Széki emléktábla a Fekete pirosnak
Emléktábla tiszteleg tegnaptól a széki központi parkban Kányádi Sándornak a kolozsvári nagyposta mögötti egykori széki táncházakból ihletődött Fekete piros című verse előtt.
A versemléktáblát és a Magyar Örökség Díjjal kitüntetett Szék község emlékplakettjét tegnap koraeste avatták fel a költő jelenlétében, a tatárjárásból való megmenekülésért hálálkodó hagyományos Szent Bertalan-napi ünnepség keretében. A székiek hajdani fogadalma szerint háromszoros istentisztelettel és a korabeli történéseket rögzítő memoriálé felolvasásával gyászolják a falu egykori veszteségeit, és hálát adnak a megmaradásért. A rendezvényen részt vett az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor, Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, Fekete Emőke, a megyei tanács alelnöke és Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul is. Naplemente után tűzijáték és a Székelyland (Open Stage) szórakoztatta a közönséget, majd táncházra került sor. Szabadság (Kolozsvár)

Sokismeretlenes egyenleg – Állítólag lefordították a földrajz . és történelemkönyveket
Minden bizonnyal lesznek új, magyar nyelvű tankönyvek tanévkezdésre a „Románia földrajza” és „A románok történelme” tantárgyakhoz. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség illetékesei úgy tudják, hogy ezeket már lefordították. Ami épp elég aggodalomra ad okot.
A kisebbik román kormánypárt, az RMDSZ által nagy vívmányként propagált, ám igencsak felemásra sikeredett új tanügyi törvény szerint a következő tanévtől magyar nyelven lehet tanítani Románia földrajzát és az eleve kirekesztő nevű „A románok történelme” tantárgyat a nyolcadikos, illetve tizenkettedikes diákoknak. Mivel az ördög a részletekben rejtezik, a bírálók már idejekorán kimutatták: a kerettörvény részben alkalmazhatatlan egyelőre, mert nincsenek hozzá megfelelő alkalmazási utasítások és minisztériumi rendeletek, részben pedig továbbra sem biztosítja a nemzeti kisebbségek számára az esélyegyenlőség megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges pozitív megkülönböztetéseket.
Ami a fent említett tantárgyakat illeti, a szaktárca még csak most, alig két héttel az új tanév kezdése előtt kért a megyei tanfelügyelőségektől kimutatást arról, hogy mennyi pénzre lenne szükség az új földrajz- és történelemkönyvek beszerzésére. Ráadásul eleve aggályos, hogy csak „fordításban” adják ki Románia földrajzát és „a románok történelmét”, mivel a románból fordított magyar nyelvű tankönyvekkel kapcsolatban borzasztó tapasztalatokat szerezhettek az elmúlt évek során a diákok, tanárok és szülők. A dilettantizmustól a manipuláláson át a nyelvrontásig („fertőzöttségig”) terjedő skálán. A törvény szerint a hivatalos megnevezéseket román nyelven is meg kell tanulják továbbra is a diákok mind a földrajz-, mind a történelemórán, arról azonban, hogy a román megnevezések milyen formában jelennek majd meg a tankönyvekben, csak pletykák keringenek, miként arról is, hogy a történelmi, pontos és helyes magyar elnevezések, toponímiák helyet kapnak-e bennük. (Eklatáns példa Ady Endre szülőfalujának, Érmindszentnek a hivatalos dokumentumokban való szerepeltetése a kommunisták által preferált módon: Adyfalva, sőt Ady Endre. De akár Mátyás királyt is említhetnénk, akit a román tankönyvekben Matei Corvinulként emlegetnek, holott a Matei a magyar Máté megfelelője.)
Kisebbségeknek szóló új román nyelv- és irodalomkönyv valószínűleg nem lesz tanévkezdésre, az új, a sajátos szempontokat figyelembe vevő tanterven még csak most dolgozik a minisztériumban egy munkacsoport. Elképzelhető, hogy ennek alapján már lehet más módon tanítani a román nyelvet és irodalmat a következő tanévben, mint eddig, de ennek van egy sajátos buktatója: a román nyelv- és irodalomtanárok igen nagy része (ha nem a többsége) ma már színromán nemzetiségű Erdélyben, magyarul nem beszélnek, fordítani és magyarázni a kisebbségek nyelvén képtelenek. De a földrajzot és a történelmet is tanították eddig olyan csak románul tudó oktatók, akiknek most magyarul kellene majd előadniuk Románia földrajzát és történelmét...
Törvény ide vagy oda, nagy kérdés, hogy az anyanyelvi oktatásban állítólag kiszélesedő lehetőségek vonzóbbá teszik-e a magyar nyelven való tanulást, ugyanis a rendszerváltás után húsz évvel is az a drámai helyzet, hogy a magyar nemzetiségű diákok minimum egyharmada nem az anyanyelvén járja és végzi el iskoláit. Még ott sem, ahol erre pedig lehetősége lenne, ráadásul ennek a lehetőségnek komoly korlátai vannak Dél-Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban, a szórványokban és Moldvában. A teljes körű anyanyelvű állami közoktatás – az óvodától az érettségiig – magyarok számára ma csupán Románia egyes kisrégióiban (főleg a Székelyföldön) és nagyvárosaiban biztosított. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Elhunyt Birtalan Ákos
2011. augusztus 24-én Sepsiszentgyörgyön elhunyt Birtalan Ákos volt turisztikai miniszter. A volt háromszéki parlamenti képviselőt 49 éves korában érte a halál, azt megelőzően nyolc évvel ezelőtt agyvérzést kapott, súlyos betegsége miatt 2003-tól nem folytathatta munkásságát
Birtalan Ákos 1992-től 2004-ig volt az RMDSZ háromszéki képviselője, elismert gazdasági szakembere. 1996 és 1998 között a Ciorbea-kabinetben turisztikai miniszter lett, de tevékenykedett a Babeş–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi főiskolájának adjunktusaként, majd docenseként.
Alapító tanszékvezetője volt a Sapientia EMTE csíkszeredai gazdaságtudományi tanszékének, tagja volt a Sapientia Alapítvány kuratóriumának, meghatározó szerepe volt a csíkszeredai egyetemi helyszín létrehozásában. Alapító tagja volt a Romániai Magyar Közgazdász Társaságnak, a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Tudományos Társaságnak pedig alapító elnöke volt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke lapunkhoz elküldött közleményében kifejti: „Birtalan Ákos elkötelezetten küzdött Székelyföld, Erdély felemelkedéséért, munkásságát a közösségünkért érzett felelősség határozta meg”. Markó Béla miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: „Birtalan Ákos nemzete iránti elkötelezettsége példa marad mindannyiunk számára”.
Márton Árpád háromszéki RMDSZ-képviselő lapunknak kifejtette: „Birtalan Ákos kiváló szakember, nagyon hasznos és képzett képviselő volt, aki általános elismerésnek örvendett, a parlamentben még ellenfelei is adtak a szavára.”.
Albert Álmos háromszéki RMDSZ-es szenátor lapunknak kifejtette: nagy veszteségként élte meg Birtalan Ákos nyolc évvel ezelőtti tragédiáját, és mostani halálát is. „Birtalan Ákos hatalmas munkabírású, vérbeli politikus volt, aki szakmaiságával elérte, hogy ő lett az RMDSZ első minisztereinek egyike. Hiánya hatalmas veszteség” – mondta Albert Álmos.
Birtalan Ákos Sepsiszentgyörgyön élt, nős volt, két gyermeket nevelt. Lapunk úgy tudja, temetése Kolozsváron lesz.
Kovács Zsolt
Birtalan Ákos /Székelyvécke, 1962. július2. – Sepsiszentgyörgy, 2011. augusztus24./ Új Magyar Szó (Bukarest)

Nem lesz közös tanácsülés
Nem jön létre a Magyar Polgári Párt háromszéki és Hargita megyei szervezete által közösen kezdeményezett Kovászna és Hargita megyei együttes tanácsülés, melynek célja az lett volna, hogy helyi népszavazást írjanak ki Székelyföld mint önálló közigazgatási egység létrejöttének igényéről.
Az MPP megyei önkormányzati frakciója és Tamás Sándor, illetve Henning László, a megyei tanács elnöke és helyettese közötti tegnapi tárgyalást követően Kulcsár-Terza József frakcióvezető, az MPP háromszéki elnöke érdeklődésünkre úgy nyilatkozoztt, arról értesültek Tamás Sándortól, hogy Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke arra hivatkozva, hogy nem tud egyezségre jutni az ottani MPP-csoporttal, nem hajlandó a kérdésről tárgyalni. Kulcsár hangsúlyozta, a személyes konfliktusokat felül kellene írnia egy ilyen horderejű kérdésnek. Ez ellentmond Schmitt Pál magyar államfő egységre szólító üzenetének, és nemzeti bűnnek tartják, hogy ebben a kérdésben a másik fél nem kíván egyeztetni – tette hozzá.
Tamás Sándor lapunknak azt nyilatkozta, ő azt hozta az MPP-csoport tudomására, hogy Hargita megyében az RMDSZ és az MPP közötti feszült hangulat miatt nincs lehetőség olyan együttes tanácsülés megtartására, ahol az MPP diktálja a napirendet.
Borboly Csaba megkeresésünkre kifejtette: Székelyföld autonómiája nem két, nem három romániai megye, illetve azok megyei tanácsainak ügye, hanem erdélyi, illetve szélesebb értelemben fogalmazva Kárpát-medencei fontosságú nemzetpolitikai kérdés. Ilyen jelentőségű ügyben bármiféle érdemi lépést megtenni csak úgy lehet, ha az erdélyi magyar közélet, a civil szervezetek, az egyházak egyértelműen és világosan támogatják azt.
Továbbá fontosnak tartja kikérni az anyaországi politikum, különösen a Magyar Országgyűlésben kétharmados többséggel rendelkező kormánypárt egyértelmű és világos állásfoglalását is a tekintetben, hogy mi az, amire részükről ténylegesen számíthatunk, mi az, amiben tudnak segíteni, ha az esetlegesen összefogó román pártok részéről jogcsorbító intézkedések érnének. Borboly Csaba figyelmeztet, Székelyföld autonómiáját, illetve akár a Maros, Hargita és Kovászna megye egy közigazgatási egységbe vagy fejlesztési régióba való egyesítésére vonatkozó döntést nem Csíkszeredában, nem Sepsiszentgyögyön, még csak nem is Budapesten vagy Brüsszelben kell meghozni, hanem Bukarestben. A román törvényhozás az a fórum, amely ezen kérdésekben kimondja a végső szót. És ha mi nem vagyunk képesek ezen törekvéseinkben magunk mellé állítani a székelyföldi románságot, akkor ezen döntések minden bizonnyal nem fognak Bukarestben megszületni. Nem magunkat kell győzködnünk, hanem szövetségeseket kell szereznünk törekvéseinkhez. És legfontosabb szövetségesünk nem lehet más, csak a székelyföldi románság. E téren pedig az elmúlt húsz évben nem történt semmi.
A Hargita megyei elnök a legfontosabbnak azt tartja, hogy Székelyföld központja Marosvásárhelyre, magyar vezetés alá kerüljön, emellett az is fontos, hogy megőrizzük a magyar pozíciókat Szatmárnémetiben, Szászrégenben meg másutt.
Szekeres Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Cián mérgezte RMDSZ-es viszonyok
Megmérgezte az RMDSZ-en belüli kapcsolatokat a Verespatakra tervezett bányakitermelés. Kelemen Hunor szövetségi elnök, művelődési és örökségvédelmi miniszter ultimátumot adott a ciántechnológiás beruházást hevesen ellenző Eckstein-Kovács Péternek: vagy RMDSZ-tagként viselkedik, vagy továbbra is elhatárolódik az alakulat elnökétől – ez esetben azonban „oda megy, ahová akar”. Kelemen nemtetszését az váltotta ki, hogy az RMDSZ volt szenátora a napokban Kolozsváron aláírta 77 romániai magyar civil szervezet közös nyilatkozatát, amelyben felszólítják a tárcavezetőt: vonja vissza a verespataki Kirnyik-hegyre kiállított régészeti mentesítési bizonylatot, ellenkező esetben mondjon le miniszteri tisztségéről.
Eckstein riválisa volt Kelemennek az RMDSZ-kongresszuson
Mint ismeretes, a Kelemen vezette minisztérium júliusban jóváhagyta a Fehér megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóságnak a színesfémlelőhelyben gazdag Kirnyik-hegységet célzó régészeti mentesítési bizonylatát, ezáltal jelentős akadály hárult el a Roşia Montană Gold Corporation beruházásának megvalósítása elől. Az intézkedés miatt környezetvédő szervezetek országszerte tüntettek a miniszter ellen, a magyar civil szervezetek szerint ugyanakkor Kelemen Hunor hozzáállása a bányaprojekthez és ennek megvalósulását támogató döntése „elfogadhatatlan és szégyenteljes”, amellyel „az egész romániai magyar közösséget kompromittálta”.
A Kelemen elleni bírálatokat, valamint a ciántechnológiás beruházás környezeti, műemlékvédelmi, jogi és emberjogi, gazdasági, erkölcsi kockázatait sorjázó petíciót látta el kézjegyével Eckstein-Kovács, aki évekkel ezelőtt RMDSZ-es szenátorként törvénytervezetet terjesztett a parlament elé a ciántechnológia betiltásáról (a dokumentumot érdemben azóta sem vitatta meg a törvényhozás).
Kelemen szerdán a Kolozs megyei Széken azzal védekezett: nem írta alá a Kirnyik-hegynek az A kategóriás műemlékek listájáról történő törlését, és mindezt nem is hajlandó megtenni, amíg újra nem tárgyalják a kanadai társaságnak a román állammal kötött bányakoncessziós szerződését. „Eckstein-Kovács Péter politikai tőkét kovácsol magának, amihez felhasználja a civil szervezeteket. Nem azzal van baj, hogy nem osztja a véleményemet, hanem hogy elhatárolódott az RMDSZ elnökétől, emiatt el kell döntenie, hogy a szövetségen belül folytatja-e tovább a pályafutását” – szögezte le Kelemen, akinek kezdeményezésére született az a cselekvési terv, amelyben az RMGC vállalta, hogy 140 millió dollárral finanszírozza a romániai, ezen belül pedig a verespataki régészeti és építészeti örökség megmentését.
„Hosszabb ideje vagyok az RMDSZ-ben, mint Kelemen Hunor. Ha a szövetség vezetői úgy gondolják, hogy egy véleménykülönbség miatt, vagy mert nem szeretem a ciánt, kirúghatnak az alakulatból, hát tegyék, de én önszántamból nem távozom” – reagált Kelemen felszólítására Eckstein, hozzátéve: Verespatak kapcsán olyan témában fogalmazott meg személyes véleményt, amelyről az RMDSZ nem helyezkedett még hivatalos álláspontra.
Eckstein – aki a februári RMDSZ-kongresszuson Kelemen egyik ellenfele volt az elnöki posztért vívott küzdelemben – helyzete amúgy e téren nemcsak az RMDSZ-ben kényes, hanem a Cotroceni-palotában is, hiszen a ciántechnológiás bányaberuházással szembeni elutasító álláspontja az államelnök kisebbségi tanácsadójaként homlokegyenest ellentétes a Traian Băsescuéval. Harminc környezetvédő szervezet egyébként csütörtökön felszólította az államfőt, vonja vissza a verespataki projekt gyakorlatba ültetésének szükségességét bizonygató nyilatkozatait, ezek révén ugyanis a civilek szerint megengedhetetlen nyomást gyakorolt az engedélyezésben illetékes hatóságokra.
Eközben a România Liberă szerint Băsescu elhallgatja a verespataki arany kitermelésével járó kockázatokat és a román államot megillető nyereség bizonytalanságát. A napilap csütörtöki vezércikke rámutat: az államfő az RMGC „ügyeskedőit” támogatja abban, hogy rátegyék a kezüket az Erdélyi-szigethegységben rejlő aranytartalékokra, noha egyedüli érdemük az, hogy reklámokkal megvásárolták a romániai sajtó jelentős részének hallgatását. Miközben a szerző szerint senki nem tette fel a kérdést, hogy a román állam miért nem akarja feloldani a titkosítás alól a kanadai Gabriel Resources-szal kötött bányakoncessziós szerződést, az RMGC részvényesei adóparadicsomokban vannak bejegyezve, az anyavállalat pedig csak a tőzsdei befektetők manipulálása révén képes megélni. A lap szerint félő, hogy az ilyen adóparadicsomokban bejegyzett részvényesi körrel a vállalat képes nyomtalanul eltűnni, hogy az esetleges környezeti károkért ne legyen felelősségre vonható
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Vizsgálják Lakatos Péter vagyonát
Lakatos Péter parlamenti képviselő vagyoni helyzetét vizsgálja az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) – adta hírül csütörtökön a Realitatea hírcsatorna. Az ügynökség azért indított vizsgálatot a nagyváradi politikus ellen, mert több mint 11 ezer eurós különbséget észlelt a Lakatos család bejelentett jövedelme és a kiadásai között 2005-ben.
A hírforrás szerint az RMDSZ-es politikus nem tudja bizonyítani, milyen pénzforrásból fedezte családi házának építési költségeit. Lakatos a Krónika megkeresésére elmondta, az ügynökség által kiküldött értesítés alapján az ANI arra akar választ kapni, hogy a vagyonbevallásában szereplő, a családi házának felépítésére költött összeg miért kisebb, mint az ingatlan adózási értéke.
Mint mondta, szerződéssel tudja bizonyítani, hogy családi házának felépítése 324 ezer lejbe került – erre a célra Lakatos 75 ezer eurós kölcsönt vett fel –, míg az épület adózási értéke az ingatlan felértékelését követően meghaladja az 500 ezer lejt. Az ingatlan felértékeléséről egyébként bizonylata is van, melyet a hitelező bank állított ki.
Lakatos Péter abszurdnak és fölöslegesnek nevezte az ANI indította vizsgálatot, szerinte az ügynökség immár másfél éve „bosszúhadjáratot indított ellene”. A parlamenti képviselő emlékeztetett, nem véletlen, hogy az ügynökség 2010 áprilisában kezdte el vizsgálni vagyoni helyzetét, épp néhány nappal azután, hogy a politikus nyilvánosan kritizálta az ANI tevékenységét.
„Felhívtam a figyelmet arra, hogy az ügynökség horribilis összegeket költ el, vizsgálati eredményeket azonban nem nagyon tud felmutatni. Ezt követően az Evenimentul Zilei napilapban megjelent egy hír arról, hogy az ANI vizsgálatot indított ellenem. Különös, hogy az ügynökség a hír megjelenése után egy nappal állította ki azt a megkeresést, melyben értesítettek arról, hogy vizsgálat indul ellenem. Akkor semmilyen rendellenességet nem észleltek a vagyonnyilatkozatomban, arról azonban azóta sem kaptam értesítést, hogy lezárták-e az ügyet” – részletezte a képviselő.
Mint mondta, a második vizsgálat akkor indult ellene, amikor a 2011-es költségvetés elfogadásakor nem értett egyet azzal, hogy 25 százalékkal növeljék az ügynökség büdzséjét. „Nincsenek véletlenek, csak következmények, és ezzel a román politikában számolni kell. Arra kértem az ANI-t, ha bosszút akarnak állni, azt tegyék okosan, és ne az adófizetők pénzén végezzenek el teljesen fölösleges vizsgálatokat” – tette hozzá Lakatos.
Gyergyai Csaba. Krónika (Kolozsvár)

