RMDSZ-támogató Néppárt
„Nagyon elégedett vagyok az RMDSZ kormányzati, parlamenti és európai parlamenti tevékenységével és szerepével és bízom abban, hogy Romániában is értékelik ezt a munkát, illetve az ebből származó hasznokat” – jelentette ki a Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel tartott tegnapi kétoldalú megbeszélés utáni bukaresti sajtótájékoztatón Wilfried Martens.
Az Európai Néppárt elnöke az EPP szakmai háttérintézménye, az Európai Gondolatok Hálózata tizedik nyári egyetemére érkezett a román fővárosba több neves néppárti politikus kíséretében.
Martens délben találkozott az RMDSZ-es politikusokkal, akikkel a román-magyar politikai kapcsolatokról, a szövetség politikai szerepvállalásáról, illetve a magyar kisebbség jogairól és törekvéseiről tanácskozott. Az EPP elnöke emlékeztetett: a belga kormány miniszterelnöke volt, amikor átszervezték Belgium intézményrendszerét úgy, hogy a három nemzet képviselői egyforma szintű autonómiaformát alakítottak ki.
„Éppen ezért kiemelten fontosnak tartom a nemzeti kisebbségek számára az autonómia elérésének lehetőségét” – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Martens, aki szerint a romániai magyarságnak egységes képviseletre van szüksége ahhoz, hogy meg tudja őrizni és erősíteni pozícióját, illetve előre tudjon lépni a kisebbségi jogok érvényesítésében.
Kelemen Hunor elmondta, a megbeszélésen áttekintették az Európai Unió tagállamait is érintő gazdasági válság legfontosabb megoldási lehetőségeit és tárgyaltak az Európai Néppárt jövő évben sorra kerülő, bukaresti kongresszusáról is. „Határozott ígértet kaptunk Wilfried Martenstől arra, hogy az EPP programjának módosításakor helyet kapjanak a nemzeti közösségek jogai, az autonómia kérdése, és mindazok a közösségi jogok, amelyeket az RMDSZ évek óta szorgalmaz” – fogalmazott Kelemen.
A nyári egyetem résztvevőit házigazdaként a román államfő, Traian Băsescu köszöntötte
Martens délelőtt Emil Boc miniszterelnökkel is találkozott, akit arról biztosított: a néppárti politikusok támogatják Románia schengeni csatlakozását.
A nyári egyetem délutáni megnyitóján a házigazda Románia részéről Traian Băsescu államfő, Emil Boc miniszterelnök és Markó Béla miniszterelnök-helyettes üdvözölték a rendezvényt. Az előadások keretében felszólalt Kelemen Hunor szövetségi elnök és Korodi Attila, az alsóház külügyi bizottságának elnöke is.
Farkas István. Új Magyar Szó (Bukarest)

Értesítik az európai államfőket a „Tőkés László megölésére való felbujtásról”
Kincses Előd, az RMDSZ volt Maros megyei elnöke pénteken bejelentette, hogy Tőkés László nevében értesítették az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot és az ügyészséget, miután egy vonatban terjesztett újságban Tőkés László meggyilkolására uszítottak, elmondta, tájékoztatják az európai államfőket.
Kincses Előd ügyvéd egy marosvásárhelyi sajtótájékoztatón mondta el, hogy Tőkés László EP alelnök nevében, aki szintén jelen volt a sajtótájékoztatón, jelezték az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál és a bukaresti ügyészségen, hogy a Bukarest-Marosvásárhely intercity járaton osztogatott Ştefan cel Mare nevet viselő újságban Tőkés megölésére buzdító írás jelent meg, de késik a román hatóságok válasza, tájékoztatott a MEDIAFAX tudósítója.
Kincses átadta a sajtónak az említett újságcikk fénymásolatát, amelyben ilyen részletek vannak: „ Lám, mire képes egy hazaáruló, ez a szerencsétlen bozgor, Tőkés László”, „Senki nem kerül ebben az országban, aki fejbe lőné ezt az árulót?, állítása szerint az idézett cikk diszkriminálja a magyar közösséget és sérti Tőkés méltósághoz való jogát.
Az ügyvéd szerint a román vasúttársaság (CFR) képviselői azt nyilatkozták, nincs semmi közük a Ştefan cel Mare újsághoz, ő pedig ügyfele nevében május 27-én értesítette a bukaresti ügyészséget, a gyilkosságra való felbujtásról és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot .
Kincses elmondta, az ügyészségről semmilyen választ nem kapott, annak ellenére, hogy letelt a törvényes 60 nap.
Kifejtette az Országos Diszkriminációellenes Tanács szeptember 13-án tárgyalta az ügyet, a döntését később közli, ekkor a Ştefan cel Mare újság főszerkesztője, Florin Nahorniac, egykori államelnökjelölt azzal próbált védekezni, hogy ne vonhatja felelősségre egyszerre két intézmény, az ügyészség és az Országos Diszkriminációellenes Tanács.
„Ha nem hozzák meg a megfelelő törvényes döntést, értesítjük az ügyről az európai államelnököket”, fejtette ki Kincses, aki utóbb azt is elmondta, a Tőkés ügyről a tájékoztatást az Emberi Méltóság Tanácsa végzi el, amelynek tíz országban van képviselete.
Az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Lomniczi Zoltán ugyanazon a sajtótájékoztatón elmondta, hogy 2011-ben vizsgálta a „magyarellenes jelenségeket” Szlovákiában, Ukrajnában és Erdélyben is és a Romániában tapasztalt legsúlyosabb ügy a Tőkés ügy.
„Úgy értékeljük az ilyen, fizikai megsemmisítésről szóló fenyegetés nagyon sokat árt Romániának. Felkérünk mindenkit az emberi méltóság kölcsönös tiszteletére. Felhívjuk a nemzetközi közvélemény figyelmét a romániai magyarellenes jelenségre, amely ütközik a román törvényekkel de az EU-s felfogással is”, mondotta Lomniczi.
Tőkés László szerint az Országos Diszkriminációellenes Tanács által vizsgált magyarellenes jelenségek közé sorolható az is, hogy a kolozsvári központi temetőben egyetlen őr sem beszél magyarul, hogy a város központjába, a református templom mellé új épületet akarnak felhúzni, a műemlékvédelmi törvények dacára.
Marosvásárhelyen az elemzett esetek között van az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, ahol „ a magyar részlegnek nem adják meg a lehetőséget, hogy autonóm módon, külön szerveződjék, illetve a 2-es általános iskolában ahol elnevezési viták zajlanak arról, hogy a volt polgármesterről, Bernády Györgyről, vagy Adrian Păunescu költőről, „a kommunista diktatúra egyik képviselőjéről nevezzék el”, mondotta Tőkés.
Mediafax. Nyugati Jelen (Arad)

MOGYE: anyaországi fellépés
A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) szerint Románia magyar anyanyelvű lakosságának szüksége van magyar nyelven képzett orvosokra és gyógyszerészekre, ezért a magyar kormány illetékes szerveihez fordultak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügyében, ahol a törvényi előírás ellenére sem alapítanak magyar nyelvű tagozatot. A testület MTI-hez eljuttatott pénteki közleménye felhívja a figyelmet arra, hogy az év elején hatályba lépett új román tanügyi törvény értelmében a jövőben a MOGYE keretein belül biztosítják a magyar nyelvű képzés teljes körűvé tételét.
Ez a jogszabály a kamara szerint felszámolja a magyar anyanyelvű orvos- és gyógyszerészképzés félévszázados „hibás gyakorlatát”, és megnyitja a lehetőséget arra is, hogy Románia magyar nyelvű lakossága anyanyelvén vehesse igénybe az orvosi és gyógyszertári szolgáltatásokat. A kamara üdvözli az új tanügyi törvény rendelkezését, ugyanakkor „növekvő értetlenséggel és aggodalommal tapasztalja”, hogy a MOGYE szenátusa megakadályozza a törvényben foglaltak végrehajtását. A Magyar Gyógyszerészi Kamara kéri a MOGYE szenátusát a tanügyi törvény vonatkozó rendelkezésének betartására, valamint az illetékes romániai kormányzati szerveket és hatóságokat, hogy szerezzenek érvényt az idézett jogszabálynak. Mindemellett felkérik magyarországi egyetemek vezetőit, hogy adjanak meg minden segítséget a magyar nyelvű képzés teljes körűvé tételéhez.
Romániában korábban tiltakozásokat váltott ki, hogy az új román oktatási törvény biztosította lehetőségek ellenére a MOGYE román többségű szenátusa júniusban megakadályozta a magyar intézetek létrehozását. Júliusban az okozott felháborodást, hogy az általános orvosi karon a 80 költségtérítéses hely mindegyikét a román tagozatra felvételiző diákok kapták meg. Ezt később korrigálták, 40 helyet biztosítva a magyar tagozatnak. Augusztusban néhány romániai magyar fiatal több napon keresztül tüntetett emiatt. Szeptemberben, a MOGYE szenátusa arról döntött, hogy nem hosszabbít szerződést több magyar nemzetiségű nyugdíjas óraadó tanárral, ami megnehezíti a magyar tagozat működését. Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese közleményében azt írta: a MOGYE vezetősége egyre nevetségesebben zárkózik el az új román oktatási törvény alkalmazása elől. Az RMDSZ az egyetem szenátusától és a minisztériumtól az új oktatási törvény 135. cikkelye alkalmazási módszertanának érvényesítését kérte, amely kimondja, hogy a multikulturális egyetemeken önálló tagozatoknak kell létrejönniük az oktatás nyelve szerint, így a román mellett magyar tagozatnak is. Szabadság (Kolozsvár)

Egy szűk évtized története – A XX. századi magyar történelem egy szűk évtizedéről, Magyarország szovjetizálásáról és a Rákosi-rendszerről beszélt Gyarmati György, a történelemtudomány kandidátusa, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem habilitált professzora, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója a Bihar megyei RMDSZ létrehozta Szacsvay Akadémia történelmi előadás-sorozatának keretében, amelynek helyszíne ezúttal az Ady Endre Líceum díszterme volt. A jelenlévők szinte történelem-órán érezhették magukat, az előadó igyekezett interaktívvá tenni az összefoglalót, kérdéseket tett fel, s a közönség soraiból várta a válaszokat. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Bírálják az RMDSZ váradi rendezvényeit
Kertész Ákos író lehetséges nagyváradi látogatásáról, illetve a Nagyváradi Ősz rendezvénysorozat rejtett vetületeiről tartott sajtótájékoztatót tegnap délelőtt Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar Megyei Szervezetének ügyvezető elnöke.
A napokban vonta vissza a magyar Fővárosi Közgyűlés Kertész Ákos író budapesti díszpolgári címét a miatt a magyar nemzetet bíráló nyílt levele miatt, amelyet augusztus 29-én tett közzé az Amerikai Népszava. Felmerült már az író Kossuth-díjának visszavonása is, de erről még nincs döntés. Az EMNT remélte, hogy a díszpolgári cím törlése az író nagyváradi meghívásának visszavonását is maga után vonja majd. Ez azonban a jelek szerint nem történt meg – állítja Nagy József Barna, aki elmondta: a Várad folyóirat szerkesztői még az év elején bejelentették, hogy Kertész Ákos írót Nagyváradra invitálták a Törzsasztal című nyilvános interjúsorozat keretében, a hír pedig a folyóirat internetes oldalán azóta is olvasható, tehát a váradi meghívás az elmúlt hónap eseményeinek ellenére is érvényes. Az ügyvezető elnök ezt teljességgel elfogadhatatlannak minősítette. Véleménye szerint a hivatalosan a Bihar Megyei Tanács és a Communitas Alapítvány által támogatott Várad folyóiratot valójában az RMDSZ tartja fenn közpénzekből, s mint jobboldali érzelmű polgár visszautasította azt, hogy az általa befizetett adóból Kertészhez hasonló ideológiai irányultságú személyeket hívjanak Nagyváradra. „De ez egyáltalán nem meglepő, hiszen eddig is olyan baloldali szónokokat hívott Váradra az RMDSZ, mint Gyurcsány Ferenc, Újhelyi István, Aczél Endre, Nyakó István vagy Demszky Gábor” – fogalmazott Nagy, aki egyetértett olyan előadók meghívásával, mint Szakály Sándor történész vagy Fábry Sándor humorista, a meghívások valódi okait azonban nem tartotta őszintének. „Felháborító hogy jobb oldali emberek meghívásával próbálják legitimálni magukat – fogalmazott –, az RMDSZ így próbál idomulni az anyaország kormányához.” A sajtótájékoztató második felében az EMNT ügyvezető elnöke azon nézeteit is kifejtette, melyek szerint a Nagyváradi Ősz rendezvénysorozat valójában az 1944. október 12-én történt események, vagyis a szovjet és román hadsereg Nagyváradra való dicstelen bevonulásának megünnepléséből alakult ki. „Ez nagy ünnep a románok számára, de nem értjük, hogy az RMDSZ miért kell a magyarsággal is megünnepeltesse” – hangsúlyozta Nagy József Barna, aki gyásznapnak nevezte október 12-ét, majd felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ aktív szervezője e rendezvénysorozatnak, amibe nemcsak szimbolikusan folyt bele, hiszen ideológiailag is hasonult hozzá.
Szombati-Gille Sándor
Szervez a Párt
Immár nemcsak az EMNT szószólóinak tűnt fel, hanem az egyszerű váradi, bihari embereknek is, hogy az RMDSZ mintha máris megkezdte volna a jövő évi választások előkészítő kampányát, mégpedig az ősi római „kenyeret és cirkuszt” módszer jegyében, de csupán annak egyik vetületére építve, mégpedig a cirkuszra. Egyre-másra szervezik a párt saját aktivistái és szervezői – a magyarországi és székelyföldi műsorszervezők bevonásával – azokat a szórakoztató rendezvényeket, amelyeken népszerű, több-kevesebb színvonalat nyújtó „sztárok és celebek” lépnek fel, s ezekre a belépőket a pártszékházakban lehet beszerezni, hol pénzért, hol ingyen. De újabban az osztrák tulajdonban lévő bulvárlap, a Bihari Napló is betársul szervezőként és jegyárusítóként a nagyobb bevételt ígérő koncertekbe, előadásokba, nyilván nem a politikai profit reményében, mint az RMDSZ, hanem marketingfogásként. Mindenesetre a Nagyváradon szinte egymás sarkára lépő Fábry Sándor, Bródy János és Quimby együttes előadásaira a párt megyei és vidéki székházaiban lehet belépőket vásárolni.
Postafiók Farkas László nagyváradi polgár, a Reggeli Újság régi előfizetője szerkesztőségünkbe eljuttatott legújabb írásában – amely egy Kőrössi P. Józsefnek, a Törzsasztal mindenkori moderátorának címzett nyílt levél – felszólítja egykori iskolatársát, hogy tegyen le Kertész Ákos Váradra irányításáról, még akkor is, ha az író meghívása esetleg az általa elkövetett nemzetgyalázás előtt megtörtént. A személyes vonatkozású visszaemlékezésen túl a levélíró kifejezi csalódottságát amiatt, hogy egykori osztálytársa, barátja, a „kedves Papjóska” évek óta a nemzetáruló magyar balliberális kurzus híve, amit tetteivel is igazol. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Tőkés László: demokratikus összefogásra van szükség a "kizárólagos posztkommunista pártegységgel szemben
Az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kérdésekre válaszolva élesen bírálta a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ). Úgy vélte, hogy e szövetség berkeiből kizárólagosságra törekvő, más politikai erőkkel szemben kérlelhetetlen vélemények hangzanak el, elsősorban Markó Béla volt RMDSZ-elnök és miniszterelnök-helyettes részéről, illetve annak közvetlen környezetéből. Tőkés szégyenteljesnek minősítette Markó Bélának a múlt hétvégén elhangzott marosvásárhelyi beszédét, amelyben kifejtette: szerinte az újonnan bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a romániai magyarságot mérgező "politikai cián", "politikai környezetszennyezés". Az EMNT elnöke emlékeztette hallgatóságát arra, hogy az RMDSZ kormánypártként maga is elősegíti a verespataki aranykitermelési projekt megvalósulását. "Akik nyakig benne vannak a ciánügyben, jobb, ha nem emlegetik a ciánt, ők csak az aranyat akarják megszerezni belőle" - mondta Tőkés László Hozzátette azonban: szerencsére az RMDSZ-en belül nem mindenki ilyen "kizárólagos és elutasító". "Úgy látom, hogy Kelemen Hunorban (az RMDSZ elnökében) megvan a szándék a tárgyalásokra" - mondta, utalva arra is, hogy Borbély László politikai alelnök is javasolta az Erdélyi Magyar Együttműködés Fóruma (EMEF) munkájának felújítását, vagyis készséget mutatott a párbeszédre és az együttműködésre. A továbbiakban Tőkés úgy fogalmazott: "Markó Béláék ellenséges pártlogika szerint gondolkodnak", nem érdekli őket a magyarság politikai akarata és véleménye. Márpedig a magyarok többsége együttműködést akar, de az általuk kívánt egység nem azonos az RMDSZ által szorgalmazott "pártegységgel" - fejtette ki az EMNT elnöke. "Az RMDSZ pártegységben gondolkodik, mi viszont nemzeti egységben, a párt csak eszköz, nem öncél" - hangsúlyozta a politikus, aki szerint ha az RMDSZ nem ül le tárgyalni a többi politikai erővel, maga teszi kockára a magyarság számarányának megfelelő parlamenti képviseletét. Ne mások nyakába varrják tehát a felelősséget emiatt! - szögezte le Tőkés László. Úgy fogalmazott: a demokratikus Európában elképesztő, hogy kárhoztatják a demokratikus pártalapítás kérdését. Eckstein-Kovács Péter volt RMDSZ-es szenátor véleményét idézte, mely szerint a demokráciában semmi kivetnivaló nincs abban, ha pártot alapítanak. "Demokratikus összefogásra törekszünk a kizárólagos posztkommunista pártegységgel szemben" - mondta Tőkés. Egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nem kíván funkciót vállalni az újonnan bejegyzett pártban, nem akar pártpolitikus lenni. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy most már létezik egy mozgalom (az EMNT szervezésében - a tud megj.), és most már van egy párt is, amely a mozgalom eszköze. Állást foglalt a mozgalom olyan, alulról építkező hálózatának a kialakítása mellett, amely a magyarokat kérdezi meg, hogy mit szeretnének, nem felülről mondva meg, hogy mi a jó nekik. Tőkés László szerint ilyen értelemben az RMDSZ összetéveszti magát a néppel, amelyet képviselnie kellene. MTI

