Markó: az RMDSZ tulipánja védi meg a székely zászlót
Markó Béla volt szövetségi elnök értékelte a felszólalókat fogadó zenei belépők, amely Oscar-díjkiosztó hangulatába röpíti beszélőt. „Nagyon tetszett Ráduly Róbert székely zászlós gesztusa, de van két kifogásom: az, hogy nem maradt itt, a másik pedig, hogy eltakart valamit, az RMDSZ jelvényét. Az RMDSZ a garanciája annak, hogy a székely zászló loboghat, a magyar himnusz elhangozhat, mi együtt itt lehetünk” – védte a tulipánt Markó.
Hozzátette: az RMDSZ azért maradhatott sikeres, azért őrizhette meg előnyét az újonnan alakult versenypártokkal szemben, mert a politikai küzdelem mellett társadalomszervezéssel is foglalkozik.
„Programunk legjelentősebb célkitűzéseiben magyarok vagyunk, a magyar ügy összeköt. A parlamenti politizálást és a kormányzati részvétel nem helyettesíthető semmivel. Nem ülhetünk ölbe tett kézzel és várjuk a kormányzásra való felkérést. Egy politikai párt megteheti, de egy szövetség számára ez nem a járható út” – mondta Markó.
A volt szövetségi elnök szerint Erdély önállóságáért Bukarestben is szót kell emelnünk. Eszükbe kell juttatni, hogy az RMDSZ nélkül semmilyen, a magyarokról szóló intézkedést nem hozhatnak.
Markó üzent a versenypártoknak is, akik azt róják fel az RMDSZ-nek, hogy túlságosan mérsékelt. „Csapj oda barátom, ha olyan nagy csaphatnékod van” – fogalmazott, de emlékeztette őket, hogy az RMDSZ követelései állnak mindkét, bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott kormány hátterében. „Ne rajtunk keressék a MOGYE-n vagy az autonómiát azok, akik töredékét se tették érte annak, amit mi” – tette hozzá.
Markó Béla védelmébe vette a Kelemen Hunor képviselte irányt, szerinte az utódja által megfogalmazott „Új fejezet” politikai program ugyanannak az RMDSZ-könyvnek a része.
Borbély: a kezdetektől benne van a statútumunkban az autonómia
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke szerint azért is volt fontos a kongresszus, mert ismételten bebizonyosodott, hogy a legfontosabb román és magyar pártok az RMDSZ-t tartják a romániai magyarság legitim szervezetének. „Nem voltak protokolláris beszédek, számon is kérjük rajtuk” – fogalmazott a szövetség politikai alelnöke.
Hozzátette: a kezdetektől benne van a statútumunkban az autonómia, nem úgy, mint mindenféle pártocskák esetében, amelyek félnek beletenni az alapszabályzatukba az autonómiát.
"Az akkori kormány nem csak, hogy folyamatosan támadott minket, de egyenesen kérte mind az RMDSZ, mind az SZKT betiltását, emellett pedig voltak olyan pártok – akik ma már vagy nem léteznek, vagy már nincsenek a parlamentbe – akik hetente mindent megtettek annak érdekében, hogy ellehetetlenítsenek. Amikor 1996-ban bekerültünk a parlamentbe lépésről-lépésre kellett a bizalmatlanság falát lebontanunk, és bebizonyítsuk azt, hogy másfél millió magyar jogát nem seperheti le a román politikum az asztalról” – nyilatkozta Borbély.
Kiemelte, a kormányra kerülésük során sikerült a tanügyi törvényt is elfogadtatniuk, ahhoz, hogy ma, 23 év után van egy olyan tanügyi törvényünk, amely az anyanyelvi oktatást minden szinten garantálja.
„Nyilván nem mondhatjuk azt, hogy minden rendben van, hiszen a MOGYE-ügy még rendezetlen, kollégáinkat börtönnel fenyegetik, a kúlturális autonómia törvénye nyolc éve a parlamentben stagnál, de mi azért vagyunk itt, hogy ezeket megoldjuk. Azok a felvetések és kérések, amiket már a 90-es években megfogalmaztunk, ma is érvényesek.
„A második könyv, amit elhoztam, a Dél-Tiroli autoniáról szól. 37 év kellett nekik ahhoz, hogy kiharcolják az autonómiát, pedig volt államközi egyezség, ENSZ-rezolúció, és legfőképp, volt kitartás. Előttünk most az áll, hogy világosan megfogalmazzuk a romániai magyarság jövőképét a következő tz-húsz évre. A ma elfogadott dokumentuok alapján egy olyan kemény gazdasági, szociális és az autonómiát is felmutató elképzelést kell felmutassunk, amely minden romániai magyar szmára útmutató kell legyen a következő években. Egy olyan elképzelés, amely a székelyföldi, pártiumi és szorvány magyarnak is lehetőséget nyújt egy jobb életre. Ez a kihívás számunkra és ehhez kivánok sok sikert a szövetségünknek” – zárta beszédét Borbély László.
Biró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Bihar megyei RMDSZ-es képviselő tapsot kért az újonnan megalakult nőtagozat számára.
Szabadság (Kolozsvár)

RMDSZ-kongresszus Oscar-gálás körítéssel
A résztevők számát és a körítést tekintve az eddigi legnagyobb szabású, „21. századi” kongresszusát tartotta szombaton a csíkszeredai sportcsarnokban az RMDSZ. A politikai rendezvényt felvezető reggeli sajtótájékoztatóján Kovács Péter kongresszusi biztos adatokkal illusztrálta ezeket a jelzőket: 777 küldöttet, száznál több meghívottat, 166 sajtóst várnak.
A szervezők megadták a módját: az alkalomra külön okostelefon-alkalmazás készült, a sportcsarnokban Oscar-gálára emlékeztető vörös szőnyeget helyeztek el, a küldötteket nagykivetítős animációkkal, fénykép-összeállítással hangolják az eseményre, amelyet az RMDSZ honlapján élőben lehet követni.
Kovács Péter „feladatkijelölőnek” nevezte ez a kongresszust, amelyen értékelik a szövetség elmúlt két évét és megszabják a következő két év prioritásait. A program- és alapszabályzat-módosítás mellett a bemutatják az RMDSZ új irányelvei és céljai alapján megfogalmazott dokumentumait az alkotmánymódosítás, Székelyföld, szórvány, európai parlamenti választások, gazdaság, európai polgári kezdeményezés témában.
„Erős, ütőképes, egységes RMDSZ-t szeretnénk” – utalt a sajtótájékoztatón Kovács az alapszabályzat-módosítás lényegesebb elemeire: a Szövetségi Elnökség karcsúsítására, a Szövetségi Állandó Tanács kibővítésére, a platformok számának csökkentésére és a női szervezet megalapítására.
A délelőtt a meghívottaké volt a kongresszuson. Nagy várakozások előzték meg Victor Ponta kormányfő és Crin Antonescu szenátusi házelnök, illetve a magyarországi kormánypártok vezető politikusainak köszöntőbeszédét. Kovács a sajtónak azt ígérte: a rendezvény 18 órakor véget ér, így mindenki elérheti majd a Bayern-Dortmund Bajnokok Ligája döntőt.
Zengett a székely himnusz
Tíz után néhány perccel a magyar, székely, román és európai uniós himnusz elénekésével kezdődött meg a kongresszus: a székely himnusztól zengett a leghangosabban a terem.
A küldötteket házigazdaként Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester köszöntötte, aki bejelentette azt is, hogy a sportcsarnok felveszi a Himalájában eltűnt hegymászó, Erőss Zsolt nevét.
Vastapsot kapott Borboly Csaba, amikor mikrofonhoz lépett, ám Hargita Megye Tanácsának elnöke – vélhetően az ellene indult bűnvádi eljárásra való tekintettel – igen rövid beszédet mondott. Közölte: megtisztelőnek érzi, hogy jelen lehet a rendezvényen.
A mikrofont Kelemen Hunor vette át. A szövetségi elnök név szerint köszöntötte a meghívottakat: Victor Ponta kormányfőt, Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettest, Crin Antonescu szenátusi házelnököt, Rogán Antalt, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjét, Vasile Blagát, a Demokrata Liberális Párt elnökét, Hans Heinrich Hansent, a FUEN elnökét, a Polgári Erő elnökét, Mihai Razvan Ungureanut, Ujhelyi István MSZP-s képviselőt, a magyar országgyűlés alelnökét, Berényi Józsefet, az MKP elnökét.
"Az elmúlt 24 év a problémamegoldásról szólt, van olyan cél, amit elértünk, van amit nem. Mi a parlamenti eszközöket, párbeszédet választottuk, ami nem mindig könnyű, de nem lehetetlen. Victor Ponta olyan partner, akivel az utóbbi időben többször le tudtunk ülni a gondjainkról beszélni, és empátiával fogadta kéréseinket" -- szólította mikrofonhoz a kormányfőt Kelemen Hunor.
Ponta kompromisszumokat ígért
Victor Ponta megbecsüléséről biztosította az erdélyi magyar közösséget és az RMDSZ-t pedig az erdélyi magyarság érdekeinek egyetlen legitim politikai képviselőjének nevezte. A miniszterelnök egy sor ígéretet tett a küldötteknek, és kompromisszumkeresésre kérte az RMDSZ-t az alkotmánymódosítás és a régiók kérdésben.
A Nemzeti Liberális Párt elnöke, Crin Antonescu akkor aratta a legnagyobb tapsot, amikor kijelentette: „Románia csak akkor tud erős lenni, ha a magyar közösség is erős. Elmentek a németek, a zsidók és az ország ezáltal gyengébb lett”.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta, a magyar kormány számára minden államközi kapcsolatban az első szempont, hogy milyen helyzetben van az adott országban élő magyar kisebbség. Hangsúlyozta, Magyarország abban érdekelt, hogy Románia sikeres legyen, és az erdélyi magyarság szülőföldjén otthon érezze magát.
Rogán Antal, a Fidesz-frakció vezetője "a Kárpát-medence legnagyobb és legerősebb magyar politikai érdekképviseletének" tolmácsolta pártja üzenetét. Az erdélyi magyarok céljainak magyarországi támogatása mellett a jövő évi magyarországi választásokra is kitért. Rogán Antal elmondta, érdemes élni a lehetőséggel, és minden határon túli politikai szervezetnek érdemes a választási részvételre buzdítania a magyar közösség tagjait.
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) üzenetét Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke tolmácsolta. Kijelentette, pártja támogatja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Ujhelyi István úgy értékelte: "a politikai bokszmeccs a magyarországi legerősebb kormánypárt és az RMDSZ között eldőlt az RMDSZ javára". Az alelnök rendkívül fontosnak tartotta az RMDSZ-nek és partnereinek azt a szándékát, hogy az európai polgári kezdeményezés eszközével élve fogadtassanak el kisebbségvédelmi keretszabályozást az Európai Unióban.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke tolmácsolta a határon túli magyar szervezetek üzenetét. A felvidéki politikus jelzésértékűnek nevezte, hogy az RMDSZ csak az MKP-t hívta meg Szlovákiából a kongresszusra, ezzel is megerősítve a két alakulat közötti stratégiai partnerséget.
Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke az RMDSZ-szel közösen indított kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés fontosságát hangsúlyozta.
Az RMDSZ kongresszusát Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke videoüzenetben köszöntötte.
Kelemen: meg kell küzdenünk a jövőnkért
A meghívottak üdvözlő beszédei után Kelemen Hunor megtartotta politikai beszámolóját az eddigi mandátumáról és a szövetség előtt álló feladatokról.A szövetségi elnök elöljáróban emlékeztetett azokra az alapelvekre és értékekre, amelyek – mint mondta – zsinórmértékként működtek az RMDSZ utóbbi két évének tevékenységében.
Bemutatták a dokumentumokat
Kelemen Hunor beszámolója után a kongresszusi dokumentumok bemutatása következett. A felszólalók sorrendben az alkotmánymódosítással, a régiók átszervezésével, az európai polgári kisebbségvédelmi kezdeményezéssel, az európai parlamenti választásokkal, a szórvánnyal és a Székelyfölddel kapcsolatos RMDSZ-álláspontot ismertették.
Tulipán és székely zászló
A dokumentumok bemutatása után a küldöttek hozzászólásai következtek. Felszólalásra összesen 37-en iratkoztak fel, mindegyikük 4 perc tíz másodpercben fejthetett ki gondolatait. Ahogy az lenni szokott, kevés küldöttnek sikerült beleférni az időkorlátba.
Elsőként Markó Béla szenátor, volt szövetségi elnök lépett mikrogonhoz, aki beszédében kifejtette: az RMDSZ azért maradhatott sikeres, azért őrizhette meg előnyét az újonnan alakult versenypártokkal szemben, mert a politikai küzdelem mellett társadalomszervezéssel is foglalkozik.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke szerint azért is volt fontos a kongresszus, mert ismételten bebizonyosodott, hogy a legfontosabb román és magyar pártok az RMDSZ-t tartják a romániai magyarság legitim szervezetének. „Nem voltak protokolláris beszédek, számon is kérjük rajtuk” – fogalmazott a szövetség politikai alelnöke.
Kovács Péter beszédében hangsúlyozta, hogy bár az RMDSZ a mindennapi politika szintjén pártként viselkedik, de a romániai magyar közéletben ennél sokkal több, hiszen olyan feladatokat lát el, amelyek nem tartoznak egy klasszikus értelemben vett politikai párt hatáskörébe. „Egy nagybetűs Szövetségnek, mint amilyen a mi Romániai Magyar Demokrata Szövetségünk, kötelessége a partnereivel együtt a helyi közösségek felkarolása és megerősítése, a kisrégiós identitás és az ezzel járó jellegzetességek előtérbe helyezése, az Erdélyiség hangsúlyozása. Egy pártnak mindezek nem számítanak”- fejtette ki az RMDSZ főtitkára.
Megszavazták a dokumentumokat
A hozzászólások után szavazásra bocsátották az alapszabályzat- és a programmódosító javaslatokat, illetve a kongresszusi dokumentumokat. A küldöttek nagy többséggel mindegyiket elfogadták.
Bár nem volt személyi tétje, az RMDSZ kongresszusán a küldöttek a szervezet jövőjére nézve alapvető dokumentumokat fogadtak el – összegzett a politikai rendezvény végén Kelemen Hunor.
Szabadság (Kolozsvár)

