"Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke aug. 24-én Széken kijelentette, hogy az MVSZ nevében kezdeményezni fogja a határon túli magyarok megszámlálását. Patrubány szerint a márciusi népszámlálás eddig nyilvánosságra hozott adatai nem felelnek meg a valóságnak. Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint a népszámlálás adatait nem kell kétségbe vonni, mivel "nincsenek jelentős hibák, tízezer személlyel több vagy kevesebb pedig szinte elhanyagolható". Rámutatott, a legjelentősebb probléma a magyarok kivándorlása az országból. /Belső népszámlálást kezdeményezne. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 28./"

"Aug. 29-én összeül a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ között aláírt együttműködési megállapodás végrehajtását felügyelő közös bizottság, amelynek napirendjén többek között az alkotmánymódosítás kapcsán kirobbant vita is szerepel. Adrian Nastase kormányfő előrehozott választásokat helyezett kilátásba, ha a tervezett alkotmánymódosítás miatt kenyértörésre kerülne sor a kormánypárt és az RMDSZ között. Ezzel kapcsolatban Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette: Nastase az ilyen kijelentésekkel saját pártjának nacionalistáit akarja megnyugtatni, "másrészt pedig minket akar zsarolni". Borbély László ügyvezető alelnök hozzátette: a protokollumnak nem része az alkotmánymódosítás. Ion Iliescu államfő úgy vélekedett: nincs szükség előrehozott választásokra. /Kenyértörés az RMDSZ és az SZDP között? Markó: Zsarolni akar a kormánypárt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"

"Aug. 28-án Kolozsváron Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök kezdeményezésére tanácskoztak az RMDSZ vezetői, valamint a történelmi magyar egyházak képviselői. Megvitatták azt a tervezetet, amelyet az RMDSZ fog benyújtani a kormánypárttal való egyeztetésen, tekintettel arra, hogy a kormánynak ebben az időszakban kell elfogadnia az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény végrehajtási utasításait. Az egyházak képviselői megtették módosító javaslataikat, amelyekkel a jelenlévő RMDSZ-vezetők egyetértettek. /Egységes az RMDSZ és az egyház álláspontja. Az ingatlanok gyakorlati tulajdonba helyezését sürgetik. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ Markó Béla szövetségi elnök összegezte a megbeszélés eredményét. A tanácskozáson más kérdéseket is megtárgyaltak, mint például az erdők és földek visszajuttatásának helyzete, valamint megegyeztek abban, hogy szeptember közepe táján sor kerül egy másik megbeszélésre, ahol az egyházak képviselőivel együtt megtárgyalják a fenti kérdést. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök szerint a megbeszélés pozitívan végződött. Pap Géza református püspök leszögezte: felhívták az RMDSZ figyelmét néhány dologra. Például, mi történik, ha egy egyházi ingatlant közben eladtak? Kolozsváron a Széchenyi tér 1. szám alatti ingatlan az egyház visszakapta, de a telekkönyvezés során kiderült, hogy a polgármesteri hivatal az egész épületet eladta. Hasonló a helyzet, részben Kolozsváron, a Bocskai tér 15. szám alatti ingatlannal is. Köllő Katalin: Egységes az RMDSZ és az egyház álláspontja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"

"A Kolozs Megyei Tanfelügyelőségen megalakult az a három tagú bizottság, amely megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy helyet tudnak-e biztosítani a Kolozsvári Református Kollégium számára egykori épületében, azaz a jelenlegi Gheorghe Sincai Elméleti Líceumban. A Református Kollégium vezetősége korábban szóvá tette, hogy tanteremhiánnyal küszködnek, és arra kérték a tanfelügyelőséget, próbáljon megoldást találni gondjaikra. Javasolták, hogy a bizottságban az egyház egy képviselője is kapjon helyet, de a kérést nem teljesítették. A Kolozsvári Református Kollégium épületét a 88/1999-es sürgősségi kormányrendelettel visszaadták a református egyháznak, amely még 1999-ben telekkönyvezte az ingatlant, ennek ellenére azóta sem vehette birtokába. Az Erdélyi Református Egyházkerület pert indított a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum, a kolozsvári városi tanács és a megyei tanfelügyelőség ellen. A bíróságtól azt kérték, hogy az alpereseket az átadási-átvételi jegyzőkönyv aláírására kötelezzék. Ugyanakkor kérték, hogy nyilvánítsák semmisnek a kollégium átadását a helyi önkormányzatnak. A református egyház nemrég alapfokon megnyerte a pert, de tekintettel arra, hogy az ítélet nem jogerős, az alperesek fellebbezhetnek. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kérdésünkre elmondta: a Református Kollégium visszaszolgáltatás tárgyát képezi a kormánypárttal megkötendő helyi együttműködési megállapodásnak, akárcsak a Bocskai tér 15. szám alatti ingatlan vagy a hóstáti földek visszaszolgáltatása. /P. A. M.: Helybentopogás a kollégium ügyében. Egyházi részvétel nélkül alakult bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"