Năstase a magyarokat félti?!
Adrian Năstase, a Szociáldemokrata Párt országos tanácsának elnöke szerint „Tőkés szatellit-pártja” rendkívül „aljasan támadta” Markó Bélát, ami arra vall, hogy a hatalom „diverziót próbál kelteni a magyar közösségben”, az ügyészségnek meg kellett volna támadnia az EMNP bejegyzését.
Adrian Năstase szombaton Aradon tartott sajtóértekezleten azt mondta, „a PDL különféle szatellit-megoldásokkal próbálkozik”, azt állította, hogy a hírekben látta, „a Tőkés László számára alakított szatellit-párt miként támadta rendkívül aljas módon Markó Bélát” – jelenti a MEDIAFAX tudósítója. „Rendkívül kemény támadások voltak, amelyek arra engednek következtetni, hogy tulajdonképpen a jelenlegi, felelőtlen hatalom diverziókkal próbálkozik a magyar közösségben, radikális megoldásokat teremtve és radikális üzeneteket továbbítva, ily módon destabilizálva a politikai helyzetet, mely húsz év után, legalábbis a magyar közösséggel való viszony tekintetében, kezdett normális kerékvágásba zökkenni” – tette hozzá Năstase.
Năstase azt is szóvá tette, hogy az ügyészségnek meg kellett volna támadnia az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését.
„Ha a főügyészségen lettem volna – de én csak meghívottként járok oda -, én megtámadtam volna egy párt, az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését. Nem értem, miért nincs a nevében, hogy Romániai, még utalásként sem. Nincsenek népi magyarok más megyékben? Világos e párt regionalizációs célja, az elszakadás, az elszakadás felé vezető autonómia. Én nem hagytam volna, hogy egy ilyen pártot bejegyezzenek” – mondta Năstase.
Azt állította, hogy „ez az Orbán-Băsescu-Tőkés háromszög Romániára nézve is ártalmas, mint ahogy a román-magyar kétoldalú kapcsolatokra meg a romániai magyar közösségre is”.
Arra a kérdésre, hogy szerinte az RMDSZ ellenzékbe fog-e vonulni, Năstase azt mondta, nem óhajtja azt a hatást kelteni, mintha még udvarolna a Szövetségnek.
„Az RMDSZ-nek joga és felelőssége eldönteni, melyek a legjobb megoldások a magyar közösség számára. Mi megyünk a magunk útján, és meglátjuk, hogy az keresztezi-e még az RMDSZ útját” – fejtette ki Năstase.
Adrian Năstase vasárnapig tartózkodik Aradon, ahol szombaton este bemutatta A Zambaccian kód című munkáját.
Tőkés László EMNT-elnöknek „szinte meggyőződése”, hogy a magyar politikai alakulatok képesek az együttműködésre, és együtt megszerzik a magyarság szavazatait, hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek a közösség legfontosabb érdekeit kell szem előtt tartania, és le kell mondania a „különutas” szerepéről.
Pénteki marosvásárhelyi sajtóértekezletén Tőkés elmondta, felhívást intéz „a magyarok Teng Hsziao-pingjéhez, Markó Bélához”, engedje Kelemen Hunor jelenlegi RMDSZ-elnököt párbeszédet folytatni a többi magyar politikai alakulattal, az Erdélyi Magyar Néppárttal, melynek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) aláírásokat gyűjtött, és a Magyar Polgári Párttal.
„Az RMDSZ pártban gondolkodik, mi másként, a magyarság összes erőivel való együttműködésben gondolkodunk. (…) Úgy véljük, Borbély László, az RMDSZ politikai alelnökének nyilatkozata értelmében sor kerül a párbeszédre, és a nemzeti összefogás fóruma keretében tudunk majd tárgyalni. Ez a fórum rég nem ült össze, de most alkalmunk lesz egyeztetni az összes politikai párttal, mind az MPP-vel, mind az RMDSZ-szel. Én ezúton intézek felhívást a magyarok Teng Hsziao-pingjéhez, Markó Bélához, hagyja Kelemen Hunort, ha nem akarja, hogy Hunor az ő epigonja legyen – mert még csak epigonja sem lesz, ha nem engedi meg neki ezt a párbeszédet együttműködésünk érdekében” – mondta Tőkés.
Hozzátette, az RMDSZ-nek le kell mondania a „különutasságról”, de „végső soron” a magyar közösség lesz az, mely dönt e kérdésekről, a választók fogják „megszabni az útirányt”.
Mediafax, nyugatijelen.com Erdély.ma

A hétvége hírei
Markó: hatékonyabb európai szabályozást kisebbségi téren
Napjaink gazdasági kihívásai mellett az Európai Uniónak hosszú távú megoldásokat kell találnia a nemzeti önazonosságot érintő kérdésekre is – jelentette ki Maró Béla miniszterelnök-helyettes Bukarestben az Európai Néppárt (EPP) által szervezett konferencián. Markó szerint miközben politikai, morális és gazdasági téren közös európai identitás kialakítására van szükség, nem szabad lemondani a sajátos nemzeti identitásunkról, nyelvi, kulturális és vallási önazonosságunkról.
Ez immár nemcsak a nemzeti kisebbségek, hanem az összes európai nemzet alapvető érdeke – mondta. Markó úgy értékelte, az együttműködésen alapuló politikának és az RMDSZ kormányzati szerepvállalásainak köszönhető, hogy mára törvény garantálja Romániában a kisebbségi anyanyelvhasználatot a közigazgatásban, valamint a teljes szintű anyanyelvű oktatást. Ezek nagy eredmények, de vannak még további, megoldásra váró kérdések, mint a kisebbségi törvény vagy a különböző autonómiaformák megteremtése. Ehhez azonban európai szinten is jóval konkrétabb és hatékonyabb szabályokra van szükség az etnikumközi viszonyokat és jogokat illetően – szögezte le a miniszterelnök-helyettes. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Még mindig nem vonták felelősségre a Tőkés meggyilkolására bujtogató újságírót
Egyelőre semmiféle döntés nem született Tőkés László európai parlamenti alelnöknek a Ştefan cel Mare című román nyelvű kiadvány főszerkesztője, Mihai Florin Nahorniac újságíró ellen májusban benyújtott panasza kapcsán. Tőkés szombati, marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján emlékeztetett: a fővárosi törvényszék melletti ügyészségen és az Országos Diszkrimináció ellenes Tanácsnál (CNCD) jelentette fel a Román Vasúti Társaság (CFR) vonatain terjesztett Ştefan cel Mare című lap igazgató-főszerkesztőjét, volt államelnökjelöltet.
lapban Florin Bucovineanul néven aláírt, május elején megjelent cikkében a szerző „szerencsétlen bozgornak” nevezi Tőkést, majd az EP-alelnök meggyilkolására buzdítja olvasóit, az írás végén feltéve a kérdést: „Hát senki sincs ebben az országban, aki golyót röpítene ennek a hazaárulónak a fejébe?” „Úgy látszik, hogy nagyon nehéz döntés előtt állnak, és nem egyértelmű, hogy a fejbe repített golyó a meggyilkolás szinonimája lenne” – jegyezte meg Kincses Előd, Tőkés ügyvédje. Emlékeztetett: az Asztalos Csaba által vezetett diszkriminációellenes tanács eddig két ízben ült össze a Nahorniac-ügyben. Érdemben viszont csak egyszer tárgyalt, ugyanis az első terminusra nem tudta beidézni az inkriminált lap főszerkesztőjét. A második, szeptember 13-ai meghallgatáson a tartalékos tábornok Mihai Florin Nahorniac azzal védekezett, hogy egy ügyben nem folyhat két eljárás ellene, az ügyészségen és a diszkriminációellenes tanácsnál is. A testület tagjai elmagyarázták, hogy a két eljárás egymástól teljesen független.
Nemzetközi fórumokhoz fordulnának
Tőkés László védelmében ismét megszólalt Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, aki nem sokkal a botrány kitörése után is hallatta szavát. A magyarországi legfelsőbb bíróság volt elnöke úgy véli, hogy a Kárpát-medencében 2011-ben elszaporodott magyarellenes megnyilvánulások közül kétségtelenül a Nahorniac „felhívása” bizonyul a legsúlyosabbnak. A tanács még a nyár elején különböző romániai, magyarországi és nemzetközi fórumokhoz fordult, felhívva a közvélemény figyelmét, hogy az EP alelnöke szülőhazájában, az Unió egyik országában milyen veszélynek van kitéve. „Ismét a nyilvánossághoz fordulunk, mert meggyőződésem, hogy a románok is elítélik a gyilkosságra való felbujtást” – jelentette ki a hétvégén Marosvásárhelyen Lomnici. Kérdésünkre, hogy a sajtóüzeneteken túl, az emberi jogok és emberi méltóság védelmezésére alakult civil szervezet kíván-e konkrétabb lépéseket tenni, a tanács elnöke elmondta, hogy előbb megvárják az ügyészség és a CNCD eljárásának lezárását. „Amennyiben ezek eredménytelenek, akkor közvetlen módon az európai országok államelnökeihez fordulunk” – szögezte le a Krónikának Lomnici Zoltán
Mihai Florin Nahorniac, akit telefonon értünk el, nem kívánt válaszolni kérdéseinkre, s csak annyit kiabált a kagylóba, hogy „ne kérdezzen semmit, menjen az ördögbe, és hagyjon, mert én Lengyelországban vagyok”.
MOGYE: bírósági pert kezdeményeznek
A sajtótájékoztatón továbbá Kincses Előd rámutatott, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) legfőbb döntéshozó szerve nem tartja tiszteletben a demokratikus elveket, nem veszi figyelembe az új tanügyi törvény rendelkezéseit, miszerint a multikulturális egyetemeken önálló tagozatoknak kell létrejönniük az oktatás nyelve szerint, és elutasította a magyar tagozat létrehozását a nyár elején elfogadott egyetemi chartájában. Hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy míg a román és magyar diákok fele-fele arányban tanulnak az intézményben, annak szenátusában kétharmados a román többség. Kincses Előd ezzel kapcsolatban elmondta: közigazgatási eljárás keretében panaszt nyújtott be a MOGYE szenátusa ellen a magyar intézetek létrejöttének akadályozása miatt. Panasszal fordult az oktatásügyi minisztériumhoz is, akárcsak Markó Bélához, az oktatásért felelős miniszterelnök-helyetteshez. Az ügyvéd ismételten jelezte: ha panaszának nem lesz hatása, illetve nem vonják vissza, és nem dolgozzák át a chartát, a közigazgatási bíróságon keres jogorvoslatot.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) pénteken kiadott közleményében leszögezi: Románia magyar anyanyelvű lakosságának szüksége van a magyar nyelven képzett orvosokra és gyógyszerészekre, ezért a magyar kormány illetékes szerveinek figyelmét is felhívják a diszkriminációs ügyre. Emellett a négy magyarországi orvos- és gyógyszerészképző egyetem vezetőit is felkérik, hogy adjanak meg minden segítséget a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés teljes körűvé tételéhez Marosvásárhelyen. (Tőkés: van igény az együttműködésre. A romániai magyarság az együttműködést akarja, ezért demokratikus összefogásra van szükség a „kizárólagos posztkommunista pártegységgel” szemben – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, utalva ezzel az RMDSZ más erdélyi magyar politikai erőkhöz való viszonyulására. „Az RMDSZ pártegységben gondolkodik, mi viszont nemzeti egységben, a párt csak eszköz, nem öncél” – hangsúlyozta a politikus, aki szerint, ha az RMDSZ nem ül le tárgyalni az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) és a Magyar Polgári Párttal (MPP), kockára teszi a magyarság zámarányának megfelelő parlamenti képviseletét. Rámutatott: szerencsére az RMDSZ-en belül nem mindenki „kizárólagos és elutasító”, így van esély az Erdélyi Magyar Együttműködési Fórum munkájának a felújítására.)
Krónika (Kolozsvár)

