felemelkedéséhez - tájékoztatott Markó Béla RMDSZ-elnök. A magyarlakta vidékek sok szempontból hátrányosabb helyzetben vannak, mint Románia más régiói. Szeptemberben sor kerül egy olyan találkozóra, amelyen az RMDSZ gazdasági szakemberei tanácskoznak a magyar gazdasági tárca szakembereivel. Markó közölte: az RMDSZ-küldöttség támogatást kért egy gazdaságkutató műhely létrehozásához az RMDSZ égisze alatt. /Magyar segítség az erdélyi régiók fejlesztéséhez. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 23./"

"Az RMDSZ és a kormánypárt képviselői a jövő héten találkoznak a két párt által aláírt együttműködési megállapodást monitorizáló bizottság keretében, hogy megbeszéljék a protokollumban leszögezett célokat, valamint az alkotmánymódosítás kérdéseit, közölte Markó Béla szövetségi elnök. Az elnök ismételten kifejtette: a szövetség elégedetlen amiatt, hogy a többi párt nem fogadta el alkotmánymódosító javaslatait, és leszögezte, hogy az RMDSZ mindaddig nem ír alá megállapodást erről a kérdésről, amíg a kormánypárttal nem tisztázza az ügyet. /Jövő héten ülésezik a monitorizáló bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"Aug. 22-én Kőszegen, a Fesztivál a határon elnevezésű kerekasztal-beszélgetésen Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke arról szólt, hogy a kedvezménytörvénnyel az előző kormányzatnak sikerült jogi kapcsolatot teremtenie a határon túli magyarok és az anyaország között, ezért az több mint kedvezménytörvény. Szavai szerint fontos, hogy az iskoláztatási és nevelési támogatást továbbra is a határon túl élő, a törvény szerint legalább kétgyermekes magyar nemzetiségű családok közvetlenül kapják meg. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke szerint a Magyar Állandó Értekezleten tapasztalható volt, hogy a Medgyessy-kormány még nem tudott szakítani azzal a "folklorisztikus nemzetpolitikai felfogással", amely a rendszerváltás előtt volt jellemző. Felhívta a figyelmet arra, hogy ami a határon túli magyarsággal történik, az Magyarország jövőjét is közvetlenül befolyásolja. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta: az ottani magyarság sorsfordító ponton van, amikor eldőlhet, hogy teljesen asszimilálódik-e, vagy megmaradhat szülőföldjén életképes nemzeti kisebbségnek. Kiemelte: ahhoz, hogy egy nemzeti kisebbség életképes legyen, legalább 150-200 ezer főt kell számlálnia. Toró T. Tibor, az RMDSZ országos elnökségének tagja elmondta: az erdélyi magyarok 14 százaléka, 270 ezer személy igényelte eddig a magyarigazolványt, a kormányváltással azonban ez a folyamat megtört. /Végre kell hajtani a kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"Kolozsváron az RMDSZ alsóvárosi körzete saját székházzal rendelkezik. Ábrahám Emese elnök számolt be a kerület magyarságának helyzetéről: a körzet elöregedett. A tagsága 1874 főt tett ki 1995-ben azóta sokan meghaltak, a fiatalok elköltöztek. A magyar igazolvány viszont jó húzóerőnek bizonyult, mintegy 135-en újra beiratkoztak. Az idősek segítségre szorulnak. A székházban előadásokat szerveznek. Az RMDSZ-tagok elégedetlenek az országos vezetéssel. Ábrahám Emese a megyei RMDSZ-elnököt, Kónya-Hamar Sándort tiszteli, egyenes embernek tartja, de sajnos egy fecske nem csinál tavaszt. - Az alsóvárosi RMDSZ-körzetnek jó a kapcsolata a többi körzettel. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (VII.) = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"A Brassó Megyei Tanfelügyelőség sajtótájékoztatón közölte: új iskolát építenek a városban. Az új iskola azért épül, hogy a felújítási munkálatok alatt álló Áprily Lajos Gimnáziummal egy épületben lévő 6-os Általános iskolát költöztessék át oda, s így oldják meg a RMDSZ-SZDP egyezménybe is belefoglalt brassói magyar oktatás problémáját. Az Áprily középiskola igazgatója beadta lemondását. Az iskola új igazgatójának kiléte a napokban dől el. A felújítás során az építők nem oldották meg a talajvíz elvezetését, emiatt az alagsor bevizesedett, a friss parketta felázott, a falak penészednek. Azoknak, akik ismerik a Világbankkal kötött szerződés feltételeit, kötelességük lenne (lett volna) felügyelni a munkálatok helyes lefolyását. /(Tóásó Áron Zoltán): Iskola épül Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./"