"A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ Operatív Tanácsa és ügyvezető elnöksége aug. 27-én, rendkívüli ülésén úgy döntött: azonnali hatállyal felbontja a PSD helyi szervezetével kötött megegyezést, mivel a partner a vállaltakból semmit sem teljesített. Döntéséről a megyei RMDSZ levélben értesítette Markó Béla szövetségi elnököt, kérve, fejtse ki állásfoglalását és kezdeményezze a kialakult helyzet megtárgyalását az országos protokollum-felügyelő bizottságban. /(Kresz Béla): Felbontották a besztecei protokollumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./"

"Tenni kell valamit az önértékelő magyarságtudat újraélesztése érdekében. Aradon az RMDSZ aktív politikai platformja hívta mindazoknak, akik javaslatokkal előmozdíthatják a közösségépítő program kidolgozását, és tenni akarnak ennek megvalósításáért. A beérkező javaslatok figyelembevételével kidolgozott közösségépítő tervezetüket nyilvános vitafórumokon szeretnék véglegesíteni. Hozz egy szikrát a lánggyújtásra, kérték. /Hozz egy szikrát! = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./"

"Nagybányán aug. 23-án megünnepelték a helyi magyar nyelvű rádiózás tizedik évét a Teleki Magyar Ház dísztermében. 1993 nyarán szólalt meg először Nagybányán, az akkori Cinemar Rádió hullámain, heti egy órás sugárzásban, a helyi magyar nyelvű adás. Simori Sándor, a nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány vezetője volt a mostani ünneplés moderátora. Hét éve a Darnay Árpád-vezette Galaxia rádió ajánlotta fel stúdióját az adásnak, 2001. december 1-től áttértek a mindennapos sugárzásra. Dávid Lajos, a nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke, az első szerkesztőgárda egyik lelkes tagja emlékezett a kezdet nehézségeire. Ludescher István, a helyi RMDSZ elnöke elmondotta: megbecsülést érdemelnek a mindenkori szerkesztők, akik közül a legtöbben bérezés nélkül, saját szabadidejüket feláldozva dolgoznak vagy dolgoztak a Nagybánya és közvetlen környéke magyar hallgatóságának örömére. /(Farkas E. Zoltán): Tíz év az éterben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./"

"Aug. 29-én megbeszélést tartott az RMDSZ küldöttsége a kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) képviselőivel Bukarestben. A tanácskozás napirendjén szerepeltek az alkotmánymódosítással kapcsolatos kérdések, valamint a kétoldali megállapodás áttekintése és a törvényhozási prioritások egyeztetése. Az ülést követően Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: az RMDSZ és az SZDP közötti megállapodás év végéig érvényes, az alkotmánymódosításra pedig csak a jövő év folyamán kerül sor. Markó szerint az alkotmánymódosítás kapcsán kialakuló esetleges nézetkülönbségek rendkívül káros hatással lennének a megállapodás eddigi eredményeire. Az RMDSZ alkotmánymódosítási javaslatainak egy részéről szept. 2-án folytatnak tárgyalást az SZDP képviselőivel. /Nem kell erőltetett összefüggéseket feszegetni. Ülésezett az RMDSZ és az SZDP küldöttsége. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"

"Kolozsváron a belvárosi RMDSZ-körzet elnöke, Máté András két éve áll a belvárosi szervezet élén. Az elején úgy gondoltam, hogy elég könnyű dolog vezetni egy körzetet, aztán a tapasztalat megmutatta, hogy mégsem az. A tagok száma egyre apad, az elhalálozás és a kitelepedés miatt a létszám 2500 körül lehet. Ez elég kevés. A megyei RMDSZ Fürdő utcai székházában kaptak egy szobát az alagsorban, ott tartják a gyűléseiket. Nagyon kevesen jönnek el a rendezvényekre, /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (IX.) = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"