Borbély: A szakadékot nem lehet két kis lépéssel átugrani – Kisebbségpolitikai áttörésre van szükség Erdélyben
Az erdélyi magyarság körében nem lehet sikeres az olyan politika, amely nem tűz ki távlati célokat, mint amilyen az autonómia; kormányzati szerepvállalással lehet ugyan apró-cseprő engedményeket kicsikarni, de most kisebbségpolitikai áttörésre van szükség ahhoz, hogy kétszáz év múlva legyen még magyar ember Erdélyben – fejtette ki az MTI-nek adott interjújában Borbély Zsolt Attila politológus.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökségi tagja, aki egyike az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrehozását kezdeményező kilenceknek, az MTI kérdésére válaszolva emlékeztetett: 1990-ben még egymillió magyar szavazó járult az urnákhoz, ma csupán mintegy négyszázezerre lehet számítani. Sokan csalódtak a politikában, és ez részben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tevékenységének az eredménytelenségéből fakad – vélte a politológus.
A most bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt arra törekszik, hogy visszahozza az urnákhoz azokat az embereket, akik elfordultak a politikától, vagy akik most már román pártokra szavaznak. „Egy olyan ember, mint Tőkés László, aki az elmúlt több mint két évtizedben mindvégig következetesen ugyanazt mondta, alkalmas lehet arra, hogy megszólítsa azokat, akiket az RMDSZ az elmúlt esztendőkben elveszített” – mondta Borbély. Emlékeztetett: a 2007-es európai parlamenti választásokon Tőkés László egymaga több szavazatot kapott Székelyföldön, mint az RMDSZ. Akkor mind a szövetség, mind Tőkés bejutott az EP-be, vagyis a verseny mozgósította a választókat.
„Távlatok nélkül nem lehet politizálni”
Az emberek kiábrándultságát meghatározta az is, hogy a rendszerváltás Közép-Európa egészében nem váltotta be az emberek nagy tömegeinek a reményeit. Bár a struktúrákat demokratizálták, a társadalom jelentős része számára nem sikerült jobb életkörülményeket biztosítani. „Távlatok nélkül nem lehet politizálni, nincs esély a választók mozgósítására, ha nem mondjuk meg az embereknek, hogy mi az, ami évszázados távlatban szavatolhatja közösségi megmaradásukat” – szögezte le a politológus.
Az RMDSZ kezdetben azt ígérte, hogy élhető létkörülményeket biztosít az erdélyi magyarságnak, olyan létkeretet, amely a távlati megmaradást szavatolja, ez pedig csak az autonómia lehet – állapította meg. Emlékeztetett arra, hogy 1993-ban az akkor még egységes RMDSZ brassói kongresszusa elfogadott egy programot, amely kötelezte a szervezetet, hogy az autonómia megvalósítása érdekében tegyen meg minden olyan lépést, amely nem ütközik a romániai jogi szabályozásba. A kilencvenes évek elején már látszott, hogy a román politikai elit határozott ellenállást tanúsít minden olyan elképzeléssel szemben, amely garantálná az erdélyi magyarság hosszú távú fennmaradását. Emiatt az erdélyi magyar politikai érdekképviseletnek minden erejével be kellett volna vonnia a nemzetközi erőket problémája megoldásába – mondta az EMNT elnökségi tagja.
Magyar segédlet, Clinton, „tankönyvkommandó”
Csakhogy 1996-tól az RMDSZ kormányra kerülésével lényegében azt üzente a külföldnek: „Kérem, itt belföldön minden rendben van, nincs szükségünk semmiféle segítségre.” Létre is jött a „modellértékű román kisebbségi politika” hazug mítosza, mégpedig magyar segédlettel – fogalmazott Borbély. Ezt több akkori vezető külföldi politikus, így például Bill Clinton el is hitte. A valóság azonban más volt – fűzte hozzá –, hiszen a csángókérdés mindig éles ellentétekkel volt terhes, az autonómia nem jött létre, a gyerekek iskolatáskájában „tankönyvkommandók” kutattak, hogy van-e bennük magyarországi tankönyv.
A kormányra kerülés tehát azzal járt, hogy a szövetség feladta önálló külpolitikáját. Kormányzati szerepvállalással ki lehet ugyan csikarni apró-cseprő engedményeket – mondta –, viszont lehetetlen megvalósítani egy olyan távlati célt, mint amilyen az autonómia. „A szakadékot nem lehet két kis lépéssel átugrani” – szögezte le Borbély Zsolt Attila, aki szerint most kisebbségpolitikai áttörésre van szükség ahhoz, hogy kétszáz év múlva legyen még magyar ember Erdélyben. A magyarság parlamenti képviselete viszont fontos – ismerte el Borbély Zsolt Attila.
Magyar belső választások?
Az MTI-nek arra a kérdésére válaszolva, hogy ennek esélyét nem csökkenti-e a több erdélyi magyar párt választási versengése, emlékeztetett: már 1993-ban elhatározták az RMDSZ említett kongresszusán, hogy a magyar szervezet rendez egy saját népszámlálást a magyarság körében, és az így létrejött nemzeti kataszter szerint megtartják majd az erdélyi „belső választásokat”. Mivel időközben pluralizálódott az erdélyi magyar közélet, az RMDSZ-en belül belső választásokat nem lehet tartani, de magyar belső választásokat lehetne rendezni, ezeken indulhatna a most már létező három párt. Ezek eredménye határozná meg, hogy a romániai parlamenti választásokon egy közös szervezet listáján milyen arányban indulhatnak a politikusok a különböző politikai erők képviseletében.
„A jövő év első felében szervezhetnénk egy belső megméretkezést, annak az eredménye alapján osztanánk el a mandátumokat. De az RMDSZ elzárkózik ettől a versenytől, inkább erőből akarja megoldani a problémákat” – mondta Borbély Zsolt Attila. Az MTI kérdésére válaszolva a politológus megállapította: az erdélyi magyar választóközönség kétségtelenül nem egynemű. Teljesen más annak az embernek a perspektívája, akit a munkahelyén elsősorban románok vesznek körül, a szórványban nagymértékű az asszimiláció. Megint más a helyzet az olyan vegyes közegben, ahol nagyjából fele-fele arányban élnek románok és magyarok, s ahol kiélezettek az etnikai viszonyok (mint Szatmárnémetiben vagy Marosvásárhelyen). És megint más az uralkodó szemlélet a tömbmagyar vidékeken, ahol voltaképpen magyar világban érzik magukat az emberek – állapította meg Borbély Zsolt Attila. MNO

Az RMDSZ elzárkózik a belső megméretkezéstől?
Jövőben a helyhatósági, valamint a parlamenti választások előtt lehetne a romániai magyarok között egy belső megméretkezést szervezni. Ennek az eredménye alapján méltányosan oszthatnák a mandátumokat, de az RMDSZ elzárkózik ettől a versenytől – véli Borbély Zsolt Attila, az EMNT elnökségi tagja.
Az erdélyi magyarság körében nem lehet sikeres az olyan politika, amely nem tűz ki távlati célokat, mint amilyen az autonómia; kormányzati szerepvállalással lehet ugyan apró-cseprő engedményeket kicsikarni, de most kisebbségpolitikai áttörésre van szükség ahhoz, hogy kétszáz év múlva legyen még magyar ember Erdélyben – fejtette ki az MTI-nek adott interjújában Borbély Zsolt Attila politológus. 1990-ben még egymillió magyar szavazó járult az urnákhoz, ma csupán mintegy négyszázezerre lehet számítani. Sokan csalódtak a politikában, és ez részben az RMDSZ tevékenységének az eredménytelenségéből fakad – vélte a politológus.
Vissza kell hozni az urnákhoz a szavazókat
A most bejegyzett EMNP szerinte arra törekszik, hogy visszahozza az urnákhoz azokat az embereket, akik elfordultak a politikától, vagy akik most már román pártokra szavaznak. „Egy olyan ember, mint Tőkés László, aki az elmúlt több mint két évtizedben mindvégig következetesen ugyanazt mondta, alkalmas lehet arra, hogy megszólítsa azokat, akiket az RMDSZ az elmúlt esztendőkben elveszített” – mondta Borbély. Emlékeztetett: a 2007-es európai parlamenti választásokon Tőkés László egymaga több szavazatot kapott Székelyföldön, mint az RMDSZ. Akkor mind a szövetség, mind Tőkés bejutott az EP-be, vagyis a verseny mozgósította a választókat.
Távlatok nélkül nincs politizálás
Az emberek kiábrándultságát meghatározta az is, hogy a rendszerváltás Közép-Európa egészében nem váltotta be az emberek nagy tömegeinek a reményeit. Bár a struktúrákat demokratizálták, a társadalom jelentős része számára nem sikerült jobb életkörülményeket biztosítani. „Távlatok nélkül nem lehet politizálni, nincs esély a választók mozgósítására, ha nem mondjuk meg az embereknek, hogy mi az, ami évszázados távlatban szavatolhatja közösségi megmaradásukat” – szögezte le a politológus.
A megmaradást csak az autonómia biztosíthatja
Az RMDSZ kezdetben azt ígérte, hogy élhető létkörülményeket biztosít az erdélyi magyarságnak, olyan létkeretet, amely a távlati megmaradást szavatolja, ez pedig csak az autonómia lehet – állapította meg. Emlékeztetett arra, hogy 1993-ban az akkor még egységes RMDSZ brassói kongresszusa elfogadott egy programot, amely kötelezte a szervezetet, hogy az autonómia megvalósítása érdekében tegyen meg minden olyan lépést, amely nem ütközik a romániai jogi szabályozásba. A kilencvenes évek elején már látszott, hogy a román politikai elit határozott ellenállást tanúsít minden olyan elképzeléssel szemben, amely garantálná az erdélyi magyarság hosszú távú fennmaradását. Emiatt az erdélyi magyar politikai érdekképviseletnek minden erejével be kellett volna vonnia a nemzetközi erőket problémája megoldásába – mondta az EMNT elnökségi tagja.
Nem lehet két kis lépéssel átugrani a szakadékot
Csakhogy 1996-tól, az RMDSZ kormányra kerülésével lényegében azt üzente a külföldnek: „Kérem, itt belföldön minden rendben van, nincs szükségünk semmiféle segítségre”. Létre is jött a „modellértékű román kisebbségi politika” hazug mítosza, mégpedig magyar segédlettel – fogalmazott Borbély. Ezt több akkori vezető külföldi politikus, így például Bill Clinton el is hitte. A valóság azonban más volt – fűzte hozzá –, hiszen a csángó kérdés mindig éles ellentétekkel volt terhes, az autonómia nem jött létre, a gyerekek iskolatáskájában „tankönyvkommandók” kutattak, hogy van-e magyarországi tankönyv. A kormányra kerülés tehát azzal járt, hogy a szövetség feladta önálló külpolitikáját. Kormányzati szerepvállalással ki lehet ugyan csikarni apró-cseprő engedményeket – véli a politológus, de lehetetlen megvalósítani egy olyan távlati célt, mint amilyen az autonómia. „A szakadékot nem lehet két kis lépéssel átugrani” – hozott fel egy szemléletes példát Borbély Zsolt Attila, aki szerint most kisebbségpolitikai áttörésre van szükség ahhoz, hogy kétszáz év múlva legyen még magyar ember Erdélyben.
A magyarság parlamenti képviseletének biztosítása érdekében belső választások kellenek
A magyarság parlamenti képviselete viszont fontos – ismerte el Borbély Zsolt Attila. Az MTI-nek arra a kérdésére válaszolva, hogy ennek esélyét nem csökkenti-e a több erdélyi magyar párt választási versengése, emlékeztetett: már 1993-ban elhatározták az RMDSZ említett kongresszusán, hogy a magyar szervezet rendez egy saját népszámlálást a magyarság körében, és az így létrejött nemzeti kataszter szerint megtartják majd az erdélyi „belső választásokat”. Mivel időközben pluralizálódott az erdélyi magyar közélet, az RMDSZ-en belül belső választásokat nem lehet tartani, de magyar belső választásokat lehetne rendezni, ezeken indulhatna a most már létező három párt. Ezek eredménye határozná meg, hogy a romániai parlamenti választásokon egy közös szervezet listáján milyen arányban indulhatnak a politikusok a különböző politikai erők képviseletében. „A jövő év első felében szervezhetnénk egy belső megméretkezést, és ennek az eredménye alapján osztanánk el a mandátumokat, de az RMDSZ elzárkózik ettől a versenytől, inkább erőből akarja megoldani a problémákat” – összegzett Borbély Zsolt Attila.
Szőcs Lóránt. Székelyhon.ro

Bukarestben tartott konferenciát az EPP
"Napjaink gazdasági kihívásai mellett, az Európai Uniónak hosszú távú megoldásokat kell találnia a nemzeti önazonosságot érintő kérdésekre is: úgy értékeltem, hogy miközben politikai, morális és gazdasági téren közös európai identitás kialakítására van szükség, nem szabad lemondanunk a sajátos nemzeti identitásunkról, a nyelvi, kulturális és vallási önazonosságunkról. Ez immár nem csak a nemzeti kisebbségek, hanem az összes európai nemzet alapvető érdeke" – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes pénteken, Bukarestben, az Európai Néppárt (EPP) által szervezett konferencián.
A romániai magyarság céljairól, politikai erőfeszítéseiről szólva kifejtette: a közösség jól döntött, amikor a kilencvenes évek elején, a Nyugat-balkáni etnikai konfliktusokkal ellentétes utat, a párbeszéden és az együttműködésen alapuló politikai érdekérvényesítés útját választotta. A közösség ugyanakkor a kezdetektől támogatta Románia euroatlanti felzárkózását, abban a reményben, hogy ezáltal elősegíti az ország demokratizálódását és a kisebbségi kérdés európai normákon alapuló rendezését.
"Ezek a célok részben teljesültek – mondta Markó Béla, aki úgy értékelte, ennek az együttműködésen alapuló politikának és az RMDSZ kormányzati szerepvállalásainak köszönhető, hogy mára törvény garantálja Romániában a kisebbségi anyanyelvhasználatot a közigazgatásban, valamint a teljes szintű anyanyelvű oktatást. Ezek nagy eredmények, de vannak még további megoldásra váró kérdések, mint a kisebbségi törvény vagy a különböző autonómiaformák megteremtése. Ehhez azonban európai szinten is jóval konkrétabb és hatékonyabb szabályokra van szükség az etnikumközi viszonyokat és jogokat illetően – szögezte le beszédében Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Transindex.ro

Margittára visszaszállt a turulmadár
A hétvégén tartották a Berettyó-parti település, Margitta városnapjait. A három nap alatt rengeteg magyar program volt. Beszámolónkban inkább ezekre összpontosítunk.
Az ünnepségsorozat péntek délután könyvbemutatóval kezdődött. A városházán mutatták be a Margitta – egy város egykor és ma című helytörténeti kiadványt, amely Tőtős Norbert munkája, és a nagyváradi Europrint Kiadó gondozásában jelent meg. A szépszámú érdeklődőt Kovács Gyula református lelkipásztor köszöntötte, aki egyben az előszó írója, valamint ő ismertette a könyvet. A bemutatón köszöntőt mondott Derzsi Ákos, a kiadó vezetője. Szavalattal Krisztik Noémi, míg népdallal Martin Tímea tette színesebbé az eseményt. A bemutató végén a szerző mondott köszönetet azoknak, akik segítették munkáját, külön kiemelve az anyagi támogatókat, Antal Kálmán mérnököt és Juhász András közjegyzőt. A bemutató végén a könyvet meg lehetett vásárolni, amelyet a szerző dedikált. Péntek este a Horváth János Társaság szervezésében tartottak kórusfesztivált a művelődési házban. Ezen hat kórus, valamint két szólóénekes, Bodor Edina és Martin Tímea lépett fel. Mondhatni, hogy a kórustalálkozó nemzetközi volt, hiszen a magyarországi Konyár község Pávakör nevű kórusa is képviseltette magát.
Szombaton délelőtt szintén a művelődési házban nyitották meg a Helios Fotóklub szervezésében Bradács Aliz klubtag Örményországi zarándoklat című egyéni tárlatát.
Üdvözlőbeszédet Pósán Lajos klubelnök mondott, továbbá gratulált a jelenlévő Dorel Talpos polgármester, valamint Pocsaly Zoltán alpolgármester is. Kicsivel később az Árpád-házi Szent Margit római katolikus templomban nyitották meg az I. Sólyomkővári Alkotótáborban készült képzőművészeti munkákból megrendezett kiállítást. Ezzel egyszerre kiállították a Gyöngyvetők néptánccsoport által rendezett néptánc- és kézműves táborban készült dokumentációs fotókat is, amelyeket Pósán Lajos, Katona Levente és Szőke Ferenc készített. Az eseményt Deák Andrea, a tánccsoport vezetője, valamint a ProFolk egyesület elnöke nyitotta meg. Beszédet mondott Anca Popescu Ratiu, a Hagyományos Kultúra Megőrzésének és Népszerűsítésének Bihar Megyei Központjának reprezentánsa, Papp Gábor képzőművész, az egyik szervező, Pósán Lajos fotóművész, valamint a kiállítást felkaroló Horváth János Iskolaközpont vezetői.
Szombat délután került sor a hivatalos megnyitóra, amelyen Dorel Talpos polgármester románul, míg magyarul Pocsaly Zoltán alpolgármester mondott köszöntőt. Este a magyarországi Josh és Jutta, továbbá a román Directia 5 együttes koncertezett, majd hajnalig tartó szabadtéri diszkóval zárult a szombati nap. Ezzel egy időben tartotta a hagyományos városnapi bált az RMDSZ margittai szervezete a Margaréta vendéglőben, amelyen idén is nagyon sokan, fiatalabbak és idősek egyaránt együtt mulattak. Az összejövetelen részt vett Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke és felesége.
Vasárnap reggel a római katolikus templomban a szentmisét Májernyik Mihály plébános és Kruzslitz Imre celebrálta. A mise végén Bradács Aliz körzeti RMDSZ-elnök mondott köszöntőt. Jelen volt a debreceni Pro Patria Alapítvány alelnöke, Fehér Lajos, valamint Csuhány János professzor, akik a Vitéz Simonyi Óbester emlékünnepségre jöttek. A mise után megkoszorúzták a templom falán elhelyezett Simonyi-emléktáblát. A református istentiszteleten részt vett Margitta két testvértelepülésének, Berettyóújfalunak és Kiskőrösnek a küldöttsége, melyek a templomkertben található Petőfi-szobrot koszorúzták meg.
Koradélután a városháza konferenciatermében köszöntötték az 50. házassági évfordulójukat ünneplő párokat. Idén öt házaspár vehetett át egy-egy oklevelet, valamint egy jelképes összeget tartalmazó borítékot az elöljáróktól. Ezzel párhuzamosan zajlott a Pusztai Farkasok Hagyományőrző Íjászegyesület bemutatója a központi parkban. Később a városi kórház konferenciatermében Bradács Aliz igazgató meghívására tartott előadást a magyarországi híres „bükki füvesember”, Szabó György.
A mintegy kétórás előadást közel százan hallgatták végig, sokan négyszemközt kértek tanácsot Gyuri bácsitól különböző betegségeik orvoslására. A természetgyógyász minden panaszra tudott ajánlani különböző gyógyteákat, gyógynövényeket, amelyeket a helyszínen meg is lehetett vásárolni. Közben a városközpontban elhelyezett színpadon folklórműsor volt. Fellépett a Gyöngyvetők néptánccsoport és kórus, Martin Tímea, Bodor Edina és Beke Kincső, valamint a Horváth János Társaság vegyes kórusa. Az estére beharangozott Koós János- és Dékány Sarolta-koncert elmaradt, mivel az énekes előző este szívinkfartust kapott. A szervezők gyorsaságának köszönhetően ugyanannyi pénzért másik két fellépőt sikerült meghívniuk. Az idősebb korosztályt a Dupla Kávé szórakoztatta, az együttessel több százan énekelték együtt Margitta főterén azt, hogy: „Visszaszáll a magyar turulmadár”. Ezt megelőzően a bukaresti Alex Velea parádézott a színpadon, majd látványos tűzijáték és a szintén magyarországi Kerozin koncertjével ért véget a háromnapos ünnepség.
Reggeli Újság. Erdély.ma