"A temesvári Szórvány Alapítvány és a megyei RMDSZ szervezésében augusztus 17-18-án Szent István emléknapokat tartottak Buziásfürdőn. A rendezvény fő szervezője, Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány elnöke leszögezte: a találkozó célja a megyebeli, sőt, régióbeli magyar civil szervezetek és önkormányzati képviselők közötti kapcsolatok építése, Szent István napjának közös megünneplése. Több színvonalas előadás hangzott el. A Temes megyei magyarság lélekszáma 11.386-tal lett kisebb, mint tíz évvel ezelőtt volt. Marossy Zoltán hosszú távú stratégia kidolgozását javasolta: a Bánságot külön régióként kell kezelni, konkrét programokat kell életbe léptetni. A lélekszám csökkenése miatt egyes településeken az RMDSZ nem éri el a választási küszöböt. Ezentúl évről évre megszervezik a Szent István emléknapokat, a bánsági magyarság közösségi ünnepeként. A hagyományápolásról tartott előadást Szekernyés János (Temesvár), Kudlik Gábor (Vajdaság) és Nagy Albert (Szeged). Kudlik Gábor a vajdasági magyarság Trianon óta elszenvedett és máig feldolgozatlan traumáiról beszélt: az 1944-es mészárlásokról, az 1956-os megtorlásokról és az 1990-es évek elején lezajlott háborús eseményekről. Végül Nagy Albert, a Szeged Néptáncegyüttes vezetője beszélt a bánsági népzenei és népi tánchagyomány újjászületéséről. Bemutatták a Járd ki most! - Hagyományápoló együttesek Temes megyében című kiadványt. /Pataki Zoltán: Szent István emléknapok Buziásfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./"

"Aug. 23-án sajtóértekezletet tartott Vekov Károly képviselő. Értetlenségének adott hangot amiatt, hogy az illetékes állami intézmények továbbra sem lépnek fel Funar polgármester ellen, aki számtalan alkalommal törvénytelenséget követett el. - A kormányt nem zavarja, hogy Funar csúfot űz kolozsvári képviselőiből? Azt, hogy elmebeteg, közvetlen módon állapították meg, a törvénytelenségek viszont rendkívül szembetűnőek - vélekedett a képviselő. Szerinte az RMDSZ is felelősségre vonható azért, ami az utóbbi években Kolozsváron történt, illetve nem történt. Nem érződik a súlya annak, hogy az RMDSZ ügyvezető elnöksége Kolozsváron székel. Mintha nem is léteznének. Bejelentette, a parlamenti ülésszak elején interpellál a parlamentben a Gheorghe Funar elkövette törvénytelenségeket tétlenül tűrő állami szervekkel kapcsolatban. Vekov bírálta a kormánypárt és az RMDSZ közötti megállapodást.Szerinte nincs értelme aláírni egy olyan dokumentumot, amelyet nem tartanak be. Vekov keményen bírálta az RMDSZ csúcsvezetését, mondván, hogy a Kolozs megyei szervezet részéről jövő javaslatokat az érdekvédelmi szervezet éléről elmozdíthatatlan öt-hat személy egyáltalán nem támogatja. Vekov aggasztónak tartja, hogy az elmúlt időszakban egyes helyeken felére csökkent az RMDSZ-tagok száma. /Kiss Olivér: Éles hangon az RMDSZ-vezetőségről. Vekov Károly a diktatórikus módszerek ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"

"Kolozsvárhoz tartozik a szamosfalvi RMDSZ is. A kerületi szervezet elnöke Lőrincz János jellemezte helyzetüket: nagyon kevesen vannak a körzetben. Mintegy 80 fő alkotja a törzstagságot, akik aránylag aktívak. Segítségükre van Hegedűs József református lelkipásztor, a gyűléseket mindig kihirdeti a templomban. Idén először rendeztek farsangi bált. Szamosfalva magyarsága mindig 30 százalék körüli volt. Vasárnap, istentisztelet után szoktak összegyűlni, mert templomba mégiscsak eljárnak az emberek. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (VIII.) . = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"

