Budapest ne gyarmatosítson!
Rendszeresen jönne Erdélybe Bajnai Gordon
„A mindenkori magyar kormány munkájának a mércéje, hogy attól, amit csinál, könnyebb lesz-e magyarként boldogulni a szülőföldön, vagy nehezebb” – nyilatkozta lapunknak Bajnai Gordon, Magyarország volt miniszterelnöke, az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért Választói Szövetség vezetője pénteken este, miután kolozsvári értelmiségiekkel találkozott a Minerva-házban szervezett zártkörű beszélgetésen. A politikus csütörtökön Marosvásárhelyen helyi értelmiségiekkel és a gazdasági élet képviselőivel, pénteken pedig Kolozsváron az RMDSZ vezető politikusaival és a Kisebbségkutató Intézet munkatársaival találkozott.
Most tájékozódni, tanulni, figyelni és kérdezni jött Erdélybe Bajnai Gordon volt magyar miniszterelnök, aki pénteken este nyilatkozott a Szabadságnak.
– Ugyanakkor világos szándék is vezérelt: az, hogy az erdélyi magyarság és a mindenkori magyar kormány kapcsolatát új alapokra kell helyezni. Azt is ki kell mondani, és mi már kimondtuk, hogy a kettős állampolgárság ügye nyugvópontra jutott, sok év, a nemzetet mélyen megosztó, helyenként megalázó vitái után ezt a kérdést lezártnak tekintjük. Nem akarjuk újra nyitni sem a kettős állampolgárság kérdését, sem azt az elvet, hogy az állampolgársághoz szavazati jog is társul. Ez tény. A másik fontos dolog, és ebben már újítani kell: hogy ne Budapestről próbálják megmondani a tutit az itteniek számára, hanem az itt élő emberek demokratikusan megválasztott képviselői, szervezetei által képviselt politikát kell tiszteletben tartania a mindenkori magyar kormánynak. Szóval, fordítsuk meg a viszonyt! Budapestnek az a dolga, hogy segítsen, nem pedig az, hogy megpróbáljon gyarmatosítani vagy kontrollálni mindenkit. A mindenkori magyar kormány munkájának a mércéje, hogy attól, amit csinál, könnyebb lesz-e magyarnak megmaradni, és magyarként boldogulni a szülőföldön, vagy nehezebb. Attól tartok, hogy néha a nagy kardcsörtetés, kiabálás közepette valójában nehezíti ezt Magyarországról a kormány. Például akkor, amikor a belpolitikai konfliktusokat exportálja ide, és ezzel gyengíti a magyarság érdekérvényesítő képességeit. Ennek véget kell vetni. A támogatáspolitikát is úgy kell meghatározni, hogy az itt élők szempontjait szolgálja, ne a hazai klientúra építését, legalábbis mi ezt szeretnénk.
– Milyen következtetések vonhatók le a mostani látogatása kapcsán?
– Nem szabad rövidtávon gondolkodni. Nem kampányolni vagy szavazatot gyűjteni jöttem, hanem tájékozódni és partneri viszonyt építeni. Ez hosszú távra szól, és azt gondolom, hogy ez egy hosszú távú, nyugodt partneri építkezés kell hogy legyen. Azt szeretném, hogy az erdélyi magyarság támogatásának kérdése ne párthovatartozás ügye legyen. Nem szabad, hogy négyévente a politikai változások felforgassák, tönkretegyék ezt a viszonyt.
– Mi várható ebben a tekintetben az elkövetkező időszakban, a megismerést és az úgymond anyaggyűjtést illetően?
– Szeretnénk élő kapcsolatokat teremteni: ezt az jelenti, hogy rendszeresen jönni, beszélgetni, sokszor csak zárt körben, nem reklámcélból. Szeretnénk továbbá, hogy azok a szempontok, amelyek itt fontosak, Magyarországon is fontosak legyenek. A folyamatos megismerés és erős egyeztetés révén kívánjuk ezeket a szempontokat beépíteni a programunkba.
Szabadság (Kolozsvár)

Vitaindító tanulmánykötetet adott ki Winkler Gyula
Az elmúlt napokban több erdélyi városban, többek között Kolozsváron és Déván is bemutatták Winkler Gyula RMDSZ-es és Frank Engel luxemburgi európai parlamenti képviselő Új Európát most című tanulmánykötetét.
A szerzők szombaton a vajdahunyadi Magyar Házban ismertették a Kós Károly Akadémia Alapítvány gondozásában megjelent kötetüket. Véleményük szerint a globális versenyben Európa sikerét a politikai unió biztosítja, a gazdasági válság legyőzése érdekében ugyanakkor mélyreható változásokra van szükség.
„Sokunkat kiábrándít az, ahogyan ma az Unió működik, a jövő Európájának felépítése viszont közös feladatunk. Most, amikor a csatlakozás a hátunk mögött van, amikor az integrációt igyekszünk elmélyíteni, elérkezett az ideje, hogy mi is alakítsuk az EU-t, melynek tagjai vagyunk. Hozzá kell szokni ahhoz, hogy a mi véleményünk is számít. Részt kell vennünk az európai vitában, el kell mondanunk véleményünket az Unió jövőjével kapcsolatban" – fogalmazott Winkler Gyula.
Mint rámutatott: tanulmánykötete vitaindító szándékkal született, hiszen Nyugat-Európában egyre élénkebb vita folyik az EU jövőjével kapcsolatosan, ehhez a diskurzushoz pedig a közép- és kelet-európai polgároknak is csatlakozniuk kell. Úgy véli az európai nemzetállamok elavultak, nem képesek már választ adni a globális kihívásokra, ezért csakis a politikailag egyesült Európa képes talpon maradni a világszintű, globalizációs nyomás közepette.
Krónika (Kolozsvár)

„Az új alkotmány már tartalmazza a kulturális autonómia alapjait”
Az új alkotmány szerint a kisebbségi közösségek és képviselőik saját döntéshozó és végrehajtó szerveket hozhatnak létre az önazonosságukat érintő kérdésekben, és ezekkel az állam köteles konzultálni.
Ez közvetlenül megteremti a jogi keretet a kulturális autonómiához, és közelebb vihet a közigazgatási autonómiához – értékelte az alkotmánytervezet jelenlegi szövegét Markó Béla az Erdély FM Arcvonal című műsorában.
Az RMDSZ-es szenátor kiemelte, hogy az új alkotmányban az is kódolva lesz, hogy a nemzeti kisebbségek nyilvánosan is használhatják jelképeiket, és hogy államalkotó tényezők. Mint elmondta, politikai szándéknyilatkozatként az RMDSZ a parlamenti vitában is fenntartja, hogy a nemzetállam kifejezést töröljék az alkotmányból, de arra, hogy ez megtörténjen, nem lát igazi esélyt.
Az RMDSZ volt szövetségi elnöke különösen problematikusnak tartja a régiók kérdésének a jelenlegi szövegverzióban kódolt állapotát.
„Ha valóban létrehozzák azokat a régiókat, amiket terveznek, az a magyarok számára drámai következménnyel járhat. Nem az volt a cél, hogy a magyar megyéket nehezebb helyzetbe hozzák, de a következmény ez lesz. Ezt próbáltuk meg semlegesíteni azzal, hogy egyes hagyományos régiók kapjanak sajátos státust, és úgy nézett ki, hogy ezt sikerül is elfogadtatni, de a javaslatot az alkotmánymódosító bizottság utolsó pillanatban elutasította. Ha ez a lehetőség bekerülne az alkotmányba, ellensúlyozná a közigazgatási régiókat, legalábbis elvben, mert az, hogy a valóságban ezek mikor jönnének létre, az egy másik kérdés. De nem mondtunk le arról, hogy ezt a javaslatunkat a plenáris ülésen is fenntartsuk, utolsó pillanatig sem tekintünk el attól, hátha sikerül bevinni az alkotmányba” – mondta el Markó.
Hozzátette: „Megoldás lehetne az is, hogy a régiók ne szülessenek meg, erre is van némi esély, mert ebben a nagyon nagy többségű kormánykoalícióban a nagyon nagy többség nem igazán tudja, hogy mire jók ezek a régiók. A kormánypárti vezető politikusoknak nincs radikális elképzelésük a közigazgatási reformmal kapcsolatban, egyszerűen belementek a zsákutcába. Olyan rövid távú célokon túl, hogy miként lehet új hatalmi gócokat létrehozni, amit az új koalíció ellenőrizhet, a koalíció politikusainak a többsége mást nem lát.”
(Erdély FM, Transindex)
Nyugati Jelen (Arad)

A régióátalakítás ellen, az autonómiáért hirdetett tüntetést az EMNP
A romániai régióátalakítási tervek ellen, az autonómiáért hirdetett július 20-ra tüntetést Erdély megannyi településére az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT).
A valamennyi helyszínen egy időben, helyi idő szerint 20 órától tartandó megmozdulásokat Toró T. Tibor, az EMNP elnöke és Sándor Krisztina, az EMNT elnöke jelentette be szerda este egy Csíkszeredában tartott sajtótájékoztatón.
Toró T. Tibor a sajtótájékoztató után az MTI-nek elmondta, Erdély valamennyi olyan települését az esemény részesévé szeretnék tenni, amelyen megfelelő szervezeti háttérrel rendelkeznek, illetve amelyiken partnereket sikerül bevonniuk. A lehetséges partnerek között a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget említette (RMDSZ).

Máért és magyar–magyar párbeszéd Tusványoson
A magyar–magyar párbeszéd és a Nyugat-Balkán a kiemelt témája az idei Tusványosnak, a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek július 23–28. között Tusnádfürdőn – jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár tegnap az esemény budapesti sajtótájékoztatóján.
Németh Zsolt szerint a szabadegyetem alapgondolata, hogy a közép-európai térségben a stabilizáció és a történelmi megbékélés legfontosabb eszköze a kisebbségi jogok biztosítása. A múlt heti, a második világháború magyar és szerb ártatlan áldozatai előtti magyar–szerb államfői főhajtás kapcsán hangsúlyozta, hogy a Tusványos kiemelt témái között szerepel a Nyugat-Balkán is. Emellett valóságos „mini-Máért”, azaz Magyar Állandó Értekezlet is lesz a szabadegyetemen, amelyre az összes Kárpát-medencei magyar politikai szervezet vezetőjét várják. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a tábor nyitott mindenki számára, így számítanak román politikusokra, köztük kormánypártiakra is. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere már jelezte részvételét – tette hozzá. Emellett várják az RMDSZ vezetőit és magyarországi ellenzéki politikusokat, köztük Schiffer Andrást, az LMP társelnökét is. „A Tusványos attól erős, hogy sokszínű, erre törekednek a szervezők” – mondta Németh Zsolt.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke annak kapcsán, hogy az idei Tusványos mottója A mi időnk!, arról beszélt, hogy „talán sikerül előbbre lépni az erdélyi együttműködésben”. Úgy lehetünk sikeresek, ha a magyar politika szereplői Erdélyben és a Kárpát-medencében valamilyen közös nevezőt alakítanak ki – fogalmazott. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a tábor a magyar–román párbeszéd helyszíne is, a kiemelt témák között pedig szerepel a Tőkés László néppárti európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke által meghirdetett autonómia éve, az erdélyi autonómia kérdésköre. „A mi időnk azt is jelenti, hogy az autonómia esélyei növekednek” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a szabadegyetem résztvevői tanácskoznak majd arról a három európai polgári kezdeményezésről is, mely sikeres aláírásgyűjtés után az Európai Parlament elé viheti az unióban élő kisebbségek védelmének ügyét.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kiemelt téma lesz a Tusványoson a magyar-magyar párbeszéd
A magyar-magyar párbeszéd és a Nyugat-Balkán a kiemelt témája az idei Tusványosnak, a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek július 23-28. Között Tusnádfürdőn – jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár kedden az esemény budapesti sajtótájékoztatóján.
Németh szerint a szabadegyetem alapgondolata, hogy a közép-európai térségben a stabilizáció és a történelmi megbékélés legfontosabb eszköze a kisebbségi jogok biztosítása. A múlt heti, a második világháború magyar és szerb ártatlan áldozatai előtti magyar-szerb államfői főhajtás kapcsán hangsúlyozta, hogy a Tusványos kiemelt témái között szerepel a Nyugat-Balkán is.
Emellett valóságos „mini Máért", azaz Magyar Állandó Értekezlet is lesz a szabadegyetemen, amelyre az összes kárpát-medencei magyar politikai szervezet vezetőjét várják. Az államtitkár hangsúlyozta, a tábor nyitott mindenki számára, így számítanak román politikusokra, köztük kormánypártiakra is. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere már jelezte részvételét – tette hozzá. Emellett várják az RMDSZ vezetőit, és magyarországi ellenzéki politikusokat, köztük Schiffer Andrást, a Lehet Más a Politika társelnökét is.
„A Tusványos attól erős, hogy sokszínű, erre törekednek a szervezők" – mondta Németh Zsolt, hozzátéve, hogy a főszervező, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány a szerdán kezdődő, a Tusványoshoz hasonló témákkal foglalkozó 21. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem mellett a hónap második felében a felvidéki a 12. Gombaszögi Nyári Tábor megrendezésében is szerepet vállal.
A 23 helyszínen zajló több száz programról, amely több ezer fiatalt vonz évről évre, Tárnok Mária, a Pro Minoritate kuratóriumának elnöke elmondta, hogy a nagyszínpadon felvidéki és erdélyi zenekarok mellett fellép a Magna Cum Laude, a Beatrice együttes és Demjén Ferenc is. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke annak kapcsán, hogy az idei Tusványos mottója A mi időnk!, arról beszélt, „talán sikerül előrébb lépni az erdélyi együttműködésben".
„Úgy lehetünk sikeresek, ha a magyar politika szereplői Erdélyben és a Kárpát-medencében valamilyen közös nevezőt alakítanak ki" – fogalmazott Toró, aki hangsúlyozta azt is, hogy a tábor a magyar-román párbeszéd színhelye is, a kiemelt témák között pedig szerepel a Tőkés László néppárti európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke által meghirdetett autonómia éve, az erdélyi autonómia kérdésköre. „A mi időnk azt is jelenti, hogy az autonómia esélyei növekednek" – jelentette ki a néppárt elnöke, hozzátéve, a szabadegyetem résztvevői tanácskoznak majd arról a három európai polgári kezdeményezésről is, melyek sikeres aláírásgyűjtés után az Európai Parlament elé vihetik az unióban élő kisebbségek védelmének ügyét.
Szabadság (Kolozsvár)

