"Marosvásárhelyen a Petőfi-szobornál júl. 28-án az RMDSZ megyei és városi szervezete, valamint az EMKE rendezett bensőséges műsort. Gál Éva, az RMDSZ megyei szervezetének alelnöke üdvözölte a kisszámú egybegyűltet, majd Fodor Imre alpolgármester mondott ünnepi beszédet. Fogyatkozunk, s ezt csak gazdasági fellendüléssel és oktatással lehet megfékezni, erre kell felkészülnünk saját iskolarendszerünk kiépítésével is - hangoztatta az alpolgármester. Ezután jött a koszorúzás. /-vagy-: Emlékezés Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 29./"

"Júl. 28-án Szatmárnémetiben a Németi református templom fennállásának 200. évfordulója alkalmából szervezetek emlékünnepélyt. Az ünnepi istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. A püspök a gyökerekhez való ragaszkodásra intett, abban a korban, amikor sokan megint gúnyaként vetik le a szülőföldet. Az egyházak világraszóló gondja a gyökerét vesztett száz-és százezrek, milliók sorsa, akik nyakukba veszik a világot. A népszámlálással kapcsolatban megállapította, hogy az erdélyi magyar társadalom megroppant, a statisztikák mögött áll az öregedés, a munkanélküliség, az iskolahálózat visszaesése áll. Megmaradási köröket kell létrehozni és mindenkit mozgósítani. - Egyetlen esélyünk a fennmaradásra, hogy kollégiumot és templomot építsünk, gyermekeket vállaljunk - zárta igehirdetését a püspök. Ilyés Gyula megyei RMDSZ-elnök szerint a mai társadalomban erkölcsi megmaradást csakis a történelmi egyházak adhatnak. Kovács Béla, a Partium Keresztény Egyetem rektora az egyetemen üresen maradt helyeket ajánlotta a fiatalok figyelmébe. /Elek Anikó: A Németi Templom fennállásának 200. évfordulóját ünnepelte a gyülekezet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 29./"

"Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével készített interjút a Népújság főszerkesztője, Makkai János. Markó leszögezte: "azok, akik az RMDSZ mostani politikáját valamiért ellenzik, azok kínlódnak. Azzal kísérleteznek, hogy ezt az ellenkezésüket valamiféle elméleti skatulyákba gyömöszöljék." Markó most sem tudja, miért is állnak szemben az RMDSZ mostani vezetésével. Az RMDSZ nincs válságban, hanem nagyon jó pozíciója van a romániai belpolitikai életben. Nem árt, ha bírálják az RMDSZ-t, mondta nagylelkűen. Arra a kérdésre, hogy miért nem ment Tusnádra, el a szabadegyetemre, Markó válasza: írásos meghívót kapott, de arról semmit, hogy miről, kikkel vitáznak. Markó úgy látta, hogy a tusnádi rendezvény teljesen egyoldalúra sikeredett. A főszerkesztő "pártatlanul" megállapította, a tusnádi szabadegyetem kísértetiesen hasonlítani kezdett a Fidesz-fazonra. Markó: "Én ezt majmolásnak tartom. Az elmúlt négy évben sem voltam hajlandó átvenni sem a Fidesz- retorikát..." "...ugyanúgy nem fogom elfogadni a Magyar Szocialista Párttól, az SZDSZ-től, ha lesz egy sajátos retorikájuk, fogalomhasználatuk." A főszerkesztő idézte az egyik írót, aki a minap lezajlott MÁÉRT- értekezletből mindössze annyit vett észre, hogy Tőkés László nem volt ott. Markó válasza: "Azt gondolom, a Magyar Állandó Értekezleten a napi politikában dolgozó kollégáknak kell részt venni, és nem azoknak, akik már minden pillanatban kívül látszanak lenni akkor is, ha az RMDSZ-en belül vannak." "... amikor korábban Tőkés László részt vett az értekezleteken, bár az asztalon előtte is az állt a kartonlapon, hogy RMDSZ, minden alkalommal csúnyán ostorozta, leszidta az RMDSZ-t." Markó bátran kiállt Medgyessy mellett: "A magyar miniszterelnök megszólalása gyakorlatiasságáért figyelemre méltó. Nem szédült bele a nagyon tetszetős szimbolikus szférába, a státustörvényről annyit mondott, amennyit a mai helyzetben kellett. Ez azért biztató." Tőkés László önrevíziót sürget. Markó szerint ez "a püspök úrra is érvényes. Én még nem hallottam olyan megszólalását, amely arról szól, hogy hát Temesvártól Nagyváradig és Nagyváradtól Budapestig, ezen az úton, mit tett jól és mit rosszul. Nem hallottam olyan megszólalását, hogy ő vajon tévedett-e az elmúlt tizenkét esztendőben akkor, amikor embereket meg akart semmisíteni akár "Neptun" kapcsán, akár más viták kapcsán, s ebben a fizikai megsemmisítésen kívül minden mást el lehetett képzelni. Ő sűrűn beszél arról, hogy félre akarják állítani, de arról nem, hogy ő maga hány embert akart félreállítani." Markó szerint az "autonómia és annak különböző formái közös célt jelentenek mindnyájunk számára. Más kérdés, hogy ki milyen konkrét formában látta ezt megvalósíthatónak." /Makkai János: Nem sürgős alkotmányt módosítani. Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./"