"A tusnádfürdői szabadegyetemről fejtette ki gondolatait Herédi Zsolt. Egyre kevesebb a román résztvevő. Idén Tabajdi Csaba képviselte a magyarországi baloldalt, de ő nem jelent meg. A magyarországi kormánypártiak szintén távolmaradtak. A meghívott román politikusok jó része nem jött el. Az RMDSZ csúcsvezetőségének, illetve ennek holdudvarába tartozók tüntetőleges távolmaradása nagy megdöbbenést okozott. Markó Béláék távolmaradásukkal a viszály ilyen fokú elmérgesedését, a párbeszéd elutasítását nyilvánosan is felvállalták. Markó Béla szövetségi elnök távolmaradását azzal indokolta, hogy előre nem egyeztettek vele, és tagadta, hogy megtiltotta volna híveinek a részvételt. A korábbi években sem volt előzetes egyeztetés. Mindenkinek egyszerre jutna eszébe megsértődni, tüntetőleg vissza sem jelezni, azért, mert nem egyeztettek vele külön személyesen idejében? A szervezők szerint ugyanígy zajlott a meghívás minden évben. A primitív társadalmakban is megfigyelhető a Vezér feltétlen követése. Az RMDSZ-ben nem túl nagy divat az állások nyilvános meghirdetése. - A szabadegyetem egy hete alatt az étterem, a szállásköltség, nagyon magas volt. - Erdélyben naponta tapasztalják: csakis a többség lehet érzékeny. Herédi figyelmeztetett: Székelyföld egyik húzóágazata a jövőben a turizmus lesz. Márpedig ebben az ágazatban Romániában csak jó román nyelvtudással lehet majd elhelyezkedni. /Herédi Zsolt: Keserű szájíz Tusványos után. A szolgalelkűség megnyilvánulási formái. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"

"Szilágyi János, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ elnöke bejelentette, hogy kész felbontani a szervezet - ez év tavaszán - a PSD-vel aláírt helyi egyezményét. Eddig ugyanis a kormánypárt semmit nem tartott be az egyezményben foglaltakból, és visszautasította az RMDSZ minden egyeztető kezdeményezését. Jóváhagyták a mezőgazdasági igazgatóság új szervezeti felépítését, és az egyik aligazgatói állást megszüntették, ez Szilágyi János állása volt, aki a növénytermesztési aligazgatóságot vezette. Ezzel az RMDSZ elvesztette az egyetlen igazgatói posztot a helyi intézményekben. /(Kresz Béla): Függőben a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-PSD megállapodás.. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./"