Kongresszusi hozzászólások 4,10 percben
Az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán felszólalásra összesen 37-en iratkoztak fel, mindegyikük 4 perc tíz másodpercben fejthette ki gondolatait. Ahogy az lenni szokott, kevés küldöttnek sikerült beleférni az időkorlátba.
Bíró Rozália, az SZKT elnöke hozzászólásában elmondta: székelyföldi születésű partiumi magyarként Székelyföldön és Partiumban is otthon érzi magát. „Zavaró, hogy szövetségünk berkein belül olyan tendenciák érvényesülnek, amelyek nem veszik észre, hogy egymásra vagyunk utalva. Álmainkat csakis közösen, egyhangúan tudjuk megvalósítani. Remélem, hogy ezen a Kongresszuson is minden kérdésbe érdemben döntünk” – jelentette ki.
Biró szerint az RMDZ új programja következetes, uniós elvárásoknak felel meg, és a gazdasági válságból való kilábalást célozza. A szenátor beszédében kitért az újonnan megalakuló női szervezet létrehozására, és reményét fejezte ki, hogy a kongresszus pozitívan értékeli a megalakulását.
Máté András Levente képviselőházi frakcióvezető beszédében azt hangsúlyozta, hogy a demokrácia, a jogállam és az európai értékek az RMDSZ számára nem csak címszavak. „Szeretnénk, ha a nemzetállam fogalmát törölnék az 1-es cikkelyből, kérjük a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőkként való elismerését. Kérjük a magyar nyelv használatát a hivatalos intézményekben, azokban a régiókban, ahol 20 százalék fölötti magyar ajkú lakosság él. Kérjük a helyi autonómia intézményesítését a helyi önkormányzatok által, illetve a sajátos hagyományokkal rendelkező régiók különleges jogállásának sarkalatos törvénnyel való elismerését. Az új alkotmány előírásai mélyen rányomják bélyegüket a mindennapi életünkre. Az új helyzetben új irányelvek és új célok mentén kell szerveződnünk” – mondta a politikus.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében a magyar összefogás megteremtése mellett szállt síkra. Az elmúlt hetek személyes tapasztalataira utalva Pál apostol Timóteusnak írott második levelét idézte fel, hangsúlyozva: a küzdelemtől egy közéleti vezető nem ijedhet meg, testileg-lelkileg késznek kell lennie erre. „Pál apostol élete utolsó szakaszában, földi megpróbáltatásai közepette, a Szentírás egyik legnagyobb hatású, mindenkor érvényes üzenetét fogalmazta meg. Ez a levél hozzánk, közösségünk evilági vezetőihez is szól, s arra int minket, hogy a jó harcot igenis megharcoljuk, a pályát igenis végigfussuk, a hitet igenis megtartsuk. Több harc áll még előttünk, mint mögöttünk. De ígérem, a harcot megharcoljuk, a hitet pedig megtartjuk” – zárta beszédét Borboly Csaba.
Székely István főtitkárhelyettes beszámolt a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megalakulása óta történt eseményekről, elért eredményekről. Rámutatott, hogy a jövőben egyre nagyobb szükség van az önkormányzatokra. „A tervezhető jövőt elsősorban az önkormányzatok elkötelezettségére, munkabírására tudjuk alapozni. Itt vagyunk erősek politikai széljárástól függetlenül” – hangsúlyozta Székely.
„Emelnünk kell nemzetünk belső értékét. Fokoznunk kell nemcsak az egyes ember teljesítőképességét külön-külön, hanem a nemzet együttes összmunkájának eredményét is. Ez pedig attól függ, hogy több legyen a magyarság kebelében a pozitív, mint negatív ember (...)” – Klebelsberg Kuno idézetével indította beszédét Szabó József, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke. Ugyanakkor kiemelte, a mindenkori ifjúság számára fontos, hogy lássa, merre tart, milyen példaképeket követ, ugyanis ez határozza meg tevékenységüket, jövőképüket.
„Magyar közösségünk az elmúlt 23 év alatt megtett minden magától telhetőt, amelyre mindeddig szükség volt. Hasonlóan tavaly decemberben, amikor a romániai magyarok kilencven százaléka az RMDSZ-re szavazott” – hangsúlyozta Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke, parlamenti képviselője. Felszólalásában kitért Szilágy megye sajátos jellegére: „Nem tudjuk, eldönteni, hogy szórvány vagy tömb magyarsághoz tartózunk, de a statisztikai adatok szerint az anyanyelvi oktatásban a Szilágy megyei gyerekek számaránya meghaladja a Szilagy megyei magyarok számarányát. Mindebben a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek országos része volt ” – jelentette ki.
„Higgyék el, valóban egy új fejezet kezdődött szövetségünk életében, ez az az új fejezet, amelyben sikerült az elmúlt húsz év tanulságait úgy levonni, hogy abból a következőkben építkezzünk”- vélekedett Korodi Attila parlamenti képviselő a kongresszusi felszólalásában. Hozzátette: nehéz úgy dolgozni a közéletben, szembenézni ennek kihívásaival, hogy a román állam egyes szervei folyamatosan azon vannak, hogy ezt ellehetetlenítsék. „Sajnálom Borboly Csabát és családját, sajnálom Markó Attilát. Nem szabad elfogadnunk, hogy ők áldozatok legyenek, és minden létező demokratikus eszközt meg kell ragadnunk, hogy harcba szálljunk azokkal, akik minket akadályozni akarnak közéleti munkánkban" – fogalmazott a képviselő.
A fiatalok lendületére, lelkületére és álmodozására legalább annyira szükség van, mint az idősebbek racionalizmusára és tapasztalataira – hangsúlyozta Takács Aranka, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének küldötte, aki az idén negyedik alkalommal sorra kerülő Hunyad Megyei Magyar Napok megszervezését hozta fel példaként az RMDSZ és a MIÉRT együttműködésének eredményességére.
Peti András, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke beszédében emlékeztette a kongresszust a megyeközpont veszteségeire. „Ezt a tendenciát csak sok prábeszéddel, tisztánlátással, bölcsességgel lehet megfordítani, ezért nehéz munka vár arra a csapatra, amely ezelőtt 3 hónappal vállalta a kihívást. Vállaltuk és vállaljuk, csak együtt sikerülhet!” – jelentette ki.
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke megyei oktatási gyorsjelentést készített. Mint mondta, Maros megye leképezi Erdély magyar közösségének helyzetét. „Nyárádszeredában és Szovátán természetes, hogy van önálló magyar iskolánk, hiszen a közösség nagytöbbsége magyar. Segesváron, Dicsőszentmártonban küzdünk az önálló magyar oktatási intézményekért – itt természetes, hogy küzdünk ezért, mert itt kis számban élnek magyarok. Marosvásárhelyt pedig még nem adtuk fel, mert még mindig van annyi magyar, hogy belakjuk. Egyetlen iskolából és óvodából se vonuljunk ki, miénk itt a tér, ezt skandáltuk 2008-ban Borbély László kampányában, ez a helyes politika, miénk itt a tér, egyetlen talpalatnyi helyet se adjunk fel” – mondta Brassai.
„A legtöbben nem mondják ki, de a bukaresti politikum fel akarja számolni a megyéket és össze akarja vonni a községeket. A mi esetünkben pedig a magyarságunk megélésének lehetőségét is el akarják venni. Legyen világos mindenki számára, hogy megyéinket nem hagyjuk. Legyen világos mindenki számára, hogy nem hagyjuk Székelyföldet feldarabolni. Az idei év legnagyobb kihívása, hogy megmentsük, amit ezer éven keresztül építettünk” – hangsúlyozta felszólalásában Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, az RMDSZ Háromszéki területi szervezetének elnöke. „A székely emberek határozott, bátor kiállást, és eredményt várnak tőlünk. Halljuk, látjuk, mindenki tudhatja, a székelyeknek elegük lett a bukarestiek által nyakunkra rakott kudarcokból, a tétovázásból, a toporgásból. Győzelmeket várnak. Le fogjuk tehát győzni a „merjünk kicsik lenni” szemléletet, az „oszd meg és uralkodj” politikát, az „el is lehet menni ebből az országból” típusú arroganciát” – ígérte Tamás Sándor.
Szabó Ödön Bihar megyei képviselő felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy 3 fajta üzenetet lehet megfogalmazni: egyet a román társadalom és a román politikum irányába, egyet a magyarországi társadalom és a magyarországi politikum fele, egy harmadikat pedig saját közösségünk számára. „A mi közösségünk és a Szövetség 24 éve küzd jogainkért eredményesen. Minden lépéssel előrébb haladunk és tudjuk, hogy közösségünk értékeli az igyekezetet, az eredményeket. A víz igazi ízét sivatagban érzi az ember: most érezzük, ellenzékben, hogy mit jelent ott lenni, ahol a döntéseket hozzák” – mondta a képviselő.
„A regionális kulturális homogenitás a fejlődés kerékkötője” – állítja az a tanulmány, amely tudományos alapja kíván lenni a román államreformnak. Ilyen elméletek mentén, Románia küszöbön álló, a regionalizáció köpenyébe burkolt közigazgatási átszervezése a posztkommunista időszak legnagyobb fenyegetése közösségünk irányába” - hangzott el Klárik László felszólalásában. A háromszéki szenátor hangsúlyozta: a regionalizáció az utóbbi két év román politikai közbeszéd vesszőparipája lett. „Ki lett kiáltva a csodaszernek, ami egy csapásra megoldja a gazdasági és társadalmi válságban vergődő ország problémáit. Románia kormánya más utat próbál követni. Ha ezt fogja tenni, annak az lesz az eredménye, hogy még mélyebb gazdasági és társadalmi válságba taszítja az országot. Megpróbálhatja. A mi magyar kulturális és politikai összetartozásunk öntudatát nem tudja csökkenteni” –zárta felszólalását Klárik.
Pataki Csaba Szatmár megyei szenátor a hozzászólásában kifejtette: „Legyen bármilyen régiósítási elképzelés ennek térségnek meg kell maradnia, minden lépést megteszünk és támogatásunkról biztosítjuk az itt élőket. Ha kell népszavazást írunk ki, ahhoz hogy Székelyföld megmaradjon ebben a formában”.
Kereskényi Gábor parlamenti képviselő negyvenezer magyar Szatmár megyei magyar üdvözletét tolmácsolta hozzászólásában: „Az elmúlt választásokon bizonyítottunk, Szatmár megyében közel negyven ezren építjük magyar közösségünk, én az ők üdvözletét adom át a Kongresszus küldötteinek”.
„Sokszor elmondtuk, hogy milyen Európát akarunk mi, erdélyi magyarok, Most az elmúlt két év munkájával eljutottunk oda, hogy legfontosabb célkitűzésünket a többi európai kisebbségi közösséggel együtt fogalmazzuk meg. Azt akarjuk, legyen európai szabályozás a nemzeti közösségek jogairól, melyek kisebbségben élnek. Az európai állampolgári kezdeményezés által, egy millió aláírással fogjuk nyomatékosítani akaratunkat” – mondta Winkler Gyula európai parlamenti képviselő. Az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke szerint helyt kell állni a jövő évi európai választásokon, és ott kell lenni, ahol a döntések megszületnek, különösen most, amikor Európa átalakul, amikor új szabályok születnek, amikor az európai intézményeknek közelebb kell kerülni az állampolgárokhoz, amikor megalakulhat a régiók és közösségek Európája.
Az Európai Polgári Kezdeményezés kapcsán Sógor Csaba EP-képviselő elmondta, nagyon fontos a civil társadalom hozzájárulása a törvényhozók munkájához. Emellett röviden kitért Románia aktuálpolitikai helyzetére, egy történettel illusztrálva üzenetét: „Az 1968-as megyésítéskor tüntetéseket szerveztek, különböző szlogeneket skandáltak: Udvarhelyre nem megyünk, aszalt szilvát nem eszünk! Hívták a helyi lelkészt, Pali bácsit is tüntetni, mondván, magyar emberekre van szükség! A lelkész azt válaszolta, nem, most józan észre van szükség”
Grüman Róbert, az Itthon, fiatalon mozgalom nevében szólalt fel, hangsúlyozva: közelebb akarják vinni a közügyeket és közösségi kérdéseket a fiatalokhoz. „Az Itthon, fiatalon mozgalom célja nem csupán szakmai rendezvények szervezése, hanem a fiatalok bevonása közösségi munkákba, mert nem csak az RMDSZ-nek van szüksége erős ifjúsági támogatásra, hanem az erdélyi magyar közösségnek is” – mondta a fiatal politikus.
Maszol.ro