"A Bálványosi Nyári Szabadegyetem rendezvényein az első években rendszeresen jelentek meg akkori kormánypárti magyar politikusok, akár a polgári Antall-kormány, Boross-kormány, akár a Horn Gyula vezette szocialista-szabaddemokrata kormány volt hatalmon. Kormánypárti román politikusok is megjelentek, de ritkábban és kisebb számban, mint magyar kollégáik. S ez a megállapítás vonatkozik az RMDSZ vezető tisztségviselőire is. Az Orbán-kormány éveiben a román kormány miniszterei közül többen megjelentek az immár Tusnádfürdőre költözött táborban, előadást tartani, részt venni a vitákon. Így valóban elérte célját a szabadegyetem: leülhetnek egymással beszélgetni magyar és román politikusok, eladdig tabunak számító témákat boncolgatni, javítani a nem mindig enyhe román-magyar viszonyt. Később, mintegy ellen-bálványosként jelent meg a marosfői tábor, ahol szintén a térség égető gondjai kerülnek terítékre, román szemszögből. Idén az RMDSZ-hez közel álló ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) egy héttel a bálványosi tábor előtt szintén tábort szervezett. Meghívottak az RMDSZ csúcsvezetői mellett román politikai vezetők, kormányzati tisztségviselők, valamint magyarországi baloldali politikusok voltak. Ilyen körülmények között nem lehet párbeszédet folytatni: a magyar társadalom kétpólusúvá válása az erdélyi magyar társadalomba is begyűrűzött. A polgári értékek hívei Bálványoson, a baloldali eszmék követői Nyárádszentmártonban, a románok Marosfőn beszélgetnek. /Sarány István: Polarizált táborok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 30./"

"A Nyárádszentmártonban tartott MIÉRT-táborban az RMDSZ elnöki hivatalából származó tájékoztatás szerint "az európai integráció és a kisebbségpolitika kérdéseiről tartottak vitafórumot vezető magyar és román politikusok". A híradások semmiféle vitáról nem szóltak, ugyanis a táborban teljes volt a baloldali összhang mind román-magyar, mind magyar-magyar, mind generációs viszonylatban, állapította meg az Erdélyi Napló. A felszólaló Markó Béla RMDSZ-elnök szerint egyes eszközök programadó jelentőségűekké válhatnak. Példaként említette, hogy a kormányon lévő SZDP és az RMDSZ parlamenti együttműködése modellként szolgálhat arra, miként lehet a többségi demokráciát "megállapodásos demokráciává" változtatni. Markó hangsúlyozta Nyárádszentmártonban, hogy a romániai magyarság olyan önálló közösséget kíván formálni magából, amely részese a román társadalomnak, ugyanakkor szervesen kapcsolódik a magyar nemzethez. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke egyaránt arra helyezték a MIÉRT-táborban a hangsúlyt, hogy alapvetően a folyamatosság elve érvényesült az elmúlt 12 évben a határon túli magyarokkal kapcsolatos magyar politikában. Szabó az előző négy évhez képest elsősorban a szomszédságpolitikában tart szükségesnek változásokat. Itt kell helyreállítani a megbillent egyensúlyt. Ebből a körmönfont megfogalmazásból kihámozható, hogy az egyensúlyt a polgári kormány billentette fel - nyilván Magyarország kárára - a kedvezménytörvény megalkotásával, amely viszont a szocialista kormány szerint is fontos eredmény volt. Tehát az egyensúly helyrehozása az illető törvény visszavonásával lenne elérhető, akármennyire is fontos eredménynek mondják. Magyarország javát egy olyan egyensúly szolgálná a szomszédságpolitika terén - Szabó szavaiból következtetve -, amely nem adna okot a szomszédos államok berzenkedésére, ám mivel a szomszédok a területükön élő magyarok iránti budapesti érdeklődést és gondoskodást veszik leginkább rossznéven, ergo ezt kell visszafejleszteni, megszüntetni, csökkenteni. /D. L.: Egy- és kétértelműségek Nyárádszentmárton kapcsán. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 30./"

"A Román Humanista Párt (RHP) közleményében kérte az RMDSZ-t, foglaljon állást Szilágyi Zsolt képviselő Románia regionalizációjáról tett kijelentéseivel kapcsolatban. "Markó Béla elnök úrnak meg kell értenie, hogy az RMDSZ parlamenti képviselői nem a saját nevükben beszélnek, így a romániai közvélemény a szövetség álláspontjaként fogta fel Szilágyi képviselő kijelentéseit" - áll az RHP közleményében. A Humanista Párt ismételten javasolta, hogy a magyar többségű megyékben a román kisebbségi lakosság képviselőkkel rendelkezzen. "Erdély autonómiája olyan téma, amely nem képezheti vita tárgyát egy olyan független és demokratikus egységállamban, mint Románia" - zárul az RHP közleménye. /Az RMDSZ foglaljon állást! Tiltakozás Szilágyi Zsolt kijelentései ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./ "