Az RMDSZ nem tartja időszerűnek a Hargita–Kovászna megyei tanácsülést
Nem tartják időszerűnek a közös Hargita–Kovászna megyei tanácsülés összehívását a megyei önkormányzatok elnökei. A két székely megye képviselő-testületének magyar polgári párti (MPP-s) frakciója már korábban kezdeményezte, majd augusztus elején újra felvetette, hogy együttes ülésen nyilvánítsák ki, hogy ragaszkodnak az egységes Székelyföldhöz, és elutasítják a PDL régióátszervezési tervét.
A Magyar Polgári Párt tervei szerint ezen az ülésen el kell hogy döntsék, népszavazást szerveznek, melynek keretében a székelyek az egységes Székelyföld-régió mellett tehetik le a voksukat. Kulcsár Terza József, az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke kifejtette, szerinte az együttes ülésre még ebben a hónapban sort kell keríteni, hogy szeptemberben, mielőtt az egyetemisták elutaznak, megtarthassák a referendumot.
Fazakas Tibor, az MPP országos alelnöke elmondta, Tamás Sándor háromszéki tanácselnök további egyeztetésekre hívta őket, Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök pedig jogi akadályokra hivatkozva utasította vissza a kezdeményezést. Fazakas szerint „Borboly hangján az RMDSZ csúcsvezetése szólalt meg”. Úgy véli, a közös tanácsülés és a döntés elodázása politikai bűn, amiért az RMDSZ-t terheli a felelősség.
Borboly Csaba Thamó Csaba hargitai MPP-s frakcióvezetőnek címzett, csütörtöki keltezésű levelében fejtette ki, a két megyei tanács által elfogadott deklaratív határozatok nem vinnék előre a Székelyföld ügyét, mert pártpolitikai megalapozottságúak, és ezeket nem előzte meg széles körű társadalmi vita. Borboly Csaba szerint a Székelyföld autonómiája nemcsak a székely megyék ügye, hanem erdélyi, illetve Kárpát-medencei fontosságú nemzetpolitikai kérdés.
Borboly elmondta, a kérdésben ki kell kérni az anyaországi politikum, a magyar kormánypárt állásfoglalását is, hogy miben tudnak segíteni, ha a romániai magyarokat az esetlegesen összezáró román pártok részéről jogcsorbító intézkedések érik. „Ha a román politika részéről jogcsorbító intézkedésekre kerül sor, akkor élni fogunk minden rendelkezésre álló eszközzel, amibe a népszavazások kezdeményezése, tiltakozások szervezése, nemzetközi fórumokhoz való fordulás egyaránt beletartozik” – szögezte le a hargitai politikus. Borboly Csaba a Krónikának kifejtette, jelenleg a Székelyföld szempontjából a legfontosabb, hogy központja, Marosvásárhely élére magyar polgármester kerüljön, ugyanakkor az erdélyi magyarság szempontjából fontos, hogy a magyarság megőrizze eddigi pozícióit, például Szatmárnémetiben és Szászrégenben is.
Tamás Sándor lapunknak kifejtette, az egységes Székelyföld pártpolitikai érdekek felett áll, azonban jelenleg a PDL politikai napirendjéről lekerült a megyék újrarajzolása, éppen azért, mert az RMDSZ világossá tette, hogy ragaszkodik Kovászna–Hargita–Maros és Bihar–Szatmár–Szilágy megyék egységéhez.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

[Az Új Magyar Szó budapesti baloldali lapokból újraközöl cikkeket]
Az átlátható nemzetpolitika mérlege
A második Orbán-kormány hivatalba lépését követően azonnal a nemzetpolitikában is forradalmat hirdetett. Először lehetővé tette a magyar állampolgárság könnyített megszerzését a külhoni magyarok számára, majd a támogatáspolitikában kezdett gyökeres átalakításba.
A honosítási folyamat zökkenőmentesen halad, ám a támogatáspolitikában inkább csak a megválaszolatlan kérdések gyűlnek, s ezzel arányosan a külhoni magyar értetlenség és elégedetlenség.
Az új nemzetpolitikai vezetés első lépésként megszüntette a határon túli magyarok támogatását kezelő Szülőföld Alapot, helyette pedig a Bethlen Gábor Alap létrehozását irányozta elő. Hivatalos indoklás szerint erre azért volt szükség, mert a korábbi támogatási rendszer átláthatatlan, az ellenőrzési mechanizmus pedig gyenge volt.
A bejáratott és működőképesnek bizonyult rendszer elleni legnagyobb kifogás az volt, hogy nem egységes, nem átlátható: van pénz a Szülőföld Alapnál is, de leginkább a fejezeti kezelésű előirányzatoknál, a különböző minisztériumok fejezetében. Ezt tarthatatlan állapotnak minősítették, és bejelentették, hogy ezentúl csupán egyetlen forrásból, a Bethlen Gábor Alapból lehet támogatáshoz jutni, ide vonják össze a korábban szétszórt pénzeket.
A helyzet „normalizálása” érdekében külön kormánybiztost neveztek ki a határon túli magyar támogatások felügyeletére, aki később a sok hónapos vajúdás után, idén április 18-án bejegyzett Bethlen Gábor Alap (BGA) alapkezelőjének vezérigazgatója lett. A támogatások közben leálltak, egyetlen dolgot lehetett tudni, azt, hogy lesz pénz, mégpedig több, mint korábban, a 11 milliárd helyett 13 milliárd áll majd rendelkezésre.
Van pénz, de mennyi?
A BGA bejegyzése után sem tisztult a kép. Máig nem világos, mekkora is a határon túli támogatásokra szánt alap, de az sem, hogy ki-kik rendelkeznek fölötte. Az Alapkezelő két nyílt pályázatot írt ki csupán – 1,2 milliárdot a külhoni magyar szervezetek, és 500 milliót a magyarországi iskolák külhoni osztálykirándulásai számára. Az ugyancsak az alapkezelő által folyósított, a kedvezménytörvény (státustörvény) alapján járó oktatási-nevelési támogatások kerete és felhasználása kötött, mértéke mintegy 5 milliárd.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium augusztus 11-i közleménye szerint az idei kormányzati támogatás megközelíti a 7 milliárd forintot. Több nyílt pályázatot nem írnak már ki, erről egy tavaszi döntés rendelkezik. A bejelentett 13 milliárd forintnak azonban még közel fele hiányzik.
Annyi menet közben kiderült, bár hivatalosan nem jelentették be, hogy a 10 százalékos működési költséggel dolgozó BGA Alapkezelő eleve elvisz 1,3 milliárdot a keretből, a júliusi költségvetési elvonás közel egy milliárd volt ezen a területen. Összességében máris az elmúlt évek szintje alá esett a külhoni támogatásokra szánt keret, de még így is közel 5 milliárd áll állítólag rendelkezésre, amelyről senki sem beszél, amelyre már több pályázat nem íródik ki.
Van pénz, de mire?
Az átalakítás indoka ugyebár az volt, hogy egyetlen forrásból, az Alapból kell biztosítani a támogatásokat, nem pedig különböző fejezeti kezelésű előirányzatokból, minisztériumi keretek között. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár az új irányelveket ismertetve azt ígérte, hogy a külhoni programokra nyílt pályázaton lehet támogatást szerezni, az alaptevékenységet ellátó nemzeti jelentőségű intézmények működésére pedig normatív finanszírozást biztosítanak.
Arról beszélt, hogy a MÁÉRT dönti el a támogatások irányvonalát, a konkrét kiírásoknál a MÁÉRT-szakbizottságok ajánlásait veszik figyelembe. Az átláthatatlannak nevezett korábbi ciklusban a miniszterelnök és a határon túli vezetők év végi magyar–magyar fórumán döntöttek a támogatások irányvonaláról, arról, hogy a felhasználható keret hány százalékát fordítják majd oktatásra, kultúrára, önkormányzati-informatikai támogatásokra.
A Szülőföld Alap támogatási céljairól a Regionális Egyeztető Fórum döntött, amelynek keretében a különböző régiók számára biztosított arányokról is döntöttek egymás között a politikai felelősök. Itt évente a romániai és a felvidéki magyarság képviselői lemondtak a számarányos elosztásról a rosszabb helyzetű kárpátaljai és délvidéki magyarok számára. A pályázatok kiírásakor pontosan lehetett tudni, melyik országra mekkora keret jut, és azon belül mennyi az oktatásra, mennyi a kultúrára felhasználható pénz.
Ezt az „átláthatatlanságot” hivatott orvosolni az egycsatornás finanszírozás, a Bethlen Gábor Alap. A tavalyi MÁÉRT nem döntött a támogatásokról (idén még nem volt), a kiadott közlemények és a megkérdezett résztvevők szerint szó sem esett a kérdésről. A BGA pályázati kiírásakor nem lehetett tudni, hogy mekkora a különböző területek megpályázható kerete. Azt mondták, majd a beérkezett pályázatok függvényében döntik el. A pályázók ezt kevésbé találták átláthatónak.
Az egyetlen dolog, ami tiszta és biztos volt a kiírás pillanatában is, az, hogy lehet pályázni fesztiválra, táborra, kirándulásra stb., de működésre nem, holott a határon túli magyar nyelv és kultúra megtartásának biztosítéka a kisebbségi magyar oktatási-kulturális intézmények működése, nem a nyári táborok. Az átalakítás szépségét és átláthatóságát leginkább mégis egy kormányrendelet jelzi.
Már a BGA bejegyzése előtt az egyes fejezeti kezelésű előirányzatokból nyújtott egyedi támogatásokról szóló 49/2011. korm. rendelet, amelyet természetesen Orbán írt alá, határon túli támogatásokról rendelkezik. Ezt azóta kétszer bővítették, augusztusra 820 millióra nőtt az egyedi támogatások sora. A támogatásra szoruló halandó számára megválaszolatlan kérdés marad, hogy hová, kihez kell fordulnia: az Alaphoz, a KIM-hez vagy az egyedi támogatásokat szignáló kormányfőhöz? Ki dönt a pénzek fölött?
Az Alap pályázatai esetében, a szabályzat szerint Semjén Zsolt kormányfő-helyettes, Gál András Levente közigazgatási államtitkár és Répás Zsuzsanna helyettes-államtitkár hozza a döntéseket. A megszüntetésre ítélt, de virágzó fejezeti kezelésű előirányzatokról azonban nem tudható, ki rendelkezik. Néhány hete a KIM bejelentette, hogy távozik a BGA vezetősége. Csak találgatni lehet, hogy a hattagú igazgatótanács öt tagja lemondott vagy eltávolították.
Ám, mivel a támogatási zavarok miatt egyre több kritika éri a kormányt már a határon túl is, az tűnik valószínűbbnek, hogy maguktól távoztak. Talán épp a jelzett átláthatatlanságért vagy azért, mert a gyakorlatban, vezető beosztásuk ellenére teljesen hatáskör nélkül működtették a rendszert, és viselték olyan döntések következményeit, amelyekhez semmi közük nem volt. Ha eltávolították volna őket, a rendszer minden hibáját számlájukra is írták volna. De ez nem történt meg. Távozásuk csak az amúgy is sokasodó kérdések sorát gyarapította.
Van pénz, de kinek?
A támogatási döntések alapján, az ígéret ellenére sem politikamentes a kép: a Fidesz külhoni partnereinek vonzáskörzetébe tartozó szervezetek taroltak. Az erdélyi támogatások leosztása egyben arra is válaszfélét nyújt, hogy ki a támogatáspolitika ura. Tulajdonképpen érdekzónák vannak Orbán, Németh Zsolt és Kövér László körül. A nemzetpolitikáért felelős Semjén Zsoltnak nem látszik a befolyása. (...)
Három furcsa döntés is ebbe az irányba mutat. (...) A harmadik eset is magyarázatra szorulna. Miközben az RMDSZ-től elvették az információs irodák működtetését, a feladatot a külképviseletekre adták át, és ugyanezt tették Ukrajnában az UMDSZ állítólagos (de azóta sem közölt) „visszaéléseire” hivatkozva, aközben a két legkisebb magyar közösség lakóhelyén, Horvátországban és Szlovéniában nemcsak fenntartják, de még növelték is a támogatást.
A horvátországi partner az a HMDK, amely a magyar kormány támogatása dacára elveszítette a kisebbségi választásokat. A 7 milliárd és az ígért 13 közötti különbség sorsa egyelőre titok, mint ahogyan a működési támogatásra váró nemzeti jelentőségű intézményeké is. Répás Zsuzsanna májusban jelentette be, hogy a nagyobb szervezetek a jövőben meghatározott, világos kritériumok alapján normatív támogatást kapnak, és felkérte őket, hogy ne pályázzanak a BGA pályázatra.
A Transindex akkor azt írta: „Mondjuk én vagyok a nemzeti jelentőségű intézmény. Ma, május 26-án akkor mit tegyek? Répás Zsuzsanna szerint csak a jövőben derül ki, kapok-e normatívot, és ha igen, mennyit. Akkor adjak le pályázatot vagy nem? Ha nem adok le, lehet, nem kapok normatívot sem. Na de ha leadok, és kapok pénzt pályázati úton, akkor lehet, azért nem kapok normatívot. A múltban kaptam pályázati támogatást is. Most akkor mit tegyek?” Ma, augusztus 23-án még mindig nincs válasz.
Ki a kollaboráns?
Kövér László a nemzetpolitikai változásokról beszélve egy interjúban azt állította, azért volt szükség rá, mert tizenkét évig egy nemzettagadó ún. balliberális kormányzás dúlt Magyarországon, s a nemzetpolitikát is ez határozta meg. Állította, hogy a munka nehezebb része még ezután következik, azoknak a szálaknak összebogozása, amelyeket az idő önmagában is elvékonyít, és az utódállamok politikai elitje szándékosan próbál széttépni, elszakítani.
„Ebbe a körbe azok a kollaboráns politikai erők is beletartoznak, akik magyarnak adják ki magukat, de valójában nem a magyarokat képviselik az adott állam politikai döntéshozatalában, hanem fordítva, a többségi politikai elit érdekeit próbálják érvényesíteni a saját maguk által vezetett közösségeken belül” – mondta Kövér. Az Országgyűlés elnöke nem nevezte meg kik a kollaborránsok, de az egyéves nemzetpolitikai mérleg alapján bátran találgathatunk. Netalán az RMDSZ? a Híd-Most, az UMDSZ?
Népszava. Új Magyar Szó (Bukarest)