"Aug. 29-én Kolozsváron a városi tanácsosok az Ion Antonescu utca nevének módosításáról döntöttek. Heves vita robbant ki a város leltárának feltérképezéséről, a közvagyon megállapításáról szóló határozattervezet kapcsán. Pap Emánuel RMDSZ-es tanácsos arra figyelmeztetett: ez a tervezet semmiben sem különbözik az eddigiektől. Máté András RMDSZ-es tanácsos arra hívta fel a figyelmet, hogy Gheorghe Funar a Brassai Sámuel Líceumot is a közvagyonhoz tartozó ingatlannak tüntette fel, holott az épület az unitárius egyház tulajdonát képezi. /Kiss Olivér: Megváltoztatták a Ion Antonescu utca nevét. Vita a város közvagyonáról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"

"Idén is Petőfi Szeptember végén című költeménye a mottója a szept. 1-jén napján sorrakerülő koltói Petőfi-ünnepségeknek, jelezte Bencze Zita, a helyi RMDSZ elnöke. A "Koltói ősz" elnevezésű rendezvény keretében megkoszorúzzák Petőfi és Júlia szobrát. A szabadtéri műsoron neves hazai és magyarországi művészek, hagyományőrző együttesek lépnek fel. Aug. 31-én a Szépkorúak II. Szavalóversenyére hívja a nagybányai Teleki Blanka Nyugdíjas Klub a versszerető közönséget. /(dávid): Rendezvények Koltón és Nagybányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 30./"

"Bokor Tibor, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke kifejtette: hamarosan új emlékművel gazdagodik Kézdivásárhely. Szeptember 13-án neves vendégek jelenlétében kerül sor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, az első és második világháború kézdivásárhelyi hősi halottai és áldozatai emlékművének felavatására. Az emlékmű létrehozásával a város lakóinak régi óhaja teljesül, hiszen korábban ilyen emlék állítására nem került sor. 1996-ban döntötték el, hogy felállítják az emlékművet. 1997. márciusában meghívásos pályázatot hirdettek, amelyre 9 szobrászművész (Baróthi Ádám, Bocskai Vincze, Bodó Levente, Dóczi András, Jecza Péter, Miholcsa József, Petrovics István, Vargha Mihály és Vetró András) küldött pályamunkát. A város lakói szavazatukkal Bocskai Vince tervét választották ki. Az induláshoz Jeszenszky Géza washingtoni nagykövet, egykori külügyminiszter adományozott 700 USD-t, majd Tamás Sándor képviselő úr külföldi kapcsolatai és hathatós lobbizása eredményeképpen a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 1,5 millió forinttal támogatta az elképzelést. A hiányzó összeg jó részét pedig a helyi tanács adta. /Interjú Bokor Tiborral, az RMDSZ helyi szervezetének elnökével. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 30./"

"A Partiumi Magyar Napok keretén belül "Életminőség, jövőkép, megmaradás" címmel konferenciát rendeztek Szatmárnémetiben. A konferenciát Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke nyitotta meg. Az előadók között volt Varga Attila parlamenti képviselő, dr. Bura László, Kereskényi Sándor szenátor . Dr. Szakály Sándor történész a Duna Televíziót mutatta be. - Ha a magyarság örök értékeit megőrizzük, az európaiságot, a kereszténységet, a plebejus jelleget, akkor bárhol meg lehet maradni magyarnak - mondotta Markó Béla. Mindazonáltal meg kell állítani a kivándorlást. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke megelégedéssel nyilatkozott a rendezvényről, amelynek megszervezéséhez messzemenően hozzájárultak. /B.I.: Partiumi Magyar Napok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 31./ Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke leszögezte, megtisztelő számára, hogy a konferencia fővédnökeként szólhat a tanácskozáson. A magyar nemzetrészekkel való törődés a magyar politika és kormányzati rendszer integráns részévé vált. Létrejöttek és működnek azok a szervezetek és intézmények, amelyek biztosítékai a nemzeti stratégia megvalósulásának. Három és fél évvel ezelőtt megalakult a magyar-magyar kapcsolatok legmagasabb politikai tanácskozó csúcsszerve, a Magyar Állandó Értekezlet, s 2002. január 1-én hatályba lépett a 2001. évi LXII. törvény "A szomszédos államokban élő magyarokról", közkeletűbb nevén a kedvezménytörvény. Eddig félmillióan kértek magyar igazolványt. Egy modern társadalom nem nélkülözheti a civil társadalom által létrehozott és működtetett szervezeteket, egyesületeket, társaságokat, művészeti csoportokat, klubokat. A szatmári civil szervezetek nélkül nem lett volna "Hajnal akar lenni" énekverseny, "Jakabffy-napok", "Gellért Sándor" szavalóverseny és az "Érmindszenti zarándoklatok". /Bálint-Pataki Józsefnek, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének beszéde. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 31./"

