Változtatnák az etnikai arányokat
Eljutott a román képviselőházba az a törvénytervezet, amelyet Nicolae Dobra demokrata-liberális párti képviselő nyújtott be, és amely a lakosság számától tenné függővé a romániai településeknek városi, illetve községi rangra való átminősítését, ez viszont megváltoztatná az etnikai arányokat - írta szerdai számában a Szabadság.
A kolozsvári napilap szerint a jogszabály-tervezetben az áll, hogy az 5000 lelket meg nem haladó községközpontokat falukká minősítik át, a 10 000 fős lakosságot meg nem haladó városok pedig községközpontokká (azaz alacsonyabb rendű közigazgatási egységgé) válhatnak.
Ha elfogadják a törvénytervezetet, Kolozs megyében Bánffyhunyad községgé minősülne vissza, hiszen az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint csak 9700 lakosa van - írja a lap. Megjegyzi: Kolozs megyéből 66 község „tűnne el", azaz válna faluvá, és mindössze 9 község – Egeres, Apahida, Kisbács, Bonchida, Szászfenes, Gyalu, Alsó- és Felsőszentmihály, Kissebes és Aranyosergerbegy – tarthatná meg eddigi státusát.
A tervezet kezdeményezője szerint az intézkedéssel csökkenne a közigazgatásban dolgozó alkalmazottak száma. Ha a jogszabályt megszavazzák, 2012-ben 67 Kolozs megyei település polgármesteri széke üresedne meg. Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke szerint nincs sok értelme annak, hogy a városi és a községi rangról pusztán a lakosok számát figyelembe véve döntsenek.
„Az említett jogszabály-tervezetet a szenátusban már elutasították, jelenleg a képviselőház bocsátotta vitára. Nem hiszem, hogy az RMDSZ megszavazna egy ilyen törvénytervezetet, mert tisztában vagyunk azzal, hogy ily módon főleg a szórványban élő kisebb magyar közösségeket fenyegetné egy román többségű önkormányzatba való beolvadás veszélye, és a törvény talán az európai uniós pénzalapok lehívására is negatívan hatna" - vélekedett Máté András Levente, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője, aki szerint szükség van a közigazgatás reformjára, de azt nem ilyen módon kell megvalósítani. MTI

Újabb kempinskik
Nem feltételezhető Kelemen Hunorról, hogy visszasírja a kommunizmust, és hogy meggyőződéssel állítja piedesztálra a Ceauşescu-diktatúra egyik legmegveszekedettebb talpnyalóját, a rezsim propagandagépezetét goebbelszi fordulatszámra kapcsoló Adrian Păunescut.
Biztosak lehetünk abban, hogy demokrataként, de főképp költőként és irodalmárként az RMDSZ-es politikus teljesen tisztában van a diktátor udvari költőjének a rendszerváltás előtt és után kifejtett politikai és „kulturális” tevékenységével, nem utolsó sorban a szélsőséges magyarellenesség terén vadimi mélységig süllyedő hangulatkeltésével. Éppen eme ismérvek alapján válthatott ki – okkal és joggal – felháborodást a művelődési miniszter gesztusa, amellyel rövid, de velős dicshimnuszt zengett a nacionálkommunizmus bárdjának halálára.
Azóta valószínűleg megbánta ő is, hogy „angyali nagylelkűséggel” ruházta fel azt a Păunescut, aki tavaly a román nemzeti érzelmek lábbal tiprását láttatta abban, hogy egy magyar került a kultuszminisztérium élére. Mindez azonban nem változtat azon, hogy Kelemen Hunor – ráadásul kettős minőségben: demokrataként és magyarként – óriási baklövést követett el a gyászbeszéddel. Hiszen román politikusokhoz, irodalmárokhoz, kritikusokhoz hasonlóan vehette volna a bátorságot, és a hazai kultúra első számú pártfogójaként leránthatta volna a leplet az agymosás nemzeti-kommunista főpapjáról – de legalább megtehette volna, hogy hallgat.
De nem tette meg, és ezáltal ugyanúgy lejáratta magát, mint Alföldi Róbert, aki most azt próbálja elhitetni, hogy Erdély elcsatolásának a Nemzeti Színházban való megünneplésével Magyarország és Románia közeledését kívánta szolgálni a kultúra és a művészet segítségével. Holott ezt a színidirektor-rendező leginkább azzal segítette volna elő, ha mondjuk színpadra állít egy darabot a bukaresti nemzetiben, mostani gesztusával azonban csak olajat öntött a tűzre. Egyszerűen felfoghatatlan, miért gondolják úgy egyesek Romániában vagy az anyaországban – Kempinskin innen és túl –, hogy megalapozhatják a magyar–román megbékélést az effajta behódolással. A közös történelmi sérelmek állandó felemlegetése, a parttalan trianonozás és decemberelsejézés persze sehová sem vezet, a nemzeti érzelmek félresöprése azonban több, mint tévedés.
Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár)

Szentségtörés Paunescut Eminescuhoz hasonlítani
Személyes vélemény a "nemzet bárdjáról"
Kerekes Károly RMDSZ-képviselő kedden a képviselőház plénumában egyéni véleményt fejtett ki az Adrian Paunescu halála körüli felhajtásról, amely, mint mondta, azt az érzést keltette benne, hogy "Romániát a kommunizmus iránti nosztalgiahullám lepte be", bár az államelnök nyilvánosan elítélte a bukott rezsimet.
"Számomra, aki életem nagy részét a kommunista terror alatt éltem le (…), a "nagy" Adrian Paunescu a Ceausescu-kultusz egyik legkiemelkedőbb fenntartója volt és marad".
A képviselő szerint az igazi nagyokhoz képest Paunescu csupán "egy érzelgős fűzfapoéta, s Eminescuhoz vagy a többi nagy költőhöz hasonlítani egyenesen szentségtörés". Elismeri: a tömegek melodramatikus irányításában zseni volt, meg tudta fertőzni a fiatalokat az "isteni Kondukátor" iránti imádattal, és a párt istenítésével.
A könnyes arcokat nézve, mondta a továbbiakban, a hideg futkosott a hátán, s kiábrándítónak nevezte, hogy rabságban élő embereket vesznek rá arra, hogy stadionokban a szabadságról énekeljenek, hogy ódákat zengedezzenek a békéről, miközben az emberek elleni "háború" alattomban elkezdődött. S elítélendőnek nevezte, hogy "egy ilyen embert a román nyelv hősének és nem az elárulójának, nem az agresszort kiszolgáló kettős ügynöknek neveznek".
A képviselő ezután rámutatott: ő maga is egy olyan kisebbség tagja, amely ellen nemegyszer intézett gyűlölettel teli támadást a nemzeti kommunizmus főmuftija. Ezért aggasztja a televíziók által elkábított emberek passzivitása, miközben a Paunescuról szóló dicshimnuszokat hallgatják, s számos politikus, élen az államfővel, kondoleált a költő koporsójánál. Kerekes felteszi a költői kérdést: hogyan lehet értelmezni ezt a gesztust, mikor öt évvel ezelőtt a parlamentben, amikor felolvasta a Tismaneanu-jelentést, Traian Basescu Adrian Paunescut a "kriminális és illegitim rezsim" nyílt támogatójának nevezte.
"Aggaszt, hogy a politikai elit újra lépéshátrányba került. Még ha ez a nosztalgiahullám ártalmas is a többségre nézve, nem akarja tudatosítani ezt a jelenséget. Inkább azok mellé sorakozik fel, akik idealizálják a hamisságot és a méltóság hiányát erénynek nevezik" – mondta végül Kerekes Károly.
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)

Az SZNT – MPP – EMNT közös közleménye
Felháborítónak, minden szempontból elfogadhatatlannak tartjuk mindazt, ahogyan a Magyar Köztársaság elnökének, dr. Schmitt Pálnak marosvásárhelyi látogatását a Kultúrpalota „házigazdájaként” a Maros Megyei Tanács megszervezte.
A Kultúrpalotában a Köztársasági Elnök által a 30 esztendeje elhunyt Márton Áron püspök tiszteletére az erdélyi magyaroknak adott emlékkoncerten az erdélyi magyar közélet, szervezeteinek és a történelmi magyar egyházak képviselőinek – az Elnöki Hivatal kérésére ugyanannyi, egyenlő számú – 40 –helyet illett biztosítani az intézmény földszintjén, az arányos, korrekt elosztás elve szerint. Mindezt Elnök úr beszédének szellemében, aki rámutatott: nemcsak bajban, hanem gond esetén is össze kell fognunk, mindig felül kell kerekednünk a széthúzáson.
Ehhez képes megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy a Kultúrpalota legfelső szintjén biztosítottak számunkra ülőhelyet, miközben a földszinten az RMDSZ-eseknek fenntartott helyek üresek voltak, mert nem jöttek el a meghívottak.
Sajnálatosnak tartjuk a Kultúrpalota ügykezelését gyakorló Maros Megyei Tanács elnökének, az RMDSZ-színeket képviselő Lokodi Edit Emőke elnökasszonynak teljes emberi és szakmai alkalmatlanságról tanúskodó magatartását. Úgy véljük, cselekedetével és intézkedésével homlokegyenest ellentmondott az Elnök úr összefogásra való buzdításának, az egymás iránti tiszteletnek és elfogadásnak.
Az elnökasszony emellett elégtelenre vizsgázott az erdélyi magyarság vezetői előtt vendéglátásból, házigazdaként a legelemibb protokolláris feltételeknek sem tett eleget, sőt, készakarva háttérbe kívánta szorítani a társadalmunk neki nem tetsző részének a véleményét képviselőket.
Ezt a magatartást elutasítjuk, felháborítónak és sértőnek tartjuk.
Kali István, az EMNT Maros megyei elnöke
László György, az MPP Maros megyei elnöke
Fodor Imre, az SZNT Maros széki szervezetének elnöke
Erdély.ma

Szenátus, oktatási bizottság: a történelmet és a földrajzot csakis románul!
A nemzeti kisebbségek románul fogják tanulni az ország történelmét és földrajzát, az elemi oktatásban a leckék végéhez egy anyanyelvű kivonatot csatolnak – így módosította a Szenátus oktatási bizottsága a tanügyi törvényt. A jelentést ma nyújtottak be az Állandó Bizottsához. A több mint 100 oldalas dokumentumot hétvégi ülésén fogadta el a testület, amelyen azonban csak az ellenzékiek voltak jelen, a demokrata-liberálisok és az RMDSZ tagjai távol maradtak. A bizottság elnöke, Mihai Hardau kijelentette: az ellenzék nem dolgozhatott a kormány képviselőinek távollétében, így az ülések szabályellenesek voltak. Ennek ellenére az oktatási bizottság ma benyújtotta a jelentést.
Az Alkotmánybíróság szerdán nyilatkozik a kormány és a Parlament között az oktatási törvény felelősségvállalása kapcsán felmerült jogi konfliktusról.
Marosvásárhelyi Rádió, Erdély.ma

Szülőfalujában, Érmindszenten emlékeztek Ady Endrére
Mivel a szervezőknek nem sikerült konszenzusra jutniuk, idén két Ady-megemlékezést tartottak Érmindszenten. Az egyiket a még alakulóban lévő tasnádi Ady–Kölcsey Egyesület, a másikat a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK), a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC), valamint Tőkés László EP-képviselő szervezte.
A tasnádiak, akik az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettől (EMKE) vették át a szervezést, irodalmi vetélkedővel ünnepeltek a volt városi mozi épületében, ahova az RMDSZ megyei parlamenti képviseletét is meghívták.
A megemlékezésen Ady Endre költeményére utalva Günthner Tibor szenátor elmondta: „Nem csupán az értől az óceánig kell eljutnunk, hanem visszafelé is meg kell tennünk az utat, vagyis látnunk kell, mi történik a nagyvilágban, de cselekednünk a szülőföldön kell”. A tasnádiak az érmindszenti Ady-szülőház udvarán álló szobrot is megkoszorúzták.
Az 1957-ben megnyitott emlékmúzeum udvarán Tőkés László is elhelyezte az emlékezés koszorúit, az előbbi rendezvénytől függetlenül megtartott megemlékezésen. A zarándoklat rövid ünnepi istentisztelettel kezdődött az érmindszenti református templomban, amelyen Forró László idén püspökhelyettessé választott helyközkovácsi lelkipásztor hirdette az igét. A szobor körüli ünnepségen három református iskola, köztük a debreceni Ady Endre Gimnázium három osztálya is jelen volt. Tőkés László, az EMNT elnöke elmondta, a magyar ugartól el kell jutnunk az óceánig.
„Ady Endre faluja többet érdemel, fel kell szántani a magyar ugart, hogy sarjadjon az új magyar élet” – fogalmazott az EP-alelnök. A politikus hozzátette, súlyos adósságaink vannak, de nemcsak anyagiakban, hanem lelkiekben is; ennek megfelelően itt az ideje, hogy a nemzeti összefogás szellemében mindenki teljesítse azt, amit hite, nemzete és hazája megkövetel tőle.
Tőkés László emlékeztetett, 2002-ben a KREK a Széchenyi-terv keretében 320 millió forintot nyert egy érmindszenti beruházásra, ám az itt épülő termálfürdőre és kulturális központra szánt pénzeket az akkor hivatalba lépő Medgyessy-kormány „partiumi cinkosai” segítségével átirányította Nagyváradra, ahol csupán egy torzóban maradt kulturális központ készült el.
A volt református püspök szerint az érmindszenti zarándokhely megépítésének tervét nem adják fel, hiszen az nem csupán a település, hanem a térség gazdasági és kulturális életét is jelentősen fellendítené.
Végh Balázs, Szabadság (Kolozsvár)