"Az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetemen már az első napon olyan hangot ütöttek meg, ami után nem látszott esély a kiegyensúlyozott vitára - jelentette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a Romániai Magyar Szó júl. 30-i számában megjelent interjújában. Markó hangsúlyozta, fontosnak tartotta és tartja, hogy az RMDSZ-en belül működő csoportosulások véleményét ne csak meghallgassa, hanem arra oda is figyeljen és az övétől eltérő véleményekre mindenképpen reagáljon. Annak kapcsán, hogy a szabadegyetemen Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere felvetette, a következő választásokon az Erdélyi Polgári Egyesület indulhatna az RMDSZ ellenében, Markó leszögezte: "mindent elpuskáznánk, ha engednénk az egyéni gőgnek, hiúságnak, érvényesülési szándékoknak". Markó veszedelmesnek tartja azokat a próbálkozásokat, amelyek a magyarországi politikai szembenállásokat igyekeznek Erdélybe átvinni. Markó az Erdélyben alakuló polgári körökről úgy vélekedett, hogy sokféle civil kezdeményezés létezik, ezek sorába a polgári körök is beleférnek. - Azt viszont veszélyes próbálkozásnak tartom, ha ezeket megpróbáljuk a politikai életben szerephez juttatni - tette hozzá. /Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Markó Béla véleménye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./"

"Az RMDSZ Arad megyei szervezetének anyanyelvű oktatási munkaterve szerint a helyi RMDSZ-tisztségviselők közösen az iskolák és tagozatok képviselőivel, az egyházak és a civil szervezetek segítségével készítsenek el 4 éves időszakra kiterjedő felmérést a várható iskoláskorú gyermeklétszámról és a pedagógusállományról, illetve a beálló változásokról. Ehhez minden iskolának kérdőívet juttatnak el, amelyet legkésőbb október 1-jéig kitöltve visszavárnak. Szükséges, hogy minden településen, iskolában alakítsák meg a Pedagógus Szövetség mellett működő szülői munkaközösségeket. Szükség van arra, hogy a meglévő tankerületeken belül működjön egy-egy óvoda, amelynek végzősei az illető tankerület iskolájának tanulói lesznek. Így a 20-as óvoda a Csiky Gergely Iskolacsoport számára biztosítja a szükséges tanulólétszámot, a 16-os az Aurel Vlaicu (21-es) Iskola számára, a 18-as, a 12-es (mikelakai) iskola számára, a 11-es a Mosóczy-telepi 13-as iskola számára, míg a 7-es gáji óvoda a 10-es iskola számára. Problematikus a Mosóczy-telepi iskola magyar tagozatának fenntartása, hiszen az összevont I-IV. osztályba mindössze 14 tanuló iratkozott be, a felső tagozaton pedig csak a VI. és VII. osztály működik, minimális taglétszámmal. Az a cél, hogy a megyében az összes magyar nyelven tanuló általános iskolás diák tanulmányait a Csiky Gergely Iskolacsoportban folytassa. A megyében jelenleg 10 iskolában működik I-VIII. osztály és 13-ban I-IV. osztály. A szórványoktatás helyzete: aA 2001-2002-es tanévben 5 helységben 85 tanuló vett részt intézményes fakultatív magyar oktatásban, és 3 helységben (Lippa, Borossebes, Csermő) vasárnapi iskola szintjén. Oktatási munkaterv. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./ Nagy Gizella oktatási alelnök /a munkatervet kidolgozó csoport egyik tagja/ közölte, megvitatták a tervet. Az egyik ellenvetés szerint túl rövid a négyéves időszakra szóló tervezés. Az oktatási munkatervhez ötletekkel, elképzelésekkel bárki hozzájárulhat. /Balta János: Beszélgessünk a munkatervről! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./"

"Júl. 30-án Kolozsváron a rendőrség rajtaütésszerű ellenőrzést tartott a polgármesteri hivatalban azt követően, hogy a sajtóban megjelent: Gheorghe Funar továbbra sem hajlandó eltávolítani Ion Antonescu marsall egészalakos szobrának makettjét az üvegteremből. A rendőrök lefényképezték az üvegteremben lévő Antonescu-maketteket és jegyzőkönyvet készítettek, amit Gheorghe Turc, az intézmény képviselője nem volt hajlandó aláírni. Gheorghe Funar polgármester úgy nyilatkozott, a maketteket nem távolították el az üvegteremből úgy, ahogy az egyes újságokban megjelent. Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátor kijelentette: Funar súlyos törvénysértést követ el. A tanácsosok rendszerint itt üléseznek, az ülés pedig nyilvános, így ezen bárki részt vehet. /K. O.: Vizsgálat Antonescu-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ "

"Megtörtént Nagyváradon Orsolya rend ingatlanainak hivatalos átadása. A város és a rend közti protokollumban leszögezik: legkevesebb 10 évig az épületben működhet az Ady Endre középiskola. A tulajdonos kötelezte magát, hogy a várostól az iskoláért kapott 99 millió lejes bérleti díjból, megkezdi az épület állagmegőrző munkálatait és a zárda teljes felújítását. A tárgyalásokon az egyház részéről Tempfli József római katolikus megyéspüspök, a város részéről Bíró Rozália alpolgármester, a megyei RMDSZ-szervezettől pedig Lakatos Péter elnök és Kiss Sándor nyújtott hathatós segítséget. /(Balla Tünde): Megszületett és aláírták az átadási protokollumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./ "

"Júl. 30-án kezdődött el az I. Torockói Diáktábor, amelynek címe Kisebbségi jogok és kisebbségvédelem a 21. században. A kolozsvári Politeia Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület szervezésében és az MTA Kisebbségkutató Intézet támogatása révén megrendezett táboba politológus és újságíró szakos hallgatókat hívtak. Bodó Barna egyetemi oktató, a Politeia elnöke tart előadást a Kisebbségvédelem és az egyetemi oktatás címmel, majd Salat Levente, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi Karának oktatója a kisebbségi jogok liberális elméletével foglalkozik. Bakk Miklós, a BBTE Politikatudományi Karának oktatója az RMDSZ autonómiakoncepciójáról fog beszélni, a meghívott előadók között van Toró T. Tibor és Varga Attila képviselő. A következő napokban szó lesz az EU-integrációról és kisebbségi jogokról, a kisebbségvédelemről. Székely István, a lap főszerkesztője bemutatja a Magyar Kisebbség folyóiratot. A szórvány kérdéskörről Vetési László, az Erdélyi Szórványtanács tagja fog beszélni. A Kisebbségkutatás című lappal ismerkedhetnek meg a diákok. /B. T.: I. Torockói Diáktábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ "

"A Kolozs megyei RMDSZ náci módszerek alkalmazásával vádolja Gheorghe Funart, mivel a városháza ellenőrző osztálya az RMDSZ-t büntette meg Kolozsvár helységnévtábláinak megrongálásáért. A polgármesteri hivatal közleménye szerint a 4,8, illetve 14,8 millió lejre rúgó büntetést Funar parancsára rótták ki az RMDSZ-re. A városháza közleménye szerint a Torda felőli bejáratnál lévő helységnévtáblát lefirkálták, a talapzatra festett trikolórt pedig bemázolták. "Ennek következtében az 1998. szept. 17-én elfogadott 311-es számú tanácsi határozat értelmében a polgármesteri hivatal kihágást megállapító jegyzőkönyvet állított össze, amelyben helységnévtábla törvénytelen feliratozása miatt 4,8 millió lejre büntette az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét" - áll a sajtóközleményben. Ugyanakkor a Dés és Nagyvárad felőli bejáratnál elhelyezett helységnévtáblákra felírták: Kolozsvár. Mi több, a tettesek a Dés felőli bejáratnál található tábla talapzatán levő trikolórra egy akasztott embert rajzoltak. A közlemény szerint a polgármester parancsára az ellenőrző testület felügyelői 14,4 milliós büntetést szabtak ki az RMDSZ-re. A polgármester románellenes cselekedetnek tekinti a tábla lefirkálását és az akasztott ember rajzát. Bitay Levente, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke újságíróktól értesült a büntetésről, mivel az érdekvédelmi szervezethez még semmilyen hivatalos irat nem érkezett. A polgármesternek inkább a városi tanács által megszavazott háromnyelvű táblák elhelyezéséről kellene gondoskodnia, nem pedig az RMDSZ megbüntetéséről. /Kiss Olivér: A polgármester megbüntette a helyi RMDSZ-t. Helységnévtáblák bemázolásával vádolja a magyarokat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./"

"Érvénybe lépett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény: Románia Hivatalos Közlönyének július 31-i, 561. száma közölte az 501/2002-es törvényt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályzó 94/2000-es Sürgősségi Kormányrendeletet elfogadására vonatkozóan. A törvény életbelépését követő 30 napon belül, kormányhatározat által létrejön a Különleges Visszaszolgáltatási Bizottság, ugyanakkor 60 napon belül a kormány közli a jogszabály egységes alkalmazását biztosító végrehajtási utasítást. /Érvénybe lépett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló 501/2002-es törvény. = RMDSZ Tájékoztató, aug. 2. - 2258. sz./"

"Bár az RMDSZ-PSD protokollum szerint július 31-ig létre kellett volna hozni az erdélyi magyar közösség problémáival is foglalkozó Kisebbségkutató Intézetet, az intézmény szerkezeti felépítését, működési elvét meghatározó jogszabály sem született meg. Mintegy két évvel ezelőtt látott napvilágot az a kormányrendelet, amelynek alapján Kisebbségkutató Intézet jönne létre. A kormányrendelet 2001-ben - a parlamentben történt elfogadása után - törvényerőre emelkedett, majd a felek a 2002 januárjában aláírt RMDSZ- PSD protokollumba is belefoglalták. "A Kisebbségkutató Intézet szerkezeti felépítéséről, szakosztályairól egyetemi tanároknak, kutatóknak, szakembereknek kell dönteniük. A törvény csak annyit mond ki, hogy az intézménynek létre kell jönnie, kolozsvári székhellyel; struktúráját, működési elvét külön jogszabály határozná meg - nyilatkozta a Krónikának Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkár-helyettese. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a parlament őszi ülésszakán, az együttműködési egyezménybe foglalt más fontos kérdések mellett, ennek az intézménynek a működéséhez szükséges jogszabályt is elfogadják. /Salamon Márton László: Lejárt a terminus. Terv maradt a Kisebbségkutató Intézet. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./"