"A Népszabadság aug. 27-i száma azt állította, hogy a Krónika erdélyi magyar közéleti napilapot az Orbán kormány távozása előtt forintban 60 millióval, dollárban pedig 30 ezerrel támogatta meg. A Krónika felelős szerkesztője, Bakk Miklós az Academia Catavencunak arról nyilatkozott, hogy a Krónikát marginalizálják, az RMDSZ pedig arrogánsan, paternalitsta módon viszonyul a sajtóhoz. Ezzel a véleményével különben csatlakozott az Erdélyi Napló főszerkesztőjének azon vádjához, hogy a szövetség nem osztja el átláthatóan a sajtó támogatására rendelkezésére álló összegeket, a kevésbé barátságos lapokat pedig egyáltalán nem segíti. Bakk Miklós cáfolta a Népszabadság állítását, hogy a Krónika "folyamatosan a FIDESZ-nek kampányolt.". /Csomafáy Ferenc: A felelős szerkesztő nem illetékes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./"

"Jelentős posztot sikerült megkapnia a Szatmár megyei RMDSZ-nek, illetve az általa javasolt szakembernek. dr. Scholtz Béla Istvánnak. Miután az előzetes versenyvizsgán is legjobban szerepelt, a megyei tanács támogatását is elnyerte ahhoz, hogy az eddig ideiglenesen vezető Costin Ioan helyett a megyei Mezőgazdasági Tanácsadási Központ igazgatója legyen. A nemrég létrehozott hivatal a mezőgazdaság korszerűsítését, ezen belül EU-s integrációjának felgyorsítását kell hogy segítse különböző oktatási és tanácsadási programokkal. /(Sike Lajos): Dr. Scholtz Béla István Szatmár megyei tanácsadó központ igazgatója! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./"

"Szept. 2-án megnyílt a folyó törvényhozási ciklus V. ülésszaka. Az RMDSZ szenátusi frakciója tisztújító első ülésén titkos szavazással újraválasztották Verestóy Attila szenátort a frakció elnökének, Szabó Károly Ferenc szenátort frakció elnökhelyettesnek, Kereskényi Sándor szenátort frakció titkárnak választotta meg. A Szenátus Állandó Irodájában az RMDSZ-t erre az ülésszakra megillető titkári tisztségbe a frakció Puskás Bálint Zoltán szenátort ajánlotta. A plénum a jelölést megszavazta. - Az RMDSZ Borbély László képviselőt jelölte a Képviselőház titkári tisztségébe. /RMDSZ Tájékoztató, szept. 2. - 2275. sz./"

"Szept. 1-jén Szatmárnémetiben, a Partiumi Magyar Napok (PMN) keretén bárki kérdéseket tehetett föl a jelen levő politikusoknak. Elsősorban az alacsony életszínvonal miatt záporoztak a kérdések. Szóba került az RMDSZ belső politikai törésvonalának témakörére is, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Polgári Szárny tagjaként kifejtette: megújulásra és szemléletváltásra van szükség az RMDSZ-ben. Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke erre reagálva elmondta, az RMDSZ-t megújítani és abban új szemléletet meghonosítani csakis a tagság által lehetséges. Szóba került a Markó-Tőkés vita, volt aki sérelmezte, hogy míg a PMN első napján tartott konferencián jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, addig Tőkés László tiszteletbeli elnök nem jelent meg a rendezvénysorozaton. /Túrós Lóránd: Politikai talk-show a Partiumi Magyar Napokon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./"