"Aug. 24-én Széken a falu ünneplőbe öltözötten fogadta a hatalmas vendégsereget, amely Bertalan napján ünnepelni jött a Mezőség legnagyobb magyar közösségébe. Emlékezni a 285 évvel ezelőtti tatárjárás pusztításaira, de mindenekelőtt ünnepelni Szék ezeréves múltját. A szervezők szeretnék egyféle református zarándokhelynek megtenni Széket. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is megbotránkozott a Reformátusok Világszövetségének Nagyváradon tartott tanácskozásán elhangzottakon. A nyugati liberális értékrendet valló református vezetők szerint az erdélyi reformátusoknak le kellene mondaniuk egyházi ingatlanjaik visszaszerzéséről, meg kellene alkudniuk sorsukkal. A kilencvenes években az egyház újból elkezdett építkezni, és kisajátított épületei helyett újabb kétszázötven épületet emelt - mondta a püspök. A vendégsereg Szék bejáratához vonult, ahol a Nagyváradról érkező Orbán Viktor volt magyar miniszterelnököt üdvözölték. A magyar politikussal együtt érkezett Tőkés László királyhágómelléki református püspök is. - Mi halt ki belőlünk, hogy tömegestől hagyjuk el Erdélyt? - kérdezte a püspök. Ennek az együttlétnek a szoboravatáson túl eredménye, hozadéka kell hogy legyen, hogy e negatív folyamatokat megállítani tudják. A püspök a Reformátusok Világszövetségének egyhetes nagyváradi történéseit ismertetve megdöbbenésének adott hangot, hogy a résztvevők nem voltak hajlandók közös nyilatkozatban elítélni a kommunizmus szörnyűségeit. A nyugatiak arra hivatkoztak, hogy a témát még tanulmányozniuk kell. Vajon mennyi időre van szükség ahhoz, hogy az emberiség megértse, a kommunizmus százmilliónyi áldozata a világ egyik legnagyobb szörnyűségét jelenti? Az RMDSZ-ről szólva, Tőkés László többek között elmondta: az érdekvédelmi szervezetnek vissza kell térnie a kilencvenes évek eleji hőskorszakába, ahhoz az eskühöz, amelyet 1992-ben a Szent Mihály-plébániatemplomban tettek le szenátoraink és képviselőink. A térre több ezres hallgatóság gyűlt össze, Orbán Viktort és feleségét, Lendvay Anikót, percekig tartó vastaps fogadta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke beszédében az ötvenkét országban élő magyarok üdvözletét tolmácsolta az egybegyűlteknek, majd világszövetségi zászlót adományozott a széki közösségnek. Szék Kolozs megye gyöngyszeme, amire mi mindannyian büszkék kell hogy legyünk - mondotta Vekov Károly parlamenti képviselő. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint Szent István olyan nemzetet hagyott az utókor számára, amely állami keretekkel vagy anélkül, de mindig meg tudott maradni. Szék történelme ugyanaz, mint a magyar nemzet történelme. A község polgármestere, Sallai János a helyi tanács döntése nyomán átadta Orbán Viktornak Szék díszpolgári címét. A volt magyar miniszterelnök a kitüntetés átvétele után a hallgatóság hosszan tartó tapsa közepette beszédet mondott az ünnepségen résztvevők előtt. Miután visszaemlékezett azokra az évekre, amikor sok magyarországi népzenét, néptáncot kedvelő fiatal számára Szék búcsújáró hellyé vált, a széki népviselet egyedi szépségét és jelentőségét méltatta, amely sokfelé a legjobb munkahelyi ajánlásnak bizonyult. Orbán emlékeztetett rá: talán egyetlen nemzet sincs a világtörténelemben, amelynek ennyiszer kellett volna újrakezdenie, a semmiből új világot építenie. Azonban nem csak a kisebbségi sorban élőknek van szükségük a reménykedésre, hanem azoknak is, akik autópályán járnak, és sokkal jobban élnek, mint a mezőségiek. A múltra való emlékezés és közös reménység nélkül ők sem élhetnek. Orbán a keresztény értékrendet a Szent István-i államalapítás ránk testált legértékesebb hagyatékának nevezte. Mint fogalmazott, István király nem úgy akarta kibékíteni a szemben álló feleket, a nemzetet, hogy olcsó kompromisszumokat keresett. A magyar nemzet életét a keresztényi értékrend elvárásaihoz igyekezett igazítani. A Kárpát-medencében független és erős Magyarországot kell építenünk, amely a nemzethez tartozó minden magyar számára jó reményeket biztosít a jövőben. Olyan Magyarországra van szükségünk, amelyre a határoktól függetlenül minden magyar ember számíthat. Mindenkire szükségünk van, és ezt mindenkinek éreznie kell a Székelyföldtől Kolozsvárig, fogalmazott Orbán Viktor. A romokon azonban együtt, közös összefogással kell építkeznünk! Példaként a bonchidai Bánffy-kastélyt említette, ahol a "magyar kormány támogatásával és a román kormány beleegyezésével" történik az újjáépítés. Lassan megyünk előre, de megtettük az első lépéseket: van magyar igazolvány, van magyar egyetem, van már magyar tőke is ezen a vidéken - mondotta. A többször is hosszas tapssal megszakított beszédet Orbán Viktor a szokásos felkiáltással fejezte be: Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok! Végül leleplezték a két világháború hősi halottaira és a Bertalan-napi tatárjárásra emlékeztető emlékművet. /Makkay József: Az ezeréves Szék ünnepe. Díszpolgárrá avatták Orbán Viktort. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"Ősztől magyar tannyelvű felsőfokú tanítói és óvónői képzés indul Nagyváradon, a helyi egyetemen. Az elviekről egyeztetett a Bihar megyei RMDSZ és az egyetem vezetősége. A napokban tárgyalt Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-elnök és Pető Csilla, a megyei szervezet oktatási ügyvezető alelnöke az egyetemmel. Az egyeztetések eredményeképpen szeptemberben szerveznek felvételit az új főiskolai karra Váradon, amelynek jóváhagyását a minisztériumtól megkapta a felsőoktatási intézet. Hatályos törvények értelmében csak akkreditált egyetem indíthat tanítóképző főiskolai szakot. Az új karra 100 helyet biztosít az egyetem. Hároméves a képzés, külön tanítói és óvodapedagógusi szak indul. /Felsőfokú tanítóképzés indul Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./"