"A napilap a következő számokban megszólaltatja Kolozsvár körzeti RMDSZ-elnökeit. A Bulgária telepen Vargyasi László elnök szerint legnagyobb gondjuk az, hogy nincs székházuk. Ez általános probléma, mivel csak a két monostori szervezet és a pata-györgyfalvi rendelkezik saját székházzal. Egyelőre az Aradi utcai református templomban szokták megtartani a gyűléseiket. Hétszáz körül van a taglétszám. Inkább a gazdaság érdekli az ittenieket, a Hóstáton élőket. Nehéz összefogni a tagságot, mivel a tömbházlakók és a hóstátiak között nagy különbségek vannak. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a magyarság? Körzeti megmaradás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"

"Immár augusztusi hagyomány az Erdélyi Sokadalomnak elkeresztelt magyar néptánc és népzene fesztivál, népművészeti kirakodóvásár. Idén augusztus 2-3-án a Szamosújvár melletti Kérőfürdőn rendezik meg, az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, a Communitas Alapítvány, a budapesti Honvéd Együttes és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület támogatásával. Az erdélyi magyar gyermekek néptáncfesztiválon, népi játékokon, kézműves foglalkozásokon, vetélkedőkön, néptáncoktatáson, néptáncgálán tehetik próbára képességeiket. /Erdélyi Sokadalom. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"

"Aug. 2-án az RMDSZ elnökségével egyeztetettek a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetői, miután az utóbbi időben kérdésessé vált az új szakok finanszírozása. Tonk Sándor rektor elutasította a Ziua napilap erdélyi kiadásában a Sapientiával kapcsolatban megjelent vádakat. A magyar állam azoknak a körmére kellene, hogy nézzen, akik a magyar adófizetők pénzét a határon túliak támogatására költik - figyelmeztet tegnapi számának címlapján a Ziua országos napilap erdélyi kiadása. A lap szerint a Sapientia Alapítvány veszteséges ingatlanügyleteket bonyolít le a magyar állam kárára, és luxusszékhelyek vásárlására költi az évi kétmilliárd forintos támogatást. "A Sapientia Egyetemnek a titkosszolgálatokat megszégyenítő titoktartással sikerült fényűző székhelyeket vásárolnia, a magyar kormánytól kapott évi kétmilliárd forintból. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem egy évvel ezelőtt a hírhedt Kurkó János György üzletembertől a piaci érték háromszorosáért vásárolta meg az egyetem csíkszeredai székhelyévé átalakított Hargita Szállót. A Sapientia Alapítvány nemrég újabb székhelyet vásárolt a rektorátus és az adminisztráció számára, Kolozsváron; eközben a nagy költségekre való hivatkozással a román államtól is pénzt követel" - állotta a Ziua. Tonk Sándor rektor komolytalannak tartotta a napilapot, és tájékozatlannak a cikk szerzőit. A Sapientia kuratóriuma mindig csak akkor döntött valamely épület megvásárlásáról, amikor az ingatlanok jogi státusa tisztává vált. A csíkszeredai Hargita Szálló épületét a Bradul Részvénytársaság adta el a Hotel Hargita 2000 Részvénytársaságnak, amelynek részvényeit az üzlet megkötése előtt a Sapientia vásárolta meg. Az ingatlant azért kellett a Hargita Szálló megvásárlására alakult Hotel Hargita 2000-en keresztül megvásárolni, mert ha az alapítvány közvetlenül vásárol, nem igényelhette volna vissza az áfát. A Sapientia 1,95 millió dolláros vételáron jutott az ingatlanhoz; a HTMH igazságügyi értékbecslőkkel végeztette el az épület értékének a felbecsülését. Ők több mint 3 millió dollárban határozták meg az ingatlan értékét. A Sapientia-EMTE új szakjainak finanszírozása kapcsán kialakult vita volt a fő témája az aug. 2-i tanácskozásnak, amelyen az RMDSZ csúcsvezetése, illetve az egyetem vezetősége vett részt. Stratégiai kérdésekről egyeztettek, miután az utóbbi időben felmerült, hogy a HTMH nem vállalná az új szakok pénzbeli támogatását. "Reméljük, nem jutunk el oda, hogy ne indíthassunk be olyan szakokat, amelyekre már megtörtént a felvételi" - mondotta Tonk. /Salamon Márton László: "Alaptalan vádak". RMDSZ-EMTE egyeztetés a finanszírozásról. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./"