Kelemen Hunor: létbiztonságot és egységet követel a magyarság
Az RMDSZ elnöke exkluzív interjút adott lapunknak
Immár fél év telt el az RMDSZ februári nagyváradi kongresszusa óta, amikor Kelemen Hunor személyében új elnököt választott az érdekvédelmi szervezet. Ez alkalomból készítettünk interjút az RMDSZ új vezetőjével, aki egyben a kulturális tárcát is irányítja. Kelemen Hunort egyebek mellett az RMDSZ-ben bekövetkezett változásokról és célkitűzésekről, valamint a kormányzati szinten zajló tevékenységről faggattuk. Az RMDSZ elnöke nyilatkozott az érdekvédelmi szervezetnek a Fidesszel és a hazai román pártokkal, de az erdélyi magyar politikai alakulatokkal való viszonyáról is, akárcsak a verespataki bányaberuházás körüli helyzetről, a közelgő népszámlálásról, valamint a jövő évi választásokról. Exkluzív interjújában beszámolt az Erdélyi Konzultáció következtetéseiről is, amelynek egyik fő üzenete, hogy megváltoztak az erdélyi magyarság prioritásai, a másik szerint pedig a megkérdezettek fontosnak ítélik a politikai egységet.
– Hogyan értékeli az RMDSZ februári kongresszusa óta eltelt fél évet?
– Az elmúlt hat hónap jó fél esztendő volt, olyan szempontból, hogy az alapvető változásokat, amelyeket előkészítettünk, végig tudtuk vinni. Egyrészt a Főtitkárságot illetően nemcsak fiatalítottunk, hanem a munkamódszereket is lényegesen megújítottuk. Új emberek kerültek be a Főtitkárság vezetőségébe, mint például Kovács Péter főtitkár, Horváth Anna önkormányzati, Hegedüs Csilla kulturális, Székely István társadalomszervezési és Bodor László ifjúsági főtitkárhelyettes. Terveink szerint szeptember folyamán az oktatási főtitkárhelyettes kinevezésével véglegesítődik ez a struktúra is, az oktatási alelnök fiatal ember lesz, aki az egyetemi szférából érkezik, és bizonyára jelentős változást fog hozni a szervezet életében.
Sikerült befejeznünk az Erdélyi Konzultációt, amely az elnökválasztás óta eltelt első három hónapban az egyik nagy programunk volt. Az adatfeldolgozás jelentős része megtörtént, és úgy látom, hogy az akció jónak és sikeresnek bizonyult. Népszámlálási kampányunk előkészítését nagyjából befejeztük, és amíg szeptember 16-ra a népszámlálási biztosok toborzásának a határideje lejár, addig ezt a munkát is a célkitűzések szerint teljes mértékben el tudjuk végezni. Ezenkívül elkezdtük a felkészülést a jövő évi önkormányzati választásokra: a megyei és területi szervezetek elkészítették az elemzéseket, bizonyos helyeken már a főbb polgármester- vagy megyei tanácsi elnökjelölteket is nevesítették. Augusztus végéig, szeptember első feléig ez a munka is nagyrészt lezajlik, tehát az első fél esztendő ebből a szempontból is az elképzelések alapján alakult.
– Az elmúlt időszakban milyen mértékben sikerült rendezni az RMDSZ viszonyát a Fidesszel?
– Úgy érzem, hogy a magyar kormánnyal való kapcsolat kimozdult a holtpontról, ugyanis Tusnádon, a nyár folyamán volt egy hosszabb beszélgetésem Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével, és őszire tervezünk egy hivatalos RMDSZ–Fidesz találkozót is. Véleményem szerint a következő időszakban tovább tudunk javítani a kapcsolaton, mivel mindkét fél részéről a nyitottság és az együttműködési szándék fogalmazódott meg, amit nagyon jónak és helyesnek tartok.
– Mire lehet számítani a jövőben az erdélyi magyar–magyar együttműködés terén?
– A magyar–magyar együttműködést mindig konkrét eseményekre terveztük, így legutóbb a Kolozsvári Magyar Napokat is közösen szerveztük, és támogattuk. A népszámlálás népszerűsítését szintén együtt végezzük, hiszen közös érdekről, s nem pártpolitikai célról van szó. Az önkormányzati választások esetében is elindult a megyei szervezetek közti egyezkedés néhány olyan helyen, ahol a közös jelölt támogatása lehetséges. Itt elsősorban Marosvásárhelyt említeném, ahol egy jelöltet fogunk állítani, s bízom abban, hogy az illető személyt mindenki támogatni fogja. A Kolozsvári Magyar Napok megnyitóján nem lehettem jelen, mivel a miniszterelnökkel együtt Kínában tartózkodtam, de a kollégáim által tolmácsolt üzenetben jeleztem, hogy Kolozsvár is egy olyan hely, ahol úgyszintén el tudom képzelni a közös jelölt állítását. Nem vagyunk naivak, hiszen mindannyian tudjuk, milyen esélyei vannak annak, hogy megnyerjük a várost, az önkormányzatot és a polgármesteri tisztséget, de az összefogás erejét meg lehet és meg is tudjuk mutatni. Tehát rajtunk nem fog múlni az együttműködés azokon a helyeken, ahol erre szükség lesz.
– Milyennek bizonyult az utóbbi időben a román pártokkal – koalíciós partnerrel és ellenzékkel egyaránt – történő együttműködés?
– A román pártokkal való viszony az elmúlt hat hónapban az ismert paraméterekben mozgott: a Demokrata-Liberális Párttal együtt kormányzunk, és ez bizonyos értelemben egymáshoz közelít bennünket. Országos szinten ez a viszony jó, bár mindig voltak és vannak olyan vitás kérdések, amelyek akár feszültséget is szülnek. Megyei szinten, egyes helyeken elfogadható a kapcsolat, máshol egyáltalán nem létezik együttműködés, vagy amolyan finom vegyesnek tekinthető. Kolozsváron például a kezdetekben jó volt a koalíciós partnerrel való együttműködés, az utóbbi időben azonban ez megromlott, míg Bihar megyében, ahol rossz volt a viszony, most lényegesen javult. Számos más helyet mondhatnék, ahol az együttműködés az utóbbi időszakban hullámzott.
Az ellenzéki pártokat illetően, több informális megbeszélés zajlott azok vezetőivel, Crin Antonescuval és Victor Pontával. Úgy véljük, hogy azokban a kérdésekben, amelyek az egész társadalmat és a magyar kisebbséget szintén jelentős mértékben érintik, párbeszédet kell folytatni az ellenzékkel is. Ezért nem tartom kizártnak, hogy szeptember folyamán hivatalosan is tárgyalunk a liberális és a szociáldemokrata párt képviselőivel. Úgy vélem, az alkotmány és a választási törvény módosítása, valamint a kisebbségi jogok kiszélesítése az a három nagy terület, ahol az összes, demokratikusnak tekinthető román parlamenti párttal fenn kell tartani a párbeszédet függetlenül attól, hogy az RMDSZ éppen kormánykoalícióban vagy ellenzékben van. Számunkra a dialógus mindig olyan érték volt az elmúlt húsz esztendőben, amit soha nem tagadtunk meg.
– Viharosnak mondható kormányzási időszakot tudhatunk a hátunk mögött. Hogyan mérlegelné az RMDSZ eddigi kormányzati tevékenységét?
– Lehetett volna jobb is az elmúlt időszak, de nem tudunk eltekinteni a gazdasági és a pénzügyi körülményektől. Nem csupán romániai vagy európai, hanem világszinten is gazdasági válság van, és ez nagymértékben befolyásolja, hogy milyen költségvetéssel s pénzügyi feltételek között tudunk mozogni. Ez nem hasonlítható össze a 2004–2008-as időszakkal, amikor volt egy erős gazdasági növekedés. Most számos megszorító intézkedést kellett életbe léptetni, amelyek nélkül a romániai polgárok ma sokkal nehezebb helyzetben lennének. Ezek nem kerültek el számos más országot – Magyarországot, Spanyolországot vagy akár Németországot – sem, ahol hasonló rendelkezéseket foganatosítottak. Ezekre a megszorításokra szükség volt, de 2012-ben már nem kell erre számítani, hacsak nem lesz olyan gazdasági visszaesés, ami nem Romániától függ. Tehát a kormányzati teljesítményünkkel csak olyan mértékben vagyok elégedett, amilyen mértékben a feltételek lehetővé tették, hogy előre haladjunk. Azt viszont nem tagadhatom, hogy ennél jobb gazdasági feltételek között sokkal sikeresebben és eredményesebben is lehetett volna kormányozni.
Mindezek ellenére létezik néhány olyan terület, ahol sikerült előre lépnünk. Szerintem az oktatási törvény elfogadása nagy eredményt jelent: jövő héten be fogjuk mutatni az új magyar nyelvű történelem és földrajzkönyvet, ami időközben elkészült. Előrehaladtunk a decentralizáció terén, különösen az egészségügyben, akárcsak a nagyberuházásokat, elsősorban a környezetvédelmet illetően. A kulturális tárcánál a műemlék-felújítás terén léptünk nagyot előre, hiszen az erre vonatkozó országos programunkban jelentős arányban magyar műemlékek is szerepelnek. A színházak fenntartásában arra vigyáztam, hogy a kolozsvári magyar színháznál és operánál, illetve a marosvásárhelyi színháznál, amelyek a minisztérium kötelékébe tartoznak, a válság ellenére ne legyenek leépítések, és a megszorítások ne érintsék ezeket az intézményeket. Elindítottuk azt a programot, ami az elmúlt húsz évben nem működött: a kulturális-irodalmi folyóiratoknak – mint például Helikon, Korunk, Látó, Székelyföld és Várad – normatív támogatást nyújtunk, tehát az elmúlt időszakban jól sikerült élnünk a meglévő költségvetési forrásokkal.
– Melyek lennének a következő időszak elsődleges kormányzati tervei, illetve a hamarosan kezdődő őszi parlamenti ülésszak főbb célkitűzései?
– Módosítani kell a választási törvényt, a régióátszervezés, a decentralizáció kérdése úgyszintén napirenden szerepel, lekerült viszont az a változat, amely a romániai magyar közösség számára előnytelen lett volna. Egy dolog biztos: nem fogunk elfogadni olyan változatot, amely a magyar közösséget a mostaninál rosszabb közigazgatási helyzetbe hozná, úgymond az önkormányzatokból kikerülnénk. A helyhatósági választási törvényt módosítottuk, szerintem jó döntés volt, hogy a polgármestereket az első fordulóból válasszák meg, akárcsak a megyei tanácsok elnökeit. Most következik a parlamenti választási törvény módosítása, amelyről év végéig szintén dönteni kellene.
– A PD-L a héten jelentette be újabb elgondolását, miszerint egyszerre szervezné meg a helyhatósági és a parlamenti választásokat. Hogyan viszonyul ehhez az RMDSZ, illetve mi a szövetség álláspontja ebben a kérdésben?
– Ezt az elképzelést a koalícióban már régebb felvetettük, de akkor ennek nem akadt támogatója. Én három szempont miatt tartanám jónak az önkormányzati és a parlamenti választások összevonását. Egyrészt pénzügyi-költségvetési okok miatt, ugyanis egy kampánnyal lehetne megszervezni mind a két választást, ami nagy könnyebbséget jelentene az országos költségvetésnek. Hiszen egyszer kellene kampányolni, a választási körzeteket megszervezni, az urnabiztosokat beszervezni, tehát egyértelmű, hogy ez nagy megtakarítást jelentene. Másrészt nekünk mindig az volt a célunk, hogy a választásokon minél magasabb legyen a részvételi arány. Ha összehasonlítjuk az önkormányzati választásokat a parlamentivel, az előbbi esetében ez az arány az elmúlt években mindig picit magasabb volt. Amennyiben tehát összekapcsoljuk a két választást, nagyobb lesz a részvétel, ami nagyon jó, hiszen erősebb lesz a testületek legitimitása. Ugyanakkor, azért is fontos lenne a két választás összekapcsolása, mert a különböző koalíciók megkötését az önkormányzati választás nem befolyásolná. Nagyon sokszor előfordul, hogy önkormányzati választások után egyfajta koalíciók alakulnak ki a megyékben, városokban és településeken, majd ősszel a parlamenti választásokon viszont más országos együttműködési megállapodás születik. Mindez a kormányzati politikáknak az életbe ültetését is megnehezíti, ezért is jó lenne tehát egyszerre letudni a két választást, hiszen akkor pontosan tudni lehet, hogy milyen felállásban fog működni a kormány, a parlament és az önkormányzatok. A kérdés csupán az, hogy az önkormányzati választásokat toljuk-e el októberre, vagy a parlamenti választásokat hozzuk előre, május-júliusra? Alkotmánymódosítás nélkül a parlamenti választásokat csak úgy lehet előbbre időzíteni, ha a parlamentet feloszlatja az államelnök, amelynek azonban minimálisak az esélyei. Ezért sokkal egyszerűbb az önkormányzati választásokat kitolni néhány hónappal, mivel ahhoz nem kell az alaptörvényt módosítani, és nem kell feloszlatni a parlamentet. A többség mindenképpen azt támogatja, hogy a választásokra egyszerre kerüljön sor. Természetesen az is fontos, hogy miként módosul majd a parlamenti választásokat szabályozó törvény is, hiszen nem mindegy, milyen választási rendszer lesz.
– Említette elnök úr, hogy lezárult az Erdélyi Konzultáció, és nagyrészt sikerült feldolgozni az adatokat. Milyen következtetés vonható le az eddigi összesítések alapján?
– Nem szeretnék részletekbe bocsátkozni a teljes adatfeldolgozás előtt, de néhány dolog már körvonalazódik. Egyrészt az erdélyi magyar társadalom az elmúlt két-három évben, a gazdasági válság hatására, nagyon megváltozott. Előtérbe kerültek a munkahellyel, a szociális létbiztonsággal kapcsolatos kérdések. Ha ezek eddig a magyar választók körében nem voltak az első helyen, most teljes mértékbe oda kerültek. A megkérdezettek azt is szeretnék, ha további előrelépések történnének a kisebbségi jogok területén. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartják a döntéshozatalban való részvételt, parlamenti és önkormányzati szinten egyaránt, de a kormányzati szerepvállalást is szorgalmazzák. Hangsúlyosan fogalmazódott meg továbbá az az igény, hogy egységes politikai képviseletre van szükség, de ennek nem szabad a politikai pluralizmus rovására történnie. Az erdélyi magyar emberek pontosan látják, hogy 6,5 százalékkal nem lehet három-négy pártot versenyeztetni. A politikusok vitatkozzanak, ez az ő dolguk, de amikor a magyarság képviseletéről van szó, akkor hagyják abba a veszekedést, és azon legyenek, hogy biztosítsák a politikai képviseletet. Valamelyest árnyalja a helyzetet a tömbben és a szórványban elő magyar közösségek helyzete. A szórványban élők joggal várnak arra, hogy a kisebbségi nyelvi jogok területén az érdekérvényesítés folyamatos legyen, míg a tömbmagyarság a kollektív jogokra helyezi a hangsúlyt, hiszen nekik a nyelvi jogokat ma már inkább használniuk kellene. Az Erdélyi Konzultáció üzenete tehát egyrészt az, hogy a prioritások megváltoztak, másrészt pedig, hogy az erdélyi magyarság meg akarja őrizni politikai képviseletét. Ezt olyan értéknek tartja, amelyről húsz év után sem akar lemondani, és tisztában van azzal, hogy enélkül kiszolgáltatottá válik.
– Jelenleg három erdélyi magyar párt van, az egyik ugyan még csak bejegyzés előtt. Milyen esélyek vannak az együttműködésre, hogy az erdélyi magyarságnak az előbb említett ilyen vonatkozású igényét teljesíteni lehessen?
– Nem szeretnék azért illúziókat táplálni. A Magyar Polgári Párttal (MPP) nem igazán létezik kapcsolat, helyi szinten imitt-amott. A most bejegyzés előtt álló politikai alakulattal kapcsolatosan az a tapasztalatunk, hogy sok szempontból ugyanazokat az értékeket valljuk, s ha egyszer meg tudtunk egyezni, akkor biztosan sikerül majd másodjára és harmadjára is. Ám amíg ők a pártalapítással vannak elfoglalva – amit én továbbra is téves elképzelésnek tartok –, addig ezt nem lehet összeegyeztetni az együttműködéssel. Előbb túl kell esniük a mostani kezdeményezési lázon, s akkor majd adottak lesznek az együttműködés feltételei. Nekünk az erdélyi magyar embereknek a célját és óhaját kell figyelembe vennünk, és ezeknek az igényeknek kell tevékenységünket alárendelnünk. Az Erdélyi Konzultációból azt is ki lehet olvasni, hogy a nehéz kormányzati időszak ellenére, a többség még mindig az RMDSZ-ben bízik, és a kormányzati részvételt is támogatja. Más – nem általunk rendelt – közvélemény-kutatás is kimutatta, hogy igazából, minden erőfeszítés ellenére, nem történt olyan törés és átrendeződés, ami a most pártot alapító, egykori RMDSZ-es kollégáinknak túlságosan nagy szárnyalást biztosítana.
– Közeleg a népszámlálás, időnként ismételjük a jelszót, hogy „magyarnak lenni jó”, és próbáljuk megértetni az emberekkel, hogy vállalják az identitásukat. Ehhez mit tudna még külön hozzáfűzni, mit érdemes még ezen a téren szem előtt tartani?
– Minden magyar ember számít, amikor a magyar közösségről és annak jövőjéről beszélünk. Ezért mindenki bátran vállalja a magyarságát, és amikor kitöltik azokat a bizonyos űrlapokat, ellenőrizzék, hogy a nemzetiségnél jó helyre jelölték-e be azt, amit ő mondott, és akkor én biztos vagyok benne: erős közösségként fogjuk tudni az elkövetkező évtizedet is megtervezni. Mert nagyon sokat számít, hogy a népszámlálási adatok mit mutatnak, mert ezek alapján terveznek meg sok mindent itthon és az unióban egyaránt. Nem mindegy, hogy a romániai magyarság milyen erős közösséget mutat. Fenntartások nélkül mondom tehát, hogy minden magyar ember számít, amikor a közösség jövőjéről beszélünk. Szeptember-október folyamán nagyon sokszor visszatérünk még üzenetekkel. Arra is felhívnám a figyelmet, hogy ez nem politikai kérdés, hanem közös érdek. Jelentős a szerepe annak, hogyan áll hozzá ehhez az ügyhöz az erdélyi magyar média, az egyházak, az erdélyi magyar értelmiség stb. Mi megkereséssel fordulunk a napokban több értelmiségihez, és kérni fogjuk őket, hogy ebben a kampányban az egyházakhoz hasonlóan vállaljanak szerepet.
– A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatban felmerült a szavazati jog biztosításának a kérdése is. Ön szerint az állampolgársággal együtt kellene járnia a szavazati jognak?
– Nem tudom elképzelni, hogy kétféle állampolgár legyen: az egyiknek van szavazati joga, a másiknak pedig nincs. Az más kérdés, hogy a szavazati joggal hogyan lehet élni, és milyen rendszerben fognak az anyaország határain túl élő állampolgárok szavazni. Magyarországnak is valamilyen megoldást kell találnia, erről a magyar miniszterelnökkel és más politikusokkal is beszéltem, körvonalazódik egy rendszer, s az ősz folyamán erről is egyeztetünk. Véleményem szerint nem lehet egyféle állampolgárságot adni azoknak, akik Magyarország határán kívül élnek, és másfajtát az ott élőknek. A fontos jelen pillanatban az, hogy az RMDSZ támogatja a magyar állampolgárság elnyerését, és egyfajta állampolgárság létezik, amit nem lehet kettőbe vagy háromba osztani. Az más kérdés, hogyan lehet majd a szavazati joggal élni.
– Verespatak esetében az utóbbi időben nagyon ellentétes vélemények körvonalazódtak, a bánya megnyitásának lehetősége felszította a kedélyeket, az ellenzők és a pártolók körében egyaránt. A régészeti mentesítési bizonylat kibocsátása miatt sok támadás érte a kulturális miniszter személyét, aláírásokat gyűjtenek a bányaterv ellen, ugyanakkor önt, a szaktárca vezetőjét lemondásra szólították fel különféle röplapokon. Mi erről a véleménye?
– Ez rettenetesen bonyolult történet. Szabad országban mindenki azt beszél, amit akar, nem azt, amit szabad, de nem fogok polemizálni nőszövetségekkel vagy más szervezetekkel, amelyek környezetvédelmi aktivitása az utóbbi időszakban nem volt ismert. Most kedvet kaptak, hogy aláírásokkal támogassák ezt a rosszul értelmezett, vádaskodó hangnemben megfogalmazott tiltakozó levelet. Verespatak esetében létezik a régészeti mentesítésről szóló engedély, és akinek egy kis jártassága is van a közigazgatásban – még ha a civil szervezeteknek nincs is, de néhány aláírónak igen, hiszen közöttük van egy államelnöki tanácsos, volt szenátor, ügyvéd – pontosan tudja, hogy ezt az Országos Régészeti Bizottság bocsátotta ki, és az érvényben levő jogszabályok szerint a Fehér megyei igazgatóság írta alá, és nem a miniszter. Egy ilyen engedély visszavonása miniszteri rendelettel nem lehetséges, ezt meg kell támadni a bíróságon, amit már eddig meg lehetett volna tenni, de nem ez volt a cél, hanem az, hogy egyrészt belém rúgjanak, másrészt pedig egyesek a saját imázsukat építsék. A történet másik része, hogy a régészeti mentesítési bizonylat alapján a Kirnyik-hegységet le kellene venni az A-kategóriás műemlékek listájáról, amit viszont valóban a miniszternek kell megtennie, de ezt „a miniszter” nem írta alá.
Ebben a pillanatban nem szeretnék jóslatokba bocsátkozni arról, hogy később mi fog történni, mert nem a kulturális miniszter adja meg a bánya-kitermelési engedélyt. Miután megismertem a régészeti bizottság tagjainak a véleményét, megpróbáltam kialakítani azt a feltételrendszert, hogy ha elkezdődik a kitermelés, akkor a kulturális örökségnek minél nagyobb részét lehessen megmenteni. De ebben a pillanatban a Kirnyik-hegység védelmét nem szüntettem meg, és ez nincs is szándékomban. Aki azonban elmegy oda, láthatja, hogy tragédia, ami ott van, s ennél én sokkal jobbat is el tudok képzelni. Amíg a kormányzat nem dönt arról, hogy mi a szándéka Verespatakkal, és az állami részesedést nem tárgyalják újra, addig én nem fogok továbblépni. Ez a régészeti mentesítési bizonylat nem elegendő ahhoz, hogy a beruházási projektet folytatni lehessen, de megteremtette azt a feltételrendszert, hogy ha esetleg a kitermelés beindul, akkor a kulturális örökség megmentése legalább 80 százalékban teljesüljön.
– Van-e valamilyen fejlemény a kolozsvári Mátyás szoborcsoport elé törvénytelenül elhelyezett Iorga-tábla ügyében?
– Mi letettük a feljelentést, de nem kaptunk visszajelzést az ügyészség és a rendőrség részéről. Nekem ezek voltak a lehetőségeim, ennek keretében tudtam csak eljárni.
– Milyen esélyek vannak arra, hogy ősszel megszülessen a kisebbségi törvény?
– A törvénytervezetről ősszel folytatjuk a bizottságban az egyeztetéseket: akkor fogunk kisebbségi törvényt elfogadni, amikor olyan jogszabályt lehet megszavazni, amelyet meg tudunk tölteni tartalommal. A kulturális autonómia intézménye működőképes lesz, a döntési jogkörök átkerülnek ide, és törvénybe iktatják mindazokat a kérdéseket, amelyek az eredeti tervezetben is szerepeltek. Nem tudom, hogy ez mikor fog megtörténni, de ezek azok a feltételek, amelyek nélkül nem érdemes kisebbségi törvényt elfogadni. Az RMDSZ egyébként az elmúlt esztendőkben bebizonyította, hogy nem mond le a programjába foglalt egyetlen célkitűzésről sem, ehhez megkeresi a megfelelő partnereket, és amikor a feltételek megteremtődnek, akkor lép. Az oktatási törvényre is sok-sok évet kellett várni, és sokat gyomrozni a román partnereket, hogy azt elfogadják.
PAPP ANNAMÁRIA, ÚJVÁRI ILDIKÓ. Szabadság (Kolozsvár)