"Vekov Károly képviselő aug. 23-i sajtóértekezletén az országos RMDSZ-t, annak is a Kolozsváron székelő ügyvezető elnökségét vádolta azzal, hogy nem ellensúlyozza a szélsőséges polgármester szerepét a város életében, a megyei RMDSZ-fiókszervezet kezdeményezéseit pedig nem karolja föl. Az RMDSZ csúcsvezetés a megyei RMDSZ-t és a körzeteket a tettek hiányával vádolja, másrészt a kolozsvári magyar értelmiség jelenlétét hiányolja. A városi körzetek sok hangadó értelmiségi a kezdeti lelkes szerepvállalás után visszavonult a szervezeti életből, maradtak az elkötelezettek. A megyei RMDSZ eredményessége is felemás a kolozsvári magyarság boldogulását illetően. A saját népszámlálást a mai napig nem fejezték be. Kónya-Hamar Sándor jelenléte a megyei szervezet élén az igények megfogalmazásának a minőségében hozott előrelépést, magatartása következetes. /Balló Áron: Az RMDSZ és Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"Mi lett a Csíki TV-vel? Megszűnt a Csíki TV egyik legnézettebb műsora, a híradó. Az RMDSZ tanácsos románul nyilatkozott a magyar nyelvű híradóban. /Daczó Dénes: Levélhullás előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./"

"Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta: visszakapják Kolozsváron a Bocskai téri ingatlant. A jegyzőkönyv aláírásával még nem rendeződött teljesen az ingatlan helyzete. Tárgyalni kell az ingatlanban működő hivatal képviselőivel, mert számukra a prefektúrának kell új székhelyet biztosítania. Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke sérelmezte Ioan Rus belügyminiszter, a kormánypárt Kolozs megyei szervezete elnöke által megfogalmazott álláspontot, hogy a megállapodásnak nem képezi tárgyát az ingatlan visszaszolgáltatása. /Papp Annamária: Visszaadják a Bocskai téri ingatlant. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./"

"Vekov Károly parlamenti képviselő azt állította, hogy "az elmúlt időszakban egyes helyeken felére csökkent az RMDSZ-tagok száma". Fey szerint egyesek a csúcsvezetést lejáratják, olykor leárulózzák és legazemberezik. A széthúzás csökkenti az RMDSZ szavának súlyát. /Fey László: Mi az oka? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./"