A MOGYE ügyében szólalt fel Sógor Csaba Strasbourgban
Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kedden, szeptember 27-én Strasbourgban Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő napirenden kívüli felszólalásával a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának ügyére irányította a figyelmet.
Alább olvasható Sógor Csaba beszédének szövege:
"Az idén Romániában elfogadott új oktatási törvény többek között multikulturális felsőoktatási intézményként határozza meg azt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet (MOGYE), ahol már eddig is a hallgatók fele magyar nemzetiségű volt. Bár az elfogadott törvény különálló magyar kar létrehozását irányozza elő, az egyetem többségi nemzethez tartozó vezetősége nem hajlandó ezt lehetővé tenni: minden eszközzel akadályozza a felerészben magyar hallgatók által látogatott, hivatalosan is multikulturálisként elismert egyetemen a magyar nyelvű orvosképzést.
Ez tehát az a multi-kulturalizmus és kisebbségbarát politika, amely jól jellemzi egyes tagállamokban a kérdéshez való hozzáállást.
A koppenhágai kritériumok vizsgálata során a csatlakozni kívánó államok kisebbségekkel szembeni bánásmódja is górcső alá került. Lehetővé kell tenni, hogy a csatlakozás után is számon kérhetők legyenek a koppenhágai kritériumok. Európában, különösen annak keleti felében feszültek az etnikumközi viszonyok. Ezt figyelmen kívül hagyni óriási hiba, amely a jövőben megbosszulhatja magát." Népújság (Marosvásárhely)

Beindul az Igen, tessék
Biharkeresztes önkormányzata máris csatlakozott a Bihar, Hajdú-Bihar és Békés megyék által meghirdetett Igen, tessék – Da, poftiti programhoz. 
A Bihar Megyei Tanács keddi ülésén szavazta meg a Da, poftiti – Igen, tessék nevűprojektben való részvételét, melynek célja az, hogy Románia és Magyarország három határ menti megyéjében a lehető legtöbb állami és civil intézmény, illetve magánvállakozás biztosítsa a kétnyelvűséget a polgárok számára. Szabó Ödön RMDSZ-es politikus, a Bihar megyei tanács tagja tegnap a témában tartott nagyváradi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a program keretében október 15-ig meg kell tervezni a logót, melyen kötelező módon szerepelnie kell a két ország zászlajának, valamint a program jelmondatának Da, poftiti – Igen, tessék. A pályamunkákat a megyei tanácshoz kell benyújtani. Ezeket a logókat kifüggesztik minden olyan intézmény székhelyén, amelyek biztosítani tudják a kétnyelvűséget, és kitűző formájában viselni fogják azok a személyek is, akik beszélik a másik állam nyelvét.
Közös érdek
Szabó Ödön kifejtette, hogy elképzelésük szerint ez a program nem rekedne meg az önkormányzatok szintjén, hanem azt szeretnék, ha egy mozgalom alakulna ki, melyhez a közintémyének és civil szervezetek mellett magánvállakozások is csatlakoznának. Mindenesetre kilátásba helyezte azt, hogy Bihar megye RMDSZ-irányítású önkormányzatai részt vesznek majd a programban. Szabó Ödön kijelentette: a magánszektornak is érdeke biztosítani a kétnyelvűséget, mely állítását azzal támasztott alá, hogy tavaly csak Hajdúszoboszlón 22480 román állampolgár töltött el legalább három éjszakát, míg Bihar megyében 2010-ben 3907 magyar állampolgár töltött el legalább három napot. A gazdasági előnyök mellett közösségi szempontból is igen hasznos ez a program, folytatta érvelését Szabó, utalva a sürgősségi ellátásra, melynek során életmentő lehet az, ha a bajba jutott anyanyelvén kommunikálhat a segítséget nyújtó intézmény munkatársaival. Újságírói kérdésre válaszolva Szabó Ödön elmondta: nem hiszi, hogy Gavrila Ghilea Bihar megye prefektusa megtámadná a közigazgatási bíróságon az Igen, tessék programra vonatkozó határozatot, mint ahogy korábban tette azt a megyei tanács több határozatával.
A magyar fél nyitott
Barabás Ferenc Berettyóújfalu polgármestere a sajtótájékoztatón közölte, azért csatlakozott azonnal a programhoz, mert néhány év óta sok olyan román állampolgár vett házat Bihartkeresztesen, akik nem tudnak magyarul, ami szükségessé teszi a kommunikáció megkönnyítését a város ezen új polgáraival. Eddig is voltak szórványosan kétnyelvűséget biztosítani szándékozó törekvések, például már több kétnyelvű fórumot, román nyelvtanfolyamot is szervezett az önkormányzat, van továbbá románul tudó rendőr, tanár, vendéglős a városban, azonban ez a projekt rendezett keretet biztosít ennek a célkitűzésnek. Barabás Ferenc vállalta: segíteni fog a megyei tanácsnak abban, hogy minél több magyarországi település csatlakozzon ehhez a programhoz.
Pap István. erdon.ro

200 éves a szentjobbi református templom
Bihar megye – A szentjobbi református egyházközségben tavaly volt első alkalommal Gyülekezeti Nap. A sok pozitív visszajelzés hatására úgy döntöttek, hogy minden évben meg fogják szervezni ezt az ünnepséget.
Az idén az emsti (Hollandia) és a szentpéterszegi (Magyarország) testvérgyülekezetek képviseleteivel tartatott meg a Gyülekezeti Nap, mely keretében hálát adott a gyülekezet a 200 éves templomért, és a 30 éve épült parókiáért. Az ünnepi istentiszteleten Rákosi Jenő érmelléki esperes, helybeli lelkipásztor hirdette Isten igéjét a Királyok könyvévől vett idézet alapján, mely bölcs Salamon templomszentelési imádságának egy részletét tartalmazza. Salamon hitvallást tesz az írgalmas és szövetséget megtartó Istenről, majd kéri az Urat, hogy a megépített templomba érkezők imádságát mindig hallgassa meg. Oltalmat, védettséget kér a hajlékra, és kegyelmet az Istenhez forduló emberre.
Segítenek, mikor lehet
A meghívott vendégek és a gyülekezet köszöntése után először Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke kapott szót, aki beszédében hangsúlyozta: mindig segítenek, amikor lehetőségük van rá. Idén a Megyei Tanács és a községközpont Berettyócsohaly Polgármesteri Hivatalának támogatása által lehetőség nyílt arra, hogy a templom előtt és mellett új járda készüljön, és sor került a templombelső felujítására is. Az ünnepség az 1811-ben befejezett és felszentelt templom, majd az 1981-ben 52 munkanap alatt felépített emeletes lelkészi lakás történetének ismertetésével folytatódott. A hollandiai testvérgyülekezet erre az alkalomra egy orgonát ajándékozott a szentjobbi gyülekezetnek, melyet Thurzó Zoltán zongoraművész mutatott be, Tasnádi Ferenc és Tasnádiné László Melinda énekesek kíséretével. Lakatos Tamás szavalata után a gyülekezet harangszó mellett emlékezett azokra, akik az elmúlt Gyülekezeti Nap óta elhunytak.
Emléktáblát avattak
Ezután az emsti testvérgyülekezet képviselői köszöntötték a gyülekezetet a Zsoltárok 33,18 versével: “Ámde az Úr szemmel tartja az őt félőket, az ő kegyelmében bízókat”, majd a 12 fős csoport el is énekelte ezt a zsoltárt. A szentpéterszegiek nevében Tóth József lelkipásztor mondott köszöntő beszédet, majd egy szép vázával ajándékozták meg az ünneplő gyülekezetet. A templomi együttlét után a templom bejáratához elhelyezett emléktábla leleplezése és megáldása következett. Az ünnepség itt még nem ért véget, hiszen a közös ebéd elfogyasztása után az elmúlt 10 év eseményeiről készült fényképeket tekinthette meg a gyülekezet. Kellemes beszélgetésekkel és az együtt ünneplés örömével zárult a nap. erdon.ro

Kollektív hűvösség
A hűvös viszonyulást követheti a ratifikálás megvétózása, legalább Budapesten
Nem sokáig tartott az örömöm afölött, hogy a vajdasági magyarok érdekvédelmi szervezetének kezdeményezésére Belgrád törölte a kollektív bűnösség elvét a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási törvénytervezetből.
Lám, lám, milyen fontos, ha a kisebbségek egy-két szavazatára is szükség van, mert a szerb miniszterelnök-helyettes ki is mondta kerek-perec, hogy azért fogadták el a VMSZ javaslatát, mert így azt remélik, hogy a parlamentben meglesz a többség a jogszabály elfogadásához. A törvény életbe léptetése az EU-csatlakozás feltétele.
Életkorra és nemre való tekintet nélkül nyilvánította háborús bűnössé a jugoszláv katonai közigazgatás 1945-ben a délvidéki települések teljes magyar és német nemzetiségű lakosságát, s a kollektív bűnösség vagyonjogi kérdésekben úgymond örökölhető! (Valójában: az államosított vagyont a háborús bűnösnek nyilvánított – sok esetben később ártatlannak talált vajdasági magyar – leszármazottja nem igényelheti vissza, az az állam tulajdona marad.)
Ennek az aberráns rendelkezésnek az eltörlése magától értetődik – gondoltam magamban –, hiszen hogyan lehetne tagja a XXI. századi európai közösségnek az, aki azt a jogelvet vallja, amelyet eredetileg a polgári büntetőjogi elméletek is tagadtak, s csak a sötét középkornál is feketébb XX. században történhetett meg egy etnikai közösség egyetemleges felelősségre vonása azzal az ürüggyel, hogy a csoport egyes tagjai ténylegesen (vagy csak föltételezhetően) jogi vagy erkölcsi értelemben elítélendő cselekedetet hajtottak végre.
Aztán a belgrádi „demokrata” kormánykoalíció meggondolta magát. Megtehette mert az ellenzéki Liberális Demokrata Párt (a politikai alakulat nevébe foglalt jelzők Szerbiában sem jelentenek semmit, akárcsak nálunk) jelezte, a magyarok kollektív bűnösségének fenntartásának érdekében megszavazza a vagyon-visszaszármaztatásról és a közvagyonról szóló törvényt. Meg is tette.
Az elfogadott jogszabály tehát nem teszi lehetővé a második világháborús megszállók soraiban harcolók, illetve leszármazottaik számára a restitúciós folyamatban való részvételt, még abban az esetben sem, ha az illetőt a saját akaratán kívül sorozták be, vagy ha a bíróság előtt bizonyította is az ártatlanságát! Egyszerűen azért, mert magyar!
Így nem kaphatják vissza a magyar családok a második világháború után elkobzott ingatlanokat, építőipari telkeket, erdőségeket, üzlethelyiségeket, lakásokat, vállalatokat, a termőföldet.
„A történelmi megbékélés szorgalmazása és a kollektív bűnösség elvének eltörlése a Vajdasági Magyar Szövetség politizálásának alapkövei. Olyan európai értékek, amelyeket semmilyen körülmények között sem fogunk feladni. Akkor sem, ha álláspontjainkkal időről időre egyedül maradunk Szerbia parlamentjében” – áll a VMSZ által a szavazást megelőzően kiadott sajtóközleményben, amely rezignáltan megállapítja: „A többségi (szerb) társadalom politikai elitje továbbra sem érett meg arra, hogy változtasson egyoldalú történelemszemléletén.”
A Szerbia parlamentjében egyedül maradt vajdasági magyarokat az Európai Parlament (magyarországi, romániai és szlovákiai) magyar képviselői nem hagyhatják cserben. Az RMDSZ – fontos koalíciós partnerként – ráveheti a Demokrata Liberális Pártot, hogy maga is kifogásolja a korszerűtlen szerbiai szemléletet, a kollektív bűnösség alkalmazásának elvét. Talán Magyarország és Románia kollektív hűvössége, ami Szerbia csatlakozását illeti meggondolkoztatná Belgrádot. (Ha meg a DLP e kérdésben a szerb álláspontot osztja, az meg minket, romániai magyarokat kell hogy elgondolkoztasson.)
A hűvös viszonyulást követheti a ratifikálás megvétózása, Bukarestben és – vagy legalább – Budapesten.
Hollandia és Finnország schengeni csatlakozás kérdésében tanúsított magatartása – bármennyire fájdalmas is számunkra – korrekt. Az EU-nak elitklubnak kell maradni, vagy azzá kell válnia. Tagja csak az lehet, aki európéer.
A kollektív bűnösség elvével a jogi bagázsban – ha korábban lehetett is – ma már nem szabad beengedni senkit a demokratikus és békéjére, konfliktusainak tárgyalások útján való kezelésére büszke Európába!
Ambrus Attila. Új Magyar Szó (Bukarest)

Brassó megye: kevésbé kedvező népszámlálási eredményekre számítanak
Két egyformán fontos célközönsége van az RMDSZ népszámlálási identitás-kampányának: a válaszadó és a kérdezőbiztos – jelentette ki Brassóban, a magyar kérdezőbiztosok tájékoztatására szervezett találkozón Markó Attila államtitkár, az Országos Népszámlálási Bizottság tagja. Az államtitkár szerint jelentős előrelépés, hogy 2011-ben többnyelvű a népszámlálási kampány: magyar nyelvű űrlap, plakát, kézikönyv, rádió- és tévéreklám is készült állami költségvetésből. A brassói tájékoztatón Markó Attila arra is emlékeztetett, hogy azokon a településeken, ahol a magyarság számaránya 20% fölötti a kérdezőbiztosoknál magyar nyelvű űrlap is kell legyen, ezt igényelhetik a válaszadók. A magyar kérdezőbiztosok számára pedig magyar nyelvű kézikönyv is készült, amelyből könnyebben megérthetik a munkájukban fontos, románul nehezebben érthető szakkifejezéseket. Az államtitkár szerint a népszámlálási eredmények kedvezőbbek lesznek a magyarság szempontjából, hiszen a migráció alacsonyabb, mint a többségi lakosság körében.
Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöke kevésbé kedvező népszámlálási eredményekre számít a megyében. Amint elmondta, 1992 és 2002 között tízezerrel kevesebb magyart jegyeztek Brassó megyében, a népességfogyás pedig jelentősen kihat a nyelvi, az oktatási és a kulturális jogokra. „Miközben a szórványban népességfogyásról, a romániai magyar politikai palettán pártszaporulatról számolhatunk be” – tette hozzá Kovács Attila, aki továbbá azt is elmondta, négy településre összpontosít majd a megyei szervezet identitáskampánya: Négyfalura, Kőhalomra, Bodolára és Keresztvárra. Ezeken a településeken a magyarság számaránya 20%-hoz közelít.
Ambrus Károly brassói alprefektus szerint szórványban a magyar kérdezőbiztosok jelentik azt a plusz biztonságot, hogy az adatösszeírás a valóságot tükrözi majd a magyar közösségről. „Fontos számunkra, hogy ezt a felelősséget kellőképpen átérezzék, felkészült személyek végezzék az adatösszeírást” – mondta az alprefektus, aki az összeírás technikai részleteire is kitért a brassói tájékoztatón.
A találkozón felmerült a vegyes házasságok kérdése is. Ennek kapcsán Madaras Lázár demográfiai szakértő elmondta, Dániában létezik az a gyakorlat, hogy a házastársak megegyezése alapján a gyerekek egy részét egyik szülő, másik részét a másik szülő nemzetisége és vallása alapján jegyeztetik be. „Nyugat-Európában ez egy bevett gyakorlat. Persze, erről a kérdésről a szülőknek közösen kell döntést hozniuk” – tette hozzá a szakértő.
Az RMDSZ Brassó megyei szervezete október 3-án Négyfaluban, október 4-én pedig Kőhalomban szervez regionális tájékoztatást a magyar kérdezőbiztosoknak. (hírszerk.) Transindex.ro