Az elutasításból merítkezne az EMNT és az EMNP
Az Európai Bizottság orientatív szakvéleménye ugyan elutasította az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) európai polgári kezdeményezésének első változatát, a kapott indoklás azonban hasznos jogi támpontokat ad a végleges beadványuk kidolgozásához – közölte Nagyváradon Szilágyi Zsolt, a néppárt alelnöke (képünkön).
Tapasztalata szerint a bizottság hajlamos elhárítani az őshonos kisebbség védelmének problematikáját, azt regionális, országos kérdésnek tekinti, és bár polgári kezdeményezésük semmire sem fogja kötelezni őket, reményeik szerint kimozdítja majd a testületet az etnikum iránti közönyéből. Az ENMT és az EMNP pedig éppen az európai őshonos egyének identitásának, illetve a kisebbségi közösségek hagyatékának védelmére szeretne törvényes keretet.
„Ez európai ügy" – szögezte le Szilágyi Zsolt, aki megjegyezte, hasonló kezdeményezéseket nagyon nehéz keresztülvinni a bizottságon. Mint mondta, tavaly október óta például 25 javaslatból csak tizenötöt regisztráltak, abból pedig csak egy tudta összegyűjteni egy év alatt a meghallgatáshoz szükséges egymillió aláírást. Ők azonban támogatnak minden olyan javaslatot, amely átjut a jogi regisztráció szűrőjén, és az európai őshonos közösségek jogainak törvényi biztosítását szolgálják, ezt nem tekintik politikai versengésnek.
Ennek szellemében például a bizottság elővéleményezését átadták annak az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának (FUEN), amelynek az RMDSZ is tagja, s ugyancsak kisebbségvédelmi javaslaton dolgozik. A FUEN kezdeményezésének szövege még nem ismert, Szilágyi szerint azért, mert még nem véglegesítették. A harmadik ilyen jellegű kezdeményezést a Székely Nemzeti Tanács terjesztette elő, de még nem kapott választ az Európai Bizottságtól.
Szilágyi kérdésünkre elmondta, amennyiben javaslatukat sikerül regisztráltatni, úgy kilenc-tíz tagállam támogatására számítanak, többek között Belgium, Németország, Horvátország, Franciaország és Anglia lehet partnerük az aláírás-gyűjtési kampányban, amely várhatóan épp a jövő évi EP-választásokkal egy időben fog zajlani. Mint beszámoltunk, az Európai Unió több mint egy éve lehetőséget ad polgárainak arra, hogy legalább hét tagállamból, arányosan összegyűjtött egymillió aláírással támogatott javaslatot terjesszen elő EU-konform jogszabály megalkotására.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Visszatér a végekre a Kárpátok Őre
Közel száz esztendeje lerombolt emlékmű támad fel poraiból Csomortánban. A Kárpátok Őre nevű alkotással az egykori határvédő székelyek előtt szeretnének tisztelegni a helybéliek. Az eredeti szobrot még 1915-ben állították fel Kolozsváron, ám a háború után Erdélybe bevonuló román csapatok katonái elpusztították azt. Ennek hű másolata került most a csomortáni iskola udvarára.
A végeken vagyunk. Az akkori Nagy-Magyarország legkeletibb pontjához esünk közel, alig 18 kilométerre van tőlünk Kóstelek – magyarázta az őrt álló honvédet ábrázoló szobor állításának apropóját Székely Csaba. A csomortáni fafaragó – az emlékmű egyik készítője – szerint valahol természetes, hogy a Kárpátok egykori őreinek emléket állító alkotás az említett településen kap helyet.
Mint megtudtuk, a szóban forgó szobor története közel száz évre nyúlik vissza. Első ízben ugyanis 1915-ben Kolozsváron avatták fel Szeszák Ferenc Kárpátok Őre emlékművét. Általa azon székelyek előtt tisztelegtek, akik Árpád fejedelem által kialakított védelmi rendszerben szolgáltak, melynek rendeltetése az volt, hogy megvédje a Kárpátok hágóit, szorosai a külső támadások ellen.
A rendszerváltás után Kolozsváron ismét fel szerették volna állítani ezt az emlékművet, de ez politikai okokból nem sikerült. Így került Horváth Béres János kaposvári születésű szobrász és Tóth Vásárhelyi József budapesti építész alkotása a magyarországi Szilvásváradra, a Szalajka-völgybe, amit a 2000-es évek elején avattak fel – tájékoztatott Ferencz Csaba, Csíkpálfalva polgármestere. A községvezető elmondta, egy ottani megemlékezés alkalmával hangzott el, hogy a Kárpátok Őrének tulajdonképpen a végeken lenne a helye. „Egy magyarországi vállalkozói csoport fel is karolta az ötletet, így került az alkotás Csomortánba” – fogalmazott az elöljáró.
Székely kapuk és a hont védő őr
Az emlékmű központi eleme egy több mint két méter magas, tölgyfából készült, határőrt ábrázoló szobor. Ezt egy minden oldalról csíki székely kapura emlékeztető, cserefából készült torony veszi körül. A talapzattal együtt az alkotás magassága eléri a hat métert. A szobrot Horváth Béres János készítette, a tornyot Székely Csaba és Török Csaba csomortáni fafaragók készítették, míg a talapzatot Forró Attila csíkszeredai vállalkozó készítette. Az emlékmű terveit Tóth Vásárhelyi József rajzolta.
Pénteken avatják a szobrot
A csomortáni iskola udvarán felállított Kárpátok Őre emlékmű megáldását július 5-én, pénteken 18 órától tartják. A szervezők tájékoztatása szerint az eseményen a történelmi egyházak, civil szervezetek és politikai pártok (RMDSZ, EMNP, MPP), illetve a Székely Nemzeti Tanács képviselői egyaránt részt vesznek. Az ünnepség egyúttal tisztelgés a dicsőséges pozsonyi csata 1106. évfordulója előtt.
Az első honvédháború
A pozsonyi csata 907. július 4. és 7. közé tehető időszakban zajlott, a mai Pozsony (korabeli írásokban: Braslavespurch vagy Brezalauspurc) alatt. A kora középkor egyik legjelentősebb ütközetéről van szó, ugyanis a korhoz mérten hatalmas hadseregek csaptak össze. A honfoglalás után a magyar fennhatóság területe nyugat felé megközelítette az Enns folyó vidékét, ezért akart a Keleti Frank Királyság döntő csapást mérni a magyarokra, hogy megsemmisítse vagy jelentősen visszaszorítsa őket a korábbi frank területekről, a Morva Birodalom és Pannónia területéről. A csata a keleti frank sereg megsemmisítő vereségével végződött, amiben a Luitpold bajor herceg és a Theotmár salzburgi érsek is elesett. A magyarok újabb területeket nyertek az Enns folyóig, mely 955-ig a magyar mezsgye határa lett. A honfoglalás e sorsdöntő csatával fejeződött be, egyben ez volt az első honvédő háború.
Rédai Botond
Székelyhon.ro

Tisztánlátás
Az utóbbi bő félesztendő helyi politikai és közéleti történéseiből ítélve, mintha megélénkült volna az élet Marosvásárhelyen. Számos olyan eseménynek, esetnek lehettünk tanúi, amelyek segíthetik a tisztánlátást. Természetesen azok részére, akikben van még ilyen irányú érdeklődés.
Az idei esztendő kétségtelenül legfontosabb dátuma március 10-e, az autonómiatüntetés napja. Ha szerencsésen alakulnak a dolgaink, akkor innentől számítható majd – az erdélyi, székelyföldi mellett – a vásárhelyi magyarság öntudatra ébredése, megtépázott önbizalmának megerősödése. Huszonhárom esztendő folyamatos kudarcélménye után, természetesen összefogással, most irányt válthatunk. Feltéve, ha feladjuk a „kislépések” politikáját, ami – legalábbis Vásárhely esetében – jól látható, hova vezetett: mindennapi meghátrálásainkban már a falig jutottunk. Innen már csak előre lehet lépni.
Március 10-én vált nyilvánvalóvá, hogy nem az RMDSZ az egyetlen szervezet, amely képes tömegeket megmozgatni. Meggyőződhettünk: jó cél érdekében még képes kiállni az erdélyi magyarság. Az RMDSZ hatalmas hibát követett el, amikor rosszul mérve fel a helyzetet, nem állt az autonómiatüntetés mellé. Igy jár az a politikai szervezet, amelyben nem működik a negativ visszacsatolás, amelyben nem tudják, nem akarják tudomásul venni, mit akar, mit vár el tőlük a tagság.
A vizsgált időszak másik üde foltja a Civil Elkötelezettségi Mozgalom és a szülők ama maroknyi csoportja, akik határozottan kiálltak amellett, hogy a 2-es iskola vegye fel a Bernády nevet, illetve nyilvánosan tiltakoztak az általános iskolákból hiányzó magyar nyelvű feliratok miatt. Ha minden területen ilyen karakánul viselkedő csoportok követelnék jogainkat, ma nem itt tartanánk. Ne feledkezzünk meg a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület-ről sem, amelynek folyamatos és kitartó tiltakozások által, sikerült napirenden és a figyelem középpontjában tartani a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés megoldatlan kérdéskörét.
Az egyértelműen pozitívumként elkönyvelt történések, események után most térjünk át a negatívumokra. Számomra vitathatatlan: az autonómiatüntetést elutasító RMDSZ-magatartás az esztendő eddigi legelhibázottabb lépése volt. Aztán következik, hogy a Maros megyei szervezet szinte-szinte beleegyezett abba – csak a közfelháborodás térítette el ettől a szándéktól –, hogy a Városháza és a Kultúrpalota nagytermei kettős nevet viseljenek. Amolyan nyelvbotlás, a tudatalatti által befolyásolt, de sok mindenről árulkodó elszólás lehetett a megyei elnök „gettózása” is az önálló magyar tannyelvű általános iskolák szükségessége kapcsán, de az tény, hogy szarvashibát követett el ezáltal. Szerintem a Digitális Város nevű projekttel kapcsolatosan is a rossz oldalra állta az RMDSZ-frakció. Mindenesetre, ha azt kérdeznék, a Sapientia rektorának vagy valamely városi képviselőnek a véleményét tartom hitelesnek, mérvadónak e kérdésben, én az előbbié mellett tenném le a garast.
A végére hagytam a legfrissebbet: itt járt – előbb Vásárhelyen, majd Kolozsváron – Bajnai Gordon. Igen, a libás. Az, akinek politikai tábora a nem-re – azaz a magyar állampolgárság könnyített felvétele ellen – szavazott a szégyenteljes 2004. december 5-ei referendumon. A globális tőke, a multinacionális vállalatok és Hillary Clinton kegyeltje „mintegy harminc vállalkozóval, gazdasági szakemberrel, illetve értelmiségivel – újságírókkal, egyetemi tanárokkal, művészekkel – találkozott”. Igen kíváncsi lennék, kik voltak jelen azon a találkozón? Megérdemelnék, hogy nyilvánosan „tiszteljük” nevüket. Nem egyébért, de tudják: madarat tolláról, embert barátjáról.
Szentgyörgyi László
Központ
Erdély.ma