"A kormánypártiak gyakran még a látszat megőrzését sem tartják fontosnak. A PSD és az RMDSZ Szatmár megyei vezetői megállapodása egyetlen határidőhöz kötött pontot tartalmazott: tanévkezdésig a Hám János és az Élelmiszeripari Gimnázium helyet cserél. A költözést még el sem kezdték. A PSD fütyül az aláírt szerződésre, még a levelekre sem válaszol, a magyar nyelvű sajtót sem fogadja. /Lukács János: Megalázó csend. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./"

"Átmenetileg román vezető került a Kovászna megyei egészségügyi igazgatóság élére. Az egészségügyi miniszter szakmai okokra hivatkozva utasította vissza az RMDSZ által javasolt Kerekes Jenő kinevezését, azonban az RMDSZ-PSD egyezség értelmében a közeljövőben a szövetség újabb személyt ajánlhat a tisztségre. Szíjgyártó Ernő eddigi igazgatótól az RMDSZ megvonta politikai támogatását, és a PSD-RMDSZ közötti megállapodás értelmében június 28-i hatállyal az egészségügyi miniszter menesztette tisztségéből. A kórház élére az RMDSZ Bálinth István jelenlegi, ideiglenesen kinevezett igazgató jelölését támogatja. /Farkas Réka: Szakmai okok? Jelöltre van szüksége az RMDSZ-nek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./"

"Augusztus elsején Marosvásárhelyen az egykori városháza épületén végre elhelyezték a kétnyelvű intézményfeliratot, a prefektúra táblája továbbra is csak román nyelvű. Ez mutatja, hogy a kormánypárt valóban nem gondolja komolyan az RMDSZ-szel való tisztességes együttműködést. A kétnyelvű felirat nem kegy, hanem jog, méghozzá európai szintű. Virág György, a megyei tanács elnöke, a legutóbbi megyei tanácsülésen, (mint a helyhatósági törvény életbe lépte óta többször is) azt mondotta, hogy bár a törvény értelmében magyar nyelven is vezethetné a testület ülését, a román tanácsosokkal szembeni megértésből, ezúttal sem él ezzel a törvényes lehetőséggel. És ez ellen egyetlen magyar nemzetiségű tanácsosnak sem volt semmi kifogása. De a megértésnek is kell, hogy legyen határa! /Bögözi Attila: Magyar intézménytáblát a prefektúrának is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./"

"Szilágylompérton a helybeli református egyházközség és a megyei RMDSZ, valamint az általános iskola és a községben alakult Pro Sarmaság alapítvány szervezésében folynak az előkészületek, hogy Ady Endre születésének 125 évfordulója esztendejében emlékhelyet létesítsenek. A költő írta: "Az apám a belső Szilágyságból, Lompértből került ide, mikor édesanyámat, az egykori érmindszenti református papnak korán elárvult leányát, akit egy falusi kisbirtokos nagybácsi fogadott föl, feleségül vette." Felújítják a kőasztal helyét és gesztenyefáét, ahol a költő verseket írt, ugyanakkor a nagyszülők síremlékét avatják fel. Az ünnepség szeptember 8-án lesz. /Ady-emlékhelyet készítenek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./"

"Brassó megye lakossága az 1992-es számláláshoz viszonyítva 643.261 főről 588.366-ra esett, ebből a román nemzetiségűek száma 553062-ről 512595-re apadt, a magyaroké 63491-ről 51398-ra. Brassó város lakossága, 323.736 lakosról csökkent 283.901-re, közülük a románok száma 256.638 (287.506 volt 1992-ben), a magyaroké 23.381 (31.498 volt). Szakál András RMDSZ ügyvezető elnök szerint egyetlen településen sem esett a magyar lakosság aránya 20% alá, sőt léteznek olyan helységek, ahol nőtt a magyarság aránya, például Bodolán, így nem kell a már feltett helységnévtáblákat leszedni a népességcsökkenés okán. Továbbra sincsenek az intézményeken kétnyelvű feliratok, csupán négy településen (Apácán, Alsórákoson, Négyfaluban és Tatrangon) a húszból. Nedeczky László tanácsos iskolaigazgatói tisztségéről való lemondásával veszélybe sodorta a protokollumot. /(Tóásó Áron Zoltán): Magyarnyelv-oktatás az RMDSZ-nél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./"

"Aug. 3-án Kalotaszentkirályon a tudományos ülésszakot Kós Károly emlékének szentelték, az író-grafikus-építész halálának 25. évfordulója alkalmából. Kántor Lajos irodalomkritikus beszélt Kós Károlynak íróbarátaihoz fűződő viszonyáról. Szilágyi István író Kóshoz kapcsolódó személyes emlékeit osztotta meg hallgatóságával. Heim András képzőművész Kós Károly építészi, grafikusi munkásságáról beszélt. Az előadások között népviseletbe öltöztetett ifjú művészek népdalokkal szórakoztatták a közönséget. Aug. 4-én, vasárnap a református templomban Tőkés László püspök ünnepi igehirdetését hallgathatták meg a jelenlévők, majd Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke és Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök osztotta meg ünnepi gondolatait a gyülekezettel. /Sándor Boglárka Ágnes: Kós Károlyra emlékeztek. Ünnepségsorozat Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./"