"Szép hagyománya Végvár község magyarságának az évről évre ismétlődő falunap. Az Aradi Magyar Színház társulatának tagjai megzenésített verseket adtak elő gitárkísérettel a végvári református templomban. Toró T. Tibor parlamenti képviselő áttekintette a magyarság helyzetét a 2002. évi népszámlálás adatainak tükrében. Mint megállapította, csökkent a magyarság lélekszáma, Végvár is mintegy hetven magyarral fogyatkozott. Hangsúlyozta: a megfogyatkozás nem ad okot semmiféle pesszimista közgondolkozásra. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke kiemelte az örvendetes tényt, hogy Végváron egyre több szülő íratja magyar tagozatra a gyermekét, évről évre erősödik a magyar oktatás a községben. Végvár példaképe a bánsági magyarságnak. A falunapon a főzőverseny és a tűzoltók vetélkedője is sikeres volt. /Sipos János: Főzőverseny és tűzoltó-vetélkedő. Végvár hagyományos ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./"

"A parlament két háza szept. 2-án megkezdte az idei év második törvényhozási ülésszakát. Nicolae Vacaroiu, a szenátus házelnöke hangsúlyozta: az őszi ülésszakon prioritást élvez két jogszabály, amelyet a kormány kért a NATO-csatlakozás perspektívájában: a tisztségviselők vagyoni átvilágítása és a politikai pártok törvénye. Az RMDSZ parlamenti csoportja Borbély László képviselőt jelölte a Képviselőház titkári tisztségére, a jelölést megszavazták. /Megkezdte őszi ülésszakát a parlament. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Az RMDSZ képviselői csak jövőre, februárban választanak új frakcióvezetést. Jelenleg az elnöki tisztséget Kelemen Atilla tölti be, alelnökei Márton Árpád és Varga Attila, titkára Pataki Júlia. A felsőház egyik titkári helye az RMDSZ-t illeti, ezt továbbra is Puskás Bálint tölti be. A szakbizottságokban az RMDSZ egy kivételével megtartotta elnöki, alelnöki, illetve titkári helyeit. A kivétel az emberjogi bizottság, ahol az őszi ülésszakon Frunda György szenátor nem az elnöki, hanem az alelnöki tisztséget tölti be. Borbély László megtarthatta beosztását az állandó bizottságban. A szakbizottságok élén sem történt változás, az RMDSZ továbbra is egy elnöki, két alelnöki és négy titkári beosztást tudhat magáénak. /Simon Judit: Maradtak a frakcióvezetők. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./"

"Bukarestben tartotta az Európai Néppárt elnöksége a VI. párbeszédet az ökumenikus patriarchátussal. Fő gondolat a tavaly szeptemberi amerikai terrortámadás gazdasági, politikai, szociális következményeinek a megtárgyalása volt. A háromnapos tanácskozáson részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök, illetve Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke külön megbeszélést folytatott Wim van Welzennel, az Európai Néppárt (EPP) alelnökével, illetve Horst Langessel, a Robert Schuman Alapítvány elnökével. Markó Béla kijelentette, fontosnak tekinti az együttműködést az Európai Néppárttal. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom az európai fórumok támogatását kérte olyan célkitűzések számára, mint az állami magyar egyetem létrehozása. Az EPP felkérte az RMDSZ-t és az RMKDM-et, hogy támogassák a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártot. Az RMDSZ képviselői kijelentették, hogy ez tőlük függ, mert részükről történt az elhidegülés az utóbbi időben, és szeretnék, ha jobban megértenék az RMDSZ szerepét. /Mózes Edith: Szorosabb együttműködés várható az RMDSZ és az EPP között. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./"