Bemutatták a kongresszusi dokumentumokat
Az RMDSZ szombati csíkszeredai kongresszusán nyolc dokumentumot fogadnak el: alkotmánymódosítás, régióátszervezés, gazdaság, Székelyföld, szórvány, európai állampolgári kezdeményezés, valamint európai parlamenti választások témában, valamint egy szolidaritási állásfoglalást. Ezeket az egyes területek „témafelelősei” ismertették a küldöttekkel.
A nemzeti kisebbségek legyenek államalkotó tényezők – ezt szorgalmazza az RMDSZ kongresszusán elfogadásra javasolt határozat az alkotmány módosításáról. A szövetség öt pontban foglalta össze az erdélyi magyarságot érintő javaslatait alkotmánymódosítási témakörben. Az RMDSZ javasolja, hogy töröljék el a nemzetállam fogalmát, államalkotó tényezőként ismerjék el a nemzeti kisebbségeket, szabadon lehessen használni a nemzeti, közösségi szimbólumokat, teremtsék meg a közösségi (kulturális) autonómia törvényi szabályozásának lehetőségét és a magyar legyen hivatalos regionális nyelv ott, ahol jelentős számban élnek magyarok. Biró Rozália szenátor, az SZKT elnöke a dokumentum bemutatásakor hangsúlyozta, ha az első cikkelye az alkotmánynak így marad, akkor az alapot szolgáltathat a kisebbségellenes intézkedésekhez.
Regionalizáció: azt jelenti, hogy felelősség, ez a dokumentum felelősséget kér és üzen mindenkinek, aki ebben a kérdésben dönt, – mondta Cseke Attila parlamenti képviselő, aki a régiók átszervezésére vonatkozó határozatot mutatta be. Az RMDSZ kisebb és hatékonyabb régiókat kér. A dokumentum hangsúlyozza: a jelenlegi fejlesztési régiók nem csökkentik az egyenlőtlenségeket, fékezik a gazdasági fejlődést is. Az elmúlt 18 évben a fejlettebb régiók tovább gazdagodtak, a kevésbé fejlettek pedig nem tudtak felzárkózni. Az RMDSZ kisebb méretű, hatékonyabb, valamint a kulturális és etnikai adottságokhoz jobban illeszkedő régiók létrehozását szorgalmazza. A helyi döntéseket a helyi közösségeknek kell meghozniuk – az RMDSZ elutasítja, hogy a régiók közigazgatási hatáskört kapjanak, mert ez újabb központosítást eredményez.
A szórványban élő magyar közösségek vannak a legnehezebb és legkiszolgáltatottabb helyzetben, ezért az RMDSZ testreszabott programokkal támogatja magyar identitásuk megőrzését. A kongresszuson elfogadásra javasolt határozat – amelyet Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöke mutatott be – kimondja: az erdélyi magyar nemzeti közösségünk megmaradásának létfeltétele a magyar szórványközösségek megerősödése, ezért vállalják, hogy közös erőfeszítéssel járulnak hozzá, hogy a szórvány közösségek identitásának megőrzéséhez, a szülőföldön való gyarapodásához és fejlődéséhez. Az RMDSZ 2011-ben elfogadott szórvány cselekvési terve új generációs programokat vezetett be, amelynek célja a közösségi hálózatok kialakítása, a meglévő intézmények erdélyi hálózatának kiépítése.
Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere beszédében az erdélyi autonómiakövetelésben elengedhetetlen szemléletváltásról hangsúlyozta. “Minden erdélyi magyar embernek azt kell éreznie, hogy Székelyföld ügye az ő ügye is. Minél erősebb Székelyföld, annál erősebb az erdélyi magyarság. (…) Illúzióink nincsenek: törekvéseinket a törvényhozás nem fogja egyik napról a másikra, ujjongva elfogadni. De nekünk nem szabad karba tett kézzel várni a csodát. Nekünk dolgoznunk kell” – mondta Antal a Székelyföldre vonatkozó kongresszusi dokumentum bemutatásakor.
Az RMDSZ által javasolt gazdaságpolitikai intézkedéscsomag három célkitűzést fogalmaz meg: a fenntartható növekedés újraindítását, az új munkahelyek teremtését, valamint a kiszámítható és vállalkozásbarát üzleti környezet megteremtését. A határozattervezetet Winkler Gyula EP-képviselő ismertette. A kongresszuson elfogadásra előterjesztett dokumentum tíz olyan javaslatot fogalmaz meg, amelyek a válságból való kilábalás elengedhetetlen feltételei. Az RMDSZ többek között az adótörvénykönyv módosítását, a 19 százalékos ÁFA-hoz való visszatérést, az egykulcsos jövedelemadó-kulcs megtartását, a társadalombiztosítási járulékok csökkentését, a mezőgazdasági adózási rendszer módosítását szorgalmazza.
A kisebbségi európai polgári kezdeményezés az európai őshonos nemzeti közösségek eddigi legjelentősebb összefogását eredményezte. ,,Hosszú út volt, hiszen meg kellett győzni hét, különböző uniós tagállamban élő, reprezentatív személyiséget, hogy vállalják a kezdeményezés elindítását” – értékelte az előkészítő munkálatok súlyát Borbély László politikai alelnök, aki a dokumentumot ismertette. Mint ismeretes, a kisebbségi európai polgári kezdeményezést az RMDSZ az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) és a Dél-Tiroli Néppárttal (SVP) közösen indította el, olyan szabályozást kérve az Európai Uniótól, amely minden korábbinál erősebb intézkedésekkel védi a nemzeti kisebbségek identitását, nyelvét, kultúráját. Ehhez 1 millió támogató aláírás szükséges, 12 hónap alatt, 7 tagállamban. Az RMDSZ októbertől kezdődően 250.000 támogató aláírást szeretne összegyűjteni Romániában.
Kitartás, kezdeményezőkészség és partnerség, ez a három kulcsszava a jövő évi európai parlamenti választásoknak és a brüsszeli jelenlétnek - hangsúlyozta Vincze Lóránt külügyi titkár, aki bemutatta az erre vonatkozó kongresszusi dokumentumot. Romániában harmadik alkalommal lesznek európai parlamenti választások, 2014. májusban abba a testületbe választjuk meg képviselőinket, amely egyre inkább meghatározza mindennapjainkat. Az RMDSZ kongresszusán elfogadásra javasolt határozat hangsúlyozza, az európai parlamenti jelenlét folytonossága a szövetség számára kiemelt célkitűzés, magyar nemzeti közösségünk európai céljait és az Unióban a gyarapodó Erdélyt az erős brüsszeli EP-képviselet biztosítja. Mindezek tudatában az RMDSZ megkezdi az Európai Parlamenti választásokra való felkészülést.
„Jobb lenne, ha ma arról tudnánk beszélni, hogyan kell építkezni, de sajnos ez is az életünk része. Két kulcsszava van ennek a dokumentumnak: a szolidaritás és az erő” – fogalmazott Markó Attila parlamenti képviselő, aki a szolidaritási állásfoglalás bemutatásakor korábbi választási kampányok pólóját hozta magával, Együtt szabadon és Szövetségünk az Unióban felirattal. Az elmúlt időszakban felerősödtek és elszaporodtak a közösségünk elleni támadások – hívja fel a figyelmet a kongresszuson elfogadásra javasolt dokumentum, amely leszögezi, hogy az RMDSZ határozottan kiáll intézményeink, közösségi vezetőink, valamint minden olyan magyar ember mellett, aki a törvény adta nemzetiségi jogaival kíván élni. Visszautasítanak minden olyan próbálkozást, amely a megfélemlítés eszközével próbálja közösségünk tagjait eltántorítani a nemzeti törekvéseink érdekében folytatott küzdelemtől.
Maszol.ro

Kirekesztősdi
Erőt felmutató, hatalmas kongresszust szervezett az RMDSZ Csíkszeredában, már előkészítésével, a meghívottak listájával, de e rendezvény minden mozzanatával szándékoztak demonstrálni: a romániai magyarságnak ők az egyetlen hiteles képviselői.
Lám, csak velük áll szóba a román hatalom, előttük hajt fejet az ellenzék, s még a magyarországi vezetők is belátják, megkerülhetetlen a tulipános szövetség Erdélyben. S való igaz: az RMDSZ a legerősebb magyar szervezet Romániában, de – tetszik, nem tetszik – nem az egyetlen. Hiába nem vesznek tudomást a két kis pártról, az autonómiaharcos civil kezdeményezésekről, azok léteznek, levegőnek tekintésük még nem tünteti el őket a politikai-közéleti porondról.
Érdekes kettősség jellemezte az RMDSZ 11. kongresszusát: nyitásról, összefogásról, együttműködésről beszéltek, de kirekesztő módon viselkedtek. Miközben Kelemen Hunor sikerként emlegeti, hogy elérték a MOGYE magyar karának létrehozatalát, a terembe sem engedték be az éppen ezért a magyar karért tüntetőket, s miközben a Székelyföld autonómiájának kiharcolását elsődleges célkitűzésként határozták meg, amint Katona Ádám felemlegette, még vendégként sem voltak hajlandóak fogadni azt a Székely Nemzeti Tanácsot, amely nem politikai párt, hanem erős civil köztestület, és amely évek óta ezért az egy célért harcol.
Húsz év után úgy tetszik, autonómiaügyben az RMDSZ végre megcselekedné mindazt, amiről 1993-ban a brassói kongresszuson határozott. Csakhogy akkor még valóban egyedül volt az erdélyi magyar politikai prérin, valós ernyőszervezetként próbálta biztosítani a sokszínű hazai magyar társadalom képviseletét. Mára ez lényegesen módosult, s az autonómiaküzdelem magányos harcosa sem lehet, mert míg az RMDSZ két választás között mindvégig sunyított, Bukarestben, kormányon keresve a boldogulás lehetőségeit, mások statútumokat alkottak, nagygyűléseken hívták fel a figyelmet a székelyföldi, erdélyi igényre, s ha mást nem, de azt elérték, hogy ma már a magát egyetlennek tartó szövetség is kénytelen ismét zászlajára tűzni e célt.
Ne használjuk belső csatározásainkban fegyverként az autonómia ügyét – ezzel a felhívással fordult a „magyar politikai tényezőkhöz” Kelemen Hunor. E bejelentés csak annyiban meglepetés értékű, hogy mindmáig se figyelemre, se konzultációra nem tartották méltónak azokat, akik ez idáig ugyanezért küszködtek, s ismét azt előlegezték meg: továbbra is diktátumszerűen óhajtanak eljárni, a széles körű konzultációt, partnerkeresést csak a román hatalomhoz való dörgölőzésben tartják fontosnak. Nehéz komolyan venni s valósnak tekinteni szándékukat, ha éppen a legfontosabb, ma már szinte közhelyszerű tézist hagyják figyelmen kívül, miszerint autonómiát csak együtt, összefogással lehet elérni. Együtt azokkal is, akik ma pártdiktatúrán kívül is keresik a jövőt.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hírsaláta
JÖTTEK, BESZÉLTEK, ELMENTEK. Részletesen foglalkozik a bukaresti román sajtó az RMDSZ-kongresszussal, legrészletesebben azonban mégiscsak arról számolnak be, hogy a Szociál-Liberális Szövetség társelnökei épp ezt az alkalmat ragadták meg egymás ugratására.
A két nagyágyú kicsit késve érkezett, a himnuszok után, s ahogyan beszédeiket elmondták, távoztak is, érzékeltetve: nem az RMDSZ-ből vagy Csíkszeredából áll a világ. Különben a román sajtó nagy vonalakban elégedett Kelemen Hunorékkal, s érdekes módon még vasárnap folyamán sem kapott a szívéhez senki, hogy autonómiát akarnak az RMDSZ-esek is. A KIVÉTEL ERŐSÍTETTE A SZABÁLYT. Néhány kíváncsi újságíró azt próbálta kideríteni, hogy vajon más magyar pártok képviselőit hívták-e meg a kongresszusra. Az egyik szervező elmondta: csak parlamenti pártokat invitáltak Csíkszeredába, de természetesen van kivétel, mely erősíti a szabályt: a Mihai Răzvan Ungureanu vezette Civil Erő. (ÚMSZ)
SHOWMAN A MINISZTERELNÖK. Eckstein-Kovács Péter nem hisz Victor Pontának abban az ígéretében, hogy a kormány megpróbálja figyelembe venni az RMDSZ-nek azt az alkotmánymódosító javaslatát, miszerint Romániában ismerjék el államalkotó tényezőként a kisebbségeket. „Victor Ponta egy showman, és itt is nagyon jó minőségű show-t adott elő” – nyilatkozta a szabadelvű erdélyi politikus. (Manna)
SEMMITTEVÉS KÖZEL EGYMILLIÓ FORINTOS HAVI FIXÉRT. Alig ad életjeleket magáról az a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet, melyet 1,3 milliárd forinttal indított el a magyar kormány, tavaly pedig úgy kapott 100 milliót, hogy még csak papíron létezett. A HVG többórás telefonálás után sem találta meg az irodájukat, holott az intézet vezetője, Szász Jenő 997 000 forint havi fixért tölti be posztját, december 11-i kormányrendelet szerint a létszám száz fő. A HVG információi szerint három hónappal az alapítás után még mindig keresik az embereket. A Hvg.hu-nak egy erdélyi szociológus és egy magyarországi kisebbségkutató is azt mondta, a Magyar Tudományos Akadémián, a pécsi egyetemen, a Sapientia-egyetemen kerestek meg kutatókat, de többen visszautasították a felkérést. Az egyik szakember azt közölte, az akadémiai világban fenntartással kezelik a NSKI-t, egyfelől mert Szász korábban politikus volt, másrészt a rendszerváltás óta kialakult egy Kárpát-medencei kutatói hálózat, folynak a kutatások, így nem értik, miért van szükség újabb, milliárdos összeget kezelő intézetre.
PÉNZ AKAD, CSAK JÓRA KELL KÖLTENI. Több mint négymilliárd eurót kaphat ebben a hónapban Románia a közlekedési operatív programjaira. Az infrastrukturális fejlesztésekre költendő támogatásból a különböző adókat és illetékeket is fedeznék, amely más területek támogatását is lehetővé tenné. (Marosvásárhelyi Televízió)
ÖT KÜLFÖLDI ÁRUHÁZLÁNC URALJA A HAZAI PIACOT. A Ziarul financiar elemzése szerint évi ötmilliárd eurós üzletet bonyolít le Romániában a Kaufland, a Carrefour, a Metro, a Selgros és a Real üzletlánc. A Kaufland tavaly közel 15 százalékos forgalomnövekedést ért el 2011-hez képest. A Metro, a Real és a Selgros eladásai ezzel szemben csökkentek, de még mindig az ország legkeresettebb bevásárlóközpontjai közé tartoznak, évi körülbelül egymilliárd lejes forgalommal.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Magyar Polgári Párt üdvözli az RMDSZ autonómiatörekvését
A romániai Magyar Polgári Párt (MPP) az MTI-hez eljuttatott vasárnapi közleményben üdvözölte, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényt készül benyújtani a román parlamentben Székelyföld területi autonómiájáról.
A párt reményét fejezte ki, hogy a bejelentést tettek is követik. Abbéli reményét is megfogalmazta, hogy "a jövőben nem fordul elő olyan szégyenteljes eset, amikor a szövetség honatyái kivonulnak a törvényhozás üléséről, ha a székely autonómia kérdése szerepel napirenden" - áll az MPP közleményében.
A párt arra utalt, hogy 2012. szeptember 25-én az RMDSZ Székelyföldön megválasztott három szenátora nem vett részt a román felsőházban a Székelyföld autonómiastatútuma törvénytervezetének a végszavazásán.
Az MPP úgy vélte, mérföldkő lehet az RMDSZ tizenegyedik kongresszusa az erdélyi magyarság életében, hiszen ezen "a generációváltás mellett egy egészséges szemléletváltás jelei is megmutatkoztak".
A párt kinyilvánította, mindig is azt vallotta, hogy helye és ideje van a versenynek, amiként helye és ideje van az együttműködésnek is. "Meggyőződésünk, hogy stratégiai kérdésekben csak közös erővel tudunk eredményt elérni. A Magyar Polgári Párt nyitott a párbeszédre, éppen ezért örömmel fogadunk minden olyan megnyilvánulást, amely a nyitás irányába hat" - fogalmaz az MPP vasárnapi közleménye.
MTI
Nyugati Jelen (Arad)