Markó: a népszámlálás eredményeitől függ számos alapvető kisebbségi jog is
A romániai magyar közösség valós létszámától függ több olyan alapvető jog is, amely az anyanyelvhasználathoz kapcsolódik – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes a hétvégén Marosvásárhelyen tartott kerekasztal-beszélgetésen.
A Kós Károly Akadémia Alapítvány és az Erdélyi Magyar Televízió szervezésében rendezett beszélgetésen a közelgő romániai népszámlálás volt az egyik fő téma. A népszámlálás eredménye rendkívül fontos az erdélyi magyarság közérzete szempontjából, de ennek jelképes üzenetén túl, konkrét jogi tétje is van – hangsúlyozta a politikus, aki szerint a magyar közösség valós létszámától függ több, az anyanyelvhasználathoz kapcsolódó alapvető jog is.
A miniszterelnök-helyettes, aki a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke is, kifejtette: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az előző népszámlálásokhoz képest lényegesen nagyobb és átfogóbb mozgósító kampányt indított, amelynek célja, hogy mindenki bátran vállalja nemzeti hovatartozását. Markó Béla a magyarság létszámával kapcsolatosan emlékeztetett az anyanyelvhasználattal kapcsolatos húsz százalékos küszöbre, amelyet az RMDSZ-nek hosszas politikai küzdelmek nyomán sikerült elérnie 1999-ben. Ennek értelmében, azokon a településeken, ahol a magyarság aránya eléri a 20 százalékot, kötelező módon biztosítani kell a magyar nyelv használatát a közintézményekben, a közigazgatásban. A törvény ezt nem zárja ki a 20 százalék alatti népességarány esetében sem, de ez már a helyi önkormányzat döntésén múlik. Ennek kapcsán bejelentette: az RMDSZ azt a célt is megfogalmazta, hogy a nyelvhasználati küszöböt 10 százalékra csökkentsék. Székely István politológus előadásában rámutatott, hogy amióta Románia az Európai Unió tagja, bizonyos játékszabályokat be kell tartania. Felhívta a figyelmet, hogy minden kérdezőbiztosnál van magyar űrlap ott, ahol a magyarság aránya eléri a 20 százalékot. Ez internetről is letölthető (www.nepszamlalas.ro), a honlapról az érdeklődő mindent információt megkaphat.
Székely István szerint az erdélyi magyarság demográfiai tendenciái általánosságban pozitívak, szemben a román nemzetiségűek negatív mutatóival. A szakember rámutatott: a 2007-es európai uniós csatlakozást követően megugrott a roniaiak külföldi munkavállalása, ebben a folyamatban azonban a romániai magyarok kis hányadot képviselnek. Mindez arra enged következtetni, hogy – bár abszolút számokban lesz csökkenés-, az erdélyi magyar közösség az országon belül tartani tudja eddigi számarányát – tette hozzá.
Hangsúlyozta: a népszámlálás során kétszintű kódolással összesítik az eredményeket: azok, akik székelynek vagy „ungurnak” vallották magukat, azokat a második kódolásnál mind magyaroknak nyilvánítják. A csángók esetében ezt nehezebb lenne elérni, ezért aki csángónak vallja magát, az „egyéb” rovatba kerül.
MTI
Erdély.ma

Zsil-völgyi magyar kulturális napok
Hétvégén Lupény megerősítette pozícióját, mint a Zsil völgye magyar fővárosa. Jóllehet a közeli Petrozsényban több magyar él, Lupényban sokkal jelentősebb magyar élet zajlik, jóval több a magyar rendezvény. Benedekfi Dávid helyi RMDSZ-elnök és csapata ügyesen összefogja a helyi közösséget, sőt, a lupényiak rendezvényei a bányavidék többi településének magyarságát is megmozgatják, szemben a passzív Petrozsénnyal.
Hétvégén sem volt különb a helyzet, a Zsil-völgyi magyar kulturális napok Lupényban zajlottak, melyen a helyieken kívül a környező települések magyarsága is részt vett.
A gazdag rendezvénysorozat Balázs Csaba fotókiállításával kezdődött pénteken, melyen a helyi fiatalember a bányavidéken és külföldön készített arcképeit tekinthették meg a szakszervezeti klubban. Este a lupényi és a bányavidék többi városából érkezett magyarság nagyszerűen szórakozott a szüreti bálon.
A rendezvénysorozat fénypontja mégis a szombati nap volt, amikor a bányavidék magyarsága bemutatkozott Erdélynek. Pontosabban a Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Csíkszeredáról, Brassóból és Nagyenyedről érkezett vendégeknek. A Szabó Csaba kolozsvári újságíró által indított szórványtengelyek mozgalom 21. szórványkonferenciájára ugyanis a lupényi szakszervezetek házának dísztermében került sor. A magyarok által „bőven és hangosan meglakott” bányászrégió megmaradt magyarságának problémáit térképezték fel demográfiai, oktatási, kulturális és gazdasági szempontból, illetve tapasztalatot cseréltek a többi dél-erdélyi szórványvidékkel.
Magyarok a Zsil völgyében
A hatvanas-hetvenes években a vulkáni és lupényi iskolákban még 4 párhuzamos magyar osztály volt, manapság viszont az elemi oktatás összevont osztályokkal működik, pedig 2007-től a vulkáni diákok Lupényban tanulnak, ismertette a szomorú helyzetet Kasza Mária, a lupényi iskola igazgatója. Így sikerült csak megmenteni az általános szintet, külön-külön mindkét helyen veszélybe került volna, mondta Illés Katalin, a vulkáni iskola aligazgatója. Petrozsényban sokkal jobb a helyzet, de az Böjte Csaba atya Szent Ferenc Alapítványának köszönhető.
A bányavidéken folyamatosan csökken a magyarság száma, a gyülekezetek kiöregednek, szemléltették a helyzetet Gáll Sándor református és Marthy Attila római katolikus lelkészek.
A bányavidékiek igen visszafogottan fogadták a kolozsvári Szabó Csaba és a marosvásárhelyi Ötvös József református lelkész-egyházi újságíró derűlátó kilátásait az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről. Szerintük megszűnt a magyarság demográfiai hullámvölgye, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Csíkszeredán ugyanis a fiatal értelmiségi magyar családokban erősen elterjedt az utóbbi években a harmadik, sőt, negyedik gyermek vállalása, Marosvásárhelyen több a keresztelő, mint a temetés, legalábbis Ötvös József szerint.
Bárcsak hasonló tendencia uralkodna a bányavidéki magyarságnál is! Jelenleg a legfontosabb kihívás a közeledő népszámlálás, melyen minden magyarnask fel kell vállalnia magyarságát, hiszen a mostani számoktól függ a magyar oktatás, anyagi támogatása, társadalmi súlya országos szinten, hangsúlyozta Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke. Aki szerint az agyonhangoztatott templom és iskola mellet az érdekképviselet a magyarság harmadik tartópillére, hiszen ez karolja fel döntéshozói szinten előbbiek ügyét.
A Zsil-völgy magyarságának helyzete elválaszthatatlan a bányavidék gazdasági helyzetétől. A szocializmus éveiben, a kőszénbányászat fellendülése idején, a magyarság száma gyorsan növekedett, a „fekete arany” hanyatlása a magyarság hanyatlását is eredményezte. Éppen ezért fontos a gazdasági alap, melynek fejlesztési elképzeléseit Dézsi Attila mutatta be az egybegyűlteknek. Lupényi származásúként Hunyad megye prefektusa komoly lépéseket tett a bányavidék kormányszintű felkarolása érdekében.
„Noha kevesen vagyunk, s számunk csökken, a Zsil-völgyi magyarság mindig is értékes embereket adott”, hangsúlyozta Benedekfi Dávid főszervező. A széles körben elismert, románok által is nagyra tartott prefektus a legjobb példa erre.
Éppen ezért zavaró, hogy sokan a Zsil völgyét csak a bányászjárásokkal társítják, az ottani magyar életről, magyar kultúráról tudomást sem vesznek, hangsúlyozta lokálpatrióta pátosszal Bács Erzsébet nyugalmazott petrillai tanárnő. A bányavidéki magyarságnak és oktatásának nem anyagi támogatásra van szüksége, azt saját erőből képesek megoldani, hanem segítség kell, hangsúlyozta Benedekfi Dávid a vendégek meglepetésére, kiknek mindenütt az anyagi gondokat említették szórványjárásuk során. Együtt magyarul
Miután Krizbai Jenő és Kocsis Attila igazgatók bemutatták a nagyenyedi, illetve dévai iskolákat, s a vendégek bemutatták könyveiket, szórakoztató program következett. A római katolikus közösségi házban töltött káposzta versenyt szerveztek, melyen 9 helyi konyhaművész mérte meg tudását. A nyertesek díjat kaptak, egy-egy fakanalat, a nyertes természetesen a legnagyobbat. Ezután az egybegyűltek is megkóstolták a finomságokat.
Vasárnap az Erdély különböző tájairól érkezett vendégeknek a Zsil völgye érdekességeit és természeti szépségeit mutatták be, majd a parányi urikányi magyar közösséghez látogattak. Délután a lupényi református templomban ökumenikus istentiszteletre került sor, majd az idősek napját ünnepelték süteményekkel, teával és kávéval.
Chirmiciu András
nyugatijelen.com
Erdély.ma

Népszámlálási trükkök
A küszöbön álló népszámlálás demográfiai, társadalomátalakulási "környezetét", de az október 20-án kezdődő folyamat néhány mögöttesét is körüljárta az elmúlt hét végén Sepsiszentgyörgyön rendezett Népszámlálás 2011 elnevezésű konferencia.
Az Erdélyi Magyar Ifjak és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett tanácskozáson Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettese, a szövetség első számú "népszámlálója" több fontos részletkérdésre hívta fel a figyelmet. Az uniós statisztikák szerint ugyan csak 1,8 millió román állampolgár tartózkodik életvitelszerűen az ország határain kívül, a külföldön élők reális száma azonban a 4,3 millióhoz közelít. Ez a munkaügyi miniszter által is visszaigazolt állapot viszont annak veszélyét vetíti előre, hogy a népszámlálás jóval húszmillió alá csökkent romániai lélekszámot regisztrál. A népességcsökkenés pedig kevesebb európai parlamenti helyet jelent, illetve a jelenleginél jóval kevesebb uniós pénzt. A helyzeten a jelek szerint úgy próbálnak kozmetikázni a romániai felelős szervek, hogy arra biztatják a polgárokat: azokat a külföldön élő rokonaikat, akik az elmúlt tizenkét hónap folyamán hazalátogattak, diktálják be itthon élőkként a kérdezőbiztosoknak. Székely szerint az elvándorlás jóval kevésbé befolyásolja a romániai magyarok lélekszámát, ennek ellenére mindenkinek azt ajánlja, hogy a magyarok is éljenek a központilag ajánlott módszerrel. A fokozott éberségre azért is szükség lehet, mert a népszámlálási ívek az indokoltnál jóval bonyolultabbak, és míg a tartósan külföldön élők ügyét egyetlen íven "le lehet rendezni", addig az itthon élőkkel kapcsolatban több íven át terjedő kérdéssorozatra kell válaszolni – amit esetleg szívesen megspórolna a számlálóbiztos. 
Elsősorban nem háromszéki jelentőségű, de korántsem elhanyagolható az egyetemi központokban élők esete. Az előírások szerint ugyanis az egyetemre, főiskolára járókat az egyetemi központokban kell nyilvántartásba venni. Ismerve azonban a gyakorlatot, miszerint a főiskolások többsége félhivatalosan vagy teljesen "feketén" lakik tanulmányai helyszínén – Kolozsváron közel húszezerre tehető a magyar egyetemisták száma –, sokan egyenesen bujkálnak a hasonló hivatalos számbavétel elől. Ezért a magyar szervezetek arra készülnek, hogy esetleg népszámlálási központok létesítésével tennék könnyebbé az egyetemisták megszámlálását, illetve felszólítják a szülőket, nagyszülőket arra, hogy diktálják be a számlálóbiztosoknak a diák státusban távol lévő fiatalokat is. Az esetleges kettősségeket a személyi szám alapján az adatfeldolgozás során amúgy is kiszűri a központi statisztikai rendszer. A kolozsvári magyarság arányának húsz százalékra való feltornászása az egyetemisták nélkül elképzelhetetlen – jelentette ki Székely István.
 Csinta Samu
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Marosvásárhely: MOGYE-tüntetés helyett október 6-i megemlékezés
Némileg csalódott a marosvásárhelyi magyar politikusokban Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára, aki az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közös sajtótájékoztatóján értesült a jelenlévők döntéséről, miszerint október 6-án nem szerveznek tüntetést a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatáért.
Ádám, aki a sajtóértekezlet közben hívatlanul állított be az RMDSZ Dózsa György utcai székházában, arra szerette volna rávenni a három magyar politikai alakulatot, hogy az október 6-ára bejelentett közös megemlékezést egyben tüntető megmozdulásnak is szánják. Csütörtökön 17 órától, a Székely Vértanúk oszlopánál a három párt az aradi tábornokokra és a vásárhelyi Postaréten kivégzett hősökre kíván emlékezni.
RMDSZ: rendeződnek a dolgok
„Még az autonomista párt is kihátrált az akcióból” – jegyezte meg keserű szájízzel a politikusok sajtótájékoztatója után Ádám Valérián, aki elmondása szerint a leginkább a Tőkés László által fémjelzett alakulatban csalódott.
A politikai vezetőknek nem csak az RMOGYKE kérése, hanem a szervezet két, orvosi ruhába beöltözött tagjának megjelenése sem jött kapóra. Arckifejezéseikből ítélve Ádám a lehető legrosszabbkor és a számukra lehető legkényelmetlenebb kéréssel toppant be.
A RMOGYKE titkára elképzelésében a postaréti gyülekező kiváló alkalom lett volna az orvosi egyetemem uralkodó magyarellenesség ügyében állást foglalni. A közös rendezvény RMDSZ-es szervezői, Benedek István városi elnök valamint Csegzi Sándor alpolgármester meggyőződésüknek adtak hangot, miszerint október 6-ig rendeződik a MOGYE magyar tagozatának ügye.
„Nincs szükség semmiféle utcai tüntetésre. A magyar tagozat kérdése már meghaladja az egyetem diákságát meg tanári gárdáját, a politikusoknak kell rendezni” – vélekedett Benedek. Csegzi hozzátette: biztos értesülései szerint a kérdést magas szinten, a kormánykoalícióban, az új oktatási törvény szellemében intézik.
A kihátrálással vádolt EMNT utólag egy homályosan megfogalmazott közleményben jelezte, hogy valamelyest mégiscsak felkarolja a RMOGYKE törekvéseit. „Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezetének kezdeményezésére az RMDSZ-szel és az MPP-vel közös megemlékezést tart Marosvásárhely magyarsága október 6-án, csütörtökön 17 órakor a Postaréten, a Székely Vértanúk emlékművénél. Hirdetjük, hogy Ne legyen vértanú a magyar orvosképzés! Üdvözöljük az RMDSZ és az MPP helyi vezetőinek a döntését, hogy közösen emlékezzünk meg a 13 aradi és a 4 székely vértanúról, így egységet és erőt felmutatva gyűlünk össze és adunk hangot a magyar orvosképzés ellehetetlenítése elleni tiltakozásunknak” – áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyilatkozatban.
Egyedi és egyszeri összefogás
A csütörtökre hirdetett hárompárti összefogás egyedi, azonban egyszeri is. Mindhárom alakulat jelezni szeretné, hogy legalább a történelem és a hősök iránti tiszteletből képes összefogni és egyformán gondolkodni. „Politikailag sok mindenben különbözünk, de közös történelmünk még mindig összeköt. Legalább a megemlékezésen álljunk egymáshoz közelebb” – fejtette ki László György, az MPP megyei elnöke.
A polgári vezető egyébként borúlátónak bizonyult a további együttműködést illetően. Erre Benedek István bejelentése is rászolgált; az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke szerint az októberi megemlékezés utáni héten a szervezet megnevezi saját polgármester-jelöltjét. Egy ilyen lépés kizárná a jövő évi összefogást, ugyanis mind az EMNT, mind az MPP csakis egy közös jelölt támogatását vállalja fel, és nem hajlandó felsorakozni egy, az RMDSZ által nevesített „pártkatona” mögé.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Az Aradi Magyar Napok megnyitója
Kiegyenesíteni, amit a történelem összekuszált
Jeles vendégek és számos – nem csak református – érdeklődő jelenlétében zajlott ma délelőtt az arad-belvárosi református templomban, október 6. előestéjén az Aradi Magyar Napok ünnepélyes megnyitója.
Az istentiszteleten igét hirdetett Kerekes József nagyvárad-rogériuszi lelkipásztor, majd Baracsi Levente aradi lelkész köszöntötte a vendégeket: dr. Hende Csaba magyar honvédelmi minisztert, Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzult, Sándor Mátyás bukaresti magyar katonai attasét, a bemutatásra kerülő könyv két szerzőjét, Göncz Józsefet és Bognár Bélát, valamint az aradi Király András oktatási államtitkárt, Horváth Levente alprefektust, Faragó Péter parlamenti képviselőt, Bognár Levente aradi alpolgármestert, az RMDSZ Arad megyei elnökét.
Megnyitó beszédében Bognár Levente az Aradi Magyar Napok kapcsán a 13 vértanúra utalt, akikre a napokban emlékezünk, s e felemelő pillanatokban értékeinket is felmutathatjuk. Ezek adják a lelkierőt ahhoz a harchoz, hangsúlyozta, amelyek majd egy évszázada folytatunk megmaradásunkért.
Dr. Hende Csaba a saját mappáján és az asztalon elhelyezett virágvázán lévő magyar címer látványából kiindulva fogalmazta meg, hogy mi, magyarok, bárhol is élnénk, mind összetartozunk. A vértanúkra utalva kifejtette: áldozatuk ugyan drámai, megrázó és tragikus volt, de nem értelmetlen, mert az ügy, amiért vállalták az életveszélyt és a halált, végül győzött, mert mindig voltak, akik nyomukba léptek, és hűek maradtak az eszméhez. A bemutatandó könyvről (amelyhez ő írt előszót) elmondta: képeslapokból rögzíti a mi Aradunkat, pompás épületeket és tisztességes kunyhókat, azt a munkát, amely a várost, az együtt élő nemzetek munkájával, felvirágoztatta. Végül kiemelte: a jövőnk nem a múltunkból lesz, hanem belőlünk, ha meg is csináljuk azt, amit elterveztünk. Az EU lehetővé teszi az együttműködést, a közös cselekvést, ami mindannyiunk közös érdeke. Hosszú ideig a határokon átnyúló utak nem vezettek sehova, most eljött az idő a változtatásra, sőt a változások közepette vagyunk. Újra kell szőni a kapcsolatokat, mondta, és nagyra értékelte e törekvésben az aradi polgármester, a megyei tanács, a román kormány erőfeszítéseit. A mi nemzedékünknek jutott az a feladat, mondta befejezésként, hogy kiegyenesítsük azt, amit a történelem összekuszált.
Ujj János történész az Arad vármegyénk. Frumosul nostru judeţ Arad. Unser schönes Komitat Arad c. háromnyelvű könyvről beszélt, amelynek szövegét ő fordította román nyelvre. A két soproni szerző egykori képeslapokból összeállított munkájában, vallotta be, több, általa eddig ismeretlen, a régi Aradot ábrázoló képeslapot talált, amelyeket olyan helyeket is megörökítettek, amelyek ma már nem láthatók. De nemcsak Arad, hanem a környék, Borosjenő, Lippa, Apatelek, Berzava, Pécska, Csermő, Tornya, Vinga és sok más helység is szerepel néhány képeslappal a nagyszerű kivitelezésben megjelent kötetben.
A két szerző a kötet keletkezéstörténetéről szólt. Bognár Béla negyven éve gyűjti a képeslapokat, s pár éve arra gondolt: a ritkaságokat másokkal is meg kellene ismertetni. Ebben talált partnerre Göncz Józsefben, így születtek meg az első kötetek, a Biharországról és Krassó-Szörényről szólók. A harmadikat Aradnak szentelték, a negyedik a temesvári lesz.
Baracsiné Dávid Zsuzsa aradi tiszteletes a magyarországi vendégeknek és Ujj Jánosnak az esemény tiszteletére emlékérmet nyújtott át, amelynek egyik oldalán a református templom látható, a másik oldalán egy ószövetségi idézet van: Mindeddig megsegített minket az Úr.
A rendezvény szónokainak sorát Király András zárta. Felelevenítette az Aradi Magyar Napok kezdetének történetét – 1999, a vértanúk kivégzése 150. évfordulójára rendezték az elsőt, mert úgy érezték: Arad magyarságának joga is, kötelessége is megemlékezni október 6-ról. Az első rendezvény egybeesett a Szabadság-szobor kiszabadításával. A szónok az istentiszteleti igehirdető és a honvédelmi miniszter egy-egy gondolatához kapcsolódva kifejtette: sokszor az érzelem diktálta, mit kell tenni, s azt az értelem erejével valósították meg. Végül Leiningen tábornokot idézve (a fények lassan kihunynak, csak a csillagok fénye marad), így fejezte be: ezek a csillagok vezéreljenek bennünket az értelem és az érzelem útján.
A Himnusz eléneklése után a szerzők dedikálták könyvüket, a Jelen Házban pedig állófogadásra került sor. 
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)