Magyar ház avatása Lupényban
Válságban is építkező közösség
Régi álom valósult meg szombaton a lupényi magyarság számára, amikor sor került a magyar ház ünnepélyes felavatására, vulkáni és petrozsényi vendégek és természetesen a helyi magyarság képviselői jelenlétében.
Évek óta tartó erőfeszítés eredményeként létesült az új lupényi közösségi ház, melyben az RMDSZ-székház mellett magyar civil-, kulturális- és ifjúsági szervezeteknek is székhelyt biztosít.
Reméljük, hogy az új közösségi központ jobban összefogja a bányavidéki magyarságot, s talán a fiatalokat is haza hozza, mondta a házigazda Benedekfi Dávid, a lupényi RMDSZ elnöke. Mert sajnos a fiatalok hátat fordítanak a bányavidéknek: akik Dévára a Téglás iskolába mennek tanulni, majd Temesvárra vagy Kolozsvárra egyetemre, azok már nem térnek haza. Éppen ezért fontos a fiatalság felkarolása, mert ők viszik tovább a magyarság fáklyáját a bányavidéken is, ők építik a jövőt. Benedekfi Dávid köszönetet nyilvánított mindenkinek, aki anyagilag vagy munkával járult hozzá az új magyar ház létesítéséhez, noha az oroszlánrészt – anyagilag és munkavégzés szempontjából egyaránt – maga a lupényi RMDSZ-elnök biztosította.
Az új magyar ház tartsa össze a magyarságot, legyen apró lépés a magyar jövő építéséhez, reményeink megvalósításához, mondta ünnepi felszólalójában Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke. A tapasztalat bebizonyította, hogy a magyarság akkor halad, akkor építkezik, ha összefog. A szembenállás viszont sehová sem vezet. Széll Lőrincz, ifjúsági államtitkár-helyettes a szilárd alapok fontosságát emelte ki: a szórvány-magyarságnak van képviselője az EU-parlamentben, országos szinten a kormányzásban, megyei szinten a prefektus révén, csupán helyileg, az önkormányzatban nincs képviselet. Remélhetőleg 2012 után a magyar ház összefogó hatására sikerül ismét bejuttatni magyar képviselőt a helyi tanácsba is.
Lélekkel kell megtölteni a házat, hangsúlyozta Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa. Mert az intézmény akkor tartós, ha lélek van benne. S amire jövőt lehet építeni a magyarság számára. Kétségtelen, a Zsil völgyében a körülmények mostohák, de a magyarság ennél jóval nehezebb megpróbáltatásokon is átment.
A református és az unitárius lelkipásztorok Isten áldását kérték a magyar központra, Farkas Éva lupényi tanárnő pedig örömét fejezte, ki, hogy egykori tanítványait nem törte le a kezdeti idők nyomorúsága, s 20 évvel a rendszerváltás után szép pályafutást értek el, és rengeteg munkát végeztek a Zsil-völgyi magyar közösség felemelésére.
András József, a petrozsényi RMDSZ elnöke örömének adott hangot, lupényi testvérei sikerére, azon reményét fejezve ki, hogy hamarosan a közeli Petrozsényban is hasonló magyar központ létesülhet.
A szalagavatóval és a pezsgőbontással azonban nem ért véget a Zsil-völgyi magyarság ünnepsége. Az egyház által tavaly visszaszerzett egykori római katolikus iskola épületében folytatódott, szüreti bállal. A lupényi általános iskola diákjai táncos-zenés előadása után, a mulatozásé és a jókedvvé volt a főszerep.
Chirmiciu András, Nyugati Jelen (Arad)

Erdélyről nem a budapesti Országgyűlésben szavaznak – Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel, a bukaresti kormány miniszterelnök-helyettesével
Egyelőre kitart a kormányzati részvétel mellett az RMDSZ, de további megszorításokat nem hajlandó támogatni – mondta lapunknak Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A román kormány miniszterelnök-helyettese örömmel vette a MÁÉRT újraindítását, bár egyelőre még nem világos, hogy az együttműködés miről szól majd.
– Nemrég megingott a román kormánykoalíció az oktatási törvény miatt. Jogszabály most sincs. Többség van?
– Az oktatási törvény szakítópróba a számukra. Az nem lehetséges, hogy az RMDSZ kormányzati felelősséget vállaljon az ország általános problémáinak a megoldására – ráadásul ezek a megoldások egyáltalán nem népszerűek –, és mindeközben az oktatási rendszer reformja, ezen belül az anyanyelvű oktatási jogok bővítése ne haladjon előre. Ha a koalíció nem tudja összeszedni magát, az baljós előjel a jövőre nézve, és valószínűleg már ezért sem tudna az RMDSZ tovább menni.
– Meddig hajlandók várni?
– Az oktatási törvény kérdése a következő hetekben eldől. A kormány egy kivételes, de alkotmányos módszert választott a törvény elfogadására. Romániában lehetőség van sürgős esetekben arra, hogy a kormány felelősséget vállaljon egy törvénytervezetért.
– Két hete vetették fel a többség kérdését, ön most újabb néhány hét haladékról beszél...
– Akkor úgy tűnt, hogy napok alatt ide vagy oda lehet billenteni a helyzetet. Most kialakult egy esély, éspedig hogy folytatódhat a felelősségvállalási eljárás, ha az alkotmánybíróság igenlőleg válaszol a miniszterelnök kérdésére. Ebben az esetben egy két hét alatt végleges formájában kikerülhet a törvény a parlamentből.
– Az átállás a másik oldalra fel sem merül az RMDSZ számára?
– Az ellenzék egyszerre hívogat minket, és ezzel egyidejűleg olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyekből kiderül: nem támogatnák az ország történelmének és földrajzának az anyanyelvi oktatását. Márpedig ez számunkra az egyik kulcskérdés.
- Ezért türelmes az RMDSZ?
– Egyáltalán nem vagyunk türelmesek. A kormánykoalíció felbomlása és a kormány esetleges bukása gazdasági földrengést idézhetne elő Romániában, így szerintem méltánytalan dolog az RMDSZ től számon kérni, hogy miért ad néhány hetet a koalíciónak, hogy összeszedje magát.
– Az RMDSZ-t sokan bírálják a kormányzás miatt. Mit mond az elégedetleneknek?
– Sajnos még nem dőlt el, hogy Európa össze tudja e szedni magát. Ez kihat Romániára is. Egyelőre azt tudjuk, hogy a közszféra fizetései a nyáron csökkentett összegekhez képest 15 százalékkal nőnek, illetve a minimálbért megemeljük 670 lejre. 2012-re szeretnénk visszahozni a fizetéseket legalább az eredeti szintre. További megszorításokban nem gondolkozunk, és nem is tudnánk elfogadni.
–Nem fél, hogy ellenfelei kihasználják az RMDSZ helyzetét?
– Ezt egyszer már megéltem, 2004 és 2008 között. Miközben vezető politikusainkat a kormányzati gondok kötik le, a saját közösségünkkel nem beszélünk eleget. Hagyjuk, hogy mások beszéljenek arról, mit csinálunk mi, és ezt egyáltalán nem jóindulattal teszik. Akármilyen sok energiába kerül, amikor csak lehet, otthon kell lenni, Erdélyben.
– Néhány napja a szélsőjobboldali Székely Gárda felvetésére népszavazási kezdeményezés indult Csíkszereda román nevének eltörlésére. Egyetért a javaslattal?
– Egyik legnagyobb elégtételem – újból és újból –, hogyha végigmegyek Erdélyen, ma már nagyon sok helységnek a nevét kiírják magyarul, nemcsak Székelyföldön, hanem szórványvidéken is. Ami a népszavazást illeti, ezek tetszetős, népszerűség hajhászó kezdeményezések, amelyek többek közt arra hivatottak, hogy elfedjék: a helységnevek tekintetében milyen hatalmas előrelépés történt az elmúlt húsz esztendőben. Egyetlen gondom van vele, ami a magyar szélsőjobb befolyását is illeti: nem a magyar ,, kell megszavazni, hanem a román parlamentben.
–Mi a véleménye az Orbán-kormány új nemzetstratégiájáról?
– Feltétlenül jónak tartom a Máért újbóli összehívását. A hosszú távú stratégiai döntések nem ott születnek, viszont egyetértést lehet kialakítani bizonyos döntésekkel vagy elvi irányokkal kapcsolatban. Ennél is fontosabb, hogy találkozunk különböző, kisebbségi helyzetben élő magyar vezetőkkel, és véleményt cserélhetünk. Ilyen szempontból méltányolom, hogy egy sok évre elszakadt szálat fölvettek és összefűztek. A kettős állampolgárság kérdése ma már Romániában természetes, nem olyan nagy a tétje, mint korábban, persze az érzelmi vonatkozáson túl. Más kérdésekben még nem teljesen világos, hogy mi, hogyan lesz.
Az új oktatási törvény lehetővé tenné, hogy a kisebbségekhez tartozó diákok, így a magyarok is anyanyelvükön tanulják Románia földrajzát és történelmét, illetve anyanyelvükön vizsgázzanak e két tárgyból is. A jogszabály tervezete fél éve elakadt a szenátus oktatási bizottságában, ahol az ellenzék többségben van. Ezért október végén, a kormányzó RMDSZ sürgetésére Emil Boc kabinetje gyorsított eljárással, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással, törvényhozási vita nélkül próbálta elfogadtatni a törvényt. A szenátus ellenzéki elnöke megóvta az eljárást, az alkotmányossági vita azóta tart. Ha az alkotmánybíróság a szenátus elnökének ad igazat, folytatni kell a „rendes” törvényhozási vitát, miközben a Házban a koalíciónak egyetlen szavazat többsége van.
Szőcs Levente – Bukarest, Népszabadság

Szociális központot avattak Hegyközújlakon. Merjünk nagyot álmodni
A Hegyközújlaki Református Egyházközségben szociális központot avattak november 21-én, vasárnap. Az egész napon át tartó vallásos, kulturális eseményre közel kétszázan érkeztek. Jöttek vendégek a csákvári, szepsi és váncsodi testvérgyülekezetektől is, sőt olyan olaszországi és magyarországi vállalkozók is megtisztelték jelenlétükkel az ünnepi eseményt, akik anyagilag és munkájukkal is hozzájárultak e központ létrejöttéhez.
Délelőtt Kis Boáz csákvári lelkipásztor és a szlovákiai Szepsiből érkezett Gábor Lajos esperes igehirdetésére gyülekeztek az ünneplők. A református templom megtelt vendégekkel. Pető Csilla és Derzsi Ákos parlamenti képviselők is megtisztelték jelenlétükkel a hegyközi település rendezvényét. Házigazdaként Orbán Zoltán lelkipásztor hangsúlyozta, hogy e kis gyülekezet csak a romániai törvények engedte ütemben tud előrehaladni, nagy dolgokat létrehozni. Céljuk egy 200-250 férőhelyes öregotthon megépítése Hegyközújlakon, de a létesítmény létrehozásához és beindításához szükséges állami támogatást csak egy minimum hathónapos akkreditálási folyamatot követően nyerhetik el. Reményét fejezte ki, hogy a két jelenlévő RMDSZ-es képviselő is segíti majd az ügy előremenetét. Mint mondta, az öregotthon megépítésének reményében született meg az ötlet a multifunkcionális központ létrehozásáról, amely a hegyközi idős, rászoruló, magányos embereket kívánja szolgálni. Mintegy félezer nyugdíjas házi beteggondozását is felvállalják, de mindezek mellett szeretnék az időseket bevonni a közösségi életbe, pezsgőbbé tenni hétköznapjaikat mind vallási, mind kulturális téren, de akár egy-egy kártya- vagy sakkpartira is lehetőségük nyílik a hegyközieknek ebben a szociális központban. „A közösség él, és élni akar! Csak úgy tudunk előre haladni, ha nagy dolgokat merünk álmodni, és létrehozni” – hangsúlyozta Orbán tiszteletes. A szociális központ épülete eredetileg a római katolikus egyházé. Huszonöt évre bérelte ki a református egyház, cserében a rendbetételre fordított beruházás értékéért. Sajnos voltak rosszindulatú, ellenséges megnyilvánulások is a központ létrehozása körül. A tiszteletes elmondása szerint például többen is azt terjesztették, hogy „eladták a papnak” a kultúrotthont. Mindenesetre komoly kihívás az öregotthon megépítése, viszont az eddigi megvalósítások – a parókia kibővítése, a varroda létrehozása és a templom teljes felújítása – után számukra már szinte semmi sem tűnik lehetetlennek, csak kitartás és akarat kérdése az egész.
A délutáni istentiszteleten Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szolgált. Igéjének üzenetét a 46. zsoltárra építette, amelyet a „hit zsoltárának”, a „bizalom zsoltárának” sőt névadója után „Luther zsoltárának” is neveznek, hiszen Luther, amikor testi-lelki válságban, életének mélypontján volt, a 46. zsoltár vigasztalásához fordult. „Amiben az egyház hisz, azt megéneklik. Amiben az egyház hisz, azt megépítik” – idézte az alkalomhoz illően Csűry. Hozzáfűzte: „Tenni kell azért, hogy jobb sorsa legyen annak a világnak, amelyben szolgáltok és éltek. Célunk közelebb hozni embert az emberhez, embert az Istenhez” – hangsúlyozta. Azt sem felejtette el megjegyezni, hogy a 21. század emberei sajnos nem a templomokban, hanem a bevásárlóközpontokban, stadionokban gyűlnek össze. „2500 esztendő mélységéből érkezik a kérdés: „Hol keresed te a helyed? Hol keresed te a másik embert? Sok tízezer idegen között, vagy a testvéreid, barátaid, társaid között?” Továbbá kiemelte, hogy a mai kor embere nem állhat meg az építésben. Nemcsak templomra van szükség. Záporoztak a kérdések: „Hol vannak azok, akikért építeni kell, akikért mindent meg kell tenni? Vajon hol van letéteménye a boldogságnak? Vajon hol van a cél?” Csűry szükségesnek tartotta a szociális központ létrejöttét, hiszen az árvák, az özvegyek, az idősek, a betegek félnek magányukban, szükségük van a támogatásra, a biztonságra, az összetartozás érzésére. Biztonságot ad számukra a hit, az örök ajándék, amely meggyógyít betegségben, bánatban, de mellénk áll vétkeinkben is.
Az ünnepi istentiszteleten a nagyvárad–rogériuszi énekkar szolgált, majd a Himnusz eléneklése előtt Orbán Zoltán minden vendéget és támogatót megajándékozott egy-egy festménnyel, könyvvel, illetve emléklappal.
Már sötétedett, amikor az egybegyűltek a templomból átvonultak a felavatandó szociális központba, ahol terített asztal várta őket. Sajnos a szalag átvágása nem ment zökkenőmentesen, ugyanis a mintegy 160 fős ünneplő sereg még az avatási ceremónia előtt bevonult a terembe, így kiterelték őket onnan az udvarra, hogy a forgatókönyvnek megfelelően csak a szalag átvágása után lépjék át a küszöböt. Riccardo Leonetti olaszországi vállalkozó és a római katolikus egyház részéről Fodor József vikárius vágták el az avatószalagot. Ezután mindenki elfoglalta a helyét a terített asztal mellett. Nem csak evés-ivással ülték meg a jeles eseményt, de estébe nyúló előadással, tánccal és énekkel szórakoztatták a jelenlévőket a meghívott vendégművészek: a Kiss Stúdió Színház (Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos színészházaspár), a hegyközújlaki néptáncosok és a csákvári férfi dalkör.
Sükösd T. Krisztina, Reggeli Újság (Nagyvárad)