Tilos volt a honosítást népszerűsíteni a Partiumi Magyar Napokon
A Szatmárnémetiben zajló Partiumi Magyar Napokon a városi RMDSZ szervezete megtiltotta a kettős állampolgárság népszerűsítését a tömegrendezvényein.
Veres-Kupán Enikő, az Erdélyi Magyar nemzeti Tanács Szatmár megyei szervezetének elnöke a szatmári Demokrácia Központ számára egy sátrat szeretett volna felállítani a Kossuth-kertben, ahol két színpadon is zajlanak a rendezvények, így meglehetősen nagy a forgalom. A szervezők viszont -, amint azt a Szatmári Monitor megtudta -, különféle nevetséges okokra hivatkozva, nem járultak hozzá a sátor felállításához.
Közismert, hogy a Bethlen Gábor Alap kétmillió forinttal támogatta az RMDSZ alapítványa, az Identitas Alapvány révén az ötmillió forint összköltségvetésű Partiumi Magyar Napokat, így aztán az a különös helyzet állt elő, hogy ugyanaz az Alap, amely hatalmas pénzeket fordít a határon túl élő magyar lakosságnak az egyszerűsített honosítással való megismertetésére, most, teljes jóhiszeműséggel és akaratlanul, önmaga ellen fordult, s maga finanszírozta egy másik programjának az elszabotálását.
Csak sejteni véljük, hogy a Bethlen Gábor Alap kuratóriuma nem abból a megfontolásból fogadta el az Identitas Alapítvány pályázatát, s nem azért támogatta a szatmári RMDSZ rendezvényét kétmillió forinttal, hogy az nehézségeket gördítsen a kettős állampolgárság megszerzésének útjába. Sajnálatos módon a szatmári RMDSZ ezt a gesztust így értékelte, s a magyar adófizetők pénzét arra használta fel, hogy egy, ugyancsak a magyar adófizetők pénzén finanszírozott programnak “keresztbe tegyen”. Ez a BGA számára mindenképpen tanúlságként kell szolgáljon a jövőre nézve, s a pályázati pénzek megítélésekor még körültekintőbben kell majd eljárjon. Az is érdekessége ennek az esetnek, hogy mindez történik akkor, amikor az RMDSZ országos elnöke, Kelemen Hunor néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a szervezete kész az EMNT-vel való együttműködésre. Ezek után azt kell gondoljuk, hogy Kelemen kijelentésének semmilyen erkölcsi fedezete nincs, s az elnök csupán eljátsza a nemzeti együttműködésre való hajlandóságot. Nyilván, az Orbán-kormány megtévesztése céljából.
Bódi Sándor. Szatmari-monitor.ro

Kelemen: nem tudok elképzelni kétféle magyar állampolgárságot
Nincs olyan vitás kérdés, amely miatt rendezhetetlen lenne a Fidesz és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) viszonya - jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Marosvásárhelyen.Az RMDSZ elnöke az MTI-nek a marosvásárhelyi Félsziget fesztiválon nyilatkozott.
Kijelentette, hogy nem tud elképzelni kétféle magyar állampolgárságot, és szerinte az állampolgársággal együtt a szavazati jogot is meg kell kapniuk a határon túli magyaroknak. Leszögezte: az RMDSZ-nek nincs preferenciája azzal kapcsolatosan, hogy a határon túli magyarok miként éljenek a szavazati jogukkal, a szavazás módjáról ugyanis a magyar kormánynak kell döntenie. Hozzátette, hogy a Fidesz erről konzultálni fog a határon túli magyar szervezetekkel az ősz folyamán.
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy nem tart-e attól, amit Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke felvetett, vagyis hogy a romániai magyaroknak a magyarországi választáson való szavazása csökkentheti a magyarok érdeklődését a romániai választások iránt, Kelemen elmondta: ezt meg kell előzni, arra kell törekedni, hogy jó mozgósítás legyen a romániai választásokon. Rámutatott: ő abban látja a legfőbb kérdést, hogy a magyar állampolgárság megadása a határon túli magyarok helyben maradását, a szülőföld megtartását segíti-e elő, vagy az elvándorlást ösztönzi-e majd. Szerinte ahhoz, hogy a romániai magyarok továbbra is a szülőföldjükön maradjanak, szükséges, hogy a magyar kormány is így lássa jónak.
"A magyar kormány képviselőivel folytatott eddigi beszélgetéseim alapján úgy látom, ők is azt akarják, hogy a szülőföldjükön boldoguljanak a romániai magyarok" - mondta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke felidézte: júliusban Tusnádfürdőn Orbán Viktorral abban maradtak, hogy az RMDSZ és a Fidesz kapcsolatait rendezni kell, hiszen nincs olyan vitás kérdésük, amely ezt a viszonyt nem tenné rendezhetővé. A Tusnádfürdőn folytatott beszélgetést jónak, hasznosnak minősítette, és úgy vélte, ezáltal megtörtént az első lépés afelé, hogy a két párt közötti bizalmat erősítsék.
Közölte: Tusnádfürdőn megállapodtak arról, hogy ősszel hivatalos Fidesz-RMDSZ találkozót szerveznek Budapesten. "Mind a Fidesznek, mind az RMDSZ-nek az az érdeke, hogy normális partneri viszony legyen a két alakulat között" - mondta Kelemen Hunor. MTI/Bumm.sk