„Újramelegített” régióátszervezés
A régióátszervezés és a választási törvény módosítása kapcsán is homlokegyenest eltér a hatalmon lévő demokrata-liberálisok és az RMDSZ álláspontja, olyannyira, hogy a nézetkülönbség a koalíció működőképességét is veszélybe sodorhatja.
A PDL vezetőségének vasárnap esti ülése után kiderült, az Emil Boc kormányfő vezette alakulat november végéig szeretné tisztázni a közigazgatási átszervezéssel kapcsolatos kérdéseket, hogy a jövő évi állami költségvetés tervezetét már az új területi felosztás alapján dolgozzák ki. Az RMDSZ támogatásának megszerzése érdekében a nagyobbik kormánypárt hajlik arra, hogy 10 vagy 12 megyére osszák fel az országot.
Mint ismeretes, a régióátszervezés kérdését júniusban az RMDSZ nyomására jegelte a koalíció, a szövetség ugyanis elutasította Traian Băsescu államfő javaslatát, miszerint a tervezett nyolc „megamegyén” kívül Hargita és Kovászna megye megőrizheti önállóságát. Máté Andrástól, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjétől megtudtuk: a szövetség a tegnapi koalíciós egyeztetésen egyértelművé tette, számára nem prioritás a régióátszervezés ügye, a kérdést csak a 2012-es választások után kell napirendre tűzni, az pedig kizárt, hogy idén átrajzolják a megyéket, régiókat. Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető felhívta a figyelmet, hogy a PDL-vel idén februárban meghosszabbított koalíciós megállapodás határidő leszögezése nélkül érinti a régióátszervezés kérdését, ami az RMDSZ szerint 2013 után aktuális. „Ha a PDL tiszteletben akarja tartani a protokollumot, akkor csakis a fejlesztési régiók, és nem az adminisztratív területek átszervezéséről tárgyalhatunk, amiről mi már beterjesztettünk egy törvénytervezetet a képviselőházba. A mostani törvényhozási ciklusban viszont nem látjuk értelmét a megyék átszabásáról tárgyalni” – jelentette ki a Krónikának Fekete. Kérdésünkre, miszerint nem áll-e fenn a veszélye annak, hogy a PDL – akárcsak júniusban – a közigazgatási átszervezés meghiúsítása miatt megtorpedózza a kisebbségi törvény idei parlamenti elfogadását, a szenátor úgy válaszolt: fennáll a veszély, viszont az RMDSZ továbbra is arra az álláspontra helyezkedik, hogy a két kérdést nem lehet „egy csomagban” kezelni.
A régióátszervezésnél is keményebb diónak számít a koalícióban a választási törvény módosítása, a PDL ugyanis – Băsescu ösztökélésére – a tisztán egyéni választókerületes rendszerre való áttérést forszírozza; ez esetben az a képviselő és szenátor szerez mandátumot, aki választókerületében begyűjti a legtöbb szavazatot. Az RMDSZ azonban a német modellt támogatja, vagyis hogy az egyéni választókerületes rendszert egészítse ki a kompenzációs pártlista, ez utóbbi hiányában ugyanis az erdélyi magyarok csak a Székelyföldön és Bihar, Szatmár megyében lennének képesek honatyákat küldeni a törvényhozásba. Fekete Szabó András a Krónikának elmondta, az RMDSZ olyan vegyes rendszerben érdekelt, amely révén egyetlen szavazat sem vesztődik el, a kompenzációs lista ugyanis lehetővé teszi, hogy a szórványvidéken vagy a Kárpátokon túli megyékben leadott „magyar” voksok is megjelenjenek képviselet, vagyis mandátum formájában.
„Ha a PDL nem hajlandó beleegyezni a kompenzációs lista megőrzésébe, akkor más koalíciós partner után kell nézniük, velünk ugyanis nem tudják megcsinálni a tiszta egyéni választókerületes rendszert. És ez esetben nem támogatjuk a helyhatósági és a parlamenti megmérettetés összevonását sem” – szögezte le a szenátusi frakcióvezető. Hozzátette: az RMDSZ ellenzi a képviselők és szenátorok létszámának 300-ra történő lecsökkentését is, ez esetben ugyanis a magyarságnak kevesebb honatyája lenne, mint a 18 fős frakcióval rendelkező nem magyar kisebbségeknek, holott a magyar közösség létszáma tízszer akkora, mint a roma, török, szerb, német és egyéb kisebbségeké együttvéve. Fekete szerint a honatyák létszámának lefaragását a többi kisebbség sem támogatja, mert attól tart, hogy ez előbb-utóbb az ő képviseletük rovására megy. A szenátor közölte, a választási törvény módosítása ügyében szerdán, a koalíciós alakulatok képviselői alkotta szakbizottságban folytatódik a vita. Máté Andrástól különben megtudtuk: az RMDSZ nem fogja megszavazni a levélben történő szavazásról szóló PDL-s tervezetet sem.
Kormányátszervezés: majd a „nagyok”
A PDL vezetői és területi elnökei úgy határoztak, hogy a kormány esetleges átalakításának kérdése Emil Boc miniszterelnök és Traian Băsescu államfő hatásköre, ők ketten hivatottak eldönteni azt is, hogy mely miniszterek cseréje lenne indokolt. Az elmúlt időszakban több demokrata politikus, valamint az államelnök is a kormány átalakításának szükségessége mellett érvelt, sajtóértesülések szerint a „menesztendők” listáján szerepel Valeriu Tabără mezőgazdasági, Ion Ariton gazdasági, Gheorghe Ialomiţianu pénzügy- és Teodor Baconschi külügyminiszter. Az RMDSZ már korábban leszögezte, hogy nem tartja indokoltnak a szövetség tárcavezetőinek lecserélését.
Krónika (Kolozsvár)