Eckstein-Kovács Péter megpályázza Markó Béla székét
Miközben Markó Béla RMDSZ-elnök még nem döntötte el, indul-e újabb mandátumért, Eckstein-Kovács Péter, Traian Băsescu román államfő kisebbségügyi tanácsosa megpályázza a szövetségi elnöki tisztséget az alakulat közelgő kongresszusán. Az 54 éves kolozsvári jogász-politikus tegnap a Krónikának elmondta, az RMDSZ megújítását tekinti egyik legfontosabb feladatának, az alakulat vezetőjeként pedig „visszaterelné” az érdekvédelmi szervezetet a tagsághoz. Eckstein kérdésünkre elmondta, az elmúlt időszakban a politikai alakulat számos tagja, ugyanakkor RMDSZ-en belüli és kívüli személyiségek egyaránt megkeresték azzal, hogy itt az alkalom a szervezet megújulására, és arra biztatták, vállalja el a jelölést. „Sokan bennem látják azt a jelöltet, aki emelkedő pályára tudná állítani az RMDSZ-t” – indokolta jelöltetését a politikus.
Eckstein-Kovács Péter lapunknak elmondta, szándékáról már tájékoztatta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét (a politikus ennek a szervezetnek a tagja), ennek pozitív véleményezése híján ugyanis okafogyottá válna a jelöltetése, és a szervezettől olyan visszajelzést kapott, hogy hivatalos bejelentés esetén támogatni fogják.
„Ha valaki nem bírná a saját szervezete bizalmát sem, akkor hogyan kérje más szervezetek támogatását?” – válaszolta kérdésünkre, miszerint „tapogatózott-e” más területi szervezetek irányába is támogatás céljából. Eckstein-Kovács Péter nem kívánta kommentálni, hogy az RMDSZ élén eltöltött 17 év után Markó Bélának meg kellene-e pályáznia újabb mandátumot, azt azonban fontosnak tartotta elmondani, hogy nem valaki vagy valakik ellen indul a februári kongresszuson, és nem másokhoz próbál viszonyulni. „Határozott elképzelésem van arról, miként kellene kinéznie az elkövetkezőkben az RMDSZ-nek, hogyan kellene irányítani a szövetséget. Hangsúlyozom: nem azért indulok, hogy valakinek vagy valamely csoportnak a helyzetét erősítsem vagy gyengítsem. Úgy érzem, kellő támogatottsággal is rendelkezem, tehát belevágok” – nyilatkozta a Krónikának a korábban több mandátumon keresztül szenátorként, 1999-ben és 2000-ben kisebbségügyi miniszterként tevékenykedő jogász-politikus.
Az RMDSZ felső vezetőségét többször bíráló Eckstein úgy véli, nagyon sokan várnak szemléletbeli és személyi változásokat a februárban rendezendő kongresszustól, ugyanakkor az általa szorgalmazott újítás elsősorban azt jelenti, hogy a szövetségnek vissza kell térnie azokhoz a régebben hangoztatott eszmékhez, miszerint töltse be az ernyőszervezet szerepét az erdélyi magyar társadalomban, ezen belül pedig hangsúlyosabban kell megjelennie a sokszínűségnek.
Az RMDSZ Szabadelvű Kör elnevezésű platformját irányító Eckstein szerint tudomásul kell venni, hogy az erdélyi magyar politikában „az RMDSZ-en kívül is van élet”, ennek megfelelően megegyezésre törekedne a szövetséggel rivalizáló magyar alakulatokkal, és bár „nagyon egységes” magyar politikum kialakítására nem tehet ígéretet, ennek megvalósításához hozzá kíván járulni. „Szeretném, ha az RMDSZ visszatérne a tagsághoz, a civil szervezetekkel partneri kapcsolatot képzelek el, programomban pedig a helyi és regionális politika előtérbe helyezését szorgalmazom, elvégre Bukarestben is az a feladatunk, hogy a helyi problémákra keressünk megoldásokat. Éppen ezért az RMDSZ vezető testületeiben hangsúlyosan kell megjeleníteni a helyi és regionális érdekeket” – hangsúlyozta a szövetség jelenlegi egyetlen hivatalos elnökjelöltje.
Eckstein a kormányzati szerepvállalásra vonatkozó kérdésünkre elmondta, hatalmi pozícióban erősebb az RMDSZ érdekérvényesítési képessége, a kormányzás viszont önmagában nem lehet cél, és fontos, hogy a szövetség mindig a haladás mellé álljon. Szerinte az oktatási törvény jelenlegi vitája is bizonyítja, hogy a magyarság státusához szervesen kötődő oktatás és kultúra területe felülír minden más érdeket, és ha e téren nem tud eredményt elérni az RMDSZ, akkor jogosan merül fel a kormányból való kilépés szándéka.
Eckstein egyébként a Markó-korszak fontos megvalósításának tartja az RMDSZ függetlenségének, „saját arcának” megőrzését, nagyon sok javítanivaló akad azonban szerinte a budapesti és a bukaresti pártokkal ápolt viszony terén, amelyet mindkét irányban kiépített személyes kapcsolatai révén próbálna elmélyíteni. Az RMDSZ szövetségi elnöki tisztségét 1993 óta betöltő Markó Béla az elmúlt időszakban többször elmondta: „hatalmas dilemmát” jelent számára, hogy folytatnia kell-e tevékenységét a szervezet élén, emiatt még nem döntött arról, hogy versenybe száll-e egy újabb elnöki mandátumért a februári kongresszuson. Miközben belső források szerint Markó Kelemen Hunor művelődési minisztert látná szívesen utódjaként, sokan a potenciális elnökaspiránsok között tartják számon Borbély László környezetvédelmi minisztert is.
Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár)

Boldog népnek nincs stratégiája – Tanügyi zárókonferencia
Balázsfalva, Küküllővár és Nagyenyed után most Gyulafehérvár került sorra a Bod Péter Alapítvány és társszervezői által megrendezett és a Szülőföld Alap által támogatott tanügyi konferenciasorozat utolsó állomásaként, november 20-án. Horvát István plébános és Gudor András református lelkipásztor áldása után Gudor Botond magyarigeni lelkész, a rendezvény főszervezője és moderátora együttes szívdobogásnak nevezte a négyhelyszínű konferenciát, amelynek során nagyon sokat tanultunk egymás tapasztalatából. Ezúttal a kivetítőn az ismert gondok mellett a lehetséges megoldások is megjelentek. Ebben a közös megoldás keresgélésben volt ez a tanácskozás eredeti és más.
A házigazda szerepét ezúttal a Gróf Majláth Gusztáv Károly Szeminárium Líceum és igazgatója, Gál László vállalta magára, valamint az iskola megjelent tanerői (Dimén Erika, Pallai Rita, Köllő Tibor prefektus, Korom Imre spirituális vezető, a tanítók és mások), akik mindent megtettek, hogy a résztvevők jól érezzék magukat az ott töltött órák alatt. Az általános iskola dísztermében mintegy 40-en gyűltek össze. Az ablakból jól látszott Bőjte Csaba atya átadás előtt álló új épülete, amely évente feltölti majd az általános iskola létszámát.
Azon előadók, akik az előző tanácskozáson is részt vettek (Szabó Hajnal tanfelügyelő, Vetési László szórvány előadó, Szőcs Ildikó igazgató), megújított és aktualizált előadásokkal rukkoltak elő. Mellettük azonban megtisztelte a konferenciát Király András György, a Közoktatási Minisztérium államtitkára és Borsos László vezérigazgató, akik úgy gondolták: feltétlenül érdemes eljönni ide, és funkciójukból eredő tájékozottságukkal segíteni, tanácsokkal ellátni a megye tanügyi képviselőit. Az államtitkár elmondta: ahhoz, hogy az iskolák szintjén is minden jól menjen, „hajóinknak egy irányban kell haladniuk”, akik pedig tisztséget vállalnak, álljanak ki az igazuk mellett, amíg eredmény nem születik.
Minden eddigi tanácskozáson kiemelten kaptak szót a helyi képviselők. Nagy figyelmet keltett Gál László előadása, aki a négy tanácskozásból három rendezvényen vett részt. Szóban és vetített képeken mutatta be a katolikus egyház történelmi iskolájának históriáját, a kis szeminárium sorsát. A közelmúlt iskolatörténetéhez tartozik az óvoda felújítása és a mintegy 3 éve a városból felhozott, akkor felszámolás előtt álló magyar tagozat befogadása. Ma a magyar gyermekek együtt vannak Gyulafehérváron (iskolabusszal Vajasdról is bejárnak) a gimnáziumban, ahol vallásuktól függetlenül, jó szaktanárokkal és egyre javuló körülmények között tanulnak. Kialakult tehát egy új mikrorégiós iskolaközpont.
Ehhez társult még egy sikertörténet. Szegedi László református esperes Kőhalmon – amint azt valaki megjegyezte – egy új Magyarigent hozott létre, szórvány internátusával és gyülekezeti központjával. Véleménye szerint elsősorban az emberekbe érdemes befektetni. A romokon emelt épületekben 50 gyermek lakik. – Hit kell hozzá, hogy folytassuk, és nem lehet belőle kilépni – mondta. Kováts Krisztián megyei RMDSZ elnök szerint az esperes eredménye nemcsak példa, hanem lecke is egyben mindenkinek, aki a szórvány tanügy érdekében cselekszik.
A beszélgetések, hozzászólások során arról is szó esett, miként lehetne hitelesen népszerűsíteni ezeket a sikertörténeteket, főként a szülők körében. Hogyan lehet megőrizni a magyar nyelvszigeteket, meggátolni a leépülési folyamatot, a kishitűséget, az olyan téveszméket, hogy a többségi iskolában sikeresebb lesz a gyerek. Balázsfalván szórvány kollégium létrehozása volna a megoldás. Figyelni kellene ugyanakkor az összefogás mikéntjére és minőségére is, különösen a szórványban. Erre vonatkozóan a vadlibák példája hangzott el, akik őszi vándorlásuk során a legerősebbet küldik előre, ha elfárad, cserélnek, de az utánuk repülő csapat minden tagja „gágog” az élen haladónak, bíztatja, a leggyengébbekkel pedig ketten is leszállnak pihenni. Vajon mi, emberek, amikor fontos problémákkal küszködünk, amikor látjuk, hogy valakinek jó ötletei vannak, sokat és jelentőset vállal, tudunk-e „gágogni” neki, vagy csak irigykedve a hibákat feszegetjük. Erre kéne mindenkinek választ találnia. Szőcs Ildikó a szorosabb csapatmunkára hívta fel a figyelmet és arra, hogy a messze elől haladókat egyszer biztosan cserélni kell majd, ez pedig nem könnyű feladat, mert utánuk űr marad, amit nehéz betölteni. Erre történelmi példák is akadnak.
Az északi népek némelyikére szokás mondani: boldog népnek nincs stratégiája. Úgy tűnik, nekünk kellenek az olyan tanácskozások, ahol meghallgatják a sikerembereket, ahol „gágognak” nekik, ahol szárnyalnak az értelmes gondolatok, és a közös gondolkodásból összefogás és stratégia is születhet
BAKÓ BOTOND, Szabadság (Kolozsvár)