"Idén nyáron második alkalommal rendezték meg augusztus 14-18-a között Kismaroson az Összmagyar Ifjúsági Találkozót, melyre a tavalyi másfél százzal szemben mintegy másfél ezren zarándokoltak el a Kárpát-medence magyarok lakta vidékeiről. Az esemény szervezője az a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) volt, mely tagszervezeteivel behálózza az egész Kárpát-medencét a Székelyföldtől a Délvidékig, Budapesttől a Felvidékig. A HVIM a határon túli fiataloknak ingyen biztosította a szállást és az étkezést a Magyar Szigeten. Beregszászi Olga fél évszázad betiltott, megzenésített verseit énekelte meg, Dévai Nagy Kamilla és tanítványai legutóbbi albumuk zenei anyagát adták elő. Cseresznyés Pál, a marosvásárhelyi pogrom áldozata meghurcoltatásáról szólt megrázó erejű beszámolójában. Felvidéket Popély Gyula történész képviselte, aki a szlovákok magyarellenességét és történelemhamisításait ecsetelte. Szakács Gábor és Zsuzsa a Magyar Rovásírók képviseletében érkeztek. A tábor vendége volt Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke és munkatársa, Kotis Mihály. Duma előadásában vázolta a csángók történetét. Andrási Attila színházi rendező a Délvidéki Magyar Közösség részéről hangsúlyozta, hogy a második világháború előtt az ún. Vajdaságban még többségben volt a magyar elem. Az ötnapos rendezvény legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseménye a Sajtóklub volt, Bencsik András (Demokrata), Bayer Zsolt (Magyar Nemzet), Haeffler András és Molnár Balázs (Vasárnapi Újság) részvételével. Az ún. határon túli sajtóklubon Erdélyből György Attila és Borbély Zsolt Attila volt jelen. Sok táborozó fiatal sietett segíteni az árvíz veszélyeztette Kismarosnak, töltötték a homokzsákokat. Kereskényi Sándor Szatmár megyei RMDSZ-szenátor a partiumi magyarság helyzetét és jövőjét taglalta, Raffay Ernő történész pedig a trianoni diktátumról értekezett. /Fábián Tibor: Magyar Sziget, 2002. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./"

"Szatmár megyei szervezet létrehozásán fáradozik a magyarországi, Csongrád megyei székhelyű szervezet, a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM). Toroczkay László elnök, Maurer Oszkár tiszteletbeli elnök és Strál Zoltán alelnök szeptember derekán érkeznek a megyeszékhelyre. Az ifjúsági mozgalom tagjait korábban, egy Kismaroson szervezett táborban, már megismerhették a szatmárnémetiek, a Magyar Sziget elnevezésű rendezvényen erdélyi közéleti személyiségek is részt vettek, Szatmár megyét ott Kereskényi Sándor képviselte. Az RMDSZ-szenátor történészként tartott beszédet, a hallgatósággal a partiumi magyarság kettős szerepvállalásának kérdéskörét osztotta meg. A mozgalommal ismerkedett a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés is, a MIK Kereskényi Gábort és Polner Zoltánt delegálta az eseményre. /Szatmárnémetibe jönnek a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./"

"A nagykárolyi és környékbeli magyarságnak 1989 után lehetett csak ismét saját lapja, helyi értelmiségiek és az RMDSZ összefogásából. A Nagykároly és Vidéke című hetilap az évek során ismert, megbecsült intézményévé vált az itteni magyarságnak, a szerkesztők évente kiadták a hasonnevű évkönyvet is. A lapgazda, vagyis az RMDSZ fokozatos pártosodásával a Nagykároly és Vidéke is egyre vonalasabbá vált, Silimon Várday Zoltán főszerkesztő tavalyi váratlan halála is tetézte a gondokat. Az új nagykárolyi hetilap, az Impressum első száma augusztus 21-ei dátummal jött ki egy debreceni nyomdából. A 16 oldalas "független regionális közéleti hetilapot" polgári irányultságúnak szánják a szerkesztők, élükön Végh Balázs Béla főiskolai tanárral, íróval, kisebbségkutatóval. A lapot és azonos nevű, egyelőre kisebb terjedelmű román nyelvű társát a nagykárolyi NC Impressum Kft. adja ki.- Az új lap indulása mellett viszont nem jó hír a Szilágysági Vidéki Napló megjelenése szüneteltetése. Remélhetően a zilahi polgári hetilap kiadójának minél sikerül áthidalnia a nyomtatási gondokat. /Partiumi sajtóvilág. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./"