Kovács Péter: az EMNP újra különutas politikát folytat
„Különutas politikát folytat az EMNP az autonómia és a regionális átszervezés témájában megszervezett tüntetés kapcsán, hiszen a párt vezetői tisztában vannak azzal, hogy az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács jó ideje egyeztet egy ősszel sorra kerülő nagyméretű utcai demonstrációról” – nyilatkozta Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára 2013. július 4-én, a Marosfőn megszervezett EU táborban.
„Sajnálatos, hogy az EMNP egy egyszerű kampányeseménnyé degradálja az autonómia és a regionális átszervezés témáját”- mondta Kovács Péter, majd hozzátette: „nem ismerik fel, hogy nem egy újabb magyar-magyar egymásnak feszülésről van szó, hanem a román politikumot, a román társadalmat kell meggyőznünk az igazunkról, illetve azokról az elképzeléseinkről, amelyek közép- és hosszútávon meghatározó fontossággal bírnak a romániai magyar nemzetközösség szempontjából.”
„Ha az EMNP komolyan kiállna az ügy érdekében, akkor nem a sajtóban üzengetne, és a szövetségi elnöknek címzett levele elküldése után három perccel, nem fordulna egyből a nyilvánosság elé”- hangsúlyozta a főtitkár.
„Az EMNP sok kicsi vízipisztollyal megy a háborúba, pedig most a nagyágyúra van szükség, hiszen csak egy több tízezres nagyságú utcai megmozdulás tud megfelelő súlyt adni a követeléseinknek. Az EMNP eljátssza az utcai nyomásgyakorlás súlyát és sok kicsi flash mob- jellegű kampányrendezvény szervezésébe kezd. Az RMDSZ álláspontja szerint, – amelyet az elmúlt napokban már többször hangsúlyoztunk – az ősz folyamán kell egy nagyméretű, az emberek összefogásán alapuló tiltakozást szervezni, amely nem a pártokról, hanem a közösségünk erejének a felmutatásáról szól” – emelte ki Kovács Péter.
Erdély.ma

EMI-tábor
A tavaly új helyszínre költöztetett EMI-tábor idén is a Gyergyószentmiklóstól 12 kilométerre található Borzonton, a Dorka Panzió területén kerül megrendezésre. Erdély legnagyobb nemzeti fesztiválja augusztus 7-11. között színes programkínálattal várja a fiatalokat és fiatal lelkületűeket, családokat és baráti társaságokat egyaránt.
Az EMI-tábor az elmúlt években sikeres nemzetpolitikai műhellyé nőtte ki magát, így idén sem hiányozhatnak a rendezvény programjából a fontos közéleti kérdések.
A tábor második napján, augusztus 8-án, az idén húsz éves Neptun-botrány kerül terítékre, amikor Bodó Barna politológus, az RMDSZ volt ügyvezető alelnöke, Borbély Imre volt parlamenti képviselő, Borbély Zsolt Attila politológus és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, volt parlamenti képviselő elemzi a két évtizede lezajlott találkozó közéletben betöltött szerepét. Augusztus 9-én (pénteken) az Európai Parlament kisebbségpolitikája és a 2014-es választás kapcsán Balczó Zoltán parlamenti képviselő és Szilágyi Zsolt, Tőkés László EP-képviselő irodavezetője tartanak előadást. Az EMI-tábor utolsó napján az autonómiáé lesz a főszerep, hiszen, a Székely Nemzeti Tanáccsal partnerségben, összeállított programban helyet kapott a katalán Marc Gafarot i Monjó, aki beszámol a katalán önrendelkezési harc jelenlegi állapotáról, valamint ezzel párhuzamosan elemzi a székely autonómia-törekvéseket. Délután Polgári kezdeményezések az autonómiáért címmel kerül megszervezésre egy kerekasztal-beszélgetés, melynek meghívottjai – többek között – Izsák Balázs, az SZNT elnöke, Miren Martiarena, a nemzeti régiók védelmére indított európai kezdeményezés polgári bizottságának baszk tagja, valamint az erdélyi magyar pártok képviselői.
Elmaradhatatlan történelmi előadások
Az EMI-tábor első napján, augusztus 7-én Balogh Gábor történész előadásából megtudhatjuk, hogy a két világháború között voltak-e a magyar kormányzatnak revíziós tervei. Pénteken, augusztus 9-én Raffay Ernő történész tart előadást Ady Endre és a szabadkőművesség kapcsolatáról. Szombaton És mégis élünk – Fejezetek az ezredéves magyargyűlölet történetéből címmel tart előadást Bakay Kornél történész, régész, majd Illésfalvi Péter hadtörténész Az erdélyi bevonulásról és a visszatért területeknek a honvédelem rendszerébe való integrálásáról beszél.
Gazdaság és környezetvédelem
Szerdán Dr. Lóránt Károly közgazdász tart előadást a Kárpát-medence gazdasági helyzetéről és perspektíváiról, pénteken pedig Erdély kincsei a multik kezében címmel kerekasztalbeszélgetésre kerül sor: a Schweighofer-ügy és a verespataki aranybányászat beindítása kapcsán beszélgetnek Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke, Csonta László, a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke, az EMNP, az MPP és az RMDSZ képvielői.
A komoly témák mellett nem feledkezünk meg a szórakozásról sem, pénteken délután visszatérő vendégünk, Berecz András mesél az EMI-táborban.
Csép Sándor-sátor az EMI-táborban
Az idei évben az EMI-tábor szervezői úgy döntöttek, hogy a Szórványért és népesedés sátrat Csép Sándorról nevezik el. A sátor programjában olyan témákkal találkozhatunk, mint a gyermekvállalás kérdése, a szórványvidékek támogatása, a dél-erdélyi és a moldvai magyarság helyzete és kilátásai.
Tematikus sátrak idén is
A 9. EMI-táborban az Előadásósátor és a Csép Sándor-sátor mellett az Ifjúsági és művészsátor, a Kézműves sátor, a Keskeny út sátor és az Alfalu-sátor várja naponta változatos programokkal az érdeklődőket, a legkisebb táborozók pedig a Gyereksátorban tölthetik el hasznosan az idejüket. Nem maradnak el a délutáni borkóstolók sem, és a nap vége felé a Kisszínpadon is különleges produkciókkal találkozhatnak a táborozók.
Zenei nagyágyúk a színpadon
Esténként minőségi magyar élőzenére kapcsolódhatnak ki a látogatók, a nagyszínpad programjából idén sem hiányozhatnak a Kárpátia és az Ismerős Arcok zenekarok, de fellép az EDDA Művek, az Ossian, a Depresszió és a Dalriada is. Néhány év kihagyás után újra az EMI-tábor színpadás a Romantikus Erőszak zenekar, az erdélyi magyar zenét pedig a TransylMania és a Knock Out képviselik.
Jegyárak és kiadó szobák
Idén sem drágultak a belépők, a tavalyi évhez hasonlóan 21 RON-ba kerül a napijegy, míg 93 RON-ba az egész hétre (öt napra) szóló belépő.
2013-ban is lesz családi jegy, mely megvásárlásával kedvezményesen vehetnek részt a magyar családok: két felnőtt és egy gyerek belépőjének megváltásával a további gyerekjegyek megvásárlásától eltekintenek a szervezők. A Dorka Panzió terültének kiépítettsége megfelelő körülményeket biztosít a gyerekekkel érkező táborozóknak is. A Gyereksátor mellett a panzió játszótere is várja a játékos kedvű csemetéket.
Újdonság idén a csoportos kedvezmény, melyben azok részesülhetnek, akik 15-25 fős csoporttal érkeznek az EMI-táborba. A kedvezményes belépő így 73 RON-ba kerül. A csoportok előzetesen, július 31-ig kell jelentkezzenek a gy.szilard@yahoo.com e-mail címen egy listával, mely tartalmazza a résztvevők nevét és személyi számát.
Idén is különböző szálláslehetőségek közül válogatjatnak azok, akik nem szeretnének sátorozni az EMI-tábor öt napja alatt. A tábor környékén, illetve az EMI-tábor területén lévő kulcsos házakban és panziókban is lehet szállást foglalni, melyeknek ára 30 és 90 RON/fő/éjszaka között mozog. Érdeklődni Horváth Enikőnél lehet a +40 747 30 48 08 telefonszámon vagy a horvath.mitzi@yahoo.com e-mail címen.
Folyamatosan bővülő programkínálat
Az idő előrehaladtával a szervezők egyre inkább véglegesítik a programkínálatot és a táborral kapcsolatos egyéb információkat is, melyek megtalálhatók a www.emitabor.hu/erdely címen. Naprakész információkért érdemes az oldalt rendszeresen látogatni! Lassan már lehet az utat tervezgetni és készülődni, ugyanis alig több, mint egy hónap múlva kezdetét veszi az EMI-tábor, Erdély legnagyobb nemzeti fesztiválja.
erdon.ro

A volt MIÉRT-elnökök hiányolták a lázadókat az EU Táborban
A Marosfőn zajló EU Táborban szerda délután a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) három volt elnöke és a jelenlegi elnök ült egy asztalhoz. Kovács Péter, Borboly Csaba, Bodor László és Szabó József időnként komoly, máskor humoros hangvétellel beszélték meg az erdélyi magyar ifjúsági szervezetekhez kapcsolódó témákat.
Kovács elmondta, egy készülő kutatás szerint az erdélyi magyar fiatalok egyharmada hallott a MIÉRT-ről, és alig több mint egytizede ítéli meg pozitívan a szervezet munkáját, ami egyébként azt jelenti: a további kilencven százalék nem igazán tudja, hogy mi történik az ifjúsági értekezlet berkeiben. Ezek az eredmények szerinte jobbak a korábbi években tapasztaltaknál, és a más romániai ifjúsági tömörülésekhez képest sem rosszabbak.
Az RMDSZ főtitkára arra keresett válaszokat, hogy az ifjúságot miért nem lehet kellőképpen aktivizálni, vagy szavazásra buzdítani. Véleménye szerint kevés a lázadó, pedig a passzív embereknél még azoknak is jobban lehet örvendeni, akik szidalmazzák az RMDSZ-t és a politikusait, mert ezek szerint legalább alkotottak maguknak némi képet a politikáról. Sokan úgy érzik, mondta, hogy nem tudnának beleszólni a közéleti kérdésekbe, ugyanakkor a szavazás ma nem divat, sok egyéb mellett, és az RMDSZ sem mindig találja meg a hangot velük.
„Tanulunk a hibáinkból” – jelentette ki Kovács Péter, példaként hozva fel, hogy az érettségi.ro honlap esetén arra törekedtek: a háttérben maradva a fiataloknak adják meg a lehetőséget a saját elképzeléseik szerinti munkához.
„A MIÉRT-ben való munka egy második diploma, az ifjúsági szervezetekben az jelent előnyt, hogy sokan ki tudják magukat próbálni” – fogalmazott Borboly Csaba. Hargita Megye Tanácsának elnöke a székely falvak működési elvéről beszélt, ahol egy közösség egy nap alatt épített fel a házat. Erre az együttműködésre volna ma szükség, hangsúlyozta.
Bodor László az aktuális jövőkép, vízió megtalálásáról beszélt, majd alaposan megnevettette a közönséget azokkal a történetekkel és bakikkal, amelyeket az elmúlt években élt végig.
Maszol.ro