Mit változtatna Eckstein az RMDSZ politizálásán?
Eckstein-Kovács Péter az első RMDSZ-es politikus, aki bejelentette, megpályázza a szövetség elnöki tisztségét. Megkeresésünkre úgy nyilatkozott, azért szeretne indulni a belső választáson, mert úgy gondolja, több elképzelése is van arról, hogy miként lehetne javítani az RMDSZ működésén.
"Az elképzeléseimnek nyilván létezik néhány sarokpontja: például az RMDSZ ernyőszervezet-jellegének és sokszínűségének visszaállítása, a román és magyar pártok közötti kapcsolatok jobb menedzselése, a civil szervezetekkel történő együttműködés felerősítése" - sorolta Eckstein. A Szabadelvű Kör elnöke úgy véli, a helyi és a regionális szintű politizálást is hangsúlyosabbá kell tenni.
"Míg a politizálás Bukarestben folyik, addig az emberek Tordán laknak. A helyi igényeket kell segíteni: az országos politizálást alá kell rendelni a helyi igényeknek" - vélte Eckstein.
Az államfő kisebbségügyi tanácsosa elmondta, reális esélyt lát arra, hogy elnyerje az RMDSZ-elnöki tisztséget, hiszen indulási szándékát szűkebb és tágabb környezete is bátorította. "Ellenkező esetben nem is indultam volna" - válaszolta a szövetségen belüli támogatottságát firtató kérdésünkre.
Hangsúlyozta, nem a fontos pozícióért, illetve valaki vagy valakik ellen indul, sem pedig azért, hogy valakit segítsen vagy hátráltasson.
Mint ismeretes, az RMDSZ február 26-27. között, Nagyváradon tartja meg tisztújítással egybekötött kongresszusát. (hírszerk.) Transindex

Sok bába közt (Oktatási törvény)
A szenátus oktatási bizottsága tegnap másodszor vitatta meg az oktatási törvénytervezetnek azt a változatát, amely gyökeresen eltér a kormány által beterjesztett szövegtől, és hátrányos módon változtatta meg a tervezet kisebbségbarát rendelkezéseit. Markó Béla RMDSZ-elnök a felelősségvállalás szükségessége mellett érvelt, élesen bírálta Mircea Geoanăt, és utalt tisztségéből való eltávolítására is.
A felsőház oktatási bizottságban többségben vannak az ellenzéki Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt tagjai, s a hét végén úgy ültek össze, hogy nem voltak jelen a kormánypárti szenátorok. Az ülés résztvevői alaposan átírták a kormány által beterjesztett oktatási törvénytervezetet, amelynek kisebbségbarát rendelkezéseit is módosították. Kiiktatták azt a cikkelyt, amely biztosítaná a kisebbségi diákok számára, hogy a jelenlegi gyakorlattól eltérően anyanyelvükön tanulhassák Románia történelmét és földrajzát. A kormánypártok nehezményezik, hogy őket nem is értesítették az ellenzékiek a bizottsági ülésről, amelyet szabálytalannak is tartanak, mivel a házbizottság jóváhagyása nélkül üléseztek. Hétfőn a szenátus házbizottsága úgy döntött, hogy az oktatási szakbizottságnak meg kell ismételnie a hét végén tartott ülést. Ezt tegnap meg is tették, de szintén csak az ellenzéki tagok jelenlétében ülésezett a testület, amely továbbra is mellőzte a kisebbségbarát rendelkezéseket. A felsőház állandó bürója tegnap úgy döntött: jövő hétfőn kerül a plénum elé a bizottságban elfogadott tervezet. Erre nem biztos, hogy sor kerül, hiszen az alkotmánybíróság mára ígérte, hogy döntést hoz a kormány felelősségvállalási eljárásáról.
Markó Béla RMDSZ-elnök tegnap leszögezte: a szövetség álláspontja szerint alkotmányos az oktatási törvény kormányzati felelősségvállalással történő elfogadása, így ennek a folyamatnak folytatódnia kell. A szövetség nem ismeri el az oktatási szakbizottság egy részének jelentését az oktatási törvényről. Markó bírálta a szakbizottság ellenzéki tagjait és Mircea Geoanăt, a szenátus elnökét amiatt, hogy a házszabály előírásait megszegve hívták össze a szakbizottság hét végi ülését. A szövetségi elnök közölte: a házszabály szerint az oktatási bizottság ülését csupán a bizottsági elnök hívhatja össze, vagy ennek távolléte esetén az Állandó Büró. Ez esetben egyik feltétel sem teljesült, ennek dacára Mircea Geoană egyetértett a szakbizottság összehívásával, mi több, az alkotmánybírósági meghallgatáson látnoki módon megjósolta: a szakbizottság vasárnap estig befejezi az oktatási törvény cikkelyenkénti elfogadását.
Markó Béla leszögezte: Mircea Geoanăt felelősségre kell vonni amiatt is, hogy súlyosan megszegte házelnöki tisztségéből eredő kötelezettségeit, ugyanis egy bizonyos politikai álláspontot képviselt az oktatási törvény kapcsán. ,,Amennyiben elfogadhatnánk azt, hogy egy bizottság tagjainak többsége összehívhatja a testületet, akkor el kellene fogadnunk azt is, hogy a szenátus is akármikor összeülhet, és bármilyen döntést hozhat, akár a szenátus elnökét közvetlenül érintő kérdésekben is — mondta, hozzáfűzve: ezzel természetesen nem érthet egyet, hiszen ez is ellentétes lenne a parlamentarizmus szellemével. A bizottság hét végi ,,sztahanovista" teljesítményével kapcsolatban elmondta: az RMDSZ súlyosnak tartja, hogy a bizottság gyakorlatilag kiiktatta a törvényből a kisebbségi oktatást érintő pozitív rendelkezéseket, többek között a történelem és a földrajz anyanyelven történő oktatásának lehetőségét, a román nyelv sajátos tanterv és tankönyvek szerinti oktatását, de durván megnyirbálta az általános oktatási reformot célzó intézkedéseket is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kelemen Hunor is megpályázza az RMDSZ-elnökséget
Hivatalosan még nem jelentette be ezt a döntést, de már hetek óta tárgyalásokat folytat az RMDSZ területi szervezeteivel Kelemen Hunor, az RMDSZ ideiglenesen felfüggesztett ügyvezető elnöke arról, hogy támogassák a szövetségi elnöki tisztségéért vívandó küzdelemben. Ez a döntés megerősíti azokat a feltételezéseket, miszerint Markó Béla, az RMDSZ jelenlegi elnöke nem vállal újabb négyéves mandátumot. Markó azonban szintén nem közölte még hivatalosan döntését.
Kelemen Hunor tegnap a Román Televízió magyar adásának Sajtóban című műsorában beszélt az esetleges jelöltségéről. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a december 11-ére tervezett Szövetségi Képviselők Tanácsán (SZKT) jelenti be, hogy indul-e az RMDSZ elnöki tisztségért vívott megmérettetésen, vagy sem.
Rámutatott: öt területi szervezet mondta azt neki, hogy őt támogatja, ha jelölteti magát. Arra a kérdésre, hogy ez mekkora támogatottságot jelent, Kelemen azt mondta: mind nagy – vagyis sok küldöttet delegáló – területi szervezetekről van szó. Hozzátette: nem kevés ez a támogatottság, hiszen egy választáson senki nem törekedhet arra, hogy százszázalékos támogatottságot élvezzen, és ellenszavazat nélkül válasszák meg. – Akikkel eddig szóba álltam, támogatnak engem, és mind nagy szervezetek – mondta Kelemen Hunor.
Jelezte, hogy a következő időszakban folytatja az egyeztetéseket. Leszögezte, hogy a jelöltségről szóló bejelentésekor nemcsak a megmérettetésen való részvétel tényét akarja közölni, hanem javaslatokkal áll elő az RMDSZ alapszabályzatáról, működéséről. – A csapatról is van és lesz elképzelésem, és amikor ezt bejelentem, azt is elmondom, hogyan látom a következő esztendőben az RMDSZ működését, de ami ennél fontosabb, hogyan látom a romániai magyarság jövőjét a mostani politikai, társadalmi kontextusban” – mondta a politikus. Hangsúlyozta, hogy nem szeretne olyan bejelentést tenni, amelyben pusztán az indulását jelzi, mert ez felületesnek tűnne.
A tisztújításról kifejtette: annak örvend, ha két, három vagy négy személy is indul majd a megmérettetésen. Nem kívánta kommentálni Eckstein-Kovács Péter jelölését. Mint mondta, verseny van, ő is olyan jelölt, akivel számolni kell. – Bárki is lesz a következő jelölt, az ellenjelöltekkel komolyan számolni kell. Eckstein-Kovács az elmúlt években az RMDSZ életében nem vett részt, ennek ellenére tagja a szövetségnek, és joga van indulni a megmérettetésen – mondta Kelemen. Az RMDSZ február végén tartja Nagyváradon tisztújító kongresszusát. Eddig csak Eckstein-Kovács jelentette be hivatalosan, hogy megpályázza a szövetség elnöki tisztségét.
B. T. Szabadság (Kolozsvár)

Fekete Szabó András: a szenátus oktatásitörvény-verzióját meg kell buktatni
Az Alkotmánybíróság mai döntése szerint a kormány elfogadhatja felelősségvállalással az oktatási törvényt, ám ez nem vonja automatikusan maga után a szenátusban levő tanügyi törvénytervezet kapcsán folyó munka leállását - tudtuk meg Fekete Szabó Andrástól, a szenátus RMDSZ-frakciójának vezetőjétől. "Törvényileg nem áll le a folyamat, a szenátusban levő törvénnyel mindenképpen kell valamit kezdeni. Normális körülmények között a szenátusi verziót meg kell buktatni, mert egyidejűleg nem létezhet két oktatási törvény" - mondta Fekete Szabó András. A szenátor többféle variánst is vázolt. Elmondta, abban az esetben, ha a kormány folytatja a felelősségvállalást, három napon belül a már benyújtott bizalmatlansági indítványt fel kell olvasni a parlament együttes ülésén. Ha nem olvassák fel az indítványt, akkor az államelnökhöz a kormány verziója megy kihirdetésre, és a Hivatalos Közlönyben történő megjelenését követően érvénybe lép. "A szenátusban levő tervezettel pedig kell valamit kezdeni, mert mindig az utolsónak elfogadott törvény marad érvényben. A kormánykoalíciót támogató szenátoroknak meg kell ezt a törvényt buktatniuk, mert a szenátus oktatási bizottsága által összeállított jelentés semmiképpen nem felel meg a kormánykoalíció politikájának és a törvény filozófiájának" - hangsúlyozta a frakcióvezető. Mint ismeretes, a szenátus oktatási bizottságának ellenzéki tagjai egy törvénytelenül összehívott ülés keretében, hétvégén alapjaiban módosították a kormány verziójához közel álló, a képviselőház által elfogadott oktatási törvényt. Az Alkotmánybíróság mai döntését követően Mircea Geoană azt hangoztatta, hogy a taláros testület eredeti, múlt heti döntését tartja továbbra is érvényesnek, és a felelősségvállalás esetén az oktatási törvény alkotmányellenességére figyelmeztet. Fekete Szabó András szerint az Alkotmánybíróságnak mindig az utolsó döntése az, ami érvényes, nem pedig az, amit Mircea Geoană annak tekint. "Van egy mai döntés, amely kimondja, hogy a kormány folytathatja a felelősségvállalást, amit elkezdett. Ez procedurálisan el van indítva. A bizalmatlansági indítvány felolvasása esetén erről szavaznak, ha pedig nem olvassák fel, akkor az oktatási törvény megy kihirdetésre az államelnökhöz" - sommázott a szenátor. (hírszerk.) Transindex.ro