"Az RMDSZ vezetői szept. 2-án konzultációkat folytattak a Szociáldemokrata Párt (SZDP) képviselőivel. A találkozó napirendjén az idei évre kötött parlamenti együttműködési megállapodás teljesítésének áttekintése és az alkotmány módosításával kapcsolatos álláspontok megtárgyalása szerepelt. A megbeszélést követően Markó Béla szövetségi elnök elmondta: továbbra is véleménykülönbség van az RMDSZ és a kormánypárt között az alkotmánymódosítás kérdésében, de ezt a problémát a két szervezet parlamenti együttműködésétől külön kezelik. Markó Béla hangsúlyozta: az RMDSZ rendkívül fontosnak tartja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény mihamarabbi alkalmazását. Ennek érdekében megteszi javaslatait a végrehajtási utasításokra. Számos konkrét javaslatot tartalmaz az az oktatási csomag, amelyet az RMDSZ képviselői hamarosan az oktatási miniszterrel vitatnak majd meg. Toró T. Tibor szerint az RMDSZ-nek az alkotmánymódosítás során érintenie kell azokat a kulcsfontosságú kérdéseket, amelyek a programjában benne vannak. A kulturális autonómiához való jogot egyetlen jelenlegi RMDSZ-vezető sem képviselte a tárgyalásokon. Vannak olyan kérdések, amelyeket most lehetne napirendre tűzetni. Viorel Hrebeniuc, a kormánypárt alelnöke közölte, az SZDP nem módosította álláspontját az alkotmánymódosítás mikéntjét illetően, és ragaszkodik ahhoz, hogy az alaptörvény csak olyan előírásokat tartalmazzon, amelyeket a lakosság legalább 50 százalékos arányban támogat. /Nincs konszenzus az alkotmánymódosításról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"Kolozs megyében 54 település bejáratánál már kétnyelvű helységnévtábla áll. További tíz helységbe megérkezett ugyan a magyar nyelvű tábla, de helyesírási vagy egyéb hibák miatt visszaküldték őket - tájékoztatott Bitay Levente, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető alelnöke. A magyarság részaránya 84 településen haladja meg a húsz százalékot, a törvény értelmében tehát ennyi kétnyelvű táblát kellene kitenni. A Szamosújvár keretében lévő Kérőn azzal érvelnek, hogy Kérő a városhoz tartozik, és nincs szükség külön helységnévtáblára. Az Apahidához tartozó Bodrog román és magyar elnevezése megegyezik, a határozat értelmében itt kétszer kellene leírni ugyanazt a nevet - ez az ellenzők szerint nevetséges lenne. Bonchidán nem tették ki a táblát, itt várják a népszámlálás eredményét, abban reménykedve, hogy a magyarság részaránya nem fogja elérni a húsz százalékot (a 92-es adatok szerint 22,3 százalék volt). /Balázsi-Pál Előd: Kitették a kétnyelvű táblát a helységek zömében. Tíz helységben még vannak gondok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"Kolozsváron az RMDSZ külmonostori szervezetének elnöke, Barta Judit beszámolt arról, hogy a kül- és belmonostori kerület, továbbá a Hajnal negyed szerencsés helyzetben van a többi körzethez viszonyítva, hiszen van székházuk, a Pro Iuventute Egyesület épülete. A külmonostori RMDSZ tagsága mintegy 2000 főből áll, voltak többen is, de az emberek idővel lemorzsolódtak, elköltöztek. Évente tartanak tisztújító közgyűlést, amelynek keretében megválasztjuk az új elnökséget és a választmányt. A Pro Iuventute Egyesület a székház érdekében jött létre, és a pályázatokból fedezik a költségeket. Amikor megvették a Mócok útja 75. szám alatti házat, az nagyon rossz állapotban volt. Azóta rendbehozatták. Már egy kis magyar házként működnek. Évente a város magyar középiskolás tanulói között kiosztják a Pro Iuventute díjat. Kiállításokat szerveznek magyar művészek munkáiból. Kuckó játékházat működtetnek, ahol minden szombaton a gyerekekkel foglalkoznak, énekre, rajzra, táncra taníttatják őket. Kismamaklub is működik, továbbá zenés-táncos összejöveteleket tartanak. Előadásokat, fórumokat szerveznek. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (X.). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"Pankotán helyiséggondokkal küszködik a magyar nyelvű oktatás: az óvodai csoport egy magánházban működik, amelynek a tulajdonosa idős, beteg, a rokonság bármikor eladhatja az ingatlant, és utcára kerülhet a magyar óvoda. A magyar nyelvű, összevont elemi egy 5 négyzetméteres tanterembe zsúfolódva működik, mindkét oktatási forma számára létfontosságú lenne egy biztonságosabb helyre költözni. Ilyen helynek tűnt a református templom épületében lévő egykori iskola két terme, amelyeket jelenleg egy testépítő klub havi 25 euróért bérel, ám szeptember 14-én lejár a bérleti szerződés. Király András megyei RMDSZ-elnök, valamint Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő ígéretet tettek: a pankotai magyar óvoda, illetve elemi számára egy évre előre kifizetik az eddig alkalmazott bérleti díjat. Kondor Endre református lelkipásztor erőfeszítése ellenére a presbitérium 5:2 arányban a testépítő klubnak szavazott bizalmat. A helybeli ortodox pap felajánlotta két terem használati jogát. Úgy tűnik, Pankotán az ortodox pap jobban szívén viseli a magyar nyelvű oktatás sorsát, mint a református presbiterek. /(Balta): Pankotán a magyar nyelvű oktatás ellen szavaztak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./"