SZNT: egységes fellépés szükséges
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is mozgósítja híveit arra a demonstrációra, amelyet az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) július 20-ra hirdetett állást foglalni a romániai régióátalakítási tervek ellen, az autonómia mellett.
Tegnapi közleményben az SZNT ismételten hangsúlyozta: Románia közigazgatási átszervezésekor figyelembe kell venni, hogy „Székelyföld fel nem osztható, és be nem olvasztható”. A régió „csakis természetes, történelmileg kialakult határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként” képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. „Székelyföld közigazgatási integritása ma az egész romániai magyar társadalom elsődleges célja, feldarabolásának vagy beolvasztásának megakadályozása minden magyar feladata és kötelessége” – áll az Izsák Balázs elnök által jegyzett közleményben. Az SZNT ugyanakkor arra is figyelmeztetett, a régióátszervezés ellen szervezett valamennyi megmozdulásnak széles körű támogatottságot kell élveznie „minden erdélyi magyar politikai párt, a magyar önkormányzatok és civil szervezetek bevonásával”. A Székelyföld autonómiájáért küzdő szervezet szerint „a politikai haszonszerzés” szándéka – jöjjön az bármelyik párt részéről – a tiltakozási folyamat hitelességét veszélyezteti. Az SZNT közölte, a települési székely tanácsok mozgósításával csatlakozik a július 20-ra tervezett székelyföldi megmozdulásokhoz, ugyanakkor szorgalmazza az általa már megfogalmazott, a polgári engedetlenség különböző formáit is magába foglaló akciósorozat tervének elfogadását, amely lehetővé teszi a széles körű és egységes fellépést.
RMDSZ: különutas politika
,,Különutas politikát folytat az EMNP az autonómia és a regionális átszervezés témájában megszervezett tüntetés kapcsán, hiszen a párt vezetői tisztában vannak azzal, hogy az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács jó ideje egyeztet egy ősszel sorra kerülő nagyméretű utcai demonstrációról” – nyilatkozta Kovács Péter tegnap a Marosfőn megszervezett EU-táborban. ,,Sajnálatos, hogy az EMNP egyszerű kampányeseménnyé degradálja az autonómia és a regionális átszervezés témáját” – mondta az RMDSZ főtitkára, hozzátéve: ,,nem ismerik fel, hogy nem egy újabb magyar–magyar egymásnak feszülésről van szó, hanem a román politikumot, a román társadalmat kell meggyőznünk az igazunkról, illetve azokról az elképzeléseinkről, amelyek közép- és hosszú távon meghatározó fontossággal bírnak a romániai magyar nemzetközösség szempontjából.” Mint fogalmazott: „az EMNP sok kicsi vízipisztollyal megy a háborúba, pedig most a nagyágyúra van szükség, hiszen csak egy több tízezres nagyságú utcai megmozdulás tud megfelelő súlyt adni a követeléseinknek”. Kovács Péter továbbá elmondta: az RMDSZ álláspontja szerint az ősz folyamán nagyméretű, az emberek összefogásán alapuló tiltakozást kell szervezni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Júliusban iktatják az RMDSZ kezdeményezését
Az RMDSZ és partnerei júliusban iktatják az Európai Bizottságnál az Európai Unió őshonos kisebbségeinek védelmét szolgáló polgári kezdeményezésüket – nyilatkozta tegnap Vincze Loránt, az RMDSZ külügyi titkára.
A politikus – aki két hete az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) alelnöki tisztségét is betölti – elmondta: a kezdeményezést ugyan június 21-én Brixenben, a FUEN kongresszusa keretében indították hivatalosan útjára, még az elmúlt napokban is kisebb stiláris igazításokat hajtottak végre a szövegen. Vincze Loránt ezzel magyarázta, hogy mindeddig még nem tették nyilvánossá a Minority Safepack Initiative elnevezésű európai polgári kezdeményezésük szövegét. „Alapos munkát szeretnénk végezni” – magyarázta a késlekedést Vincze Loránt.
A politikus elmondta, nem vették hasznát annak a válasznak, amelyet az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kapott az Európai Bizottsághoz véleményezésre beadott saját polgári kezdeményezésére. Az EMNP korábban közölte, a brüsszeli negatív választ a FUEN rendelkezésére bocsátotta, hogy annak tanulságai valamennyi kezdeményezés számára hasznosíthatók legyenek. Vincze Loránt nem találta meglepőnek, hogy az Európai Bizottság kedvezőtlenül véleményezte az EMNP–EMNT kezdeményezését arra hivatkozva, hogy a kisebbségi jog nem uniós hatáskör. „Számunkra is a legfontosabb kihívás az volt, hogy megtaláljuk a kapcsolódási pontokat az EU kompetenciáival” – magyarázta a FUEN alelnöke.
Vincze Loránt azt is elmondta, a két hete történt megválasztásával először van erdélyi magyar alelnöke a FUEN-nek. A kilencvenes években a svájci magyar Komlóssy József töltött be alelnöki tisztséget a kisebbségi szervezetben.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kiss Tamás: Kevés köze van a valósághoz a népszámlálási adatoknak
Nem Románia lenne az első ország Kelet-Európában, ahol kozmetikázzák a népszámlálási adatokat – nyilatkozta a Szabadságnak Kiss Tamás szociológus. A szakember a 2011-es népszámlálás végleges adatait értékelte, amelyet tegnap tett közzé az Országos statisztikai hivatal, és amely a korábban ismertetett előzetes eredményekhez képest lényegesen magasabb lakosságszámot állapít meg.
– A népszámlálás módszertanát tekintve 2011-ben a kérdőíveket személyes lekérdezés alapján töltötték ki, nem volt szó regiszter alapú népszámlálásról. A személyes összeírás 19 milliós lakosságszámot eredményezett, ezt egészítették ki több mint 1,2 millió személlyel, akiknek az adatait különböző nyilvántartásokból vették át, például a pénzügy, a munkaügy, a nyugdíjosztály, vagy épp az egészségügyi minisztérium adatbázisaiból – magyarázta Kiss Tamás, aki szerint óriási a különbség az előzetes és a végleges adatok között.
A kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa szerint egyértelmű, hogy a 20 millió fölötti lakosságszám „felmutatása” volt e manőver célja. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy az ország lakossága meghaladja ezt a számot, vagy alatta marad, még ha kevéssel is. Hogy a „nagy” vagy a „kis” népességű országok kategóriájába tartozik Románia. Az Európai Unióban például bizonyos források, vagy épp az europarlamenti képviselői mandátumok száma függ az illető ország lakosságának számától.
– Úgy tűnik, hogy a népszámlálás folyamán, amely eléggé kaotikussá sikeredett, nem sikerült kellőképpen csalni, és végül ehhez a módszerhez folyamodtak – hangoztatta a szakember. – Az persze kérdéses, hogy mennyire számítanak majd hiteleseknek ezek a mutatók, hogy az Eurostat elfogadja-e például ezeket az adatokat, tette hozzá Kiss Tamás.
– Románia különben nem az egyetlen Kelet-Európában, ahol a népszámlálási eredményeknek egyre kevesebb közük van a társadalmi valósághoz, Szlovákiában és Bulgáriában is kozmetikázták az adatokat. A regiszterek alapján fel lehetett volna vinni akár 23 millióra is, hiszen a lakosságnyilvántartóban még mindig 23 millió fölött van a román állampolgárok száma – vélekedett.
Kiss Tamás szerint még a 19 milliós lakosságszám is nagyon optimista becslésnek számít, hiszen a nyugat-európai országokban a hivatalosan nyilvántartott román állampolgárok száma most már 3 millió fölött van, és folyamatosan nő.
A szakértő szerint azoknak a személynek a nagy száma, akik nem vallottak nemzeti hovatartozásukról, szintén arra vezethető vissza, hogy a különböző regiszterekből egészítették ki az adatokat, ilyenformán nem volt lehetőség rákérdezni erre. Kiss Tamás szerint fontos odafigyelni, hogy mihez viszonyítva fogják megállapítani ezentúl a nemzetiségi arányokat. Az RMDSZ-nek következetesen képviselnie kell azt az elvet, hogy az etnikai arány megállapításakor ne vegyék figyelembe azokat, akik nem nyilatkoztak a nemzetiségükről, hiszen nem is volt alkalmuk erre. A szakértő elmondta: a statisztikai hivatal közleményéből egyelőre arra lehet következtetni, hogy viszonylag korrekt módon járnak el, mivel a 19 millióból számítják a nemzetiségi arányokat.
Szabadság (Kolozsvár)

Egymillió „bónuszpolgár”
Mégsem csökkent húszmillió fő alá Románia lélekszáma – legalábbis ezt rögzíti a 2011 őszi népszámlálás végeredménye, amelyet csütörtökön tett közzé az Országos statisztikai intézet (INS).
Romániában lélektani szerepe van a húszmilliós küszöbnek, a 2011-es népszámlálási adatokat ezért felduzzasztották – jelentette ki a Krónika megkeresésére Székely István. Az RMDSZ főtitkárhelyettese, aki a szövetség népszámlálási bizottságának vezetője volt, elmondta, az Európai Unió által javallt módszertan alapján 19 millió személyt regisztráltak, aztán a 2011-ben felvett adatokat kiegészítették az államigazgatási szinten található adatbázisokkal, a lakossági nyilvántartások, a munkaügy, az adóhivatal adatbázisaival, arra hivatkozva, hogy voltak, akik nem tartózkodtak otthon, nem nyitottak ajtót, tehát nem sikerült őket 2011-ben megszámolni.
Sok aggályt vet fel a szakember szerint, hogy ezeket a nyilvántartásokat átemelték a népszámlálás hivatalos adatai közé, mert ezek az adatbázisok nincsenek megtisztítva, az ezekben szereplő polgárok száma közelíti a 23 milliót. Például nem jelentik a lakossági nyilvántartásokba, ha valaki elment, majd elhunyt Ausztráliában, másrészt szerinte az is kérdéses, hogy mi alapján döntötték el, mit vesznek át ezekből az adatbázisokból, és mit nem.
„Tény, hogy 1,1 millió személy adataival növelték meg a 2011-es népszámlálási regisztrációkat, ám ennek az 1,1 millió személynek nincs nemzetisége. Az adóhivatalban vagy a munkaügynél nem a nemzetiségük alapján tartják nyilván az állampolgárokat" – szögezte le Székely István. A politológus szerint az is aggodalomra ad okot, hogy a nemzetiségek arányát ehhez az 1,1 millióval megnövelt számhoz viszonyították, holott azoknak a számához kellett volna, akik nyilatkoztak a népszámlálás során a nemzetiségükről. Ez azért jelenthet gondot, mert lehetnek olyan települések, ahol éppen ezért 20 százalék alá csökken a magyarság aránya, és nem érvényesíthetők a közigazgatási törvény által szavatolt jogok, magyarázta Székely István.
Ugyanakkor a hivatalos eredmény szerinti 6,5 százalékos magyarság az 1,1 millió személylyel felduzzasztott végösszeghez viszonyítva azt igazolja, hogy a magyarság száma stagnál, a magyarság fogyásához arányaiban felzárkózott a román nemzetiségűek fogyása. A kilencvenes évekhez képest a különbség kiegyenlítődött, akkor a magyarok száma arányaiban gyorsabban csökkent, ám a 2007-es EU-s csatlakozás után a románok tömegesen megindultak munkát vállalni külföldre.
A szakértő fontosnak tartotta kiemelni, hogy a módszer alkalmatlan a pontos helyzet feltérképezésére. Az EU-s ajánlás szerint aki az egy évnél hosszabb ideig életvitelszerűen külföldön tartózkodik, nem kell hozzáadni az ország stabil lakosságához, ám úgy is értelmezték, hogy aki egy éven belül hazalátogatott már megszámolható, és még így se sikerült a 19 milliót első körben meghaladni.
A romákra vonatkozó népszámlálási adatokról Székely István megállapította, hogy valójában azt tükrözi, hol vállalják a cigányok az identitásukat. „A romák esetében a nemzeti identitás vállalása alacsony fokú. Ha megnézzük a népszámlálási eredmények térképét, azt látjuk, hogy Maros megyében, a Nyárádmentén él sok cigány nemzetiségű. Ez nem azt jelenti, hogy például Craiován kevesebben vannak, hanem azt, hogy a nyárádmentiek elérték azt a szintet, hogy hivatalosan vállalják az identitásukat. Ha a kolozsvári Pataréten mindenki román nemzetiségűnek vallja megát, senkinek nem áll jogában ezt felülírni" – magyarázta Székely István.
Sok a hiányosság a rendszerben
Szintén a módszer hiányosságaira világított rá Horváth István szociológus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem szociológia tanszékének docense. Mint rámutatott, a lakossági nyilvántartóból csak akkor törölhetnek valakit, ha hivatalosan emigrál vagy ha elhalálozik, a népszámlálás során 400 ezer személyről nyilatkozták a családtagjaik, hogy külföldön vannak, a többiekről nem tudunk semmit. Horváth István szerint a népszámlálás nem a valóságról szól, nagyon általános. „A népszámlálás csak zárt rendszerben működik, mint amilyen a kommunista Románia volt. A polgárok szabad mozgása megnehezíti a nyilvántartást, a nyílt, szinte felszámolt határokon keresztül, mozgásban levő népességeket nehéz megszámolni. A népszámlálás igénye és a valóság nehezen egyeztethető össze" – vallja Horváth István.
A szociológus szerint ha egy román állampolgár már két éve Németországban él, ott nyilvántartják, mint emigránst, de Romániában sem került ki a lakossági nyilvántartókból, és lehet, hogy családtagja sem maradt itthon, aki a népszámlálás során nyilatkozhatott volna. „Lehet, hogy hazajön, s a gyereke már Romániában születik meg, de az is lehet, hogy soha nem tér haza, megszerzi a német állampolgárságot, ám a romániai regiszterekből mégsem kerül ki" – ecsetelte Horváth István.
Bíró Blanka
Szabadság (Kolozsvár)