"Néptáncgálával kezdődött aug. 2-án a Szamosújvár melletti Kérőfürdőn megrendezett Erdélyi Sokadalom. A Sebesi Karen Attila által vezetett gálán sok tánccsoport fellépett. Aug. 3-án erdélyi magyar gyermeknéptánc fesztiválra került sor, tizennégy gyermekcsoport lépett fel. Délután Kis-Szamos menti Értelmiségi Találkozó címmel kerekasztal-beszélgetés kezdődött, a szórványmagyarság gondjai kerültek terítékre. Pillich László felvetésére, hogy az RMDSZ dolgozzon ki megfelelő stratégiát a szórványvidék oktatási gondjaira, Nagy F. István elmondta: az RMDSZ nem tud kidolgozni stratégiát arra, hogy egy közösség létrehoz-e vagy sem a maga számára magyar tannyelvű iskolát, hiszen ezek a dolgok a helyi közösségek kezdeményezésein múlnak. Az Erdélyi Sokadalom néptáncgálával zárult. /Köllő Katalin: Erdélyi Sokadalom a szórványvidékekért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./"

"Az RMDSZ, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja, de még a magyar kormány sem vázolhatta volna pontosabban a romániai és a szlovákiai magyar közösség helyzetét, mint ahogy azt a Magyar Amerikai Koalíció tette az Egyesült Államok szenátusához címzett levelében. Az amerikai magyar szervezet a román és a szlovák NATO-csatlakozás összefüggésében mutatta be a két országban élő nemzeti kisebbségek helyzetét. Államközi megállapodások következtében a magyar kabinet csak mértéktartóan nyilatkozhat e kérdésről, a kisebbségi szervezetek pedig mindkét országban kormánytényezői vagy ahhoz hasonló szerepet töltenek be. A levél valós problémát érint: vajon mennyire őszinte e két ország Nyugat iránti elkötelezettsége, mennyire vehetők komolyan a kisebbségi és emberi jogok tiszteletben tartására tett ígéretek. Mindkét ország esetében megfogalmazódott a gyanú, hogy a magyar és a többi kisebbség helyzetének javítására tett ígéretek csupán a pillanatnyi érdekek diktálta lépések, amelyek arra szolgálnak, hogy elaltassák a NATO és az Európai Unió vezetőinek gyanakvását, hogy aztán a sikeres felvétel esetén egy mozdulattal a szőnyeg alá söpörjék a vállalásokat. /Balogh Levente: Magyar lobbi. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./ A Magyar Amerikai Koalíció július 25-én levelet küldött szét az amerikai szenátus tagjainak, amelyben arra kérte a törvényhozókat, szorgalmazzák, hogy a Bush-kormányzat "feltételként szabja meg az emberi és kisebbségi jogi kívánalmak teljes betartását, mielőtt Szlovákiát és Romániát NATO-tagságra javasolja". A levél aláírói szerint az említett országok "diszkriminációt alkalmaznak a nemzetiségben élő magyarokkal szemben". /B. K.: Nyomás a NATO-jelölt nemzetekre. Románia és Szlovákia diszkriminációt alkalmaz a kisebbségekkel szemben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./"

"A református egyház egyet sem ismer el abból a 14 tanári kinevezésből, amelyeket a zilahi református kollégium szabad állásaira hirdetett versenyvizsgákon nyertek a jelöltek. Tolnay István, az egyházkerület illetékes tanácsosa szerint, amíg a kollégium körüli helyzet nem rendeződik, egyetlen tanári kinevezést sem hagy jóvá az egyházkerület. A minisztérium és az egyházak megállapodása szerint a kinevezésekhez az egyház előzetes beleegyezése szükséges, ezt azonban Zilahon elmulasztották kikérni. A Wesselényi Kollégium egyházi intézmény, s az Oktatásügyi Minisztérium és az egyházak megállapodása szerint senki nem nevezhető ki véglegesen a kollégium katedrájára az illetékes egyházkerület jóváhagyása nélkül. Ezt Alexandru Pocol, a Szilágy megyei tanfelügyelőség személyzeti felügyelője is megerősítette. Tolnay István elmondta, mindeddig csupán egyetlen személy fordult hozzájuk jóváhagyásért. Tolnay szerint Seres Magdolna igazgatónő leváltását, és az iskola egyházi jellegének visszaállítását szeretnék elérni. A kollégium azonban nem marad tanárok nélkül, a véglegesen kinevezett (tituláris) tanárok helyettesítő jelleggel fognak tanítani a kollégiumban. A zilahi Református Kollégium ügye immár évek óta szembeállítja a református egyházat és az RMDSZ Szilágy megyei vezetését. Tőkés László püspök többször is lemondásra szólította fel a gimnázium igazgatóját, Seres Magdolnát, mert úgy véli, az igazgatónő az intézmény visszaállamosításán munkálkodik. Seres Magdolna viszont - aki Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök és szenátor felesége - arra hivatkozik, hogy a versenyvizsgával megszerzett tisztségéből az egyház nem mozdíthatja el. /Deák Zoltán, Lukács János: Bajos kinevezések a zilahi kollégiumban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./ / Seres Dénes szenátor felháborodottan reagált a református álláspontra. Seres szerint a református egyház illetékese, Tolnay István "képzetlen", sohasem tett semmit a kollégium érdekében. Seres kifejtette: "A kollégium állami intézet, melyet az állam finanszíroz és ugyancsak az állam fizeti a tanárokat is. Az ebbe a helyzetbe került tanároknak joguk van megfellebbezni az egyházkerület igazgatótanácsának határozatát." /Pengő Zoltán: Seres: Tolnay István képzetlen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./"