"A Népszabadság aug. 27-i számában, a "Tőkés tőkéje" című cikkben a következő mondat jelent meg: "Az összegből a Krónika 60 millió forintot, az RMDSZ belső ellenzékének számító Reform Tömörülés egyik vezetőjének magáncége (Erdélyi Magyar Könyvklub) pedig 20 millió forintot kapott". A fenti mondat második részében több téves állítás van. A valóság a következő: az Erdélyi Magyar Könyvklub többségi tulajdonosai magyar cégek (a Magyar Könyvklub Rt. 74%-os, a Pénzkontó Kft. 16%-os tulajdonrésszel). A fennmaradó 10%-os tulajdonrész Bencze Tiboré, aki az Erdélyi Magyar Könyvklub ügyvezetője. Tehát az Erdélyi Magyar Könyvklub nem a Reform Tömörülés egyik vezetőjének magáncége. (Mellékesen pedig Bencze Tibor nem "egyik vezetője" a Reform Tömörülésnek.) Révai Gábor, a Magyar Könyvklub vezérigazgatója kijelentette, hogy az Erdélyi Magyar Könyvklub soha, senkitől, semmilyen támogatást nem kapott. /Révai Gábor vezérigazgató: A Magyar Könyvklub vezérigazgatója pontosít. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 4./"

"Báró Bánffy Elek és neje, Györfi Mária grófnő emléktábláját leplezték le Szilágybagoson szeptember elsején, az első ízben megrendezett falunapokon. A Bagosi Bánffy Napok elnevezésű rendezvényt a helyi RMDSZ szervezet, a polgármesteri hivatal, a református és a baptista egyházak, valamint az RMDSZ tanácsosai szervezték meg kétnapos műsorral. A mintegy 800 éve létező Szilágybagos településnek alig 1200 lelket számoló magyarsága van, ugyancsak a fogyó népességű községekhez tartozik. Tavaly Lőrincz Lehel szobrászművész alkotásával monumentális emlékoszlopot emeltek a két világháború áldozatainak. A népes Bánffy-család története szorosan kapcsolódik a tájegységhez, többen viselték e családnevet, származtak belőlük erdélyi fejedelmek, püspökök, főispánok, kormányzók, történetírók, képviselők. A család történetét Simon György Bagoson tanító magyarszakos tanár írta meg és ismertette, különösen Bánffy Elek életét, aki 1867-ben iskolát építtetett, óvoda létesítését kezdeményezte. Leleplezték a templomfalra elhelyezett emléktáblát: "Örök hálával a szilágybagosi lakosok részéről báró Bánffy Elek és neje Györfi Mária grófnő emlékére, akik támogatták őseinket a templom építésében. 2002. szeptember 1." Párszáz tárgyi néprajzi darabból a falu múltbeli életére utaló kiállítást nyitottak meg. /Fejér László: Bagosi Bánffy Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ "

"Szept. 4-től az RMDSZ javaslatai is szerepelnek az Alkotmányozó Bizottság elé kerülő indítványok listáján - nyilatkozta bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök. Sikerült pontot tenni egy olyan vita végére, amely tulajdonképpen nem is a szövetség javaslatairól folyt, hanem arról, hogy ezeket megtárgyalják-e egyáltalán. Jelenleg három módosító csomagon dolgozik az alkotmányozó testület. Az elsőben azok a kérdések szerepelnek, amelyekkel a többség egyetért. A másodikban találhatók azok a tételek, amelyekről a pártok szintjén még vita folyik. A harmadik csomag tartalmazza az RMDSZ javaslatait. Ebben szerepel a vitatott egyes számú cikkely is, bár a szövetség nem számít arra, hogy ennek módosítását sikerül elérni. Markó Béla leszögezte: ha az új alaptörvény nem tartalmazza a nemzeti kisebbségek sajátos jogainak szavatolását, az RMDSZ honatyái a módosítás ellen voksolnak. /Szőcs Levente: Pont került a vita végére. Áttörés az alkotmánymódosítás ügyében. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./"