Kiss Tamás: önkényesen kozmetikázták az adatokat
Minősíthetetlen kozmetikázással javított a népszámlálási adatokon az országos statisztikai intézet – állítja Székely István politológushoz hasonlóan Kiss Tamás szociológus a 2011-es népszámlálás csütörtökön nyilvánosságra hozott végeredményéről.
A kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa a maszol.ro-nak elmondta: amint a hivatal közleményéből is kiderül, önkényesen változtattak a 2011-es népszámlálás módszertanán, és regiszterekből – különböző nyilvántartói adatbázisokból – egészítették ki 1,2 millióval népességszámot, és az így kapott adatot közölték végeredményként.
A szakember emlékeztetett arra, hogy a statisztikatudomány két féle népszámlálást ismer. Az egyik szerint kérdőívvel felkeresik a háztartásokat és összeírják a személyeket. A másik szerint nem küldenek kérdezőbiztost, hanem különböző regisztereket kapcsolnak össze, és ez alapján kapnak adatokat az ország népességéről. Romániában szerinte már csak azért sem lehetett alkalmazni az utóbbi módszert, mert a különböző regiszterekben is óriási ellentmondások vannak. „A lakosság-nyilvántartóban például jelenleg is 23 millió állampolgár szerepel” – magyarázta.
Kiss tájékoztatása szerint a statisztikai intézet elsősorban nem a lakossági nyilvántartót, hanem a pénzügyi, nyugdíjosztályi, munkaügyi, szociális ügyi adatbázisokat használt ehhez a kozmetikázáshoz. „Anélkül számoltak hozzá a végeredményhez személyeket, hogy fogalmuk lett volna arról, hol tartózkodnak ezek az emberek. Ilyen alapon akármennyivel ki lehet egészíteni az adatokat, nem csak 1,2 milliót, hanem 2,5 milliót is hozzá lehetett volna tenni a népességszámhoz” – fogalmazott a szociológus.
A szakember szerint a hivatalos végeredménnyel ellentmondanak a különböző migrációs vizsgálatok adatai, illetve a főbb bevándorlási célországok statisztikái, amelyek szerint már meghaladta a 3 milliót a külföldön élő román állampolgárok száma. „Szerintem még az előzetes adatok szerinti 19 milliós népességszám is túlbecsült adat” – tette hozzá.
Felvetésünkre Kiss Tamás kijelentette: a román hatóságok eljárása „nyilvánvalóan” összefüggésben áll a különböző uniós támogatásokkal is. „Románia számára az uniós struktúrák szempontjából is katasztrófát jelentett, hogy 19 millióra csökkent a lakosságszám. Ez nem volt egy vállalható dolog. Ezt nem gondolták végig a népszámlálás során, utólag pedig ilyen minősíthetetlen kozmetikázással javítottak az adatokon” – fogalmazott.
Mint ismert, a csütörtökön nyilvánosságra hozott adatok szerint a lakosságnak mintegy hat százaléka ismeretlen nemzetiségű. Kiss szerint nem is érdemes sokat gondolkodni azon, hogy a népességnek ez a része milyen arányban magyar nemzetiségű. „Sokkal inkább az a kérdés, hogy ezek az emberek léteznek vagy sem, hiszen fiktív tömegekről szóló adatok keringenek a statisztikai hivatal közleményeiben” – vélekedett.
A kisebbségkutató intézet munkatársa szerint az RMDSZ és az erdélyi magyar politikai elit a történtek után csak egyet tehet: ragaszkodnia kell ahhoz, hogy az etnikai arányokat abból a népességből számítsák ki, akiket kérdezőbiztosokkal számolták össze. „A regiszter alapon pótolt népességből kiszámítani a magyarság arányát nyilvánvalóan badarság” – szögezte le a szociológus.
Cs. P. T.
Maszol.ro

LÉGBŐL KAPVA
1,2 millió embert berajzoltak a statisztikákba
Kiss Tamás szociológus úgy gondolja, mesterségesen, különböző regiszterekből átvett adatok alapján duzzasztották fel a statisztikákat. Fontos, hogy az RMDSZ ragaszkodjon ahhoz, hogy az etnikai arányokat a ténylegesen lekérdezett kérdőívekből számolják.
A részeredményeket és az előzetes becsléseket cáfolja a tavalyelőtti népszámlálás végleges, csütörtökön közzétett eredménye: nem csökkent 20 millió alá Románia lakossága.
A hivatalos információ szerint 20.121.641 személy volt Románia állandó, stabil lakossága 2011. október 20-án, ami 2002-es népszámlálás óta 1.559.300-as lakosságcsökkenést jelent – jelentette be az Országos statisztikai hivatal.
Kiss Tamás szociológust arról kérdeztük, mi lehet az oka annak, hogy a 19 milliós lakosságszámot előrevetítő részeredmények és az ideiglenes eredmények nem igazolódtak be. Kiss Tamás: – Nagyon egyszerű, hogy mi az oka ennek: ha finoman akarunk fogalmazni, akkor regiszter alapon pótoltak 1,2 millió személyt, ha nem, akkor 1,2 millió személyt berajzoltak a népszámlálási adatbázisba.
Két fajta népszámlálás létezik: az egyik a regiszter alapú népszámlálás, ezzel a módszerrel mérték fel a lakosságot például Szlovéniában és Ausztriában, ahol nem volt hagyományos értelemben vett népszámlálás. Romániában nem ez történt, hanem a másik fajta, a hagyományos, kérdőív- és kérdezőbiztos alapú népszámlását hajtották végre, melynek során kiment a biztos, és feltette a kérdéseket a válaszadóknak vagy az otthon tartózkodó háztartástagoknak.
Az eredeti módszertanban nem szerepelt az, hogy regiszter alapon egészítenének ki adatokat, ennek ellenére itt különböző regiszterekből – azt is lehet tudni, hogy milyen regiszterekből, például a pénzügy-, a munkaügyi minisztériumnak, a nyugdíjosztálynak, a tanügyminisztériumnak, illetve az egészségügyi minisztériumnak az adatbázisából – vettek át személyes adatokat, és ezeket hozzácsapták a lekérdezett adatmennyiséghez, így bizonyos értelemben mesterséges módon növelték a népességszámot húszmillió fölé.
Milyen hozadéka volt vagy lehet az ország számára ennek az adatduzzasztásnak?
- Románia számára – elsősorban az EU-s struktúrákon belül – nagyon nehezen vállalható dolog lett volna, hogy 19 millióra csökkent a népesség száma, hihetetlen népességvesztést jelent, ami nyilván az ország befolyása súlyának a csökkenését vonta volna maga után. Ami az adatok realitását illeti, érdemes elmondani, hogy a különböző bevándorlási statisztikák szerint a külföldön tartózkodó román állampolgárok száma meghaladta a hárommillió főt. Egyébként valószínűleg a 19 milliós adat előrevetítése is felülbecsülte a tényleges népesség számát Romániában.
Fel lehet becsülni, hogy milyen kategóriájú személyek kerültek be a végleges népszámlálási adatsorba? – Fel lehet becsülni a területi adatokból, abból, hogy az előzetes adatokhoz képest hol növekedett a népesség leginkább. Úgy tűnik, elsősorban Bukarestben, illetve a nagyvárosokban érhető tetten ez a gyarapodás. Egyelőre nem látom, miként lehetne megvizsgálni azt, hogy ez esetben a korstruktúra vagy az iskolai végzettség hogyan viszonyul az országos átlaghoz, de nagy valószínűséggel a migráns népességhez lehet hasonló, valószínűleg fiatalok, az átlagnál jobban képzett emberek. De valójában azt érdemes tudni, hogy többségük nem is létezik, tehát teljesen fiktív számokkal dobálózik a statisztikai hivatal.
A népességduzzasztásnak az etnikai vonatkozása is érdekes. Nyilvánvaló, hogy a tényleges népszámlálás alapján körülbelül 54 ezer volt azoknak a száma, akik nem nyilatkoztak a nemzetiségükről. Más kelet-európai népszámlálásokhoz viszonyítva ez egy minimális arány, tehát Romániában majdnem mindenki nyilatkozott a nemzetiségéről. Most pedig megjelent több mint 1,2 millió ember, akiről nincs ebben a tekintetben adat. Lényeges, hogy az RMDSZ ragaszkodjon ahhoz, hogy az etnikai arányokat minden szinten a ténylegesen lekérdezett kérdőívekből számolják, ne a 20 milliós népességből, mert ennek az 1,2 millió embernek nem kérdezték meg a nemzetiségét, csak berajzolták őket a statisztikákba.
Kérdezett: Kertész Melinda
Transilvan.ro

Kisebbségek helyzete az önkormányzat szemszögéből
A 10. EU Tábor szerdai napjának harmadik előadása a kisebbségek és az önkormányzatiság témáját foglalta magába. Felszólalt Béres Csaba, Székelyhíd polgármestere, szociológus és kisebbségkutató, valamint Simó Dezső-Szabolcs, Szentábrahám polgármestere. A moderátor szerepét Takács Aranka, Vajdahunyad önkormányzati képviselője töltötte be.
Béres Csaba a tapasztalatszerzés lehetőségeként tekint az EU Táborra, többször is kiemelte, milyen fontos a fiatalok marosfői jelenléte. Székelyhíd polgármestere elmesélte, környékükön mindenki kisebbségben van, ennek ellenére nincsenek konfliktusok, az emberek jól egyeznek egymás között. Elmondása szerint Székelyhíd legnagyobb problémája a roma kérdés, ez eddig nem volt kellőképpen kezelve. A roma kérdés három pillérre helyezhető: oktatás, lakhatás-egészségügy, munkahely. Szerinte a romáknak fel kell állítani egy életpálya modellt.
Tapasztalatai szerint nehéz az önkormányzati élet. A polgármesternek sokrétű a feladata. Meg kell próbálni kezelni a dolgokat, a kisebbséget támogatni kell, de a többség ne érezze, hogy a kisebbség többet kap. ”Aki őszinte meggyőződéssel dolgozik, kitűnik, tovább jut az életben. Amíg fiatalok vagyunk, addig fogjunk neki a nagy dolgoknak” – fejtette ki.
Simó Dezső-Szabolcs véleménye szerint a községben élő embereknek egy mentőöv a munka területén, hogy közel laknak a városhoz, Székelykeresztúrhoz. A turizmus gyerekcipőben jár, a látványosságok nincsenek kihasználva. Meglátása, hogy két féle roma létezik: van, aki beletörődött a sorsába és segélyből él, a másik, aki szakmát tanult és külföldre jár dolgozni. Elmondása alapján motiválni kell a beletörődötteket, munkahely lehetőségeket kell felajánlani, iskolába járatni a gyerekeket. „Ki kell szakítani a környezetéből, oktatni kell őket, legyenek együtt a többi gyerekkel és tanárokkal. Ha szükséges tegyünk kivételeket, a szegényebbeket támogassuk, próbáljuk segíteni őket az előrehaladásban” – ezt tartja a legfontosabbnak. Azt, hogy a roma gyerekek minél több időt töltsenek az iskolában, szociális segéllyel próbálják elérni.
Takács Aranka meggyőződése, az etnikumok közötti jó kommunikáció kialakításával, elszántsággal nincs olyan cél, amit ne tudnánk elérni. A MIÉRT összefogja a magyar kisebbséget. „Egyedül senki nem ér semmit, csak akkor vagyunk erősek, ha együtt teszünk valamit, közösen visszük előre a céljainkat”– zárta a beszélgetést.
„Ha én még egyszer a MIÉRT elnöke lehetnék…” – visszatekintés: 10 éve MIÉRT
Szerdán, kora délután, Visszatekintés: 10 éve MIÉRT cím alatt beszélgettek a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) korábbi elnökei. A nosztalgikus hangulatú beszélgetésen Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, Borboly Csaba, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke, Bodor László, az RMDSZ főtitkár-helyettese, illetve moderátorként a MIÉRT jelenlegi elnöke, Szabó József is részt vett.
Kovács Péter, a MIÉRT első elnöke, a múlt felelevenítése mellett a jövőbeni tevékenységekre fektetette a hangsúlyt: „A nemrég megjelent MIÉRT elmúlt 10 éve tematikájú kiadványban számos tapasztalat fellapozható, inkább arról fogok beszélni, hogy mi lenne, ha én még egyszer a MIÉRT elnöke lehetnék…”
Kovács Péter rámutatott, hogy végeztek egy kutatást az ifjúsági szervezetek politika iránti érdeklődése kapcsán, amelyből kiderült, hogy a fiatalok elenyésző százalékát foglalkoztatja a közösségi tevékenységek végzése. Fő problémaként a fiatalok passzivitását említette, hiszen nem mutatnak érdeklődést a közéleti tevékenységek iránt. Kiszorítva érzik magukat a döntésekből, divat lett nem szavazni, nem részt venni a közösségi életben. „A kérdés az, hogyan tudnánk kimozdítani őket ebből az állapotból és elérni, hogy bármilyen viszonyulást tanúsítsanak a közélet iránt” – emelte ki a főtitkár.
Az ifjúsági szervezetek legfontosabb feladataként azt határozta meg, hogy befogadóbbá tegyék a fiatalokat. Eddigi sikeres példaként az érettségi.ro-t emelte ki, továbbá hozzátette: „Vannak pozitív elképzelések, amire lehet, hogy felcsillan a szeme az ifjúságnak. Fontos, hogy teljes nyitottsággal fogadjuk el, amit mondanak.”
Borboly Csaba, korábbi MIÉRT elnökként hangsúlyozta, a szervezet legnagyobb erénye, hogy sokan kipróbálhatják magukat a közélet terén. „A MIÉRT-ben való munka egy második diploma”- mondta az elnök. Borboly rávilágított arra, hogy mire van szüksége a fiataloknak a mostani életben: odafigyelés egymásra, összetartás, értékelése. A felnőtté válásban kiemelkedő szerepe lehet egy ifjúsági szervezetnek, ami ugyanakkor maradandó közösségi élmény.
„Jövőbe tekinteni a múlt nélkül nem lehet”- kezdte felszólalását Bodor László. A MIÉRT elnökeként megélt tapasztalatai mellett, az EU Tábor szervezésének néhány részletére is kitért a MIÉRT legutóbbi elnöke. Elmondta, az ifjúsági szervezeteknek nagyobb szerepet kell vállalniuk a fiatalok életében: szükséges jövőképet mutatni a felnövekvő nemzedéknek.
EU Tábor Sajtóiroda
2013. július 3.
Marosfő
Erdon.ro