Borbély László: Verespatakkal csak óvatosan
A Zágoni Napok egyik kiemelkedő eseményén, Domokos Géza, a Kriterion Könyvkiadó egykori vezetője, az RMDSZ első szövetségi elnöke szobrának avatásán Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter is részt vett. Ebből az alkalomból néhány kérdést intézett a Székely Hírmondó a szaktárca-vezetőhöz, aki egyben az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betölti.
– A verespataki beruházás környezetvédelmi engedélyezése jelen pillanatban is több vitát szül. Mi a szaktárca álláspontja ebben a kérdésben, illetve mi a helyzet jelenleg?
– Fenntartom ugyanazt az álláspontomat, amit a minisztérium átvételekor megfogalmaztam, azaz nem fogunk javasolni semmilyen jellegű kormányhatározatot a kabinetnek ebben az ügyben, amíg nem győződtünk meg arról, hogy a készülő beruházás egyáltalán nem károsítja a környezetet. A magyar kormány elküldte a maga sommás véleményét, hogy nem értenek egyet vele, ami megegyezik a 2005–2007 között történt meghallgatások során bemutatott hatástanulmányban szereplőkkel. Mi tudomásul vettük a magyar fél véleményét, de a procedúra folytatódik a nemzetközi egyezményekben előírtak szerint. Kértem a beruházótól, hogy tovább csökkentse a felhasználandó ciánmennyiséget, hiszen ez érdekel mindenkit, hogy amikor a zagytározóba kerül a cián, ha Isten őrizz, valami történik, mint például 2000-ben, az a víz ne legyen ártalmas a környező folyókra. Ezt a garanciát kérem azoktól is, akik most ezt vizsgálják a technikai bizottságban. Egyébként az Egyesült Államokban a ciánkoncentráció maximális értéke 50 egység lehet, az EU-ban 10, míg a beruházó 5-öt javasolt, és én kértem, hogy ezt is csökkentsék. Ez még a jövő zenéje, meggyőződésem, hogy még hónapokig el fog tartani a vizsgálat, a hatástanulmány elkészülte. Ennek függvényében meglátjuk, hogy megvalósul-e majd a beruházás. – Egy másik égető politikai kérdés Marosvásárhely magyar polgármesterjelöltjének ügye. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Vass Levente orvost, Cseke Attila volt egészségügyi miniszter tanácsosát jelölte. Mi az RMDSZ álláspontja?
– Eddig is láttam, hogy egyértelmű az igény a közös jelöltre, és meggyőződésem, hogy ezt meg is tudjuk valósítani. Persze vannak bizonyos procedúrák a városi szervezetnél, amelyeken végig kell menni, ezeket várhatóan az eljövendő két hétben lebonyolítjuk. Ezt követően egy megfelelő üzenetet kell megfogalmazni a marosvásárhelyi magyarság számára, hogy igenis van egy közös jelölt. És itt nem csak a városról beszélünk, hanem a megyei tanácselnöki tisztségről is, hiszen utóbbi személyéről is konszenzust akarunk kialakítani. Elmondhatom, hogy Vass Levente támogatása is elfogadható számunkra, míg a megyei testület esetében a jelenlegi elnök, Lokodi Edit Emőke személyével kapcsolatosan szeretnénk megegyezésre jutni a többi magyar képviseleti szervezettel.
– Hogyan látja, mekkora eséllyel indulhat egy magyar jelölt a polgármesteri tisztségért Marosvásárhelyen?
– Nem könnyű feladat, hiszen, mint láttuk 2008-ban is, a jelenlegi polgármester minden eszközt felhasznál egészen addig terjedően, hogy meggyőződésem szerint nem volt tisztességes az akkori választás. Nagyon oda kell figyelnünk, de remélem, hogy a marosvásárhelyiek 12 év alatt rájöttek, hogy ez a polgármester nem képes méltóan képviselni sem a románság, sem a magyarság érdekeit. Nagy Demeter István
Székely Hírmondó. Erdély.ma

Botrány fogadja a székelyföldi SIC-fizetőeszközt
Nem várt heves ellenállás fogadja a román politikum részéről a székelyföldi SIC-pénzhelyettesítővel kapcsolatos kezdeményezést. Noha a székelyföldi helyi fizetőeszközzel kapcsolatban összehívott szombati, tusnádfürdői egyeztető még csak a kezdeti lépéseket jelenti, a romániai politikusok szemében már maga az ötlet is kiverte a biztosítékot: a SIC-pénzutalványokat van, aki csak viccnek, más viszont egyenesen az ország szuverenitása elleni támadásnak tartja.
Bár a valóságban még sehol sincs, ennek ellenére máris alaposan felkavarta a kedélyeket a székelyföldi helyi pénzhelyettesítő fizetőeszköz, a SIC bevezetésének gondolata. A több nyugat-európai ország – többek közt a svájci wig vagy épp a nyugatmagyarországi kékfrank – példája alapján elképzelt székelyföldi fizetési és elszámolási barterrendszer keretében bevezetésre kerülő, s nevében is Székelyföldre utaló SIC pénzhelyettesítő már az életre hívás szándékával is kivívta egyes romániai politikusok ellenszenvét.
Románia szuverenitását féltik a SI C-től
A SIC-fizetőeszköz, és az ezt kezelő majdani székelyföldi pénzintézetnek tekintett Siculorum Bes-Bank kapcsán tartott szombati, tusnádfürdői megbeszélés körüli heves ellenvélemények – mint Éltes Zoltán Imrétől, a SIC-kezdeményezés ötletgazdájától megtudtuk – nagyon meglepte az érintetteket, s ez rányomta bélyegét a 17 helyi vállalkozóval tartott egyeztető megbeszélésre is. A helyi kezdeményezés elleni legvehemensebb kirohanást Lia Olguţa Vasilescu szociáldemokra szenátor intézte, aki szerint a székelyföldi helyi pénzhelyettesítő ötletét egyenesen a román állam szuverenitás elleni támadásként értékelte. „A román állam szuverenitása elleni közvetlen támadás, mert a nemzeti valuta az állam szuverenitásának egyik eleme, és amikor valamely földrajzi térségben megjelenik egy másik pénznem, ami nem a román lej, akkor napnál világosabb, hogy a román állam veszít szuverenitásából” – fejtette ki még pénteken, azaz még a hétvégi tusnádfürdői találkozó előtt a politikus asszony, külön bírálva az ügy kapcsán Emil Boc miniszterelnököt is, amiért „a lábtörlő szerepét vállalva” nem foglalt még eddig állást a SIC kérdésben. De viccnek nevezte a székelyföldi fizetőeszközzel és bankkal kapcsolatos kezdeményezés Kelemen Hunor, a RMDSZ elnöke is, míg Borbély László, a szövetség politikai alelnöke csak „egzotikus álomnak” titulálta. „Ez egy vicc, nem egy bank. Olyasmiről, amit nem lehet megvalósítani, és aminek semmi értelme nincs, nem mondhatok semmit” – jelentette ki sajtókérdésre válaszolva szombaton Kelemen. Éltes: „erre álmunkban sem gondoltunk”
A nem várt heves ellenállás azonban egyelőre nem tántorítja el a kezdeményezőket céljuktól, így mint Éltes Zoltán lapunknak elmondta a szombati munkamegbeszélést szeptember 24-én, Csíkszeredában a társaságuk alakuló ülése fogja követni. „Arra viszont, hogy egy csoport létrehoz egy kereskedelmi társaságot, mely egy pénzhelyettesítő utalványt fog forgalomba bocsátani, s erre ilyen hevesen reagáljanak, még álmunkban sem gondoltuk volna. Nem egy bankjegyről, egy bankjegycímletről van szó, hanem egy olyan pénzhelyettesítőről, mint amilyent a jelenlegi romániai használatban az ételjegyek is betöltenek” – magyarázta Éltes. „A helyi pénz kibocsátásának Európa-szerte vannak előzményei, és sehol nem fordult elő ilyen jellegű fogadtatás, mint nálunk. A gazdasági híreket tanulmányozva, úgy hiszem, a válság java még ezután következik. Ezt próbáljuk kivédeni, erre próbáljuk a lakosságot felkészíteni: ha már nincs pénz a körforgásban, akkor legalább a barterkereskedelem a pénzutalványok révén történhessen. A SIC-pénzhelyettesítő lényegében arra jó, hogy a helyi árukereskedelmet gyorsítva élénkítse a termelést, s a kölcsönös bizalom hatására gyakorlatilag az egész gazdasági életet pezsdítse. Ezt bárkinek fel kellene tudni fogni, aki közgazdasági végzettséggel rendelkezik, vagy csak betekintése is van a gazdasági folyamatokba” – fejtette ki a székelyföldi SIC-pénzhelyettesítőt megálmodó szakember.
Nem lesz egyszerű az engedélyeztetés
A Hargita Népe kérdésére, hogy a negatív fogadtatás befolyásolja-e a további terveiket, Éltes nem titkolta: máris befolyásolta. Bár a társaságuk bejegyeztetésének akadályoztatásától nem tart, azonban a pénzhelyettesítő kibocsátásához nélkülözhetetlen minisztériumi és jegybanki engedélyek megszerzése kapcsán már érzi, ellenállásba fognak ütközi. „Alaposan ismerem a magyar gazdaságot és a magyar jogszabályozást is. A kékfrank kapcsán például míg az engedélyeztetési folyamat a magyar jegybankon fél év alatt ment át, értesüléseim szerint a Román Nemzeti Bank a véleményezését legkevesebb egy-másfél év alatt adja ki, de az időt akár két évig is elhúzhatják” – teszi hozzá Éltes, így a kezdeményezés engedélyeztetése kapcsán példaként emlegetett soproni kékfrank nevű helyi fizetőeszközzel ellentétben egyáltalán nem számítanak könnyed, hat hónapos átfutási időre.
Domján Levente. Hargita Népe (Csíkszereda)

Szobrot állítottak Domokos Gézának (Zágon ünnepe)
Domokos Géza (1928–2007) író, szerkesztő, politikus szobrát avatták augusztus 27-én, szombaton a zágoni Mikes–Szentkereszty-udvarház immár szoborparknak nevezhető kertjében a Zágoni Napok nyitányaként. A folytatásban a száz évvel ezelőtt született, gyermekéveit Zágonban töltő Kiss Manyi (1911–1971) színésznőre emlékeztek.
Barabás Tünde, a Mikes Kelemen Művelődési Központ vezetőjének köszöntője után Kis József polgármester megnyitóbeszédében elmondta, még éltében megígérte Domokos Gézának, hogy szobrot állít emlékére, s lám, teljesítette azt.
Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter, az RMDSZ politikai alelnöke ünnepi beszédében elmondta, 1990-ben együtt indultak a politikai pályán, akkor a parlamentben magyarellenes hangulat uralkodott, ám Domokos Géza bölcsességével, tapasztalatával, türelmével arra intette őket, forróbb fejű fiatalokat, felelős embereknek szóba kell állniuk, tárgyalniuk kell a hatalommal, de nem kell megalkudniuk, és azt, amit lelkünkben hordozunk, lépésről lépésre érvényesítenünk kell. Mindig az első vonalban volt, nem állt félre soha, még akkor sem, amikor kevesen maradtak mellette, mondta a politikus, hozzátéve, Domokos Géza olyan erkölcsi értékeket adott át, amelyekről nem szabad lemondanunk.
Tamás Sándor, a megyei tanács és a háromszéki RMDSZ elnöke hangoztatta, Domokos Géza, a Kriterion Könyvkiadó alapító igazgatója, az RMDSZ alapítója, első elnöke írástudóként, politikusként mindvégig az értelmes lét lehetőségét kereste, azt, hogy miként lehet hatékonyan cselekedni a magyarságért, társadalomért, hogyan lehet a történelem csapdáiban a közösség számára előnyöket formálni. Olyan ember volt, aki építeni tudott, legfőbb hagyatéka, hogy építenünk kell, intézményeket, emlékhelyeket, múzeumokat, szellemi műhelyeket kell létrehoznunk. Az elnök idézte II. Rákóczi Ferencet: "a lecke ennyi, a magam személye elé helyezem a közügyet", s ezt érvényesnek mondotta Domokos Gézára is, aki, bár nem fogalmazta meg így, de ennek szellemében dolgozott egész életében.
A szobrot a polgármester és a tanácselnök közösen leplezte le, megáldotta Balázs Imre római katolikus plébános, nt. Incze Sándor ny. református esperes és Nicolae Hagiu ortodox lelkész. Balázs Imre a Kriterion Könyvkiadót alapító Domokos Gézát méltatta. Incze Sándor arra a Domokos Gézára emlékezett, aki 66 évvel ezelőtt fogadta őket a Székely Mikó Kollégiumban, akinek szeméből a szeretet sugárzott, továbbá hangsúlyozta, Domokos Géza hívő keresztény ember volt, a bentlakásban sokszor ő tartotta a kisebb diákoknak a bibliaórát.
Varga Gábor dombóvári szobrász alkotásának megkoszorúzása után Szebeni Zsuzsa, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa megnyitotta a Székely Nemzeti Múzeummal közösen létrehozott In memoriam Kiss Manyi kiállítást, melyet a kúriában berendezett Kiss Manyi-emlékszobában helyeztek el. Elmondta, Zágon és a család mindennél fontosabb volt Kiss Manyi számára: nyaranként vissza-visszatért a székelyföldi faluba, művészete is ebből a talajból gyökerezett. Bár a tárgyak, képek csak halvány lenyomatai lehetnek egy ember életének, egy művész pályája szempontjából mégis konkrét fogódzót jelentenek az emlékek megőrzéséhez. Segíthetnek abban, hogy mind a falu, mind az ide látogató emlékezetében a színésznő, a 20. századi magyar színjátszás egyik legnagyobb tehetsége méltó módon fennmaradjon. A megnyitón közreműködött Zorkóczy Zenóbia előadóművész.
Szekeres Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vállalni kell identitásunkat
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombaton elmondta, a Szövetség munkacsoportot alakított az októberi népszámlálásra, és hozzátette, reméli, a magyar lakosság „megőrizte az ismert arányát”, és „nem csökkent”.
Kelemen Hunor a marosvásárhelyi Félsziget Fesztiválon a sajtó előtt úgy nyilatkozott, fontosnak tartja, hogy a magyarság az októberi népszámláláskor vállalja identitását, és azt vallja be, mert ezek az eredmények „nagy mértékben meghatározzák és befolyásolják a politikai döntéseket és terveket”, a népszámlálás „talán a legfontosabb eseménye” az egész román társadalomnak.
Elmondta, az RMDSZ munkacsoportot alakított ennek az igen fontosnak tartott eseménynek az előkészítésére. Néhány hónapja honlapot indítottak, amelyre hasznos információkat töltenek fel, és ahol a magyar lakosságú megyékből már 1300-an jelentkeztek számlálóbiztosnak.
„Ebben az időszakban tartjuk a felkészítőket azok számára, akik a magyarlakta megyékben számlálóbiztosnak jelentkeztek, próbálunk meggyőzni mindenkit, hogy vallja be identitását. Remélem, hogy a népszámlálás után a magyar lakosság aránya megmarad az ismert szinten, és nem lesz csökkenés” – mondta Kelemen Hunor, hozzátéve, hogy Marosvásárhely, Kolozsvár és Szatmárnémeti számára, ahonnan nem jelentkezett elegendő számlálóbiztos, újabb kampányt szerveznek szeptember 15 után. (Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)

Távozik a környezetvédelmi ügynökség RMDSZ-es vezetője
Várhatóan ma benyújtja lemondását Nagy József, az Országos Környezetvédelmi Hatóság igazgatója azt követően, hogy a kiotói egyezmény betartását felügyelő bizottság felfüggesztette Romániának a szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési egységekkel való kereskedési jogát. Az RMDSZ-es szakember ezt szombaton jelentette be, hozzátéve, hogy nem tartja magát felelősnek a kialakult helyzetért.
Nagy József szombaton Sepsiszentgyörgyön közölte, lemond hivataláról, ha sor kerül Románia felfüggesztésére
A kiotói egyezmény betartását felügyelő bizottság felfüggesztette Románia jogát, hogy értékesítse fel nem használt szén-dioxid-kvótáját. Az erre vontakozó döntést augusztus 25. és 27. között, Bonnban megtartott ülésén hozta meg a testület, és tegnap hozta nyilvánosságra. Románia felfüggesztését a bizottság a július 6–8. között, szintén Bonnban tartott ülésén javasolták. A szankciót amiatt szabták ki, mivel Románia elmulasztotta idejében elkészíteni az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó jelentést, amire a kiotói egyezmény kötelezi.
Borbély László környezetvédelmi miniszter elmondta, Romániának 2007-től kezdődően kell jelentést tennie a kiotói egyezmény alkalmazását ellenőrző bizottságnak, ám amikor miniszteri mandátumát átvette, megállapította, hogy ez irányban semmi nem történt, ezért hat tanulmányt rendeltek, melyek azonban csak az év vége felé készülnek el. „2007 óta kötelező jelentést tennünk e bizottságnál a gázkibocsátások felméréséről. Sajnos, elődeim semmit sem tettek, hogy ezt a felmérést tökéletesítsék. Több éve el kellett volna végeznünk ezeket a tanulmányokat, 2010-ben kettőt elindítottunk, és idén további négyet. Ezek összetett tanulmányok, valamennyi folyamatban van, és az év vége felé készülnek el. Május–júniusban indult a vizsgálat emiatt. Remélem, hogy a felfüggesztés nem tart az év végénél tovább” – nyilatkozta Borbély. A miniszter megjegyezte, hogy Bulgária, Görögország és Horvátország is kapott már hasonló felfüggesztést.
Nem bíznak Romániában
Egy magát megnevezni nem kívánó környezetvédelmi szakember véleménye szerint Románia felfüggesztésének oka az, hogy „nem bíznak abban, a román hatóságok képesek megbirkózni a melegházhatást okozó gázok kibocsátásának megbecsülésével országos szinten. Pontosabban, Bukarest nem volt képes helyesen jelenteni a melegházhatást okozó gázkibocsátások országos adatait, nem tudta elkészíteni ennek ún. leltárát” – magyarázta a szakértő.
A melegházhatást okozó gázok 2011-es országos felmérését az Országos Környezetvédelmi Hatóságnak (ANPM) kellett volna elvégeznie. A júliusi előzetes felfüggesztési határozattal egy időben kormányhatározat készült Romániában az ANPM tisztviselői létszámának növeléséről, akik ennek a leltárnak az elkészítésével foglalkoznának, ám eddig még nem minden állást töltöttek be, állítják az intézmény képviselői. Emil Boc kormányfő a múlt héten kijelentette, az ANPM első emberének „fejét akarja”, ha sor kerül Románia felfüggesztésére, valamint egy arra vonatkozó akciótervet, hogyan lehet elkészíteni minél hamarabb a jelentést, ami a szankció visszavonását vonná maga után. Nagy József szombaton Sepsiszentgyörgyön közölte, lemond hivataláról, ha sor kerül Románia felfüggesztésére, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem felelős a kialakult helyzetért. Nagy arra is felhívta a figyelmet, hogy Románia a szankció életbelépése előtt sem élt a fel nem használt szén-dioxid-kvóta értékesítésének a jogával.
Csökkenőben az árfolyam
A kiotói egyezmény valamennyi aláíró állam számára megállapít egy kvótát, megszabva, hogy az illető ország milyen mennyiségű gázkibocsátásra jogosult. Azon országok, melyek a megengedettnél kevesebb üvegházhatású gázt engednek a légkörbe, kvótájuk fel nem használt részét eladhatják olyan államoknak, melyek nem tudják betartani a kiotói egyezményben vállalt kötelezettségeiket. Amennyiben Románia elkészítette volna a jelentést, most 300 millió szén-dioxidkibocsátáscsökkentési egységet tudna értékesíteni. Borbély László elmondása szerint ennek jelenlegi értéke 1,8 milliárd lej, ugyanakkor Florentina Manea, a környezetvédelmi minisztérium klímaváltozással foglalkozó igazgatóságának vezetője csak 1,5 milliárd lejre becsüli az elmaradó bevétel értékét. Florentina Manea idén áprilisban arról beszélt, hogy Románia olyan országokkal tárgyal e jogosítványok eladásáról, amelyek nem teljesítették a kiotói egyezményben vállalt kötelezettségeiket, mint például Japán, Spanyolország, Portugália vagy Kanada. „Jó lenne, ha 2012-ig eladnánk ezeket a jogosítványokat, mert nem tudni, hogy át lehet-e vinni őket a következő évre. Reméljük, lesz konkrét üzlet az elkövetkező időszakban” – mondta akkor Manea.
A felfüggesztéstől függetlenül Románia már eddig is nagy összegű bevételtől esett el, ugyanis két év leforgása alatt a szén-dioxidkibocsátáscsökkentési egységek eladási ára két év leforgása alatt a felére esett. Krónika (Kolozsvár)