Frunda: Budapest elvándorlásra buzdítja az erdélyi magyarokat
Frunda György RMDSZ-es szenátor szerint a kettős állampolgársággal Budapest csak elvándorlásra buzdítja az erdélyi magyarokat, a törvénynek más értelme nincs.
Nem old meg problémákat, és nem hiszem, hogy sok értelme lenne most, amikor Magyarország és Románia is az Európai Unió tagja, román állampolgárként pedig letelepedhet és munkát vállalhat bárki bármelyik tagországban – idézte a romániai magyar politikust a Realitatea hírtelevízió. Frunda György szerint a kettős állampolgárság csak egy politikai gesztus, amellyel Budapest elvándorlásra és a Magyarországon történő letelepedésre szeretné ösztönözni az erdélyi magyarokat, holott nekik hazájukban, Erdélyben kell jólétre törekedniük.
Nyilatkozatában az RMDSZ-es szenátor bírálta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) múlt heti budapesti ülését is, amelyen a szervezet többek között meghívót kért Magyarországtól a MÁÉRT-ra, illetve megjelenési lehetőséget Székelyföld számára a magyar EU-elnökséget népszerűsítő reklámokban. Egy romániai magyar pártnak Erdélyben kell ülést tartania – szögezte le Frunda, hozzátéve, a mindenkori magyar kormány bízza csak az erdélyi magyarokra, ők kiket választanak meg vezetőknek, és ezeket a vezetőket biztosítsa a támogatásáról.
Csíkszeredán a magyar főkonzulátuson egyébként folyamatosan csengenek a telefonok: eddig több ezer állampolgársági kérelmet adtak be itt. Ehhez születési bizonyítvány, személyi igazolvány vagy útlevél hitelesített magyar fordítása szükséges, és a kérelmezőnek azt is igazolnia kell – például egy keresztlevéllel –, hogy felmenője magyar állampolgár volt. Előrelépés szempontjából, hogy külföldön el tudj helyezkedni és valamit tudj gyűjteni, muszáj – mondta a kettős állampolgárságról az MTI-nek egy helyi tinédzser.
nol.hu, Erdély.ma

Célegyenesben?
Fellélegezhetett az RMDSZ, az Alkotmánybíróság szabad utat adott a kormánynak, felelősséget vállalhat a parlamentben a tanügyi törvénytervezetért. A parlamenti szavazás ilyen esetben puszta formalitás, legfennebb annyit kell tenniük a frakcióvezetőknek, hogy röghöz, illetve székhez kössék ismét képviselőiket.
Mi természetesen örülhetünk, hogy néhány, kisebbségi oktatásra vonatkozó cikkely — ha minden igaz — szeptembertől életbe lép, nyugtalanító ellenben, hogy mindez ilyen ellenszenvhullám közepette történik. Az ellenzéki pártok már-már felesküdtek, hogy az első adódó alkalommal módosítják a törvényt, s bár demokratikus gyakorlat tiltja az elnyert jogok megcsonkítását, jóindulatukra aligha számíthatunk. Ha csak az RMDSZ a következő koalícióban is nem találja a jelenlegihez hasonló, kiváltságos helyzetben magát. De addig sok-sok megalkuvást, kétes értékű kompromisszumot, s ami kényesebb, jó néhány, behódolásnak tűnő lépést kell a szövetségnek megmagyaráznia. Majd a választásokon, hamarabb a közelgő kongresszuson, ahol nemcsak beszámolni, de elszámolni is illenék. És végre nem tabu a szövetségi elnöki tisztség elnyerése. Markó ugyan nem jelentette még be szándékát, de két trónkövetelő nevét már ismerjük: mind Eckstein-Kovács Péter, mind Kelemen Hunor szívesen lenne RMDSZ-elnök. Nem titok, Kelement jó ideje edzik, hogy a tizenkilenc éve elnökösködő Markó Béla örökébe lépjen. Kicsit mintha az alteregója is lenne. Előny ez? Hátrány? Eckstein míg a Cotroceni Palotába nem került, igazán rokonszenves alakja volt az RMDSZ-nek, de az államelnök közelsége neki sem tett jót.Szabad a vásár? Lesz-e harmadik? Ki tudhatja, de végre olyan kongresszus elé néz az RMDSZ, melyen választás lesz, nem szavazás! Lényeg mégis: célegyenesben az oktatási törvény. Ha valóban jó ez a jogszabály, ha pénz is lesz a reformhoz, ha a pedagógusokat legalább jövő esztendőtől nagyobb anyagi megbecsülés övezi, ha a gyermek, diák, egyetemista tudásra is szert tesz az óvodában, iskolában, egyetemen és főiskolán, az RMDSZ kicsije-nagyja elmondhatja, nem volt teljesen hiábavaló egy gyékényen árulniuk Bocékkal.
Simó Erzsébet, MTI

Folytatható az alaptörvénybe ütköző felelősségvállalás
Folytatódhat a felelősségvállalási procedúra az oktatási törvény kapcsán, miután az alkotmánybíróság szerdán úgy döntött, hogy alkotmányos jogi konfliktus van a kormány és a parlament között, mivel a törvényhozás megtagadta a felelősségvállalás után benyújtott bizalmatlansági indítvány megvitatását, holott ez a folyamat az alaptörvény értelmében nem állítható le. Az alkotmánybíróság ezzel gyakorlatilag ellentmondott két héttel korábbi döntésének, amelyben az alaptörvénybe ütközőnek találta a felelősségvállalást, hiszen a bizalmatlansági indítvány vitája éppen a felelősségvállalás folytatását feltételezi.
Az ügy előzménye, hogy a kormány – vélhetően az RMDSZ nyomására, amely a koalícióban maradás feltételéül szabta, hogy a jogszabályt azzal a cikkellyel együtt fogadják el, amely biztosítja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvükön tanulják Románia történelmét és földrajzát – a törvény szenátusi megfeneklését követően úgy döntött, kiiktatja a parlamenti vitát, és felelősséget vállal a törvénytervezetért. Ez annyit jelent, hogy a vita ugyan elmarad, de az ellenzéknek jogában áll bizalmatlansági indítványt benyújtani. Ha az indítványt leszavazzák, a jogszabály elfogadottnak tekinthető.
Mircea Geoană, a szenátus szociáldemokrata elnöke ugyanakkor alkotmánybírósághoz fordult, mondván: alkotmányellenes egy olyan törvényért felelősséget vállalni, amely már a parlament előtt van. A taláros testület először neki adott igazat, ám ezt követően Emil Boc kormányfő is az alkotmánybírósághoz fordult, azzal, hogy állapítsák meg: alkotmányos konfliktus áll fenn a kormány és a parlament között, mivel a törvényhozás megakasztotta a felelősségvállalási procedúrát. A taláros testület szerdai állásfoglalásával ezen beadványnak adott helyt, vagyis folytatódhat az ellenzék által már benyújtott bizalmatlansági indítvány vitája.
Emil Boc miniszterelnök szerdán közölte: folytatódik a felelősségvállalás procedúrája. „A parlamentnek kötelessége kitűzni a bizalmatlansági indítvány vitájának az időpontját, és ha Mircea Geoană továbbra is bojkottálja az eljárást, kérni fogjuk leváltását a szenátus elnöki tisztségéből” – szögezte le a kormányfő.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke az ítéletet kommentálva kijelentette: annak nyomán folytatni kell a felelősségvállalási folyamatot, így hamarosan olyan oktatási törvénye lesz az országnak, amely megreformálja az egész oktatási rendszert. A koalíciónak ugyanakkor át kell mennie a parlamenti vizsgán – mutatott rá Markó, arra utalva, hogy a kormánypárti képviselőknek a bizalmatlansági indítvány ellen kell szavazniuk.
Mircea Geoană ugyanakkor úgy vélte: a felelősségvállalás folytatása nyomán alkotmányellenesnek tekintendő az így elfogadott törvény, a két kamara házbizottságainak pedig mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy feloldják a fennálló jogi ellentmondásokat.
Tudor Chiuariu liberális (PNL) parlamenti képviselő, korábbi igazságügyi miniszter szégyenteljesnek nevezte az alkotmánybíróság döntését, amely homlokegyenest ellentmond a testület korábbi állásfoglalásának. Chiuariu hozzátette, pártja a Velencei Bizottsághoz fordul, és azt is hangsúlyozta, hogy módosítani kell az alaptörvény előírásait az alkotmánybíróság összetételét és a tagok kinevezését illetően.
Mint arról beszámoltunk, egy adott pillanatban két oktatási törvény is létezett: a kormány változata, amelyért felelősséget vállaltak, és amelyben a kisebbségek számára kedvező cikkely is benne van, és az, amely a szenátus előtt van, és amelyből a felsőház oktatási bizottságának ellenzéki tagjai kiiktatták a szóban forgó cikkelyt. Ez utóbbit viszont az alkotmánybíróság szerdai ítélete semmissé teszi.
Borbély László RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter a nap folyamán, még az ítélet kihirdetése előtt megjegyezte: nem hiszi, hogy az alkotmánybíróságnak jogában állna beavatkozni a törvényhozási procedúrába, és eldönteni, mely törvényért vállalhat felelősséget a kormány, és melyikért nem. Leszögezte: az alkotmány értelmében a kormány felelősséget vállalhat bizonyos törvényekért, függetlenül attól, hogy azok a parlament előtt vannak-e vagy sem.
Az alkotmánybíróságot egyébként egy, a 22 című lapnak adott interjúban Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségügyi tanácsadója is bírálta. Eckstein úgy vélte: az „ősbűn” az volt, hogy az alkotmánybírákat politikai hűségük alapján nevezték ki, így az a képzet alakult ki, hogy a testület a kormánypártok meghosszabbított karja.
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)

Frunda a kettős állampolgárság ellen
Frunda György határozottan ellenzi a kettős állampolgárságot, és Romániát és Magyarországot egyaránt bírálja amiatt, hogy kedvezményesen honosítja a határon túli románokat, illetve magyarokat. Az RMDSZ szenátora csütörtökön a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem hallgatói előtt úgy vélekedett: az állampolgárság megadása maga után vonja a románoknak a Moldovai Köztársaságból, a magyaroknak pedig Erdélyből való elvándorlását.
„Az állampolgárság megadása tulajdonképpen politikai jelzés, bátorítás arra, hogy az erdélyi magyarok hagyják el szülőföldjüket, és telepedjenek Magyarországra. Márpedig én annak a híve vagyok, hogy a romániai magyarok maradjanak Erdélyben, éljenek és gyarapodjanak itt” – jelentette ki Frunda György. Krónika (Kolozsvár)

Băsescu: nem az oktatás nyelve a lényeg
A kormánynak minden joga megvan arra, hogy az oktatási törvény azon verzióját fogadtassa el, amely valós reformot hoz, a tervezet lényege pedig nem az, hogy a kisebbségek milyen nyelven tanulnak – jelentette ki Traian Băsescu államfő csütörtökön annak kapcsán, hogy szerdán az alkotmánybíróság azáltal, hogy a már benyújtott bizalmatlansági indítvány megvitatását szorgalmazta, elismerte a kormány jogát arra, hogy felelősségvállalással fogadtassa el a tanügyi törvényt.
Az államfő közölte, a jogszabály mindkét verzióját látta – azt, amelyikből a szenátus oktatási bizottságának tagjai kiiktatták azt a cikkelyt, amely lehetővé tenné a kisebbségi diákok számára, hogy anyanyelvükön tanulják Románia történelmét és földrajzát –, és a kormány eredeti változatát is, és úgy véli, a kormánynak azon változatot kell támogatnia, amely valós reformot hoz. Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: ha a törvény most is elbukik, „bajok lesznek a koalícióval”. Krónika (Kolozsvár)

„Mindenki Marosvásárhelyre…"
Az Új Jobboldal magyarellenes felvonulást tervez december elsejére
A „Mindenki Marosvásárhelyre a nemzeti ünnepen!" című felhívásában az Új Jobboldal bejelentette, hogy a nemzeti ünnep alkalmából felvonulást szervez a „magyar szeparatista nyomás" ellen.
„Ha eleged lett a magyar szeparatista nyomásból, ha érdekel a románok sorsa Hargita, Kovászna, Maros megyében, akik idegenekké váltak saját hazájukban, ha román vagy, és büszke vagy erre, gyere el a nemzeti ünnepen szervezett felvonulásra! December 1-jén, a te napodon és minden román napján várunk Románia szívében, Marosvásárhelyen, hogy együtt ünnepeljük meg Erdély egyesülésének 92. évfordulóját az anyaországgal!" – áll a szervezet felhívásában.
A hatóságoknak nem kellene engedélyezniük
Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint az úgynevezett „magyar szeparatista nyomás" elleni felvonulás, amelyet az Új Jobboldal Marosvásárhelyen akar megszervezni Románia nemzeti ünnepén, az „olcsó és túlhaladott nacionalizmus" kifejezése, és a hatóságoknak nem kellene engedélyezniük.
Kijelentette: „Egy olyan szervezetről van szó, amely tudomásom szerint a törvényes kereteken kívüli tevékenységet folytat. Békén kellene hagyniuk az embereket, ez Románia nemzeti ünnepe, és nem hinném, hogy értelme volna a XXI. században felkavarni az olcsó és túlhaladott nacionalizmust. Mi kölcsönösen tiszteletben tartjuk egymás ünnepeit. Szerintem a polgármesteri hivatalnak nem kellene engedélyeznie efféle uszító megmozdulásokat" – mondta Borbély, hozzátéve, hogy azért nem kell túl nagy figyelmet szentelni egy szélsőséges szervezetnek, amelynek semmilyen hatása nincs a lakosságra, mert az emberek bölcsebbek annál, mint hogy odafigyeljenek azokra, akiknek „nincs jobb dolguk a feszültségkeltésnél".
Diverzió és provokáció
László György, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke szerint az Új Jobboldal által beharangozott felvonulás provokáció, ezért arra kéri a magyarokat, maradjanak otthon. „Meg kellene kérdezni a románokat is, hogy léteznek-e valós szeparatista nyomások, és idegennek érzik-e magukat saját országukban, Marosvásárhelyen vagy másutt. Diverzió és provokáció az egész. Megértem, hogy az Új Jobboldalnak szüksége van az ilyen megnyilvánulásokra, de arra kérem magyar polgártársaimat, ezt a kesztyűt ne vegyék fel, inkább maradjanak otthon" – nyilatkozta László György, azonban, mint mondta, félő, hogy a magyarok körében is lesznek olyanok, akik válaszolnak a provokációra. Véleménye szerint a polgármesteri hivatal megadja az engedélyt a felvonulásra, mert „a kormány és a Demokrata-Liberális Párt közmegítélése szabadesésben van, és bármilyen eszközt megragadnak a politikai tőke növelésére".
Láttunk már effélét
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nem szentel különösebb fontosságot a tervezett felvonulásnak. „Húsz éve figyelhetjük az ilyenszerű kijelentéseket. Nem kívánok véleményt nyilvánítani, nincs jelentősége, láttunk már efféle felvonulásokat" – mondta.
A hatóságok kitérnek a válasz elől
Marius Pascan prefektus kedden a Mediafax tudósítójának elmondta, ő bármilyen megmozdulást támogat a román nemzeti ünnepen, ha annak „az a célja, hogy ünnepeljenek".
Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalának képviselői elismerték, kaptak kérést az Új Jobboldaltól a felvonulás jóváhagyására, de erről az elkövetkező napokban döntenek.
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)