RMDSZ: diszkriminálja a magyar betegeket és a magyar orvosképzést a nyelvi korlátozás
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál tett feljelentést a Romániai Demokrata Szövetség (RMDSZ) amiatt, hogy az orvostanhallgatóknak csak románul szabad kommunikálniuk a páciensekkel – közölte az RMDSZ pénteki hírlevelében.
Az RMDSZ Mikó Imre jogvédelmi szolgálatához lakossági panasz érkezett arról, hogy a – romániai egyetemeket akkreditáló – Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) írásban rögzítette: az orvostanhallgatóknak a pácienssel románul kell kommunikálniuk.
„Ez megnehezíti a magyar betegek helyzetét és ellehetetleníti a magyar nyelvű gyakorlati orvosi képzést” – idézte a hírlevél Kovács Pétert, az RMDSZ főtitkárát.
A magyar és román tannyelvű Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar tagozat évek óta hiába követeli a magyar gyakorlati képzés újraindítását: az egyetem román többségű szenátusa az egyetemi autonómiára hivatkozva a tanügyi törvény előírásai ellenére akadályozza a magyar tagozat intézményen belüli önállósulását. Az RMDSZ azt sérelmezi, hogy az ARACIS rendelkezése is akadályt gördít a magyar tannyelvű klinikai gyakorlatok újraindítása elé, „a MOGYE-hoz hasonlóan semmibe veszi az oktatási törvényt, nyíltan megtagadja a magyar diákok anyanyelvén történő tanulását és szakmai fejlődését”. A betegek jogairól szóló törvény kimondja, hogy a romániai egészségügyi ellátási rendszerhez forduló betegnek jogában áll, hogy tiszteletteljes hangnemben, érthetően és a szakterminológia leszűkítésével, lehetőleg anyanyelven vagy azon a nyelven kapjanak személyüket érintő kérdésekben tájékoztatást, amelyet a legjobban beszélnek – érvelt a diszkriminációellenes hatósághoz intézett beadványában az RMDSZ. MTI
Erdély.ma

Markó Béla, Winkler Gyula és Sógor Csaba tartottak előadást az EU-táborban
A 10. EU Tábor pénteki napja az Új Európát most tematikájú beszélgetéssel indult. Az előadáson felszólalt Markó Béla, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke, valamint Winkler Gyula és Sógor Csaba, az RMDSZ EP képviselői, a moderátor szerepét Talpas Botond, MIÉRT elnökségi tag töltötte be.
Itt az ideje, hogy Európának ezen a részében élő nemzetiségek hozzászóljanak az államszövetség jövőjét érintő vitákhoz, ideje fölismernünk, hogy jelentős tapasztalatunk van a nemzetiségek együttélése terén. Ma már elmondhatjuk, hogy sem a múltban kialakított olyan államszövetségek, mint amilyen a Habsburg birodalom volt, sem pedig a nemzetállamok rendszere nem jelent megoldást a nemzetiségek számára – jelentette ki Markó Béla pénteken, az EU Táborban.
Az Európa jövőjéről szóló előadásában az RMDSZ volt elnöke kifejtette, az elmúlt húsz évben a térség nemzeti közösségei, köztük az erdélyi magyarság joggal várta el, hogy jogaik bővítése érdekében az európai fórumok, különösen az Európai Unió beleszóljon az adott országok életébe, és konkrét feltételeket szabjon ezen sajátos jogok szavatolása végett. Mint mondta, éppen emiatt keserű mosollyal szemlélte, mekkora felháborodást váltott ki a Magyarországról szóló Tavares-jelentés. Álláspontja szerint ugyanis azzal egyetérteni, hogy Európa ne támasszon feltételeket, kritériumokat az emberi jogok, az etnikai jogok vagy az igazságszolgáltatás terén, azt jelenti, hogy gyakorlatilag hiábavaló volt minden eddigi Unióval szembeni elvárásunk, hiszen az erdélyi magyarságnak ma is sok nemzeti törekvése múlik azon, hogy az Unió hajlandó-e segíteni, beleszólni a sajátos céljaink megvalósításában – mutatott rá.
Elmondta, 1989 decemberétől kezdődően, amikor a térség országai kikerültek a kommunista rendszerekből, mindannyian megfogalmazták az integrációs célt, az Európai Unióhoz való csatlakozást. Gyakorlatilag ezeknek az országoknak és az ittélő népeknek, nemzetiségeknek is az volt a legfőbb törekvésük, hogy bekerüljenek egy másik szövetségi rendszerbe, hogy végigvigyék az európai és euroatlanti integrációt, mert ettől várták a gazdasági és politikai biztonságot, ezért cserében pedig felajánlották az EU-nak szuverenitásuk egy részét. Ezzel egyidőben azonban nem, vagy alig tették fel a kérdést, mit is várnak el az Európai Uniótól. Rámutatott: eljött az ideje annak, hogy az itt élő nemzetiségek hangsúlyosan beszéljenek a kulturális, etnikai, nyelvi, nemzeti kérdésekről és integrációról az Európai Unión belül, és meg kell vonniuk a maguk mérlegét arról, hogy teljesültek-e az unióval szembeni elvárásaik.
Arra emlékeztetett, éppen 20 éve annak, hogy az RMDSZ megfogalmazta történetének legjelentősebb dokumentumát, az Európa Tanácshoz benyújtott Memorandumot, amelyben azt kérték, az európai fórum Románia csatlakozási feltételeként szabja meg többek között az anyanyelvi oktatás kérdését, a kisebbségi nyelvhasználatot, valamint a restitúciós folyamat beindítását. A kezdményezés sikerrel járt, az ET ugyanis szinte kivétel nélkül beemelte a felvételi határozatába az RMDSZ által megfogalmazott feltételeket. Az európai kisebbségi szervezetek tehát ezt várják el Európától és annak fórumaitól, hogy építsenek be olyan normákat, amelyek segítségével rendezhetőek a nemzeti, etnikai kérdések Európában. A memorandum sikere azt bizonyította számunkra, hogy bár korlátozott mértékben, de lehetséges lehet nemzetközi befolyással élni egy ilyen kényes kérdésben, és ezt várjuk el ma is az Európai Uniótól, hiszen nekünk az az érdekünk, hogy ezek a normák, kritériumok minél pontosabbak és konkrétabban legyenek – hangsúlyozta Markó Béla.
Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője szerint Európa és ezen belül az Unió is változás idejét éli át. Mi is benne vagyunk az EU-ban, így a mi véleményünk is számít, a kérdés csak az, hogy van-e véleményünk, és ha van, akkor azt konkrétan meg kell fogalmazni. Ki kell nyilvánítani, hogy mi a közösségi terv, mit kívánunk az országnak, Erdélynek, Székelyföldnek.
A Frank Engel-el közösen megjelentetett, Új Európát most kötetben közölt esszéjéről elmondta: „Ez egy vitairat, az együttgondolkodást, egy beszélgetést szeretne elindítani. Hiszen a beszélgetés gyümölcse értékesebb, mint az egyéni vélemény. Ne csak mi, politikusok hangoztassuk a nézeteinket, hanem az erdélyi emberek is”. Winkler fontosnak tartja, hogy a közös kérdések megválaszolásában a fiatalok is kivegyék a saját részüket.
Európa jövőjéről a képviselő kijelentette: „Nem lenne jó egy kétsebességű Európa, ahol vannak egyenlőek és még egyenlőbbek. Ahol elkülönül észak és dél, újak és régiek. Hátráltatná a demokráciát, a kreativitást. Továbbá az sem lenne jó, ha a szövetség lazább lenne, ha a kontinens a nemzetállamok Európája lenne.” Winkler Gyula szemlélete szerint még a legerősebb európai országok sem tudják felvenni a versenyt globálisan. Észak fegyelmére, nyugat tapasztalatára és kelet ambíciójára együttesen van szükség egy versenyképes Európa megalapításához. Egy nemzeti, politikai vezető, aki azt mondja, hogy egyedül sikeresen meg tud küzdeni a problémákkal és a válsággal, az téved.
„A Föderális Európa gondolata nem napjainkban fogalmazódott meg. A II. Világháború után az Unió alapítói is föderális szövetségben gondolkodtak. Csakhogy, amint a fenyegetettség kisebb lett, az országok saját ambíciói erősödtek, valamilyen szinten a saját szomszédjaik ellen fordultak” – vélekedett a korábbi távközlési és informatikai miniszter. Fontosnak tartja, hogy az Unió vezetőségében egy megválasztott parlamentnek és ne egy kinevezett bizottságnak jusson döntő szerep.
Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő beszédében kifejtette, az Európai Uniós nagy viták tükrében az erdélyi magyarság problémái néha kicsinek tűnhetnek. Az EP-képviselő statisztikai adatok alátámasztásával olyan jelenségekre hívta fel a figyelmet, mint az illegális bevándorlás, a fiatalok körében terjedő munkanélküliség, a jelentős méretű iskolaelhagyás, a gyermek-eltűnések növekedő száma, vagy Európa elöregedése. Az Európai Polgári Kezdeményezés azonban megteremtheti számunkra azt a lehetőséget, hogy az erdélyi magyar kisebbség ügyét egy, az európai kisebbségek közös ügyeként tálaljuk Európa elé. A nemrég hivatalosan is útjára indított RMDSZ Kisebbségi Kezdeményezéshez hét különböző európai közösség társul, akik együttes erőfeszítéssel próbálnak a kisebbségi ügynek érvényt szerezni – magyarázta az EP-képviselő.
Erdély.ma

Népszámlálás: további magyar térvesztés Maros megyében
Újabb harmincezer fővel csökkent a magyarság létszáma a 2011-es népszámlálás végleges adatai szerint Maros megyében. Marosvásárhelyen 42,8 százalékra csökkent a számarány, ami 2001-hez képest közel négy százalékos térvesztés.
A statisztikai adatok szerint Maros megye lakossága 1990 után, népszámlálásonként 30-30 ezerrel csökkent. Míg az 1992-es cenzus alkalmával 610 ezren lakták a megyét, 2002-ben már csak 580 ezren éltek ezen a vidéken. Mára ez a szám 550 ezerre apadt. A megyében nem csak a magyarság száma, de az aránya is csökkent a 2002-es népszámlálás adataihoz képest. Míg egy évtizeddel korábban a lakosság 39,3 százaléka vallotta magát magyarnak, jelenleg mindössze 38,1 százaléka az. Abszolút számokban ez még így is kétszázezernél valamivel több. Hasonló helyzetben van a térség románsága is, amely 53,3 százalékról 52,6 százalékra apadt. Míg a valamikor jelentős szász és zsidó lakossággal rendelkező megyében már csak 1478-an (0,3 százalék) jelölték meg nemzetiségükként a németet és 86-on zsidót, a cigányság közel 47 ezerre gyarapodott, ami arányaiban is szinte két százalékkal több a 2002-ben regisztrált adatokhoz képest. A roma lakosság aránya a két népszámlálás között 7 százalékról 8,9-re nőtt, ezzel Maros megye országos első helyre került.
A magyarság térvesztése a megye összes városában tetten érhető. A 134 ezer lakóval rendelkező Marosvásárhelyen már csak 57.532 magyar (42,8 százalék) él a korábbi 70.108-hoz (46,7 százalék) képest. Szászrégenben 28,8 százalékról 24,8-ra, Segesváron 18,4-ről 16,5-re, Dicsőszentmártonban 17,7-ről 14,3-ra, Marosludason 25,2-ről 23,2-re csökkent. A statisztikai hivatal adatai szerint a 2002-ben még a megye legmagyarabb városának számító Szovátán is 90,1-ről 87,6-ra apadt az arány. Hasonló a tendencia a két, nemrég városi rangra emelt településen, Nyárádszeredában és Erdőszentgyörgyön is, ahol 84 százalékról 80,1-re, illetve 75,5 százalékról 73-ra csökkent a magyarság aránya.
A megye legnagyobb községei továbbra is a Marosvásárhellyel összenőtt, vegyes lakosságú Marosszentgyörgy (9304) és Marosszentkirály, melyek létszámuk alapján a 2000 után várossá avanzsált Nyárádtőt (6945), Nagysármást (6942), Nyárádszeredát (5554) és Erdőszentgyörgyöt (5166) is megelőzik.
A magyarság lefele ívelő számarányát kommentálva Brassai Zsombor RMDSZ-elnök érdeklődésünkre úgy vélekedett, hogy ennek kettős magyarázata lehet. Egyrészt a cenzus alatt, a szövetség megyei irodájába érkező számos jelzés, miszerint a számlálóbiztosok hibát hibára halmoznak, arra a következtetésre juttatta az RMDSZ-t, hogy nagyon sok magyart nem vettek nyilvántartásba. Brassai tudomása szerint elsősorban olyan személyekről van szó, akik más városban vagy külföldön folytatják tanulmányaikat. Másrészt a roma lakosság jelentős növekedése is hozzájárul a magyarság számarányainak csökkenéséhez. Az elnök szerint az sem mellékes, hogy az adatok véglegesítése előtt a hatóságok csaknem egymillióval felduzzasztották az ország lakosságát.
Kérdésünkre, hogy a 2000-es polgármester-választáson elveszített Marosvásárhely még visszanyerhető-e a maga 42,8 százalékos magyarságával, Brassai Zsombor határozott igennel válaszolt. „Ha egységes politikai közösségként tekintünk a vásárhelyi magyarságra, akkor minden esélyünk megvan arra, hogy 2016-ban visszanyerjük a várost" – adott hangot derűlátásának az RMDSZ megyei elnöke.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