Hatvanöt keresztet loptak el Hévízen
Emlékezni készültek Maroshévízen vasárnap, a Hősök napján. Az esemény „keserű” lett, hisz két nappal korábban ismeretlen tettesek 65 fakeresztet távolítottak el a hősök sírhantjairól.
„Éppen az újonnan állított öt keresztet akartuk lefesteni pénteken, s készülni a vasárnapi ünnepségre, amikor a temetőbe érve azt láthattuk, valakik meggyalázták a sírokat” – számolt be Czirják Károly, a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnöke azon szervezet nevében, amely már évek óta vállalja a temető gondozását, a Hősök napján a megemlékezés, koszorúzás szervezését. A 145 fakeresztből 65 darabot vittek el ismeretlen tettesek, ezek közül hat került elő szemétdombon, bozótosban eldobálva. „Érteném, ha fémkeresztek lettek volna, ócskavasnak szánták, s azt is elfogadnám, ha tél lenne, valaki tüzelő gyanánt akarta volna hasznosítani, de így nem találok más indokot, mint a hősi halottak emlékének meggyalázási szándékát” – közölte Czirják.
Nem nyughatnak békében
A maroshévízi katonai temetőben eredetileg 186 katonát temettek el, közülük 30 olasz katona holttestét 1930-ban kiásták és hazájukba vittek. Jelenleg a temetőben 156 katona sírhantja közül csupán 145 van megjelölve, az eltelt évek során sokra rátemetkeztek. 145 fejfa áll, az elkorhadtak helyére került az öt új – közölte az egyesület elnöke. Hozzáfűzte: a temetőt nyugodtan nevezhetjük nemzetközi katonai temetőnek, hisz jelenleg német, lengyel, orosz, ukrán, lengyel, cseh, román és magyar katonák nyugszanak ott, köztük három maroshévízi is. „Azok a barbárok, akik a temetőt meggyalázták, nem gondoltak azokra, akik fáradságot nem ismerve minden évben rendbe teszik, takarítják a temetőt, de azokkal a katonákkal szemben sem voltak tisztelettel, akik ott nyugszanak, akik életüket adták a haza megvédéséért” – tette hozzá.
A kegyelet koszorúi
Május utolsó vasárnapján, a Hősök napján a megcsonkított sírhantoknál került sor a megemlékezésre. 12 órára közel 40 személy gyűlt össze, hogy megemlékezzenek azokról az emberekről, akik az életüket adták a hazáért. Koszorút helyeztek el: Balogh Ádám, a németországi Volksbund megbízottja, Bodor Attila a helyi RMDSZ részéről, Bodor Lajos a helyi EMNP-től, Ladó Miklós a települési Székely Tanács részéről és Czirják Károly a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület részéről. A pénteken történteket hétfőn jelentették a rendőrségen, illetve a helyi önkormányzatnak.
Tenni kell valamit
Az 1973-ban keltezett Genfi Egyezmény rendelkezik arról, hogy az aláíró országok kölcsönösen gondozzák a hősi halottak sírjait. Románia törvényei közé is iktatták ezt, mint ahogy rendelkezés van arról, hogy a hősi halottak temetkezési helyeinek felügyelete a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Létezik országos intézmény is, amely háborús sírok és emlékművek védelmével megbízott, ezek alegységei civil szervezetek, melyek több-kevesebb tevékenységet fejtenek ki. Mihály Zita, a Hargita Megyei Műemlékvédelmi Hivatal szaktanácsosa elmondta, nem tartozik feladatkörükbe az ilyen ügyek intézése, ennek ellenére készségesen segített az országos hivatal elérhetőségének megszerzésében, illetve javasolta, a prefektúrára, a műemlékvédelemhez is tegyenek le az eset észrevételezői egy bejelentést. Ez az első lépés, hogy kivizsgálás, tényfelmérés történjen.
Stelu Platon, Maroshévíz polgármestere a médiából értesült, mi is történt a temetőben. Elmondta, a helyszínre megy, majd a gondozást vállaló egyesület vezetőjével közösen keresnek megoldást. Hangot adott azon neheztelésének is, hogy eddig nem keresték meg őt. „Maroshévízen két temető van az önkormányzat közvetlen gondozásában, a többit különböző szervezetek tartják rendben. Amikor a szovjet hősök nyughelyét akartuk áthelyezni, megkeresett a szervezetük, tárgyaltunk, segítettünk a felújításban, nemrég pedig a zsidó temető ügyében kerestek meg. A hősi halottak nyughelyének gondozásáról csak hírből tudunk, ideje, hogy a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnökével erről beszéljünk” – közölte a polgármester. Amint Stelu Platon elmondta, a hősi halottak sírhelyének rendben tartása, helyreállítása egyértelmű, hogy fontos a maroshévíziek számára. Hétfőn délután az egyesület elnökével közösen tartottak terepszemlét, és tanácskoztak a helyreállítási költségek előteremtéséről is.
Balázs Katalin
szekelyhon.ro

Kongresszusi intermezzo – Transzparensek vagy kormánybuktatás?
A múlt szombati RMDSZ-kongresszuson óhatatlanul előtérbe került a marosvásárhelyi orvosi egyetem ügye, hiszen ez az RMDSZ egyik megoldatlan problémája. Ráadásul, még ha esetleg el is felejtették volna, nem hagyta feledni az a néhány tüntető, közöttük Ajtay Kincses Mária és Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) elnöke, illetve titkára, akik szórólapokat osztogattak és követelték, hogy a kormányfő tartassa be a magyar oktatás rendezésére megkötött szerződést.
Ponta: a miniszter jogköre
A kongresszuson meghívottként felszólaló Victor Ponta miniszterelnök azt mondta, hogy az oktatási miniszter feladata és jogköre, hogy érvényt szerezzen a marosvásárhelyi orvosi egyetem román és magyar tanárai között tavaly született megállapodásnak.
Mi a nagyobb bátorság?
Markó Béla szenátor emlékeztetett, hogy éppen a MOGYE-ügy miatt bukott meg az Ungureanu-kormány. – Romániában 1989 óta kétszer bukott meg bizalmatlansági indítvánnyal egy kormány, és mindkétszer miattunk. Először 2009-ben az első Boc-kormány, mert az RMDSZ a szirénhangok ellenére úgy döntött, hogy megszavazza a bizalmatlansági indítványt, és szövetkezünk az ellenzékkel az úgynevezett Johannis-terv véghez vitele érdekében. Másodszor pedig a tavaly, 2012-ben, amikor a MOGYE-ügy miatt elállt a kormány mellől több kormánypárti szenátor. Ez is miattunk volt, mi kényszerítettük ki a saját kormányunkból a MOGYE-határozatot, mi mondtuk, hogy másképpen kilépünk a kormánykoalícióból. És 2012-ben már természetesen Kelemen Hunor volt a szövetség elnöke.
Hát akkor ki kéri tőle vagy tőlünk számon, hogy nem vagyunk elég kemények? Mi a nagyobb bátorság? Tiltakozó transzparenst lobogtatni vagy megbuktatni a román kormányt? Ne rajtunk kérjék számon se a MOGYE-t, se az autonómiát, akik töredékét sem tették érte annak, mint mi tettünk! Önök pedig, tisztelt küldöttek, ne szégyelljék magukat, ha valaki mérsékeltnek nevezi az RMDSZ politikáját! Ebbe a mérsékelt politikába kormányok buktak már bele Romániában, és még fognak, ha nem figyelnek ránk. Akik pedig minket állandóan lemérsékelteznek, legfennebb csak saját magukat buktatják meg újból meg újból minden választáson, és abból sem tanulnak.
Nem mondhatjuk, hogy minden rendben van, de...
Borbély László politikai alelnök kiemelte, a kormányra kerülésük során sikerült a tanügyi törvényt is elfogadtatniuk, ahhoz, hogy ma, 23 év után van egy olyan tanügyi törvény, amely az anyanyelvi oktatást minden szinten garantálja. – Nyilván nem mondhatjuk azt, hogy minden rendben van, hiszen a MOGYE-ügy még rendezetlen, kollégáinkat börtönnel fenyegetik, a kulturális autonómia törvénye nyolc éve a parlamentben stagnál, de mi azért vagyunk itt, hogy ezeket megoldjuk. Azok a felvetések és kérések, amelyeket már a ’90-es években megfogalmaztunk, ma is érvényesek.
Törvényességet a MOGYE-n!
Eközben a fenti címszó alatt az RMOGYKE nevében tiltakoztak néhányan a sportcsarnok előtt, követelve, hogy a kongresszus tűzze napirendre a következőket: * az RMDSZ jelentse ki, hogy a kommunizmus alatt a MOGYE-n a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása súlyosan sértette a kisebbségi jogokat, amelyek biztosítását Románia vállalta Erdély elcsatolásakor, és későbbi nemzetközi egyezményekben a Román Kommunista Párt is aláírta, * nyújtson be kárpótlási igényt a román államhoz arra vonatkozólag, hogy finanszírozni lehessen a magyar oktatás újjáélesztését, hogy megfeleljen az ország és az Európai Unió felsőoktatási követelményeinek, * nevezzen ki egy operatív bizottságot, amely követeli a tanügyi törvény betartását, és heti rendszerességgel tájékoztatja a közvéleményt a helyzet orvoslására tett intézkedésekről * a kongresszus szavazza meg a részvételt a június 15-re tervezett bukaresti felvonuláson, amely 17 órakor kezdődik, és a Szabad Sajtó palotától indulnak a parlamenthez * kérje meg fő meghívottját, Victor Pontát, hogy tájékoztasson, milyen konkrét lépéseket kíván tenni a MOGYE-n folyó törvénytelenség ellen, mivel a magyar oktatás rendezése ügyében tavaly szeptemberben született hétpontos megállapodás betartásáért személyes garanciát vállalt.
Mózes Edith
e-nepujsag.ro
Erdély.ma

RMDSZ-kongresszus – Óvatos optimizmussal nyugtázta Toró T. Tibor a határozatokat
Óvatos optimizmussal nyugtázta a Krónika című napilapban kedden közölt nyilatkozatában Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szombati kongresszusának határozatait.
Toró T. Tibor szerint Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek az erdélyi magyar politikai szervezetek közös fellépéséről szóló kijelentése akkor lenne hiteles, ha az EMNP és a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselőit is meghívták volna a kongresszusra. A meghívás elmulasztása szerinte azt jelzi: az RMDSZ képtelen feldolgozni, hogy már nincs egyedül az erdélyi magyar politika színterén. „Mindez azonban nem akadálya annak, hogy az autonómia ügyében konszenzust és közös cselekvési tervet alakítsunk ki. Állunk elébe az együttműködésnek" – nyilatkozta a néppárt elnöke. Toró megismételte, az EMNP rég szorgalmazza az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) összehívását. Hozzátette, a fórumot éppen azért hozták létre annak idején, hogy a konszenzus, a közös cselekvés színtere legyen, amikor a pártpolitikai csatározások nem viszik előre a közösség ügyeit.
Toró reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ az autonómia ügyében nem marad meg a retorika szintjén, és kijelentette, óvatos optimizmussal várja, hogy eljussanak a közös politikai cselekvésig. „Akkor bizonyosodik be, hogy nem csak üres ígéret, ha az RMDSZ tényleg benyújtja a törvénytervezetet a Székelyföld autonómiájáról" – jelentette ki az EMNP elnöke. Úgy vélte, közös feladat lesz, hogy a tervezet mögé tömegbázist állítsanak, hogy a román politikai osztály ne söpörhesse le a az autonómiatervezetet az asztalról azzal a kifogással: az csak a politikusok akaratát tükrözi.
Kelemen Hunor az RMDSZ szombati csíkszeredai kongresszusán tartott sajtótájékoztatón jelentette be: a szövetség törvénytervezetet nyújt be Székelyföld területi autonómiájáról. Elnöki beszámolójában pedig azt hangsúlyozta, a magyar politikai tényezőknek meg kell állapodniuk, hogy csatározásaikban az autonómia ügyét nem használják fegyverként.
MTI
Erdély.ma

Kongresszus
Fölösleges izomfitogtatás, helytálló célkitűzések, elszalasztott alkalmak: ezek jellemezték A hétvégi csíkszeredai RMDSZ-óriáskongresszust.
A korábbiaknál jóval népesebb fórum fölösleges erőfitogtatás volt, az összes saját polgármester felsorakoztatása nélkül is nyilvánvaló volt, hogy az RMDSZ az erdélyi magyarság politikai képviselője, az együttvéve is pehelysúlyú EMNP és MPP távolról sem jelent kihívást. Még akkor sem, amikor a kormányszerep óhatatlanul erodálta Kelemenék népszerűségét. Ezt immár a budapesti hatalom is megértette, a mostani RMDSZ–Fidesz partneri viszonyt össze sem lehet hasonlítani az előző, nagyváradi kongresszus nyílt feszültségeivel.
A nyolc irányelv, melyek között a legfontosabbak a székelyföldi területi autonómia, az alkotmánymódosítási javaslatok, a régiós átszervezéssel kapcsolatos elképzelések, európai kisebbségvédelem, vagy a szórvány megerősítése viszont kétségtelenül megalapozott, fontos és hasznos politikai célok. Kivitelezhetőségük azonban fölöttébb kérdéses. Időzítésük miatt.
Mert – az EU-s sík hangsúlyozásán kívül – nem újdonságok. A hárompilléres (személyi, kulturális és területi) autonómia-programot már 1992-ben, a Kolozsvári Nyilatkozatban elfogadták, azóta pedig több mint két évtized telt el, és továbbra is célkitűzési szinten maradt. Az alkotmánymódosítás és a régiók átszervezése is évek óta terítéken van a romániai politikai porondon.
2010–11-ben, amikor Băsescu és a PDL szorgalmazta ezeket (legutóbb például „legalább 12 régiót” ajánlottak fel), az RMDSZ – erős, mérlegnyelv alkupozícióból – mereven elzárkózott a tárgyalásoktól, a 2012 utáni új parlamentre várva. Most szívesen tárgyalnának, csakhogy nemigen van kivel: az USL aligha lesz hajlandó engedményekre, mivel kétharmados, alkotmányozó többséggel egyszerűen nincs szüksége a politikai erőviszonyok változása nyomán lényegesen gyengébb alkupozícióban lévő RMDSZ-re. A közhangulat is változott azóta az USL sorozatos magyarellenes uszításai nyomán. A nemzetállam fogalmának törlése, vagy a székely területi autonómia elfogadtatása még etnikai békeidőkben is kényes, nehezen lenyelhető kérdések a románság számára, nemhogy mesterségesen felturbózott állapotban.
Bármennyire is jogosak az RMDSZ célkitűzései, az alkalom aligha kedvező. A vasat addig kell ütni, amíg meleg.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

LAPSZEMLE
Ponta és Antonescu csipkelődései…
A román lapok főleg a meghívottakra és rajtuk keresztül az RMDSZ pártkapcsolataira összpontosítottak az RMDSZ szombaton lezajlott 11. kongresszusáról közölt hétfői írásaikban.
A Szociálliberális Szövetséghez (USL) közel álló Jurnalul Naţional Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szavait adta egyik írása címének: „nem vagyunk alábbvalók egyetlen más nemzetnél sem”, s ha más nemzetiségeknek lehet területi autonómiájuk az EU-ban, akkor a magyaroknak is lehet. Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető köszöntőjéből azt emelték ki, hogy a politikus szavazásra buzdította az újonnan magyar állampolgárságot szerzett romániai magyarokat, Ujhelyi Istvántól, az Országgyűlés szocialista alelnökétől pedig azt idézték, hogy szerinte a „Fidesz–RMDSZ meccset” az utóbbi nyerte meg, miután megszerezte a romániai magyarok egyértelmű választói felhatalmazását.
A jobboldali Evenimentul Zilei napilap Ponta és Antonescu partnersége politikai társbérletté vált címmel írt arról, hogy az USL két társelnöke ironikus megjegyzéseket tett egymásra az RMDSZ kongresszusán. A lap szerint a csipkelődések sorát Victor Ponta kormányfő nyitotta meg, akinek a beszéde előtt a szervezők eltávolították a szónoki pulpitusra terített székely zászlót – a szociáldemokrata miniszterelnök szerint – azért, hogy ne tévesszék össze a liberálisok ugyancsak kék-sárga zászlajával. Koalíciós partnere, Crin Antonescu liberális pártelnök szerint meglepő, hogy Ponta ezekre a színekre „allergiás” és nem a jobbközép ellenzék narancssárgájára. Antonescu azzal élcelődött, hogy inkább a vörösből (a szociáldemokraták színéből) van túl sok a román közéletben – idézte fel a szóbeli pengeváltást a lap.
A liberális hátterű Adevărul vezércikkírója szerint a politikai „házasságközvetítés szakértőinek” számító RMDSZ-vezetőknek egyelőre az egymással civakodó román koalíciós partnerek egyike sem tud előnyös „házassági” ajánlatot tenni, mert még nem jött el válásuk ideje. De az „RMDSZ-menyasszony” számára nyilvánvaló, minek tulajdoníthatók a „kérők mézes-mázos” szavai, ezért természetes, hogy a szövetség alkotmánymódosító javaslataival és autonómia-igényével offenzívába kezdett, mint ahogy az is, hogy a kormányfő védekező álláspontot képviselt – írta a lap. Mind a szociáldemokraták, mind a liberálisok igyekeznek helyrehozni kapcsolataikat az utóbbi időben „elhanyagolt” RMDSZ-szel – állapítja meg a cikkíró, aki szerint ez helyes is. „Azt a politikai vezetők is megértették, hogy a magyar polgártársainkhoz vezető utat rendszeresen kátyúzni kell, sosem szabad hagyni tönkremenni” – zárta cikkét az Adevărul.
A kormánnyal és az ellenzékkel szemben egyaránt kritikus Gândul érthetetlennek nevezte, hogy miközben a magyarok határozottan kijelentik: kulturális és területi autonómiát akarnak, az ország kétharmados többséggel rendelkező vezetői azzal vannak elfoglalva, hogy egymásra tesznek méltatlan és értelmetlen ironikus megjegyzéseket. A szerző szerint az RMDSZ-kongresszuson a román állam szétverésének tervét hirdették meg, miközben „két cirkuszi bohóc” szórakoztatta a közönséget.
Szabadság (Kolozsvár)