Az apák nevében – Beszélgetés Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével
„Kétségtelen, hogy egy parlamenti rendszer akkor működik, ha van kormányoldal, és van ellenzék. Ha a kormányoldalt minden pillanatban bírálhatja, támadhatja egy erős ellenzék. Ezért azt, hogy az ellenzék megpróbálja elakasztani a kormány kezdeményezéseit, valóban nem lehet elítélni. Viszont én azt gondolom, hogy a kormány–ellenzék szembenállásnál vannak sokkal fontosabb politikai kérdések. Például az, hogy az etnikai kérdéseket hogyan kezeljük.”
Elnök úr, a napokban öntől szokatlan vehemenciával bírálta az ellenzéket amiatt, hogy a tanügyi törvényt „fű alatt” a szenátusi szakbizottságban kizsigerelte. Nem az a dolga az ellenzéknek, hogy a kormány terveit a parlamentben keresztülhúzza?
– Kétségtelen, hogy egy parlamenti rendszer akkor működik, ha van kormányoldal, és van ellenzék. Ha a kormányoldalt minden pillanatban bírálhatja, támadhatja egy erős ellenzék. Ezért azt, hogy az ellenzék megpróbálja elakasztani a kormány kezdeményezéseit, valóban nem lehet elítélni. Viszont én azt gondolom, hogy a kormány–ellenzék szembenállásnál vannak sokkal fontosabb politikai kérdések. Például az, hogy az etnikai kérdéseket hogyan kezeljük.
Éppen ezért én óriási felelőtlenségnek tartom, hogy az ellenzéki pártok a pillanatnyi érdek oltárán megpróbálják feláldozni az etnikumközi jó viszonyt, amely jelentős tényezője Románia társadalmi békéjének. Mert mit is tettek az ellenzéki pártok? Napok alatt szétszedték az oktatási törvényt, és készítettek egy törvényellenes jelentést, melyben minden jobbítást kiiktattak a kisebbségi jogokkal kapcsolatosan.
Az RMDSZ-en akarnak bosszút állni azért, hogy az RMDSZ a kormány oldalán áll, de ezzel a kisebbségi, a magyar gyerekeken állnak bosszút. Kiábrándultan szemlélem ezt, és időnként az az érzésem, hogy akár a Szociáldemokrata Párt vezetését nézzük, akár a Nemzeti Liberális Pártét, az apák túl korán adták a fiúk kezébe a vezetést, és ennek következtében esik szét minden, s a nyáj is szalad szanaszét...
Nem fordulhat elő ugyanez az RMDSZ-szel, ha Markó Béla jövő februárban nem indul szövetségi elnöki mandátumért?
– Az RMDSZ nem politikai párt. Aki az RMDSZ-ben feladatot vagy tisztséget vállal, tudnia kell, hogy ez egy olyan kihívás, amely alapvetően különbözik attól, mint ami egy politikai pártban van. Ami azt illeti, hogy nekem át kellene-e adnom a stafétát vagy sem, itt nemcsak életkori kérdésekről van szó. Valóban komolyan gondolkozom a váltáson, és ekörül mindenféle találgatás van, s látom, már vannak jelöltek is...
...Eckstein-Kovács Péter volt RMDSZ-es szenátor, Traian Băsescu államfő jelenlegi tanácsosa jelentette be, hogy megpályázza a tisztséget...
– Én mindenkit szeretnék megkérni, várják meg türelemmel december 11-ét, amikor Marosvásárhelyen ülésezik a Szövetségi Képviselők Tanácsa, ahol úgyis kell hoznunk döntéseket a februári kongresszussal kapcsolatban. Ott én is egyértelműen nyilatkozni fogok arról, hogy mit gondolok a magam további szerepéről.
Visszatérve a tanügyi törvényre: megszokottá vált, hogy ha az RMDSZ egy román párttal együtt kormányoz, akkor annak ellenfeleinél felerősödik a nacionalista elem. Sőt, a koalíciós partnereknek is szoktak lenni nacionalista elhajlásaik. Gondoljunk Mihail Hărdăura, a szenátus tanügyi szakbizottságának demokrata-liberális elnökére, akinek a testület üléseit kellene vezetnie, de aki leplezetlenül ujjongott az Alkotmánybíróság korábbi, a felelősségvállalást elutasító döntésének bejelentésekor.
– Hărdău nem egy magányos szenátor, hanem a fő kormánypárt tagja. Ahogy én értettem, ők leültek és megbeszélték vele ezt a dolgot. Az pedig nem egy formai, ceremonális kérdés, hogy ki hívja össze a szakbizottság ülését, hanem lényegi. Ami a tanügyi törvénnyel történt és történik még, annak van számunkra egy nagyon fontos tanulsága. Éspedig az, hogy mi történne akkor, ha nélkülünk döntenének a tanügyi törvény kérdésében és más hasonló kérdésekben.
Íme, össszeült egy ad-hoc bizottság a parlamentben nélkülünk, és máris hozzányúltak a tanügyi törvény kisebbségeket érintő kérdéseihez. Ez figyelmeztetés kellene hogy legyen: itt nem arról van szó, hogy Romániában a kisebbségi jogok Isten által ránk ruházódtak, és már nem veheti el tőlünk senki, akár vannak magyarok a parlamentben, akár nincsenek.
Sajnos húsz év után azt kell mondanom, pillanatok alatt szét lehet szedni mindent, s ez ellen egyetlen eszköz van: hogy a romániai magyarság jelen legyen a román parlamentben. Akik most azt sugallják, hogy nyugodtan alakíthatunk ahány pártot csak akarunk, mert úgyis Brüsszelben fog eldőlni az, hogy velünk mi lesz, azok csak áltatják a magyar közösséget.
Apropó, nem tart attól, hogy miközben az RMDSZ Bukarestben vesződik a kormányzással, és elhanyagolja szavazóbázisát, az ön által is említett pártalakítók ezt kihasználják?
– Én remélem, hogy az RMDSZ nem hanyagolta el szavazóbázisát, hiszen megpróbál kiküzdeni újabb és újabb jogokat. Hogy nem vagyunk eléggé jelen Erdély különböző régióiban, az lehetséges. Ahányszor kormányon van az RMDSZ, ez mindig felmerül, mert kénytelenek vagyunk reggeltől estig és estétől reggelig arccal a kormány felé fordulni, és azzal foglalkozni, hogy mit tesz a kormány. Nekem is van egy ilyen hiányérzetem, és lehet, hogy ezt mások megpróbálják kihasználni.
Az RMDSZ-nek a kongresszusig erre is meg kell találnia a megfelelő válaszokat. Alapvetően két kihívással kell szembenéznünk. Erdélyben folyik egyrészt az RMDSZ retorikájára rálicitáló ultraradikális ígérgetés, el egészen a szélsőjobbig. S ha már itt tartunk: Csaba királyfi számomra egy szépséges gyerekkori legenda, de hogy egyesek szobrokat találnak ki, nos, ez csak arra jó, hogy lejárassuk a mítoszainkat, hogy paródiát csináljunk belőlük.
Másrészt legalább ekkora presszió van a szociális problémák érzékenyebb kezelésére, azok részéről, akik szerint itt az igazán nagy kihívás a gazdasági helyzet, a szociális kérdések. Ezt a két pólust kell valahogy összefognunk.
Ha már eljutottunk a gazdasági kérdésekhez: beszéljünk a lecsökkentett fizetések részleges visszanöveléséről, az egységes bértörvényről, a büdzsétörvényről.
– Most az történik, hogy a kormány szintén felelősségvállalással fogadja el a bértörvényt, mert nincs idő másképpen cselekedni, hisz rögtön utána el kell fogadni a jövő évi költségvetési törvényt is, amely mindenképp át kell menjen a parlamenten. Ami a bérek visszanövelését illeti, a lehető legegyszerűbb megoldásnál maradtunk, az egyforma arányú – a mostani csökkentett bérekhez képest 15 százalékos – növelésnél, bár én bevallom: ennél jóval árnyaltabb új törvényt szerettem volna.
Azt szerettem volna, hogy a kis fizetéseket, ezer lejig, nagyobb mértékben növeljük, a nagyobb fizetéseket pedig kisebb százalékaránnyal. Akkor lett volna lehetőség arra, hogy a kis fizetések visszakerülhessenek a csökkentés előtti szintre vagy legalább annak közelébe. Erről sok vitánk volt az RMDSZ-ben is, és én nem nagy örömmel mondtam le róla, de nem sikerült többséget kialakítani a koalícióban. A fizetésalap adott, 39 milliárd lej, ezt kell így vagy úgy elosztanunk. Azt viszont nem tudjuk elfogadni, hogy további csökkentések legyenek, hiszen sehol Európában nem volt ennyire drasztikus, 25 százalékos bérlevágás.
Ennek ellenére most újabb megszorítás híre röppent fel: a gyermeknevelési segély időtartamának csökkentése. Ezt a tervet a kormány magáévá tette, vagy csak a munkaügyi miniszter partizánakciójáról van szó?
– Most, amikor az emberek amúgy is el vannak keseredve, ennek az intézkedésnek nem látom értelmét. Ezzel a munkaügyi miniszter nem takarítana meg semmit, hiszen azoktól, akik most kapják ezt a támogatást, úgysem szabad elvenni. Ha valaki úgy tervezte, hogy két évig gyermeket nevel, és elkezdte már ezt az időszakot, attól nem lehet elvenni a juttatást, úgyhogy egy ilyen intézkedésnek jövő évben semmilyen hatása nem lenne a költségvetés szempontjából.
Tudok a tervről, még nem tárgyaltunk róla a koalícióban, de fogunk erről is, és más szociális jellegű javaslatokról is. Van elég probléma, amit meg kell oldani, például az, hogy Romániában nagyon sokan nem fizetnek egészségügyi biztosítást, miközben ez a rendszer 22 millió embert kellene ellásson. Itt valóban vannak megoldásra váró problémák.
A Magyar Állandó Értekezlet nemrégiben, sok év után megtartott budapesti üléséről nem sok konkrétum hangzott el, pedig sok függőben levő dolog van, például a határon túli támogatások kérdése.
– Ez a Máért-ülés ünnepi jellegű volt, tekintve, hogy hosszú idő után ez volt az első. Konkrétumokról valóban kevés szó esett, a támogatási rendszerről is csak érintőlegesen lehetett hallani, bár ebben a pillanatban még mindig nem tudjuk, jövőre hogyan működik majd a támogatás, a Szülőföld Alappal mi a helyzet. Úgy érzem, ezek még mindig nyitott kérdések, meglátjuk, hogy a következőkben mi alakul ki, és hogy lesz-e mód szűkebb vagy tágabb konzultációra.
A magyar kormánypártok látványosan támogatják az RMDSZ ellenzékét...
– Azt hiszem, azt az erdélyi politikai szervezeteket kellene támogatni morálisan, politikailag. Azoknak a szervezeteknek a véleményét kellene figyelembe venni, amelyeket az erdélyi magyarság támogat. Márpedig ebben a pillanatban a romániai magyarok túlnyomó része az RMDSZ-t támogatja, a legutóbbi választások eredményét figyelembe véve, beleértve az önkormányzati választásokat is.
Másnak is volt támogatottsága, de kimutatható, hogy az sokszorosan kisebb volt, mint az RMDSZ-é. Egy távlatos magyarországi politikának erre kellene figyelnie, én más mércét ezzel kapcsolatosan nem tudok elképzelni. Ha itt klienspártokat képzel el valaki a jövőben, akkor a határon túli magyar politika tönkremegy.
A magyar állampolgárság igénylési folyamata beindult, a csíkszeredai főkonzulátuson már nagyüzem van. A román politika, ha lehet így mondani, nem vette fel ezt a kesztyűt, még az ellenzéki pártok sem foglalkoznak a dologgal. Románia ugyanakkor EU-s tagország, vélhetően a schengeni övezetbe is bekerül, mire az első erdélyi magyar igénylő megkapja a magyar útlevelet... Mi is itt a tét tulajdonképpen?
– A román politika aligha tudna túllépni azon, hogy Bukarest is hasonló módszerrel ad állampolgárságot a határon túli románoknak, mint ahogyan Budapest a magyaroknak. Ez nem jelenti azt, hogy nem találhatna a román politika ürügyet arra, hogy feszegesse ezt a kérdést, de jelenleg nem érdeke vitába keveredni. Az erdélyi magyarság számára, főleg ha a schengeni rendszer életbe lép, a magyar állampolgárság felvétele azonnali, fontos gyakorlati következményekkel nem járna.
Megkönnyíthetné viszont egyeseknek a Magyarországra való áttelepülést, az ottani elhelyezkedést, ami lehet jó is, de lehet rossz is. Nekünk alapvetően nem érdekünk, hogy Romániából sok magyar elmenjen, és kérdésesnek látom még, hogy lesz-e ilyen elszívó vagy itthon marasztaló hatása a kettős állampolgárságnak, de ez bizonyos idő után ki fog derülni.
Elsősorban arra kell figyelnünk, ami itt van, hiszen mi innen kapjuk a kisebb vagy nagyobb fizetést, a kisebb vagy nagyobb nyugdíjat, ebből a költségvetésből vezethetjük be vagy sem a vizet, építhetünk vagy sem utakat. Nekünk az itteni döntésekbe kell beleszólnunk.
Salamon Márton László, Új Magyar Szó (Bukarest)