"Kolozsváron az egy külkerületi szervezet, az Írisz-telep. Vincze László a helyi RMDSZ elnöke, másfél éve. A korábbi elnök belefáradt a munkába. Általános tapasztalata: lezüllött a polgári életforma. Akik ennek még valamilyen szinten hordozói, azok az idősek. Rájuk inkább lehet támaszkodni. De mindenki látja a közömbösséget. Nagy gond a székház hiánya is. A telepen a református egyház gyülekezeti termében tartják a gyűléseiket. A magyarság száma 1500-ra tehető, ebből mintegy 600-an RMDSZ-tagok. Nagy gond a tagdíj begyűjtése. A kommunizmus kitörölte az emberekből a közösségi érzést. Nehéz összehozni az embereket, nehéz eljutni hozzájuk. - A kolozsvári magyarság összeírását a város egyetlen RMDSZ-szervezete sem fejezte be. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (II.). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./"

"Aug. 7-én megkezdte működését a kormánynak alárendelt Országos Diszkriminációellenes Tanács, amelynek közel harminc felügyelője ellenőrizni és bírságolni fogja a diszkriminációs eseteket. Az új intézményt egy hattagú igazgatótanács vezeti, elnöke Cristian Jura emberi jogi szakértő. Az RMDSZ eredetileg igényt tartott az intézmény vezető tisztségére, amelyet Markó Attila töltött volna be, de a kormánypárt végül ezt nem engedte át a szövetségnek. Ehelyett egy tisztséget ajánlott fel a tanács héttagú vezetőségében. /Megalakult a diszkriminációellenes kormányzati tanács. Az RMDSZ nem kapta meg az elnöki tisztet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./ Magyar szakértők nélkül alakult meg Bukarestben az Országos Diszkriminációellenes Tanács. Az RMDSZ kormánypárttal kötött megállapodása szerint februárban kellett volna felállítani a testületet, továbbá a tanácsban vezető tisztség illeti meg az RMDSZ által javasolt magyar szakértőt. Markó Béla szövetségi elnök és Borbély László ügyvezető alelnök többször is elmondta, hogy magyar elnöke lesz a testületnek. "A kormánypárt nem tartotta be a protokollum egyik kitételét - sommázta a történteket Borbély László, a szövetség kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke. Cristian Jura elnök - aki egyúttal államtitkári rangot is kapott - elmondta, a hivatalnak még nincs székháza. A hivatal harminc alkalmazottal kezdi el a munkát. Bármely - újságírók által feltárt - esetben az ellenőrző testület vizsgálatot indít. /Gazda Árpád: Kihagyták a magyarokat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./"

"Aug. 7-én tanácskoztak a Maros megyei és helyi önkormányzati RMDSZ-képviselők, parlamenti képviselők, amelyet sajtótájékoztató követett. A tanácskozáson elhangzott, hogy szigorúbban kellene követni az RMDSZ-PSD protokollum betartását. Elemezték a birtoklevelek kiosztásának menetét, éppen a magyarlakta nagyközségekben vannak a legnagyobb lemaradások ezen a téren. Borbély László rámutatott, hogy a megyében azokon a településeken, ahol a lakosság számaránya meghaladja a 20 százalékot, körülbelül 90 százalékban kitették a kétnyelvű helységnévtáblákat. Marosludason, Dicsőszentmártonban és Segesváron a PSD-s polgármesterek nem helyezték ki a kétnyelvű táblákat, ezért kérni fogják a prefektust a törvényesség betartására. /Mezey Sarolta: RMDSZ-es önkormányzat képviselők tanácskozása. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./"

"Kelemen Attila, a Maros megyei RMDSZ elnöke kijelentette, hogy a népszámlálás részleges eredményeinek ismeretében a szövetség intézkedni kíván a romániai magyarság drasztikus fogyásának megállítása érdekében. Az RMDSZ jelenleg elemzi a magyarság fogyásának okait, ezt követően pedig stratégiákat dolgoz ki a folyamat lassítására, sőt, a külföldre távozottak hazatérésre ösztönzésére. Borbély László RMDSZ-képviselő hangsúlyozta: az alkotmány módosítása csak az RMDSZ támogatásával kivitelezhető. Az RMDSZ országos szinten tárgyalni fog a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) az alkotmánymódosításról. /Meg kell állítani a magyarság fogyását. Csak az RMDSZ támogatásával módosítható az alkotmány. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./"