Besztercei Magyar Majális
A besztercei önkormányzat, a George Coşbuc Kulturális Központ, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete, a Pro Hereditatem Egyesület és Besztercei Madisz az elmúlt hétvégén rendezte meg a Besztercei magyar majálist.
A kétnapos rendezvény első napján a megyeszékhely központjában felállított színpadon rendre a marosludasi Hajdina, a téglási (Kárpátalja) Orhidea, a magyarországi Hajdina, a vajdaszentiványi Takács Mihály, a marosvásárhelyi Öregfenyők, a szamosújvári Kaláka, a széki Szalmakalap, a besztercei Vadrózsa, a tekei Tulipán, az almásmálomi Almavirág, a magyarországi Kaláris és a mezősámsondi néptáncegyüttes, továbbá a kétegyházai (Magyarország) Téglás Zenekar és a somorjai (Felvidék) Csalló Népművészeti Együttes lépett fel.
A Besztercei magyar majális a néptánccsoportok felvonulásával kezdődött, majd a Besztercei Helyőrség Fúvószenekara rendre lejátszotta Románia himnuszát, az Európai Unió himnuszát és Nemzeti Imánkat.
A rendezvényt a helybéli papok és lelkipásztorok közös imája nyitotta meg, majd beszédet mondott Creţu Ovidiu Teodor besztercei polgármester, továbbá Emil Radu Moldovan, a megyei tanács elnöke, Antal Attila, az RMDSZ besztercei szervezetének elnöke, Décsei Attila, az RMDSZ Beszterce–Naszód megyei szervezetének vezetője, Seszták Oszkár, a Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei közgyűlés elnöke, valamint a kolozsvári magyar konzulátus képviselője.
A hivatalos megnyitó után a meghívott együttesek előadása szórakoztatta az egybegyűlteket, de a főtéren a kulturális műsorral párhuzamosan kézműves vásárt is szerveztek.
A rendezvény második napjának színhelye a besztercei Schullerwald-erdő volt, ahol a jelenlévők megkóstolhatták a gulyásfőző versenyen készült ínyencségeket, majd megtekinthették a helybéli magyar óvodák és iskolák gyermekeinek és a csíkszeredai Zugtánc néptánccsoport fellépését. A rendezvényt, az ugyancsak csíkszeredai Role zenekar koncertje zárta.
RITI JÓZSEF ATTILA
Szabadság (Kolozsvár)

FEHÉR MEGYE: SZÁSZVESSZŐSÖN ÜNNEPLIK SZENT ISTVÁNT A MAGYAROK
A szászvesszősi református templomban ünnepli az idén Szent István napját a Fehér megyei RMDSZ, amely érdekes hagyományt teremtett azáltal, hogy augusztus 20-án olyan településekre hívja az ünneplő magyarságot, ahol egyáltalán nem vagy csupán csekély létszámban élnek még magyarok.
Elnéptelenedett templomokat tölt meg augusztus 20-án a Fehér megyei RMDSZ évről évre egyre népszerűbb kezdeményezése, amelynek részeként eddig már tíz ilyen helyre sikerült életet, hangos magyar ünneplő szót vinni. Ökumenikus istentisztelet és kulturális program volt 2003-ban a marosszentimrei református templomban, 2004-ben Magyarigenben, 2005-ben Verespatakon, az unitárius templomban, 2006-ban a romos állapotú alvinci református templomban, 2007-ben Boroskrakkóban, a református templomban, 2008-ban az abrudbányai református templomban, 2009-ben a sárdi református templomban, 2010-ben a magyarszentbenedeki unitárius templomban, 2011-ben az asszonynépei református templomban, 2012-ben a szászsebesi református templomban.
A Szászvesszősre tervezett idei ünnepség ügyében először május 12-én találkozott a Fehér megyei RMDSZ küldöttsége a kis közösség lelkipásztorával, Simon Jánossal és a közösség tagjaival. 2002-ben kevesebb mint 70 magyart találtak itt a népszámláláskor.
Szabadság (Kolozsvár)

RMDSZ-es játszmák
Bár egy politikai alakulat be nem vallottan folyamatosan választási kampányt folytat, kissé korainak tűnik Kelemen Hunor kongresszusi bejelentése, miszerint az RMDSZ már hétfőtől (azaz tegnaptól) nekivág a jövő májusi európai parlamenti megmérettetés korteshadjáratának.
Tulajdonképpen ezzel magyarázható a sportcsarnokban rendezett csíkszeredai nagygyűlés enyhe grandomániája is, amelyet a választók irányába megfogalmazott üzenet aláfestésének szántak. Ez az üzenet úgy szólt: a szövetség történetének eddigi legnagyobb és leglátványosabb kongresszusa, az ott felszólaló bukaresti és budapesti politikusok is azt bizonyítják, milyen fontos és megkerülhetetlen politikai alakulat az RMDSZ, amely ráadásul az erdélyi magyarság egyetlen legitim képviselője . Holott ez utóbbi kizárólagosságnak maga a szövetség elnöke mondott ellent, amikor az autonómiaküzdelem kapcsán megállapodás megkötésére tett javaslatot a rivális magyar politikai szervezeteknek. Vélhetően azoknak a „zsebpártoknak, a magyarok megosztására törekvő alakulatoknak", amelyek létezéséről eddig jórészt tudomást se nagyon akart venni az RMDSZ...
De hát a cél szentesíti az eszközt, és mivel a közösség önrendelkezési törekvéseiről van szó, jobb későn, mint soha. Csakhogy a felkéréssel az a baj, hogy nem tűnik többnek egyszerű kampányfogásnál. Nem tudni, miben jelentene újat a Székelyföld közjogi státusának rendezéséről szóló törvénytervezet az eddigi statútumoknál, amelyet korábban „elfektetett" vagy elutasított a román parlament – legutóbb az RMDSZ több szenátorának asszisztálása közepette. Rendben van, hogy a cél elérése érdekében román partnereket is keres a szövetség, amely e téren fegyvertényként könyveli el a kormányzó USL vezetőinek kongresszusi jelenlétét. Csakhogy nem veszi észre: Ponta és Antonescu valójában nem az autonómia gondolatával való kibékülés szándékával utazott Csíkszeredába, hanem hogy megszerezze az RMDSZ kegyeit arra az esetre, ha felbomlik a kétharmados koalíció. Arra pedig különösen kíváncsiak vagyunk, hogy egy újabb kormányzati pozícióban miként viszonyul az RMDSZ saját autonómiatervezetéhez vagy az ellenzékéhez fűződő viszonyához.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Ráduly Róbert: ha öt éven belül nem lesz autonómiánk, akkor később sem lesz
Az RMDSZ szombati csíkszeredai kongresszusán Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert kemény hangon kritizálta a román kormány több, az erdélyi magyarságot hátrányosan érintő intézkedését. Ő volt az egyetlen felszólaló, miszerint az autonómia ügyében a többi erdélyi magyar párt és szervezet erejére is szükség van. A Duna Tv Közbeszéd című műsorának nyilatkozva több más kérdésben is különvéleményt fogalmazott meg.
A polgármester szerint, csak akkor lehet igazán elérni az autonómiát, ha mindenki felsorakozik a ügy mellett. Együtt kell működni az SZNT-vel, az EMNP-vel és az MPP-vel is. Ez szerinte sok mindenkin múlik, nem fogható rá egyszerűen csak Markó Bélára, vagy Tőkés Lászlóra, akik a személyes hiúságukat politikai küzdőtérre víve megosztották a magyarságot. A mai világban a sérelmeinknek és a hiúságunknak nem engedhetünk teret.
Romániában az elmúlt három évben érdekes folyamatok erősödtek fel: egyrészt az emberek elszegényítése, másrészt a politikai, rendőrségi instrumentumok megerősítése zajlott. Románia terrorállammá vált ebben a tekintetben, amely nem a bérrel próbálja motiválni az embereket, hanem a félelemkeltéssel próbálja elérni a teljesítést. Ez nem mehet így tovább! Az igazságszolgáltatás mára már a törvényektől is független, így azt csinál mindenki amit akar, azt hurcol meg akit akar és ez nagyon nincs rendben egy olyan államban, amely az Európai Unióhoz akar tartozni – jegyezte meg a polgármester.
Erdély kulturális autonómiájára és Székelyföld területi autonómiájára van szükség Ráduly Róbert szerint. Szerinte vagy megteremtjük közösen, a kétharmados többségű magyarsággal (Magyarországot beleértve) azokat a kereteket, amelyeket 1918-ban Gyulafehérváron megígértek, vagy feladjuk. Ha három, maximum öt éven belül nem lesz kulturális- és területi autonómia, akkor valószínű nem is lesz soha.
Szerinte azon is el kellene gondolkozni, amin 1919-ben, mert az se kizárt, hogy a függetlenség lenne a jó lépés. Nem dőlhetünk hátra és nézzük, hogy eltűnik minden, hanem meg kell nézni, hogy kire lehet számítani. Kelemen Hunornak pedig meg kellene mutatnia, hogy ő sokkal jobb RMDSZ elnök, mint az elődje.
Minden esetre Csíkország letette a voksát a kulturális és területi autonómia mellett és rá mindig lehet számítani. Majd kiderül, hogy vannak-e még hasonló elvet valló emberek és lesznek-e elegen, ahhoz, hogy ez ne csak Csíkország, hanem az egész erdélyi közösség, Székelyföld ügye legyen. Duna Tv, Közbeszéd
Erdely.ma

Nemzeti autonómiát!
Románia miniszterelnöke – a csíkszeredai RMDSZ-kongresszuson – kerek perec kijelentette: a székelységnek nem jár etnikai alapú régió. De hála neki, akit már magyarbarátsággal is meggyanúsítottak, addig fogják vitatni az RMDSZ vezetésével e kérdést, ameddig mindenki számára kielégítő döntés születik. Ez szép és jó, de ha a régió nem a két és fél, legrosszabb esetben a három megyét jelenti, az csak kárunkra történhet, hisz számunkra csak az etnikai jellegű régió fogadható el!
A korábbi hónapokban kiszivárogtatott legjobb hír az volt, hogy Székelyföld Marosvásárhely központtal nem hat, hanem négy megye régiójához tartozna. Az igaz, hogy a Maros, Hargita, Kovászna és Beszterce-Naszód megyékből kialakuló régióban a székelység már 47 százalékarányt alkotna, és nem 25 százalékot, mint a tervezett nagyrégióban. Kétségkívül, ez sokkal jobb megoldás, mint Szeben és Brassó megye árnyékában lenni. Nos, ha fogadatlan prókátorok meg akarják magyarázni, miért megfelelő a négymegyés régió, akkor tudni kell, hogy nekünk ez sem jó, mert ebben is kisebbségbe, román irányítás alá kerülünk. Igaz, hogy e régióban egy-két évtizeddel később számolódik fel a székely tömb, mint a nagyrégióban. De nem ez a célunk, hanem a székely nép fennmaradása, az autonóm Székelyföld megteremtése!
Barátság ide, a Victor Ponta beszédét követő nagy taps oda, remélni merem, utóbbi az illemet és nem a beleegyezést jelentette. Ha a román politikai elit nem látja be, hogy a félmegoldások hosszabb távon nem teremtenek nyugalmat, ám legyen. De kérdem én: mit írjak azoknak, akik nemcsak őshonosak azon a földön, ahol élnek, de a történelmi jog, a közel 80 százalékos népességarány alapján még független államra is jogosultak lehetnénk? Kérdem én, a továbbiakban mit mondjak népemnek, a székelységnek? Eddig egyszerű volt: tiszta lelkiismerettel, következetesen hirdettem, hogy olyan területi autonómiát kell követelni, amelyben két hivatalos nyelv van, ahol biztosított az etnikai arányosság elve az élet minden területén, és mindez megvalósítható Románián belül. Renegát, hitvány emberré nem válhatok. Nem ösztönözhetem a székely népet arra, hogy nyugodjon bele sorsába, Székelyföld felszámolásába és abba, hogy sorsa fölött mások döntsenek – úgy, ahogy az alig tíz éve kisebbségbe került marosvásárhelyi székely magyarokkal teszik.
A történelem ismeretében állítom, hogy a szűkkeblű nemzetiségpolitika, az álságos taktikázás soha nem vezetett jóra. Higgyék el, a területi autonómiától való megfosztásunk, olyan régióba zötykölésünk, amelyben mások döntenek sorsunkról, nem vezet békéhez! Megéri-e Európa egyik legalacsonyabb életnívóján élő ország többségi népének, hogy – a tudatosan megalkotott álságos régiósítás miatt – a székely nép százezrével kivonuljon az utcákra tüntetni?
Higgyék el, hogy a 750 ezer fős székely nép nem fogja elismerni azt a régiót, amely nem Székelyföldet jelenti. Még akkor sem, ha netalán kerülnének olyan erdélyi megvásárolt, megzsarolt magyar politikusok, akik ezt nevünkben elfogadnák. Ne feledjék, ha tovább folytatódik a székelység heccelése, akkor már nem lesz elég az etnikai régió, a területi autonómia! Felnőtt, szilárd történelmi tudattal bíró nép vagyunk! Ezért mondom, hogy még kér a székely nép, most adjatok önrendelkezést neki!
Higgyék el: a békétlenség fenntartása nem lehet érdek. Az alkotmány paragrafusaiba kapaszkodva törekedni a jogfosztásra, sokáig nem megoldás!
Román honfitársaink! Higgyék el: közös munkával az életszínvonal néhány év alatt látványosan megváltozna, ha mi, itt élő székelyek és románok tesszük közösen a dolgunkat. Mi itt jobban tudjuk, hogy mit kell cselekedni, mint a Bukarestben uralgó korrupt tisztviselőhad. Románok számára is hátrányt jelent, ha nagyrégióba terelnek bennünket, mert a gazdag megyék gazdagabbak, a szegény megyék szegényebbek lesznek. Szegénységben, etnikai feszültségben élni csak azért, hogy megvalósuljon Székelyföld felszámolása, nem lehet célotok. Nem lehet az egyszínű, homogén, tömény és egységes szegénységben gyönyörködni!
Kádár Gyula
Háromszék
Erdely.ma