Átállása esetén 2016-ig szavatolná az RMDSZ kormányon maradását Crin Antonescu – Kelemen nem tárgyal
Újabb ajánlattal próbálja árulásra rábírni az RMDSZ-t a román szociáldemokrata, valamint a liberális párt alkotta Szociálliberális Unió (USL). Crin Antonescu liberális pártvezető, az USL társelnöke a hétvégén úgy nyilatkozott: az ellenzék 2016-ig „szavatolja” a magyar alakulat kormányzásban való részvételét, ha az RMDSZ hozzájárul Emil Boc jobbközép kormánykoalíciójának bukásához.
Az elmúlt időszakban magyarellenes hangot megütő Antonescu azonban ultimátumot szabott a hatalmon lévő szövetségnek: már az őszi törvényhozási ciklus elején, szeptemberben meg kell vonnia támogatását a koalíciótól, ellenkező esetben az ellenzék nem számít a szolgálataira a jövőben. „Ha most velünk tartanak, garantálni fogjuk, hogy kormányon maradnak 2016-ig. Viszont az RMDSZ-nek meg kell értenie, hogy ha most nemet mond, az USL hatalomra kerülése esetén együtt vonulnak ellenzékbe Bocékkal. Néhányan börtönbe is vonulnak majd, de csak azok, akik törvénytelenséget követtek el” – hangzott Antonescu fenyegetéssel felérő ultimátuma. Antonescu egyébként arra számít, hogy a jövő évi választásokon az ellenzék a jelenlegi papírforma szerint fölényes győzelmet arat a kormányoldal fölött. A liberális elnök ultimátumára Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a Boc-kormány kulturális minisztere úgy reagált: pillanatnyilag nem merül fel a szövetség kilépésének kérdése, mivel a jobbközép koalíció szerinte „normális paraméterek között működik”. Érdemben azonban nem kívánt reagálni Antonescu ultimátumára.
Harmincmillió eurós spórlás
Kelemen Hunor ugyanakkor elmondta, az őszi parlamenti ülésszakban az RMDSZ prioritásai közé tartozik a választási törvény módosítása, a kisebbségi jogszabály elfogadtatásának továbbvitele, valamint a gazdaság élénkítésére és a szociális ellátásra vonatkozó intézkedések meghozatala. A választási rendszer esetleges változásáról elmondta, az RMDSZ akár támogatni is tudja azt az elképzelést, hogy az önkormányzati és parlamenti választásokat egy időben tartsák, és emellett három érvet sorolt fel. Szerinte egyrészt gazdasági, pénzügyi megfontolásból is jó ötlet a két választást egy időben tartani, hiszen akár 35 millió eurót is megspórolhat így az állam. Másrészt nagyobb lenne a választás mozgósító ereje, nagyobb lenne a részvétel.
„Harmadrészt a koalíciók szempontjából is előnyös lenne, hiszen eddig a helyi koalíciók másként alakultak szinte településenként, ezek pedig nem minden esetben egyeztek meg az országos koalícióval. A közös álláspont mind helyi, mind pedig országos szinten sokkal könnyebben kialakítható lenne” – ismertette érveit Kelemen, hozzátéve, a választási törvény módosításakor az RMDSZ egyetlen szempontot tart szem előtt: az arányosság elvét. „Az RMDSZ csak egy arányos képviseletet megőrző rendszert tud elfogadni, amelyben egyetlen szavazat sem vesztődik el, és amelyik tükrözi a választói akaratot” – hangsúlyozta a szövetségi elnök. Hozzá hasonlóan Emil Boc is úgy nyilatkozott, hogy a két választás összevonása révén a kormány 30 millió eurót – a 2008-as helyhatósági megmérettetés költségvetését – takarítana meg. A kormányfő szerint az összevonásról törvénytervezet formájában döntenének, valamennyi parlamenti párttal történő egyeztetés után.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Egy elírás, ami a lényegen mit sem változtat
Mutyiszínház című szombati jegyzetemben a sietség és figyelmetlenség hibát szült: a 2011/2012-es nagyváradi színházi évad utolsó előadásairól írtam volt, hogy tessék-lássék formában letudták azokat a Szigligeti Társulatnál, holott természetesen az előző, tehát a 2010/2011-es évadra gondoltam, aminek ugyebár júniusban lett vége. Akik akarták, nyilván jól értették, több olvasónk – színházszerető emberek, sőt bennfentesek is – egyetértőleg reagált az írásra, az abban megfogalmazott bírálatra és a belőle sugárzó aggodalomra. A legfrappánsabban éppen egyik nem váradi olvasónk fogalmazott: „Mutyiországban mutyiszínház illik.” Eme mutyizás újabb adaléka: miközben a Nagyváradi Magyar Színház hivatalosan semmit nem közöl a külvilággal az új, 2011/2012-es évadról, az RMDSZ sajtója a hátsó kapun kap információkat – például a már össze is állított műsortervről meg az illetékes döntnökök kilétéről. Egy, a minap az internetre felkerült interjúban elbújtatva hozták a tulipános média fogyasztóinak tudomására, hogy valakik valamikor új művészeti igazgatót neveztek ki a magyar társulathoz. A „Szabó K. István: A megélt csoda erejében hiszek” című interjú ugyanis ezzel a riporteri kérdéssel kezdődik a dolog közepébe vágva, nyilván nevezett Szabó K. Istvánnak szegezve: „Ön feladta egy jól működő román színház főrendezői állását azért, hogy Nagyváradon művészeti igazgatóként dolgozzon. Mikor döntötte el, hogy a Szigligeti Társulathoz szerződik, és miért?” Nem emlékszünk egyetlen olyan nyilvános, hetedhét országra szóló pályázatra sem, amely üres művészeti igazgatói posztot hirdetett volna meg mostanság a Nagyváradi Magyar Színháznál. Ami nem jelenti azt, hogy esetleg mutyiban nem „könyveltek le” egy ilyen pályázatot, illetve más, a színháznál kitalált állásokra vonatkozókat a megyénél, a városnál, az RMDSZ-nél – vagyis azokban a bugyrokban, ahol a váradi magyar színjátszást teszik-veszik ide-oda, nyilván a legjobb, legnyíltabb és legtisztességesebb szándékkal…
Dénes László. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Sic: vicc vagy pénz?
Nem csak az RMDSZ vezetői, hanem Tusnádfürdő MPP-s polgármestere is elhatárolódott a hét végén a „székely pénz” bevezetésének gondolatától, amelyet a román politikusok a magyar szeparatista törekvések újabb bizonyítékaként kommentáltak
Ebben szerepet játszhat, hogy a kezdeményezés annak a tusnádi Éltes Zoltán vállalkozónak a nevéhez fűződik, aki tavaly új magyar párt megalakítását hirdette meg Erdélyi Erő néven. Az alakulat egyebek mellett a Szent Korona tanaira épít, és azt hirdeti, hogy 2030-ra az „erdélyi civilizációt” svájci színvonalra emeli.
E színvonal elérésének egyik eszköze lenne Éltes Zoltán szerint a Sic nevű pénzhelyettesítő utalványok bevezetése, egyelőre csak Hargita megyében. A vállalkozó első lépésként Siculorum-Bes Bank néven többedmagával pénzintézetet hozna létre, az abba belépő vállalkozók és magánszemélyek egymás közti üzletkötésekben és elszámolásokban Sic-et használhatnák mint csereeszközt.
„Olyan közösségi pénzintézetet akarunk létrehozni, ahol a pénzünk és megtakarított anyagi, valamint szellemi javaink is biztonságban vannak, és gyarapodnak” – magyarázta korábban a szekelyhon.ro-nak Éltes Zoltán, akit tegnap lapunknak a kezdeményezést népszerűsítő honlapon feltüntetett telefonszámok egyikén sem sikerült elérni. Tájékoztatása szerint a Sic pénz lehetőséget adna a tagok közötti cserekereskedelemre, ugyanakkor Székelyföld egyfajta jelképévé is válhatna, mivel azon a térség hírességeinek portréi lennének láthatók. Az egysicest például Bethlen Gábor erdélyi fejedelem arcképe díszítené.
Szándékaik szerint a bankalapítók szeptember végén véglegesítenék az új pénzintézet működései szabályzatát, ám előtte szűk körű találkozót terveztek szombatra egy tusnádfürdői csárdában. A hét végi találkozó azonban vélhetően nem jött létre, mert a vendéglő tulajdonosa, Albert Tibor polgármester lefújta a rendezvényt. Az elöljáró a Mediafaxnak arra hivatkozott, hogy a sajtóból tudta meg, mi a találkozó célja.
„Éltes Zoltán két hete megkért arra, hogy a csárdámban összejövetelt tarthasson, ám a rendezvény témáját nem árulta el. Amikor megtudtam, miről van szó, megtiltottam, hogy belépjen a vendéglőmbe” – számolt be a történtekről Albert. A polgármester hangsúlyozta: nem ért egyet az új pénznem bevezetésével és az új bank létrehozásával, Éltes Zoltánt pedig „kétes személynek” tartja.
Az RMDSZ szövetségi elnöke, Kelemen Hunor viccnek, politikai alelnöke, Borbély László pedig „egzotikus vágyálomnak” nevezte Éltes Zoltán kezdeményezését. „Bankókról nem lehet szó, hiszen ezt a román törvények tiltják. Ha jól értettem, ilyesmire volt precedens Svácjban és Magyarországon. Ez azonban még csak székelyföldi vállalkozók vágyálma. Higgyék el, senki nem akarja megszűntetni a román lejt az ország területén” – magyarázta a román újságírók kérdésére szombaton Borbély László.
A politikai alelnök által emlegetett egyik precedens a Magyarországon már évek óta használatos soproni kékfrank: ez egy olyan utalvány, más néven pénzhelyettesítő, amely biztosítja a gazdasági kapcsolatban levő szövetkezeti tagok között a hivatalos fizetőeszköz (forint) nélküli elszámolásokat.
A Wikipédia szerint a svájci WIR helyi számlapénz-rendszer az egyik legrégebbi a világon, ami hetven éve működik: a WIR Bank és a hozzá kapcsolódó helyi fizetőeszköz, a WIR eredetileg 16 taggal indult az 1929-es világválság után. A rendszer a vásárlóerő megteremtését teszi lehetővé saját kibocsátású pénzhelyettesítővel, amit egy 60 ezer résztvevőből álló nemzeti üzleti kör biztosít. Új Magyar Szó (Bukarest)

„Lefejezte” az RMDSZ-es ügynökségvezetőt Emil Boc
„Úgy bántak el velem, mint Vlad Ţepes idején” – fogalmazott az ÚMSZ-nek Nagy József, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség elnöke annak kapcsán, hogy Emil Boc miniszterelnök lemondásra szólította fel az RMDSZ-es tisztségviselőt.
A kormányfő mulasztással vádolta Nagyot amiatt, hogy nem készültek el azok a jelentések, amelyeket Romániának a Kiotói Egyezmény értelmében az illetékes nemzetközi intézményeknek kell továbbítania, és amelyek lehetővé teszik, hogy Bukarest eladhassa szédioxid-kibocsátási kvótafölöslegét más országoknak.
Nagy József lapunknak elmondta, ma benyújtja a lemondását a miniszterelnöknek, bár nem tartja magát hibásnak a kialakult helyzetért. „Téves információk alapján, elhamarkodottan kiáltott ki hibásnak a kormányfő, aki mindenáron a lábamnál akarja látni a fejemet” – fejtette ki a Környezetvédelmi Ügynökség elnöke. Nagy szerint az elmarasztalás olyan adatok miatt született, amelyeket 2009-ben kapott meg az ügynökség, amikor nem ő volt a kormányintézmény vezetője, és 2010-ben kellett átküldeni.
Ráadásul Nagy József szerint szerkezeti problémák is vannak a folyamatban, ugyanis a begyűjtött adatokat az ügynökségnek úgy kellene továbbítania az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) illetékes testületéhez, hogy azt megelőzően szakcéggel kellene auditáltatni a jelentést, ami nem történik meg. A kormányfői elmarasztalás azt követően született meg, hogy a kiotói egyezmény betartásáért felelős nemzetközi testület egy hónappal ezelőtt figyelmeztető jelleggel megvonta Romániától a légszennyezési kvóta adásvételére vonatkozó engedélyt. A Boc-kabinet adatai szerint 3, az ellenzék szerint 18 millárd eurós bevételtől esik el az ország a kialakult helyzet miatt.
Szintén elődei felelősségét firtatta a kérdésben a román sajtó által megszólaltatott Borbély László környezetvédelmi miniszter, aki elmondta: elfogadja Nagy József lemondását, de a hibásokat azok között kell keresni, akik 2007-től 2010 elejéig vezették a szaktárcát.
„Nem szeretek ujjal mutogatni másokra, de elődeim a környezetvédelmi minisztériumnál nem tettek semmit a szabályok betartásáért, a kialakult helyzetért őket terheli a felelősség” – fogalmazott Borbély, aki jelezte: van már elképzelése arról, hogy ki vehetné át Nagy József helyét az ügynökségnél.
A tárcavezető elmondta: hat elemzést kellett volna elvégezni, ebből kettő azóta elkészült, mióta Nagy átvette a minisztérium vezetését, négyet pedig év végéig fejeznek be, így – a hiányzó hatástanulmányok benyújtása után – decemberben Románia újra kereskedhet a „kvótapiacon”. Az eddigi kereskedést viszonylagos siker jellemezte, Gyergyószentmiklós távfűtésének korszerűsítése például a dán kormánnyal kötött kvótaüzlet révén vált lehetségessé. Románia legfontosabb üzleti partnerei ezen a területen Japán, Spanyolország, Portugália és Kanada.
Borbélynak az elődei felelősségére vonatkozó kijelentésével kapcsolatosan Korodi Attila parlamenti képviselő – aki az említett periódusban leghosszabb ideig, 2007-ben és 2008-ban összesen 22 hónapig vezette a környezetvédemi tárcát – lapunknak leszögezte: Borbély Lászlónak alig két hónapja hiányzik ahhoz, hogy mandátuma hosszúságában beérje őt. „Ennél többet nem kommentálom a dolgot” – tette hozzá Korodi.
S. M. L. Új Magyar Szó (Bukarest)