Közel másfélezer aláírás a városzászlóért
A jelek szerint Sepsiszentgyörgyön viszonylag sokaknak számít, hogy mi lesz a városzászló sorsa, ugyanis egy hét alatt közel ezerötszáz aláírás gyűlt össze a lobogó ügyében. Az RMDSZ a továbbiakban csak a Martinovics utcai székházban fogadja az aláírni szándékozókat.
Aláírásgyűjtésbe fogott az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete miután a Brassói Táblabíróság megsemmisítette a megyei önkormányzatnak Háromszék zászlajáról szóló határozatát, és várhatóan hasonló döntés születhet Sepsiszentgyörgy lobogója perében is. Mindkét eljárást egyébként a volt prefektus, Codrin Munteanu indította, és a táblabíróság az utolsó fok, ahová még fordulhatnak a felek.
A megyeszékhely önkormányzata úgy döntött. civilek és magánszemélyeknek a perbe való bevonását kezdeményezi, miután sikerült elérniük, hogy az ítélethirdetést szeptember 10-re halassza a bíróság. A perbe lépés támogató aláírások révén lehetséges, ezért hétfőtől a város forgalmasabb pontjain mozgó standokkal várták az érdekelteket 15 és 19 óra között, illetve az RMDSZ Martinovics Ignác utcai székházában is elláthatták kézjegyükkel az íveket a polgárok. A perbe lépés lényege, hogy amennyiben szeptemberben kedvezőtlen ítélet születik – aminek elég nagy az esélye –, akkor az önkormányzatnak lehetősége van a strasbourgi Emberi Jogok Bírósághoz fordulni, amit viszont civil támogatás nélkül nem tehetne meg a törvény értelmében.
Tóth Birtan Csaba, a szövetség sepsiszentgyörgyi szervezetének ügyvezető elnöke a Székelyhon.ro érdeklődésére ismertette, hogy csütörtök estig összesen 1200 szignó gyűlt össze, ami várhatóan újabb 2-300-al gyarapszik. A mozgóstandos gyűjtést hétfőtől nem folytatják, viszont szeptemberig a székházban továbbra is alá lehet írni. Tóth Birtan elég jó eredménynek tartja, hogy egy hét alatt ilyen sokan csatlakoztak a kezdeményezéshez, és reményeik szerint ez a szám csak nőni fog.
Nagy D. István
Székelyhon.ro

Az RMDSZ feljelentést tett a Diszkriminációellenes Tanácsnál
„Az RMDSZ Mikó Imre jogvédelmi szolgálatához érkezett lakossági észrevétel alapján feljelentést tett a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) ellen, amely írásban rögzíti, hogy az orvostanhallgatóknak a pácienssel románul kell kommunikálniuk, ez pedig megnehezíti a magyar betegek helyzetét és ellehetetleníti a magyar nyelvű gyakorlati orvosi képzést” – nyilatkozta ma délben Kovács Péter főtitkár.
„Az RMDSZ, mint a romániai magyar nemzeti közösség érdekvédelmi szövetsége kötelességének tartja, hogy felhívja a hatóságok figyelmét a diszkriminatív megnyilvánulásokra, és felszólítja a Diszkriminációellenes Tanácsot, hogy vizsgálja ki az ügyet, valamint tegye meg a szükséges intézkedéseket, és a 137/2000-es Kormányrendelet alapján szankcionálja az említett hatóságot”- jelentette ki a főtitkár, majd hozzátette: „a betegek jogairól szóló 2003/46-os törvény kimondja, hogy a romániai egészségügyi ellátási rendszerhez forduló betegnek jogában áll, hogy tiszteletteljes nyelvezeten, érthetően és a szakterminológia leszűkítésével, lehetőleg anyanyelven vagy azon a nyelven kapjanak személyüket érintő kérdésekben tájékoztatást, amelyet a legjobban beszélnek.”
Az RMDSZ főtitkára szerint a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem mintájára semmibe veszi a 2011/1-es oktatási törvényt, hiszen nyíltan megtagadja a magyar diákok anyanyelvén történő tanulását és szakmai fejlődését.
erdon.ro

Diszkriminálásra biztatják Bukarestből a MOGYE-t
Az RMDSZ Mikó Imre jogvédelmi szolgálata feljelentést tett a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) ellen, mert lakossági észrevétel alapján tudomására jutott, hogy a hatóság a magyar nyelvű gyakorlati orvosképzés ellehetetlenítésére szólítja fel a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet (MOGYE).
Az ARACIS orvostudományi szaktestülete a felsőoktatási intézmény megkeresésére még áprilisban átiratot küldött a MOGYE-nek, amelyben fekete-fehéren leszögezi: „Kizárólag román nyelven történik az orvosképzésnek minden olyan formája, amely során az egyetemi hallgatóknak és a pácienseknek kommunikálniuk kell egymással. Következtetésképpen a hallgatók klinikai gyakorlata kizárólag románul zajlik”.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára szerint az ARACIS állásfoglalása megnehezíti a magyar betegek helyzetét és ellehetetleníti a magyar nyelvű gyakorlati orvosi képzést. A politikus pénteken elmondta, az RMDSZ kötelességének tartja, hogy felhívja a hatóságok figyelmét a diszkriminatív megnyilvánulásokra, ezért felszólítja az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot, hogy vizsgálja ki az ügyet, és szankcionálja az említett hatóságot.
A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a betegek jogairól szóló 2003/46-os törvény szerint a romániai egészségügyi ellátási rendszerhez forduló betegeknek jogában áll, hogy tiszteletteljes nyelvezeten, érthetően és a szakterminológia leszűkítésével, lehetőleg anyanyelven vagy azon a nyelven kapjanak személyüket érintő kérdésekben tájékoztatást, amelyet a legjobban beszélnek.
Az RMDSZ főtitkára szerint a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem mintájára semmibe veszi a 2011/1-es oktatási törvényt, hiszen nyíltan megtagadja a magyar diákok anyanyelven történő tanulását és szakmai fejlődését.
maszol.ro

Az RMDSZ feljelentést tett a Diszkriminációellenes Tanácsnál a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság döntése miatt
„Az RMDSZ Mikó Imre jogvédelmi szolgálatához érkezett lakossági észrevétel alapján feljelentést tett a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) ellen, amely írásban rögzíti, hogy az orvostanhallgatóknak a pácienssel románul kell kommunikálniuk, ez pedig megnehezíti a magyar betegek helyzetét és ellehetetleníti a magyar nyelvű gyakorlati orvosi képzést” – nyilatkozta Kovács Péter főtitkár.
erdon.ro

A Velencei Bizottság képviseletével találkozott az RMDSZ
A Velencei Bizottság, az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szervének hat bizottsági tagjával találkozott az RMDSZ küldöttsége csütörtökön Bukarestben. A Romániába látogató hatfős bizottsági képviselet minden politikai párttal konzultációt folytatott az alkotmánymódosító javaslatokat illetően.
Biró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Bihar megyei szenátor a találkozót követően elmondta, hogy a tárgyaláson ismertette az RMDSZ álláspontját azokban a nagy horderejű témákban, amelyeket a szövetség által benyújtott alkotmánymódosító javaslatokban megfogalmaztak.
"Az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy a jelenlegi közigazgatási rendszerben egy újabb szintet hozzanak létre, hiszen a régiók bevezetése során az Európai Unió által biztosított pénzforrások lehívása nem lesz hatékonyabb, a sokat hangoztatott decentralizációt sem segíti elő, hanem inkább a recentralizáció fele vezet, amely a bürokrácia növelését vonja maga után" – hangsúlyozta Biró Rozália. A Bihar megyei szenátor kifejtette, tekintettel arra, hogy az RMDSZ által benyújtott, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó alkotmánymódosító javaslatokból csak hármat fogadtak el, a Velencei Bizottság képviseletével folytatott párbeszédben a legnagyobb hangsúlyt a nemzeti kisebbségek jogait erősítő és bővítő elutasított javaslatok elfogadásának szükségessége jelentette.
"Az RMDSZ alkotmánymódosító javaslatai teljes mértékben megegyeztek azokkal a jogokkal, amelyeket a Románia által ratifikált különböző keretegyezmények és nemzetközi egyezmények tartalmaznak, ezért javaslataink elfogadását normálisnak és szükségszerűnek véljük" – fejtette ki Biró, majd kiemelt néhány rendkívül fontos és az alkotmánymódosító bizottság által elutasított, nemzeti kisebbségekre vonatkozó javaslatot: "Nem került bele a módosító csomagba az a szabályozás, amely alapján az állam nem fog olyan intézkedéseket hozni, amelyek a lakosság etnikai arányát módosíthatják, és ezáltal már az eddig elfogadott nemzeti kisebbségi jogokat csorbíthatják, az érintett kisebbséggel történő egyeztetés nélkül. Továbbá egy másik nagyon fontos javaslatunk a regionális nyelv elfogadásának a szükségessége azokban a közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek aránya jelentős, valamint javasoltuk, hogy ne minősülhessenek diszkriminatívnak azok az intézkedések, amelyek csak a kisebbség védelmét szolgálják. Kértük a történelmi régiók speciális státusának elismerését. Ugyanakkor az általunk megfogalmazott javaslatcsomagban kitértünk annak szükségességére is, hogy változtatni lehessen Románia nemzetállami meghatározásán".
Biró Rozália a továbbiakban taglalta azokat a szövetség által benyújtott alkotmánymódosító javaslatokat is, amelyeket a szakbizottság elfogadott.
– Bár fontos lépést jelentenek azok a módosító javaslatok is, amelyeket sorozatos egyeztetések után elfogadott az alkotmánymódosító bizottság az itt élő nemzeti kisebbségek jogainak garantálása terén, mint például a nemzeti szimbólumok szabad használata a köz- és magánterületeken, saját döntéshozó és végrehajtó testületek létrehozásának lehetősége, valamint az, hogy a nemzeti kisebbségekre vonatkozó döntéseket csak a közösség képviselőivel történő egyeztetés után hozhatják meg, mégis szükségesnek tartjuk a fentebb felsorolt és jelenleg elutasított alkotmánymódosító javaslataink elfogadását.
A találkozó során a Velencei Bizottság képviselői arra kérték az RMDSZ képviseletét, hogy írásban nyújtsák be elutasított módosító javaslataikat annak érdekében, hogy a Velencei Bizottság ezeket minél pontosabban kiértékelhesse.
Népújság (Marosvásárhely)

Pályázati lehetőségek, uniós tervek
Önkormányzati vezetőkkel és szakértőkkel találkozott Sógor Csaba EP- képviselő
Önkormányzati vezetőkkel, tanácsosokkal és közalkalmazottakkal találkozott Sógor Csaba Gyergyóremetén. A helyi önkormányzat szervezésében megtartott péntek délutáni beszélgetésen jelen volt Moldován József parlamenti képviselő és Veres-Nagy Tímea, a PONT csoport pályázati szakértője is.
Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő szerint az Európai Unióban jelenleg számos olyan téma van, amelyről nekünk, erdélyi magyaroknak is gondolkodni kell. Az egyik legfontosabb a 2014–2020-as keretköltségvetés, amely az EU új prioritásai mentén biztosít lehívható európai forrásokat. A foglalkoztatás növelése, a kutatás és innováció fejlesztése, az energiahatékonyság, az oktatás, valamint a szegénység és társadalmi kirekesztettség elleni harc az Európa 2020 stratégia fő irányelvei. A találkozó résztvevői ezek mentén a kérdések mentén fejtették ki véleményüket.
Veres-Nagy Tímea, a PONT csoport pályázati szakértője aktuális pályázati lehetőségekre hívta fel a figyelmet. Mint mondta, önkormányzatok számára a gazdasági versenyképesség növelésének céljából inkubátorházak létrehozására, értékesítési láncok összehozására is vannak kiírások. A Regionális Operatív Program 5.2-es tengelyén turisztikai objektumok, természeti örökségek fejlesztésére lehet pályázni. Emellett pedig 2013 végéig belső menedzsment fejlesztésére egy német támogatási program is lehetőséget nyújt, amelynek keretében a pályázó önkormányzatoknak lehetőségük van német szakemberekkel tapasztalatot cserélni a hivatali menedzsment témában. A pályázati szakértő a Europe for Citizens Programot is megemlítette, amely testvérvárosi kapcsolatok ápolására biztosít európai forrásokat, az érdeklődők ennek keretében szeptemberig adhatják le pályázataikat.
Moldován József RMDSZ-es parlamenti képviselő a 2014–2020-as keretköltségvetés kapcsán elmondta, bár csökkennek az infrastrukturális beruházásokra előirányzott összegek, a vidékfejlesztési és mezőgazdasági tengelyeken erre továbbra is lesz európai pénzforrás. A képviselő úgy véli, az elkövetkezendő időszakban a közhivatalok főként olyan pályázatokat kellene kezdeményezzenek, amelyekkel munkahelyeket tudnak teremteni. Sógor Csaba hozzátette, ezzel párhuzamosan a munkaerő fejlesztésére is szükség van, mert szakképzett munkaerő nélkül a fejlesztés is nehezebb. Az EP-képviselő a kisvállalkozások létrehozását, a fiatal vállalkozók támogatását kiemelt jelentőségűnek tartja, hiszen, mint mondta, Kelet- Közép-Európa egyik nagy problémája az is, hogy az elmúlt évek során 7 millió ember nyugatra vándorolt, ott dolgozik, ott alapít családot és ott fizeti az adót. – Az fogja eldönteni a jövőnket, hogy mit tudunk tenni ennek a jelenségnek a visszaszorítása érdekében, hogyan tudjuk a kivándorlást megakadályozni – emelte ki Sógor Csaba.
Az EP-képviselő Gyergyóremete önkormányzatát pozitív példaként említette, amely számos pályázatot valósított meg, valamint közösségfejlesztő programokat bonyolít. Az előadók egyetértettek abban, hogy a civil szféra szerepe egy-egy közösség életében elengedhetetlen fontosságú. – Európának erősebbek azok a régiói, ahol erős a civil társadalom is – zárta Sógor Csaba EP-képviselő.
Népújság (Marosvásárhely)