Elutasítja a magyarellenesség vádját a nagyváradi polgármester
Magyar politikusokkal és nem a nagyváradi magyarokkal van baja Ilie Bolojannak
Az elmúlt hónapokban több olyan eset történt Nagyváradon, mely sokak szerint az itteni magyar közösség kisebbségi jogait sérthetik. Magyar utcanevek megváltoztatása, parkok átnevezése keltett több alkalommal felháborodást, és ezeket a magyarellenesnek minősített rendelkezéseket a közvélemény egyértelműen Ilie Bolojan polgármester rovására írta. Sokan csodálkoztak is azon, hogy a városgazda miért lett egyszerre úgymond magyarellenes, hiszen előző mandátuma alatt, míg az RMDSZ-szel irányította a várost, a helyzet nem volt ennyire kiéleződve. Sok vélemény látott napvilágot a közelmúltban, egyedül a polgármester véleménye nem volt tisztázva. Megkerestük tehát a városgazdát, s neki szegeztük a kérdést: mi a baja tulajdonképpen a nagyváradi magyarokkal?
– Polgármester úr, az elmúlt hónapokban a nagyváradi magyarság körében kialakult egyfajta negatív hangulat, mivel sokan úgy vélik, az ön által hozott intézkedések nem veszik figyelembe a nagyváradi magyarok nemzetiségi jogait, illetve a város egykori magyar múltját szándékosan rombolni akarják. Ön hogyan látja ezt?
– Pontosan mire céloz, beszéljünk konkrét esetekről, mivel úgy vélem, nem helyes általánosítani.
Célzok itt a Bajor Andor utca átnevezésére, vagy például a pár hete bezárt Moszkva kávézóra, hiszen mindkét eset több keserű kérdést hagyott maga után, s a magyar váradiak közül sokan ezt etnikai alapú intézkedésnek vélték, vélik.
– Rendben. Kezdjük a Bajor Andor utcával. Ennek az utcának az átnevezése azért történt, mert maguk az utca lakói kérték. Írásos megkereséssel fordultak a város vezetőségéhez. Igen, jóváhagytuk ennek az utcának az átnevezését, de Váradon mégis van jelenleg olyan utca, amelyik a Bajor Andor nevét viseli. Nem merült fel annak a kérdése sem, hogy kiiktassunk egy magyar utcanevet Nagyváradon. Azon a tanácsülésen, amelyiken ezek az utcanévcserék történtek, senki nem emelt ez ellen kifogást, nem érvelt ez ellen. De nézzük meg, abban az esetben, amikor el kell döntenünk, milyen nevet kapjon egy utca, milyen kritériumokat kell figyelembe vennünk. Mikor jelzőkre utaló neveket adunk, például Csendes utca, amit magyarra és románra is le lehet értelmesen fordítani, fel sem merül annak a kérdése, hogy ez elfogadható vagy sem. Azonban amikor különféle ismert emberekről kell elnevezni, akkor igenis betartjuk azt, hogy minden negyedik újranevezendő utca magyar személyiségről legyen elnevezve. De van még valami, amiről nagyon őszintén kell most beszéljünk! Be kell látnia mindenkinek, hogy egyes magyar nevek kiejtése, helyes leírása nagyon nehéz a nem magyaroknak, ez ellen nem tudunk mit tenni. Volt olyan, hogy telefonos tárgyalás során lebetűzve se tudta leírni a címet a tárgyalópartner. Értsük már meg, ez nem egy magyarellenes dolog, ez a realitás, nyelvi korlát. De hangsúlyozom, a tanácsban mindeddig nem merült fel az, hogy Váradon már meglévő magyar utcaneveket megszüntessenek, kitöröljenek a köztudatból. Nézze ezt a most elém terjesztett utcanévlistát, láthatja, minden negyedik új utcanév magyar személyiség neve.
– És a Moszkva kávézó esete? Az egy olyan hely, ahol magyar kulturális eseményeket szerveznek évek óta.
– Legyen világos, a törvények betartása minden lokálra érvényes. Akár magyar, akár román törzsközönsége van. Nézze meg, itt van az asztalomon egy határozat, pont ma bírságoltunk meg és zárattunk be ideiglenesen egy Zöldfa utcai lokált, hasonló okokból, mint a Moszkva kávézót, mivel nem tartották be a csendvédelmi rendelkezést. A Zöldfa utcai lokál tulajdonosa román, akkor most ez egy románellenes intézkedés volt – kérdem én –, vagy egy, a város polgárainak az érdekeit szem előtt tartó rendelkezés? Legyen világos, a nagyváradi önkormányzat és a rendőrség között van egy megállapodás, mely szerint ha egy lokál kétszer figyelmeztetésben részesül amiatt, mert megszegte a csendvédelmi intézkedést, harmadik kihágáskor ab ovo be kell azt záratni. Senkit nem ér tehát meglepetésként az ilyen bezáratás. Tehát elmondom még egyszer, a Moszkva Kávézót nem azért zárattuk be egy hónapra, mert az egy magyarok által látogatott lokál, hanem azért, mert többszöri figyelmeztetés ellenére sem voltak hajlandók betartani az előírt szabályokat. Engem tökéletesen nem érdekel, hogy a lokálok mellett lakó és esetenként panaszt tevő polgárok, akiket zavar a nem megengedett lárma, milyen párthoz tartoznak, nagyromániások, liberálisok, RMDSZ-közeliek. – A nagyváradi magyarok mégis aggódnak amiatt, hogy egyre inkább terjed, a polgármester magyarellenes politikát folytat.
– Beszéljünk akkor nyíltan, mondjuk ki, mi is generálja valójában ezeket a botrányokat. Arról van szó, hogy az RMDSZ egyfajta lejárató, uszító kampányba kezdett most a román városvezetőség ellen, mivel nem jutottak vezető pozícióba az önkormányzatban. S ehhez legkézenfekvőbb, ha minden problémát etnikai síkra terelnek. Hogy saját sikertelenségüket leplezzék, azt akarják elhitetni az itteni magyar közösséggel, hogy a városvezetőség a polgármesterrel az élen egyszeriből mélységesen magyarellenes lett. Én a megelőző mandátumom alatt jól együtt tudtam működni mind az RMDSZ-szel, mind az itteni magyar közösséggel. És ami nagyon fontos, legyen világos, ami a megelőző mandátum alatt Váradon történt, akár jó, akár rossz dolgok, akár úgymond magyarellenes intézkedések, azokban az RMDSZ kivétel nélkül partner volt. Nem a liberálisok csinálták egyedül, hanem az RMDSZ-szel koalícióban. És az, hogy jelenleg hol tart ez a város – bármilyen szempontból –, akár jó, akár rossz értelemben, az nemcsak az én érdemem vagy hibám, hanem ugyanúgy az RMDSZ-é is, hiszen RMDSZ-es alpolgármesterrel, az itteni magyarok képviselőjével tettünk együtt mindent! Ha magyarellenes dolgok történtek netán, úgy ezeket is az RMDSZ-szel közösen tettük. Ez az igazság.
– Ön hogyan viszonyul emberként a magyarokhoz? Vannak magyar barátai, ismeri a magyar kultúrát, a régi Várad történelmét?
– Igen, vannak magyar barátaim és egész eddigi politizálásom bizonyítja, hogy nem vagyok magyargyűlölő. Elmondok most önnek egy eddig nem nyilvános esetet, csak hogy képbe legyen az én személyes hozzáállásommal, viszonyulásommal a magyarokhoz. Pár évvel ezelőtt kormányfőtitkárként helyettest kellett válasszak, az egyik jelölt egy Vâlcea megyei román liberális volt, a másik pedig a margittai RMDSZ-es, Cseke Attila. Én pedig Cseke Attilát választottam, és mikor Tăriceanu kormányfő is rákérdezett, hogy de miért, azt feleltem, én bihari emberként bizony jobban megbízok egy margittai magyarban, mint egy vâlceai liberálisban. És ezt jól tudják azok az RMDSZ-esek, akik most magyargyűlölőként akarnak engem beállítani, meg lehet tőlük kérdezni ezt is. Hiszi vagy sem, számomra nem az a fontos, hogy valaki milyen etnikumhoz tartozik, milyen funkciója van, hanem hogy emberileg mennyit ér. És több etnikai uszításra alapuló nagyváradi történetet elítélek, és tudom, hogy az itteni magyarok nem is ismerik a dolgok hátterét. Mint például azt sem, hogy mikor az Ady-líceum bérleti ideje lejárt, a megkérdezésem nélkül elkezdtek uszító hazugságokat terjeszteni arról, hogy a líceumot ki akarjuk onnan költöztetni. Fel is hívtam akkor a tanintézet igazgatónőjét, és elmondtam, hogy szégyellje magát, hogy először hergelik a szülőket, aláírásokat gyűjtenek, de nem egyeztetnek se velem, se a püspökséggel, és azt terjesztik, hogy kellemetlenség érheti a nagyváradi magyar diákokat. De több ilyen etnikai uszításon alapuló eset volt itt az elmúlt években. Pár éve, amikor az RMDSZ titokban, nem tudni milyen összeköttetések kapcsán meghívta Váradra Budapest polgármesterét, Demszky Gábort, engem mint nagyváradi polgármestert nem is értesítettek erről. Pedig elvártam, hiszen sok magyar él itt, és a magyar főváros polgármesterét illő módon akartam én is köszönteni. De nem is szóltak nekem erről az egészről. Ők tudják, miért, később ugyanis több furcsa dolog derült ki erről az állítólag irodalmi jelleggel felruházott látogatással kapcsolatban is. Mint ahogy azt sem tudják a nagyváradi magyarok, hogy a Rhédey-kápolna felújítását sem az RMDSZ-es alpolgármester szorgalmazta, hanem én vettem fel a kapcsolatot budapesti építészekkel, és több furcsaság történt ott, ami azt igazolta, éppen a magyar érdekképviselet nem tartotta szívügyének a romos magyar kápolna tisztességes rendbetételét. De gondolom, azok, akik most abból élnek, hogy én magyarellenes vagyok, ezekről nem beszélnek.
– Mi a logika az Olaszi temető átnevezése Mihai Viteazul parkra ? Mihály vajdának a történelmi kódexek szerint semmi köze nincs se a régi Váradhoz, se az Olaszi parkhoz. – A szóban forgó park átnevezésének egyetlen egyszerű magyarázata van. A nagyváradi főtér felújítása után Ferdinánd király szobra kerül oda, az eddig ott helyet kapott Mihály vajda-szobrot a volt Olaszi temető helyén kialakított parkba akarjuk átvinni, ez adta az ötletet, hogy a parkot is így nevezzük el. Ez azonban még nem került napirendre. Még nem dőlt el ezzel kapcsolatban semmi. Más javaslatot sem kaptunk a kérdéses park elnevezésére eddig.
– Politikai körökben az is elterjedt, hogy azért lett úgymond „magyarellenes", mert már nincs magyar alpolgármester a városban. Ha Biró Rozália még alpolgármester lenne, akkor is megszülethetnének ezek a döntések?
– Biró Rozália jelenléte nem igazán befolyásolna semmit. De elmondom, hogy alakult úgy, hogy miért nem akartunk most az RMDSZ-szel közös városvezetést. A legutóbbi választás előtt, amikor kezdődött a kampány, tárgyalást kezdtünk újfent az RMDSZ-szel, éspedig arról, hogy a következő mandátumra is legyen egy magyar nemzetiségű funkcionárius a város vezetőségében. Mi bele is mentünk ebbe. Azonban a kampány ideje alatt az RMDSZ igen furcsa mód kezdett el kampányolni, olyan kijelentéseket téve, hogy az eddigi városvezetőség és az eddigi polgármester – azaz én –, képtelen a tisztánlátásra, az előrelátásra, tervezésre, mint az elmúlt húsz év alatt a többi. Azaz a nép nyelvén szólva az eddigi polgármesterek simán hülyék voltak. S mentek a nagy kampányszövegek, hogy bezzeg a kisebbségi magyar vezetőknek hatalmas, világmegváltó terveik vannak, tehát rájuk kell szavaznia mindenkinek. A megállapodás ellenére nem velünk kampányoltak, hanem ellenünk. Mi akkor nagyon világosan megmondtuk nekik, hogy ez nem korrekt, s megkérdeztem: évekig benne voltatok a városvezetésben, alpolgármesteretek volt, mit tettetek konkrétan ezért a városáért, az itteni magyarokért? Fel tudtok valamit mutatni? Kiderült, nem. Erre logikus a válasz, hogy vagy pont olyan „hülyék” és a tisztánlátásra képtelenek voltatok, kedves RMDSZ-szes barátaink, mint én és kollégáim, vagy lehet, hogy valóban sokkal okosabbak vagytok, mint mi, voltak nagyra törő, magasztos terveitek, de inkább kormányoztatok velünk, az úgymond hülyékkel, és lapítottatok, elhallgatva a nagy ötleteket, javaslatokat. Miért? Mert nektek ez így ugye jobban megérte, kifizetődőbb volt a saját érdekeiteket nézve! S ami az úgymond magyarellenességre alapozó kampányt illeti, én elfogadom, hogy megszólnak, szidnak, ha valamit vétek, de hogy ezt tegyék csak azért, mert román vagyok, azt nem tűröm! Mint ahogy én sem gyalázok egy magyar politikust sem csak azért, mert az magyar nemzetiségű! Én már akkor megmondtam az RMDSZ-nek, ha nem tudtak tisztességesen játszani, betartva a megállapodást, nem is fognak bejutni a városvezetésbe, amennyiben az USL megkapja a kétharmados többséget az önkormányzatban. Van egy régi román közmondás, lehet, ismeri, így szól: „Minthogy egy hülyével győzni, inkább egy okossal veszíteni!” Egy dolog a politika, legyen szó akár egy kisebbségi nemzet politizálásáról, amit egy párt vezetőinek jelleme határoz meg, és más dolog az emberi tartás és jóérzés. Politikában sem szabad az emberi jóérzést semmibe venni. Így alakult, hogy ezt követően az RMDSZ, noha ők szegték meg a megállapodást, még ők érezték sértve magukat, s nehogy kiderüljön, mennyire tisztességtelenül politizáltak a kampány alatt, elkezdték terjeszteni, hogy a nagyváradi polgármester egy magyarfaló vadállat. Én mint polgármester, azon vagyok, hogy tiszteljek minden nagyváradi polgárt. A magyarok legyenek büszkék arra, hogy magyarok, mint ahogy én is büszke vagyok arra, hogy román vagyok. Sose szégyelltem bevallani, bármit hordtak össze rólam, igenis egy Rév mellőli kis faluból származom, és szeretem a szülőfalumat.
– Mit üzen azoknak a nagyváradi magyaroknak, akik sérelemnek vélik az ön egyes intézkedéseit, hiszen ön nekik is a polgármesterük?
– Ha valós gondokért, megoldatlan bajokért neheztelnek rám, azon leszek, hogy amire képes vagyok, megtegyem. De amit húsz év alatt sem tettek itt meg, azt én négy alatt meg kellene egy-kettőre oldjam? Iparkodom. Szeretném a tetteimmel igenis igazolni, hogy jót akarok ennek a városnak. Két évvel ezelőtt egy biharpüspöki fórumon az egyik öreg magyar azt mondta nekem, hogy mai napig olyan utcában lakik, ahol nincs aszfaltút. Száz éve lakik a családunk itt, mondta nekem az öreg, mutassa meg, mit tettek maguk ezért a városért, azonkívül, hogy adókat rónak ki ránk? Tudja, akkor elgondolkodtam, mert mit lehet mondani ott, ahol ma sincs aszfaltút, csatorna? Tisztában is voltam azzal, hogy ezek az emberek nem fognak rám szavazni. Vannak tehát valós, objektív gondok, amiket a szememre vethetnek. És vannak azok, az úgymond etnikai síkra terelt elégedetlenségek, melyek itt a magyarokat érintik. Kijelentem, én igenis tisztelem azt, amit a magyarok ebben a városban az idők során tettek. Kérdezheti, miben nyilvánul meg ez a tisztelet? Például abban, hogy azon vagyok, hogy bármi áron megmentsük a régi magyar világban épített műemlék épületeket. Nézzen csak szét, kérem, itt, az irodámban, ahol most beszélgetünk. A képeket, melyek a falon lógnak, szándékosan úgy válogattam össze, hogy Várad nagy építői legyenek rajta. Látja, az ott Rimler Károly polgármester, akinek nagy tisztelője vagyok, ő nagyon sokat tett ezért a városért. Mellette pedig ott van Aurel Lazăr arcképe is. Mint ahogy a másik falon magyar királyokat ábrázoló festményt is talál és román történelmi szereplőket. Ezek a képek így együtt adják Várad jelenét. Magyarokkal és románokkal, mert ez a valóság, még akkor is, ha ez sokaknak nem tetszik. Senki nem vitathatja el Várad magyar múltját. Én sem fogom, és nem is akarom. A nagyváradi magyaroknak meg azt üzenem, legyenek nyugodtak, hiába állítják egyes politikusok, hogy megváltozott a magyarsághoz való viszonyom, ez nem igaz. Elismerem a múltjukat és tisztelem őket. Persze legyen az is világos, hogy igenis lesznek, lehetnek még politikai vitáim olyan politikusokkal, akik magyarok. De a magyar emberek tisztelete és a magyar politikusokkal való esetleges politikai érdekellentétek esetünkben két külön dolgot jelentenek. És üzenem a nagyváradi magyaroknak, hogy akár hiszik, akár nem, azt szeretném, ha itthon éreznék magukat ebben a városban, hiszen itthon vannak benne.
Szőke Mária
Reggeli Újság
Erdely.ma