Stratégiai partnerség minden vonalon?
A romániai magyar belpolitikai erőviszonyok megváltoztatásához is hozzájárulhat a magyar kormány és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kötött megállapodás, amelynek értelmében az utóbbi a könnyített honosítás folyamatában asszisztálna az anyaországi intézményeknek.
Újabb dimenzióval bővül a stratégiai partnerség
Szerdán, november 24-én megállapodást írt alá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a magyar Külügyminisztériummal illetve a közigazgatási és igazságügyi tárcával. A budapesti ceremónia után Toró T. Tibor csütörtökön sajtótájékoztatót tartott Nagyváradon, amelyről a Krónika napilap tudósít. A Tőkés László nevével fémjelzett szervezet ügyvezető elnöke beszámolt arról, hogy a megállapodás tárgya az egyszerűsített honosítási eljárás megszerzésével kapcsolatos tájékoztatás. Elmondása szerint az „Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak, azon belül is Tőkés László elnöknek nagy szerepe volt abban, hogy a határon túli magyarok könnyített honosításának kérdését a köztudatban tartsa”, ezért helyes, hogy őket kérték fel a kérdés erdélyi kezelésére.
Mint ismeretes, az EMNT már korábban bejelentette az ún. Erdélyi Demokrácia Központok létrehozását, amelyek civil funkciót, a polgárokkal való kapcsolattartás szerepét töltenék be. Ez a leendő infrastrukturális keret az egyezség révén új tartalommal is megtelik. Gergely Balázs, a demokrácia-központok országos koordinátora a Krónika összefoglalója szerint elmagyarázta, hogy Magyarország erdélyi konzulátusainak részleges tehermentesítését szolgálja majd a kezdeményezés. Az állampolgárságot igénylők iratcsomóinak ellenőrzésében, az igénylők informálásában kívánnak szerepet vállalni. Segíthetnek a kihelyezett konzuli napok megrendezésében, valamint az állampolgársági fogadalomtétel dátumának egyeztetésében is.
Gergely Balázs azt is kifejtette, hogy a központok dolgozói részt vehetnek azokon a képzéseken, amelyeken a külképviseletek munkatársai is, így gyakorlatilag rendelkezni fognak minden szükséges ismerettel is. Az Új Magyar Szó arról is beszámol, hogy az elképzelések szerint húsz ilyen demokrácia-központ nyílna meg jövő év januárjában, Nagyváradon pedig már az elkövetkező tíz napban elindul a működés. A határ menti városon kívül hasonló intézmények nyitják meg kapuikat többek között Szatmáron, Kolozsváron, Zilahon, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Udvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Brassóban is.
Eszközök a hatalmi harcban
Kétségtelen, hogy a felvázolt infrastruktúra-rendszer elengedhetetlen ahhoz, hogy a könnyített honosítási eljárás tényleg „könnyen” működjön, senki sem várhatja el, hogy a három romániai külképviselet (Bukarest, Kolozsvár, Csíkszereda) egyedül megbirkózzon ezzel a feladattal. Gyanúsabb kérdés azonban a folyamat igen hangsúlyos átpolitizálása. Ne feledjük el ugyanis, hogy az EMNT többször is beharangozta pártalakítási szándékát, a kettős állampolgársággal kapcsolatos információszolgáltatás és segítéség könnyen politikai tőkévé kovácsolható.
Korábban sem volt titok, hogy az Orbán-kormány kiemelkedő státuszt szán Tőkés László és a körülötte kialakult tömörülésnek a nemzetpolitikai rendszerváltás által létrejövő új helyzetben. Ezt támasztja alá a stratégiai partnerség megkötése is. Az új megállapodást tehát joggal értelmezhető úgy, mint az anyaországi vezetés tudatos beavatkozása a romániai magyar politikai erőtérbe.
A módszer nem új, hiszen hasonló minta volt felfedezhető a kedvezménytörvény életbe lépése után megszülető státusirodák kapcsán is. Abban az időben Erdélyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) égisze alatt lettek átpolitizálva a szolgáltatások. Igaz, akkor sokkal kisebb mértékben volt versenyhelyzet a különböző csoportosulások között, következésképpen a dolog tétje is alacsonyabb volt. A kötekedők nyugodtan kérdezhetik meg, hogy miért nem használták a kettős állampolgárság esetében is a már meglévő státusirodák adta szervezeti hálót.
Ennek a kérdésnek a kapcsán, a hónap elején a Nyugati Jelen közölt egy összeállítást. Székely István, az RMDSZ mellett működő státusiroda-hálózat vezetője elmondta, hogy szó sincs a rendszer megszűnésétől. Ettől függetlenül azonban, a sajtóorgánum szerint megfigyelhető egy fokozatos leépülés párhuzamosan a kedvezménytörvény fontosságának leértékelődésével. A magyar állampolgárság felvételével ugyanis automatikusan érvényét veszti a jogszabály, igaz a kettő harmonizálásának konkrétumairól keveset nyilatkoztak a nemzetpolitika döntéshozói. A státusirodák közrejátszanak még az oktatási-nevelési támogatások megpályázásában és kézbesítésében, ám ezek a funkciók is átkerülhetnek az EMNT fennhatósága alá.
Persze az RMDSZ sem kívánja teljesen átengedni a kettős állampolgárság témája fölötti monopóliumot az EMNT-nek. Ennek bizonyítéka, hogy a párt Bihar megyei szervezete nemrégiben tájékoztató körutat kezdett, és egy füzetet is kiadott a szükséges információkkal. A témáról tudósító Krónika kérdésére Tóró T. Tibor kijelentette, tudomása van, hogy „a piacon nyüzsög más is”, ám alapjában véve helyesnek tartja, hogy az RMDSZ is érdeklődik a téma kapcsán. A kettős állampolgárság körüli imázs-harcban azonban nagy valószínűséggel az EMNT rendelkezik több ponttal, főként, ha figyelembe vesszük a másik oldalon tapasztalható nem egyértelmű viszonyulást a kérdéshez. A döntő tényező persze továbbra is az marad, hogy az erdélyi magyarság mekkora jelentőséget tulajdonít a témának.
Pap Szilárd István, Erdély.ma

Az Új Jobboldal Marosvásárhelyen
A szélsőjobboldali szervezet így az Erdély Romániával való egyesülését kimondó Gyulafehérvári Naggyűlés évfordulóján délelőtt 11 órától a Polgármesteri Hivatal által meghirdetett rendezvényekhez csatlakozva felvonulhat Marosvásárhelyen.
Korábban mind az RMDSZ, mind a Magyar Polgári Párt részéről arra szólították fel a város polgármesterét, hogy ne engedélyezze a felvonulást. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kifejtette: a szélsőséges szervezet a románok elnyomásának valótlan és nevetséges vádjával próbálja egymás ellen uszítani a magyar és román ajkú lakosságot.
A Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezetének elnöke, László György sajtóközleményében azt állítja: a tüntetés engedélyezésével Dorin Florea megszegte beiktatásakor tett ígéretét, miszerint minden marosvásárhelyi polgármestere lesz, ugyanakkor a városon kívűlről érkező román szélsőségesek támogatásával olyan veszélyes helyzetet teremt, amilyenre 1990 márciusában volt precedens. Marosvásárhelyi Rádió, Erdély.ma

Markó: Az oktatási törvény elfogadása nélkül nincs koalíció
Az RMDSZ szövetségi elnöke szombaton elmondta, az RMDSZ területi szervezeteinek elnökei a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) ülésén egyetértettek abban: elsődleges fontosságú az oktatási törvény elfogadása, e nélkül nem folytathatják a koalícióban.
Markó Béla közölte: Marosvásárhelyen a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülésén az RMDSZ képviselői elemezték a kormányzati és koalíciós tevékenységet, valamint ez elkövetkezendő időszakra vonatkozó prioritásokat is.
„Ami a kormányzati tevékenységet illeti, az RMDSZ területi szervezeteinek képviselői egyetértenek velem és kollegáimmal abban, hogy jelenleg elsődleges fontosságú az oktatási törvény elfogadása, e nélkül nem folytathatjuk a koalícióban. De, természetesen, reméljük, hogy sikerülni fog ez, miután az Alkotmánybírság kedvező döntést hozott, és lehetővé tette a kormány felelősségvállalását. Hangsúlyozni szeretném, hogy a területi szervezetek is úgy vélik: oktatási törvény elsődleges fontosságú” – mondta Markó Béla.
Az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, elemezték a bérezési törvényt és költségvetést, valamint számba vették a prioritásokat a beruházások terén.
„Példaként az erdélyi autópálya folytatásának ügyét hoznám fel. A szigorú költségvetés és a gazdasági válság ellenére is folytatni kellene a beruházásokat, mert ez ösztönzi a gazdasági tevékenységet” – fűzte hozzá Markó.
Az RMDSZ megyei és területi szervezeteinek elnökségi ülése szombaton zajlott Marosvásárhelyen, ez kötelező jellegű a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülése előtt, amelyre december 11-én kerül sor Marosvásárhelyen.
www.nyugatijelen.com, Erdély.ma