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem története –
A kolozsvári Bolyai Egyetem orvosi kara 1945-ban költözött Marosvásárhelyre, majd 1947-ben (nem kommunista, hanem királyi rendeletre) vált önálló, kizárólag magyar tannyelvű intézetté, mely az évek során jelentős szakmai tekintélyt vívott ki, és a Bolyai Egyetem után az erdélyi magyarság második legfontosabb felsőoktatási intézményévé vált. A román tagozatot 1962-ben Ceausescu telefonutasítására hozták létre, és ettől kezdve a gyakorlati oktatás vegyes csoportokban, román nyelven zajlott. Az elrománosítás a 80-as években igen erőszakossá és brutálissá vált, a rendszerváltás idején az oktatóknak csak egyharmada volt már magyar, míg a hallgatóknál az arány még rosszabb volt.
Az 1989-es változásokat követő eufórikus hangulat azt a remény ébresztette, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen valóban kialakulhat és önállóvá válhat a magyar tagozat. Az 1990 februári-márciusi sikertelen tárgyalásokat és ülősztrájkot követő marosvásárhelyi pogrom (melynek közvetlen kiváltó okai éppen ezen egyetemi események voltak) ezt a törekvést befagyasztotta, kialakítva egy számunkra előnytelen status quot. A csalódás hatalmas méreteket öltött, az elvándorlás az orvostanhallgatók és fiatal orvosok körében is fokozódott.
Bár a következő két évtizedben részeredmények néha születtek (pl. a külön beiskolázási számok, vagy a magyar dikok létszámának és részarányának növekedése – ez ma már megközelíti az 50%-ot), az oktatók számaránya tovább romlott (ma már csak 28-29%). A román többség ritkán engedélyezte tehetséges fiatal magyar oktatók felvételét, a ránk kényszerített rendszer a magyar oktatói utánpótlást esetlegessé és véletlenszerűvé tette. Ezzel párhuzamosan csökkent az egyetem presztizse is, az oktatói utánpólás legfontosabb kritériuma a balkáni-bizantin kultúrkörben elterjedt sógor-komasági rendszer lett.
Párhuzamosan a magyar tagozat oktatóinak a „leépítésével” zajlott az egyetem szakmai leépülése is. Bár a közelmúlt eseményeihez tartozna, itt említem meg, hogy egyetemünk általános orvosi és gyógyszerészeti kara a nemrégi besorolásnál B kategóriás minősítést kapott, a fogorvosi kar pedig egyenesen C kategoriás lett. Így fokozatosan elveszítjük a doktori iskolát, kevesebb minisztériumi támogatást kapunk egy diák után, és még az angol tagozaton is limitálták a beiskolázási lehetőségeket. A hat tradicinális romániai orvosi egyetem közül az utolsó helyre kerültünk, sőt a nemrég alapított egyetemek egy része is előttünk van. Pedig egykoron az ország legjobb (és nemcsak orvosi) egyetemei között voltunk számontartva. Ebből a helyzetből intézetünk – belátható időn belül – nem képes önerőből kilábalni, túl nagy a lemaradás. Az egyetlen kiút a négy magyarországi egyetem segítsége lenne, amit ők meg is ígértek (lásd alább), de ennek feltétele az önálló magyar tagozat létrejötte.
A közelmúlt eseményei
Az idén januárban megjelent, új romániai tanügyi törvény a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet (a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemhez és a marosvásárhelyi Művészeti – volt Színművészeti – Egyetemhez hasonlóan) multikulturális egyetemként határozza meg, és nemcsak lehetőséget ad a magyar (kisebbségi nyelvű) oktatás kifejlesztésére, önálló tanulmányi vonal vagy tagozat létrehozására (melyek un. departamentumok formájában működnének), hanem azt tételesen elő is írja (135. cikkely). Ezen cikkely kijelentő, és nem feltételes módot használ („se contituie” és nem „se poate constitui”, vagyis „magalakítandó”, nem pedig „megalakítható”). A törvény ugyan a departamentumok számát és megalakítását az egyetemi szenátusra hagyja (123. cikkely), de ugyanezen cikkely előírja azt is, hogy az egyetemi szenátus csak szigorúan a e törvényt betartva cselekedhet.
A tanügyi törvény hatályba lépését (február 8) követően román-magyar vegyes munkacsoport alakult meg, amely az új, ezen törvényhez igazodó egyetemi charta (belső működési szabályzat) kialakításán dolgozott. A román rektorhelyettes volt a román, prof. dr. Szabó Béla (az Általános Orvosi Kar dékánhelyettese) pedig a magyar küldöttég szószólója.
A több hónapon át zajló tárgyalásokon kompromisszum látszott körvonalazódni, az új szervezeti felépítésben létrehozandó különálló román és magyar főtanszékek (a fent említett departamentumok) létrehozásában már-már senki sem kételkedett, sőt június elején a MOGYE oktatóinak opciójukat kellett kifejezniük, hogy melyik tagozathoz kívánnak tartozni (a hivatalos, erre felszólító irat szerint is azért, mert a 2011-2012-es tanévben már önálló magyar és román departamentumokban folyik majd az oktatás).
Azonban június 16-án az Orvosi Kari Tanácsban a román fél – arra hivatkozva, hogy a magyar tagozat a jelenlegi állapotában nem felel meg az ARACIS (a román egyetemi akkreditációs bizottság) követelményeinek és ez veszélyeztetné az Egyetem létét – elállt az addigi tárgyalások megegyezéseitől (leszavazva saját javaslatát!), és olyan chartát javasolt közvitára, amely a magyar tagozat létrehozásának útján semmilyen előrelépést nem jelentett az addigi állapothoz képest (sőt, visszalépést – lásd alább). Az egyetemi szenátus mélységesen csalódott magyar tagjai ezt követően távol maradtak a szenátusi gyűlésről, amely így döntésképtelennek bizonyult, és a június 20-ra újrahívott szenátusi gyűlést sem tisztelték meg jelenlétükkel. Bár a 38 tagú (elméletileg 39, de egy román professzor elhalálozott, és helyét nem töltötték be) egyetemi szenátus 13 magyar tagja távol maradt, és így a kétharmados jelenlétre nem volt lehetőség (ez a jelenlegi egyetemi charta szerint alapkövetelmény, hiányában a szenátus szavazásképtelen), a charta- tervezetet megszavazták (szerintünk így ez is törvénytelen).
A szenátus magyar oktatói időközben sajtónyilatkozatot fogalmaztak meg a történtekről, és a tanügyi törvény betartására irányuló törekvéseikhez támogatást kértek a Tanügyminiszterhez címzett levelükben, felhívva a figyelmet a törvény betűjének szellemiségét megtagadó törvénytelenségekre a MOGYE szenátusában.
A beadványra válaszként, a Tanügyminiszter (Daniel Funeriu) a MOGYE román és magyar vezetőiből álló küldöttséget fogadott július elején Kolozsvárott, de ezen találkozó leginkább a román félt erősítette meg céljai kivitelezésében (a miniszter egy szóval sem utalt az új charta- tervezet törvényellenes voltára, és kompromisszumot ajánlott, amit a jelenlevő román vezetők elutasítottak). A megbeszélésen az RMDSZ képviseltette ugyan magát, de nem a legmagasabb szinten, bár a magyar tagozat tagjai elvárták volna, hogy az oktatási kérdésekért is felelős – és így a Tanügyminiszter közvetlen feletteseként számon tartható – (amúgy hosszú ideig Marosvásárhelyen élő) magyar miniszterelnök-helyettes személyesen vesse be politikai befolyását.
Az új egyetemi charta végleges formájának az elfogadására hivatott szenátusi gyűlést július 22.- re tűzte ki a vezetőség (megelőzte ezt egy formai közvitára bocsájtás – a törvény ugyanis ezt is előírja). Közben az elhunyt szenátusi tag helyére új személyt választott a kari tanács, bár annak mandátumát később elfelejtették a szenátusban érvényesíteni (tehát újra illegalitás történt).
Ezen gyűlés is jól átgondolt forgatókönyv szerint zajlott. Előbb különböző szabályzatok, dokumentumok részletes megvitatására és elfogadására került sor, miközben a lényeget, a charta megvitatását és azon belül a magyar nyelvhasználat és önszerveződés lehetőségeinek (pontosabban újabb beszűkítésének) problematikáját a legvégére hagyták. A magyarok is részt vettek ezen gyűlés elején, ameddig (4 órán keresztül) fontos, de a magyar nyelvű oktatással szorosan össze nem függő döntések születtek.
Majd a román rektor kijelentette, hogy ő és társai egyetértenek a magyar tagozat létrehozásával, de nem lehetséges, mivel a törvényt be kell tartani (!!!). Márpedig a magyar tagozat jelenlegi állapotában nem kapna akkreditációt. (Amikor pártutasításra beindult a román oktatás a MOGYE-n, vajon megfelelt minden akkreditációs feltételnek? És ha van akarat és segítségnyújtás, akkor miért nincs pár évnyi türelem is, mialatt új oktatói állások létesítésével, a magyarországi egyetemek és oktatók szakmai segítségével, a kutatási eredmények és az előreléptetések kibontakoztatásával sikerül majd megfelelni a feltételeknek!? És ki a felelős a magyar oktatói vonal hiányosságaiért? – nos, ezekre a kérdésekre nem válaszolt...).
A 13 magyar egyetemi szenátusi tag újra kivonult a szavazásról (pontosabban egyikük bent maradt, és nemmel szavazott). De ezen charta-t, amely bizonyos helyeken még visszalépéseket is tartalmaz (eddig a magyar tisztségviselőket a magyar oktatók választották meg, ezentúl – bár számuk változatlan marad – közös szavazás alapján történik, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a román többség a nekik tetsző látszat-magyarokat, magyar anyanyelvű románokat fog ezen tisztségekbe juttatni) nem fogadhatjuk el.
A legfrissebb fejlemény viszont egy pozitív lépés: A négy magyarországi orvosi egyetem (a budapesti, a pécsi, a debreceni és a szegedi) elfogadott egy hétpontos „Támogató Nyilatozatot”, amelyben vállalják, hogy megalakulása esetén, az önálló magyar oktatási egységnek oly mértékű segítséget nyújtanak, hogy az legkésőbb egy éven belül teljesíteni fogja az összes ARACIS kritériumot (és amelyek nagy többségének már e pillanatban – tisztán belső erőkből – is meg tudna felelni). A fenti „Támogató Nyilatozat” Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárnál megtalálható, és már eljuttattuk sok felelős RMDSZ vezetőnek is. Ezen nyilatkozat hatástalanítja az egyetlen, önálló magyar struktúrák elleni szakmai érvet is.
Jelentőség A MOGYE ügye nemzetstratégiai fontossággal bír, ez lévén a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem után a második legnagyobb állami magyar felsőoktatási intézmény Romániában. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megfogalmazásában az önálló magyar oktatási vonalak és egységek kialakítása a MOGYE- n „nemzeti minimum”, vagyis az RMDSZ-el és az MPP-vel való bármely esetleges egyezség alapfeltétele. Ugyanebben a szellemben nyilatkozott a jelenlegi, nemzeti budapesti kormány több felelős tagja is.
Az önálló magyar struktúrák megalakulása azonban nemcsak nemzeti, hanem szakmai szempontból is fontos, mert egyetemünkön nagyon „megállt az idő”. Fontos lenne távolodni egy süllyedő hajótól, és egy korszerű oktatási-kutatási-gyógyítási egységet hozni létre.
Megoldások Meglátásunk szerint a helyi (marosvásárhelyi) lehetőségek teljesen kimerültek (hasonlóan a helyi tárgyalópartnereink szavahihetőségéhez). A megoldás csak a politikától jöhet.
Jelenleg a minket kisemmiző, diszkriminatív és a hatályos román tanügyi törvénynek ellentmondó egyetemi Charta- tervezet arra vár, hogy a tanügyminiszter a törvényesség szempontjából véleményezze. Nagyon fontos lenne a politikai nyomás, hogy a tanügyminiszter nyilvánítsa törvényellenesnek (amire a kolozsvári egyeztető tárgyalás során kevés kézséget mutatott) – mert szerintünk az is, és küldje vissza átdolgozásra az egyetemnek. Ezen politikai nyomás lehet direkt a magyar kormánytól a bukaresti kormány irányába, vagy pedig indirekt úton, az RMDSZ irányába. Amúgy az kormányzati felelősséget viselő RMDSZ-nek kötelessége lenne a helyzetet megoldani, és erre – a kormányban vállalt szerepe miatt – eszköze is van.
Ugyanakkor jó lenne egy olyan törvénykiegészítő (vagy a törvény gyakorlati alkalmazását pontosító) tanügyminiszteri rendelet is, mely megalakítja a magyar egységeket (vonal, szekció, departamentumok), vagyis kiveszi ezen intézkedések végrehajtását az egyetemi szenátus kezéből.
Véleményünk szerint ritka történelmi pillanat (lehetőség) adódott, hogy megalakuljanak az önálló magyar oktatási struktúrák a MOGYE-n. Ez hosszabb időre biztosítaná a tervezhető fejlődést, és csak ez lehet hosszabb távon a garanciája a magyar nyelven történő és megfelelő szakmai színvonalú erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzésnek, és végső soron az erdélyi magyar ajkú lakosság egészségügyi ellátásának is.
A MOGYE magyar oktatóinak nevében
Prof. Dr. Brassai Attila, a MOGYE Általános Orvosi Kar tanszékvezető egyetemi tanára
Marosvásárhely, 2011. október 5.
Erdély.ma

Vallás és politika: Csíksomlyó Unesco pályázata
A Csíksomlyói Unesco pályázat újra felszínre hozta a kérdést, hogy érdemes vagy nem kompromisszumot kötni az erdélyi magyaroknak egy számukra fontos kérdésben. Ezzel gyakorlatilag az RMDSZ eddigi politikája kérdőjeleződik meg. Az erdélyi magyarok,székelyek úgy gondolják, hogy a minden áron megfelelni akarás egy tévút ami csak önfeladáshoz vezet eredmények nélkül.
Az Országos Szellemi Örökség Bizottság, amely a Román Kulturális Minisztérium része vallási fesztiválként akarja felterjeszteni a Csíksomlyói búcsút. Szerintük az Unesco hamarább elismeri így mint katolikus búcsúként. A ferencesek akik meg az elején meg mellette voltak ma már ellene vannak mert félnek, hogy a felterjesztés mely kiemeli a búcsú pogány elemeit is - napimádás - őket szorítja majd ki onnan és a búcsú eredeti vallási és összetartó jellegét változtatja meg.
A Gyulafehérvári Római Katolikus érsekség ugyanakkor a védelemre helyezi a hangsúlyt amelyet az Unesco adhat a rendezvénynek de megpróbál diplomatikus lenni a ferencesek es az RMDSZ-s felterjesztők vitájában. Szerintük jó, hogy jelölik de az sem tragédia ha nem. A Gyulafehérvári Római Katolikus érsekség hivatalos honlapján semmi sem észlelhető a vitából. Itt az ellenző ferences szerzetesek részéről csak a régi - a felterjesztés pozitív értékelése található amit a Hargita Népe szeptember 14-en közölt.
Utazzon el Csíksomlyóra!
P. Péter Arthur házfőnök a hír kapcsán úgy fogalmazott, „nagy megtiszteltetés számunkra, hogy Románia kormánya és a román parlament jóváhagyta, hogy a kulturális minisztérium felterjesztheti az UNESCO-nak a kérést, amelynek értelmében Csíksomlyó a világörökség részévé válhat. Csíksomlyó 2005 óta tagja az Európai Máriás Hálónak, vagyis néhány éve már része az európai vallási életnek, bekerült a római katolikus egyház nemzetközi köztudatába, illő tehát, hogy jelen legyen Európa és a világ kulturális-társadalmi tudatában, hiszen e két irányvonal Csíksomlyón a századok során egybefonódott. Reméljük, hogy ez a kezdeményezés hitünkben és nemzeti öntudatunkban ismét megerősít”.
Ennek ellenére a feszültség kitapintható. Ez különösen kényes a Kelemen Hunor vezette kulturális tárca részére mert az Unesco az érintett közösségek és intézmények támogatását is kéri. A ferencesek ,amint arra az Erdély ma online napilap október 4.-i „A ferenceseket átverték" száma is utal, kifejtették nem értenek egyet azzal hogy „ napimádás, a táltosok és a bóvliárusok is Unesco védelemben részesüljenek."
Habár Kelemen Hunor kétoldalú megbeszélést ajánlott a ferenceseknek, erre azonban még ezidáig nem került sor. A ferences szerzetesek úgy érzik hogy süketek párbeszéde zajlik amelyben ők nem számítanak. Róluk, helyettük és nélkülük döntenek egy olyan kérdésben ami számukra nagyon fontos. A ferences szerzetesek 1352 óta vannak jelen Csíksomlyón és 1444-ben IV. Jenő pápa a szerzetesrendnek nyújtott segítségért ad búcsúkiváltságot. 1567-es János Zsigmond erdélyi fejedelem unitárius fejedelem feletti katolikus győzelem után és ennek megünneplése révén válik Csíksomlyó pünkösdi búcsú székely zarándokhelye. 1989 után pedig az addig lokális székely és csángó zarándoklat átalakul összmagyar búcsúhelyé annak minden előnyeivel és amint az Unesco felterjesztés kapcsán nyilvánvaló vált problémáival együtt.
Az Unesco felterjesztés körüli huzavona jól jelez néhány fontos változást is az erdélyi magyar közösségen belül. Egy átalakulás zajlik most amelyben a közösség eddig az RMDSZ iránt rendkívül lojális Római Katolikus Egyházon belül is sokan megkérdőjelezik az Európai intézmények és a román kormányok felé mindenáron kompromisszumokra irányuló politika eredményességét vagy jogosságát. Szlafkai Loránd
kitekinto.hu 
Erdély.ma

Megemlékezés az összefogás jegyében
Vörösmarty Mihály Szózatával kezdődött és a magyar, illetve a székely himnusz eléneklésével ért véget az a rendezvény, amelyen tegnap délután a Székely Vértanúk emlékművénél közösen emlékeztek meg az erdélyi magyar pártok az aradi és a marosvásárhelyi vértanúkról.
Miután elhelyezték az emlékezés koszorúit, a tömeg az orvosi egyetem elé vonult, ahol a kerítésre 1500 szál szegfűt tűztek fel: fehéret a magyar oktatásért, sárgát a román oktatásért, és pirosat a vértanúk véréért.
Nem engedhetünk a ’48-ból, az ’56-ból és a ’89-ből
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke miközben "kezet fogott az RMDSZ-szel és a Magyar Polgári Párttal" elindította, hogy a szabadságharc hőseinek emléke a ma emberét is kötelezi, hogy kiálljon a szabadság mellett. Hangsúlyozta, a forradalmak, de különösen az 1989-es forradalom szellemiségét meg kell őrizni, meg kell védeni, különösen ma, amikor a magyar felsőoktatás "a tovább élő nacionál-kommunizmus vértelen támadásának, a többségi politika agresszivitásának áldozatává eshet. Az oktatási törvény félremagyarázásának nevezte, hogy az orvosi egyetem szenátusa az egyetemi autonómiára hivatkozva korlátozza a magyarok jogait. Az igazi autonómia nem jelenthet jogfosztást, jelentette ki, visszautasítva ugyanakkor a prefektus vádját, aki szerint a MOGYE magyar tagozatáért szervezett tiltakozó megmozdulás provokáció lenne. Nem mi provokálunk, minket provokálnak, mondta az EP alelnöke.
Zsigmond Barna Pál, a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulja a magyar kormány üzenetét olvasta fel.
Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ politikai alelnöke az összefogás szükségességét hangsúlyozta, amely ma is épp oly időszerű, mint volt 1848-ban, 1956-ban vagy 1989-ben. "Mi nem kérünk mást, nem kértünk mást ’90 óta, csak azt, hogy tartsa be mindenki a törvényeket, és biztosítsa minden nemzeti közösségnek a jogát, hogy a saját kultúráját, a saját anyanyelvét ápolja", jelentette ki, hozzátéve, hogy meg kell találni az összefogás módját, hiszen "ha mi összefogunk, lehet, hogy lesz valaki ellenünk, de legyőzzük". Kijelentette: a marosvásárhelyiek megszenvedtek a demokráciáért, ezért meg kell találni az összefogás módját, mert csak így lehet legyőzni azokat, akik a magyar közösség ellen akarnak fellépni.
Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere felhívta a figyelmet, hogy az aradi vértanúk a nemzet megmaradásáért adták életüket, ezzel példát mutatnak számunkra és erőt adnak a mindennapi küzdelmeinkhez.
Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke sajnálattal állapította meg, hogy húsz évvel a rendszerváltás után még mindig harcolni kell a magyarság jogaiért a felsőoktatásban egy olyan egyetemen, amelyen egykor tiszta magyar nyelven folyt az orvosképzés, később két nyelven folyt az oktatás. "Ma pedig ott tartunk, hogy a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása ellen kell harcolnunk".
Kijelentette: példát kell mutatni Európának, hogy az erdélyi magyarság alkotó közösség, nem fog elveszni, élni fog.
Portik Vilmos, az EMNT elnökségi tagja feltette a kérdést, hogy vannak-e ma azokhoz hasonlók, akikre emlékeztünk, akik "felráznak bennünket a bóbiskolásból"? "Mi, akik most itt vagyunk, puszta jelenlétünkkel arról teszünk tanúbizonyságot, hogy képesek vagyunk az álomban ringadózókat felébreszteni". Marosvásárhelyen erre van szükség, mert hiába telt el két évtized a rendszerváltás óta, egyesek olyan jogok megvalósulását akadályozzák, amelyek már akkor is orvoslásra szorultak, harcolnunk kell azért, hogy az orvosi egyetemen érvényesítsék a törvényt, mondta egyebek között.
Kelemen Ferenc, a Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi elnöke szerint 22 évvel a rendszerváltás után, "semmit sem változott a helyzetünk, még mindig csak szaladunk az események után ahelyett, hogy alakítanánk őket". Mindezekért a két évtizedes elhibázott baloldali politikát okolta.
A keresztény történelmi egyházak nevében Nagy László unitárius püspökhelyettes szólt az egybegyűltekhez, hangsúlyozva, hogy megemlékezésre és tiszteletadásra gyűltek össze, mert "ünneplésre nincsen okunk", ha visszanézünk az elmúlt napokra és évekre. Rámutatott: a teherhordozás közös kell legyen, de valaminek a szellemében, a Krisztus törvénye szellemében, amely nem lehet más, mint az, amiről Pál apostol beszélt, hogy egymásra figyeljünk.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Koszorúzás a Vesztőhelyen
Testvérvárosok történelmi pillanata
Nem túlzás azt állítani, hogy testvérvárosok tekintetében történelmi pillanatra került sor ma a Vesztőhelyen, amikor a ft. Király Árpád marosi főesperes által megáldott, aradi földdel töltött urnát Bognár Levente alpolgármester átadta Nagy Csaba pécsi alpolgármesternek, hogy azt vigye el a ma délután a baranyai testvérvárosban megnyílt Ereklye-kiállításra.
Mindezt a két testvérváros kapcsolatának, a két város magyarjai közötti híd erősítése érdekében, hisz ne feledjük, hogy Pécsett komoly kultusza van az aradi vértanúknak, nem véletlen, hogy a magyar város az első, amely kiállítást nyit Aradról küldött, 1848-as ereklyékből.
A vesztőhelyi megemlékezés és koszorúzás szomorú tapasztalata volt idén is, hogy egyre kevesebben vesznek részt rajta, a résztvevők aránya pedig, amennyiben folytatódik a tendencia, pár éven belül a magyarországiak javára billen, vagyis kevesebb aradi lesz kint, mint anyaországi. Ami, tetszik, vagy sem, de elgondolkodtató.
Nt. Jakab István evangélikus lelkész Damjanich utolsó szavaira emlékeztetett, amikor a kivégzett tábornok kijelentette, „azt gondolom, én leszek az utolsó, mert a csatában mindig én voltam az első”.
– S ezzel nem volt egyedül, hiszen mindannyiukat hősiességükért, kitartásukért, küzdelmükért, meggyőződésükért léptették elő annak idején, emelték tábornoki rangra.
Majd megbolydult a világ, bekövetkezik a tragikus fordulat, amit Schweidel József utolsó gondolatában így ad közre: a mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Nekik viszont a kínzatás jutott. Kitartásukat, becsületüket, a szabadulás lehetőségének visszautasításával fejezik ki. Ők azon hősök közé tartoznak, akik a szabadulást nem fogadták el. Aztán következnek a megszégyenítések, a bilincsek, és a börtön. A legtalálóbb gondolat viszont az, hogy rájuk nem volt méltó az akkori világ, az ördögi uralom. Utolsó szavaikban viszont egytől egyig meggyőződésüknek adnak hangot, mélységes hitükről tesznek tanúbizonyságot, ezért mondhatjuk el róluk, hogy nem csak mártírok, hanem hősök, a hit hősei is ők. Ma hősök, ma mártírok. Így parancsolja ezt hazám szolgálata – mondta ma a Vesztőhelyen, megmozgató erejű prédikációjában Jakab István.
Miután ft. Király Árpád megáldotta az emlékezésre összegyűlteket, majd a résztvevők elénekelték a magyar és a székely himnuszt, következett a tisztelet koszorúinak elhelyezése. A leszármazottak családjai mellett virágot helyezett el a Vesztőhelyen, többek között Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke, Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, Horváth Levente alprefektus, dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvédelmi Minisztérium vezérkari főnöke, Bognár Levente alpolgármester, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke, Faragó Péter RMDSZ képviselő, Király András oktatási államtitkár, Adrian Ţolea megyei alelnök, Pécs, Gyula testvérvárosok, Békéscsaba alpolgármesterei, Borbély Zsolt Attila, az EMNP-EMNT jegyzője, a Jobbik több, magyarországi szervezete, Arad megyei RMDSZ-szervezetek, civilszervezetek, magyarországi iskolák, magánszemélyek, és még sorolhatnánk.
A vesztőhelyi koszorúzás csendben, méltóságteljesen zajlott.
Irházi János
Nyugati Jelen (Arad)