Velencei Bizottság–RMDSZ találkozó
A Velencei Bizottság, az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szervének 6 bizottsági tagjával találkozott az RMDSZ küldöttsége, 2013. július 4-én Bukarestben.
A Romániába látogató 6 fős bizottsági képviselet minden politikai párttal konzultációt folytatott az Alkotmánymódosító javaslatokat illetően.
Biró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Bihar megyei szenátor a találkozót követően elmondta, hogy a tárgyaláson ismertette az RMDSZ álláspontját azokban a nagy horderejű témákban, amelyeket a Szövetség által benyújtott alkotmánymódosító javaslatokban megfogalmaztak.
„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem ért egyet azzal, hogy a jelenlegi közigazgatási rendszerbe egy újabb szintet hozzanak létre, hiszen a régiók bevezetése során az Európai Unió által biztosított pénzforrások lehívása nem lesz hatékonyabb, valamint a sokat hangoztatott decentralizációt sem segíti elő, hanem inkább a recentralizáció fele vezet, amely a bürokrácia növelését vonja maga után” – hangsúlyozta Biró Rozália SZKT elnök. A Bihar megyei szenátor kifejtette: tekintettel arra, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által benyújtott, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó alkotmánymódosító javaslatokból csak hármat fogadtak el, a Velencei Bizottság képviseletével folytatott párbeszéd során a legnagyobb hangsúlyt a nemzeti kisebbségek jogait erősítő és bővítő elutasított javaslatok elfogadásának szükségessége jelentette.
„Az RMDSZ alkotmánymódosító javaslatai teljes mértékben megegyeztek azokkal a jogokkal, amelyeket a Románia által ratifikált különböző keretegyezmények és nemzetközi egyezmények tartalmaznak, ezért a javaslataink elfogadását normálisnak és szükségszerűnek véljük” – fejtette ki Biró, majd kiemelt néhány rendkívül fontos és az alkotmánymódosító bizottság által elutasított nemzeti kisebbségekre vonatkozó javaslatot: „Nem került bele a módosító csomagba az a szabályozás, amely alapján az állam nem fog olyan intézkedéseket hozni, amelyek a lakosság etnikai arányát módosíthatják és ezáltal már az eddig elfogadott nemzeti kisebbségi jogokat csorbíthatják az érintett kisebbséggel történő egyeztetés nélkül. Továbbá egy másik nagyon fontos javaslatunk a regionális nyelv elfogadásának a szükségessége volt azokban a közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek aránya jelentős, valamint javasoltuk, hogy ne minősülhessenek diszkriminatívnak azok az intézkedések, amelyek csak a kisebbség védelmét szolgálják. Kértük ezentúl a történelmi régiók speciális státusának elismerését. Ugyanakkor az általunk megfogalmazott javaslatcsomagban kitértünk annak szükségességére is, hogy változtatni lehessen Románia nemzetállami meghatározásán”.
Biró Rozália a továbbiakban taglalta azokat a Szövetség által benyújtott alkotmánymódosító javaslatokra is, amelyeket a szakbizottság elfogadott. „Bár fontos lépést jelentenek azok a módosító javaslatok is, amelyek sorozatos egyeztetések után elfogadott az Alkotmánymódosító Bizottság az itt élő nemzeti kisebbségek jogainak garantálása terén, mint például a nemzeti szimbólumok szabad használata a köz- és magánterületeken, saját döntéshozó és végrehajtó testületek létrehozásának lehetősége, valamint az, hogy a nemzeti kisebbségekre vonatkozó döntéseket csak a közösség képviselőivel történő egyeztetés után hozhatnak meg. Azonban mégis szükségszerűnek tartjuk a fentebb felsorolt és jelenleg elutasított alkotmánymódosító javaslataink elfogadását”.
A találkozó során a Velencei Bizottság képviselői arra kérték az RMDSZ képviseletét, hogy írásban nyújtsák be az elutasított módosító javaslataikat annak érdekében, hogy minél pontosabban történhessen a Velencei Bizottság részéről ezek kiértékelése.
Nyugati Jelen (Arad)

Vasvári Pál emlékét éltetik tovább Körösfőn
Tizenkilencedik alkalommal szervezett Vasvári Pál-emléknapokat a Körösfői Rákóczi Kultúregylet és a Rákóczi Szövetség Kalotaszegi helyi szervezete a hétvégén, amelyre minden évben szívesen járnak vissza a magyarországi, Vasvári Pál szellemiségét magukénak valló szervezetek képviselői, akárcsak a helyi és környékbeli lakosság. A kétnapos rendezvénysorozat szerves része a Rákóczi Szabadcsapat útvonalának követése, a szabadságharcos halálának helyszínén – a Vasvári Havason – való megemlékezés, az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) és a Nyírvasvári önkormányzat által szervezett biciklis teljesítmény- és emléktúra, a magyarországi és helyi résztvevők gálaműsora, a szombat esti fáklyás felvonulás, valamint a vasárnapi ünnepi istentiszteletet követő díjkiosztás és a koszorúzási ünnepség a templomdomb alatti Vasvári-kopjafánál.
Az előző évekhez hasonlóan szombaton Vasvári Pál nyomában jártak a Körösfőre érkezett vendégek – fiatalok, idősebbek egyaránt –, amelynek végállomásánál, a Vasvári Havason emlékeztek meg a szabadságharcos őrnagyról, aki az ottani csatában vesztette életét. Ugyancsak a Vasvári Pál-emléknapok jól megszokott programpontja az EKE és a Nyírvasvári önkormányzat által szervezett biciklitúra, amelynek résztvevőit szombaton délután a körösfői Vasvári-emlékoszlopnál fogadják évről évre.
Két keréken Vasvári nyomában
Tóth Zoltán nyírvasvári polgármestertől megtudtuk, hogy harmadik alkalommal szerveztek biciklis emléktúrát, de először fordult elő, hogy két nap alatt tekerték le a távot. – Már februárban meghirdetjük a Vasvári kerékpáros körversenyt, amely március 15-én zajlik, és amelynek díjazottjai részt vehetnek ezen a teljesítmény- és emléktúrán – beszélt az előkészületekről a polgármester. A helyi versenyzők hét korcsoportban indulhatnak a nyírvasvári versenyen, a 16–45 év közötti korosztály legjobbjaival pedig Körösfőre indulnak. – A 245 kilométeres távot most két napra osztottuk, tartottunk egy éjszakai pihenőt Krasznán, majd a tíztagú bicikliscsapattal onnan indultunk tovább két körösfői és három krasznai túrázóval kiegészülve – mondta a polgármester.
Nemcsak a biciklitúrának, hanem az esti gálaműsornak és tábortűzzel záródó fáklyás menetnek is hagyománya van a körösfői Vasvári Pál-emléknapokon. Szombaton a helyi művelődési házban a Sárospataki Táncművészeti Iskola diákjainak műsorát tekinthette meg a szép számban összegyűlt közönség, utána pedig a helyi Budai Evelin, valamint Péntek Zsuzsa és zenekarának fellépése kínált könnyed hétvégi kikapcsolódást. De még mindig nem ért véget a programsorozat, hiszen a malomdombra való fáklyás felvonulás, tábortűz és bál zárta a napot.
Alternatív történelemóra az emlékszobában
Vasárnap reggel alternatív történelemóra helyszíne volt a Vasvári Pál Emlékház, amely évente kíváncsi látogatók tucatjait vonzza ilyenkor. Ez most sem történt másképp, és Péntek László, a Rákóczi Kultúregylet elnöke fáradhatatlanul mesélte Vasvári Pál történetét kicsiknek-nagyoknak. – Idén az emlékszoba gyűjteménye kiegészült egy 1926-os eredeti fényképpel, amely Prohászka Ottokár püspököt ábrázolja, amint felavatja Vasvári Pál emléktábláját a budapesti Nemzeti Múzeum lépcsőjén, valamint a Rákóczi Szabadcsapat beköttetett jegyzékével – mesélte a büszke elnök, majd bemutatta a Vasvári Pál halálának körülményeit ábrázoló makettet, amely mesterien kidolgozott ólomkatonáival különösen a gyermekek fantáziavilágát indítja be.
Ugyancsak az emlékszobában tett látogatáskor derült fény a Kultúregylet elnökének régóta dédelgetett álmára: jó lenne, ha Budapesten egész alakos szobor őrizné Vasvári Pál emlékét. – Az ideális helyszín a Magyar Nemzeti Múzeum kertje lenne, de egyelőre még csak addig jutottunk, hogy ki kell jelölni a szobor számára legalkalmasabb helyszínt – mondta Péntek.
A körösfői református templom ünnepi istentiszteletét követően a Vasvári-kopjafánál folytatódott a tiszteletadás. Antal János helyi polgármester beszédében hangsúlyozta: hivatásos forradalmárnak nem lehet születni. – Hivatásos forradalmárrá csak az válhat, aki végigjárta a társadalmi tapasztalás és az osztályok harcának iskoláját. Vasvári Pál kijárta ezt az iskolát, ezért válhatott a nép felszabadulásáért küzdő hivatásos forradalmárok ragyogó mintaképévé – hangzott a méltatás. – Megvan minden okunk rá, hogy büszkék legyünk népünk azon fiaira, akik hangosan kimondták és tettre váltották a jelszót, hogy a magyarnak a haladásban élen járó népek között van a helye – zárta beszédét az elöljáró.
Miniatűr kopjafa elismerésül
Évről évre Vasvári-díjjal ismerik el azok munkáját, akik a Vasvári-kultusz megteremtéséért, a szabadságharcos emlékének ápolásáért fáradoznak, amelyet a templomdomb alatti kopjafa tövében adnak át. A kopjafa kicsinyített mását és oklevelet idén Péntek Tihamér Sándor az RMDSZ Körösfő községi szervezetének titkára, Szomor Ferenc a Rákóczi Szövetség Szigetvári Szervezetének alapító tagja, valamint Lévai István Zoltán Budapest XVIII. kerületének alpolgármestere nevében Bauer Ferenc, a Vasvári Pál Polgári Egyesület alapító tagja vette át. Koszorúval tisztelegtek a forradalmár emléke előtt a tiszavasvári, a nyírvasvári, a hetényi, a pestszentimrei és a körösfői önkormányzat, a Kolozs megyei, a kalotaszentkirályi, a körösfői RMDSZ, a Kolozs Megyei Tanács, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány, a tiszavasvári Vasvári Pál Társaság, a Sárospataki Táncművészeti Iskola, a körösfői református egyházközség, a Magyarok Világszövetsége és a tiszavasvári Rákóczi Szövetség, a nyírvasvári Vasváriak Vasváriért Egyesület, a pestszentimrei Vasvári Pál Polgári Egyesület, valamint a körösfői Rákóczi Kultúregylet képviselői.
– Idén is nagyon örültem annak, hogy a biciklitúrások a hosszú út ellenére épen-egészségesen célba értek, örültem, hogy a csata helyszínén, a tónál minden rendben ment és annak is, hogy a vendégek jól érezték magukat. Ha összeszámolom, akkor 30-40 magyarországi település képviselőit sikerült összegyűjteni a rendezvényre: önkormányzati vezetőket, kulturális szervezeteknek a vezetőit és régi barátainkat – értékelte a rendezvényt Péntek László.
A helyiek kis létszámát illetően a kultúregylet elnöke politikai jellegű nézetkülönbségekre hivatkozott, bár ezt a hozzáállást nem tartotta helyesnek. – Sajnos ilyenkor látható még inkább, hogy két pártra szakadt a falu, hiszen az Erdélyi Magyar Néppárt képviselői nem jöttek el a rendezvényre, hiába hívtuk meg a tanácsosokat személyesen is. De ez nem riaszt el bennünket, mert mindig is hangsúlyoztam, hogy ha tíz embernek is, de megszervezzük az emléknapokat – magyarázta Péntek, akitől azt is megtudtuk, hogy a helyi önkormányzat 5000 lejjel, a Budapesti Rákóczi Szövetség pedig 100 ezer forinttal támogatta az emléknapokat, amely egy nemzetközi tábor zárórendezvénye is volt.
Szabadság (Kolozsvár)