"Markó lapja, a Népújság A Népszabadságban olvastuk címmel beszámolt a lap vádaskodásáról: Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egyetlen rendezvényére nagyobb összegű támogatást kapott a leköszönt Orbán-kormánytól, mint amennyit az Illyés Közalapítvány az erdélyi magyarság idei egész éves támogatására utalt át. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a hét végén, Orbán Viktor erdélyi látogatása alkalmával újabb heves támadást intézett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői ellen, akiket azzal vádolt, hogy kisajátították a magyarországi támogatásokat. Tőkés felrótta a szövetség vezetőinek, hogy "monopolizálják" az erdélyi magyar közösség teljes anyagi erejét, s a támogatásképpen kapott összegeket "tetszés szerint használják fel". Tűrhetetlen, hogy az elosztást egy "RMDSZ-es klikk" sajátítsa ki. Az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriuma útján idén összesen 221 millió forintnyi támogatást juttatott az erdélyi magyarságnak. Ebből mintegy 200 milliót a hét - oktatás, írott és elektronikus sajtó, önkormányzatok, ifjúság, egyházi és szociális, tudományos és gazdasági - szaktestület útján, nyilvános pályázati alapon osztottak el az illető területek szakmai képviselői. A fennmaradó összeg az alkuratóriumi iroda működését és a szaktestületek költségeit fedezte. Tőkés László az ötnapos nagyváradi református világtalálkozóval kapcsolatos költségekre a leköszönt Orbán-kormány 242 millió forintos támogatást utalt ki. Közvetlenül az Orbán- kormány leköszönése előtt, az Illyés Közalapítvány Budapesten elkülönített "stratégiai alapjaiból" 80 millió forintot juttatott a kolozsvári Easy Alapítvány útján Erdélybe. Az összegből a Krónika 60 millió forintot, az RMDSZ belső ellenzékének számító Reform Tömörülés egyik vezetőjének magáncége (Erdélyi Magyar Könyvklub) pedig 20 millió forintot kapott. Szintén az Orbán-kabinet leköszönése előtt, az Új Kézfogás Közalapítványtól a Krónika napilap 30 ezer dolláros támogatást nyert el. Ehhez adódik az a számtalan kisebb - de egészében véve sok tízmillió forintra rúgó - összeg, amelyeket a napilap a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és magyar állami cégek képviseletei útján, reklám- és kiadói szolgáltatásokért kapott. A Krónikát a Nagyváradon bejegyzett Krónika Kiadóház Rt. adja ki, amelynek jelenlegi főrészvényese - 82 százalékos arányban - Veres Lajos budapesti lakos, aki - a Népszabadság szerint - Orbán Viktor barátja. A Krónika - a Népszabadság szerint - egész évben látványosan a Fidesz mellett kampányolt. /A Népszabadságban olvastuk. Tőkés László volt az Orbán-kormány kedvezményezettje. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke exkluzív interjút adott a Romániai Magyar Szónak. Kifejtette, hogy a Diszkrimináció Ellenes Országos Tanácsba csak most sikerült bejuttatni az RMDSZ szakértőjét Asztalos Csaba személyében. A belügyminisztériumi illetékesek végre aláírták az egyezséget a kolozsvári református püspökséggel egy olyan ingatlan átadásáról, amely az egyik korábbi sürgősségi kormányrendeletben már szerepelt. Végre megjelent azon további helységek lajstroma, amelyekben az érvényes rendelkezések szerint használható a magyar nyelvű feliratozás. Hatvan valahány településről van szó, amelyek eddig kimaradtak a listáról. Az alkotmány módosításával kapcsolatban Markó éles vitákra számít. Markó leszögezte, hogy figyelmüket a tulajdonnal kapcsolatos ügyekre összpontosítják. Az RMDSZ területi szervezeteitől pontos adatokat fognak kérni a föld- és az erdővisszajuttatás, a birtokba helyezés ügyében. Elkészítettek egy tervezetet az egyházi ingatlanok visszaszármaztatásáról szóló törvény végrehajtási utasításait tartalmazó kormányrendeletre. Markó kiemelte: Tőkés László püspök tapasztalhatta: a nyugati egyházak képviselői nem voltak érzékenyek a kisebbségi kérdéssel kapcsolatban. /Gyarmath János: Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint "nem jelentenek újdonságot" azok a kijelentések, amelyeket Tőkés László, a szövetség tiszteletbeli elnöke tett aug. 24-én, miszerint az RMDSZ vezetése monopolizálja az erdélyi magyarság teljes anyagi erejét és nem átlátható módon használja a kapott pénzeket. "Tőkés úr az elmúlt hetekben és hónapokban adott interjúiban is vádakkal illetett bennünket. Nagyon sok RMDSZ-beli kolléga szankciókat szorgalmaz Tőkés úr ellen, én azonban nem kívánom ezt", nyilatkozta Markó Béla a Mediafaxnak. Markó szerint az RMDSZ-en belüli "demokrácia alapja" éppen az, hogy Tőkés "bármikor bírálatokat fogalmazhat meg" a szövetség vezetése ellen, és kijelentheti, hogy az RMDSZ-ben nincs demokrácia. Markó Béla szerint a szövetség "számításaiból" kiderül, hogy az RMDSZ különböző alapítványokban és bizottságokban is tevékenykedő politikusai a Magyarországról érkező támogatásoknak csak a 7 százalékát befolyásolhatták volna. "A fennmaradó 93 százalék a mi bármilyen befolyásunk nélkül jutott el rendeltetéséhez", tette hozzá. /Markóék nem figyelmeztetik a tiszteletbeli elnököt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 28./"