Koszorúzás a Szabadság-szobornál
Az örök példa
A magukat rém toleránsnak képzelő románok ma a Szabadság-szobornál bemutatták multikulturális hajlamaikat, mert szélsőségesek természetesen nem állták meg, hogy ne zavarják meg mások gyászát, emlékezését.
Körülbelül két tucatnyi, eléggé ütött-kopott, teniszcipős, melegítős, láthatólag nem önszántából és önkéntesen megjelent, „műveltségtől duzzadó” alak egy körülbelül harminc méter hosszú román trikolórt húzott ki a téren álló diadalívük elé, az Új Jobb (Noua Dreaptă) zászlaját lengették, de legalább csendben maradtak. Más kérdés, hogy a román himnusznak csak az első sorait tudták, utána csak forgatták a szájukat, majd a magyar és az európai himnusznál hátat fordítottak az egybegyűlteknek és az emelvénynek, hogy mindenki meggyőződhessen értelmi képességeikről. Ami viszont vérig sértő volt, és a hatóságoknak közbe kellett volna lépniük, az a kihúzott pannó, amelyen az állt, hogy Bem tábornok 40 ezer román haláláért felelős.
Szerencsére azonban a Megbékélés Parkban EGYETLEN MAGYAR sem ugrott az egyértelmű, durva, igazából saját nemzetüket becsmérlő nacionalista provokációra, mindenki átnézett rajtuk, amiért mindenkinek csak dicséret és elismerés jár. Megmutatták, ki él és gondolkodik demokratikusan, toleránsan, európaiasan, a multikulturális értékek mentén. És az is szerencse, hogy Bognár Levente alpolgármester, ha rendkívül finoman is, de beszólt nekik, ám vélhetően nem értették az utalást.
Visszatérve a megemlékezésre, elsőként a hasonló eseményeken mindig jelen lévő Gheorghe Falcă polgármester lépett mikrofonhoz, barátjának nevezte Kelemen Hunort és Füzes Oszkár nagykövetet, sőt, azt is megjegyezte, amennyiben ez utóbbinak lejár a mandátuma, Aradon mindig otthonra lel. „A világon semmi sem érhető el erőfeszítések, forradalmak nélkül. A világon nagyon sok helyen a szabadságot ilyen áron érik el. Arad példáját sokszorosítani kell” – mondta beszédében a polgármester. „Nem haladhatunk reformok és forradalmak nélkül, én pedig örülök, hogy ebben a két irányban mutathatunk példát. Amikor a kivégző osztag elé áltak, egyesek büszkék voltak, és kijelentették, miért harcoltak. Sosem szabad elfelejteni azokat a bátor embereket, akik a kivégzőosztag elé álltak, mert a szabadságért harcoltak. Ezért az aradiak számára október 6. a tisztelet és megemlékezés napja, a példa napja sok fiatalnak, hogy a megszerzett szabadságot meg kell védeni, és ha nem sikerült megszerezni, harcolni kell érte. Gratulálok önöknek ezért a szép napért, és minden tiszteletem az önöké” – zárta szavait Gheorghe Falcă.
Kelemen Hunor művelődési miniszter, az RMDSZ elnöke kijelentette: „Sem a szabadságszeretetet sem a népek önrendelkezésének vágyát elfojtani nem lehet, sem szóval, sem fegyverekkel. A magyar szabadságharc a XIX. században a nemzetté válásnak egyik mérföldköve volt. Annak ellenére is a mérföldköve, vagy talán pont azért a mérföldköve, mert gyászosan végezte. A kezdeti győzelmekből egy látszólagos vereség lett, de ez megerősítette a magyar embereket, megerősítette a magyar emberek hitét abban, hogy a szabadságért harcolni kell”.
Aktuálpolitikai kérdésekhez kötve a beszédét, Kelemen Hunor kifejtette: „Ma már sokféleképpen értelmezhetjük az akkor történteket. Igaza volt Kossuth Lajosnak is, és bizonyára igaza volt Görgeynek is. És bizonyára mindkét igazság, a maga érveivel, a maga kontextusában még működőképes is volt, de mivel két úton próbálták követni ugyanazt a szent eszményt, a forradalom elbukott. És ebből nekünk azt a tanulságot kell leszűrnünk, hogy ha van egy közös cél, ha van egy szent eszmény, akkor külön-külön lehet igazunk, de külön utakon nem indulhatunk el. Mert ha külön utakon indulunk el, akkor nem fogunk célba érni. És az igazságunkra felesküdhetünk, de a célt nem érjük el. És nekünk az elmúlt esztendők, az elmúlt két évtized is azt tanította meg, hogy a közös célért, a mi saját bejáratú igazságainkat zárójelbe kell tennünk. Amikor a közös célt követjük, a nagy eszményekért küzdünk, a mi különbejáratú igazságunk nem fontos, akkor a közös igazság a fontos, akkor minden egyes magyar embernek az igazsága a fontos. És én ezt a tanulságot próbálom leszűrni 162 évvel az aradi kivégzések után. (…) Ez nem az egység demagógiája, ez az összefogás kényszerűsége itt Aradon, Erdélyben, a Székelyföldön, a Partiumban, de azt gondolom, ez igaz az egész kárpát-medencei magyarságra is” – hozzátéve, hogy ellenkező esetben „szétesünk, elveszünk.”
A magyar kormány nevében Soltész Miklós Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkár Nagysándor József tábornok utolsó gondolatát is beleszőtte beszédébe, aki szerint „de rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett. A vértanúk 162 évvel ezelőtti tragédiája és a véres kezű tábornok akkor bátornak gondolt tette átértékelődött az évtizedek során, mert a vértanúk hősökké váltak, erejük, hazaszeretetük a magyarság példaképévé tette őket”.
Végezetül Bognár Levente alpolgármester, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke lépett az emelvényre. „Azon a napon városunkat a kegyelet, a kegyetlen zsarnokság nemzetünk Golgotájává avatta. Ennek a tudatában emlékeztek meg elődeink generációkon keresztül e szent napon az aradi tizenháromról. Mily nemes örökség számunkra kegyeletünk felmutatása minden évben. Az elmúlt 162 év alatt az aradi megemlékezéseknek többször határt szabott a hatalmi és társadalmi intolerancia. Volt, hogy a diktátorok megakadályozták a nyilvános megemlékezést, ők, akik a szabadságot is kivégezték volna.”
Bognár szerencsére nem állhatta meg, hogy a megemlékezést szándékosan megzavaró románoknak, ha enyhén is, de ne szóljon oda: „Bennünket nem gyengít, ha egyesek, akik más értékrend szerint élnek, megfeledkeznek az aradi gyászról. De szóvá kell tennünk, és abban bízunk, hogy a más rendezvények megszervezése gyásznapunkon a véletlenszerű oda nem figyelés és nem a szándékos érzéketlenség miatt történt. Értékeink tiszteletben tartását várjuk más nemzetiségű polgártársainktól, mint ahogy ez többen meg is teszik. Magyar közösségünk kivívott jogának tekinti az október 6-i méltó tiszteletadást vértanúinknak és ennek megszervezését.”
Ezt követően itt is elhelyezte a megemlékezés koszorúit, többek között a bukaresti magyar nagykövetség, a magyar kormány, a magyar elnöki hivatal, az RMDSZ országos és helyi szervezetei, a prefektúra, a megyei önkormányzat, a polgármesteri hivatal, pártok, civil szervezetek, iskolák. Irházi János
Nyugati Jelen (Arad)

MOGYE: lesz magyar intézet?
Átiratban szólította fel a tanügyminisztérium a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusát, hogy maradéktalanul érvényesítse a multikulturális jelleget a felsőoktatási intézmény chartájában – jelentette be csütörtökön Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az október 5-én keltezett dokumentumban a szaktárca összesen tizenhat pontban kéri az egyetemi alapszabály megváltoztatását. Eközben az aradi és székely vértanúkra emlékezők a postaréti vesztőhelynél megtartott ünnepség után 1500 szál fehér, sárga és piros szegfűt helyeztek el az egyetem kerítésénél.
Átiratban szólította fel a tanügyminisztérium a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusát, hogy maradéktalanul érvényesítse a multikulturális jelleget a felsőoktatási intézmény új chartájában – jelentette be csütörtökön Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az október 5-én keltezett dokumentumban a szaktárca összesen tizenhat pontban kéri az egyetemi alapszabály megváltoztatását.
Az átirat tételesen is előírja a charta 39. cikkelyének átfogalmazását, amely az új változat szerint úgy rendelkezne: az új oktatási törvény 135. cikkelye 1 bekezdése (b) pontjának valamint ugyanezen cikkely (3) bekezdésének megfelelően, a tanintézetnek önálló tagozatokból álló egyetemi struktúrát kell létrehoznia. A 36-os cikkely pedig egy olyan új bekezdés beiktatását kéri, amely kimondja a multikulturális egyetemek sajátos struktúrájának biztosítását és tiszteletben tartását. A minisztérium továbbá a charta 46. pontja 1. bekezdésének átfogalmazását is szükségesnek látja. A javasolt szövegváltozat egyértelműen leszögezi: az oktatási törvény 13. cikkelye 4. és 5. bekezdéseinek értelmében az egyetemen zajló elméleti oktatás, valamint a klinikai és szakmai gyakorlat román, magyar és angol nyelveken zajlik.
Mint ismeretes, az egyetemi szenátusban kétharmados többséggel rendelkező román pedagógusok a magyarság számára az eddiginél is kevesebb mozgásteret biztosító chartát szavaztak meg. Mindezt a magyar tanárok tiltakozása ellenére, akik meg sem jelentek a végső voksolásnál. Daniel Funeriu tárcavezető eredetileg csak néhány helyesírási hiba kijavítása végett küldte vissza módosításra a chartát.
Kincses: folytatni kell a tiltakozást
„Ezek után nem tehetünk mást, minthogy várjuk a szenátus újbóli összehívását és román kollégáink jóakaratát. Ők vagy fejet hajtanak a miniszteri utasítás előtt, vagy megpróbálják kijátszani, ez már csak tőlük függ” – fejtette ki a Krónikának Nagy Örs, az egyetem rektorhelyettese. A professzor nem tudott válaszolni arra, hogy mi történhet akkor, ha a román többségű szenátus mégsem hajlandó kiiktatni a chartából a magyarokat diszkrimináló passzusokat. Mint mondta, ha Daniel Funeriu utasítása nem elegendő, talán kormányrendeletbe kellene foglalni, így kötelezni az egyetemet a charta módosítására. „Függetlenül az oktatási minisztérium utasításától, nem szabad leállni, el kell indítani az egyetem elleni pert, ezáltal is nyomást gyakorolva a román többségű szenátus szélsőséges egyéneire” – vélekedett lapunknak Kincses Előd, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) ügyvédje. Az utóbbi két hónapban a RMOGYKE számos tiltakozási módszerhez folyamodott. „Ha nem lett volna ez a civil ellenállás, nem született volna meg a minisztériumi döntés. Itt még mindig nem szabad megállni, a törvény maradéktalan életbe ültetéséig harcolni kell” – fejtette ki Kincses. Szerinte nem csak az egyetemi szenátus román tagjai ártottak az ügynek; olyan felelős beosztásban lévő magyar személyek is hallatták a szavukat, akik szélsőséges megnyilvánulásoknak titulálták Ádám Valérián, a RMOGYKE titkárának tiltakozó akcióit.
Mint emlékezetes, az egyetem volt diákja és néhány társa hetek óta orvosi ruhában, narancssárga ernyővel sétál Marosvásárhely utcáin a magyarokat ért diszkriminációt hirdetve. Ezelőtt két héttel Ádámék egy hatalmas, aranyozott keretbe foglalt tablót cipeltek végig a városon, melyben az oktatási törvény 135. cikkelyének szövege szerepelt. Az „ajándékot” a MOGYE vezetőségének szánták, de az egyetemen őrző-védő szolgálatot teljesítő Gombos Security cég alkalmazottjai kitessékelték őket az intézmény udvaráról. Az utcán a helyi rendőrség emberei bírságolták meg Ádám Valériánt, és kobozták el tábláját.
Szegfűkkel az oktatásért
Marosvásárhelyen az október 6-ai megemlékezés is a MOGYE-ért való tiltakozás jegyében zajlott: az aradi és székely vértanúkra emlékezők a postaréti vesztőhelynél megtartott ünnepség után 1500 szál fehér, sárga és piros szegfűt helyeztek el az egyetem kerítésénél. Fehéret a magyar nyelvű oktatásért, sárgát a románért, illetve pirosat a vértanúkért. A megemlékezésen, melyet a nagyszámban megjelent közönség elégtételére első ízben szervezett közösen a három magyar párt, valamennyi felszólaló úgy idézte fel a magyar szabadságért kivégzett mártírok emlékét, hogy közben az anyanyelvű orvosképzést érő diszkriminációt is szóvá tette. Mindhárom magyar párt szónoka a saját alakulata közreműködésének tulajdonította a minisztériumi lépést, Borbély László az RMDSZ közbenjárását, Tőkés László EMNT elnök a civilek és a történelmi egyházak összefogását hangsúlyozta. A RMOGYKE aktivistái kétnyelvű transzparensekkel jelezték, hogy a tanügyi törvényt nem vitatni, hanem végrehajtani kell, és a magyar intézetek létrehozását követelve.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)