A zöldek tiltakoznak és a Schweighofer tárgyalni kezd
A zöld szervezetek is tiltakoznak a rétyi fafeldolgozó ellen. A Zöld Székelyföld és Zöld Erdély Egyesületek is állást foglaltak a Rétyre tervezett Schweighofer beruházás ellen. A két civil szervezet közleménye szerint, minden civil mozgalmi és jogi eszközzel fellépnek az „erdőpusztító nagyüzem” magvalósulása ellen.
Románia területének mintegy 27 százalékát borítják erdők, lemaradva a 32 százalékos európai átlagtól. Az utóbbi tíz évben 280 ezer hektár erdő tűnt el nyomtalanul, ami óránként 3 hektár veszteséget jelent. „A jelenség Székelyföldet nagymértékben érinti, felbecsülhetetlen környezeti és gazdasági károkat okozva”- olvasható a Csonta László a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke és Kovács Zoltán Csongor a Zöld Erdély Egyesület elnöke által aláírt közleményben.
A civil szervezetek szerint, Kovászna megye 45 százalékát borítja erdő, tehát kivételesen jó helyzetben van. Felhívják a figyelmet, hogy a Rétyre tervezett Schweighofer fűrészüzem évi 800.000 köbméteres faigénye, az országosan jelenleg kitermelt famennyiség 5%-a.
„Ekkora mértékű szívóerő betelepítése Székelyföldre elfogadhatatlan mértékben megnövelné az erdőkitermelést a régióban.”- szögezik le a közleményben. A két civil szervezet vezetője arra kér minden székelyt, hogy segítsen leállítani az erdőket kizsákmányoló beruházást, a politikusokat pedig arra intik, hogy az ügyet ne süllyesszék meddő pártpolitikai csatorozássá.
Schweighofer szakmai szervezetekkel tárgyal
Szakmai és nem érzelmi alapon vitázna az osztrák faipari befektető. A Schweighofer minden szakmai ellenérvet hajlandó megcáfolni, a cég képviselői találkoznak az ellenzőkkel és tiltakozókkal, hogy a tévhiteket szétoszlassák, mondta el a Sláger Rádiónak Olosz Gergely. Olosz Gergely – aki korábban éppen azzal indokolta, hogy lemondott szenátori mandátumáról, hogy az általa támogatott Schweighofer beruházás miatt túl sok támadás érte az RMDSZ-t – elmondta, továbbra is cselekvően segíti a rétyi üzem létrejöttét, hogy a több mint 600 új munkahely megvalósulhasson. Olosz Gergely úgy tudja, több szakmai és érdekvédelmi csoport kezdeményezett egyeztetést az osztrák cég képviselőivel, találkozókra került sor.
Olosz Gergely leszögezte, nem támogatja a nyilvános közmeghallgatásokat, kerekasztal-beszélgetéseket, mert sokan rátelepedtek a témára, és hangosan tüntetőkkel nem lehet szakmai érvek mentén vitatkozni. Kisebb találkozók, egyeztetések már voltak, például a rétyiek is meglátogatták a szászsebesi gyárat, azután döntötték el, hogy beengedik a gyárat a településre, mondta Olosz Gergely. A volt szenátor szerint, hamarosan az tagjaival és a Kovászna megyei Faipari Szövetséggel (KOFA) is találkozik a Schweighofer képviselete.
Az osztrák cég hosszútávra tervez, nem fog saját érdekei ellen dolgozni, tehát nem az erdőirtást, hanem az erdőgazdálkodást támogatja. Ezt a famennyiséget mindenképpen kivágják, csak ezután nem rönkként eladják Kínában, hanem egy helyben működő feldolgozó vásárolja fel, szögezte le híradónknak Olosz Gergely.
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

Markó Attila frigidnek nevezte Macoveit
Csak néhány óráig volt olvasható Markó Attila sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es képviselő Facebook-oldalán a bejegyzés, amelyben azt a következtetést vonja le a Gigi Becali körül kialakult médiahisztéria apropóján, hogy Monica Macovei EP-képviselő, volt igazságügyi miniszter frigid. „Csak akkor van orgazmusa, ha rács mögött lát embereket. Kíváncsian várom, milyen arckifejezést ölt majd akkor, amikor az én ügyemben is végleges ítéletet hirdetnek. Meggyőződésem, hogy hevesen dolgozik azon, hogy ugyanazt az élvezetet tükrözhesse” – állt a közben már törölt bejegyzésben.
Markó Attila ugyanazon a közösségi portálon jelezte, hogy személyesen törölte a Macovei asszonyra vonatkozó bejegyzését. „Ha valakit megbántott, elnézést kérek. Azt azonban hozzáteszem, hogy az igazságon nem változtat. Az igazságtalanságon sem... Ha nekem nem hiszik, akkor kérdezzék meg Nagy Zsoltot, vagy Borboly Csabát a pénteki kihallgatás apropóján. Vagy azt a számtalan és névtelen embert, akiknek nem adatott meg a médiafigyelem” – fogalmaz az RMDSZ képviselő.
Később internetes honlapján is visszatért a témára a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt meghurcolt és három éves börtönbüntetésre ítélt honatya. „Ma a Facebook-oldalamon Monica Macovei hozzáállását bíráltam. Élesen, elkeseredetten, mondhatni segélykiáltóan – és sértően. Kifogásoltam, hogy minden mediatizált fickó bebörtönzését követően fóbikusan annak a félelmének ad hangot, miszerint valahol, valakik abban spekulálnak, hogy az illető fickót kegyelemben részesítsék, és kihozzák a dutyiból” – írja.
Markó sérelmezi, hogy az igazságszolgáltatási szervek „teljesítményorientáltak”, „ötéves tervet valósítanak meg”, „az országjelentések kedvéért működnek”. „Minden jel arra mutat, hogy az egykoron kitalált Országos Korrupcióellenes Ügyészség a néhai rettegett politikai rendőrség, a szekuritáte helyét vette át, de immár professzionalizált eszköztárral, modern technikai felszereléssel” – fogalmaz az RMDSZ-es honatya.
Szerinte a korrupcióellenes küzdelem elfajult. Felteszi a kérdést, hogy hallottunk-e még a fülön csípett vámosokról, az energia-maffiáról, az ingatlanpiac manipulátorairól, az erdőtarolókról stb. „Ezzel szemben van egy égbekiáltóan igazságtalan Mikó-ügy, egy magyar minisztert elítélnek, mert kezdeményezett egy kormányhatározatot, miközben felmentik azt az igazságügy-minisztert, aki ugyanazt a határozatot törvényességi szempontból ellenjegyezte, egy magyar megyei tanácselnököt és egy halom más embert azért hívatnak be, mert a felfüggesztett elnök bement a munkahelyének IS otthont adó épületbe – egy rádióinterjúra. Mi lett volna, uram-bocsásd, ha mondjuk pisilni ment volna be oda?” – háborog Markó Attila.
A honatya elismeri, hogy bizonyos értelemben szubjektivitással, elfogultsággal lehetne vádolni, de felteszi a kérdést, hogy mit keres a vádiratában a nemzetiségére való utalás. Markó Attila leszögezi, nincs semmi kifogása Monica Macovei személyével szemben, nem kérte és nem is kérni Adrian Năstase vagy Gigi Becali megkegyelmezését, rehabilitációját.
„De mindenek fölött álljon ott az igazság! A bűnüldözés nem statisztika, nem tervteljesítés. Ha valaki bűnös, fizessen. Ha ártatlan, akkor viszont szálljanak le róla. Ne legyen egy bíró vagy a bíróság represszió, államosítás, megfélemlítés eszköze! Mert sajnos azzá tette a Macovei-féle mentalitás, miszerint mindenki főbenjáró bűnös, csak még nem kapták el… Én azért vállaltam, hogy képviselő legyek, hogy mindig hallassam a hangom, ha igazságtalanságot észlelek. Engem nem azért választottak meg, hogy hallgassak! Nem azért, hogy beletörődjek abba, hogy fejem fölött már rég eldöntötték sorsomat! Nem azért, hogy feladjam elveimet! Rám alapfokon három év letöltendőt róttak ki. Nekem nincs veszíteni valóm!” – írja Markó Attila.
www.slagerradio.ro / maszol.ro
Erdély.ma

Nemzetállam marad Románia
Az alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti bizottság elve- tette az RMDSZ javaslatát, hogy töröljék ezt a jelzőt az ország alaptörvényének első cikkelyéből.
A bizottság elnapolta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egy másik indítványának megvitatását, amelyben a szövetség azt kezdeményezte, hogy az alkotmány ismerje el államalkotó tényezőkként a nemzeti kisebbségeket.
Ez utóbbi javaslat szellemiségét a testületet vezető Crin Antonescu szenátusi elnök elfogadhatónak nevezte, de a bizottság több tagja szakvéleményt kért arról, hogy a javaslat miként illeszthető be az alkotmányba.
„Jövő héten újratárgyaljuk a javaslatot és azt is, hogy az első cikkelyben van-e a helye vagy a nemzeti kisebbségekről szóló hatodik cikkelyben" – tájékoztatta az MTI-t a munkában részt vevő Márton Árpád parlamenti képviselő.
MTI
Erdély.ma

Zsákutcában
Az RMDSZ vezetői nagyon elégedettek utolsó kongresszusukkal, a főtitkár egyenesen azzal dicsekszik, hogy a huszonegyedik század látványigényeinek minden tekintetben megfelelő összejövetelük egyetlen baki nélkül zajlott, olajozottan és fegyelmezetten tehát, s kérkedik, mindenki tiszteletét tette pompás összejövetelükön, aki valamit is számít a politikában.
Csupán egy-két napnak kellett eltelnie, hogy a máz megpattanjon, s kitessék: a szövetségen belül sem mindenki tartja oly tökéletesnek és eredményesnek a tizenegyediket, mint főszóvivői és -szószólói. A legradikálisabban Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere fogalmazott, aki nem is örvendett, hogy városát tisztelték meg vele. A flancos kongresszus helyett egyesítő romániai magyar összejövetel egybehívását tartotta volna időszerűnek, mert „csak a vak nem veszi észre, hogy a hazai magyar politikum megosztott, és minden csoport mögött kisebb vagy nagyobb tömeg áll, melyről az RMDSZ igyekszik tudomást sem venni.” Ha valóban komolyan gondolja mindenki az RMDSZ-en belül és kívül, hogy az erdélyi magyarságnak kulturális, a Székelyföldnek területi autonómiára van szüksége, égetően fontos túllépni az emberi hiúságokon, személyes sértődöttségeken, s összefogni – így Ráduly. Akadnak, akik még huszonöt évnyi életet jósolnak a Székelyföldnek területi autonómia nélkül, Ráduly pesszimistább, szerinte jó esetben három-négy, esetleg öt éve van e folyamatosan nyomás alatt tartott régiónak. Csíkország e kérdésben letette voksát, várják az erősítést a székelység más területi egységeiből is, Háromszékről, Udvarhelyszékről, Maros mentéről, Gyergyóból, hogy elképzeléseiket, terveiket egységbe kovácsolva megvalósítsák. Az elmúlt két évtizednél is hosszabb idő alatt az RMDSZ soha nem akart – még most, ellenzékben sem – radikális szervezetté válni, sőt. És döbbenten halljuk, hogy autonómiastatútumát is csak ezután készül kidolgozni, holott a brassói kongresszus óta – húsz éve – programjában szerepel e cél. Mi több, akkoriban munkacsoportot is létrehoztak a dokumentum kidolgozására.
A minden áron való kormányozni vágyás s az a veszély, melytől jóakaratú bírálói megalakulása óta óvták-védték, miszerint kár beolvadnia, illeszkednie s arcára öltenie bukaresti politizálás tiri-tarka, heveny farsangi maszkját, mégis bekövetkezett, s most akár tetszik, akár nem, újra kell gondolniuk önmagukat. Mögöttük már csupán 370 ezer voks áll, míg egymilliónyi a szavazatképes magyar. Tovább morcoskodni, haragszom rádat játszani, a román politikának udvarolni, s beérni annyival, hogy néhanapján körüludvarolják őket a bukaresti pártvezérek, csak zsákutcába vezethet. Illetve vezetett.
Onnan kellene új egységet teremtve kibotorkálniuk.
Simó Erzsébet

Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Rendezésre vár a MOGYE-ügy
Elégedetlenségének adott hangot tegnapi közleményében a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE), mert az RMDSZ hét végi kongresszusán nem tűzték napirendre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar nyelvű oktatása kérdésének megvitatását.
„Az RMDSZ XI. kongresszusa hivatalosan közzétett célkitűzése az új irány kijelölése, ebből továbbra is kimaradt a romániai magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés helyzetének rendezése, annak ellenére, hogy a MOGYE magyar nyelvű oktatásának jelenlegi állapota az érdekvédelmi szervezet legnagyobb fiaskói közé tartozik” – olvasható a Kincses-Ajtay Mária, Elekes Ella, Ádám Valérián és Kürti Jenő által jegyzett közleményben. Úgy vélik, a kongresszus jó alkalom lett volna arra, hogy a román és nemzetközi közvéleménnyel megismertessék az egyetem szenátusának törvénysértő, magyarellenes gyakorlatát. A RMOGYKE álláspontja szerint „ebben az ügyben folyatódik a ne szólj szám, nem fáj fejem politikája”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vasárnap avatják Segesváron a Petőfi-szobrot
A nemzet költője mellszobrának visszaállítási ünnepségére vasárnap kerül sor. Az öt éve földcsuszamlás miatt eltávolított szobor újraállítása szimbolikus értékű a segesvári és környékbeli szórványmagyarság számára.
Az RMDSZ kerületi elnökei korábban úgy döntöttek, hogy szolidaritást vállalnak a Petőfi- szobor felavatásával, és anyagilag is támogatják a projekt megvalósítását. Ennek eredményeként az RMDSZ kerületi szervezetei mintegy 3400 lejt adományoztak a segesváriaknak.
– Nagy vívmány ez a segesvári magyarságnak, hogy a várban nemcsak Petőfi-szobor lesz, hanem Petőfi-park is, és a szobor méltó helyre kerül. Köszönettel tartozom a polgármester úrnak, a többségi román tanácsnak, akik tartózkodás nélkül megszavazták a park kialakítását és a szobor visszaállítását. Ugyanakkor köszönöm a Maros megyei RMDSZ-nek és a kerületi elnököknek, hogy szolidaritást vállaltak, valamint minden jó szándékú és ügyszerető támogatónak – nyilatkozta Gál Ernő, Segesvár kerület elnöke.
– A Petőfi-szobor újbóli felállítása régi kérése a segesvári magyaroknak, örömmel nyugtázom, hogy vasárnap nemcsak szobrot, de parkot is avathatunk. A szimbólumok jelentőségét vitathatjuk, de tény az, hogy érzelmileg erősítenek minket. Nagyon örvendek annak is, hogy a szobor visszaállításához a kerületi elnökök is hozzájárultak. Az egymásra figyelő összefogás szavatolja a Maros megyei magyarság erejét – hangsúlyozta Brassai Zsombor megyei elnök.
Az ünnepség június 2-án 12 órakor kezdődik a Petőfi-parkban felállított szobornál. Az ünnepi rendezvényen többek között beszédet mond Gál Ernő, Segesvár kerület elnöke, Dorin Danesan polgármester, Zsigmond Barna, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke, Kapus Krisztián, Kiskunfélegyháza polgármestere, valamint Tóth Gyuláné, a Petőfi Emlékbizottság ügyvezető elnöke.
Az RMDSZ Maros megyei szervezetének sajtóirodája
Népújság (Marosvásárhely)

Nemzetpolitikai kérdések a magyar diplomáciában
Nagyon hangsúlyosan fog megjelenni a magyar diplomáciában a külhoni magyarok életét befolyásoló négy téma: az állampolgárság, a területi közigazgatás, a nyelvi jogok és a szimbólumhasználat, valamint az oktatás kérdése – közölte a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) külügyi és jogi szakbizottságának keddi budapesti ülése után.
Németh Zsolt hangsúlyozta: az ezzel kapcsolatban a szakbizottság ülésén elhangzott javaslatokat figyelembe veszik.
Az állampolgárságról elmondta, hogy a jövőre esedékes magyarországi választásokon a külhoniak regisztrációja és választási részvételének gördülékeny lebonyolítása „számos intézkedést fog hozni”. Ebbe illeszkedik például a konzuli szolgálat fejlesztése is – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva a kettős állampolgárságról elmondta, a külhoniaknak „joga van ahhoz, hogy magyar állampolgárok legyenek, és élvezik teljes támogatásunkat ebben”. Hozzátette: „jó esély van arra, hogy megállapodás alakuljon ki szomszédainkkal, amelyre szükség van, főleg Szlovákiával”.
A közigazgatásról szólva hangsúlyozta, hogy több szomszédos országban napirenden van vagy napirendre kerülhet a területi közigazgatás reformja. Úgy vélte, a határon túli magyarok számára nem mellékes, milyen közigazgatási egységek jönnek létre, elvonnak-e jogokat a helyi vagy megyei önkormányzatoktól, vagy több jogkört kapnak-e.
A nyelvi jogok és a kisebbségek szimbólumhasználatáról Németh Zsolt megemlítette, a Máért szakbizottsága megnyugvással fogadta, hogy az elmúlt hónapokban „a felhevült székelyzászló-háború gyakorlatilag győzelemmel végződött”. A nyelvhasználattal kapcsolatban fontos kérdésnek nevezte, hogy regionálisan hivatalos nyelvvé fog-e válni a Romániában a magyar nyelv, ahogy az RMDSZ kezdeményezte, Ukrajnában pedig végrehajtják-e az erről szóló törvényt.
Az oktatásról szólva szintén a törvény végrehajtásának fontosságát emelte ki Románia esetében.
Szabadság (Kolozsvár)

RMDSZ-es játszmák
Bár egy politikai alakulat be nem vallottan folyamatosan választási kampányt folytat, kissé korainak tűnik Kelemen Hunor kongresszusi bejelentése, miszerint az RMDSZ már hétfőtől (azaz tegnaptól) nekivág a jövő májusi európai parlamenti megmérettetés korteshadjáratának.
Tulajdonképpen ezzel magyarázható a sportcsarnokban rendezett csíkszeredai nagygyűlés enyhe grandomániája is, amelyet a választók irányába megfogalmazott üzenet aláfestésének szántak. Ez az üzenet úgy szólt: a szövetség történetének eddigi legnagyobb és leglátványosabb kongresszusa, az ott felszólaló bukaresti és budapesti politikusok is azt bizonyítják, milyen fontos és megkerülhetetlen politikai alakulat az RMDSZ, amely ráadásul az erdélyi magyarság egyetlen legitim képviselője . Holott ez utóbbi kizárólagosságnak maga a szövetség elnöke mondott ellent, amikor az autonómiaküzdelem kapcsán megállapodás megkötésére tett javaslatot a rivális magyar politikai szervezeteknek. Vélhetően azoknak a „zsebpártoknak, a magyarok megosztására törekvő alakulatoknak", amelyek létezéséről eddig jórészt tudomást se nagyon akart venni az RMDSZ...
De hát a cél szentesíti az eszközt, és mivel a közösség önrendelkezési törekvéseiről van szó, jobb későn, mint soha. Csakhogy a felkéréssel az a baj, hogy nem tűnik többnek egyszerű kampányfogásnál. Nem tudni, miben jelentene újat a Székelyföld közjogi státusának rendezéséről szóló törvénytervezet az eddigi statútumoknál, amelyet korábban „elfektetett" vagy elutasított a román parlament – legutóbb az RMDSZ több szenátorának asszisztálása közepette. Rendben van, hogy a cél elérése érdekében román partnereket is keres a szövetség, amely e téren fegyvertényként könyveli el a kormányzó USL vezetőinek kongresszusi jelenlétét. Csakhogy nem veszi észre: Ponta és Antonescu valójában nem az autonómia gondolatával való kibékülés szándékával utazott Csíkszeredába, hanem hogy megszerezze az RMDSZ kegyeit arra az esetre, ha felbomlik a kétharmados koalíció. Arra pedig különösen kíváncsiak vagyunk, hogy egy újabb kormányzati pozícióban miként viszonyul az RMDSZ saját autonómiatervezetéhez vagy az ellenzékéhez fűződő viszonyához.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Csökkentették az érvényességi küszöböt (Referendumtörvény)
Leszállította a parlament a népszavazások érvényességi küszöbét, így a választói névjegyzékben szereplők több mint fele helyett a választók több mint harminc százalékának a részvételére lesz szükség ahhoz, hogy egy referendum érvényes legyen.
A kormányzó Szociál-Liberális Szövetség (SZLSZ) erre vonatkozó törvénykezdeményezését tegnap fogadta el a képviselőház. A jogszabály azt is leszögezi, hogy egy népszavazás csak akkor eredményes, ha az azon feltett kérdésre a választói névjegyzékben szereplő polgárok legalább 25 százaléka plusz egy fő igennel voksol. Az érvényességi és eredményességi feltételek a véleménynyilvánító, az államfő leváltására szervezett, illetve a helyi népszavazásokra egyaránt érvényesek. Az ellenzéki pártok – köztük az RMDSZ – jelezték, hogy az alaptörvénybe ütközőnek tartják a jogszabályt, és az alkotmánybíróságtól kérik annak megsemmisítését. Legfőbb kifogásuk az, hogy a törvény megkönnyíti a polgármesterek és megyeitanács-elnökök leváltását, ehhez ugyanis elég lesz a választók 25 százalékának mozgósítása, így sok elöljáró eshet a népszavazásokra jellemző alacsony részvétel áldozatául. A jogszabály előírásai kapcsán Márton Árpád RMDSZ-képviselő kifejtette, a lakosság huszonöt százalékával módosítani lehet az alkotmányt, ezt pedig az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja. Hangsúlyozta, az RMDSZ által benyújtott módosító javaslatok értelmében az alkotmány, valamint a közigazgatási egységek határainak módosításáért, illetve az új közigazgatási szintek létrehozásáért referendumot kell kiírni, amely harminc-, illetve ötvenszázalékos jelenlét esetében nyilvánítható érvényesnek. Az SZLSZ azért akarja leszállítani a népszavazások érvényességi küszöbét, hogy az esetleges választói érdektelenség ne hiúsítsa meg az alkotmány módosítását, amelyről népszavazást kell majd kiírni. A harmincszázalékos részvételi küszöb az államfő leváltását is megkönnyítené. Korábban Traian Băsescu is elfogadhatónak nevezte a népszavazás érvényességi küszöbének harminc százalékra csökkentését, de csak akkor, ha bevezetik a levélben történő szavazás lehetőségét a külföldön élő hárommillió román állampolgár számára.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Alkotmánybíróságon támadja meg az RMDSZ a referendumtörvény módosításait
A képviselőház május 29-i plenáris ülésén került sor a referendumtörvényhez benyújtott jogszabály módosítások vitájára.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség álláspontját Márton Árpád, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője ismertette a Szövetség törvénymódosító javaslatainak a bemutatásával. A referendumtörvényt illető jogszabálymódosítások vitáját a szabályzat megszegésével és az RMDSZ képviselőházi frakciójának tiltakozása ellenére tűzték napirendre.
„A megszavazott módosítások értelmében, ha a választói névjegyzékben szereplő szavazati joggal rendelkező személyek harminc százaléka részt vesz a referendumon, illetve legalább huszonöt százaléka igennel szavaz, akkor a referendum érvényesnek minősül. Ez azt jelenti, hogy a lakosság huszonöt százalékával módosítani lehet az Alkotmányt. Ezt az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja” – hangsúlyozta Márton Árpád Kovászna megyei parlamenti képviselő, továbbá elmondta, hogy az RMDSZ által benyújtott módosító javaslatok értelmében az alkotmány-, valamint a közigazgatási egységek határainak módosításáért, illetve az új közigazgatási szintek létrehozása esetében referendumot kell kiírni, amely harminc illetve ötven százalékos jelenlétet esetében nyilvánítható érvényesnek.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség törvénymódosító javaslatait visszautasították, ezért a Szövetség képviselőházi frakciója ellene szavazott, valamint megtámadta a módosításokat az Alkotmánybíróságon.
Nyugati Jelen (Arad)

Elvetették a nemzetállamiság kiiktatását
Már első ülésén elvetette az alkotmánymódosítás kidolgozásával megbízott parlamenti bizottság az RMDSZ javaslatát, amely módosította volna az alaptörvény első cikkelyét, kiiktatva abból a nemzetállam kifejezést, amely kizárja az államalkotó tényezők közül a kisebbségeket.
Nem vetette el ugyanakkor, viszont egy későbbi ülésre halasztotta annak a javaslatnak a megvitatását, amelynek értelmében ugyanebben a cikkelyben államalkotó tényezőnek ismernék el a kisebbségeket. Crin Antonescu, a bizottság és a szenátus liberális elnöke elfogadhatónak nevezte a javaslatot, és Toni Greblă, a felsőház jogi bizottságának elnöke is támogathatónak minősítette, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az jelenlegi formájában elfogadhatatlan, ezért az RMDSZ-nek át kellene dolgoznia. Ovidiu Ganţ, a kisebbségek képviselője jelezte: különbséget kellene tenni az őshonos és a bevándorló kisebbségek között. Petre Roman kormánypárti képviselő, volt miniszterelnök megpróbálta elvenni a javaslat élét, arra hivatkozva, hogy a román államot az állam intézményei alkotják, tehát a kisebbségeket csak a román állampolgárok közösségének részeként lehet meghatározni. "Jövő héten újratárgyaljuk a javaslatot és azt is, hogy az első cikkelyben van-e a helye vagy a nemzeti kisebbségekről szóló hatodik cikkelyben" - tájékoztatta az MTI-t a munkában részt vevő Márton Árpád parlamenti képviselő.
Balogh Levente

A Magyar Összetartozás Napján
Idén is megszervezik június 4-én Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet parkban a trianoni megemlékezést, a rendezvényt délután fél hatkor tartják a volt országzászló helyénél. A kezdeményező – akárcsak előző években – a Magyar Polgári Párt, de jelen lesznek és felszólalnak az RMDSZ és a Néppárt képviselői is – derült ki Gazda Zoltán széki SZNT-elnök tájékoztatójából.
Az ünnepség díszmeghívottja Izsák Balázs, az SZNT elnöke, és a már jól ismert forgatókönyv szerint a magyar egyházak harangjainak zúgása toborozza a résztvevőket, mottóul Stanley Baldwin angol miniszterelnök szavait választották: „Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg.” A tervek szerint beszédet mond az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevében Mihály István, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviseletében Balla Claudiu, az MPP szónoka Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárté Nemes Előd. Gazda Zoltán ismertetője szerint az RMDSZ is részt vesz a megemlékezésen, de szónokát később nevesítik. Énekel Szabó Fruzsina, a Mikes Kelemen Líceum VII. osztályos diákja, imát mond nt. Incze Zsolt, a Sepsi Református Egyházmegye esperese. A rendezvény a két himnusz eléneklésével végződik. A szervezők felkérik a résztvevőket, hogy tűzzenek fekete szalagot.
Ezt megelőzően a városi önkormányzat a Kónya Ádám Művelődési Házzal közösen szervez kulturális műsort a Székely Nemzeti Múzeum kertjében. A rendezvényen sepsiszentgyörgyi, pécsi, Veszprém megyei diákok zenés-verses összeállítással lépnek fel, mint Sztakics Éva alpolgármester megfogalmazta, testvériskolai, testvéregyházi kapcsolatokon keresztül szándékszanak összetartozásunkat megjeleníteni. A műsor délután négy órakor kezdődik, hogy a másik rendezvényen is részt vehessenek az érdeklődők. (fr–vop)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)