Ingyenesen hívható telefonvonalat működtet az RMDSZ a népszámlálás lebonyolításáig
Az RMDSZ Főtitkársága a mai naptól kezdve zöld vonalat üzemelt be, amely október végéig tartó népszámlálási folyamat lezárulásáig működik – jelentette be Kolozsváron Kovács Péter, a szövetség főtitkára. "A 0800-802009 számú telefonvonal által az a célunk, hogy a népszámlálást helyi szinten lebonyolító önkormányzatok mellett, a kérdezőbiztosok és a válaszadók számára is naprakész információkat nyújtsunk. Kovács Péter tájékoztatásából kiderült, hogy az RMDSZ megyei szervezetei megnevezték azokat a felelősöket, akik a saját területükön segítik a népszámlálási munkát. Sokszor a személyes beszélgetések, a közvetlen kapcsolat által könnyebben be lehet azonosítani, és meg lehet oldani egy-egy problémát – hangsúlyozta a politikus, majd elmondta, hogy az rmdsz.ro oldalon megtalálható a megyei felelősök névsora, telefon és e-mail címe, valamint irodai elérhetősége. Romániában a népszámlálásra 2011. október 20-31. időszakban kerül sor. (hírszerk.) Transindex.ro

Rendeznék az RMDSZ–Fidesz viszonyt
Nincs olyan vitás kérdés, amely miatt rendezhetetlen lenne a Fidesz és az RMDSZ viszonya – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök Marosvásárhelyen.
Mint mondta, nem tud elképzelni kétféle magyar állampolgárságot, és szerinte az állampolgársággal együtt a szavazati jogot is meg kell kapniuk a határon túli magyaroknak. Leszögezte: az RMDSZ-nek nincs preferenciája azzal kapcsolatosan, hogy a határon túli magyarok miként éljenek a szavazati jogukkal, a szavazás módjáról ugyanis a magyar kormánynak kell döntenie. Arra a kérdésére, miszerint nem tart-e attól, amit Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke felvetett, vagyis hogy a romániai magyaroknak a magyarországi választáson való szavazása csökkentheti a magyarok érdeklődését a romániai választások iránt, Kelemen elmondta: ezt meg kell előzni. Arra kell törekedni, hogy jó mozgósítás legyen a romániai választásokon – magyarázta. Abban látja a legfőbb kérdést, hogy a magyar állampolgárság megadása a határon túli magyarok helyben maradását segíti-e elő. Szerinte ahhoz, hogy a romániai magyarok továbbra is a szülőföldjükön maradjanak, szükséges, hogy a magyar kormány is így lássa jónak. "A magyar kormány képviselőivel folytatott eddigi beszélgetéseim alapján úgy látom, ők is azt akarják, hogy a szülőföldjükön boldoguljanak a romániai magyarok" – mondta. Felidézte: júliusban Tusnádfürdőn Orbán Viktorral abban maradtak, hogy az RMDSZ és a Fidesz kapcsolatait rendezni kell. Azt is elmondta: ősszel hivatalos Fidesz–RMDSZ találkozót szerveznek Budapesten. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Partiumi Magyar Napok: tagad az RMDSZ
Nem beszélt senki csúnyán a Partiumi Magyar Napok (PMN) szervezői közül Veres-Kupán Enikővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szatmári szervezetének elnökével, és ki sem tiltották a rendezvényről – állítja Szőcs Péter RMDSZ-es szatmárnémeti tanácsos, a PMN-t szervező Identitás Alapítvány elnöke.
Mint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, Veres-Kupán Enikő szerint kértek egy sátorhelyet, ahol a kedvezményes honosítással kapcsolatosan tudtak volna tájékoztatást nyújtani, a szervezők viszont csakis úgy hagyták volna ezt jóvá, ha az RMDSZ sátrában tevékenykednek, és az EMNT jelvényeit nem használják, ezért meggondolták magukat. Az EMNT önkéntesei a rendezvényen szórólapokat osztogattak, melyet Veres-Kupán Enikő nem volt hajlandó a szervezők kérésére leállíttatni, emiatt szólalkoztak össze, melynek során az EMNT-elnök szerint csúnyán beszéltek vele, káromkodtak, és Szőcs fel is szólította, hogy hagyja el a rendezvény helyszínét. Szőcs Péter viszont állítja, a beszélgetés nyugodt hangnemben folyt, és senki sem tiltotta ki Veres-Kupánt a Partiumi Magyar Napokról. A szórólapozás kapcsán elmondta: azért tiltották meg, mert nem akarták, hogy bárki, aki nem szervező, politikai kampányt folytasson.
„Ha valóban csak a kedvezményes honosítással kapcsolatban akartak volna tájékoztatni, elfogadták volna az ajánlatunkat, de szerintem nem ez volt a céljuk” – jelentette ki Szőcs Péter. Az esettel kapcsolatban Pataki Csaba alprefektus elmondta: ő senkivel nem trágárkodott, beszélt ugyan Veres-Kupán Enikővel, azonban tíz perc elteltével továbbment, így nem is volt a helyszínen a szóváltásnál. Hozzátette: mindig nagyon vigyáztak arra, hogy senki ne használhassa politikai kampányra a rendezvényt, ezért nem engedték meg az EMNT jelvényeinek használatát sem. „Tartalmilag nem volt kifogásunk a szórólap ellen, a baj csak az volt, hogy volt rajta logó is. Itt román és magyar közpénzekről van szó, emiatt nem akartuk, hogy a politika szerepet kaphasson a rendezvényen” – tette hozzá Pataki Csaba. Krónika (Kolozsvár)

Nagy megy, Abos jön
Kinevezte a lemondatott RMDSZ-es tisztségviselő utódját a kormányfő
Abos Gábort, a Környezetvédelmi Őrség eddigi főfelügyelő-helyettesét nevezte ki tegnap Borbély László környezetvédelmi miniszter javaslatára Emil Boc miniszterelnök az Országos Környezetvédelmi Ügynökség élére.
Abos Nagy Józsefet váltja a tisztségben, aki szintén tegnap nyújtotta be lemondását, azután, hogy a tisztségviselő a hétvégén jelezte már lemondási szándékát.
Mint arról az ÚMSZ tegnapi számában hírt adtunk: Nagynak amiatt kellett távoznia, hogy nem készültek el azok a jelentések, amelyeket Romániának a Kiotói Egyezmény értelmében az illetékes nemzetközi intézményeknek kell továbbítania, és amelyek lehetővé teszik, hogy Bukarest eladhassa széndioxid-kibocsátási kvótafölöslegét más országoknak.
Borbély László tegnap a minisztérium székhelyén tartott sajtótájékoztatóján jelentette be Abos jelölését. Borbély leszögezte: a jelentések elkészítésével kapcsolatos mulasztások 2007-re nyúlnak vissza, és amikor ő átvette a tárca vezetését, azzal szembesült, hogy a jelentések leadásához szükséges, mintegy félmillió euró összértékű, összesen hat szakmai tanulmányból egy sem készült még el.
Ugyanakkor a miniszter szerint 2009-ben az is akadályozta a munkát, hogy a pénzügyi és a környezetvédelmi tárca akkori vezetői nem tudtak megegyezni a szükséges törvénymódosításokról, amit Borbély mandátumának első öt hónapja után már sikerült is tisztázni.
„A miniszteri mandátumom ideje alatti első költségvetési kiegészítés után elkészült két tanulmány, és idén augusztusban jelentettük is ezt az előrelépést. Ennek ellenére nem sikerült elkerülni a kvótatranzakciók ideiglenes leállítását” – magyarázta Borbély, aki szerint „nem világvége” ez az állapot, nem veszett el semmi, hiszen a szeptemberben leadandó jelentés után decembertől remélhetőleg feloldják a tilalmat a nemzetközi intézmények.
„Addig is lehet tárgyalni a kvóták adásvételéről, csupán magukat a tranzakciókat kell néhány hónappal elhalasztani” – tette hozzá a miniszter. Borbély szerint egyébként a széndioxid-kibocsátási nemzetközi kvótapiac jelenleg nem túlságosan dinamikus, egyetlen országnak sem sikerült nagy mennyiségben áruba bocsátania ezeket a kvótákat, amelyekből Romániának 300 millió egység áll rendelkezésére. „Jelenleg egységenként 4-5 eurós piaci árról lehet beszélni, ami a két-három évvel ezelőtti érték alig egyharmadának felel meg” – tájékoztatott a miniszter.
Mint arról lapunk beszámolt, Borbélynak az elődei felelősségére vonatkozó kijelentésével kapcsolatosan Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter leszögezte: Borbély Lászlónak alig két hónapja hiányzik ahhoz, hogy mandátuma hosszúságában beérje őt. „Ennél többet nem kommentálom a dolgot” – tette hozzá Korodi.
Borbély tegnap kérdésünkre kifejtette: nem akar ujjal mutogatni senkire, de mindenkinek vállalnia kell a felelősséget azért, amit akkor tett, amikor miniszter volt. „Tudtommal az előkészítési munka el volt végezve, és a 2009-es időszak volt az, amikor leálltak a dolgok” – tette hozzá.
Abos Gábor, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség frissen kinevezett elnöke az Agerpres hírügynökségnek tegnap kifejtette: mandátumában „prioritást élvez azoknak az okoknak az azonosítása, amelyek miatt a Bukarestet elmarasztaló döntés megszületett, illetve azok elhárítása”.
S. M. L. Új Magyar Szó (Bukarest)

Magyartankönyv-láz: szamárfültől vadonatújig
„Jó értelemben” folyik tűzoltás a tankönyvfronton Kovács Péter RMDSZ-főtitkár szerint: megfeszített munkával készítik elő a következő tanévre a magyar nyelvű földrajz- és történelem-tankönyveket. Ötezer kötetet a Communitas Alapítvány segítségével ingyen kaphatnak a hazai diákok, akinek pedig nem jut támogatott kiadvány, vásárolnia kell magának.
„Tűzoltás folyik” – foglalta össze Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a tanévkezdés előtti tankönyvellátás ügymenetét. A politikus szerint azonban a sietségnek alapos oka van, hiszen a cél az, hogy a lehető leghamarabb ellássák magyar nyelvű taneszközökkel a magyar diákokat. Mint Kovács hozzátette: az idei tanévben még a régi, oktatási reform előtti tanterv van érvényben, ezért szeptembertől maradnak a régi tankönyvek, történelemből és földrajzból pedig az eddig használt könyvek magyar nyelvű fordítását kapják kézhez a diákok.
„A Communitas Alapítvány 5000 kötetet bocsát a rászorulók rendelkezésére, a kiadványok elosztásáról a megyei tanfelügyelőségek, illetve az iskolák gondoskodnak” – tájékoztatott Kovács Péter. Az RMDSZ főtitkára reményét fejezte ki, hogy a 2012/2013-as tanévben már kifejezetten a kisebbségi oktatásban résztvevők számára készült tankönyvek kerülnek forgalomba.
Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezetője lapunk megkeresésére megerősítette, hogy a földrajz és történelemtankönyvek elkészültek. „A megyei tanfelügyelőségek által kijelölt pedagógusbizottság döntött arról, hogy melyik forgalomban lévő tankönyvet fordítsuk le, . A nyolcadikosok számára ingyenes a kiadvány, mert ők még a kötelező oktatásban vesznek részt. Azok a líceumi végzősök pedig, akikhez nem jut a Communitas által támogatott példányokból, megvásárolhatják a köteteket” – mondta Dáné. A magyar tankönyvek árát még nem rögzítették, de várhatóan 25 lejbe kerül majd egy „kisebbségre szabott” kötet.
Dáné az új „reformtankönyvek” kiadásával kapcsolatban nem osztotta Kovács Péter optimizmusát. „Már most is késő van ahhoz, hogy a 2012-2013-as tanévre meghirdessék és lefolytassák a tankönyvek előállításához szükséges eljárást” – figyelmeztetett a tankönyvkiadó vezetője.
Hozzátette: nemcsak a kiadványok megírása jelent gondot, hanem a szerzői jogok rendezése. „Utoljára ilyen jellegű eljárást 2006-ban folytattak, azóta uniós taggá váltunk, és a tankönyvkiadás feltételei jelentősen megváltoztak. Nagyon sok időt vesz igénybe például, hogy az illusztrációk, az idézetek közlésének a szerzői jogát rendezzük” – emlékeztetett Dáné Károly.
A magyar történelem- és földrajzkönyvek a létező román nyelvűek fordításai
Magyarul drágább
Nem csak az okoz gondot a következő tanévben, hogy mi kerül a magyar diákok padjára, hanem az is, hogy mennyibe kerülnek a kisebbségi kiadványok. A magyar anyanyelvű tanulóknak szánt oktatási eszközök ugyanis jóval drágábbak, mint a román kiadványok, így csak nagyon kevés új tankönyv kerülhet iskolakezdéskor a padokra.
„Idén 259 ezer lejt költhetett a Hargita megyei tanfelügyelőség tankönyvek pótlására. Ez a pénz eleve kevesebb a szükségesnél, a kisebbségi oktatás pluszköltségeit semmiképpen sem fedezi” – magyarázta a beszerzés nehézségeit lapunknak Waczel Ferenc. A Hargita megyei tanfelügyelő úgy tudja, a különbség a tankönyvárak között kötetenként akár 5-7 lej is lehet. Míg egy román nyelvű ábécéskönyv darabja 1-2 lej, a magyar kisdiákok hasonló könyve 6-9 lejbe kerül.
„Sajnos az idén alig jut pénz új könyvekre” – vont mérleget Waczel Ferenc. A tanfelügyelő emlékeztetett, hogy a különbség elsősorban az előállítási költséggel magyarázható. „Nem mindegy, hogy mekkora példányszámban nyomnak egy könyvet. Ha nagyobb tétel kerül forgalomba, és nem változik a tartalom, akkor kevesebbe kerül az utánnyomás” – magyarázta. Waczel az idei nehézségek ellenére is abban bízik: mindenkinek lesz, amit az iskolatáskába tennie.
Teljesen új tankönyvekből az első osztályba induló kisdiákok tanulhatnak, a második és negyedik osztályosok tankönyvei sincsenek régóta forgalomban. Problémát jelent viszont az általános iskola felső tagozatának az ellátása. Ötödiktől nyolcadikig nagyon kevés új kötet lesz elérhető, tizenegyedik és tizenkettedik osztályban pedig a diákoknak kell megvásárolniuk a kiadványokat.
Arról, hogy Hargita megyében hogyan osztják el a magyar nyelvű földrajz- és történelemkönyveket, a tanfelügyelő nem tudott érdemi információval szolgálni. „A minisztérium kérésére múlt hét végén küldtük el a tankönyvszükségletre vonatkozó kimutatást. De arról semmit sem tudunk, hogy mikor érkeznek, ha érkeznek a kötetek” – tette hozzá Waczel Ferenc.
Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség vezetője az ÚMSZ-nek azt nyilatkozta: még nincs a kellő információk birtokában a tankönyvelosztásról. „Nemhivatalos forrásból úgy tudom, hogy a hétvégén Marosvásárhelyen találkoznak a főtanfelügyelők, földrajz- illetve történelemszakos pedagógusok, hogy a tankönyveket érintő kérdéseket tisztázzák” – osztotta meg velünk információit Burus.
Drágább a magyar tankönyv, háromszor kerülnek többe a kisebbségi kiadványok
Kitört a tankönyvfrász
„Felháborítónak tartom, hogy érettségi előtt kell tankönyvet vásárolnunk” – minősítette az érvényes eljárást a marosvásárhelyi Sipos Péter, akinek lánya jövőre érettségizik. Ez azt jelenti, hogy nincs mindenkinek egyforma esélye felkészülni az érettségire, a gazdagoknak könnyebb helyen áll az oklevél.
Van, aki a magyar nyelvű könyvek fordításával elégedetlen. „Örömmel hallom, hogy lesznek magyar nyelvű földrajz- és történelemkönyvek, de a tapasztalataim azok, hogy a forgalomban lévő román kiadványok minősége is súlyosan kifogásolható. Attól tartok, nem jó üzlet lefordítani ezeket” – vélekedett Kulcsár István pedagógus.
„Mindegy, hogy ezeket eredetileg magyarul írták, vagy csak fordítások, a lényeg az, hogy a gyerek most már az anyanyelvén tanulhat. Ez nagyon nagy előrelépés” – vélekedett Sántha Gyula, akinek általános iskolás fia Marosvásárhelyen kezdi a nyolcadik osztályt. Kádár Erzsébet szerint mindenki a tankönyvekről beszél, de legalább olyan lényeges kérdés, hogy lesz-e elég munkafüzet, kiegészítő tananyag, alternatív tankönyv.
„Bár az általános iskolákban a tankönyvek ingyen vannak, a munkafüzetek jelentős részét a szülők vásárolják meg, és ez is nagyon nagy teher” – emlékeztetett a kétgyerekes szülő, aki elmondta: tavaly harmadikos és negyedikes fiai számára százötven lejt fizetett ki különböző munkafüzetek, gyakorlókönyvek beszerzésére. Új Magyar Szó (Bukarest)