Nyílt kártyákkal
Függetlenül attól, hogy egyetértünk-e az RMDSZ elnöki tisztségére pályázó Eckstein-Kovács Péter elveivel, programjával, döntése, elszántsága figyelemre méltó.
A szövetségen belül régebben is a meglehetősen ritkává vált szókimondók, különvéleményt megfogalmazók közé tartozó szabadelvű politikus a hét végén hivatalosan bejelentette, vállalja a megmérettetést, és el is nyerte a Kolozs megyei szervezet támogatását. Azt talán korai lenne latolgatni, milyen esélyekkel indul a szövetség kicsinyke liberális platformjának vezetője, főként, hogy ellenjelöltjeit sem ismerjük még, oly nagy a titkolódzás az RMDSZ berkeiben. Mindenki lélegzet-visszafojtva várja Markó Béla december 11-re, az SZKT ülésére ígért bejelentését, hogy folytatni kívánja-e tevékenységét a szervezet élén, vagy pedig átadja másoknak székét. Úgy hírlik, Kelemen Hunort támogatná a szövetségi elnök, de ha nem biztos védence győzelmében, inkább maga száll versenybe. A többi lehetséges jelölt ezért egyelőre hallgat, taktikusan kivár, Markó Bélával ugyanis eddig nem dívott szembeszállni, de még csak más álláspontra helyezkedni sem többek között ezért is veszítette el fokozatosan ernyőszervezet jellegét az RMDSZ, és vált mindinkább hasonlatossá a román pártokhoz. Ezúttal azonban bárhogy döntsön is a jelenlegi elnök legalább ketten küzdenek a vezetői székért, ami azt is jelenti a személyi kérdéseken túl , legalább kétféle koncepció, elképzelés ütközik, és talán-talán ebből építő jellegű vita alakulhat ki, melynek során egészséges önkritikával rámutathatnak a szövetség működésének eddigi hiányosságaira, vázolhatják a választókkal való szorosabb kapcsolat építésének módozatait. Persze, ehhez az kellene, hogy nyílt kártyákkal játsszanak a pályázók, ötletekről, vízióról, elvekről szóljon a vita, ne pedig az eddigi gyakorlat szerint háttéralkuk, kulisszák mögötti egyezkedések, érdekből kötött szövetségek révén dőljön el, ki is vezeti a szervezetet a következő időszakban. A tisztújító kongresszus előtt valamivel több, mint két hónappal azonban éppen ez a nyílt küzdelem hiányzik leginkább. Mintha a pártosodás az egészséges versenyszellemet, az önálló gondolkodást is kikezdte volna a szövetségen belül
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Színjáték
Az 1990-es évek elejének hisztérikus magyarellenességét, a románok országegység-féltését („Erdélyt nem adjuk!”) idéző iromány jelent meg a Glasul Aradului nevű demokrata liberális pártlapban csütörtökön.
A sorokat jegyző bizonyos Lucian Şerban hangzatosnak, egyben a román nemzeti összefogásra felhívásnak szánt címet talált ki: Ne adjátok el a színházat! (Nu vindeţi teatru).
Fogalmazásában (újságcikknek nem nevezhető, mert a hírlapírás és a publicisztika műfaji sajátosságai közül mindet nélkülözi) azt írja, hogy az a „szóbeszéd” a városban, hogy a jövőre megüresedő aradi színházigazgatói székre igényt formált az RMDSZ. Ezért kell összefogni és, ha szükséges, kiegyenesített kaszákkal is megvédeni a színházat a magyar betolakodóktól! – foglalható össze röviden a lényeg. Már az is sok – folytatódik a gondolatmenet –, hogy megengedték a magyaroknak a Szabadság-szobor elhelyezését, ami az 1848-as forradalom idején a románokat lemészároló (sic!) tábornokoknak állít emléket.
Egyrészt: már a pályakezdő újságírókba beleverik, még mielőtt átlépnék a szerkesztőség küszöbét, hogy „mendemondákra”, „kósza hírekre” hivatkozva nem írunk le semmit, másfelől: az aradi RMDSZ-nek nem igazán stratégiai intézmény a román színház. De – ha már felhozták –, miért ne lehetne magyar igazgatója a román teátrumnak, ha az illető talpraesett, hozzáértő és jó menedzser? Hogy azt ne mondjuk, alanyi jogon is járhatna ez a poszt, hiszen 1817–1818-ban Aradon nyílt meg a Kárpát-medence legrégibb kőszínháza, és nem a moldvai vagy a havasalföldi fejedelemség kincstári hozzájárulásával… (Arad legszebb köztéri műalkotásának és a 13 vértanú emlékének a gyalázása szándékos ferdítésre, gyűlöletszításra, egyben a kőbaltás ember primitívségénél is nagyobb műveletlenségre vall.)
Tehát az RMDSZ-nek nem kell a román színházdirektori poszt, és ezt L. Ş. is tudja/tudta, amikor tollával felszántotta a PD-L holdudvarának érdekeit szervilisen szolgáló, önkormányzati hirdetésekkel vitatható módon telepumpolt zseblap hasábjait, mert ő maga idézi az RMDSZ-es alpolgármestert, aki cáfolta a híresztelést. Hajánál fogva előrángatott, izzadságszagú tehát a témaválasztás. Csak arra jó, hogy a budapesti színházi affér után legyen nekünk is egy saját, külön bejáratú „teátrális” jelenetünk. Ami a magyar Nemzeti Színház kibérlését illeti a december elsejei román nemzeti ünnepre, tapintatlanságra vall, ez nem kérdés, miként az sem vitatható, hogy bárdolatlanság visszavonni a bérbeadásra tett ígéretet is; szerencsétlen ügy, legjobb, ha meg sem történt volna, és kár feszegetni, hogy „ki ütött vissza”.
Nem az a szokatlan, hogy egy román sajtómunkás ilyesmire ragadtatja magát, hanem az, hogy egy olyan lapban adtak teret az ámokfutásnak, amelyik az RMDSZ-szel – elméletileg – egy oldalon álló PD-L érdekeltségi körébe tartozik. Vallom, hogy a véleménynyilvánítás szabad és sérthetetlen, de talán nem lett volna a sajtószabadság (ha van ilyesmi egy pártközlönynél) lábbal tiprása, ha a szerkesztő vagy a tulajdonos figyelmezteti a szerzőt, hogy túllő a célon. Gentleman viselkedést nem várunk el, de legalább a betyárbecsület azt diktálná, hogy nem lépünk a lábára annak, akivel egy irányba toljuk a szekeret.
Ha a többség nem határolódik el az ilyen L. Ş. féléktől, megerősíti sejtésünket, hogy bár osztanak ránk statiszta- és epizódszerepeket – hadd tapsoljon a publikum –, de amint legördül a függöny, azon ügyködnek, hogy írhatnának ki bennünket végleg a darabból.
Pataky Lehel Zsolt, Nyugati Jelen (Arad),

Markó: veszteség számunkra december 1-je
A romániai magyarok „veszteségként” élik meg december 1-jét, Románia nemzeti ünnepét – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Románia nemzeti ünnepe alkalmából szervezett ünnepi szenátusi ülésen a magyar politikus kifejtette: a román nemzet számára fontos győzelmet jelent december 1-je, a romániai magyarok viszont államiságuk elvesztéseként élték meg az akkori pillanatot.
Markó felidézte, hogy a Gyulafehérvári Nyilatkozat Erdély népeinek széleskörű jogokat ígért. Csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy az oktatási törvénytervezet vitát váltott ki éppen az anyanyelvű oktatás bővítésére vonatkozó rendelkezések miatt. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ tiszteletben tartja a románok ünnepeit, képviselői mindig részt vesznek a december 1-jei ünnepségeken. Szabadság (Kolozsvár)

Furcsállott együttműködés
Furcsállotta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a hétvégén Marosvásárhelyen megtartott Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát (TEKT) követően, hogy a magyar kormány megállapodást kötött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT).
Mint írtuk, a Tőkés László nevével fémjelzett szervezet együttműködési szerződést írt alá a FIDESZ-kormánnyal, amelyben vállalta, hogy „elősegítendő az egyszerűsített honosítási eljáráshoz kapcsolódó kérelmek zökkenőmentes benyújtását” Erdélyi Demokrácia Központokat állít fel.
A húsz fiókos hálózat „önkéntességi alapon” ellenőrzi az állampolgársági kérelmeket alátámasztó dokumentumokat, hogy „az igénylők ne vesztegessenek el sok időt a sokszor amúgy is zsúfolt konzulátusokon”.
„Már azt is furcsállnom kellett, hogy az EMNT bejelentette, pártot akarnak létrehozni, és utána Magyarországon is voltak ezzel egyetértő megnyilatkozások, még ha nem is a kormány részéről” – fogalmazott Markó. Hozzátette: az erdélyi magyarságnak van érdekvédelmi szervezete, amely mindent megtett annak érdekében, hogy az egész magyarságot képviselje. „Amikor láttuk, hogy ez nem teljesen sikerül, akkor létrehoztuk az erdélyi magyar összefogást, amely működött és meghozta az eredményt.
A külön egyezségek azt sugallják, az EMNT megpróbál egy politikai alternatívát teremteni az RMDSZ-szel szemben, ahelyett hogy az összefogás folytatását szorgalmaznák. Ha itt kezdünk pártokat létrehozni, annak könnyen az lehet az eredménye, hogy egyik szervezetnek sem lesz ereje ahhoz, hogy egyáltalán megszólaljon a magyarság érdekében” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Még csak „tudomásul veszik” Eckstein indulási szándékát
Korábbi, lapunknak adott nyilatkozatát ismételte meg a hétvégén Markó Béla amikor leszögezte: a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) december 11-i tanácskozásán jelenti be, hogy indul-e újabb elnöki mandátumért.
Ugyancsak a hétvégén került sor Kolozsváron a szövetség Kolozs megyei éves közgyűlésére, ahol Eckstein-Kovács Péter volt szenátor, az államfő jelenlegi kisebbségügyi tanácsosa bejelentette indulási szándékát az RMDSZ legmagasabb tisztségéért folyó versenyben. A küldöttek elvi döntést hoztak arról, hogy „tudomásul veszik Eckstein-Kovács indulási szándékát”, viszont arról, hogy őt vagy más jelöltet támogatnak majd a jövő februári kongresszuson, csak a Megyei Küldöttek Tanácsának december 17-i ülésén döntik el. Új Magyar Szó (Bukarest)

Három kevesebb, mint egy?
A történet pártbejegyzésről szól
A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa szombati ülésén Kelemen Hunor művelődési miniszter egyebek mellett kijelentette: december 11-én, a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén jelenti be, indul-e vagy sem a szövetségi elnöki tisztségért. Jónak találja azt is, hogy többen is pályáznak a tisztségre, azonban úgy gondolja, a szövetségnek kell megtalálnia az elnököt, nem az elnöknek a széket.
– Mindenkinek, aki teljesíti a feltételeket, joga van indulni. Jó, ha több jelölt van, de a szövetségnek kell megtalálni az elnököt, nem az elnöknek a széket. Véleményem szerint a megyei területi szervezetek, platformok, társult szervezetek bölcsen arra fogják bízni a következő időszakban az RMDSZ vezetését, akiben látják azokat a garanciákat, amelyek nélkül 2012-ben nem lesz lehetséges a magyar képviselet megőrzése. Olyan embert, akinek van elképzelése a közösség jövőjéről, arról, hogy hogyan kívánja vezetni az RMDSZ-t ebben a nagyon bonyolult politikai magyar-magyar, román-magyar viszonyrendszerben, és akit a kongresszus megválaszt. Eddig Eckstein Kovács Péter jelentette be a szándékát. RMDSZ-tag, gondolom, hogy a feltételeket teljesíti.
Működtetni kívánjuk az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot
A kérdésre, hogy hogyan viszonyul az RMDSZ ahhoz, hogy a magyar kormány az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal kötött együttműködési megállapodást úgynevezett demokráciaközpontok létrehozásáról, működtetéséről, amelyeket az EMNT felügyel, rámutatott: – Létezik egy hálózat, amelyet az RMDSZ működtet, ez teljes mértékben megfelelt volna/megfelel a célnak, és amennyiben hozzánk fordulnak, és sokan fordulnak hozzánk, mi is tájékoztatunk a magyar állampolgárság könnyített megadásáról. Nem tudom nem meglátni azt, ami az EMNT – magyar kormány közötti megállapodás mögött fölsejlik: mégpedig a pártbejegyzés. Erről szól a történet. Ezt egyszerűen nem szabad elkenni. Tőkés Lászlóék, Toró Tiborék egy új pártot akarnak elindítani, azt gondolják, hogy a magyar egységet úgy lehet képviselni, ha több politikai szervezet, politikai párt van, Ez az a történet, amikor a három sokkal kevesebb, mint az egy, a kettő is kevesebb, mint az egy. És nem lehet ezt szaporodással erősíteni.
Mi az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, az EMEF-et működtetni kívánjuk, én a megállapodásnak vagyok a híve, ezt, azt hiszem, 2009-ben az európai parlamenti választások előtt be is bizonyítottam, hisz a tárgyalások nagy részét én vezettem, és úgy gondolom, a későbbiekben is az kell a szempontunk legyen, hogy akkor, amikor parlamenti vagy európai parlamenti képviseletről, amikor szórványról van szó, egy pillanatig se kockáztassuk a képviseletet. Én ennek leszek a zászlóvivője, bármilyen pozícióban fogok dolgozni a következő időszakban.
Amikor a magyar kormány egy feladatot egy olyan szervezetre bíz, amely – ha szabad így fogalmazni – össznemzeti kérdés, akkor azt kívánja üzenni, hogy nincs ebben a trendben másnak helye, nincs szerepe. Ennek ellenére a tájékoztatást mi biztosítani fogjuk, és nem is kérünk ezért a magyar kormánytól semmit.
"Magyarságomat soha nem kötöttem állampolgársághoz, és nem is fogom ahhoz kötni"
Frunda György szenátor véleményéről, miszerint a könnyített kettős állampolgárság megadása oda vezethet, hogy az erdélyi vagy a határon túli magyarság kivándorol az anyaországba, Kelemen Hunor kijelentette: azt gondolom, hogy a magyar állampolgárságnak a könnyített megszerzése nem segíti feltétlenül az elvándorlást, a kettő ilyen formában nincs összefüggésben. Szimbolikus gesztusnak tartom, és kevesebb más, politikai, gazdasági, demográfiai következménye van ennek, mint a szimbolikus jóvátétele annak, ami 1918-ban vagy később velünk történt önhibánkon kívül.
Ezért nem félek attól, hogy elvándorlást gerjeszt. Aki akart, eddig is el tudott menni, vagy elment, s voltak olyanok is, akik elmentek és visszajöttek. A kérdés az, hogy mit akarunk mindannyian kezdeni, a magyar kormány, az erdélyi magyar képviselet, mit akarunk kezdeni egy ilyen helyzettel, hogyan kommunikáljunk. Azt nem mondhatom, hogy Magyarországon, főleg a gazdasági szférában nincsenek olyan hangok, olyan elképzelések, hogy a demográfiai utánpótlást főleg a határon túlról kell pótolni. Ilyent én magam is többször hallottam az elmúlt esztendőkben konferenciákon, sajtóban. Azt hiszem, hogy az erdélyi magyarok nagy többségében megvan a határozott szándék a szülőföldön maradni, a szülőföldön boldogulni, még olyan körülmények között is, mint a mostani gazdasági válság, vagy amikor hosszabb vagy rövidebb ideig külföldön dolgoznak. Azt látom, hogy akik külföldre mentek dolgozni, a kapcsolataikat nem számolták fel, nem adták föl az erdélyi létüket, és sokan visszajönnek.
A kérdésre, hogy ő maga igényli-e a kettős állampolgárságot, azt válaszolta, hogy ha eljön az ideje, valószínűleg kérni fogja, de nem ez a prioritás számára, "a magyarságomat soha nem állampolgársághoz kötöttem, és nem is fogom ahhoz kötni".
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)