Választások csak 2012 őszén?
Az RMDSZ csakis a régi, arányos képviseletet biztosító választási rendszert, vagy egy olyan vegyes választási rendszert tud támogatni, amely az egyéni jelöltek megmérettetése mellett azt is garantálná, hogy a leadott szavazok a lehető legnagyobb arányban mandátummá konvertálódnak – fogalmazta meg a szövetség álláspontját tegnap Márton Árpád a koalíciós alakulatok által felállított, a választási reform lehetőségeit megvitató bizottsági ülés után.
Az RMDSZ csakis a régi, arányos képviseletet biztosító választási rendszert, vagy egy olyan vegyes választási rendszert tud támogatni, amely az egyéni jelöltek megmérettetése mellett azt is garantálná, hogy a leadott szavazok a lehető legnagyobb arányban mandátummá konvertálódnak – fogalmazta meg a szövetség álláspontját tegnap Márton Árpád a koalíciós alakulatok által felállított, a választási reform lehetőségeit megvitató bizottsági ülés után. Az RMDSZ-es politikus elmondta, a kormányt támogató pártok kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy a jelenlegi választási rendszert módosítani kell.
„A jelenlegi rendszerrel az a legnagyobb gond, hogy az országos visszaosztáskor a harmadik, sőt negyedik helyről is parlamenti mandátumot lehet szerezni. Mivel nem érvényesül a választók akarata, megoldást kell keresnünk a problémára” – fogalmazta meg a találkozó következtetéseit az Agerpres hírügynökség számára az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese.
A bizottság ugyanakkor megtárgyalta a jövő évben esedékes helyhatósági és parlamenti választások összevonásának lehetőségét. A koalíciós alakulatok egyetértettek abban, hogy a nyár elejére tervezett helyhatósági választásokat kell „kitolni” a november végén, december elején esedékes parlamenti választásokig.
Roberta Anastase, a képviselőház demokrata-liberális elnöke szerint ez az egyetlen alkotmányos megoldás a 30 millió eurós megtakarítást jelentő összevonásra. Hozzátette: a koalícióban fel sem merült az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség (USL) azon javaslata, hogy előrehozott parlamenti szavazással nyáron duplázzák meg a helyhatósági voksolást, ugyanis ez utóbbi változathoz fel kell oszlatni a parlamentet.
Bár eredetileg az ellenzékiek is egyetértettek a két voksolás összevonásával, és attól sem zárkóztak el, hogy erre 2012 késő őszén, a parlamenti szavazás tervezett idején kerüljön sor, tegnap Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, az USL társelnöke leszögezte: nem ellenzik a helyhatósági szavazás elhalasztását.
„Nincs semmilyen oka a helyhatósági választások elhalasztásának. Egy ilyen döntés bizonytalanságok és felfordulást okozna” – vélekedett Antonescu, hangsúlyozva, hogy az alkotmány egyértelműen megnevezi azokat az okokat, amelyek alapján meg lehet hosszabbítani a helyi közméltóságok mandátumát. „Most sem, és remélem, hogy jövőre sem áll fenn a felsorolt helyzetek valamelyike, súlyos természeti csapás vagy háború” – mondta el a liberális elnök.
Antonescu populistának nevezte a koalíciós pártok azon érvét, hogy az összevont választásokkal pénzt lehetne megtakarítani, ugyanis a helyhatósági és a parlamenti választási kampányok különbözőek. Arra a kérdésre, hogy az USL mikor szeretné megméretni magát előrehozott választásokon, az USL társelnöke elmondta: minél hamarabb, annál jobb.
„Idén ősszel, jövő tavasszal, jövő nyáron. Minél hamarabb tartunk előrehozott választásokat, annál hamarabb kerül az ország élére olyan kormány, amelynek parlamenti támogatottságát nem csalással és zsarolással biztosították” – fogalmazott Crin Antonescu.
M. Á. Zs. Új Magyar Szó (Bukarest)

/vezércikk/
A búza és a konkoly
Gyávasággal vádolta a tegnap Verespatakra rajtaütésszerűen érkező Traian Băsescu államfő azokat a politikusokat, akik szerinte „nem merték” – hozzá hasonlóan – nyíltan támogatni a ciános technológiával történő bányaberuházást.
Traian Băsescu szerint ugyanis bátorság kell ahhoz, hogy valaki lelkesedjen azért, hogy az Erdélyi Szigethegység szívében a környezetet veszélyeztető hatalmas méregkatlan jöjjön létre. Ráadásul úgy, hogy ezzel eltörölnek a föld színéről egy több évszázados települést, nyomtalanul eltüntetnek értékes építészeti örökséget, templomokat, római kori tárnákat.
Nos, az államfőnek (megint) igaza van. Valóban bátorság kell ilyesmihez, főleg a 2000-es tiszai szennyezés tragikus következményeinek ismeretében. Vagy nevezzük inkább vakmerőségnek? Erőszakoskodásnak? A remélt anyagi haszon – amely egyébként is kétséges – elég érv lehet vajon ilyen mértékű környezeti és kulturális romboláshoz?
Traian Băsescu szerint igen. Az ő politikai alapelve szerint ugyanis a cél szentesíti az eszközt. Ezt tudtuk, tudomásul vettük mandátuma(i) hosszú és végeérhetetlennek tűnő évei alatt. De innen odáig, hogy az államfő gyávának, bűnösnek nevezzen valakiket – konkétan: környezetvédelmi és kulturális minisztert, történetesen RMDSZ-eseket – azért, mert nem rajonganak feltétel nélkül a verespataki ciános kitermelés ötletéért, igencsak hosszú út vezet.
A ciánról egyébként tudtuk, hogy mérgező, de azt hittük, hogy csak akkor, ha az élő szervezettel közvetlenül érintkezik. Nos, a verespataki cián, minden jel szerint akkor is mérgez, ha csak beszélnek róla: a Roşia Montana Gold Corporation vállalat által az erdélyi településen alkalmazni kívánt vegyianyag máris megmérgezte az RMDSZ-en belüli légkört. A Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és a hosszú évekig Eckstein-Kovács Péter által vezetett Szabadelvű Kör jelenlegi elnöke közti nyíltlevél-váltás szinte előzménytelen módon tárja a világ elé a szövetség belső ügyeit, hogy ne mondjuk: szennyesét.
Szomorúan kell konstatálnunk, hogy az aranyláz láthatóan megfertőzte a magyar érdekvédelmi szervezetet is: Traian Băsescunak sikerült elhintenie a konkolyt az RMDSZ-ben. Hamupipőkének való munka lesz kiszemelni azt a búzából. Hozzá kellene látni...
Salamon Márton László. Új Magyar Szó (Bukarest)

Nem adják fel: sétáló tiltakozás a MOGYE-ért
„Ha kell, a román nemzeti ünnepen is itt leszünk a város főterén, és kettesével sétálva tiltakozunk a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar diákokat és tanárokat érő etnikai diszkrimináció ellen” – jelentette ki a Krónika megkeresésére tegnap Ádám Valérián. A Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Képzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára immár nyolcadik napja rója többedmagával Vásárhely főbb utcáit, figyelemfelkeltő feliratokat viselve fehér orvosi köpenyén és narancssárga ernyőjén. „Magyar intézeteket akarunk a MOGYE-n!”, „Az egyetemi autonómia nevében nem sérthetők meg az ország többi törvényei”, „A tanügyi törvényt nem vitatjuk, hanem végrehajtjuk”, „Egyenlőséget a MOGYE-n” – csak néhány azon jelszavak közül, melyek nyomtatott formában kaptak helyet a naponta sétáló, mintegy tizenöt fiatal öltözékén.
A civil szervezet azok után volt kénytelen ezt a nem mindennapos tiltakozó formát választani, miután – mint arról lapunkban beszámoltunk – a polgármesteri hivatal előbb a főtéri körmenetet tiltotta be, majd a tájékoztató sátor felállítását akadályozta meg. „Az első nap a helyi rendőrök belénk kötöttek, de nem tudtak egyetlen olyan törvénycikkelyt sem felmutatni, amely alapján egy sétáló embernek meghatározható lenne az öltözéke” – mondta el Ádám Valérián. Éppen ezért a RMOGYKE aktivistái – akik többnyire az intézmény volt és jelenlegi diákjai közül kerültek ki – mindössze kettesével járják az utcákat, hogy a hatóság emberei még a gyülekezési törvényre hivatkozva se köthessenek beléjük. A járókelőknek így is alkalmuk nyílik a tiltakozó szlogenek komótos elolvasására.
Az első hét mérlegéről a RMOGYKE-titkár lapunknak elmondta, az utcán sok magyar ember gratulál, és kitartást kíván. Hasonlóan járt el az intézmény több tanára is, akik telefonon köszönték meg a fiatalok bátor kiállását. Ezzel szemben a románok általában ellenszenvvel fogadják a különös tüntetőket, és olykor sértő megjegyzéseket tesznek, vagy tendenciózus kérdésekkel fordulnak hozzájuk. „Ilyenkor elmagyarázzuk, hogy közel fél évszázaddal ezelőtt az egyetem magyar oktatói mekkora erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az egyetlen tollvonással létrehozott román tagozat működőképes legyen. Azt is elmondjuk, hogy a magyar tagozat létrehozása nem csorbítja a románság érdekeit. A legtöbben csendben hallgatják végig, majd szégyenkezve távoznak. Persze olyan járókellő is akadt, aki irredentizmussal vádolt bennünket, sőt az egyik kifejtette, hogy a magyar oktatás kiteljesítése egy újabb lépés lenne Erdély Magyarországhoz való csatolása folyamatában” – tette hozzá nevetve Ádám Valérián. Ennél sokkal kellemetlenebbnek bizonyult az az eset, amikor a sétáló fiatalokat néhány román suhanc szinte egy órán keresztül követte, és folyamatosan az 1990 fekete márciusában divattá vált magyarellenes „Afară, afară cu ungurii din ţară!” jelszót skandálta. (Oktatási fórum a MOGYE-ről. Pénteken egész napos fórum keretében vitatják meg a romániai magyar felsőfokú anyanyelvű oktatás helyzetét a marosvásárhelyi Bernády Házban. Borbély László, az RMDSZ politikai elnöke által kezdeményezett tanácskozáson Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Kelemen Atilla parlamenti képviselő is részt vesz, de számítanak a MOGYE, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia EMTE és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem vezetőinek a jelenlétére is. Az eredeti program szerint az orvosi egyetem két helyettes rektora, Nagy Örs és Brânzaniuc Klára tart előadást az intézményben kialakult helyzetről.)
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

Elhunyt Pálfi Mózes Zoltán RMDSZ-képviselő
Hétfőn este a kolozsvári 1-es számú sebészeti klinikán elhunyt Pálfi Mózes Zoltán RMDSZ-es parlamenti képviselő. A politikus két hete kórházban feküdt diabetikus kómában.
Pálffy Mózes Zoltán 1943-ban született Kolozsváron, két gyerek apja volt. 1989-ig meteorológusként dolgozott a kolozsvári repülőtéren, 1990-től az RMDSZ tagja. 1996 és 2004 között a szövetség megyei tanácsosa, 2004 és 2008 között a Kolozs Megyei Tanács alelnöke. A 2008-as parlamenti választásokon képviselői mandátumot szerzett, a Honvédelmi, közrend és nemzetbiztonsági szakbizottság tagja volt. „Az erdélyi magyar közösség iránti elkötelezettsége példaértékű marad mindannyiunk számára” – fogalmazott részvétnyilvánításában Kelemen Hunor szövetségi elnök. Pálffy Mózes Zoltánt a Kolozs megyei Tordaszentmihályon temetik el.
Halálával megüresedett a Kolozs megyei 9-es számú képviselői egyéni választókerület. A Mócvidék egy részét, Csucsát és környékét magába foglaló kerület mandátumát mindössze 1825 szavazattal, a voksok viszszaosztásával szerezte meg a szövetség jelöltje, aki a negyedik helyen végzett. Első helyen a Demokrata-Liberális Párt (PDL) jelöltje, Minodora Luca állt, aki a voksok több mint 44 százalékát gyűjtötte be.
Máté András Kolozs megyei RMDSZ-elnök a Krónika kérdésére elmondta, a procedúra szerint a házelnöknek kell értesítenie a kormányt a megüresedett mandátumról, amelynek három hónap áll rendelkezésére, hogy kiírja az időközi választásokat. A törvény értelmében, amennyiben erre még több mint egy évvel a jövő évi parlamenti választások előtt sor kerül, akkor megszervezik a voksolást, magyarázta a jogászvégzettségű parlamenti képviselő. Hozzátette, az RMDSZ mindenképp állít majd jelöltet az amúgy román többségű választókerületben. Horea Uioreanu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője úgy nyilatkozott, hogy az időközi választásokat még december előtt meg kellene szervezni. Elmondta, a Szociálliberális Unió (USL) egyetlen jelöltet állít, később döntenek arról, hogy ez melyik párt soraiból kerül ki.
Krónika (Kolozsvár)

Román felirat került a nagyszalontai óvodára
A nagyszalontai intézmény fenntartója, úgy döntött, Arany László költő nevét kapja az óvoda. Annak vezetősége azonban ezt nem fogadta el.
Az intézményt is átnevezték, holott a város magyar lakossága és az intézmény fenntartója, a nagyszalontai önkormányzat azt szerette volna, hogy az óvoda a mesegyűjtő Arany László nevét kapja. Az óvoda vezetősége azonban ezt nem fogadta el, és Varázsfuvolára keresztelte az óvodát.
„Az önkormányzat utólag tett javaslatot az elnevezésre, pedig a vezető testületben van képviselőjük, szólhattak volna, ha mást akarnak. Mi nem akartunk senkit bántani az új névvel, ha ez valakiket sért, elnézést kérek érte – mondta Lia Butca, az óvóda igazgatója.
„Nem voltunk értesítve arról, hogy az óvoda nevet akar adni, és ezt a megbeszélést összehívják a testületben. Sem a polgármester, sem a helyi tanács képviselője nem volt jelen ezen a találkozón. Utólagosan tudtuk azt meg, hogy ezt a nevet kívánják adni az óvodának és nem veszik figyelembe Nagyszalonta múltját és hagyományait" – nyilatkozta Török László, Nagyszalonta polgármestere.
A több mint 380 gyermeket befogadó óvodában 11 magyar és 7 román tannyelvű csoport van, ám az épületben mégis csak részben kétnyelvűek a feliratok. A volt igazgató szerint a magyar pedagógusokat megfélemlítették, ezért nem álltak ki Arany László neve mellett.
„A Hófehérke óvoda fogta össze a magyar óvodai közösséget. Nem csak Nagyszalontán, hanem a településhez közeli magyar lakta településekről is. Ennek egy múltja van, tehát mikor elhangzik, hogy Hófehérke óvoda, az mond valamit, de a Fluierasul Fermecat, az szerintem nem mond semmit" – közölte Tóth Zsuzsa, az intézmény volt igazgatója.
Az új nevet az óvoda pedagógus tanácsa kezdeményezte, és a tanfelügyelőség hagyta jóvá. Az RMDSZ vezette önkormányzat döntését nem vették figyelembe. Az óvoda vezetősége most annyit ígér, hogy a román nyelvű Varázsfuvola feliratot a tanévnyitóig kétnyelvűre cserélik.
hirado.hu. Erdély.ma